VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ FERTİ-HANSÁG ÉS İRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.

2 1. ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Igazgatóságunk 95%-ban gyepterületeket kezel, ezért a területfenntartás a természetvédelmi célokkal összeegyeztetve az alább felsorolt élıhely-típusokon valósul meg. Az állatlétszámot minden esetben az ökológiai igényeknek megfelelıen kell meghatározni, mely az egyes élıhely-típusokra más és más. Magassásosok Elıfordulás: elıfordulásuk elsısorban a Hanságban, kisebb mértékben a Tóközben és az İrségben jellemzı. Kialakulásukat tekintve létrejöhettek egykori gyepek területén, illetve nádasok és egykori zsombékosok átalakulásával. Természetvédelmi cél: állapotuk fenntartása, szükség esetén javítása. Üde és nádasodó láprétek-rétlápok Elıfordulás: nagyobb kiterjedésben az Észak-Hanságban (Főzfa-szigetek, a Pintér-Hany, az Úrhany és a Kapi rétek területén) és az İrségben fordulnak elı. A legtöbb területen tapasztalható a szárazodás miatt bekövetkezı átalakulás a kiszáradó kékperjés láprét, illetve mocsárrét felé. Természeti értékeik: lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa), hússzínú ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), haris (Crex crex), hangyaboglárka fajok (Maculinea sp.) stb. Természetvédelmi cél: állapotuk javítása a vízellátásuk biztosításával és az özönfajok visszaszorításával. A fontosabb fajokat meg kell ırizni. Kezelés: ezen területek esetében általában nincs szükség beavatkozásra (jó vízellátottságú, nem gyomosodó állományok), azonban a hansági élıhelyek esetében nem állnak fenn az optimális feltételek. A jelenlegi helyzetben az évenként egyszeri kaszálás tőnik a megfelelı beavatkozásnak. A kaszálásokat az idıjárás függvényében változó idıpontban, május vége és június vége között kell elvégezni. A kaszálások során a terület 10%-át érintetlenül kell hagyni változó elhelyezkedéssel. A kaszálások elvégzésén túl szükséges a területek vízháztartásának rendezése is, ami a tavaszi idıszakos vízborítás biztosítását jelenti. Utóbbi megoldható a meglévı lecsapoló-öntı csatornahálózat felhasználásával. Várható eredmények: a Hanság természetvédelmi és gazdasági szempontból is legértékesebb élıhelyei ezek a társulások. Kiváló minıségő, savanyú szénát adnak nagy mennyiségben. A fenti beavatkozások következtében számítani lehet ezen élıhelyek javulására, idıvel a beavatkozások teljes megszüntetésére. Kiszáradó kékperjés láprétek Elıfordulás: az Észak-Hanságban a Főzfa-szigetek, a Pintér-Hany, az Úrhany és a Kapi rétek területén fordulnak elı. Jellemzı élıhely az İrségben is. A legtöbb területen tapasztalható a szárazodás miatt bekövetkezı átalakulás a mocsárrét felé. Természeti értékeik: lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), haris (Crex crex), hangyaboglárka fajok (Maculinea sp.) stb. Természetvédelmi cél: állapotuk javítása, természeti értékeinek megırzése. Kezelés: ezen területek esetében általában nincs szükség beavatkozásra (jó vízellátottságú, nem gyomosodó állományok), azonban a hansági élıhelyek esetében nem állnak fenn az optimális feltételek. A jelenlegi helyzetben az évenként egyszeri, csapadékos idıszakban akár kétszeri kaszálás tőnik a megfelelı beavatkozásnak. A kaszálásokat változó idıpontban május vége és június vége között, illetve szeptember után kell 2

3 elvégezni. A kaszálások során a terület 10%-át érintetlenül kell hagyni változó elhelyezkedéssel. A kaszálások elvégzésén túl szükséges a területek vízháztartásának rendezése is, ami a tavaszi idıszakos vízborítás biztosítását, illetve a téli csapadék visszatartását jelenti. Utóbbi megoldható a meglévı lecsapoló-öntözı csatornahálózat felhasználásával. Várható eredmények: a fenti beavatkozások következtében számítani lehet ezen élıhelyek természeti állapotának javulására. Dombvidéki és alföldi mocsárrétek Elıfordulás: az İrségben, a Szigetközben, a Dél-Hanságban, az Észak-Hanságban, a Tóközben és a Fertı keleti, illetve déli partján is nagy kiterjedésben fordulnak elı. Ideális kaszálórétek, változó természetességgel. Természeti értékeik: mocsári lednek (Lathyrus palustris), barna rétihéja (Circus aeruginosus), kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum), magyar tarsza (Isophya costata) Természetvédelmi cél: a gyomosodás megakadályozása, a mocsárrétek állapotának javítása mozaikos és sávos kaszálással, illetve a vízháztartás helyreállításával. Kezelés: a mocsárrétek esetében rendszeres kaszálás szükséges a természetes állapot fenntartásához. A kaszálásokat május vége és június eleje, illetve augusztus-szeptember folyamán kell elvégezni változó idıszakban. A kaszálások során a terület 10%-át változó fekvéssel érintetlenül kell hagyni. Amennyiben nincs elegendı legelı (száraz idıszak) a második kaszálás helyett elképzelhetı a sarjú legeltetése is, de ezt két egymást követı évben nem szabad ugyanazon területen alkalmazni. Várható eredmények: e területek a fent leírt kezelések mellett kiváló minıségő szénát adnak, továbbá a beavatkozások következtében számítani lehet ezen élıhelyek természeti állapotának javulására. Szikes rétek Elıfordulás: kizárólag a Fertı-tó keleti partvidékén fordulnak elı. Zárt, elsısorban fehér tippanos, illetve réti sásos típusok a jellemzıek. Természetvédelmi cél: a teljes záródás megakadályozása, a nyílt vakszikes foltok fenntartása. Kezelés: a fehér tippanos rétek mind kaszálóként, mind legelıként használhatók. A réti sásosfehér tippanos rétek elsısorban legelıként hasznosíthatók. A legelések során arra kell törekedni, hogy viszonylag kisebb területek legyenek lehatárolva és azokat rövid ideig, intenzíven legeljék az állatok. Egy-egy területet évente egyszer vagy kétszer lehet legeltetni vetésforgószerően. A legelés után a július közepe-vége idıszakban, a legelıgyomok terméshozása elıtt le kell a területeket szárzúzózni. Az ezüstfa magoncokat irtani kell. Várható eredmények: szikes jelleg fennmaradása, folyamatosan legeltethetı területek létrejötte. Mézpázsitos szikfokok, padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzete Elıfordulás: kizárólag a Fertı-tó keleti partvidékén fordulnak elı fragmentálisan. Természetvédelmi cél: fennmaradásuk, fenntartásuk. Kezelés: kezelést optimális esetben nem igényelnek, de a megfelelı vízmozgás elmaradása esetén eltőnnek. Fenntartásuk intenzív legeltetéssel, taposással lehetséges. Alföldi sztyeprétek Elıfordulás: ezen száraz gyepek a Fertı keleti partján szórványosan (Széplaki legelı, Ürgedomb), illetve a hansági gorondokon jellemzıek. Természetvédelmi cél: gyomosodásuk megakadályozása, ürge-élıhelyek megırzése. 3

4 Kezelés: kezelésük során dominálnia kell a legeltetésnek. Ez lehetséges marhával és birkával is, de célszerő a rackajuhot preferálni. A legeltetést szakaszosan, vetésforgószerően kell végezni. A legeltetési idıszakok után a területeket szárzúzózni kell. A legeltetésben egykét éves pihentetı idıszakokat kell tartani, de ez alatt is kaszálni kell a gyepet, legalább évente egyszer. Várható eredmények: ürgeállomány megerısödése, gyomosodás csökkenése. Az egyes területegységek ismertetése A Fertı táj keleti részén elsısorban különbözı jellegő szikes és száraz homoki gyepeket találunk. A tó déli és nyugati partvidékén különbözı természetességi állapotú mocsárrétek, kaszálórétek és vetett gyepek vannak. Az elsısorban legelıként hasznosított szikes gyepek esetében a legkomolyabb természetvédelmi probléma a legeltetés miatt bekövetkezı gyomosodás kezelése, illetve egyes helyeken a keskenylevelő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) terjedése. Utóbbi probléma megoldásában az elmúlt 5-10 évben jelentıs elırelépések (eddig kb. 600 hektáron került kiirtásra az ezüstfa) történtek és véleményünk szerint rendszeresen ismételt beavatkozással ez kezelhetı. A gyomosodás kiküszöbölése munkaszervezési kérdés. Az élıhelyek állapotának és a szikes jelleg fennmaradásának nem elhanyagolható tényezıje a terület vízháztartási viszonyainak megváltozása. A szikes jellegő talaj kialakulásának feltétele a felfelé áramló talajvíz, amely a talajban oldott sókat kimossa és a felszínre hozza. Ez a folyamat jelenleg csak nagyon kis területen tapasztalható, így a tó körüli gyepek szikes jellege jelenleg csökkenı tendenciát mutat. A Dél-Hanságban ecsetpázsitos mocsárrétek és a magassásosok dominálnak, de rendkívül eltérı természetességi viszonyokkal. A természetesnek tekinthetı élıhelyeken kívül nagy kiterjedésben találunk spontán visszagyepesedett szántókat és felülvetett egykori mocsárréteket is. A terület élıhelyeinek természetességében, a 70-es és 80-as években végzett felmérések alapján, kedvezıtlen változások történtek. Ezek oka kettıs. A legfontosabb probléma a területek vízháztartásának kedvezıtlen megváltozása, ami elsısorban szárazodásban jelentkezik. A szárazodás következtében a gyepek jelentıs része eljellegtelenedett, illetve átalakult. Egyes fajok zsombéksás (Carex elata), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) visszaszorultak vagy teljesen eltőntek és elıtérbe kerültek olyan fajok, mint a franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). Az Észak-Hanságban a kiszáradó láprétek, a nyúlfarkfüves láprétek, magassásosok és kisebb mértékben mocsárrétek elıfordulása a jellemzı. Itt komoly természetvédelmi problémát jelent egyes invazív fajok; selyemkóró (Asclepias syriaca), bálványfa (Ailanthus altissima) és magas aranyvesszı (Solidago gigantea) terjedése, illetve a 70-es és 80-as években végzett legeltetés miatt bekövetkezı cserjésedés. Az invazív fajok terjedését és a cserjésedést egyes területeken elısegítette a kaszálások elmaradása is. Hasonlóan a délhansági területekhez itt is jelentkezik a szárazodás, illetve az ennek köszönhetı gyors átalakulás. A nyugati kékperje (Molinia coerulea), a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa) visszaszorulása csak az elmúlt 5-6 évben is szemmel látható. Helyüket elsısorban mocsárréti elemek, így az ecsetpázsit (Alopecurus sp.), illetve kaszálóréti elemek franciaperje (Arrhenatherum elatius) veszi át. 4

5 A Tóköz területén egyértelmően a mocsárrétek dominálnak, mellette kisebb mennyiségben magassásosok és vetett gyepek fordulnak elı. Ezen rétek természetessége szintén változatos. A Répce-mentén a rendkívül fajgazdag ártéri mocsárrétek elıfordulása a jellemzı, de az elmúlt 10 évben ezek állapota nagyon sokat romlott a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. A Répce-menti területek egyik legnagyobb problémája a kaszálások elmaradása, illetve a tavaszi árvizek hiánya. Elıbbi orvosolható, míg utóbbi esetében az elmúlt évek csapadékszegény idıjárása okolható, amelyen nem tudunk segíteni. A Soproni Tájvédelmi Körzet területén legnagyobb kiterjedésben erdıket, kisebb mennyiségben erdei kaszálóréteket találunk. Az erdık esetében a kezelési jogokat a Tanulmányi Erdıgazdaság Zrt. gyakorolja. Az Igazgatóság kezelésében viszonylag kis terület van, azokat zömmel gyepek alkotják. A gyepek esetében a kezeletlenség jelenti a legnagyobb természetvédelmi problémát, hiszen az erdei tisztások többsége a korábbi emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés) következtében alakult ki. Kaszálás hiányában a tisztások gyorsan beerdısülnek, ami a rétekhez kötıdı természeti értékek eltőnésével jár. A területen kiemelt természetvédelmi cél a tisztások hosszú távú fenntartásának biztosítása. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetben ártéri mocsárrétek, mentett oldali mocsár- és láprétek vannak az Igazgatóság kezelésében. Ezeken a területeken a gyomosodás pl. magas aranyvesszı (Solidago gigantea) és a nádasodás (Phragmites australis) okoz természetvédelmi problémát. Elsıdleges természetvédelmi cél a gyepek megırzése legalább a jelenlegi állapotban. Ezen felül törekedni kell az élıhelyek természetességének növelésére. A Sopron környéki láprétek (Liget-patak menti TT, Ikva-patak menti TT, illetve a védelemre tervezett Harkai láprét és Arbesz-rét) esetében a korábbi kezelés felhagyása jelenti a legnagyobb természetvédelmi problémát a területek jelenleg is folyó lecsapolása után. A korábbi kaszálás felhagyása miatt a gyepek gyomosodásnak indultak és kisebb területeken komoly probléma a nádasodás is. A gyepek természetvédelmi szempontból kedvezı állapotban tartása évente vagy kétévente elvégzendı kaszálással biztosítható. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben elsısorban a Holt-Rába menti gyepek vannak Igazgatóságunk kezelésében. Itt a gyomosodás és a gyepek jellegtelenedése okozza a természetvédelmi problémát, ami a korábbi használat felhagyása miatt jelentkezik. Az utóbbi években a gyepek rendszeres kaszálása megoldódni látszik a térségben mőködı állattartók megnövekedett igényei miatt. Kıszegi Tájvédelmi Körzet A TK területén Igazgatóságunk vagyonkezelésében 104,6722 hektár gyep mővelési ágú terület található. A gyepek három tömbben helyezkednek el: Kıszegi Alsórétek Természeti értékei: zergeboglár (Trollius europaeus), fehér sáfrány (Crocus albiflorus), széleslevelő ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), szibériai nıszirom (Iris sibirica), fehér zászpa (Veratrum album), serevényfőz (Salix rosmarinifolia). Kezelés és veszélyeztetettség: Mintegy kétharmada dunántúli, ill. ártéri mocsárrétek borította terület, melyet elsısorban az invazív fajok mint a magas aranyvesszı (Solidago gigantea) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) terjedése, és az égerligetekkel érintkezı szélein megindult beerdısülés fenyeget. Kezelését oktatási feladatainak ellátására való tekintettel, 5

6 ingyenes használati szerzıdés alapján a Kıszegi Evangélikus Mezıgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Tangazdasága végzi. A terület fennmaradó egyharmada kékperjés láprét, melynek jelentıs részét a védetté nyilvánítás elıtt felszántották. Az egykor szántott rész vegetációját szárzúzással és tisztító kaszálásokkal alakítjuk vissza, jelentıs veszély azonban a fenti invazív növényfajok és a bokorfüzes elıretörése. A terület tisztítása fejében évi egyszeri kaszálással kezeltetjük a természetes állapotú gyeprészt. Cáki pincék fölötti rét Természeti értékei: bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), szártalan kankalin (Primula vulgaris), agárkosbor (Orchis morio), szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Kezelés és veszélyeztetettség: a hegyvidéki száraz gyepek közé sorolt terület természeti értékeit a beerdısülés veszélye fenyegeti. Három évvel ezelıtt történt meg a még nem záródott cserjés rész teljes kibokrozása, azóta évi egyszeri kézi kaszálással kezeljük a területet. Bozsoki Zsidórét Természeti értékei: osztrák tárnicska (Gentianella austriaca), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), fehérmájvirág (Parnassia palustris), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), tarka nıszirom (Iris variegata), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa), serevényfőz (Salix rosmarinifolia). Kezelés és veszélyeztetettség: a gyep egy része kiszáradó kékperjés láprét, széle pedig lejtısztyepprét. Kis mértékben veszélyezteti a beerdısülés, de ez évi egyszeri, június végén történı kaszálással visszatartható. Sághegyi Tájvédelmi Körzet A TK területén az igazgatóság vagyonkezelésében 1,4 hektár gyep mővelési ágú terület található. Ez a lejtısztyepp maradvány jelentıs részében becserjésedett, szobányira zsugorodott értékes foltját évi egyszeri kézi kaszálással tartjuk fenn és védjük a további beerdısüléstıl. Belsı İrség Annak ellenére, hogy a területet megkülönböztetik a Belsı jelzıvel, azért még a történelmi İrség része, egyesek még Szentgyörgyvölgyet is az İrséghez sorolják. A terület viszonylag tagolt, vízgyőjtık tekintetében a Murához tartozik, a rajta átfutó patakok szabályozottak ugyan, de élıviláguk még így is rendkívül gazdag. A vízfolyások mentén még ma is többnyire nedves kaszálóréteket találunk, melyek jelentıs részét napjainkra felhagyták. Az itteni rétek az ecsetpázsitos és a kékperjés rétek közé tartoznak. A domboldalakon és dombtetıkön nagyrészt bükkösök vannak vagy szálalással kialakított elegyes erdık. Három meghatározó vízfolyás a Kerka, a Kerca és a Szentgyörgyvölgyi-patak. A patakok Szlovéniában, a határ közelében erednek. Fokozottan védett fajuk a dunai ingola (Eudontomyzon mariae). A Kerca és a Szentgyörgyvölgyi-patak határközeli szakasza még természetközeli állapotban található. A patakvölgyekben nedves lápréteket találunk elsısorban Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa-Gödörháza, Velemér, Magyarföld és Szentgyörgyvölgy községek területén. Ezeket korábban fıként kaszálóként hasznosították. Több védett növény- és állatfaj élı-, illetve táplálkozóhelyei ezek a rétek: zergeboglár (Trollius europaeus), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), kígyógyökerő keserőfő (Persicaria bistorta), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), csillagos nárcisz (Narcissus poeticus 6

7 subsp. radiflorus), szibériai nıszirom (Iris sibirica). Kiemelkedıen gazdag a lepkefauna: nagy tőzlepke (Lycaena dispar), mindhárom hangyaboglárka faj (Maculinea alcon, M. teleius, M. nausithous), valamint az ırségi haris (Crex crex) állomány csaknem fele költ ezeken a területeken, idınként itt keresgél a fekete gólya (Ciconia nigra) is. İrség Az İrség legalább a honfoglalás óta folyamatosan lakott terület. Az egykor mindenütt jellemzı szeres ill. szórvány település-rendszer itt mind a mai napig szinte változatlanul fennmaradt, meghatározva ezzel a táj szerkezetét és a vegetáció összetételét is. A rétek döntı része (üde kaszáló-, mocsár- és kiszáradó láprétek) mesterségesen alakult ki, és a kaszálás révén maradt fenn. Természetességi állapotuk, természetvédelmi értékük kiemelkedı, ezt azonban csak további folyamatos kezeléssel lehet fenntartani. Az üde kaszáló- és mocsárrétekre kiemelkedı természeti értékei a széleslevelő ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), kígyógyökerő keserőfő (Persicaria bistorta), sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), szibériai nıszirom (Iris sibirica) és a csikorgófő (Gratiola officinalis). A láprétek jellemzı növényfajai a kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szibériai nıszirom (Iris sibirica), sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), zergeboglár (Trollius europaeus), kígyógyökerő keserőfő (Polygonum bistorta), széleslevelő gyapjúsás (Eriophorum latifolium), fehér zsászpa (Veratrum album), kétlevelő sarkvirág (Platanthera bifolia), festı zsoltina (Serratula tinctoria) és az ıszi vérfő (Sanguisorba officinalis). Kiemelkedı természeti értéket képvisel a rétek nappallepke faunája, köztük elsısorban a nagy tőzlepke (Lycaena dispar), a hangyaboglárkák (Maculinea teleius, M. nausithous, M. alcon) és a lápi tarkalepke (Euphydrias aurinia) érdemel említést. Felsı-Rába völgy A Rába-völgy Alsószölnök-Körmend szakaszának jobb partja tartozik az İrségi Nemzeti Parkhoz. A szóban forgó terület meredeken emelkedik ki a völgybıl, ennek is következménye az élıvilág itteni gazdagsága. A völgy fı genetikai talajtípusa a nyers öntéstalaj, mely néha láptalajokkal színezıdik. A hordalék fizikai talajfélesége iszap, homok és kavics. A földhasználatra jellemzı, hogy a természetközeli élıhelyek közül a folyót kísérı ligeterdıkön és holtágakon (ezek azonban jelentıs kiterjedésőek és igen értékesek) kívül csak kevés gyep maradt fenn, mert szinte mindent felszántottak, vagy a gyepek részben beerdısültek. Sokszor közvetlenül a Rába partjáig húzódnak a szántók. A többnyire hálózatosan megmaradt holtágak között (Szentgotthárd, Csörötnek) szigetszerően is találhatók szántók. A Rába számos védett növény- és állatfaj élıhelye. Egyre zsugorodó élıhelyek a keményfás ártéri ligeterdık, jelentıs és veszélyeztetett növényfajok például a gyökerezı erdei káka (Scirpus radicans), a kúszó sás (Carex repens), a pajzstok (Peltaria alliacea). Vendvidék A Vendvidék domborzatilag az İrségnél jóval tagoltabb, az Alpok közelsége miatt és a csapadék növekedésével növényzete és állatvilága is eltér az İrségétıl. Klímazonális vegetációtípusát montán bükkösök jelentik, melyek átmenetet képeznek a szubmediterrán bükkösök felé. A patakvölgyekben kis kiterjedésben természetes lucos állományok és hegyvidéki égerligetek képezték az eredeti vegetációt. Napjainkban jelentıs kiterjedéssel bírnak a fenyıelegyes tölgyesek. A jellegzetes szórványtelepülések környékén az erdıirtások nyomán hegyi szárazrétek alakultak ki. A Vendvidék talán legegyedibb erdıi a kisparaszti szálaló erdık, amelyekben az évszázados használat értékes és sajátságos élıvilágot 7

8 alakított ki (lásd az İrségnél). A jellegzetes szórványtelepülések környékén az erdıirtások nyomán hegyi szárazrétek alakultak ki. A szárazrétek egyik kiemelkedı természeti értéke a rablópille (Libelloides macaronius), amelynek legjelentısebb hazai állománya a Vendvidéken él. Szintén a száraz kaszálórétekhez kötıdik a mára már erısen megfogyatkozott narancsszínő kéneslepke (Colias myrmidone), amelynek egyik utolsó európai populációja található meg itt. 2. TERMÉSZETVÉDELMI CÉL A természetvédelmi kezelési tervben foglaltak megvalósítása, a védett természeti területek természeti értékeinek fennmaradását biztosító hasznosítási, kezelési módok alkalmazásával. Gyepek esetében fejleszteni kívánjuk a térségre jellemzı hagyományos gyephasználatot (kaszálás), szántók esetében elıtérbe kerül a visszagyepesítés, az élıhely rekonstrukció, fészkelı és táplálkozó helyek biztosítása. A jelenleg érvényben lévı szabályzók és elıírások alapján úgy határoztuk meg a természetvédelmi szempontú gazdálkodás mértékét, hogy az elérhetı erıforrások (munkaerı, föld, gép, épület) függvényében eredményes és jó színvonalú természetvédelmi kezelést tegyen lehetıvé. 3. TERÜLETEINK HASZNOSÍTÁSA Cél: - a vagyonkezelésünkben lévı területeken természetvédelmi kezeléssel megırizni az adott élıhelyet; - a vagyonkezelt terület minél nagyobb hányadának saját használata; - haszonbérletbe adásra csak indokolt esetben kerülhet sor. Mőködési területünkön hektár terület van vagyonkezelésünkben. Ebbıl saját hasznosításban hektáron végzünk területkezelést (SAPS). Haszonbérbe jelenleg 270 hektár van kiadva, 5 évre (szántó, gyep, nádas). A 8416 hektárnyi terület kezelési beavatkozást nem igényel. Agrár-környezetgazdálkodási programban 2009-ig hektárra kapunk támogatást, valamint KAT támogatást 820 hektárra. Mőködési területünkön már további területbıvítésre alig van lehetıség, ezért az agrártámogatásokba bevitt területeinkben 10 év alatt jelentıs növekedésre nem számíthatunk. A Fertı-Hanság Nemzeti Park területe 5 részre tagolódik. Fertı, Dél-Hanság, Észak-Hanság, Tóköz, Répce-mente. Az elsı négyben található a saját vagyonkezeléső területek 70%-a, hektár. Ezek részben vagy egészben összefüggı területek, ahol saját gépeinkkel, állatainkkal el tudjuk látni a természetvédelmi kezelést. Jelenleg a Fertı-tájon és a Dél-Hanságban csekély az idegen hasznosítás mértéke, míg az Észak-Hanságban és a Tóközben jelentısebb. Az állatállomány növekedésével ezt a két területet is saját használatba kívánjuk venni. A tájvédelmi körzetekben a nagy távolság és az elaprózottság miatt a gyepek egy részét 5 évre haszonbérbe adtuk, a többit pedig vállalkozókkal lekaszáltatjuk, és a szénát értékesítjük. (5 8

9 évre haszonbérbe adott területek: Szigetközi TK 9 hektár; Pannonhalmi TK 87 hektár; Soproni TK 90 hektár) Az İrségi Nemzeti Parkban 680 hektár az a terület, aminek a természetvédelmi értékét saját hasznosítással kell fenntartani. Ez a földterület biztosítja a majorság állatállományának takarmányellátását. Ide azokat a területeket soroljuk, amelyeken legeltetés vagy tömeg- és abraktakarmány elıállítás folyik. 260 hektáron a távolságok, valamint a megnövekedett mővelési költségek miatt, a költségek minimalizálása érdekében eseti döntést igényel, hogy bérmunkával vagy saját munkával oldjuk meg a letakarítást. Haszonbérbe eddig 21 hektárt adtunk ki az İrségi Nemzeti Parkban. A kevés szántóterület gyepesítését vagy erdı telepítését támogatjuk. Telephelyeink környékén található szántó területeken szálas takarmányt pl.: lucernát termesztünk. 4. A SAJÁT KEZELÉSBEN LEVİ TERÜLETEKEN TERVEZETT ÁLLATÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, EGYSÉGNYI TERÜLETRE VETÍTVE (db): Fertı-Hanság telephely: SZÜRKEMARHA tehén növendék üszı növendék bika vál. Üszı vál. Bika teny. Bika BIVALY tehén növ.üszı növ. bika szop.üszı szop. Bika teny. Bika RACKA anyajuh jerke toklyó teny. Kos ha/sza 1,3 1,1 0,95 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 A jelenlegi feltételeket (legelıterületek nagysága, elhelyezkedése, infrastruktúra, téli szállások, takarmány széna-répaszelet - ellátottság, személyi feltételek), valamint az állatállomány növekedési arányait is figyelembe véve 2008-ban érjük el az eltartó képesség felsı határát ben a hektár SAPS-ra beadott területbıl hektárt kaszálóként, hektárt legeltetéssel hasznosítunk és a maradék 700 hektáron bérmunkát végeztetünk. A szénát a tájvédelmi körzetekben értékesítjük. 9

10 Állatállomány szénaszükségletének alakulása: 2006-ban: 1189 sza, bálaszükséglet db 2007-ben: 1470 sza db 2008-ban: 1870 sza db İrség telephely: Cél: - magas genetikai értéket képviselı törzsállomány kialakítása; - magyar tarka marha: vasi típus küllemét hordozó húshasznú állomány; - magyar hidegvérő ló: muraközi típus rögzítése; - elsısorban tenyészállat értékesítés. Szarvasmarha, magyar tarka marha Korcsoport Egyedszám (db) Állategység (db) Tenyész tehén Vemhes üszı Növendék üszı: Választott üszı: Tenyészbika: 2 2 Választott bikaborjú: 10 6 Összesen: Ló, magyar hidegvérő ló muraközi tájfajta Korcsoport Egyedszám (db) Állategység (db) Tenyész kanca Vemhes kanca 5 5 Növendék kanca: 8 8 Választott kancacsikó: 4 4 Tenyészmén: 2 2 Növendék méncsikó: 4 4 Választott mén: 4 4 Összesen: Feladatok: - a terület kezeléséhez kívánt állatállomány szarvasmarha esetén saját állományból elérhetı, állatvásárlást nem igényel. A természetvédelmi kezelés fontos eszköze az állatállomány, mivel egyrészt legelésével kezeli a gyepet, másrészt a kaszálókról származó tömegtakarmányt hasznosítja. A természetvédelemben használt állatfajták az ıshonos vagy régen honosult (tradicionális) magyar fajták közül kerülnek ki. Így amellett, hogy a természetvédelmi kezeléssel fenntartjuk, kialakítjuk a természetvédelem számára kedvezı állapotokat, a hagyományos magyar fajták fenntartását, génmegırzését is végezzük. Az İrségi Majorságban az állatállomány mennyiségi fejlesztését nem tervezzük, hisz a területek állateltartó képessége (külterjes viszonyok között) ezt nem teszi lehetıvé. A magyar tarka marha és muraközi ló esetében törzsállomány kialakítása a cél. 10

11 Takarmánytermesztés Cél: - a természetvédelmi kezeléshez kialakított állatállomány takarmányszükségletének kielégítése; - extenzív gyepgazdálkodás; - a költségkímélı termelés érdekében az agrártámogatások maximalizálása területeink függvényében. Tervezett területek megoszlása mővelési módonként: Terület (ha) Legelı (gyep) 315 Kaszáló (gyep) 365 Összesen: HUMÁNERİFORRÁS-IGÉNY, BÉRMUNKA - SAJÁT MUNKA ARÁNYA A kívánt mértékőre növelt kezelésbe vont terület fenntartása csak az állatállomány növelésével érhetı el, ezért újabb tartási ill. telephelyek kialakítása szükséges. A tervezési ciklus végére a jelenlegi 4 telephelyünk várhatóan 5 újabbal bıvül. A dolgozói létszám telephelyenként 2-2 fı állatgondozó, 1-1 fı éjjeliır, 1-1 fı traktoros felvételét teszi minimálisan szükségessé. Ez idáig az elvégzendı munkák kb. 90 %-át saját erıvel végeztük, ezen az arányon a jövıben sem kívánunk változtatni. 6. GÉPPARK SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEI Cél: - a területkezelés és az állatállomány céljainak megfelelı korszerő géppark üzemeltetése; - szakmőhelyt nem igénylı javítások elvégzése. Fertı-Hanság telephely: Az újonnan kialakítandó telephelyekre szükséges gépek telephelyenként: - 1 erıgép (homlokrakodós) - 1 pótkocsi - szárzúzó, kasza, rendsodró, bálázó - etetı kocsi A saját készítéső biotömegtakarmány elıállításához (főszenázs) szükséges gépsor megvásárlása indokolt. İrség telephely: Feladatok: - a használtan vásárolt erıgépek cseréje (3 db); - munkagéppark igény szerinti korszerősítése; - gépszerelı mőhely felszerelése. 11

12 7. GAZDASÁGI ÉPÜLETEK, INGATLANOK Cél: - tömegtakarmányok tárolás veszteségeinek minimálisra csökkentése; - abraktakarmány tárolás, elıkészítés (abrak) helyigényének biztosítása; - erı és munkagépek tárolása; - állatállomány teleltetésének segítése; - szociális helyiségek biztosítása. Fertı-Hanság telephely: A megtermelt jobb minıségő széna tárolásához a meglevı 2 szénatároló szín mellé még 5 építése indokolt. László-major teljes rekonstrukciójával kialakítunk egy központi, ökoturisztikai célokra is alkalmas telepet. Itt kerül kialakításra (a biogazdaságoktól vásárolt), az üszı- és tenyészbika neveléshez szükséges abraktakarmányok darálására, keverésére alkalmas berendezés helye is. Hidi-major felújításával biztosítani tudjuk az állatok válogatását, bemutatását. Minden telepen, tartási helyen ki kell építeni az ivóvíz minıségő vízellátás rendszerét. Az állandó telephelyeken a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen kiépítjük a trágya elhelyezését és kezelését szolgáló építményeket, berendezéseket. A 2006-ban elindított tenyészbika-nevelési programhoz megépítjük a teljes kifogó, bemutató karámrendszert, és a tenyészállat jelöltek elkülönített tartására alkalmas telepet. A gyarapodó állatállomány számára szükségessé válik stabil karámok (3) és, fıként a fiatal állatok válogatása és elkülönített tartása végett, könnyőszerkezetes istállók (3) építése. A racka juh állomány növekedése szükségessé teszi a Hidi-majori akol bıvítését, és újabb, a háremszerő tartást lehetıvé tevı karámok építését. A kialakítandó új telephelyeken géptároló szín, és szociális épület építése indokolt. İrség telephely: Feladatok: - telepi úthálózat szilárd burkolatúvá tétele; - telepet körülvevı úthálózat javítása. 12