HATÓSÁGI RAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Átírás

1 5. számú melléklet HATÓSÁGI RAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1. Előzmények A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Közös Agrárpolitika magyarországi végrehajtásáért felelős intézmény, a gabonaágazatban a piaci zavarok megelőzését és elhárítását célzó közösségi intervenciós intézkedéseket bonyolít le. Az intervenció keretében elvégzi a piaci szereplők által vételre felkínált, meghatározott minőséget elérő gabonafélék felvásárlását, gondoskodik az intervenciós készletek megfelelő tárolásáról, majd azok értékesítéséről. A Raktározó igazolta, hogy rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek alapján a hatósági raktározási szerződés (a továbbiakban: szerződés, raktározási szerződés) tekintetében raktározóként teljes jogkörrel eljárhat. A 131/2008. (XI. 11.) MVH Közlemény 5. számú mellékleteként kiadott jelen Általános Szerződési Feltételek elválaszthatatlan részét képezik az MVH és a Raktározó között kötött hatósági raktározási szerződésnek. 2. A raktározási szerződés tárgya A raktározási szerződés alapján a Raktározó térítés ellenében az MVH rendelkezésére bocsátja a raktárt, biztosítja a szerződésben rögzített tárolókapacitást, továbbá a Raktározó köteles a raktározási szerződésben megjelölt intervenciós árut - az MVH eltérő utasításáig - a letétkori mennyiségnek és a letétkori minőségnek megfelelően szakszerűen tárolni, megőrizni, kezelni, valamint az MVH által megjelölt személy részére a szerződésben vállalt kitárolási kapacitásnak megfelelően átadni. Raktározó köteles teljesíteni a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásokat, illetőleg feladatokat, és köteles betartani az MVH rendelkezéseit. A szerződés keretében intervenciós árunak minősül minden, az intervenciós gabona felvásárlási folyamat keretében felajánlott és az MVH által megvásárolt gabona, annak értékesítését követő kitárolásáig, de legkésőbb az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendelet 16. cikkében foglaltaknak megfelelő fizetésre megállapított határidő lejártáig. 3. Raktározás feltételei 3.1. A raktár-telephellyel kapcsolatos követelmények A raktártelepnek, ahol az intervenciós áru tárolására szolgáló siló, síktároló található, az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) Minimum tonna áru tárolására alkalmas telepi raktárkapacitás. b) A telephelynek jól körülhatárolhatónak kell lennie, kivéve, ha az intervenciós áru kiszállítása mesterséges tereptárgy miatt (árok, töltés, mezőgazdasági művelés alatt álló terület) nem lehetséges. c) A telephelynek rendelkeznie kell 24 órás porta- vagy őrszolgálattal, továbbá telefonos összekötetéssel a telephely szerint illetékes helyi rendőrkapitánysággal, vagy az

2 intézkedésre jogosult őrző-védő szakszolgálat központjával. d) Amennyiben a telephely nem rendelkezik 24 órás porta- vagy őrszolgálattal, akkor elektronikus jelzőrendszer szükséges az intervenciós tárolóra/tárolókra kiterjedően. Az elektronikus jelzőrendszernek összeköttetésben kell lennie az intézkedésre jogosult őrző-védő szakszolgálattal vagy a telephely szerint illetékes rendőrkapitánysággal. e) Biztosított legyen a telephely közúti megközelíthetősége kiépített úthálózattal, illetve adottságai szerint rendelkezzen vasúti vagy vízi megközelíthetőséggel. f) A telephelynek rendelkeznie kell a tárolási tevékenységet, a műszaki biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírások meglétét igazoló, önkormányzat által kibocsátott működési- vagy telepengedéllyel. g) A telephelynek rendelkeznie kell felelősség- és vagyonbiztosítással. h) A telephelyen biztosított legyen a csapadékvíz-elvezetés, a csatornahálózat vagy zártrendszerű szennyvíztároló működtetése. i) Számítógépes készletnyilvántartás legyen a telephelyen vagy a Raktározó központi székhelyén. j) A telephelynek minimum 30 tonnás hitelesített hídmérleggel kell rendelkeznie, mely az MVH rendelkezésére áll. k) Az áru vizsgálatához szükséges laboratórium legyen a telephelyen vagy a Raktározó központi székhelyén, vagy a laboratóriumi bevizsgálás lehetősége külön szerződés útján biztosított legyen. A telephelynek szabványos mintavétel eszközökkel kell rendelkeznie. l) A Raktározónak rendelkeznie kell a képzett minta tárolására alkalmas zárható mintatárolóval. m) A Raktározónak minimum 30 t/óra telepi kitárolási kapacitást kell biztosítania Tárolókkal kapcsolatos követelmények A tárolókkal szembeni általános követelmény, hogy a tároló alkalmas legyen az intervenciós áru mennyiségének és minőségének megőrzésére annak kitárolásáig A Raktározó a tárolókkal kapcsolatban az alábbi követelmények betartását vállalja: a) A tárolóknak építészetileg (statikailag) alkalmasnak kell lenniük az intervenciós áru hosszú távú tárolására (deszkafalazat, hullámpala oldalfal nem fogadható el). b) A síktárolóknak zárhatóknak, a nyílászáróknak szerkezetileg beépítettnek kell lenniük. Az ajtókon biztonsági lakat, zár alkalmazása kötelező. c) Silós tárolás esetén a kimeneti nyílásokkal felszerelt tároló helyiségnek zárhatónak kell lennie. d) Az áru be- és kitárolásához szükséges műszaki berendezéseknek kötelezően meg kell lenniük (a tároló típusától függően szállítószalag, serleges felvonó, bolygó csiga, mobil anyagmozgató gépek stb.). e) A Raktározó köteles az árukezeléséhez szükséges műszaki berendezéseket és eszközöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani és a műszaki hibákat haladéktalanul de legkésőbb két munkanapon belül megszüntetni. f) A tárolókat az MVH utasításai szerint kell megjelölni, valamint egyértelműen, időtálló módon olvashatóan az alábbiak szerinti műanyag, vagy fém táblával kell ellátni:

3 INTERVENCIÓS TÁROLÓ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Raktár azonosító: Tároló azonosító: g) A telephely alaprajzának és az egyes silók, illetve síktárolók méreteire vonatkozó dokumentumoknak a raktározás helyszínén rendelkezésre kell állniuk. h) A szerződés teljesítésére kizárólag azok a tárolók vehetők igénybe, amelyek alkalmasságát az MVH előzetesen elismerte Az intervenciós áru minőségének folyamatos vizsgálatához szükséges eszközök meglétének biztosításával kapcsolatos követelmények: a) Hőmérsékletméréshez szükséges eszközök (cellahőmérő, halom-hőmérő) rendelkezésre állása folyamatosan biztosítva legyen. b) Tisztításhoz, szellőzéshez szükséges eszközök (technológiába beépített tisztítórendszer vagy mobil szellőző-tisztító rosta) rendelkezésre állása folyamatosan biztosítva legyen. c) Forgatás lehetőségének biztosítása: - silócellás tárolás esetén legalább 1 db üres silócellát kell folyamatosan biztosítani, - síktárolóban történő tárolás esetén forgatásra a tároló egyik végén legalább % üres helyet kell hagyni, vagy a telephelyen egy másik, szintén a szerződés keretében felajánlott üres raktárt kell biztosítani. d) Tároló elszigetelése a nedvességtől biztosított legyen A tárolók védettek legyenek a talajnedvességtől, a tetőtér felőli beázástól, a csorgó víztől és hóbefúvástól. 4. A Raktározó kötelezettségei Az áru mennyiségének megállapításával kapcsolatos kötelezettségek Beszállítás (betárolás) esetén az áru mennyiségét a telephely hitelesített hídmérlegével kell megállapítani. Raktározó vállalja, hogy a hitelesített hídmérleget folyamatosan biztosítja, valamint hogy a mérlegelést a szakmai előírásoknak megfelelően elvégzi. A mérlegeléssel kapcsolatos tevékenysége keretében a Raktározó vállalja, hogy: - a hídmérleget minden esetben tisztán tartja, - a mérőmutató 0 állást mutat terheletlen állapotban, - a gépjárművek és a pótkocsik tengelyei egyidejűleg a mérlegen állnak, - pótkocsis szerelvényt szétkapcsolás nélkül egyidejűleg csak akkor mérlegel, ha a mérleg mérőfelülete és annak környezete egy szinten helyezkedik el, - haladéktalanul intézkedik a mérleg megjavításáról, ha a mérlegelés során a hiba legkisebb

4 gyanúja merül fel; továbbá hiba esetén az átvételt leállítja, - a mérés eredményéről mérlegjegyet készít, - a mérleget kizárólag az erre kiképzett szakember kezeli, - a mérleg hitelesítését igazoló dokumentum a telephelyen rendelkezésre áll Amennyiben a felajánlott gabona átvétele abban a raktárban történik, ahol a gabonaféléket tárolják az ajánlat idején (in situ átvétel), a mennyiség megállapítása a mérlegjegyekkel alátámasztott készletnyilvántartás alapján történik. Az MVH helyszíni ellenőre a mennyiséget köbözéssel ellenőrzi. In situ átvétel csak az alábbiak megléte esetén végezhető el: - a raktárba történő betárolás (mérlegelés) nem történt 10 hónapnál régebben; - a készletnyilvántartásban rögzítve van a mérlegjegyekkel alátámasztott tömeg, a laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott, betároláskor megállapított átlagos nedvességtartalom és idegenanyag-tartalom százalék; - a készletnyilvántartásban rögzítve vannak a betárolás óta elvégzett árukezelések és áttárolások; - a térfogat ellenőrzéssel becsült mennyiség és a készletben nyilvántartott mennyiség közötti különbség nem haladja meg az 5 %-ot; - a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a reprezentatív mintáéival, amely az intervenciós hivatal vagy annak képviselője által minden 60 tonna után vett mintákból áll; - a Raktározó nyilatkozik arról, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak Raktározó vállalja, hogy a raktározási szerződés tárgyát képező gabonaféléket úgy tárolja, hogy azok térfogata mindig ellenőrizhető legyen A betárolással kapcsolatos feladatok Amennyiben a Raktározó több felajánló áruját tárolja raktárában, úgy vállalja, hogy a betárolást az MVH által megadott sorrendben végzi el Amennyiben az egyeztetett betárolási idő a felajánló vagy a Raktározó számára bármely okból nem megfelelő, a Raktározó az MVH-nak a kijelölt intervenciós raktár helye szerint illetékes Kirendeltségénél egy alkalommal kérheti a tétel felajánlójával történt egyeztetés után az ütemterv módosítását, postai úton vagy a feladás időpontját kijelző telefaxon benyújtva. a) Amennyiben a módosítási kérelem a beszállítási időpont előrehozására irányul, a kérelemnek legkésőbb a szállítás megkezdése előtti ötödik munkanapon be kell érkeznie az MVH-nak a kijelölt intervenciós raktár helye szerint illetékes Kirendeltségéhez. b) Amennyiben a módosítási kérelem a beszállítási időpont elhalasztására irányul, a kérelemnek legkésőbb a szállítás eredetileg ütemezett megkezdése előtti ötödik munkanapon kell beérkeznie az MVH-nak a kijelölt intervenciós raktár helye szerint illetékes Kirendeltségéhez Amennyiben a betárolásnál az MVH ellenőre bármilyen okból nincs jelen, a Raktározónak a betárolás végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készítenie, amely tartalmazza a mért súlyt, a telephely laboratóriumában mért fizikai paramétereket, valamint annak eltéréseit a felajánláskori minőségtanúsítványtól. Az intervenciós minimális minőségi követelményektől való eltéréseket a Raktározónak haladéktalanul telefonon jelentenie kell az MVH illetékes megyei Kirendeltségének, valamint az értesítést 2 munkanapon belül írásban, faxon is meg kell

5 küldenie. Az értesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítéséből eredő károkért a Raktározó felel A Raktározónak az MVH által megjelölt időpontban biztosítania kell a szerződésben rögzített betároló kapacitásokat, a megjelölt fuvareszközökre. Amennyiben a betároló kapacitást a Raktározó nem tudja biztosítani és nem áll fenn elháríthatatlan külső ok, akkor az ebből eredő többletköltségeket a Raktározónak meg kell térítenie Az áru mintavételezésével, minőségvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek A mintavételt az MVH illetékes megyei Kirendeltsége által megbízott laboratórium szakembere végzi el a gabona intervenciójáról szóló hatályos FVM rendelet értelmében Raktározó vállalja, hogy a részmintákból képzett reprezentatív mintát a minta minőségét nem befolyásoló, zárt helyiségben megőrzi, az erre a célra rendszeresített mintaraktárban vagy szekrényben A minőségvizsgálat elvégzésével megbízott laboratóriumok a minőségről kiállított minőségi tanúsítványt a minták beérkezését követő 10 munkanapon belül az MVH illetékes megyei Kirendeltségére eljuttatják. Az MVH illetékes megyei Kirendeltsége a Raktározót írásban értesíti a betárolt gabona minőségi paramétereiről Az intervenciós árunak épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek kell lennie. A gabona akkor tekinthető egészségesnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek, ha megfelel a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló 687/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott minimális minőségi követelményeknek. A Raktározó vállalja a gabona betárolásakor mért minőségi paramétereinek és a laboratóriumba elküldött mintákról kiállított minőségi tanúsítványon szereplő paraméterek megőrzését. A minőségmegőrzés megítélése az egy tárolótérbe betárolt és onnan kitárolt áru átlagminőségének összevetésével történik, azzal, hogy minőségi eltérés a különböző időpontban vett mintáknál a megengedett vizsgálati hibahatárok mértékéig fogadható el A Raktározó kötelezettségei az áru intervenciós tárolásával kapcsolatban a) Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós árukészletet elkülönítetten tárolja a különböző betakarítási évjáratok figyelembe vétele mellett. b) Raktározó a tárolóba beszállított, vagy már bent lévő árut felajánlók szerinti bontásban köteles elkülöníteni egymástól mindaddig, amíg a raktár-telephely szerint illetékes megyei MVH Kirendeltségtől írásban meg nem kapja az áru intervenciós nyilvántartásba vételéről szóló értesítést, amely egyben igazolja az áru minőségi megfelelőségét is. Amennyiben a Raktározó nem tudja a beszállított tételeket különkülön tárolni, akkor saját anyagi felelősségére és kockázatára a tételeket összetárolhatja, feltéve, hogy az általa elvégzett minőségi gyorsvizsgálat eredménye alapján a tételek megfelelnek az uniós minőségi előírásoknak. c) Raktározó (amennyiben a tárolóiban lévő intervenciós áru minősége az MVH értesítése alapján megfelel az intervenciós követelményeknek), az intervenciós árut összetárolhatja az MVH megyei Kirendeltségétől írásban kért erre vonatkozó kérelmének jóváhagyása után, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy készletnyilvántartásában az összetárolást rögzíti. d) A raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy síktárolók esetén az intervenciós

6 árukészletet folyamatosan köbözhető állapotban tárolja. e) A tárolóban egyidejűleg intervenciós és nem intervenciós (idegen) áru nem tárolható, kivéve, ha az idegen áru intervenciós felajánlás előtt/alatt áll. Amennyiben az ott tárolt áru nem kerül intervenciós felajánlásra, az árut ki kell tárolni a tárolóból. f) Intervenciós árut (gabonát) csak intervenciós gabona tárolására jóváhagyott tárolóban lehet tárolni. g) Az intervenciós árut bármiféle más árura kicserélni, azt más áruval helyettesíteni tilos. h) Ha a raktározási szerződésben felajánlott, de még/már üres tárolóba a Raktározó saját, nem intervenciós árut akar tárolni, ahhoz az illetékes megyei MVH Kirendeltség előzetes írásbeli engedélye szükséges. Amennyiben a későbbiekben az MVH az ilyen tárolótereket igénybe kívánja venni, úgy a Raktározó az idegen árut köteles az MVH ilyen irányú szándékának közlésétől számított ésszerű (a betárolt idegen áru és a kitárolási kapacitás ismeretében az MVH által meghatározott) határidőn belül kitárolni A készletnyilvántartással, készletjelentéssel kapcsolatos feladatok Raktározó számítógépes nyilvántartást köteles vezetni az intervenciós árukészletekről és azok raktártelepen belüli elhelyezkedéséről, be- és kitárolásáról, áttárolásáról, valamint a készletek mennyiségi változásairól. A számítógépes nyilvántartás vezetése történhet a raktártelepen vagy a Raktározó központi székhelyén Raktározó kötelezettséget vállal az alábbi feladatok elvégzésére: a) Az intervenciós árukra külön könyvelést kell vezetni számítógépes készletnyilvántartás formájában, amelyből a raktárkészlet, valamint a készletmozgások mindenkor megállapíthatóak. Folyamatos, számításokkal vagy bizonylatokkal (mérlegjegy) alátámasztott nyilvántartás vezetésére, melyet köteles az MVH és az Európai Bizottság tisztviselői, valamint azok megbízottjai számára is folyamatosan hozzáférhetővé tenni, mindenkor rendelkezésre bocsátani. A számítógépes nyilvántartásnak be- illetve kitárolás esetén legalább tartalmaznia kell a mérlegjegyek sorszámát, a be- illetve kitárolás időpontját, a bruttó tömeget, tára tömeget, nettó tömeget, a raktárban lévő intervenciós készlet teljes mennyiségének adatát a megfelelő időpontok feltüntetése mellett. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az intervenciós be- és kitárolásokat érintő árumennyiségeket, az intervenciós áru nyitóés zárókészletét, az áru mennyiségének csökkenését (amennyiben ez bekövetkezik), az áttárolásra került intervenciós áru mennyiségét. Az intervenciós árut árunemenkénti és tételazonosító szerinti bontásban kell feltüntetni. Raktározónak rendelkeznie kell az intervenciós tétellel kapcsolatos valamennyi laboratóriumi minőségi tanúsítvánnyal, illetve mindazon dokumentumokkal, amit az MVH az intervenciós tétel tárolásával kapcsolatban a Raktározó részére átadott. b) Az intervenciós áru betárolásáról, az intervenciós áru folyamatos tárolásáról, árukezelések miatti árumozgatásról és kitárolásáról az MVH által kiadott nyomtatványminta szerinti igazoló dokumentumokat, és az éves beszámoló alapjául szolgáló készletjelentéseket kell készíteni és megőrizni. Árumozgatások és készletváltozások esetén a napi jelentéseket a következő nap óráig (személyesen vagy a feladás időpontját kiíró faxon, illetve en, ez utóbbi esetben a jelentést a feladás időpontját kiíró faxon is meg kell ugyanazon a napon erősíteni) el kell küldeni az MVH illetékes megyei Kirendeltségének. Áttárolás esetében az utolsó mérlegelés napján kell beküldeni a teljes áttárolásról szóló összesített jelentést. c) Az intervenciós áru betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó igazoló

7 dokumentumokat, összesített havi készletkimutatással alátámasztva a Raktározó legalább havonta egyszer köteles eljuttatni (postai úton, személyesen vagy a feladás időpontját kiíró faxon) az MVH illetékes megyei Kirendeltségének úgy, hogy azok a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig beérkezzenek a Kirendeltséghez. Az igazoló dokumentumoknak legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk: - a raktározási helyszín (adott esetben a tároló helyiség azonosítása), - az előző hónapról áthozott készletmennyiség, - betárolások és kitárolások tételenként, minőségmegóvással kapcsolatos árumozgási tranzakciók szerint, - az időszak végén fennálló zárókészlet (a havi leltárjelentésről szóló melléklettel). d) Raktározó köteles évente leltárt készíteni az intervenciós árukészletekre vonatkozóan az MVH utasításai szerint. Raktározó a szeptember 30-i intervenciós készletek tekintetében raktáranként és gabonafélénként éves készletjelentést (éves készletkimutatás) köteles adni az MVH által meghatározott formanyomtatványon. Az éves leltár készletjelentéseket legkésőbb minden év október 15. napjáig, az MVH illetékes megyei Kirendeltségéhez köteles eljuttatni (úgy, hogy október 15-ig a készletkimutatások be is érkezzenek a Kirendeltséghez) az időpontot kijelző faxon és postai úton. e) Raktározó az intervenciós árukészlet értékesítését követően a készlet fizikai kitárolásáig köteles készletnyilvántartást vezetni és az MVH részére készletjelentést küldeni. f) A készletjelentésekkel kapcsolatos formanyomtatványokat (S0001, S0002, S0003) a gabonaintervenciós készletjelentési formanyomtatványokról szóló mindenkor hatályos MVH Közlemény tartalmazza. g) Raktározó a készletnyilvántartással, készletjelentéssel kapcsolatos dokumentumokat - eltérő rendelkezés hiányában - a raktározott áru kitárolását követő legalább 8 naptári évig köteles megőrizni Az intervenciós árukészlet minőségének és mennyiségének a megőrzésével kapcsolatos kötelezettségek A Raktározó vállalja, hogy az intervenciós árut az Általános Szerződési Feltételek 3.2. pontjában rögzített követelményeknek megfelelő tárolóban tárolja, és rendelkezik az áru minőségének folyamatos vizsgálatához szükséges eszközökkel. Vállalja továbbá, hogy az áru minőségének megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására szakképzett munkaerővel rendelkezik Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy az áru minőségét megőrzi az intervenciós tárolás teljes időtartama alatt, egészen az áru teljes mennyiségének elszállításáig Raktározó vállalja, hogy az intervenciós áru minőségének megóvásával kapcsolatos kezelési tevékenységet a vonatkozó szabványok, szokványok szerint szakszerűen, a szükségleteknek megfelelően elvégzi, különös tekintettel a következőkre: - rendszeresen méri az áru hőmérsékletét, - az árut megóvja a nedvességtől, - lazítja a felszíni rétegeket, - megakadályozza az áru penészesedését, - szükség szerint az árut átmozgatja (átforgatja) tárolón belül vagy silócellák között,

8 - kiírtja a kártevőket, - biztosítja a tároló szellőzését vagy hűtését Raktározó köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, az intervenciós árut a rongálódástól, romlástól, megsemmisüléstől, károsodástól megóvja. Amennyiben a károsodás veszélye áll fenn, erről haladéktalanul köteles értesíteni az MVH illetékes megyei Kirendeltségét. Raktározó köteles továbbá telefonon haladéktalanul bejelenteni az MVH részére minden, az intervenciós áru állapotának károsodására vagy hiányos mennyiségekre utaló megállapítást, és a bejelentést 2 munkanapon belül írásban, faxon is meg kell erősítenie Raktározó a károsodott intervenciós árut köteles haladéktalanul elkülöníteni és úgy raktározni, illetve kezelni, hogy más általa raktározott intervenciós áru romlása és károsodása megelőzhető legyen Raktározó tudomásul veszi, hogy amennyiben az MVH megyei Kirendeltsége a raktárban végzett helyszíni ellenőrzés során mennyiségi hiányt észlel, az MVH-nak joga van kérni az intervenciós áru mérlegelését. Ha a hiány valós, a mérlegeléssel kapcsolatos költségeket a Raktározó fizeti, ellenkező esetben a költség az MVH-t terheli A jóváhagyott maximális kálón felüli készlethiányt Raktározó köteles az Általános Szerződési Feltételek pontjában foglaltak szerint megtéríteni Az áru értékesítés miatti kitárolásával kapcsolatos kötelezettségek Raktározó az MVH által kiállított kitárolási engedély bemutatása ellenében köteles az árut kitárolni, és a kitárolás folyamatában együttműködni. A kitárolási engedély egy példányát az MVH megküldi a Raktározó részére. Az MVH által meghatározott időszakon belüli kitárolási időpontot a Raktározó az értékesítési pályázat nyertesével (a továbbiakban: Vevővel) egyeztetve határozza meg, amiről írásban az MVH illetékes Megyei Kirendeltségét legalább 2 munkanappal korábban, a feladás időpontját kijelző faxon értesíteni köteles. Amennyiben a Raktározó a kitárolás időpontjában nem tudott megegyezni a Vevővel, köteles az MVH illetékes Megyei Kirendeltségét erről haladéktalanul értesíteni Kitárolás során az áru mennyiségének megállapítása és a szállítójárművenkénti mintavételezés az Általános Szerződési Feltételek pontja szerint történik A kitárolás (értékesítés) menetéről az MVH illetékes megyei Kirendeltsége részletes tájékoztatást nyújt a Raktározó részére Az értékesítési tételszámot és a hozzá tartozó tételazonosítót az MVH megyei Kirendeltsége a kitárolási értesítőn feltünteti. A Raktározó köteles értékesítés esetén mindkét tételszámot a napi/havi kitárolási készletjelentésében folyamatosan megadni Raktározónak az MVH által megjelölt időpontban biztosítania kell a szerződésben rögzített kitároló kapacitásokat az ott megjelölt fuvareszközökre. Amennyiben a kitároló kapacitást a Raktározó nem tudja biztosítani és nem áll fenn elháríthatatlan külső ok, akkor az ebből eredő többletköltségeket a Raktározónak meg kell térítenie Raktározó köteles a kitárolási engedélyen feltüntetett tétel teljes mennyiségét intervenciós minőségben kiadni. A tételeknek megközelíthetőnek, élő kártevőktől és idegen szagtól, valamint egyéb fizikai hibától mentesnek kell lenniük. Amennyiben a Raktározó nem tud eleget tenni a szerződésben meghatározott kitárolási

9 kötelezettségének, a mennyiségi és minőségi hibáért anyagi felelősséggel tartozik Az intervenciós áru áttárolásával kapcsolatos szabályok A tárolási tevékenység során szükségessé válhat az intervenciós áru raktárak közötti áttárolása, azaz az áru elszállítása más intervenciós raktárba, ha azt az MVH szükségesnek tartja. Áttárolásra adhat okot különösen - a raktározási szerződés megszüntetése, szerződésszegés, a tároló telephelyről történő értékesítés nehézsége, vis maior. Az áttárolás lebonyolításának szabályait a felvásárolt intervenciós gabonakészletek raktárak közötti áttárolásáról szóló mindenkor hatályos MVH Közlemény tartalmazza A Raktározó egyéb kötelezettségei Raktározó kötelezi magát, hogy a hatósági szerződés hatálya alatt együttműködik az MVH-val, illetve a megbízottjával, amelynek keretében: a) haladéktalanul írásban bejelenti, ha a raktározási szerződés megkötését megalapozó körülményeiben változás következik be (pl. ha a raktározási tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlan már nem felel meg annak a feltételnek, hogy az ingatlan per- és igénymentes; vagy bérelt ingatlan esetében, a Raktározó és a raktár (tároló) tulajdonosa(i) közötti jogviszony raktározási szerződésben foglaltak teljesítését érintő megváltozásának előzetes bejelentése, a tárolási tevékenységet, a műszaki biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírások meglétét igazoló, önkormányzat által kibocsátott működési- vagy telepengedélye(ke)t a szerződés hatálya alatt visszavonják), b) haladéktalanul írásban bejelenti, ha a hatósági szerződés fennállásának tartama alatt ellene csőd vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás indul, illetőleg, ha a gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás indul ellene, c) haladéktalanul írásban bejelenti, ha lejárt esedékességű adótartozása keletkezett, d) Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy csak olyan munkavállalót, illetve egyéb természetes személyt foglalkoztat, aki az adott tevékenység végzésére feljogosító, a szakképzettséget igazoló tanúsítvánnyal, vagy a 131/2008. (XI. 11.) sz. MVH Közlemény II/5. pontjában rögzítetteknek megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik, e) a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség fennállásáig az MVH-nak előzetesen írásban bejelent minden, a cége formáját, működését érintő fontos változást (szétválás, egyesülés, összevonás, megszűnés, tulajdonosváltozás, stb.). 5. A káló mértéke, elszámolásával kapcsolatos szabályok 5.1. A káló az intervenciós árutárolási, kezelési körülményeiből adódó súlyhiány, súlyveszteség elszámolására szolgál A káló magában foglalja az intervenciós tárolás során keletkezett (pl. rostálásból, szárításból adódó) mérhető technológiai, valamint a minőségmegóvó árukezelésekből (pl. gázosításból, átforgatásból) és árumozgatásból adódó veszteségeket A Raktározó elfogadja, hogy: a) káló csak abban az esetben számolható el, ha az intervenciós áruval kapcsolatos technológiai és minőség megóvási munkálatok rögzítve vannak az MVH részére továbbított készletjelentések Megjegyzés rovatában az időpont megjelölésével, és a Raktározó vonatkozó nyilvántartási könyveiben.

10 b) amennyiben igazoltan az intervenciós áruval kapcsolatban árukezelés nem történt, a káló nem számolható el. c) amennyiben az intervenciós áru más intervenciós raktárba történő áttárolása, illetve értékesítési célú kitárolása esetén súlyhiány tapasztalható és ez nem igazolható az a) pont értelmében, akkor káló nem számolható el súlyhiány kompenzálására. d) Raktározó az áru kitárolásának befejezésekor az MVH-val szemben a betárolt áru mennyisége után az alábbiakban közölt kálót számolhatja el. A káló megoszlása áruféleségenként a tárolási idő függvényében a következőképpen alakul: Áruféleség Megengedhető maximális káló mennyisége (%) Éves káló mennyisége (%) Havi káló mennyisége (%) Búza, durumbúza, árpa 0,2 0,0167 Kukorica, cirok 0,4 0,0333 Káló minden megkezdett hónapra elszámolható. e) Raktározó elfogadja, hogy a d) pontban meghatározott kálón felül az a-c) pontban foglaltak betartása mellett többlet mennyiség nem számolható el az MVH felé. Az ezen felül keletkezett mennyiségi veszteséget Raktározó köteles megtéríteni az MVH részére az általános szerződési feltételek pontjában meghatározott értéken. f) Káló elszámolása az MVH felé csak az adott tételazonosítóhoz tartozó teljes mennyiség kitárolásának, áttárolásának befejezésekor, hiteles mérlegjegyek, valamint a mindkét fél által jóváhagyott helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alapján történhet, amennyiben a fenti a) pont szerint járt el a Raktározó. 6. Ellenőrzés 6.1. A Raktározó tudomásul veszi, hogy hatósági jogkörében az MVH, és az Európai Unió Bizottságának alkalmazottai, valamint általuk megfelelően felhatalmazott bármely személy mindenkor jogosult ellenőrizni a raktárkészletet és a nyilvántartásokat, továbbá, hogy a tárolóval, a tárolás körülményeivel, a tárolt intervenciós áru mennyiségével és minőségével kapcsolatban bármikor ellenőrzést végezhetnek a tárolás helyszínén. Az ellenőrzés időpontjáról az MVH tájékoztatást adhat a Raktározónak, de ez nem kötelessége Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy előzetes bejelentés nélkül is biztosítja az ellenőrzés helyére való be- és kijutást a 6.1. pontban megjelölt személyek számára, valamint szükség szerint az ellenőrzési helyszíneken történő közlekedés lehetőségét, és az ellenőrzéshez szükséges műszaki és humán feltételeket. Raktározó vállalja, hogy mindenkor rendelkezésre bocsátja az alábbi dokumentumokat: a) a betároláshoz, tároláshoz és a kitároláshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumot; b) a birtokában levő, a vonatkozó jogszabályok számviteli dokumentumokat és jegyzőkönyveket (így különösen a 884/2006/EK rendelet alkalmazásával összefüggésben kiállított dokumentumokat, pl. a készletnyilvántartást, illetve az

11 intervenciós áru mennyiség- és minőségmegóvásával kapcsolatos munkálatokat igazoló valamennyi dokumentumot). Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítja a fenti dokumentumokhoz való folyamatos hozzáférést a 6.1. pontban megjelölt személyek számára, és vállalja, hogy az ellenőrzésben személyesen vagy megbízottja útján közreműködik Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy az MVH éves raktárellenőrzéséhez az alábbiakat biztosítja: a) közreműködik a mintavételezésben; b) silóban történő tárolás esetén a készletet átforgatja, vagy elvégzi az áru magába húzatásával kapcsolatos tevékenységet a mintavétel érdekében; c) síktároló esetén a gabonát köbözhető állapotban tárolja Az ellenőrzésről helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet minden esetben a MVH ellenőre, valamint a Raktározó aláírásával kötelezően hitelesít. 7. Díjazás, fizetési feltételek 7.1. Raktározási és árumozgatási díjak Raktározót a raktározási szerződés és az elválaszthatatlan részét képező Általános Szerződési Feltételek szerinti feladatainak szerződésszerű teljesítéséért az alábbi díjak illetik meg. A bruttó összegű díjak kifizetése forintban történik A raktározási díj magában foglalja a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban lévő készletek utáni tárolási díjat. A havonta megállapított tárolási díj magában foglalja a mennyiségi és minőségi árumegóvás érdekében szükséges valamennyi árukezelés költségét (pl. átforgatás, áthúzatás, gázosítás). A be- és kitárolási díjak tartalmazzák a raktározó által megjelölt raktározási szerződésben vállalt (közúti, vasúti, uszály) fuvareszközre történő rakodást, valamint a mérlegelés költségét. Amennyiben vasúti szállítóeszközre történik a rakodás és a vasúti kitárolást raktározási szerződésben vállalta a Raktározó, akkor a vasúti mérlegelés biztosítása és a mérlegelés költsége is a Raktározót terheli. Ugyanez érvényes a vízi szállítóeszközre (uszályra) rakodásnál is Raktározó azon áruk esetében, amelyeket már az MVH által elrendelt mintavétel előtt betároltak (in situ) a raktárba, a betárolás árumozgatás nélkül díjtétel felszámítására jogosult Raktározó kitárolás árumozgatás nélkül díjtétel felszámítására jogosult abban az esetben, amikor az értékesített áru vevője nem szállítja el határidőn belül (a Kitárolási engedély szerint) az árut a telephelyről Raktározót az intervenciós áru raktározásával és a tárolási kapacitás, rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban az alábbiak szerinti díjazás illeti meg:

12 Raktározási díj tételei Díj mértéke (forint/tonna) ÁFA nélkül Betárolás árumozgatással 594 Betárolás árumozgatás nélkül 411 Tárolási díj (havonta) 303 Kitárolás árumozgatással Közút 481 Vasút 481 Uszály 481 Kitárolás árumozgatás nélkül 298 Rendelkezésre állási díj Áttárolás esetén a fuvarköltség megtérítésének szabályait az MVH külön Közleménye szabályozza A tárolási díj napi vagy havi nyitókészletek alapján kerül kiszámításra, és havonta utólag kerül kifizetésre A tárolási díjak számításának alapját az MVH a készletmozgások jegyzőkönyvei alapján vezetett központi készletnyilvántartása jelenti, amely szerint: napi nyitókészlet a tárgynapon, a raktártelepen 7.00 órakor tárolt intervenciós készlet mennyisége; havi nyitókészlet a tárgyhónap első napján, a raktártelepen tárolt intervenciós készlet mennyisége A be- és kitárolási díjak a tárgyhónap során a be- és kitárolásokról készült jegyzőkönyvekben és a központi készletnyilvántartásban szereplő árumozgatások alapján kerülnek kifizetésre A tárolási díj a készletmozgást nem tartalmazó hónapok esetében a központi készletnyilvántartásban szereplő havi nyitókészletben meghatározott mennyiség alapján kerül kifizetésre A készletmozgásokat tartalmazó hónapok esetében a tárolási díj: a központi nyilvántartásban szereplő napi nyitókészletben meghatározott mennyiség, a fenti táblázatban meghatározott tárolási díj, a tárgyhóban az adott napi nyitókészletre vonatkozó tárolási díj és tárolási napok számának szorzata osztva a tárgyhó naptári napjainak számával Amennyiben az áttárolás, vagy értékesítés miatti kitárolás a Raktározó felelősségi körébe tartozó ok miatt hiúsul meg, illetve ha a kitárolást a Raktározó hátráltatja, az érintett tételekre tárolási díjak nem folyósíthatók a kitárolás meghiúsulását előidéző ok megállapításától annak megszüntetéséig terjedő időszakra. Ezen időszak meghatározása az MVH illetékes megyei kirendeltségének helyszíni ellenőre által készített jegyzőkönyvek alapján történik Ha kitárolásnál a Raktározó saját hibájából nem tudja biztosítani a szerződésben vállalt kitároló kapacitás legalább 90%-át, és a Vevő emiatt panasszal él, akkor az érintett tételekre tárolási díjak nem folyósíthatók a panasz megalapozottságát igazoló helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv készítésének időpontjától mindaddig, amíg a tényleges kitárolási kapacitás el nem

13 éri a szerződésben vállalt maximális telepi kitároló kapacitás 90%-át. Ezen időszak meghatározása az MVH illetékes megyei kirendeltségének helyszíni ellenőre által készített jegyzőkönyvek alapján történik A szerződéskötést követően a Raktározóval szemben meginduló felszámolási-, csőd-, végelszámolási eljárás a szerződés bontó feltétele, amelynek bekövetkezése esetén raktározási díjak nem folyósíthatók Fizetési feltételek Az MVH a központi készletnyilvántartások alapján teljesítésigazolást állít ki a Raktározó által a tárgyhónapban elvégzett szolgáltatásokról, amit legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküld a Raktározó részére. A teljesítés napjának a teljesítés igazolás kiállításának dátuma számít A Raktározó a raktározási díjat az MVH által kiadott teljesítésigazolás alapján jogosult számlázni. A számlát az MVH raktár helye szerint illetékes megyei kirendeltségének címezve kell benyújtani. A Raktározó hozzájárulása esetén lehetőség van azonban arra is, hogy a számlát az MVH állítsa ki a számlakibocsátásra kötelezett ügyfél (adóalany) számlakibocsátási kötelezettségének MVH általi átvállalása esetén alkalmazandó számlázási mód szabályairól szóló 99/2006. (X. 19.) MVH Közlemény alapján Az MVH a raktározási szolgáltatás havi díját az erről szóló számla kézhezvételétől számított huszonöt naptári napon belül utalja át a Raktározónak a raktározási szerződésben feltüntetett pénzforgalmi jelzőszámú számlájára Raktározási díjfizetés az intervenciós áru értékesítése esetén Raktározó tudomásul veszi, hogy a Bizottság Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 16. cikke értelmében azt a gabonát, amelyet a fizetésre megállapított határidőn belül nem szállítanak el, minden szempontból a határidő lejártakor elszállítottnak kell tekinteni. A Rendelet ugyanezen cikke alapján a gabona értékesítésére kiírt pályázat sikeres ajánlattevője (Vevő) viseli a fizetésre megállapított határidőn belül el nem szállított gabona tárolásának költségeit. Kivételt jelent ez alól, ha a gabonának a fizetésre megállapított határidőn belüli el nem szállítását a fizetésre megállapított határidő letelte előtt megállapított minőségi probléma okozza A fizetésre megállapított határidőn belül el nem szállított gabona esetén a Raktározó a kitárolás árumozgatás nélkül díjtétel megfizetésére jogosult, az MVH-t más kötelezettség nem terheli. (Az áru fizikai kitárolásáig a készletjelentéseket az MVH részére meg kell küldeni.) Abban az esetben, ha a Vevő által vásárolt gabonának a fizetésre megállapított határidőn belüli el nem szállítását a gabonának a fizetésre megállapított határidő letelte előtt megállapított minőségi problémája okozta, úgy Raktározó a minőségi probléma megállapításától annak megszüntetéséig terjedő időre nem jogosult tárolási díjra. 8. Biztosítás 8.1. Raktározó köteles a szerződés szerinti tevékenységére, illetőleg felelősségére határozatlan időtartamú, ,-Ft-nál nem nagyobb önrészű, érvényes felelősségbiztosítást kötni, és azt az MVH felé igazolni.

14 8.2. Raktározó köteles a felelősségbiztosítás megkötését igazoló biztosítási szerződést és a biztosítási kötvényt bemutatni, illetve egy-egy másolati példányt az MVH megyei Kirendeltségének átadni a raktározási szerződés megkötésétől számított 15 naptári napon belül. Raktározó vállalja, hogy felelősségbiztosítása a szerződés teljes időtartamára vonatkozik, és hogy az mind a szerződésszegéssel, mind a szerződésen kívül ideértve a 3. személynek okozott károk fedezetét magába foglaló, eseti kárösszegű, az MVH által korlátozás nélkül érvényesíthető felelősségbiztosítás. Raktározó kötelezettséget vállal arra, hogy a felelősségbiztosítást a szerződés hatálya alatt mindvégig fenntartja, a biztosítottra nézve kedvezőtlenebb feltételekre történő megváltozatásukhoz az MVH előzetes jóváhagyását kéri. A felelősségbiztosítás mértékének meghatározásánál az intervenciós árunak a raktározási szerződés megkötése idején érvényes intervenciós árát elérő és a betárolható teljes mennyiségét kell irányadónak tekinteni Raktározó vállalja, hogy az általa mindenkor betárolt intervenciós árumennyiségre szóló, teljes körű, határozatlan időtartamú, ,-Ft-nál nem nagyobb önrészű, érvényes, saját költségére az MVH-t kedvezményezettként feltüntető vagyonbiztosítási szerződést köt, vagy a már megkötött vagyonbiztosítási szerződést saját költségére kiterjeszti, amely kielégítő fedezetet nyújt az MVH-nak a Raktározó által okozott dologi és vagyoni károkat jelentő, valamint a Raktározó tevékenységi körében keletkezett káreseményekre, és ezt a biztosítást a raktározási szerződés hatálya alatt mindvégig fenntartja. Raktározó vállalja, hogy az általa az intervenciós árura kötött vagyonbiztosítás elkülönül az esetlegesen idegen árura kötött vagyonbiztosítástól A vagyonbiztosításnak ki kell terjednie az elemi kár (tűz, valamint a betöréses lopás és rablás) biztosítási eseményeire is A vagyonbiztosítás mértékének meghatározásánál az intervenciós áru betárolásakor érvényes intervenciós árát és betárolt mennyiségét kell irányadónak tekinteni. Amennyiben több intervenciós áru kerül betárolásra, a Raktározó köteles a befizetendő biztosítási összeget a készletváltozás függvényében fizetni a biztosítóval történt megállapodása szerint A Magyar Biztosítók Szövetsége által elismert, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével rendelkező biztosítónál megkötött felelősségbiztosítás, valamint az intervenciós árura vonatkozó vagyonbiztosítás megkötését igazoló biztosítási szerződést és kötvényt a vagyonbiztosítás engedményezéséről szóló megállapodással együtt, a Raktározó köteles tértivevényes küldeményként megküldeni, vagy átadás-átvétel igazolása mellett személyesen átadni az MVH illetékes megyei Kirendeltségének a raktározási szerződés megkötésétől számított 15 naptári napon belül. A biztosítás engedményezését a Raktározó és biztosító társaság cégszerűen aláírva igazolja az MVH illetékes megyei kirendeltsége felé, hogy az intervenciós áruban történt káresemény következtében a biztosító társaság által megtérített kártérítési összeg Kedvezményezettje a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, továbbá a biztosítási összeg kifizetése a Kedvezményezett számlájára történik. A biztosítási eseményről Raktározó a 9.2. pontban foglaltak szerint köteles írásban tájékoztatni az MVH-t, a kárrendezés befejezésekor, pedig részére köteles írásbeli beszámolót küldeni A Raktározó köteles a felelősségbiztosítás, valamint az intervenciós áru vagyonbiztosításával kapcsolatos befizetési igazolását (számlakivonatot, postai befizetési bizonylatot stb.) a havi készletjelentéssel együtt az MVH megyei kirendeltségére megküldeni aszerint, hogy a biztosítóval kötött szerződése értelmében a biztosító felé történő fizetési kötelezettsége milyen gyakorisággal (havonta, negyedévente) történik Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a pontokban megjelöltek hiánya, illetőleg határidőre történő igazolásának elmaradása a raktározási szerződés bontó feltétele.

15 A Raktározó elfogadja továbbá, hogy a biztosítási díj nem fizetése, illetve a befizetés igazolásának, valamint a biztosítás engedményezéséről szóló megállapodás el nem küldése, illetve át nem adása esetén az MVH jogosult a tárolási díjak kifizetésének azonnali felfüggesztésére mindaddig, amíg a biztosítás befizetése nem rendeződik, illetve az MVH jogosult az áru elszállítására, a Raktározó költségére. 9. Káresemény, hiány 9.1. A szerződés fennállta alatt a Raktározó felelős az MVH által a raktárban, a raktározási szerződésben foglaltaknak megfelelően elhelyezett intervenciós áruban keletkezett károkért. A Raktározó felelőssége felróhatóság hiányában is fennáll, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő A készlet részleges vagy teljes megsemmisülését okozó, illetve egyéb káreseményt a Raktározó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 órán belül, illetve a hivatali munkaidőn túl bekövetkező káreseményt az azt követő nap reggel 9.00 óráig az MVH illetékes Megyei Kirendeltségének telefonon bejelenteni, valamint a bejelentést tértivevényes és ajánlott küldeményként 2 munkanapon belül megerősíteni A biztosítás alapján meg nem térülő kárt az MVH jogosult a Raktározóval szemben érvényesíteni A káresemény időpontjától kezdődően a Raktározó az érintett mennyiség után díjazásra nem tarthat igényt A megengedett maximális kálón felül hiányzó készlet értéke a mennyiségi hiányról felvett jegyzőkönyv napján érvényes nyilvántartott nettó értéken kerül meghatározásra. A nettó érték a készletellenőrzés napján érvényes intervenciós alapár, de amennyiben a készlethiány vagy minőségromlás megállapításának napján a magyarországi piaci átlagár magasabb, mint az intervenciós alapár 105%-a, akkor a nettó értéknek a piaci átlagárat kell tekinteni. A Raktározó a nettó érték 5%-kal növelt összegével számítva köteles a hiányt visszatéríteni az MVH részére. (A piaci átlagár tekintetében Magyarország által, a Bizottság számára küldött hivatalos tájékoztatást kell alapul venni, búza esetében az étkezési búzára vonatkozó árat kell figyelembe venni.) A piaci (termelői típusú) átlagár az AKII (Agrárgazdasági Kutató Intézet) honlapján található Ha bármilyen okból a készlethiány (melyet az ellenőrzési jegyzőkönyv dokumentál) a megengedett maximális kálón felüli mértékű, a Raktározó köteles a hiányzó készletet a 9.5. pont szerinti nettó érték 105%-án megtéríteni az MVH-nak, továbbá amennyiben az értékcsökkenés oka az áru minőségének intervenciós minimum szint alá csökkenése, az áru nem tekinthető intervenciós készletnek. Ebben az esetben a Raktározó köteles a minőségromlást szenvedett áru a 9.5. pont szerinti nettó értékének 105 %-ával egyenlő összegét megfizetni az MVH részére az MVH veszteségkezelési eljárásának megfelelően. Ezt követően az áru a Raktározó tulajdonába kerül. Az euróban meghatározott összeg az aktuális hónap első napján érvényes EKB árfolyam alapján forintban kerül megállapításra. 10. Szerződésszegés, kötbér, késedelmi kamat Raktározónak a raktározási szolgáltatás teljesítését a raktározási szerződésben, és a raktározási szerződés elválaszthatatlan részét képező Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerint kell elvégeznie. Ha a Raktározó a raktározási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit nem szerződésszerűen, vagy nem teljesíti, az MVH a Raktározóval szemben az

16 alábbi szankciók érvényesítésére jogosult: késedelmes és/vagy hibás teljesítés miatti, illetve meghiúsulási kötbérigény érvényesítése, kártérítési igény támasztása, valamint az MVH érvényesítheti a szerződésszegésből eredő egyéb jogait Raktározó köteles a teljesítés tekintetében meghatározott határidők betartására. Raktározó késedelmes vagy egyébként nem szerződésszerű teljesítése esetén, ha a késedelem vagy az egyébként nem szerződésszerű teljesítés a Raktározónak felróható, az MVH a szerződésszegésből adódó egyéb kárigényén túl kötbérre jogosult. Az MVH a kötbér iránti igényét akkor is jogosult érvényesíteni, amennyiben a késedelemből vagy az egyébként nem szerződésszerű (hibás) teljesítésből kára nem keletkezett; továbbá az MVH kötbérigényének érvényesítése nem jelenti az MVH - Raktározó szerződésszegéséből eredő - egyéb igényeiről való lemondását. A késedelmi, vagy hibás teljesítés miatti kötbér érvényesítése nem mentesíti a Raktározót a teljesítési kötelezettség alól Kötbérrel szankcionálható esetek típusai és a kötbér mértéke: a) Határidőn túl benyújtott jelentés: kötbérterhes szerződésszegés akkor állapítható meg, ha a Raktározó a szerződésben rögzített határidőn belül nem juttatja el az MVH raktár helye szerint illetékes Kirendeltségéhez a számára előírt jelentéseket, értesítéseket. Határidőn túl benyújtott jelentés, értesítés esetén az MVH késedelmi kötbérre jogosult. Kötbér mértéke: az érintett készlet tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 10%-a. Érintett készletnek tekintendő az az árumennyiség (teljes, vagy résztétel), amelyre vonatkozóan Raktározó késedelmesen nyújtotta be a jelentést, értesítést. b) Raktárnyilvántartás-vezetési hiba: raktárnyilvántartás-vezetési hibának minősül, ha a Raktározó készletnyilvántartása nem beazonosítható tételeket, árumozgásokat (nem bejelentett átforgatást, áruáthelyezéseket) tartalmaz, illetve a nyilvántartást alátámasztó dokumentumok hiányosak vagy a raktárban található papíralapú készletnyilvántartás nincs alátámasztva elektronikus bizonylatokkal (számítógépes nyilvántartással), illetve ha a Raktározó a készletnyilvántartást nem az /a.) pontban foglaltak szerint vezeti. Ezen túlmenően raktárnyilvántartás-vezetési hibának számít az is, ha a Raktározónak felróható okokból, az elismert teljesítések összegével nem egyezik az intervenciós készletek nyilvántartása, vagy a készletnyilvántartás szerinti mennyiség nem egyezik meg a beküldött eseti/havi/éves készletjelentésen feltüntetett értékkel. Raktárnyilvántartás-vezetési hiba előfordulása esetén az MVH hibás teljesítés miatti kötbérre jogosult. Kötbér mértéke: az érintett készlet tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 15%-a. Érintett készletnek tekintendő az az árumennyiség (teljes vagy résztétel), amelyre vonatkozóan a raktárnyilvántartás-vezetési hiba megállapításra került. c) Az elvárható ellenőrzéseket/kezeléseket a Raktározó elmulasztotta: szerződésszegésnek számít, ha a Raktározó nem végezte el időben a megfelelő állagmegóváshoz szükséges műveleteket különös tekintettel az áttárolásra kijelölt, vagy értékesítésre kiírt tételekre - (pl.: nem rendelt el gázosítást, ezért a termény bogaras lett, vagy melegedés észlelése után nem intézkedett a hőmérséklet csökkentéséről, vagy az ellenőrzéseket és kezeléseket nem dokumentálta megfelelő, ellenőrizhető módon /hőmérsékletmérés, rovarfertőzöttség vizsgálat/). Az elvárható ellenőrzések/kezelések elmulasztása esetén az MVH hibás teljesítés miatti kötbérre jogosult. Kötbér mértéke: az érintett készlet tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 15%-a. Érintett készletnek tekintendő az az árumennyiség (teljes vagy résztétel), amelyre vonatkozóan az elvárható ellenőrzéseket, kezeléseket a Raktározó elmulasztotta. d) Az intervenciós terményt a Raktározó nem köbözhető állapotban tárolta:

17 szerződésszegésnek számít, ha Raktározó síktároló esetében a tároló geometriai alakzatának megfelelően nem síkokkal határolt alakzatban tárolta a gabonát (pl.: a garmada teteje nincs elegyengetve), illetve a már intervenciós minőségnek megfelelő, azonos fajtájú, azonos gazdasági évben egy tárolótérben tárolt tételeket nem öntötte össze. Silóban történő tárolás esetében szerződésszegésnek tekintendő, ha a Raktározó nem biztosította a silóban tárolt termény magasságának pontos megállapítását. E körbe sorolandó a köbözés hátráltatása okán - az az eset is, amikor a raktárban nem áll rendelkezésre a tároló méretezett vázrajza. Az MVH az intervenciós termény nem köbözhető állapotban való tárolása esetén hibás teljesítés miatt kötbérre jogosult. Kötbér mértéke: a nem köbözhető készlet tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 15%- a. Ha a Raktározó a kötbérezést követően sem tesz intézkedéseket a termény köbözhetőségére, az MVH jogosult a termény áttárolásáról intézkedni. Az áttárolással kapcsolatos költségek a Raktározót terhelik. e) Raktározó a tárolókba való bejutást akadályozta: Előre bejelentett és az előzetesen nem bejelentett ellenőrzés esetén is a Raktározó köteles biztosítani az MVH ellenőr bejutását a raktártelepen található összes intervenciós tárolóba. Ez alól kivételt képez, ha a tároló gázosítás alatt áll, de csak abban az esetben, ha a gázosítást már az MVH-val történt egyeztetést megelőzően elkezdték és erről az MVH-nak a raktár helye szerint illetékes Kirendeltségét értesítették. Amennyiben a gázosítást az értesítést követően végezték el, továbbá, ha Raktározó az áttároláskori, illetve értékesítés miatti mintavételt és ellenőrzést akadályozza, akkor hibás teljesítés miatti kötbér fizetésére köteles. Abban az esetben, ha az ellenőrök előre be nem jelentett ellenőrzést végeznek, akkor csak azokba a tárolókba kell biztosítani a bejutást, melyek nem állnak gázosítás alatt. Kötbér mértéke: A raktár telephelyén tárolt összes intervenciós áru tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 15 %-a. f) A tárolók beazonosítása nem megfelelő: amennyiben az intervenciós célra szerződött tárolókon nincs feltüntetve az azonosító számuk, illetve nem egyértelmű a jelölés vagy nem az MVH által regisztrált azonosítók vannak feltüntetve, Raktározó hibás teljesítés miatti kötbér fizetésére köteles. A tárolók beazonosítása akkor sem tekinthető megfelelőnek, ha a raktártelep helyszínrajzán nincsenek feltüntetve az MVH által használt tároló azonosítók. Kötbér mértéke: a beazonosítás nélküli tárolóban tárolt intervenciós áru tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 10 %-a. g) Kitárolás hátráltatása, meghiúsítása: amennyiben az áttárolás, vagy értékesítés miatti kitárolás a Raktározó felelősségi körébe tartozó ok miatt hiúsul meg, Raktározó meghiúsulási kötbért, illetve ha a kitárolást a Raktározó hátráltatja, továbbá, ha a ki- és betárolásnál a Raktározó saját hibájából nem tudja biztosítani a szerződésben vállalt kibetároló kapacitást, akkor hibás teljesítés miatti kötbért köteles fizetni az MVH számára. Kötbér mértéke: Az értékesítésre vagy áttárolásra kijelölt teljes árumennyiség tárolása után járó havi tárolási díjösszeg 15 %-a. Akkor is a teljes árumennyiség után kell a kötbért megfizetni, ha az áru egy része már kitárolásra került A fenti, kötbérterhes események esetében bizonyító erejű dokumentumnak a mulasztás tényét rögzítő helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve határidőn túl benyújtott jelentés esetében a S0001, S0002, S0003 készletjelentések számítanak Az MVH jogosult az esedékessé vált kötbért, illetve kártérítés összegét a raktározási díjból visszatartani vagy - amennyiben a raktározási díj kifizetése a kötbér, illetve kártérítés visszatarthatóságát megelőzően már megtörtént, illetve a raktározási díj visszatartása az esedékessé vált kötbér, illetve kártérítés összegére részben, vagy egészben nem

18 nyújt fedezetet - az MVH által folyósított bármilyen egyéb kifizetésből visszatartani A téves adatot tartalmazó készletjelentést a Raktározónak haladéktalanul korrigálnia kell Az MVH kötbérigényét írásban köteles közölni Raktározóval, külön megjelölve annak jogalapját és összegét. Az MVH a teljesítésigazoláson közli a Raktározóval a kötbér mértékét és okát Az MVH részéről történő késedelmes díjfizetés esetén Raktározót a Ptk. szerinti késedelmi kamat illeti meg.

19 11. Az MVH jogai és kötelezettségei Az MVH köteles a 7.1. pontban leírt raktározási és árumozgatási díjakat Raktározónak megfizetni, az ott leírt feltételek mellett MVH köteles a 7.2. pontban leírt módon betartani a fizetési feltételekre vonatkozó előírásokat. Az MVH felel az előírások be nem tartásából eredő Raktározót érő kárért Az MVH jogosult az egész év folyamán szabálytalan időközökben, bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat végezni az áru tárolásának helyén a szerződésben meghatározottak szerint. Az MVH ellenőrzése munkanapokon 8:00-tól 17:00 közé eshet. Az MVH ellenőre köteles helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet kiállítani Az MVH a mintavételezéssel, illetve a minőségvizsgálattal kapcsolatban a gabona intervenciójáról szóló mindenkor hatályos FVM rendelet, valamint a gabonafélék intervenciós tárolásáról szóló mindenkor hatályos MVH Közleményben foglaltak szerint jár el Intervenciós áru értékesítése esetén az MVH köteles a Kitárolási Engedélyt megküldeni a Raktározónak és tájékoztatni a kitárolással kapcsolatos feladatokról A szerződés megszűnését követően, amennyiben a raktárban még intervenciós áru van, az MVH kötelezettsége az áru más intervenciós raktárba való áttárolása Az MVH írásban kérheti indoklás nélkül, hogy a Raktározó valamely munkavállalója (illetve a Raktározó részéről a munkában közreműködő egyéb személy) a szerződés teljesítésének további szakaszában ne működjön közre. A Raktározó a Felek által meghatározott határidőn, de legfeljebb 3 napon belül köteles a kérésnek eleget tenni, és szükség esetén más alkalmas személyt munkába állítani. Az MVH vállalja, hogy a lecserélésre vonatkozó indítványt csak olyan esetben terjeszti elő, ha erre alapos oka van. Az MVH azt is vállalja, hogy a jelen bekezdés szerinti jogosultságát nem gyakorolja visszaélésszerűen, vagyis alapos ok hiányában a lecserélést nem fogja kezdeményezni. 12. A szerződés megszűnése A szerződés megszűnik: a) a Felek közös, írásbeli megegyezésével; ez esetben a Felek között a már teljesített, de még ki nem fizetett szolgáltatások tekintetében elszámolási viszony jön létre, b) rendes felmondással, c) azonnali hatályú felmondással, d) a Ptk-ban rögzített egyéb esetben. A szerződés megszűnése nem érinti az elszámolási és titoktartási kötelezettségek teljesítését, illetve fennálltát Felek megállapodnak abban, hogy a raktározási szolgáltatás kezdő időpontjától számított egy év elteltéig rendes felmondással nem szüntethető meg a raktározási szerződés. Az egy év elteltét követően bármelyik fél a másik félhez intézett indokolás nélküli nyilatkozattal (rendes felmondás) kezdeményezheti a szerződés megszüntetését. Szerződő Felek a felmondási idő tartamát 5 hónapban állapítják meg, amennyiben intervenciós áru van a felmondás közlésének

20 időpontjában a raktárban; amennyiben ezen időpontban nincs intervenciós áru a raktárban, úgy a felmondási idő a felmondás közlésétől számított 30 nap. A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő napon kezdődik. A felmondási idő leteltéig a Szerződő Felek kötelezettségei változatlanul fennállnak Az azonnali hatályú felmondás szabályai A szerződés azonnali hatályú felmondására bármelyik fél jogosult a másik fél súlyos szerződésszegése, illetve az alább megjelölt okok előfordulása esetén. Felmondás esetén az MVH a Raktározó által szerződésszerűen elvégzett munka ellenértékének megtérítésére köteles. 12,3.2. Súlyos szerződésszegésnek minősül, ha valamelyik Fél a jelen szerződésből származó lényeges kötelezettségét megszegi, így különösen: a Raktározó részéről: - az áru mennyiségének és minőségének veszélyeztetése, - az intervenciós készlet nem intervenciós tárolóba történő áttárolása az MVH előzetes írásbeli engedélye nélkül, - a jóváhagyott maximális kálót meghaladó jelentős mennyiségi hiány, ideértve a minőségi romlásból eredő áruhiányt is, - amennyiben az ismételt ellenőrzést követően továbbra is fennáll az áru minőségromlása, - minőségi romlásból eredő áruhiány megállapítása, - az Általános Szerződési Feltételben rögzített ellenőrzések akadályozása, Raktározó az ellenőrzés tűrési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, továbbá ha a Raktározó nem teszi lehetővé az áru mennyiségének, minőségének az ellenőrzését a szerződés szerint jogosultak számára, - az intervenciós áru vagyonbiztosítási, és/vagy a Raktározó felelősségbiztosítása díjának nem fizetése, illetve a felelősség-, és/vagy vagyonbiztosítási szerződés felbontása, megszűnése, illetőleg az Általános Szerződési Feltételek pontjaiban megjelöltek hiánya, vagy határidőre történő igazolásának elmaradása, valamint, a 9.2. pontban meghatározott káresemény bejelentési kötelezettség nem, vagy késedelmes teljesítése, - ha Raktározó több mint 3 esetben határidőn túl, vagy hibásan, hiányosan nyújtja be a számára előírt eseti vagy havi jelentéseket, vagy ha az elvárható ellenőrzéseket/kezeléseket három vagy több alkalommal elmulasztotta, - ha a raktárnyilvántartás-vezetési hiba háromnál több alkalommal fordul elő, illetve Raktározó rosszhiszemű magatartása esetén (Nem tekinthető jóhiszeműnek a Raktározó magatartása, ha tudja, vagy kellő gondossággal és körültekintően eljárva tudnia kellett, hogy mi az adott helyzetben általában elvárható magatartás. Rosszhiszemű magatartásnak minősül például idegen áru ide nem értve a 4.4.e) pont alatti esetet engedély nélkül történő tárolása a raktározási szerződésben felajánlott raktárban.), - a raktár (tároló) állapotában a tárolás során változás áll be és nem felel meg az intervenciós raktárakkal szemben támasztott, a Közlemény 3. számú mellékletében, illetőleg a raktározási szerződésben, vagy az Általános Szerződési Feltételekben meghatározott követelményeknek, - Raktározó megszegi a pontban megfogalmazott titoktartási kötelezettségét, Raktározó gazdálkodása, mérlegadatai vagy fizetőképessége aggasztó mértékben romlott, esetleg ellene csődeljárás, felszámolási eljárás indult vagy végelszámolással történő megszűnését határozza el, illetőleg, ha a gazdálkodási tevékenységével