A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 1 A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon Szerző: Dr.Tasnádi József

2 2 A turizmus az EU-ban és Magyarországon

3 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék Bevezetés A turizmus általános ismeretei A turizmus tartalmi behatárolása Idegenforgalom vendégforgalom turizmus A WTO-IPU meghatározása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása A meghatározásokból adódó következtetések A modern turizmus kialakulásának okai A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye Az Európai Unió és a turizmus Jogharmonizációs követelmények A Lisszaboni Stratégia Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai Az Európai Unió turizmus politikája Az európai turizmus jövője Európai Turizmus Fórumok Európa turizmus politikájának megújulása A Schengeni Megállapodás Az euró-zónához való csatlakozás A turizmus állami irányítási rendszere Az állam szerepe a turizmusban Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia EU forrás igénybevételt alátámasztó tervek és turizmus Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a turizmus37 4. Turizmus piaci rendszere Turizmus a szolgáltatások piaci rendszerében A turizmus részpiacai Versenyképesség a turizmusban A turizmus piaci tényezőinek hajtóerői Az új turizmus kompetitív tényezői Turisztikai szükségletek, indítékok A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet A turisztikai kereslet jellemzői...45

4 4 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A turisztikai kereslet várható fejlődési irányai A turisztikai kínálat A turisztikai kínálat jellemzői A turisztikai kínálat szervezeti rendszere...48 Heterogén szektor duális struktúrában...48 Közlekedési vállalkozások...49 Szálláshelyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...50 Szabadidő-töltési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások...51 Utazásszervező és közvetítő vállalkozások A turisztikai kínálat várható fejlődési irányai Szervezeti szintű feladatok Elemzési feladatok Belső környezeti tényezők elemzése Szélesebb, makro környezeti tényezők elemzése Mikro környezeti tényezők elemzése Erősségek/gyengeségek és lehetőségek/veszélyek összegezése Szervezeti szintű stratégiai feladatok Szervezeti fő cél meghatározás Szervezeti megkülönböztető ismérvek meghatározása A kommunkáció eszköztára Pozicionálás, imázs- és márkaépítés a turizmusban Referencia anyagok Marketing menedzsment a turizmusban Marketing stratégiai elvek meghatározása Marketing cél meghatározás Szegmentálás, célpiac meghatározás Marketing eszközökre vonatkozó stratégiai elvek...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások...79 Turisztikai termékek/szolgáltatások ára...81 Értékesítési utak és helyek...83 Marketingkommunikáció, támogatás, ösztönzés Operatív feladatok meghatározása és megvalósítása A marketing terv megvalósításának ellenőrzése...90 Zárszó...90 Irodalomjegyzék...91 Mellékletek...94 A turizmust érintő törvények, határozatok, rendeletek...94 Fontosabb honlap címek...97

5 Vállalkozók Európában 5 Ajánlás Tisztelt olvasó, kedves Vállalkozótárs! A magyar gazdaságban a turizmus igen jelentős helyet foglal el. A 2005 évi statisztikai adatok szerint ezen ágazat hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez meghaladta az 5%-ot, ha azonban tovább gyűrűződő hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a 8%-ot. Az ágazaton belül a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás növekedése közel 7%, míg a nemzetgazdasági átlag csak 4% körül mozgott. Fogyasztási oldalról vizsgálva is igen szép eredményt könyvelhet el ez az ágazat; a teljes fogyasztás több, mint 9%-át, mintegy milliárd forintot. A bíztató eredmények azonban csak akkor lehetnek tartósak, ha az ágazatban résztvevők vállalkozások, önkormányzatok, állami szervek és a turizmus területén működő más szervezetek magasan képzett munkatársakat foglalkoztatnak és a keresletnek megfelelően alakítják ki stratégiájukat. Jelen kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ágazatban működő, vagy működni kívánó vállalkozásoknak kézikönyvként szolgáljon. Aktualitását tekintve jellemző, hogy a szerző az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 őszén elfogadott ágazat-specifikus fejezeteit is tartalmazza. Kárpáti György Az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke

6 6 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A turizmus szerepe a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban kiemelkedő jelentőségű. A turizmus közvetett hatásait is figyelembe véve a világ országai összességében 222 millió embernek biztosít munkahelyet (= az összes munkahelyek 8,3%-a), a világ GDP-jéhez milliárd dollárral járul hozzá (= az össz-gdp ~ 11%-a) (WTTC, 2005). Bevezetés A könyv megírásának célja: átfogó ismeretek nyújtása a turizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiről elsődlegesen azon vállalkozások/vállalkozók részére, amelyek/akik a jövőben meglévő tevékenységüket a turizmus területére is ki akarják terjeszteni, ill. turisztikai vállalkozást kívánnak alapítani. Az első fejezet a turizmus általános fogalmaival ismerteti meg az olvasót. Ennek keretében kiemelt hangsúly helyeződik a turizmus fogalom meghatározására, értelmezésére, a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött fontosságára, a környezettel való kölcsönhatásokra. A második fejezet ismerteti az Európai Unió törekvéseit a turizmus területén. A harmadik fejezet bemutatja a turizmus állami irányítási rendszerét, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben a turizmus fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A negyedik fejezet a turizmus piaci rendszerét tárgyalja. E fejezet a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet és a turisztikai kínálat sajátosságait, és várható fejlődési irányait ismerteti. Az ötödik fejezet a szervezeti szintű vezetési feladatok közül kiemelten kezeli a fő cél és a szervezeti azonosság, a megkülönböztető ismérvek meghatározását. Ismertetésre kerülnek az egyedi tartalmi elemekkel (kiemelten a filozófia/küldetés) és a formai eszközökkel szemben támasztott követelmények. A hatodik fejezet átfogó ismeretet nyújt a turisztikai vállalkozások termék/szolgáltatás szintű, azaz marketing vezetésének specifikumairól. A fejezet a vezetési folyamat egyes fázisai (= elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés) közül behatóbban foglalkozik az elemzési és a stratégiai tervezési feladatokkal. A melléklet a tárgyalt ismeretanyaggal összefüggő fontosabb törvények, rendeletek, határozatok felsorolását és internetes honlapok címeit tartalmazza. A könyv szándékoltan nem tartalmaz statisztikai adatokat és táblázatokat. A statisztikai adatok tekintetében ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus ZRt. és az Európai Unió statisztikai kiadványainak tanulmányozását. A könyv megjelentetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatta.

7 Vállalkozók Európában 7 1. A turizmus általános ismeretei A történelem folyamán az emberek mindig utaztak, hogy új helyeket, új kultúrákat megismerjenek, és tapasztalatokat szerezzenek. A történelem sok példával szolgál. Az első utazásokra gyalogszerrel, majd később az állatok segítségével került sor. A szárazföldi utazásokat követte a vízi utak használata, a tengeri utazás. Napjaink turizmusának, mint tömegjelenségnek a fejlődéséhez messzemenő magyarázatot a mindenkori politikai, kulturális és gazdasági viszonyokra való visszapillantás ad. Ennek alapján megállapítható, hogy a turizmus ma ismert motivációi (kereskedés, kulturális-, sportesemény látogatás, vallási célú zarándoklatok, gyógyulás, ismeretszerzés) jórészt már adottak voltak az utazások előfázisaiban az ókorban és a középkorban egyaránt (Kaspar, 1983a). 1.1 A turizmus tartalmi behatárolása Idegenforgalom vendégforgalom turizmus Napjainkban, a német nyelven irt szakirodalomból átvett "Fremdenverkehr", "idegenforgalom" szó használatával szemben egyre inkább előtérbe kerül a "turizmus" kifejezés. E könyvben elsősorban a "turizmus", illetve a "turisztikai" szavakat használjuk, az "idegenforgalom", illetve az "idegenforgalmi" szavakkal szemben. A korábbi években több közép-keleteurópai ország gyakorlatával megegyezően Magyarországon is széles körben elterjedt a németnyelvből lefordított (Fremdenverkehr =) "idegenforgalom" szó használata. 1 E szó eredeti gyökere nem az utazás résztvevőjére, hanem az ismeretlen, "idegen terület" felkeresési szándékára vezethető vissza. Mégis, érdekes módon a mindennapi gyakorlatban a hangsúly az "ismeretlen, idegen kínálati oldal"- lal szemben a fogadóhely számára "idegen keresleti oldal"-ra helyeződött. Napjainkban az idegenforgalom, a turizmus és a vendégforgalom szavakat szinonim fogalomként kezeljük. Bármelyik szót használjuk a kommunikáció során a befogadó környezettel szemben elvárás, hogy az e forgalomban résztvevőt 2 vendégnek tekintsék, és ennek megfelelő figyelemben részesítsék. 1 Az angol, francia nyelvterületeken a "tourism" illetve a "tourisme" szavak használata terjedt el. 2 A nemzetközi statisztika a turizmus résztvevői tekintetében különbséget tesz a turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezés között. Ezek összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos

8 8 A turizmus az EU-ban és Magyarországon A szakirodalomban, az oktatásban és a mindennapi gyakorlatban a "turizmus" szó használata erősödik. A németnyelven írott szakirodalomban is megjelenik a "Fremdenverkehr" szóösszetétellel szemben a "Tourismus" szó. 3 A turizmusra az elmúlt évtizedek során számos meghatározás született. Ezekben tükröződött az adott időszak turizmusának szerkezete és a turizmusról alkotott felfogás. A jelen könyvben a turizmus hagyományos tartalmi felfogásainak ismertetésétől eltekintünk. A hangsúlyt a Hágai Nyilatkozatban elfogadott és a Nemzeti Fejlesztési Tervben jóváhagyott meghatározásokra helyezzük A WTO-IPU meghatározása A jelen tanulmányban a Turizmus Világszervezet (World Tourism Organization = WTO 4 ) és az Interparlementáris Unió (IPU) közös konferenciáján, Hágában április között a Hágai Nyilatkozatban elfogadott tartalmi meghatározást tartjuk mérvadónak. Ennek alapján a turizmus korunk világméretű társadalmi jelensége, az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája, az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítője, az életminőség következménye és meghatározó eleme, emberi alapszükséglet, számos ország gazdaságában komplex hatásmechanizmusa által a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője, az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége (WTO-IPU, 1989 alapján). határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot. 3 Erre példa a svájci Claude Kasparnak a turizmus alapismereteit tárgyaló átdolgozott és 4. kiadásban 1991-ben megjelent műve, amelynek címe: Die Tourismuslehre im Grundriss, szemben a korábbi kiadások "Die Fremdenverkehrslehre im Grundriss" címmel. 4 A szervezet neve decemberében United Nations World Tourism Organization (UNWTO)-ra változott, megszüntetve ezáltal a Világ Kereskedelmi Szervezettel való azonos szervezeti név rövidítést (World Trade Organization = WTO).

9 Vállalkozók Európában 9 Olyan komplex multiszektorális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. Az ismertetett fogalom meghatározás a turizmust az emberi együttélés szinte minden területével kölcsönhatásban álló, komplex rendszernek tekinti. Az univerzális fogalom meghatározásra való helyes törekvés alapján a meghatározás természetesen csak utal a turizmus gazdasági jelentőségére A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározása A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott tartalmi behatárolás szerint a turizmus a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatása, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások. (NTS, 2005) A meghatározásokból adódó következtetések Az ismertetett WTO-IPU és NTS meghatározásokból egyrészt levezethető a turizmus kettős alrendszere: éspedig az egyik oldalon az alanyi alrendszer azaz a turizmusban részt vevők, a turisták, a turisztikai keresletet támasztók köre, a másik oldalon a tárgyi alrendszer azaz a szolgáltatási intézmények, az ajánlattevők, a kínálat egésze. Másrészt a reálfolyamatok: a helyváltoztatás és a meglátogatott helyen való tartózkodás képezik a turizmus gazdasági alapját. A turizmus alanyai, a turisták a szolgáltatásokat részben a helyváltoztatással, a távolság áthidalással összefüggésben, az utazás során, részben a tartózkodási helyen veszik igénybe 5. A helyváltoztatási, a távolság áthidalási igényekre épülnek a közlekedési vasúti, közúti, légi és hajózási vállalkozások szolgáltatásai. A tartózkodási helyen a szálláshelyek, az éttermek és a szabadidő töltési lehetőségeket nyújtó vállalkozások tevékenysége emelendő ki. Mind a helyváltoztatás, mind a meglátogatott helyen való tartózkodás tekintetében kiemelkedő szerepük van az utazási irodai szervező és közvetítő vállalkozásoknak. 5 Freyer ( old) a helyváltoztatáson és a tartózkodáson kívül a turizmus konstitutív elemei közé sorolja harmadik elemként a helyváltoztatás motivációit is, vagyis azt, hogy az utazás miért következik be.

10 10 A turizmus az EU-ban és Magyarországon 1.2 A modern turizmus kialakulásának okai Napjaink modern turizmusának kialakulása a következő külső okokra, hatásokra és piaci tényezőkre vezethető vissza: politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése), gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedés), demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés és a növekvő városiasodás, társadalmi és munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése: szükségleti struktúra változása), technológiai haladás (CRS = Computer Reservation Systems, fogadóhelyi adatbázis rendszerek is), kommunikációs és információs technológiák fejlődése, közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése, utazás biztonság javulása, 6 marketing tevékenység továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek termék-szolgáltatás, utazási kereskedelem szervezet, humán erőforrás stb.) (WTO, 1997a). 1.3 A turizmus és környezeti tényezőinek kölcsönhatásai A turizmus és környezetének hatásai nem egyirányúak, a kölcsönhatások vizsgálandók. Bírálandó az a felfogás és gyakorlat, amely csak a a turizmusnak a környezetre gyakorolt hatására helyezi a hangsúlyt. A környezeti tényezőknek a turizmusra gyakorolt hatás vizsgálata a versenyképesség javítása és a turisztikai kínálat továbbfejlesztése miatt különösen fontos A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatás vizsgálatának területei (1) a belpolitika nemzeti tudat belső turizmus, (2) a külpolitikai kapcsolatok, a fejlett és a fejlődő országok között viszony és (3) a politikai stabilitás/instabilitás, a válságos helyzetek. Utóbbiakra a turizmus különösen érzékeny, ezek felboríthatják a turizmus egyensúlyát, és a turizmusra pusztító hatást gyakorolnak. Példaként szolgálnak a közelmúlt évek eseményeiből a következő kiemelések: a jugoszláviai belső az utódállamokkal folytatott polgárháború és a külső háborús konfliktus, a török- 6 E tekintetben a szeptember 11-i terror cselekmények a bizalmat megrendítették. Az utazások iránti bizalom visszaállítása érdekében a kormányok, a turisztikai vállalkozások, különösen a légiforgalmi társaságok nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek.

11 Vállalkozók Európában 11 kurd viszály, a kinai tienanmen-téri események, az Öböl-háború az ebben érintett térségek turizmusát teljesen megbénították. A turizmus fogadó országainak politikai bizonytalansága kihat a turista küldő országok úti célhely ajánlatainak kialakítására és a potenciális turisták döntésére. A politikai instabilitás megítélése a potenciális látogatók körében jelentős hatást gyakorol a desztináció életképességére és hosszú távú turisztikai fennmaradására. A politikai instabilitás negatív imázs formáló tényező, a kedvező kép helyreállítása hosszú évekig eltarthat. (Seddighi et al, 2001) A turizmus és a társadalmi-kulturális környezet kölcsönhatásai A turizmus napjainkban elkerülhetetlen társadalmi jelenséggé vált. Társadalmi összefüggésben felismeréssé vált, hogy a turisztikai élet középpontjában az ember áll. E tényről hosszú ideig mind az elmélet, mind a politika megfeledkezett. Ennek figyelembevétele a korábbi egyoldalú gazdaság centrikus szemléletmódot feloldja. A turisták tekintetében fontos tény, hogy a turizmus emberi alapszükségletté vált. További fontos aspektusok a társadalmi befolyásoló tényezők, az utazási indítékok, elvárások, az utazási magatartás és az élmények stb. A helyi lakosok tekintetében kiemelendők az érdekek, az elvárások, az életminőségre való kihatás, a tásadalmi-kulturális változások stb. A helyi lakosság és a turisták találkozása tekintetében fontosak a találkozás feltételei (az előítéletek, a nyelv, a mentalitás, a vendégszeretet, a kultúra), és a találkozás lehetőségei (mások tapasztalatai, találkozás, kulturális csere, népek közötti megértés) A turizmus és a természeti környezet kölcsönhatásai A természeti környezet és a turizmus kölcsönhatásának fontossága az elmúlt években tudatosult, érthetővé váltak sok helyen a turizmus akadálytalan fejlődésének ökológiai következményei. Hangsúlyozandó, hogy nem kiegyensúlyozott kölcsönhatásról van szó. A turizmus jobban profitál a természeti környezetből, mint fordítva. A turizmus igényli, használja a természetet, és ez által egyidejűleg a saját egzisztenciális alapjait teszi tönkre: "turizmus-rombolás a turizmus által". A turizmus környezetre gyakorolt káros hatásai közül kiemelendő a turisztikai célú terület, táj használat, ennek hatása (= építészeti tájrombolás), a

12 12 A turizmus az EU-ban és Magyarországon természet háztartásának megzavarása (= levegő- és vízszennyezés, a vegetáció és az állatvilág károsítása), a zajterhelés és nem utolsósorban a globális környezeti problémákhoz mint az üvegház hatáshoz, az ózonlyukhoz való hozzájárulás. A természeti környezet turizmusra ható tényezői közül a legfontosabbak a lakó környezet minősége, a táj, mint üdülő- és életkörnyezet (= üdülőtermelő- és védő funkció), valamint a turisztikai kínálat természeti tényezői (= tájkép, klíma, topográfia, vízrendszer, állat- és növényvilág stb.). A turizmus környezetvédelmi hatása tekintetében a természeti értékek és a kulturális műemlékek védelmére, ennek fontosságára utalunk A turizmus és gazdasági környezet kölcsönhatásai A gazdaság az elmúlt időszakban egyértelműen az érdeklődés középpontjában állt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a turizmus gazdasági hatásai egyszerűbben mérhetők (pl. ráfordítás/bevétel, költség/nyereség) és a legnagyobb ösztönzés is innen származik, ill. származhat (Müller-Kramer-Krippendorf, 1993). A turizmus és a gazdaság kölcsönhatásaira e helyen csak összegező megjegyzéseket teszünk, kiegészítve a piac egészére és annak keresleti és a kínálati tényezőire gyakorolt hatásokkal. A gazdasági hatásoknál kiemelendő a GDP-re, a költségvetésre, a fizetési mérlegre, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a fejlesztést előmozdító visszacsatolás nagysága kedvezően befolyásolja a felsorolt gazdasági hatásokat. A piacnál kiemelendő kérdéskörök/tényezők: a piackutatás és a marketing eszközök (turisztikai szolgáltatás, ár, értékesítési utak és helyek, értékesítés ösztönzés, reklám, Public Relations, személyes eladás), a marketing koncepciók, stratégiák és akció programok, a turisztikai közvetítők (kooperációs turisztikai szervezetek, utazásszervezők, utazásközvetítők, értékesítési képviseletek stb.). A keresletnél kiemelendők a gazdasági befolyásoló tényezők (= a jövedelmi, vagyonviszonyok, az árszínvonal, a valuta állapota, a konjunkturális helyzet), az utazási intenzitás, a tartózkodási idő, a szállodában és egyéb kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma.

13 Vállalkozók Európában 13 A kínálatnál kiemeljük az általános infrastruktúrát (= a közlekedési, hírközlési, ellátási, hulladék-feldolgozó létesítményeket és a mindennapi szükséglet kielégítés létesítményeit), a turisztikai infrastruktúrát (= az elszállásolási, ellátási vállalkozásokat, a turisztikai speciális közlekedési eszközöket, a sport és szabadidő létesítményeket, a kongresszus, konferencia szervező vállalkozásokat, az egyéb ellátó és információs szervezeteket) A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai Az elektronikus, computeres forradalom a kommunikáció technológiai környezetében is alapvető, minőségi változásokat eredményez, amely intézményesíti az információs társadalom alapjait, továbbá az információs társadalom átalakítja, majd meg is haladja a fejlett világban ma ismert piaci és politikai intézményrendszert. A gyorsuló technikai haladás, és ez által a gyorsuló kommunikációs folyamatok társadalmi-gazdasági viszonyainkat alapvetően megváltoztatják. Mindennapi életstílusunk, életvitelünk nagy változások előtt áll a gyors technológiai haladás következtében (Tasnádi, 1995). A turizmus területén is megjelent az elektronikus információközlés, lehetővé vált a piaci szereplők közötti gyors és közvetlen információcsere. A kínálati oldalon a turizmus nem nyereségorientált nemzeti, regionális, kistérségi, helyi szervezetei és nyereség orientált, üzleti vállalkozásai egyre nagyobb számban élnek az elektronikus információ- közlés lehetőségével. Az információközlés mellett gyorsul az interaktív web-oldalak, honlapok alkalmazása is. Ez nemcsak a tájékozódást gyorsítja, hanem a turisztikai szolgáltatást nyújtó és a potenciális turista közötti közvetlen kapcsolatot is létrehozza, amely költségmegtakarítást eredményezhet a piac mindkét szereplőjének, a vevőnek és az eladónak egyaránt. A keresleti oldalon is gyors fejlődés tapasztalható, jóllehet egyrészt a háztartások számítógépes ellátottságának és internetes csatlakozásának száma és aránya még nem kielégítő, másrészt a potenciális turisták nagy száma továbbra is ragaszkodik a közvetítő kereskedők, utazásközvetítők személyes tanácsaihoz. A technikai eszközök jövőben várható tömeges elterjedése ellenére valószínűsíthető, hogy a turisztikai szolgáltatások jellege következtében, továbbra is nagy szerepe lesz a személyes tanácsadásnak. A technológiai környezet változása is alátámasztja, gyorsítja a turizmus globális folyamatait, a globális kommunikációt, ezen belül a marketingkommunikációt.

14 14 A turizmus az EU-ban és Magyarországon Turizmus és fenntarthatóság, új turisztikai koncepció igénye A turizmus és a környezeti tényezői közötti kapcsolatokban kölcsönös és nem egyoldalú hatásmechanizmusok érvényesülnek. A fogadóhely tűrőképességének vizsgálata mind társadalmi, mind természeti és építészeti környezeti tekintetben kiemelten fontos feladat. A gazdasági célok megvalósítása nem sértheti a helyi, kistérségi, regionális és nemzeti érdekeket: ezekkel összhangban, egyensúlyban álló fejlesztés valósítandó meg. Az utóbbi években erősödött a turizmus negatív környezeti hatásainak a kézzelfogható, mérhető gazdasági célokkal és hatásokkal való szembesítése. A környezettudatosság, a "zöld-tudatosság" erősödése különösen a '80-as évek közepétől felvetette a turizmus szerepének és értékeinek újragondolását, a fogyasztó, a turista és a turizmus iparág részéről egyaránt. Megfontolandó kulcskérdések: Mennyi és milyen típusú turistát kíván vonzani egy település, egy kistérség, egy régió, egy ország és annak lakossága? Melyek a települések, a kistérségek, a régiók, az ország turisztikai célpiacai? Mennyi azon turisták száma, amelyek igényei figyelemmel a fogadóhely fizikai, társadalmi és környezeti teherbírására még kielégíthetők? Hogyan tudnak a turisták a helyi lakosság életminőségének javulásához hozzájárulni stb? A turizmus környezetének sebezhetősége és a helyi lakosság érzékenysége miatt követelménnyé vált a turizmus tervezésében a turizmus és környezete közötti hosszú távú kölcsönhatások figyelembevétele.

15 Vállalkozók Európában Az Európai Unió és a turizmus A fejezetben összegezetten ismertetjük a jogharmonizációs követelményeket, a Lisszaboni Stratégiát, a pénzügyi támogató forrásokat majd ezt követően az EU turizmus politikájára térünk ki, különös hangsúllyal annak megújulására Jogharmonizációs követelmények Jogharmonizáción azt a jogalkotási folyamatot értjük, amely lehetővé teszi, hogy két jogrendszer szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak. A közösségi jogharmonizáció az Unió minden tagállamában folyamatosan zajló tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott állam jogrendszere az Európai Unió jogával összeegyeztethető legyen. A közösségi jog (EK jog) ugyanis önálló jogrendszert alkot. Autonómnak nevezhető ez a rendszer, hiszen az uniós jogszabályokat a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Tanács, Európai Parlament) alkotják meg, a közösségi jog által szabályozott döntéshozatali eljárások során, szemben a nemzetközi joggal, amely önálló államok önkéntes megállapodásain alapul. Emellett meghatározó szerepük van egyes közösségi intézményeknek is (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Számvevőszék) az így meghozott jogszabályok végrehajtásában, annak ellenőrzésében. A közösségi jog, egységes rendszert alkot, sajátos jogszabályi hierarchiával, a jogrendszer egészére kiterjedő jogelvekkel. Emellett azonban fennmaradnak a nemzeti jogrendszerek is. Nyilvánvaló, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében alapvető szükséglet a két jogrendszer összhangjának megteremtése. A közösségi jog be kell, hogy épüljön az Európai Unió tagállamainak jogrendszereibe: ez a folyamat a jogharmonizáció. A jogharmonizációs kötelezettség jogalapját az Európai Közösség Alapító Szerződése (a többször módosított Római Szerződés) tartalmazza, és az Európai Bíróság által kidolgozott jogelvek szabályozzák. (www.mkogy.hu: EU információk Országgyűlés és az EU, jogharmonizáció). Az Európai Unió öt jogszabály típust alkalmaz. Ezek (1) az általános hatókörű, kötelező érvényű, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendeletek, (2) a tagállamok nemzeti jogrendjébe, meghatározott időn belül, alkalmazandó irányelvek, (3) az egyes tagállamokat, természetes vagy jogi személyeiket érintő kötelezettségek, jogok és közigazgatási rendelkezéseket 7 Terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozunk a Római Szerződéssel és az azt követő fejlődés mérföldköveivel.

16 16 A turizmus az EU-ban és Magyarországon tartalmazó egyedi intézkedések, határozatok, továbbá a nem kötelező érvényű (4) ajánlások és (5) vélemények. 2.2 A Lisszaboni Stratégia A március i lisszaboni Európai Tanács ülésén az Európai Unió célul tűzte ki, hogy az évtized végére az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon. A Lisszaboni Stratégia eredményeinek félidei felülvizsgálata során az Európai Bizottság megerősítette a Lisszaboni Stratégia fő céljai iránti elkötelezettségét, de újrafogalmazta a célok megvalósításának fő szempontjait. A Bizottság a nemzeti politikai viták középpontjába kívánta állítani a reformprogramot, és kiemelte azt is, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nemzeti parlamentek bevonására. (www.mkogy.hu). A Lisszaboni Stratégia három pilléren áll: a közgazdasági pillér alapot nyújt a versenyképes, dinamikus, tudásalapú gazdaság kialakításához, továbbá hangsúlyt helyez az információs társadalomban az igények folyamatos változásához való alkalmazkodásra és a kutatás, fejlesztés (K+F) erősítésére; a társadalmi pillér felvázolja az európai szociális modell modernizálását a humán erőforrásokba való invesztálás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem által; a környezeti pillér felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a gazdasági növekedés összekapcsolandó a természeti erőforrások használatával. Az Európai Bizottság februárban indítványozta a lisszaboni stratégia új irányvonalának meghatározását, az EU erőfeszítéseinek két feladatra való koncentrálását: az erősebb, tartós növekedésre és a nagyobb, jobb foglalkoztatásra (COM/2005/ 24., ). 2.3 Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Az Európai Unió pénzügyi támogatási forrásai közül kiemeljük a Kohéziós Alapot, a Strukturális Alapokat és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapokat.

17 Vállalkozók Európában 17 A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagyméretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani. A Strukturális Alapok célja a tagállamok elmaradott régióinak felzárkóztatása. A rendelkezésre álló pénzügyi alapok igénybevétele elősegíti az elmaradott régiók infrastruktúrájának fejlesztését, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségi színvonalának emelését és a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését (www.nfh.hu). Az Európai Bizottság február 16-i javaslata alapján a kohéziós politika és az erre szánt források a jövőben három, a jelenlegi időszakétól némileg eltérő, célkitűzés támogatását fogja megvalósítani: (1) A Konvergencia célkitűzés támogatja majd a legszegényebb régiókat (közösségi átlag GDP 75%-a alatt), valamint a statisztikai hatás által érintett régiókat. Ezen kívül ez alatt a célkitűzés alatt részesülnek átmeneti támogatásban a bővítés következményeként az ún. statisztikai hatás miatt az (1) célkitűzés szerinti jogosultságukat elvesztő régiók (phasing-out régiók). (2) A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés forrásaiból az ún. phasing-in régiók (gazdasági hatás miatt az első célkitűzés támogatására jogosulatlanná váló régiók), valamint valamennyi a Konvergencia célkitűzésre nem jogosult régió részesül majd. (3) Az Európai területi együttműködés célkitűzése a korábbi Interreg közösségi kezdeményezés szerepét átvéve a határon átnyúló (határ menti, transznacionális és interregionális) együttműködéseket támogatja ill. az erre jogosult régiók számára nyújt majd támogatást. Az operatív programokkal összefüggő pályázatok kiírására január hónaptól kezdődően folyamatosan kerül sor (letöltés: Az Európai Unió turizmus politikája Európa a világ vezető turisztikai fogadóterülete: részesedése a világ turizmus nemzetközi turista érkezéseinek számából 58%, a világ turizmus

18 18 A turizmus az EU-ban és Magyarországon bevételeiből mintegy 50%. 8 Európa látnivalóinak gazdagsága és turisztikai szolgáltatásainak minősége által a világ első turisztikai célpontja. Európán belül a turisztikai forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban realizálódik. Az Európai Unióban a turizmus közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá a GDP-hez és a munkaerő több, mint 12%-át foglalkoztatja (COM/2006/134., ) 9. E magas részarányok ellenére az Európai Unió eddig megkötött szerződéseiben a turizmus nem szerepel a EU jogkörei között. A Maastrichti Szerződés (= G3-as cikkely) felhatalmazta a közösséget a turizmus területén megteendő intézkedésekre, azonban a turizmus nem kapott külön fejezetet az alapszerződésben (CEC-D.G. XXIII, 1993). Az Európai Uniónak nincs a tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmus politikája. Általános célként a tagállamokkal szemben megfogalmazódik a közösség attraktívabbá tétele a harmadik országok látogatói körében a turizmus támogatása, erősítése és fejlesztése által. Intervenciós területek a következők: (1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások, foglalkoztatási törvény, közlekedés deregulációja), (2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatás, szociál-turizmus, határ formalitások megszüntetése), (3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, versenypolitika), (4) a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok). Az Európai Unió 23 bizottsága közül a turizmus multiszektorális 10 jellege következtében több bizottság érdekelt a "turisztikai iparban". Így például a szállítmányozási, a verseny, a fogyasztóvédelmi, a pénzügyi, a foglalkoztatási és szociális, a környezeti, a regionális fejlesztési bizottság. A turizmussal a DGXXIII-ban (= Enterprise and Industry Directorates- 8 Megjegyzendő, hogy az években a nemzetközi turista érkezések számának évi átlagos növekedési üteme a világ országai összességében 4,5%, Európában 3,7% volt. Európa részesedése a világ turista érkezései számából folyamatosan csökken: 1980-ban 69%-ot, 2000-ben 58%-ot tett ki. A WTO előrejelzése szerint a feltételek változatlansága esetén a csökkenés tovább folytatódik: 2010-re 52-53%-os, 2020-ra 45-46%-os részesedést valószínűsit. 9 (2006)0134_hu.pdf 10 E bonyolult multiszektorális rendszer egymással kölcsönhatásban álló alrendszerei közül a következőket emeljük ki: foglalkoztatás, regionális fejlődés, oktatás, kultúra, környezet, fogyasztóvédelem, egészségügy, közbiztonság, új technológiák, közlekedés, tartózkodási feltételek, pénzügyi szabályozás-adópolitika stb.

19 Vállalkozók Európában 19 General) egy több funkcionális szervezeti egység részeként a Tourism Unit foglalkozik, amely azonban a DG-ok között nem lát el koordinációs feladatot (http://ec.europa.eu Economy and Society (gazdaság és társadalom) Enterprise and Industry (vállakozás és ipar) Policy Areas (politika területek) Tourism) Az EU több intézkedése és ajánlása is érinti a turizmust: így a fogyasztóvédelem, a szociálpolitika, a versenypolitika, az adópolitika, a belső piac, a Gazdasági és Pénzügyi Unió, az Unió külpolitikája, a légi közlekedés, a közúti, vasúti és vízi közlekedés, a piaci belépés, az oktatásszakképzés, a környezetvédelem, az információs társadalom, a pénzügyi elszámolások és természetesen a turizmuspolitika tekintetében Az európai turizmus jövője Az Európai Bizottság a turizmus és foglalkoztatottság közötti összefüggés vizsgálatát januárjában kezdeményezte. Az ezt követő években a tagállamok, a turizmus ipar és a civil társadalom résztvevőinek intenzív munkája eredményeként öt kulcsfontosságú témát határoztak meg: (1) információ, (2) oktatás, (3) minőség, (4) fenntartható fejlődés és (5) új technológiák. A Bizottság aláhúzta a több információ- és tapasztalatcsere fontosságát az érdekelt felek között, és a kommunikációban ajánlott akciók megvalósításának előkészítését. A kommunikációban javasolt fontosabb aktivitások a következők: a turizmus ipar és más érdekelt résztvevők közötti párbeszéd támogatása az évenként szervezett Turizmus Fórum keretében; 11 Az Európai Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (European Travel Agents and Touroperators Association = ECTAA) 1994-től kiadja az Éves jelentését az Európai Unió turizmust érintő politikájáról. E jelentések részletesen ismertetik a turizmussal összefüggő fentiekben felsorolt területekre és a turizmusra közvetlenül vonatkozó intézkedéseket. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó- és Protokoll Főosztály gondozásában magyar nyelven a évi kilencedik jelentés látott napvilágot 282 oldal terjedelemben. A turizmuspolitikát tartalmazó fejezetből ( oldal) kiemelendők az EU szerepvállalása a turizmusban, a gyermekprostitúció elleni küzdelem, az ECTAA-HOTREC (= Hotels, Restaurants and Cafés in Europa) üzletviteli és etikai kódex, a lépcsőzetes szabadság, a biztonság fogyasztói jogok üzleti szabványok a turizmusban alfejezetek (GKM, 2004). A 2003., 2004., évi jelentések hozzáférhetők az ECTAA honlapján (www.ectaa.org). Az Európai Unió turizmusáról további információkat tartalmaznak a Jancsik (1998) és Kovács B. (2003) írásai. E helyen kívánunk utalni Az uniós Magyarország turisztikai jogelmélete és - gyakorlata című műre is, amely részletesen tárgyalja az EU intézményrendszerét, ezen belül a turizmus elhelyezkedését, a polgári jogi alapelveket és a közösségi alapszabadságokat (= áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása), a polgári jogi szerződést, az utazási szerződést, a vagyoni biztosíték szabályozását az EU tagállamokban és közösségen kívüli európai országokban, a menthető kockázatokat, a szállodák, az éttermek és más hasonló intézmények felelősségét, a turizmus finanszírozási forrásait és a mediációt, azaz a közvetítést konfliktusos helyzetekben (Salamon, 2006).

20 20 A turizmus az EU-ban és Magyarországon a hálózati szolgáltatások elősegítése és a funkciók támogatása, például kompetencia (= megfigyelő-, elemző-, kutató-) központok által, nemzeti, regionális és helyi szinteken; az EU pénzügyi és nem pénzügyi eszközei jó felhasználásának biztosítása a turizmus-ipar hasznára, a nemzeti és regionális hatóságok és lebonyolító szervezetek együttműködése által; a fenntartható fejlődés támogatása az Agenda 21 irányelveinek további alapos kidolgozása és megvalósítása által; értékelési módszerek és eszközök (minőségi indikátorok és benchmarking) meghatározása és elterjesztése a turisztikai desztinációk és szolgáltatások minőségének ellenőrzése érdekében. A Miniszterek Tanácsa május hónapban egyhangúlag elfogadta azt a specifikusan a turizmusra vonatkozó határozatot, amely (1) szorgalmazta az EU törvényhozás hatásának alaposabb ellenőrzését a turizmus szektorban, (2) javasolta Európa, mint turisztikai desztináció promóciójának további vizsgálatát és (3) meghívta a turizmus ipar résztvevőit az Európai Közösség és a tagállamok által vállalt erőfeszítések támogatására (www.ec.europa.eu) Európai Turizmus Fórumok Az Európai Turizmus Fórumok szervezésére 2002 óta kerül sor. A évi brüsszeli fórum fő témáit az európai turizmus együttműködési erőfeszítései, az Agenda 21- a fenntarthatóság és a hatásértékelés képezte, hozzájárulva az Európára kiterjedő vitára és folyamatra, növelendő a az európai turizmus szektorban a fenntartható versenyképességet. A Fórum megtartására 2003-ban Velence adott otthont. A Fórum fő témáiként a hatásértékelés, az adózás és Európa közös promóciója szerepeltek októberében első ízben került sor az Európai Turizmus Fórum új tagállamban való megszervezésére: e megtiszteltetés Budapestet érte. A Budapesti Fórumon a résztvevők az EU-25-ök szolgáltatási belső piacát, a turizmus piac foglalkoztatottsági és az oktatási kérdéseit és a turizmus új fejlődési irányait tárgyalták meg évi Máltai Fórum napirendjén a versenyképesség és a szakértelem, a turizmus jobb szabályozása, a fenntartható fejlődés és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása szerepeltek (www.ec.europa.eu).

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben