A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 1 A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon Szerző: Dr.Tasnádi József

2 2 A turizmus az EU-ban és Magyarországon

3 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék Bevezetés A turizmus általános ismeretei A turizmus tartalmi behatárolása Idegenforgalom vendégforgalom turizmus A WTO-IPU meghatározása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása A meghatározásokból adódó következtetések A modern turizmus kialakulásának okai A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye Az Európai Unió és a turizmus Jogharmonizációs követelmények A Lisszaboni Stratégia Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai Az Európai Unió turizmus politikája Az európai turizmus jövője Európai Turizmus Fórumok Európa turizmus politikájának megújulása A Schengeni Megállapodás Az euró-zónához való csatlakozás A turizmus állami irányítási rendszere Az állam szerepe a turizmusban Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia EU forrás igénybevételt alátámasztó tervek és turizmus Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a turizmus37 4. Turizmus piaci rendszere Turizmus a szolgáltatások piaci rendszerében A turizmus részpiacai Versenyképesség a turizmusban A turizmus piaci tényezőinek hajtóerői Az új turizmus kompetitív tényezői Turisztikai szükségletek, indítékok A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet A turisztikai kereslet jellemzői...45

4 4 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A turisztikai kereslet várható fejlődési irányai A turisztikai kínálat A turisztikai kínálat jellemzői A turisztikai kínálat szervezeti rendszere...48 Heterogén szektor duális struktúrában...48 Közlekedési vállalkozások...49 Szálláshelyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...50 Szabadidő-töltési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...51 Utazásszervező és közvetítő vállalkozások A turisztikai kínálat várható fejlődési irányai Szervezeti szintű feladatok Elemzési feladatok Belső környezeti tényezők elemzése Szélesebb, makro környezeti tényezők elemzése Mikro környezeti tényezők elemzése Erősségek/gyengeségek és lehetőségek/veszélyek összegezése Szervezeti szintű stratégiai feladatok Szervezeti fő cél meghatározás Szervezeti megkülönböztető ismérvek meghatározása A kommunkáció eszköztára Pozicionálás, imázs- és márkaépítés a turizmusban Referencia anyagok Marketing menedzsment a turizmusban Marketing stratégiai elvek meghatározása Marketing cél meghatározás Szegmentálás, célpiac meghatározás Marketing eszközökre vonatkozó stratégiai elvek...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások ára...81 Értékesítési utak és helyek...83 Marketingkommunikáció, támogatás, ösztönzés Operatív feladatok meghatározása és megvalósítása A marketing terv megvalósításának ellenőrzése...90 Zárszó...90 Irodalomjegyzék...91 Mellékletek...94 A turizmust érintő törvények, határozatok, rendeletek...94 Fontosabb honlap címek...97

5 Vállalkozók Európában 5 Ajánlás Tisztelt olvasó, kedves Vállalkozótárs! A magyar gazdaságban a turizmus igen jelentős helyet foglal el. A 2005 évi statisztikai adatok szerint ezen ágazat hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez meghaladta az 5%-ot, ha azonban tovább gyűrűződő hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a 8%-ot. Az ágazaton belül a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás növekedése közel 7%, míg a nemzetgazdasági átlag csak 4% körül mozgott. Fogyasztási oldalról vizsgálva is igen szép eredményt könyvelhet el ez az ágazat; a teljes fogyasztás több, mint 9%-át, mintegy milliárd forintot. A bíztató eredmények azonban csak akkor lehetnek tartósak, ha az ágazatban résztvevők vállalkozások, önkormányzatok, állami szervek és a turizmus területén működő más szervezetek magasan képzett munkatársakat foglalkoztatnak és a keresletnek megfelelően alakítják ki stratégiájukat. Jelen kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ágazatban működő, vagy működni kívánó vállalkozásoknak kézikönyvként szolgáljon. Aktualitását tekintve jellemző, hogy a szerző az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 őszén elfogadott ágazat-specifikus fejezeteit is tartalmazza. Kárpáti György Az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke

6 6 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A turizmus szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű. A turizmus közvetett hatásait is figyelembe véve a világ országai összességében 222 millió embernek biztosít munkahelyet (= az összes munkahelyek 8,3%-a), a világ GDP-jéhez milliárd dollárral járul hozzá (= az össz-gdp ~ 11%-a) (WTTC, 2005). Bevezetés A könyv megírásának célja: átfogó ismeretek nyújtása a turizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiről elsődlegesen azon vállalkozások/vállalkozók részére, amelyek/akik a jövőben meglévő tevékenységüket a turizmus területére is ki akarják terjeszteni, ill. turisztikai vállalkozást kívánnak alapítani. Az első fejezet a turizmus általános fogalmaival ismerteti meg az olvasót. Ennek keretében kiemelt hangsúly helyeződik a turizmus fogalom meghatározására, értelmezésére, a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött fontosságára, a környezettel való kölcsönhatásokra. A második fejezet ismerteti az Európai Unió törekvéseit a turizmus területén. A harmadik fejezet bemutatja a turizmus állami irányítási rendszerét, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben a turizmus fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A negyedik fejezet a turizmus piaci rendszerét tárgyalja. E fejezet a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet és a turisztikai kínálat sajátosságait, és várható fejlődési irányait ismerteti. Az ötödik fejezet a szervezeti szintű vezetési feladatok közül kiemelten kezeli a fő cél és a szervezeti azonosság, a megkülönböztető ismérvek meghatározását. Ismertetésre kerülnek az egyedi tartalmi elemekkel (kiemelten a filozófia/küldetés) és a formai eszközökkel szemben támasztott követelmények. A hatodik fejezet átfogó ismeretet nyújt a turisztikai vállalkozások termék/szolgáltatás szintű, azaz marketing vezetésének specifikumairól. A fejezet a vezetési folyamat egyes fázisai (= elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés) közül behatóbban foglalkozik az elemzési és a stratégiai tervezési feladatokkal. A melléklet a tárgyalt ismeretanyaggal összefüggő fontosabb törvények, rendeletek, határozatok felsorolását és internetes honlapok címeit tartalmazza. A könyv szándékoltan nem tartalmaz statisztikai adatokat és táblázatokat. A statisztikai adatok tekintetében ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus ZRt. és az Európai Unió statisztikai kiadványainak tanulmányozását. A könyv megjelentetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatta.

7 Vállalkozók Európában 7 1. A turizmus általános ismeretei A történelem folyamán az emberek mindig utaztak, hogy új helyeket, új kultúrákat megismerjenek, és tapasztalatokat szerezzenek. A történelem sok példával szolgál. Az első utazásokra gyalogszerrel, majd később az állatok segítségével került sor. A szárazföldi utazásokat követte a vízi utak használata, a tengeri utazás. Napjaink turizmusának, mint tömegjelenségnek a fejlődéséhez messzemenő magyarázatot a mindenkori politikai, kulturális és gazdasági viszonyokra való visszapillantás ad. Ennek alapján megállapítható, hogy a turizmus ma ismert motivációi (kereskedés, kulturális-, sportesemény látogatás, vallási célú zarándoklatok, gyógyulás, ismeretszerzés) jórészt már adottak voltak az utazások előfázisaiban az ókorban és a középkorban egyaránt (Kaspar, 1983a). 1.1 A turizmus tartalmi behatárolása Idegenforgalom vendégforgalom turizmus Napjainkban, a német nyelven irt szakirodalomból átvett "Fremdenverkehr", "idegenforgalom" szó használatával szemben egyre inkább előtérbe kerül a "turizmus" kifejezés. E könyvben elsősorban a "turizmus", illetve a "turisztikai" szavakat használjuk, az "idegenforgalom", illetve az "idegenforgalmi" szavakkal szemben. A korábbi években több közép-keleteurópai ország gyakorlatával megegyezően Magyarországon is széles körben elterjedt a németnyelvből lefordított (Fremdenverkehr =) "idegenforgalom" szó használata. 1 E szó eredeti gyökere nem az utazás résztvevőjére, hanem az ismeretlen, "idegen terület" felkeresési szándékára vezethető vissza. Mégis, érdekes módon a mindennapi gyakorlatban a hangsúly az "ismeretlen, idegen kínálati oldal"- lal szemben a fogadóhely számára "idegen keresleti oldal"-ra helyeződött. Napjainkban az idegenforgalom, a turizmus és a vendégforgalom szavakat szinonim fogalomként kezeljük. Bármelyik szót használjuk a kommunikáció során a befogadó környezettel szemben elvárás, hogy az e forgalomban résztvevőt 2 vendégnek tekintsék, és ennek megfelelő figyelemben részesítsék. 1 Az angol, francia nyelvterületeken a "tourism" illetve a "tourisme" szavak használata terjedt el. 2 A nemzetközi statisztika a turizmus résztvevői tekintetében különbséget tesz a turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezés között. Ezek összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos

8 8 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A szakirodalomban, az oktatásban és a mindennapi gyakorlatban a "turizmus" szó használata erősödik. A németnyelven írott szakirodalomban is megjelenik a "Fremdenverkehr" szóösszetétellel szemben a "Tourismus" szó. 3 A turizmusra az elmúlt évtizedek során számos meghatározás született. Ezekben tükröződött az adott időszak turizmusának szerkezete és a turizmusról alkotott felfogás. A jelen könyvben a turizmus hagyományos tartalmi felfogásainak ismertetésétől eltekintünk. A hangsúlyt a Hágai Nyilatkozatban elfogadott és a Nemzeti Fejlesztési Tervben jóváhagyott meghatározásokra helyezzük A WTO-IPU meghatározása A jelen tanulmányban a Turizmus Világszervezet (World Tourism Organization = WTO 4 ) és az Interparlementáris Unió (IPU) közös konferenciáján, Hágában április között a Hágai Nyilatkozatban elfogadott tartalmi meghatározást tartjuk mérvadónak. Ennek alapján a turizmus korunk világméretű társadalmi jelensége, az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája, az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítője, az életminőség következménye és meghatározó eleme, emberi alapszükséglet, számos ország gazdaságában komplex hatásmechanizmusa által a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője, az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége (WTO-IPU, 1989 alapján). határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot. 3 Erre példa a svájci Claude Kasparnak a turizmus alapismereteit tárgyaló átdolgozott és 4. kiadásban 1991-ben megjelent műve, amelynek címe: Die Tourismuslehre im Grundriss, szemben a korábbi kiadások "Die Fremdenverkehrslehre im Grundriss" címmel. 4 A szervezet neve decemberében United Nations World Tourism Organization (UNWTO)-ra változott, megszüntetve ezáltal a Világ Kereskedelmi Szervezettel való azonos szervezeti név rövidítést (World Trade Organization = WTO).

9 Vállalkozók Európában 9 Olyan komplex multiszektorális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. Az ismertetett fogalom meghatározás a turizmust az emberi együttélés szinte minden területével kölcsönhatásban álló, komplex rendszernek tekinti. Az univerzális fogalom meghatározásra való helyes törekvés alapján a meghatározás természetesen csak utal a turizmus gazdasági jelentőségére A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott tartalmi behatárolás szerint a turizmus a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatása, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások. (NTS, 2005) A meghatározásokból adódó következtetések Az ismertetett WTO-IPU és NTS meghatározásokból egyrészt levezethető a turizmus kettős alrendszere: éspedig az egyik oldalon az alanyi alrendszer azaz a turizmusban részt vevők, a turisták, a turisztikai keresletet támasztók köre, a másik oldalon a tárgyi alrendszer azaz a szolgáltatási intézmények, az ajánlattevők, a kínálat egésze. Másrészt a reálfolyamatok: a helyváltoztatás és a meglátogatott helyen való tartózkodás képezik a turizmus gazdasági alapját. A turizmus alanyai, a turisták a szolgáltatásokat részben a helyváltoztatással, a távolság áthidalással összefüggésben, az utazás során, részben a tartózkodási helyen veszik igénybe 5. A helyváltoztatási, a távolság áthidalási igényekre épülnek a közlekedési vasúti, közúti, légi és hajózási vállalkozások szolgáltatásai. A tartózkodási helyen a szálláshelyek, az éttermek és a szabadidő töltési lehetőségeket nyújtó vállalkozások tevékenysége emelendő ki. Mind a helyváltoztatás, mind a meglátogatott helyen való tartózkodás tekintetében kiemelkedő szerepük van az utazási irodai szervező és közvetítő vállalkozásoknak. 5 Freyer ( old) a helyváltoztatáson és a tartózkodáson kívül a turizmus konstitutív elemei közé sorolja harmadik elemként a helyváltoztatás motivációit is, vagyis azt, hogy az utazás miért következik be.

10 10 A turizmus az EU-ban és Magyarországon 1.2 A modern turizmus kialakulásának okai Napjaink modern turizmusának kialakulása a következő külső okokra, hatásokra és piaci tényezőkre vezethető vissza: politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése), gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedés), demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés és a növekvő városiasodás, társadalmi és munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése: szükségleti struktúra változása), technológiai haladás (CRS = Computer Reservation Systems, fogadóhelyi adatbázis rendszerek is), kommunikációs és információs technológiák fejlődése, közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése, utazás biztonság javulása, 6 marketing tevékenység továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek termék-szolgáltatás, utazási kereskedelem szervezet, humán erőforrás stb.) (WTO, 1997a). 1.3 A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai A turizmus és környezetének hatásai nem egyirányúak, a kölcsönhatások vizsgálandók. Bírálandó az a felfogás és gyakorlat, amely csak a a turizmusnak a környezetre gyakorolt hatására helyezi a hangsúlyt. A környezeti tényezőknek a turizmusra gyakorolt hatás vizsgálata a versenyképesség javítása és a turisztikai kínálat továbbfejlesztése miatt különösen fontos A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatás vizsgálatának területei (1) a belpolitika nemzeti tudat belső turizmus, (2) a külpolitikai kapcsolatok, a fejlett és a fejlődő országok között viszony és (3) a politikai stabilitás/instabilitás, a válságos helyzetek. Utóbbiakra a turizmus különösen érzékeny, ezek felboríthatják a turizmus egyensúlyát, és a turizmusra pusztító hatást gyakorolnak. Példaként szolgálnak a közelmúlt évek eseményeiből a következő kiemelések: a jugoszláviai belső az utódállamokkal folytatott polgárháború és a külső háborús konfliktus, a török- 6 E tekintetben a szeptember 11-i terror cselekmények a bizalmat megrendítették. Az utazások iránti bizalom visszaállítása érdekében a kormányok, a turisztikai vállalkozások, különösen a légiforgalmi társaságok nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek.

11 Vállalkozók Európában 11 kurd viszály, a kinai tienanmen-téri események, az Öböl-háború az ebben érintett térségek turizmusát teljesen megbénították. A turizmus fogadó országainak politikai bizonytalansága kihat a turista küldő országok úti célhely ajánlatainak kialakítására és a potenciális turisták döntésére. A politikai instabilitás megítélése a potenciális látogatók körében jelentős hatást gyakorol a desztináció életképességére és hosszú távú turisztikai fennmaradására. A politikai instabilitás negatív imázs formáló tényező, a kedvező kép helyreállítása hosszú évekig eltarthat. (Seddighi et al, 2001) A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai A turizmus napjainkban elkerülhetetlen társadalmi jelenséggé vált. Társadalmi összefüggésben felismeréssé vált, hogy a turisztikai élet középpontjában az ember áll. E tényről hosszú ideig mind az elmélet, mind a politika megfeledkezett. Ennek figyelembevétele a korábbi egyoldalú gazdaság centrikus szemléletmódot feloldja. A turisták tekintetében fontos tény, hogy a turizmus emberi alapszükségletté vált. További fontos aspektusok a társadalmi befolyásoló tényezők, az utazási indítékok, elvárások, az utazási magatartás és az élmények stb. A helyi lakosok tekintetében kiemelendők az érdekek, az elvárások, az életminőségre való kihatás, a tásadalmi-kulturális változások stb. A helyi lakosság és a turisták találkozása tekintetében fontosak a találkozás feltételei (az előítéletek, a nyelv, a mentalitás, a vendégszeretet, a kultúra), és a találkozás lehetőségei (mások tapasztalatai, találkozás, kulturális csere, népek közötti megértés) A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai A természeti környezet és a turizmus kölcsönhatásának fontossága az elmúlt években tudatosult, érthetővé váltak sok helyen a turizmus akadálytalan fejlődésének ökológiai következményei. Hangsúlyozandó, hogy nem kiegyensúlyozott kölcsönhatásról van szó. A turizmus jobban profitál a természeti környezetből, mint fordítva. A turizmus igényli, használja a természetet, és ez által egyidejűleg a saját egzisztenciális alapjait teszi tönkre: "turizmus-rombolás a turizmus által". A turizmus környezetre gyakorolt káros hatásai közül kiemelendő a turisztikai célú terület, táj használat, ennek hatása (= építészeti tájrombolás), a

12 12 A turizmus az EU-ban és Magyarországon természet háztartásának megzavarása (= levegő- és vízszennyezés, a vegetáció és az állatvilág károsítása), a zajterhelés és nem utolsósorban a globális környezeti problémákhoz mint az üvegház hatáshoz, az ózonlyukhoz való hozzájárulás. A természeti környezet turizmusra ható tényezői közül a legfontosabbak a lakó környezet minősége, a táj, mint üdülő- és életkörnyezet (= üdülőtermelő- és védő funkció), valamint a turisztikai kínálat természeti tényezői (= tájkép, klíma, topográfia, vízrendszer, állat- és növényvilág stb.). A turizmus környezetvédelmi hatása tekintetében a természeti értékek és a kulturális műemlékek védelmére, ennek fontosságára utalunk A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai A gazdaság az elmúlt időszakban egyértelműen az érdeklődés középpontjában állt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a turizmus gazdasági hatásai egyszerűbben mérhetők (pl. ráfordítás/bevétel, költség/nyereség) és a legnagyobb ösztönzés is innen származik, ill. származhat (Müller-Kramer-Krippendorf, 1993). A turizmus és a gazdaság kölcsönhatásaira e helyen csak összegező megjegyzéseket teszünk, kiegészítve a piac egészére és annak keresleti és a kínálati tényezőire gyakorolt hatásokkal. A gazdasági hatásoknál kiemelendő a GDP-re, a költségvetésre, a fizetési mérlegre, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a fejlesztést előmozdító visszacsatolás nagysága kedvezően befolyásolja a felsorolt gazdasági hatásokat. A piacnál kiemelendő kérdéskörök/tényezők: a piackutatás és a marketing eszközök (turisztikai szolgáltatás, ár, értékesítési utak és helyek, értékesítés ösztönzés, reklám, Public Relations, személyes eladás), a marketing koncepciók, stratégiák és akció programok, a turisztikai közvetítők (kooperációs turisztikai szervezetek, utazásszervezők, utazásközvetítők, értékesítési képviseletek stb.). A keresletnél kiemelendők a gazdasági befolyásoló tényezők (= a jövedelmi, vagyonviszonyok, az árszínvonal, a valuta állapota, a konjunkturális helyzet), az utazási intenzitás, a tartózkodási idő, a szállodában és egyéb kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma.

13 Vállalkozók Európában 13 A kínálatnál kiemeljük az általános infrastruktúrát (= a közlekedési, hírközlési, ellátási, hulladék-feldolgozó létesítményeket és a mindennapi szükséglet kielégítés létesítményeit), a turisztikai infrastruktúrát (= az elszállásolási, ellátási vállalkozásokat, a turisztikai speciális közlekedési eszközöket, a sport és szabadidő létesítményeket, a kongresszus, konferencia szervező vállalkozásokat, az egyéb ellátó és információs szervezeteket) A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai Az elektronikus, computeres forradalom a kommunikáció technológiai környezetében is alapvető, minőségi változásokat eredményez, amely intézményesíti az információs társadalom alapjait, továbbá az információs társadalom átalakítja, majd meg is haladja a fejlett világban ma ismert piaci és politikai intézményrendszert. A gyorsuló technikai haladás, és ez által a gyorsuló kommunikációs folyamatok társadalmi-gazdasági viszonyainkat alapvetően megváltoztatják. Mindennapi életstílusunk, életvitelünk nagy változások előtt áll a gyors technológiai haladás következtében (Tasnádi, 1995). A turizmus területén is megjelent az elektronikus információközlés, lehetővé vált a piaci szereplők közötti gyors és közvetlen információcsere. A kínálati oldalon a turizmus nem nyereségorientált nemzeti, regionális, kistérségi, helyi szervezetei és nyereség orientált, üzleti vállalkozásai egyre nagyobb számban élnek az elektronikus információ- közlés lehetőségével. Az információközlés mellett gyorsul az interaktív web-oldalak, honlapok alkalmazása is. Ez nemcsak a tájékozódást gyorsítja, hanem a turisztikai szolgáltatást nyújtó és a potenciális turista közötti közvetlen kapcsolatot is létrehozza, amely költségmegtakarítást eredményezhet a piac mindkét szereplőjének, a vevőnek és az eladónak egyaránt. A keresleti oldalon is gyors fejlődés tapasztalható, jóllehet egyrészt a háztartások számítógépes ellátottságának és internetes csatlakozásának száma és aránya még nem kielégítő, másrészt a potenciális turisták nagy száma továbbra is ragaszkodik a közvetítő kereskedők, utazásközvetítők személyes tanácsaihoz. A technikai eszközök jövőben várható tömeges elterjedése ellenére valószínűsíthető, hogy a turisztikai szolgáltatások jellege következtében, továbbra is nagy szerepe lesz a személyes tanácsadásnak. A technológiai környezet változása is alátámasztja, gyorsítja a turizmus globális folyamatait, a globális kommunikációt, ezen belül a marketingkommunikációt.

14 14 A turizmus az EU-ban és Magyarországon Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye A turizmus és a környezeti tényezői közötti kapcsolatokban kölcsönös és nem egyoldalú hatásmechanizmusok érvényesülnek. A fogadóhely tűrőképességének vizsgálata mind társadalmi, mind természeti és építészeti környezeti tekintetben kiemelten fontos feladat. A gazdasági célok megvalósítása nem sértheti a helyi, kistérségi, regionális és nemzeti érdekeket: ezekkel összhangban, egyensúlyban álló fejlesztés valósítandó meg. Az utóbbi években erősödött a turizmus negatív környezeti hatásainak a kézzelfogható, mérhető gazdasági célokkal és hatásokkal való szembesítése. A környezettudatosság, a "zöld-tudatosság" erősödése különösen a '80-as évek közepétől felvetette a turizmus szerepének és értékeinek újragondolását, a fogyasztó, a turista és a turizmus iparág részéről egyaránt. Megfontolandó kulcskérdések: Mennyi és milyen típusú turistát kíván vonzani egy település, egy kistérség, egy régió, egy ország és annak lakossága? Melyek a települések, a kistérségek, a régiók, az ország turisztikai célpiacai? Mennyi azon turisták száma, amelyek igényei figyelemmel a fogadóhely fizikai, társadalmi és környezeti teherbírására még kielégíthetők? Hogyan tudnak a turisták a helyi lakosság életminőségének javulásához hozzájárulni stb? A turizmus környezetének sebezhetősége és a helyi lakosság érzékenysége miatt követelménnyé vált a turizmus tervezésében a turizmus és környezete közötti hosszú távú kölcsönhatások figyelembevétele.

15 Vállalkozók Európában Az Európai Unió és a turizmus A fejezetben összegezetten ismertetjük a jogharmonizációs követelményeket, a Lisszaboni Stratégiát, a pénzügyi támogató forrásokat majd ezt követően az EU turizmus politikájára térünk ki, különös hangsúllyal annak megújulására Jogharmonizációs követelmények Jogharmonizáción azt a jogalkotási folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy két jogrendszer szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak. A közösségi jogharmonizáció az Unió minden tagállamában folyamatosan zajló tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott állam jogrendszere az Európai Unió jogával összeegyeztethető legyen. A közösségi jog (EK jog) ugyanis önálló jogrendszert alkot. Autonómnak nevezhető ez a rendszer, hiszen az uniós jogszabályokat a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Tanács, Európai Parlament) alkotják meg, a közösségi jog által szabályozott döntéshozatali eljárások során, szemben a nemzetközi joggal, amely önálló államok önkéntes megállapodásain alapul. Emellett meghatározó szerepük van egyes közösségi intézményeknek is (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Számvevőszék) az így meghozott jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében. A közösségi jog, egységes rendszert alkot, sajátos jogszabályi hierarchiával, a jogrendszer egészére kiterjedő jogelvekkel. Emellett azonban fennmaradnak a nemzeti jogrendszerek is. Nyilvánvaló, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében alapvető szükséglet a két jogrendszer összhangjának megteremtése. A közösségi jog be kell, hogy épüljön az Európai Unió tagállamainak jogrendszereibe: ez a folyamat a jogharmonizáció. A jogharmonizációs kötelezettség jogalapját az Európai Közösség Alapító Szerződése (a többször módosított Római Szerződés) tartalmazza, és az Európai Bíróság által kidolgozott jogelvek szabályozzák. (www.mkogy.hu: EU információk Országgyűlés és az EU, jogharmonizáció). Az Európai Unió öt jogszabály típust alkalmaz. Ezek (1) az általános hatókörű, kötelező érvényű, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendeletek, (2) a tagállamok nemzeti jogrendjébe, meghatározott időn belül, alkalmazandó irányelvek, (3) az egyes tagállamokat, természetes vagy jogi személyeiket érintő kötelezettségek, jogok és közigazgatási rendelkezéseket 7 Terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozunk a Római Szerződéssel és az azt követő fejlődés mérföldköveivel.

16 16 A turizmus az EU-ban és Magyarországon tartalmazó egyedi intézkedések, határozatok, továbbá a nem kötelező érvényű (4) ajánlások és (5) vélemények. 2.2 A Lisszaboni Stratégia A március i lisszaboni Európai Tanács ülésén az Európai Unió célul tűzte ki, hogy az évtized végére az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon. A Lisszaboni Stratégia eredményeinek félidei felülvizsgálata során az Európai Bizottság megerősítette a Lisszaboni Stratégia fő céljai iránti elkötelezettségét, de újrafogalmazta a célok megvalósításának fő szempontjait. A Bizottság a nemzeti politikai viták középpontjába kívánta állítani a reformprogramot, és kiemelte azt is, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nemzeti parlamentek bevonására. (www.mkogy.hu). A Lisszaboni Stratégia három pilléren áll: a közgazdasági pillér alapot nyújt a versenyképes, dinamikus, tudásalapú gazdaság kialakításához, továbbá hangsúlyt helyez az információs társadalomban az igények folyamatos változásához való alkalmazkodásra és a kutatás, fejlesztés (K+F) erősítésére; a társadalmi pillér felvázolja az európai szociális modell modernizálását a humán erőforrásokba való invesztálás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem által; a környezeti pillér felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági növekedés összekapcsolandó a természeti erőforrások használatával. Az Európai Bizottság februárban indítványozta a lisszaboni stratégia új irányvonalának meghatározását, az EU erőfeszítéseinek két feladatra való koncentrálását: az erősebb, tartós növekedésre és a nagyobb, jobb foglalkoztatásra (COM/2005/ 24., ). 2.3 Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai közül kiemeljük a Kohéziós Alapot, a Strukturális Alapokat és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapokat.

17 Vállalkozók Európában 17 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagyméretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani. A Strukturális Alapok célja a tagállamok elmaradott régióinak felzárkóztatása. A rendelkezésre álló pénzügyi alapok igénybevétele elősegíti az elmaradott régiók infrastruktúrájának fejlesztését, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségi színvonalának emelését és a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését (www.nfh.hu). Az Európai Bizottság február 16-i javaslata alapján a kohéziós politika és az erre szánt források a jövőben három, a jelenlegi időszakétól némileg eltérő, célkitűzés támogatását fogja megvalósítani: (1) A Konvergencia célkitűzés támogatja majd a legszegényebb régiókat (közösségi átlag GDP 75%-a alatt), valamint a statisztikai hatás által érintett régiókat. Ezen kívül ez alatt a célkitűzés alatt részesülnek átmeneti támogatásban a bővítés következményeként az ún. statisztikai hatás miatt az (1) célkitűzés szerinti jogosultságukat elvesztő régiók (phasing-out régiók). (2) A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés forrásaiból az ún. phasing-in régiók (gazdasági hatás miatt az első célkitűzés támogatására jogosulatlanná váló régiók), valamint valamennyi a Konvergencia célkitűzésre nem jogosult régió részesül majd. (3) Az Európai területi együttműködés célkitűzése a korábbi Interreg közösségi kezdeményezés szerepét átvéve a határon átnyúló (határ menti, transznacionális és interregionális) együttműködéseket támogatja ill. az erre jogosult régiók számára nyújt majd támogatást. Az operatív programokkal összefüggő pályázatok kiírására január hónaptól kezdődően folyamatosan kerül sor (letöltés: Az Európai Unió turizmus politikája Európa a világ vezető turisztikai fogadóterülete: részesedése a világ turizmus nemzetközi turista érkezéseinek számából 58%, a világ turizmus

18 18 A turizmus az EU-ban és Magyarországon bevételeiből mintegy 50%. 8 Európa látnivalóinak gazdagsága és turisztikai szolgáltatásainak minősége által a világ első turisztikai célpontja. Európán belül a turisztikai forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban realizálódik. Az Európai Unióban a turizmus közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá a GDP-hez és a munkaerő több, mint 12%-át foglalkoztatja (COM/2006/134., ) 9. E magas részarányok ellenére az Európai Unió eddig megkötött szerződéseiben a turizmus nem szerepel a EU jogkörei között. A Maastrichti Szerződés (= G3-as cikkely) felhatalmazta a közösséget a turizmus területén megteendő intézkedésekre, azonban a turizmus nem kapott külön fejezetet az alapszerződésben (CEC-D.G. XXIII, 1993). Az Európai Uniónak nincs a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmus politikája. Általános célként a tagállamokkal szemben megfogalmazódik a közösség attraktívabbá tétele a harmadik országok látogatói körében a turizmus támogatása, erősítése és fejlesztése által. Intervenciós területek a következők: (1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások, foglalkoztatási törvény, közlekedés deregulációja), (2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatás, szociál-turizmus, határ formalitások megszüntetése), (3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, versenypolitika), (4) a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Az Európai Unió 23 bizottsága közül a turizmus multiszektorális 10 jellege következtében több bizottság érdekelt a "turisztikai iparban". Így például a szállítmányozási, a verseny, a fogyasztóvédelmi, a pénzügyi, a foglalkoztatási és szociális, a környezeti, a regionális fejlesztési bizottság. A turizmussal a DGXXIII-ban (= Enterprise and Industry Directorates- 8 Megjegyzendő, hogy az években a nemzetközi turista érkezések számának évi átlagos növekedési üteme a világ országai összességében 4,5%, Európában 3,7% volt. Európa részesedése a világ turista érkezései számából folyamatosan csökken: 1980-ban 69%-ot, 2000-ben 58%-ot tett ki. A WTO előrejelzése szerint a feltételek változatlansága esetén a csökkenés tovább folytatódik: 2010-re 52-53%-os, 2020-ra 45-46%-os részesedést valószínűsit. 9 (2006)0134_hu.pdf 10 E bonyolult multiszektorális rendszer egymással kölcsönhatásban álló alrendszerei közül a következőket emeljük ki: foglalkoztatás, regionális fejlődés, oktatás, kultúra, környezet, fogyasztóvédelem, egészségügy, közbiztonság, új technológiák, közlekedés, tartózkodási feltételek, pénzügyi szabályozás-adópolitika stb.

19 Vállalkozók Európában 19 General) egy több funkcionális szervezeti egység részeként a Tourism Unit foglalkozik, amely azonban a DG-ok között nem lát el koordinációs feladatot (http://ec.europa.eu Economy and Society (gazdaság és társadalom) Enterprise and Industry (vállakozás és ipar) Policy Areas (politika területek) Tourism) Az EU több intézkedése és ajánlása is érinti a turizmust: így a fogyasztóvédelem, a szociálpolitika, a versenypolitika, az adópolitika, a belső piac, a Gazdasági és Pénzügyi Unió, az Unió külpolitikája, a légi közlekedés, a közúti, vasúti és vízi közlekedés, a piaci belépés, az oktatásszakképzés, a környezetvédelem, az információs társadalom, a pénzügyi elszámolások és természetesen a turizmuspolitika tekintetében Az európai turizmus jövője Az Európai Bizottság a turizmus és foglalkoztatottság közötti összefüggés vizsgálatát januárjában kezdeményezte. Az ezt követő években a tagállamok, a turizmus ipar és a civil társadalom résztvevőinek intenzív munkája eredményeként öt kulcsfontosságú témát határoztak meg: (1) információ, (2) oktatás, (3) minőség, (4) fenntartható fejlődés és (5) új technológiák. A Bizottság aláhúzta a több információ- és tapasztalatcsere fontosságát az érdekelt felek között, és a kommunikációban ajánlott akciók megvalósításának előkészítését. A kommunikációban javasolt fontosabb aktivitások a következők: a turizmus ipar és más érdekelt résztvevők közötti párbeszéd támogatása az évenként szervezett Turizmus Fórum keretében; 11 Az Európai Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (European Travel Agents and Touroperators Association = ECTAA) 1994-től kiadja az Éves jelentését az Európai Unió turizmust érintő politikájáról. E jelentések részletesen ismertetik a turizmussal összefüggő fentiekben felsorolt területekre és a turizmusra közvetlenül vonatkozó intézkedéseket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó- és Protokoll Főosztály gondozásában magyar nyelven a évi kilencedik jelentés látott napvilágot 282 oldal terjedelemben. A turizmuspolitikát tartalmazó fejezetből ( oldal) kiemelendők az EU szerepvállalása a turizmusban, a gyermekprostitúció elleni küzdelem, az ECTAA-HOTREC (= Hotels, Restaurants and Cafés in Europa) üzletviteli és etikai kódex, a lépcsőzetes szabadság, a biztonság fogyasztói jogok üzleti szabványok a turizmusban alfejezetek (GKM, 2004). A 2003., 2004., évi jelentések hozzáférhetők az ECTAA honlapján (www.ectaa.org). Az Európai Unió turizmusáról további információkat tartalmaznak a Jancsik (1998) és Kovács B. (2003) írásai. E helyen kívánunk utalni Az uniós Magyarország turisztikai jogelmélete és - gyakorlata című műre is, amely részletesen tárgyalja az EU intézményrendszerét, ezen belül a turizmus elhelyezkedését, a polgári jogi alapelveket és a közösségi alapszabadságokat (= áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása), a polgári jogi szerződést, az utazási szerződést, a vagyoni biztosíték szabályozását az EU tagállamokban és közösségen kívüli európai országokban, a menthető kockázatokat, a szállodák, az éttermek és más hasonló intézmények felelősségét, a turizmus finanszírozási forrásait és a mediációt, azaz a közvetítést konfliktusos helyzetekben (Salamon, 2006).

20 20 A turizmus az EU-ban és Magyarországon a hálózati szolgáltatások elősegítése és a funkciók támogatása, például kompetencia (= megfigyelő-, elemző-, kutató-) központok által, nemzeti, regionális és helyi szinteken; az EU pénzügyi és nem pénzügyi eszközei jó felhasználásának biztosítása a turizmus-ipar hasznára, a nemzeti és regionális hatóságok és lebonyolító szervezetek együttműködése által; a fenntartható fejlődés támogatása az Agenda 21 irányelveinek további alapos kidolgozása és megvalósítása által; értékelési módszerek és eszközök (minőségi indikátorok és benchmarking) meghatározása és elterjesztése a turisztikai desztinációk és szolgáltatások minőségének ellenőrzése érdekében. A Miniszterek Tanácsa május hónapban egyhangúlag elfogadta azt a specifikusan a turizmusra vonatkozó határozatot, amely (1) szorgalmazta az EU törvényhozás hatásának alaposabb ellenőrzését a turizmus szektorban, (2) javasolta Európa, mint turisztikai desztináció promóciójának további vizsgálatát és (3) meghívta a turizmus ipar résztvevőit az Európai Közösség és a tagállamok által vállalt erőfeszítések támogatására (www.ec.europa.eu) Európai Turizmus Fórumok Az Európai Turizmus Fórumok szervezésére 2002 óta kerül sor. A évi brüsszeli fórum fő témáit az európai turizmus együttműködési erőfeszítései, az Agenda 21- a fenntarthatóság és a hatásértékelés képezte, hozzájárulva az Európára kiterjedő vitára és folyamatra, növelendő a az európai turizmus szektorban a fenntartható versenyképességet. A Fórum megtartására 2003-ban Velence adott otthont. A Fórum fő témáiként a hatásértékelés, az adózás és Európa közös promóciója szerepeltek októberében első ízben került sor az Európai Turizmus Fórum új tagállamban való megszervezésére: e megtiszteltetés Budapestet érte. A Budapesti Fórumon a résztvevők az EU-25-ök szolgáltatási belső piacát, a turizmus piac foglalkoztatottsági és az oktatási kérdéseit és a turizmus új fejlődési irányait tárgyalták meg évi Máltai Fórum napirendjén a versenyképesség és a szakértelem, a turizmus jobb szabályozása, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása szerepeltek (www.ec.europa.eu).

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben