VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Átírás

1 Szám: 02/142-13/2017 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése július 20-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program évi megvalósulásáról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési és Területrendezési Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 80/2016. (XII. 15.) MÖK határozatával megállapított évi munkatervében a júniusi ülésre tervezte a Beszámoló a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program évi megvalósulásáról tárgyú napirend megtárgyalását. Veszprém megye időszakra vonatkozó környezetvédelmi programját a Közgyűlés február 24-én fogadta el. A program végrehajtásának ellenőrzésére a Közgyűlés jogosult. A megvalósulás ellenőrzése elsősorban a környezet állapotáról szóló éves beszámoló elfogadása által teljesül. A beszámoló elkészítéséhez a környezet állapotának múlt évi változásáról a hatáskörükbe tartozó területek tekintetében tájékoztatást kértünk a környezet- és természetvédelemmel érintett alábbi szervezetektől: Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Valamennyi megkeresett szervezet a szakmai tájékoztatót elkészítette és a kért határidőre megküldte részünkre. A beszámoló összeállításához nyújtott segítségüket ezúton is megköszönöm. Veszprém megyében a környezeti elemek védelme terén az elmúlt években további mérsékelt javulás következett be a természeti értékeink védelme, a vízfolyások revitalizációja, a szennyvízelvezetés, a hulladékgazdálkodás, és a szennyezett iparterületek megtisztítása terén. Kiemelten jelentős fejlemény, hogy az ivóvízminőség javítási program befejeződött és minden megyei településen megteremtődött az egészséges ivóvíz szolgáltatás feltétele. Az elmúlt évben a környezeti elemeket jelentősen károsító esemény nem következett be. A környezet védeleméért felelős szervek tájékoztatóin alapuló beszámolót a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program évi megvalósulásáról az előterjesztés melléklete tartalmazza. 2

3 A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program. Az Országgyűlés a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 39. b) pont felhatalmazása alapján, 27/2015. (VI. 17.) O.Gy. határozattal elfogadta a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot (a továbbiakban: Program). A Program céljaihoz kapcsolódóan, a környezetvédelmi törvényben foglaltak szerint az egymásra épülő területi környezetvédelmi programok megújítása vagy megalkotása szükséges. A területi (megyei) környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni. A 2016-ig érvényes megyei környezetvédelmi program felülvizsgálata és a következő tervezési időszakra történő megállapítása a Közgyűlés egyik soron következő feladatai közé tartozik. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt beszámolót megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen:./2017. (VII. 20.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei környezetvédelmi program évi megvalósulásáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: Felelős: azonnal Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, július 12. Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke 3

4 B E S Z Á M O L Ó VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ÉVI MEGVALÓSULÁSÁRÓL TARTALOM BEVEZETÉS... 2 LEVEGŐ... 3 VÍZGAZDÁLKODÁS... 5 FÖLD, TALAJVÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ZAJVÉDELEM TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM BÁNYATERÜLETEK KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÖSSZEFOGLALÓ... 28

5 BEVEZETÉS A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (továbbiakban: Ktv.) foglaltak alapján a 24/2011. (II. 24.) MÖK határozatával jóváhagyta a Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja tárgyú dokumentációt. A környezetvédelmi program a helyzetértékelésen alapul és a megye környezeti állapotának fenntartása, fejlesztése, javítása érdekében szükséges feladatokat összegzi. A Veszprém Megyei Önkormányzat feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje és értékelje a megye környezeti állapotát, segítse az önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenységét, igény esetén kapcsolattartó/közvetítő szerepet vállaljon különböző szervezetek, intézmények között. A környezetvédelmi program megvalósításában a megye települési önkormányzatain túl, a hatóságokon át sok érdekelt partner szervezet működik közre. A program a nagyobb egységekben jelentkező, komplex problémák megoldási lehetőségeivel foglalkozik, átfogó célok és ezek eléréséhez szükséges intézkedések kerültek megfogalmazásra. A programban vannak olyan feladatok, melyekre a megyei önkormányzatnak kevés a ráhatása, vagy nincs egyáltalán. A Ktv. beszámolási kötelezettséget ír elő a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. Jelen beszámoló átfogóan elemzi a Veszprém Megye Környezetvédelmi Programjában javasolt intézkedések, feladatok teljesülését. A közgyűlési beszámoló készítéséhez 8 környezetvédelméért felelős szervezettől kértünk és kaptunk tájékoztatást a hatáskörükbe tartozó környezeti tényezők állapotváltozásairól. A Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a beszámoló elkészítésének elősegítése érdekében tájékoztatást adott a hulladékgazdálkodással, a levegőtisztaság-védelemmel, a természetvédelemmel kapcsolatos adatok és információk elérhetőségéről. A beszámoló elkészítéséhez az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer ( Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat ( honlapok publikus szakterületi adatai is felhasználásra kerültek. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2016-ban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében sikeresen pályázott a Veszprém Megyei Klímastratégia című projekt megvalósítására. A projekt főbb részei: - Veszprém Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és működtetése - Veszprém Megyei Klímastratégia kidolgozása és végrehajtása A platform megalakult és a stratégia elkészítésére a szerződés kötöttünk.. Szeretném kiemelni, hogy a Veszprém Megyei Klímastratégia kidolgozásával kapcsolatos dokumentációk az elkövetkezőkben önálló napirendi pontként kerülnek a közgyűlésnek beterjesztésre. 2

6 A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA LEVEGŐ A levegő minőségével kapcsolatos, mindenki által hozzáférhető adatok a cím alatti honlapon kerülnek közzétételre. A levegőminőségi adatokat Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat méri és teszi közzé az automata mérőhálózat adatai alapján. A évi adatok a beszámoló összeállításáig június 20-ig nem kerültek közzétételre ezért az elérhető 2015-as adatok szerepelnek a dokumentációban, továbbá a 2014-es adatok a változások nyomon követésének elősegítésére. A levegő minőségének évi értékelése a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi határértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével készült az automata mérőállomások adataiból. Az értékelés a mérőállomásokon mért kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxid (NOx), szénmonoxid (CO), ózon (O3), szálló por (PM10) és benzol szennyezőanyagok adataiból áll. Veszprém megyében Ajka, Várpalota és Veszprém városokban 1-1 automata mérőállomás és további 16 település manuális mérőberendezése szolgáltat adatokat évi automata mérőállomási adatok Légszennyezettségi index Mérőállomás SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 Ajka Várpalota Veszprém Kiváló Kiváló Kiváló (1) (1) (1) Kiváló Jó Jó (1) (2) (2) Kiváló Jó Jó (1) (2) (2 Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Jó (2 Jó (2) évi automata mérőállomási adatok Légszennyezettségi index Mérőállomás SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 Ajka Kiváló (1) Várpalota Veszprém Kiváló (1) Kiváló Kiváló (1) (1) Jó Jó (2) (2) Jó Jó (2) (2 Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Kiváló Kiváló (1) (1) Kiváló Jó (1) (2) Max. légszennyezettségi index Jó (2) Jó (2) Jó (2) Max. légszennyezettségi index Jó (2) Jó (2) Jó (2) 3

7 A települések levegőjének évi szennyezettsége az összesített Légszennyezettségi index alapján Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Manuális mérőberendezés évi adatai Település Légszennyezettségi index Összesített index NO2 SO2 ÜP Ajka kiváló (1) - jó (2) jó (2) Balatonalmádi jó (2) - - jó (2) Balatonfüred jó (2) - - jó (2) Balatonfűzfő kiváló (1) - - kiváló (1) Berhida kiváló (1) - - kiváló (1) Herend - - kiváló (1) kiváló (1) Királyszentistván kiváló (1) - - kiváló (1) Liter kiváló (1) - - kiváló (1) Pápa kiváló (1) - - kiváló (1) Pétfürdő kiváló (1) - jó (2) jó (2) Sümeg jó (2) - - jó (2) Tapolca kiváló (1) - - kiváló (1) Várpalota * - jó (2) jó (2) Veszprém megfelelő (3) - jó (2) megfelelő (3) Zánka kiváló (1) - - kiváló (1) Zirc kiváló (1) - - kiváló (1) A dőlt minősítés kedvezőtlen változás jelöl, míg a vastagított minősítés javulást jelöl évi adatokhoz viszonyítva 4

8 Szennyezettségi térkép a évi összesített index alapján Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat A légszennyezettségi index alapján látható, hogy a levegő minősége a településeken jó vagy kiváló. Az utóbbi években bekövetkezett ipari struktúra és gyártási technológia váltás hatására, valamint a környezet kevésbé károsító járművek elterjedésének köszönhetően további javulás várható. A közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések is segítik a légszennyezés mérséklését. Veszprém megyében 6 település kivételével kiépült a gázhálózat, mely lehetőséget biztosít az otthonok környezetkímélő fűtésére. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az olcsóbb, szilárd tüzelést választja. Még mindig elenyésző a szélenergia, a fotovoltaikus napenergia hasznosítás a megyénkben VÍZGAZDÁLKODÁS A felszíni és felszínalatti vizek helyzetével és azok védelmével kapcsolatos vízügyi tevékenységek ismertetése a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól Veszprém Megyei Szakaszmérnökség (továbbiakban: Igazgatóság) adatszolgáltatásán alapszik. Vízügyi projektek: Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja A Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja című projekt műszaki megvalósítása 2012 decemberében fejeződött be, melynek kötelező fenntartási időszaka 10 év. Az Igazgatóság a évben a fenntartási munkákat elvégezte. A fenntartás keretében a vízfolyás állapotának nyomon követése érdekében monitorozásra került sor, melynek keretében a hidrológiai, hidromorfológiai állapotfelmérés és ezzel párhuzamosan havi rendszerességgel vízminőségi és vízhozam mérések történtek, történnek. 5

9 Pápa, Tapolca-patak revitalizációja A Tapolca-patak rekonstrukciójának célja a Pápa város csapadékvíz elvezetését szolgáló Tapolca-patak medrének élővé tétele és a város vízkárelhárítási biztonságának növelése. A tervezett vízilétesítmények megvalósítására a vízjogi létesítési engedély, továbbá a kiviteli terv rendelkezésre áll. A létesítési tervben a Tapolca-patak rekonstrukcióján túl megoldás született a B-8-0 jelű árkon érkező vizeknek a Malomkert Lakóparktól való távoltartására, a lakópark csapadékvizeinek elvezetésére, valamint az Edvy-malom vízpótlásának biztosítására is évben döntés született, hogy a tervezett kivitelezési munkák közül először a B-8-0 jelű vízelvezető árok mederrendezési munkái, a torkolati áteresz átépítése és a Malomkert védelme érdekében a bal parti depónia építése valósul meg. A tervezett munkák elvégzésére évben kerül sor. Vízilétesítmények vagyonkezelése A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3.. (3) bekezdése értelmében azon állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények, amelyek a vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyonkezelő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve, vagy a vízitársulat üzemeltetésében állnak, de nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelő vagy kezelő, a működési terület szerinti vízügy igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Veszprém megyében a Magyar Állam tulajdonában lévő fölrészletek átadása 4 vízitársulat érintett: Pápakörnyéki Vízitársulat, Balaton-felvidéki Vízitársulat, Börkösréti Vízitársulat és a Bakonyalja Vízrendezési Társulat, Veszprém megyében ez ideig 615,2 km hosszon az igazgatóság vagyonkezelői joga bejegyzésre került. Helyi vízkárelhárítási készültségek Az Igazgatóság december 4-én helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a Tornapatak km szelvényei között. A nagycsapadékok biztonságos levezetése érdekében a depónia helyreállítására a központi költségvetés biztosított forrást, a helyreállítás évben történt meg. Vízminőségi kárelhárítási események Veszprém megyében, illetve a működési területünkön bekövetkezett vízminőségi káresemények kárelhárítási munkáit a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet értelmében az Igazgatóság koordinálja. A megyét érintően évben 4 esetben került vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelésre, melyeket a következő táblázatban foglaltunk össze: Település Bejelentés dátuma Esemény Készültségi fok Várpalota Tesco áruház csapadékvíz elvezető árokban ismeretlen szennyezőanyag I. Jásd és Szápár Gázolajat szállító teherautó balesete III. Sóly Elhagyott, szivárgó etilén-glikol tartály I. Balatonkenese Teherautó sérülése miatt gázolaj kifolyás III. 6

10 Vízbázis-védelem, vízgazdálkodás A megyében jelenleg 103 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik lehatárolt ill. kijelölt hidrogeológiai védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). A megyében távlati ivóvízbázis terület nem került kijelölésre. Veszprém megyében évben 2 közcélú ivóvízbázis Szentgál Gombás pusztai vízműkút, Hárskút községi vízmű érintően kezdődött meg a hidrogeológiai védőövezet kijelölési eljárás. Biztonságba helyezett vízbázisok Forrás: okir.hu A megye területén 2016-ig m 3 /év-nyi vízmennyiség került lekötésre a felszín alatti vízre települő vízilétesítmények, vízhasználatok tekintetében. Állattartással összefüggésben 2,3 %, öntözési célú 0,5 %, gazdasági egyéb 6 %, gazdasági ivó céllal 5 %, fürdő céllal 0,16 %, közcélú pedig 85% arányban oszlik meg az Igazgatóság illetékességi területén. Felszíni vízkészletből történő ipari célú engedélyezett vízkivétel Veszprém megyében: m 3 /év. A legjelentősebb vízhasználó a Nitrogénművek ZRt.. Öntözési célú engedélyezett vízkivétel felszíni vízből a megyében összesen m 3 /év, új vízkivételi engedély nem került kiadásra évben. Tározók Halastavak, horgásztavak, egyéb tavak tekintetében a megye területén m 3 /év lekötött vízigény ismert évben az alábbi engedélyek kerültek kiadásra: vízjogi üzemeltetési engedélyt egy Herenden található halastó kapott, míg vízjogi létesítési engedélyt Takácsiban található jóléti tó bővítésre, illetve egy Bakonyszentkirályi jóléti tó kapott. 7

11 Víziközmű Vaszar-Gecse-Takácsi szennyvíz elvezetési agglomeráció létrejöttét jóváhagyta a BM, így az bekerült a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet mellékletébe, ezáltal indulhatnak a KEHOP pályázaton, hogy megvalósíthassák Vaszaron a szennyvíztisztító telepet, illetve a három település szennyvíz csatornázását. Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés A dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta problémák megoldására az Igazgatóság pályázatot nyújtott be. A KEHOP által finanszírozott projek 2017-ben indításra kerül A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedése okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése címmel. A projekt célja e problémák ismeretében a dunántúli-középhegységi karsztvízkészletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül az emelkedő karsztvízszint okozta jelenségek felmérése, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani feltáró feladatok ellátása, vízkészlet-gazdálkodási feladatok megfogalmazása, valamint az észlelő-hálózat állapotfelmérése, felújítása. A nyomásemelkedés következtében az elmúlt 10 évben nagyszámú karsztforrás szólalt meg újra. Az ösküi, tapolcai források hozama közel van az 50-es években mért, eredetinek tekinthető értékekhez. Várpalota-Inota település esetében az emelkedő karsztvízszint közvetlen károkozásáról beszélhetünk, hiszen olyan mértékű az emelkedés, hogy vizesedési, vízelvezetési problémákat okoz, melyet sürgősen meg kell oldani. Az emelkedő karsztvízszint miatt az elmúlt évben - az akkori lesüllyesztett karsztvízszint mellett - elhelyezett hulladékok, veszélyes anyagok elárasztásra kerültek/kerülnek és a belőlük kioldódható anyagok nagymértékű kockázatot jelentenek, melyeket fel kell mérni, eltávolításukat meg kell kezdeni. (Pl. Veszprém bezárt hulladéklerakója - Cseri murvabánya területén) Peremarton Gyártelep Északi Bányaterület kármentesítése A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén lerakott, termelési, technológiai folyamatokból származó hulladékok környezetre gyakorolt hatásának feltárására az Országos Kármentesítési Prog-ram keretében került sor. A terület megtisztítása 2013-ban megtörtént, az eredeti állapot visszaállí-tása 2015-ben fejeződött be. Jelenleg utógondozási és monitoring tevékenység folyik. A kármentesítési monitoring befejezésének határideje: július 15. A KDT VIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnökségének vízügyi tevékenysége évben A Veszprém Megyei Szakaszmérnökség működési területe Veszprém megye nagy részét lefedi. Nem tartozik hozzá a Marcaltól nyugatra, a folyó bal parti területein lévő községek Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területei. A kirendeltség a kezelésébe került a Balaton É-i részén a Burnót patak és annak vízgyűjtő területe, valamint a Badacsony és Balatonvilágos között található kis vízfolyások területe. A Balaton K-i részén pedig a Cinca-Csíkgát patak, valamint annak vízgyűjtő területe, és a Börkösréti árok meghatározott részei kerültek kezelésükbe. 8

12 Vízgyűjtő területek lehatárolása 9 Forrás: OKIR Veszprém Megyei Szakaszmérnökség végzi korábbi években a EU-s támogatásból megvalósult fejlesztések fenntartási munkáit is. A Séd-Sárvízi Malomcsatorna felújított meder és műtárgyainak fenntartását. A felújított Egervíz Malomcsatorna Gyulakeszi belterületi szakasza és a Sümegprágai árok kötelező fenntartási munkáit. A Kislődi tározó üzemeltetését, amelynek célja Kislőd község árvízi védelme a vízgyűjtő területről érkező, sokszor nagymennyiségű hordalékkal kevert víztől, illetve öntözési lehetőség biztosítása a környező mezőgazdasági területek számára, A KDTVIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége összesen mintegy 1050 km vízfolyás kezelését végzi. A balatoni vízszintemelés próbaüzemének céljai és helyzete A Balaton vízállására korábban érvényes vízjogi üzemeltetési engedély +110 cm maximális szabályozási szintet határozott meg a siófoki vízmérce 0 pontjára vonatkozóan. KDTVIZIG 2014 júniusában az érvényes vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló kérelemmel kezdeményezte a Balaton felső szabályozási szintjének +120 cm-re történő megemelését a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságnál. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság másodfokú döntésének értelmében az új vízjogi üzemeltetési engedély február 18-ával vált jogerőssé, ezzel egy időben 2 éves próbaüzem vette kezdetét. A próbaüzem ideje alatti vízszinttartás hatásainak nyomon követésére 2014 szeptemberétől így a 2016-os évben is a KDTVIZIG speciális monitoring terv alapján méréseket, észleléseket végez a magasan tartott vízszint hatásainak vizsgálatára. A vizsgálati tevékenység során a Balaton déli partján a K-i medencében Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves, valamint Balatonberény települések parti területein a korábbiaktól eltérő nagyobb mérvű iszap felhalmozódást, lerakódást tapasztaltak, ezért tól ezeken a területeken történő iszapmérésekkel kibővült vizsgálati tevékenységük. A vizsgálat keretében rögzítésre kerültek az iszap lerakódások mennyiségi változásai.

13 Vízellátási rendszerek Veszprém megye településeinek vízellátása három főbb helyszínre osztható. A Balaton parti települések ellátására regionális vízellátó rendszer épült ki. Vízbázisként a nyirádi kutak, a települések kútjai és szükség esetén a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók szolgálnak megfelelő minőségű ivóvízzel. Szolgáltató a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A megye középső, talajtani szempontból mészköves területe jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű szolgáltatásában. Az ivóvízminőség javítás érdekében több település megépült a csatlakozó vezeték a Pápa-Tapolcafői regionális rendszerhez. Ivóvízminőség A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya tájékoztatása alapján. A jelentési időszakban Veszprém megye ivóvíz ellátottságában, vízminőségi helyzetében számottevő változás nem történt. Rendkívüli helyzet, átmeneti vízellátás elrendelésére nem került sor, lakossági panaszbejelentés az ivóvíz minőségére nem érkezett. Methaemoglobinémiás megbetegedésről, illetve egyéb ivóvízzel kapcsolatos járványról a 2016-os évben nem szereztek tudomást. Veszprém megye területén kiemelt ivóvíz minőségi problémák - nitrit, arzén, bór, fluorid, ólom - a közüzemi vízszolgáltatás területén nem volt. A megyei illetékességű vízellátó rendszerek ivóvízbiztonsági tervében foglaltak betartásának ellenőrzése mindenhol megtörtént. A tematikus ellenőrzések során intézkedésre okot adó hiányosságot nem tapasztaltunk. A szolgáltatók teljesítik a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeiket, jogkövető magatartással üzemeltetik a vízműveket Kijelölt fürdőhelyek, strandok vízminősége A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya tájékoztatása alapján. Veszprém megye illetékességi területén a Balatonon és három egyéb tavon - Nagyteveli víztározó, Kislődi Hámori tó, Joó tó Vinár - vannak kijelölt fürdőhelyek. Az idei szezonban Vinár 08/6 hrsz-ú ingatlanon található IV. sz. tó - Joó tó - vonatkozásában került sor új strandkijelölésre, amely egy magántulajdonban lévő mesterséges tavon található. A fürdőhely üzemeltetésének szabályait a szezon előtt egy alkalommal és szezon alatt is ellenőrzésre kerültek. A strandok higienes helyzetével kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az üzemeltetők folyamatosa törekedtek a jogszabályi előírások betartására. Gondoskodtak a szezon alatt napközben keletkező nagymennyiségű hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállíttatásáról, a strandi területek folyamatos karbantartásáról, illemhelyek takarítottságáról, a mentőládák feltöltöttségéről. Az önkontroll laboratóriumi vizsgálatok a határozatban foglaltaknak megfelelően történtek, a motoring mintavételi ütemtervtől az üzemeltetők nem tértek el. Rövidtávú szennyezés egy esetben fordult elő a Kislődi Hámori tónál, amit a mintavételt megelőző napokban lehullott nagy mennyiségű csapadék okozott. 10

14 Népegészségügy Főosztály a fürdővízprofil felülvizsgálatát két helyszínen folytatta le. Badacsonytomajban - Club-Hotel Strand - a fürdővízprofil felülvizsgálatát az indokolta, hogy a strand az elmúlt évben tűrhető, az idei évben pedig besorolás alatt minősítést kapott. A minősítés évben a vízmintavételi eredményekben tapasztalható - fekális Enterococcus és Escherichia coli megnövekedett telepszáma indokolta. A strand egy kisebb öbölben lett kialakítva, melynek határait 2015-ig nádas határolta. A széljárás olyan vízáramlási viszonyokat alakított ki, hogy a szennyeződéseket a strand területére sodorta, melyek a nádas által körül zárt strandon felgyülemlettek, így tisztulása hosszabb időt vett igénybe. A strand területén mederkotrási munkálatokat végeztek, mely a évi szezonra fejeződött be. Feltételezhető, hogy a mederkotrás valamint a nádas állomány ritkításának köszönhetően strand területére besodródó esetleges szennyeződések jobban felhígulnak, így a strand öntisztulása is gyorsabbá vált. Amennyiben a fürdővíz minőségi adatsorból a évi mintavételi eredmények kiesnek a fürdővíz minőségi besorolása lényegesen magasabb osztályba fog kerülni. A Népegészségügyi Főosztály Illetékességi területén Balatonfüred Koloska-Marina strandkikötő vonatkozásában is sor került a fürdővízprofil felülvizsgálására mivel a évre vonatkozó minősítések alapján tűrhető minősítést kapott. A helyszíni bejárás során a tavalyi évhez hasonlóan megállapítást nyert, hogy a fürdőzők a strandot - annak adottságai miatt, nádassal benőtt, sekély vizű terület - nem használják, helyette a szomszédos ingatlanon lévő városi strandot veszik igénybe. A évi eredmények alapján javaslatot tettek arra, hogy a évi szezonban új mintavételi pontról történjen majd a mintavétel. Ez évben vett mintavételi eredményekben már kifogásolt értékek nem voltak. Veszprém megyében a medencés fürdők vízvizsgálatát a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztálya, a Pápai Víz és Csatornamű Zrt. Vizsgálólaboratóriuma, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi és Sugáregészségügyi Decentruma végzi. Vízminőség szempontjából továbbra is a legtöbb probléma a pezsgő medencéknél fordul elő. Bakteriológiai szempontból a Pseudomonas aeruginosa, kémiai komponensek közül a klorid és a ph érték volt a leggyakoribb kifogásolt érték. Szennyvízcsatornázás Veszprém megyében évben a kommunális szennyvízelvezetés terén jelentős változás nem történt. Veszprém megye közüzemi szennyvízcsatornázásának utóbbi években végbement fejlődése 11 Forrás: TeIR

15 Veszprém megye közüzemi szennyvízcsatornázásának országon belüli helyzete. Forrás: TeIR FÖLD, TALAJVÉDELEM A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Növényés Talajvédelmi Osztály tájékoztatása alapján. Veszprém megye domborzati viszonyokból adódó vízerózió által okozott károk környezetvédelmi szempontból nem elhanyagolható jelenségek. Veszprém megye területének legnagyobb része a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján nitrátérzékeny, ezért fontos a gazdálkodók részéről betartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásait, amelyet a talajvédelmi hatóság rendszeresen ellenőriz. Nitrát szennyezésre érzékeny területek 12 Forrás: okir.hu

16 Termőföldön tervezett beruházások megvalósítása során a talajvédelmi hatóság a szükséges engedélyezési eljárásokban (ingatlanügyi, környezetvédelmi) szakkérdés vizsgálatával, illetve szakhatósági (vízügyi, építésügyi) állásfoglalás kiadásával vesz részt, továbbá a termőföldön folytatott egyes tevékenységek (hígtrágya-, szennyvíz-, szennyvíziszap, nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék felhasználás) folytatása során engedélyt ad ki, amelyben konkrét talajvédelmi előírásokat határoz meg. Az elmúlt évben a talajvédelmi hatóság talajvédelmi engedélyköteles tevékenységekhez az alábbi kiterjedésű területekre adott ki engedélyt: - hígtrágya termőföldön történő felhasználásához: 2607,4 ha, - szennyvíziszap komposzt termőföldön történő felhasználásához: 135,7ha, - nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék (cefremoslék, hígtrágyás csurgalékvíz) termőföldön történő felhasználásához: 106,8 ha. Fenti tevékenységek ellenőrzése a gazdálkodók által kötelezően vezetett nyilvántartás és helyszíni szemle alapján történik. A évben jogszabályba ütköző tevékenység (termőföldön engedély nélküli hígtrágya felhasználás) a megyében 5 esetben történt, amelynek eredményeképpen a gazdálkodóval szemben talajvédelmi bírság kiszabására került sor. A környezetvédelmi programban célkitűzései a környezetkímélő, a termőföld minőségi védelmére irányuló törekvések (erózió elleni védelem), ökoturizmus fejlesztése terén az utóbbi évben több beruházás valósult meg, döntően a Bakony területén. ERDŐTERÜLETEK Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály tájékoztatása alapján. Veszprém megyében az erdőterület nagysága lényegében nem változott 2016-ban. Az új erdőtelepítési pályázati jogcím meghirdették, de a pályázatok elbírálása jelenleg is tart. Sajnos így tavaly nem nőtt az erdőterületek nagysága, de remélhetőleg a benyújtott 13 pályázat, melyekben több, mint 100 ha új erdő telepítésének támogatását kérelmezték az erdőgazdálkodók, idén ősszel elkezdődhet. Az erdőterület kivonások és a térképi javításból eredő területváltozások, valamint a talált erdők, a megye erdőterületét valamelyest megváltoztatják, tehát jelenleg Veszprém megye faállománnyal borított erdőtervezett területe ha, melynek közel 60%-a nem faanyagtermelést szolgál, hanem védelmi, illetve közjóléti rendeltetésű. A teljes erdőtervezett terület (tisztásokkal, cserjésekkel, nyiladékokkal, vadföldekkel, erdei tavakkal) ennél ha-ral nagyobb. A megye erdőterületének 65%-a állami tulajdonban lévő erdő, melynek számottevő részét a megyében jelen lévő erdőgazdaságok (Bakonyerdő Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Budapesti Erdőgazdasági Zrt.) kezelik. A megyében továbbra is probléma, hogy az Európai Unió támogatja a legelők fenntartását, melynek keretében a földhasználók a bakonyi legelőkön a felverődött, többé-kevésbé már záródott őshonos faállomány kivágását végzik. Ugyanakkor szintén támogatott tevékenység a kisalföldi régióban az erdőtelepítés, amely értelemszerűen túlnyomó részt idegenhonos 13

17 fafajokkal (jellemzően akáccal) történik, hiszen ott a klíma nem kedvez az erdőtenyészetnek. A Balaton-felvidék és más térségek zártkertjeiben is terjed az akác, melyet sokszor engedély nélkül ültetnek vagy magától verődik fel a szomszéd erdőből átterjedve. A 2009-es erdőtörvény hatálybalépése óta a vágásos üzemmódon kívül választani lehet a folyamatos erdőborítást szolgáló egyéb üzemmódokat is. Az ilyen üzemmódú területek az erdőtörvény kényszerítő hatása, a gazdálkodók szemléletváltása, és nem utolsó sorban a támogatások miatt kezdetben gyorsan növekedtek, 2016-ra azonban a növekedés megtorpant, és inkább átrendeződés mutatkozik ezen új üzemmódok között. Természetesen a törvény kényszerítő hatása továbbra is garantálja ezen új üzemmódú területek arányának növekedését az állami szektorban. Veszprém megye bakonyi területei kiemelten jó adottságokkal rendelkeznek a folyamatos erdőborítást szolgáló erdőkezelés megvalósítására, hiszen természet közeli bükkösök a legalkalmasabbak e kezelési mód megvalósítására, az un. örökerdők létrehozására. A folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodásban az állami erdőgazdaságok továbbra is vezető szerepet töltenek be évi fekete fenyő és cser pusztulást követően, amely a Balaton-felvidéket valamint a Keszthelyi-hegységet érintette, évben a folyamat lelassult. A kipusztult és egészségügyi termelésekkel érintett feketefenyő állományok helyén a természeti folyamatokra alapozott felújítási módot írta elő az erdészeti hatóság, a természetvédelmi kezelővel és az erdőgazdálkodókkal egyetértésben, így ezeken a területeken őshonos virágos kőrises, molyhos tölgyes elegyes zárt erdők, értékes, védett lágyszárú növényzettel bíró és ligetes erdők, sziklagyepek jönnek létre. Az elmúlt évek aszályos időjárása volt feltételezhetően a kiváltó ok, de számos másodlagos károsító is kimutatható mind a fenyőkön, mind a csereseken. Félő hogy újabb fafajok pusztulása is be fog következni, hiszen a klímaváltozás hatására az egyes fafajok határ termőhelyein átrendeződés mutatkozik, ami néhol drasztikus, néhol kevésbé látványos, de mindenhol jelen van évben a fokozott társadalmi elvárásoknak megfelelően, tovább folytatódott az erdők közjóléti szerepének növelését szolgáló létesítmények, kilátók, tanösvények, erdei pihenőhelyek, tornapályák, stb. építése. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Veszprém megyében a kommunális hulladékártalmatlanítást végző 5 hulladékgazdálkodási rendszereket érintő jelentős átalakulás 2016-ben nem történt. Észak-Balatoni Térség Szilárdhulladék-kezelési rendszer A Győr-Moson-Sopron megye Hulladékgazdálkodási rendszer Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer Nyugat-Balaton és Zala völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 14

18 Hulladékgazdálkodási nagytérségi társulások Forrás: OKIR Működő települési hulladék lerakók listája Település Szabad kapacitás (ezer t) Ajka 539 Királyszentistván Várpalota 915 Zalahaláp 85 EU-támogatásban részesült komplex hulladékválogató művek és kapacitásuk (t/év) Forrás:TeIR 15

19 Összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (tonna) Forrás:TeIR Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer Forrás: Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás beszámolója. A Tiszta Európa Programban megvalósult rendszer üzemeltetését az ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft látja el. Az ÉBH Kft-t a térségben jelenlévő közszolgáltató társaságok ( VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt, AVAR AJKA Városgazdálkodási Kft, REMONDIS Tapolca Kft, KÖZSZOLG Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft, PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt, Balatonalmádi Kommunális Szolgáltató Kft) hozták létre annak érdekében, hogy a magas színvonalú üzemeltetés biztosított legyen. A ÉBH Kft szelektív és kommunális hulladékgazdálkodási feladatait az alapító cégek gyűjtési és szállítási tevékenységgel támogatják. A Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelési Központ területén elkészült a bálatároló, melynek használatbavétele is megtörtént. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék kezelési Önkormányzati Társulás 2016-ban 2,89 Mrd Ft. projektösszeggel KEHOP pályázati támogatást nyert. Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv céljaival megegyezően az anyagában történő hasznosítás arányának növelése érdekében az elkülönített gyűjtés kiemelt fejlesztése különös tekintettel a zöldhulladékok, valamint az elektronikai-, a papír-, a műanyag- és az üveghulladékok területén. Szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 33 db települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának végleges lezárolt 2016-ban. A környezetvédelmi hatóság egyes rekultivált lerakók önkormányzatait kötelezési eljárás alá vonta, további monitoring feladatok teljesítésére. Forrás: Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás beszámolója. 16

20 ZAJVÉDELEM Környezetünkben számos zajforrás működik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, más részük azonban tartósan és nagy területen terheli a környezetet. Az elemzések szerint a közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban zavaró. A 8-as számú főút fejlesztése során a 2015-ben átadott szakaszok települések felöli oldalán zajárnyékoló falak létesültek. További törekvés az elkerülő utak építésével a települést érő zaj csökkentése. Kedvezőbb azoknak a településeknek a helyzete, ahol a domborzati adottságok lehetővé tették, hogy a közlekedési utak viszonylag rövid szakaszon haladjanak át a településeken. A legjobb azon települések helyzete, melyeket a főútvonal elkerül, ahhoz csak gyűjtőúttal csatlakoznak. Az alacsonyabb rendű közutak, vasútvonalak, a kis lélekszámú településeket összekötő útvonalak általában kis forgalmúak, zajproblémát nem okoznak. Az ipari zajvédelmi követelmények betartatásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság feladata. Várpalota térségében a nagy zajhatással járó katonai hadgyakorlat időpontjairól a lakosságot előzetesen tájékoztatják. Az időszakonként jelentkező erőteljes zajhatásokkal a jövőben is számolni kell. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg. A nagy élőhely és fajdiverzitásnak elsődleges oka, hogy vegetációs zónahatáron fekszik. A Nyugat-Európában jellemző zárt lomberdőzóna itt ér véget, a Balaton vonalától délkeletre a csapadék már nem mindenhol elég a zárt lombos erdő kialakulásához, az erdő felnyílik, kisebb-nagyobb sztyepp-foltok jelennek meg. A főbb élőhely típusok a nádasok, mocsarak, a láprétek, a sztyepp-lejtők és sziklagyepek, a karsztbokor-erdők, a tölgyes erdők, a bükkösök. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területei (2016) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása alapján. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek, és ezek változásai Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek (köztük a védett földtani alapszelvények és földtani képződmények) Veszprém megyében Védett Ebből fokozottanváltozás a Száma (db) Kiterjedése (ha) védett (ha) tárgyévben (ha) Nemzeti Park Nemzeti Park bővítés Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet bővítés

21 Természetvédelmi Terület Természetvédelmi Ter. bővítés Összesen Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti Park - - Nemzeti Park bővítés Tájvédelmi Körzet Tájvédelmi Körzet bővítés Összesen Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett természeti területek adatai: Név Törzskönyvi szám Kiterjedése (ha) Balaton-felvidéki NP 282/NP/ Magas-Bakony TK 239/TK/ Somló TK 257/TK/ Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőt. TT 9/TT/42 2 Zirci arborétum TT 23/TT/51 18 Uzsai csarabos erdő TT 25/TT/ Szentgáli-tiszafás TT 29/TT/ Úrkúti-őskarszt TT 33/TT/51 3 Fenyőfői-ősfenyves TT 56/TT/ Várpalotai homokbánya TT 57/TT/54 1 Balatonkenesei-tátorjános TT 93/TT/71 2 Darvas-tó lefejtett bauxitlencse TT 96/TT/71 34 Sümegi Mogyorós-domb TT 125/TT/76 65 Farkasgyepűi kísérleti erdő TT 147/TT/ Devecseri Széki-erdő TT 179/TT/ Balatonfüredi-erdő TT 185/TT/ Tapolcafői-láprét TT 223/TT/90 13 Bakonygyepesi-zergebogláros TT 224/TT/90 24 Hódoséri-ciklámenes TT 227/TT/90 24 Attyai-láprét TT 256/TT/93 15 Somlóvásárhelyi Holt-tó TT 262/TT/93 15 Sárosfői-halastavak TT 264/TT/ Nyirádi Sár-álló TT 301/TT/ Sümegi Fehér-kövek TT + erdőrezerv. 316/TT/ Ebből fokozottan védett (ha) 18

22 Védelemre tervezett területek részletezve: 1. Balaton-felvidéki NP bővítése (7 062 hektár) 2. Marcal-medence TK (kb hektár) 3. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 hektár) (A Magas-bakonyi TK bővítése; összes területe 440 hektár, de ebből már védett 251 hektár.) A évben az alábbi földtani alapszelvények országos jelentőségű védett természeti területté (természeti emlékké) nyilvánításának megalapozó dokumentációja készült el. Az elkészült dokumentációkat átadtuk a Földművelésügyi Minisztérium részére. Védelemre tervezett alapszelvény leendő megnevezése Szilas-árok földtani alapszelvény természeti emlék Borzavári Templom-domb földtani alapszelvénye természeti emlék Borzavári úti kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék Tankcsapda és Hosszú-árok földtani alapszelvény természeti emlék Lókúti kőbánya melletti földtani alapszelvény természeti emlék Lókúti legelő földtani alapszelvény természeti emlék Lókúti temető feletti földtani alapszelvény természeti emlék Tilos-erdő földtani alapszelvény természeti emlék Szappan-völgyi kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék Köves-tábla kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék Zsidó-hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlék Település Borzavár J-33 Az adott földtani alapszelvény azonosító kódja Borzavár T-085 Borzavár K-21 Lókút J-26, J-27 Lókút K-25 Lókút J-28 Lókút K-24 Pénzesgyőr K-55 Ajka K-50 Úrkút K-02 Bakonynána K évben e munka folytatásaként további 24 db földtani alapszelvény, földtani képződmény, illetve ásvány/ősmaradvány-lelőhely országos jelentőségű védett természeti területté (természeti emlékké) nyilvánításának szakmai előkészítése fog megtörténni Ex lege védett természeti területek (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő) Veszprém megyében Objektum Nyilvántartott összesen (db) Kiterjedés (ha) Láp Szikes tó 0 19

23 Forrás 1679 Víznyelő 509 Kunhalom 37 Földvár 16 A táblázatban szereplő, lápokra vonatkozó adatok tekintetében Igazgatóság nem rendelkezik naprakész nyilvántartással, mivel az egyedi hatósági határozat meghozatala nem Igazgatóság feladatkörébe tartozik. A táblázat adatai nagyságrendileg helytállónak tekinthetők. Ex lege védett természeti értékek (barlangok) Veszprém megyében Objektum Nyilvántartott összesen (db) Barlang 570 A jelenleg aktuális adatbázisban nyilvántartott barlangok száma az alapadatok folyamatos ellenőrzésével (szinonimák kiszűrése, néhány eddig meg nem talált, de bizonyítottan létező barlang GPS-el történő bemérése, hiányzó térképek, és dokumentációk elkészítése stb.) várhatóan változni fog. A Minisztérium által felállított minőségi követelmények szerint dolgozó barlangtérképezési kapacitás véges volta, az elvégzendő feladatok nagyságrendje miatt várhatóan hosszú ideig munkát adnak azon hosszabb, fokozottan védett barlangok, amelyek teljes földalatti kiterjedésének meghatározása még előttünk áll évben a Minisztérium által biztosított keret terhére kötött szerződés keretében a Berger Károly-, a Kessler Hubert-barlang térképezésének folytatása, a Kincses-gödör új térképe, illetve a Kessler Hubert-barlang természeti állapotfelvétele készült el. Az Igazgatóság finanszírozásában elkészült a Hárskúti-cseppkőbarlang biztonságos lezárása. Natura 2000 területek Veszprém megyében Száma Kiterjedése (ha) Változás a (db) tárgyévben (ha) NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület NATURA 2000 különleges természetmegőrzési terület összesen Változás nem volt Natura 2000 területek tekintetében a évben. Tanösvények Natura 2000 területeken Veszprém megyében: Lóczy-gejzírösvény - Tihanyi-félsziget Boroszlán tanösvény - Bakonybél Geológiai-botanikai tanösvény - Badacsony Bazaltorgonák tanösvény - Szent-György-hegy Aknabarlangok tanösvény Tés - Keleti-Bakony Kitaibel tanösvény - Somló 20

24 Zergeboglár tanösvény - Nemeshany részleges Zádor tanösvény - Pécsely Sásdi-legelő tanösvény - Káli-medence Nemzetközi jelentőségű területek Veszprém megyében Ramsari területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Ramsari Változás nem volt Ramsari területek tekintetében a évben. Európa Diplomás területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Európa Diploma Magyarországon a Szénások Fokozottan Védett Terület és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület 1995-ben, a BfNPI működési területén található Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei pedig 2003-ban nyerte el a Diplomát. Világörökség helyszínek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Világörökség Geopark Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Európai és Globális Geopark Az Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony Balaton Geopark 2012 őszétől tagja a Globális Geopark Hálózatnak, egyben az Európai Geopark Hálózatnak. Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 38. közgyűlése november 17-én megszavazta az új Nemzetközi Földtudományi és Geopark Programot, amelynek köszönhetően a Bakony Balaton Geopark is elnyerte az UNESCO Globális Geopark elismerést. Geoparkunk négy évente esedékes újraértékelésére évben került sor: év elején az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságon keresztül megküldtük az újraértékelési dokumentációt Párizsba, majd az UNESCO által delegált külföldi szakértők terepi látogatására július végén került sor. Dr. Marie-Luise Frey és dr. Alessandra Casini elismerő jelentésének köszönhetően geoparkunk újabb négy évre ( ) megkapta az UNESCO Globális Geopark elismerés viselésének jogát (ún. zöld kártya ), de a döntéshozó testület különböző ajánlásokat is megfogalmazott az UNESCO-tól kapott hivatalos dokumentumban. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek Objektum Nyilvántartott összesen (db) Természeti emlék 1 21

25 Védett mesterséges üregek Veszprém megyében Objektum Nyilvántartott összesen (db) Természeti 1 emlék 63/2015 (X.26.) FM rendelet a Kislődi-bányavágat (denevér-élőhely) Egyéb, speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek Erdőrezervátumok Veszprém megyében Veszprém megye területén 3 erdőrezervátum, illetve erdőrezervátum céljára kijelölt terület található (illetve egy Zala megyében található erdőrezervátum védőzónájának kisebb része áthúzódik Veszprém megyébe) Jogszabályban kihirdetett erdőrezervátumok: 1. Tátika (Bakony, MT: 87,5 ha, VZ: 171,7): A Nemzeti Park területén Zalaszántó község határában kettős lávaömlésű kúpon található. A Tátika ősbükkös elegyes állománya az alsó bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái évesek. 2. Somhegy (Bakony, MT: 103,6 ha, VZ: 189,6): A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetben Bakonybél községben Somhegypusztától északra helyezkedik el. Különleges értékek: szubmontán bükkös, idősebb állományok, sziklakibúvások. A hegytetőn földsánccal, a déli, úgynevezett Plötz oldalon két barlanggal, mészkőpadon kialakult meszes lejtőgyep társulásokkal. 3. Fehér-sziklák (Bakonyalja, MT: 39,1 ha, VZ: 235,0): Sümeg és Csabrendek között az úgynevezett Rendeki hegyen helyezkedik el, mindkét település külterületét érinti. Az erdőrezervátum a Csabrendek 1-6-os tagot, valamint a Sümeg 101 A1 erdőrészletet és a 118-as tagot foglalja magába. Népies neve: Fehér-kövek. Kihirdetésre váró erdőrezervátum: 1. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 ha) (A Magas-Bakony TK bővítése; összes területe 440 ha, de ebből már védett 251 ha) Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembevételével végezték. A nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1: léptékű digitális adatbázisa. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: évi LIII. törvény a természet védelméről (53. ); évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. ); 22

26 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről (3.,15.,22/A.,23.,24.,25. ) 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról; 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. ). Az ökológiai hálózat célja: a biológiai sokféleség fenntartása, amely kiterjed mind az élőlények, mind állományaik, mind pedig életközösségeik biológiai sokféleségének megóvására, a hálózathoz tartozó tájak, földterületek és élőhelyeik sokféleségének megőrzése, a biológiai sokféleség megőrzésével megvalósítható módszerek alkalmazásával, a biológiai kapcsolatok fenntartása, helyreállítása és fejlesztése, amelyek a hálózathoz tartozó földterületek, élőhelyeik, életközösségeik biológiai sokféleségének megőrzéséhez szükségesek, valamint az ökológiai rendszert képező hálózat működőképességének, természetes, dinamikájának biztosítása. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt az Országgyűlés ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. -a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot december 9-én elfogadta, a törvény január 1-jén hatályba lépett. Ennek részét képezi a években felülvizsgált Nemzeti Ökológiai Hálózat övezeti térképeinek megjelenítése is, illetve az ezekhez kapcsolódó szabályozás kialakítása. A felülvizsgált adatok alapján BfNPI működési területére a Nemzeti Ökológiai Hálózatból ha magterület, ha ökológiai folyosó és ha pufferterület esik. Jelenleg valamennyi területrendezési terv, így az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény és a megyei területrendezési tervek ismételt felülvizsgálatának folyamata zajlik. Ehhez kapcsolódóan ismét megtörténik az ökológiai hálózat országos és megyei övezeteinek felülvizsgálata és aktualizálása. A év folyamán a felülvizsgálathoz szükséges adatszolgáltatásokat Igazgatóság megtette, a települési tervezés felé, az FM által kiadott iránymutatás alapján (pl. felhasználható adatforrás). Magas Természeti Értékű területek Az új támogatási ciklusra ( ) 2015-ben meghirdetésre került kiírások alapján ban a pályázatok elbírálása megtörtént. Zonális programként továbbra is a Marcal-medence MTÉT területen vehetők igénybe támogatások. Az Agrár-környezetgazdálkodási program folyt a területen, az éves ellenőrzésbe az MVH bevonta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, mely a működési területen összesen (Natura 2000 ellenőrzésekkel együtt) 90 db volt. 23