CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, GYERMEK- ÉS PARTNERBÁNTALMAZÁS /ELŐADÁS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETÉN DOLGOZÓ SZAKEMBEREKNEK/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, GYERMEK- ÉS PARTNERBÁNTALMAZÁS /ELŐADÁS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETÉN DOLGOZÓ SZAKEMBEREKNEK/"

Átírás

1 CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, GYERMEK- ÉS PARTNERBÁNTALMAZÁS /ELŐADÁS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETÉN DOLGOZÓ SZAKEMBEREKNEK/ KÉSZÍTETTE: SZABÓ MÓNIKA GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR KÉSZÜLT: MÁRCIUS 29.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető 4. oldal 1. Unicef jelentés (2003.) 4. oldal 2. Hazai statisztika mutatók (2004) 5. oldal 3. Gondolatébresztő (Elisa története) 5. oldal II. Fogalmak, meghatározások 6. oldal 1. A gyerm ekbántalm azás és a gyerm ek veszélyeztetettségének kapcsolata 7.oldal 1.1. Veszélyeztetés 7.oldal 2. Elhanyagolás 7. oldal 2.1. Érzelmi elhanyagolás 7. oldal 2.2. Fizikai elhanyagolás 7. oldal 2.3. Oktatási-nevelési elhanyagolás 7. oldal 3. Gyermekbántalmazás 8. oldal 3.1. Családon belüli erőszak 8. oldal 3.2. Családon kívüli abúzus 8. oldal 3.3. Érzelmi bántalmazás 9. oldal 3.4. Fizikai bántalmazás 9. oldal Rázás 10. oldal Lágyrész zúzódások 10. oldal Belszervi sérülések 10. oldal Törések 10. oldal Égés 10. oldal Fojtogatás 11. oldal Münchausen szindróma 11. oldal 3.5. Szexuális abúzus 11. oldal 3.6. WHO definíció 12. oldal 3.7. Gyermekbántalmazás különleges esetei 12. oldal 3.8. A bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei 12. oldal 3.9. Bántalmazott gyermek szimptómái 14. oldal A családon belüli erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok 14. oldal 4. Partnerbántalmazás 15. oldal 4.1. Az érzelmi bántalmazás megnyilvánulási formái 16. oldal Elszigetelés, elmagányosítás 16. oldal Mozgásszabadság és a cselekvési szabadság korlátozása 17. oldal 2

3 Pénzzel kapcsolatos visszaélés 17. oldal Állandó kritizálás, gúnyolás, sértegetés 17. oldal A megalázás nem szóbeli formái 17. oldal Bizonytalanságban tartás 17. oldal Tárgyak rongálása, állatok bántalmazása 18. oldal Fenyegetés 18. oldal Zaklatás 18. oldal 5. A fizikai bántalmazás megnyilvánulási formái 18. oldal 5.1. Bántalmazott nők tünetcsoportja 18. oldal Zsuzsanna története 19. oldal 6. A partner bántalmazás rizikófaktorai 20. oldal III. Megelőzés, felismerés és beavatkozás 21. oldal 1. Feladatok bántalmazás és elhanyagolás gyanúja esetén 22. oldal 1.1. Fizikai elhanyagolás 22. oldal 1.2. Fizikai bántalmazás 23. oldal 1.3. Lelki elhanyagolás 23. oldal 1.4. Lelki bántalmazás 23. oldal 1.5. Szexuális bántalmazás 23. oldal 2. A tömegtájékoztatás, az iskolai nevelés szerepe 25. oldal 3. Prevenciós stratégiák és programok 25. oldal IV. Zárszó 26. oldal Felhasznált irodalom 27. oldal 3

4 I. Bevezető Számtalan forrásból tudunk arról, hogy a történelem során mindig is volt családon belüli erőszak. Ez nem új jelenség, csak nagyon sokáig nem volt rá elég érzékeny a társadalom. Korábban tudomásul vették a családon belüli erőszakot, úgy gondolták, hogy a férjnek joga van ahhoz, hogy verje a feleségét, és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy verjék gyermeküket. A II. világháborút követően a gyermekekkel kapcsolatos bánásmód alapvetően megváltozott, csakúgy, mint a család és ezen belül a családtagok szerepe. Elsősorban a nők mind nagyobb számú házon kívüli munkavállalása, képzettségük ugrásszerű növekedése, az ebből is adódó családi élethelyzet változások, a munkamegosztás, az egyszülős családok, a gyermek intézmények fokozott igénybevétele, és általánossá válása, a személyiségi- és gyermeki jogok megfogalmazása, a feminizmus széleskörű hatása, a diszkrimináció mind hozzájárultak ahhoz, hogy megváltozzon a gyermekek nevelésével, gondozásával kapcsolatos nézetrendszer, a családi élet, a nők és a férfiak életmódja. Ezek a változási folyamatok hívták fel a társadalom figyelmét a családon belüli erőszak kérdéskörére. 1. Unicef jelentés (2003.) A családon belüli erőszak egyike napjaink legsúlyosabb társadalmi problémáinak ban az Unicef a fejlett országokban jelentést készített a családon belüli erőszakról. 27 fejlett országban végzett felmérés adatai alapján majdnem 3500, 15 éven aluli gyermek hal meg évente bántalmazás következtében a világ fejlett országaiban. Németországban és Nagy-Britanniában hetente 2, Franciaországban hetente 3, Japánban hetente 4, az Egyesült Államokban hetente 27 gyermek hal meg családon belüli erőszak miatt. Öt országban, köztük Magyarországon kiemelkedően magas a családon belüli erőszak aránya. Nálunk, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Új-Zélandon és Franciaországban akár négy-, hatszorosa a fejlett országok átlagához képest a gyermekek bántalmazás okozta halálának az aránya. Az Egyesült Államokban, Mexikóban és Portugáliában pedig tíz-, tizenötszörös ez az arány. 4

5 Öt országban Spanyolország, Görögország, Olaszország, Írország és Norvégia kivételesen alacsony a gyermekek bántalmazás miatti halálának aránya. A jelentésből világossá válik, hogy a családon belüli erőszak világszerte problémát jelent. Továbbá meg kell jegyezni, hogy nincsenek általános érvényű kutatási módszerek és definíciók, ezért nagyon kevés nemzetközileg összehasonlítható információ létezik. Ráadásul a gyermekbántalmazás majdnem mindenhol alulreprezentált a statisztikában. 2. Hazai statisztikai mutatók (2004.) Az Unicef jelentés mellett utalni szeretnék a hazai statisztikai mutatókra is. A statisztikák alapján, ma Magyarországon hozzátartozója erőszakos magatartása következtében átlagosan minden harmadik napon meghal valaki, házastársa, élettársa volt házastársa, élettársa erőszakos magatartása következtében átlagosan minden héten meghal legalább egy nő, a családon belüli erőszak gyermekáldozatainak száma havonta egy. Az adatokból kiindulva megállapítható az, hogy a családon belüli erőszak nem személyes ügy, hanem közügy, amely hazánkban is nagyon sok családot és gyermeket érint. 3. Gondolatébresztő: Elisa története Egy hatéves manhattani kislányt, Elisa Izguierdót 1995 novemberében verte agyon az anyja. Elisa esetével számos szociális munkás és más közalkalmazott foglalkozott. A kislányt születése után nem sokkal elvették az anyjától, mert kokaint találtak a vérében. Elisa az apjával élt, aki azonban 1994-ben rákban meghalt. A kislány visszakerült az anyjához. Mialatt Elisa az anyjánál élt, a gyermekvédelmi osztályhoz számos bejelentés érkezett arról, hogy a kislányon a rokonok és a szomszédok ütlegelés nyomait, hegeit látták, gyakran hallottak sikoltozást a lakásból. A gyermekvédelmisek azonban azt állították, hogy a gyermek anyja és annak élettársa, Lopez mindig nagyon együttműködő volt az ügynökséggel, minden megbeszélésre pontosan érkeztek, és bármikor készséggel alávetették magukat az ad hoc kábítószerteszteknek. 5

6 A szomszédok azt is jelentették, hogy Lopezék gyakran hosszú időre magukra hagyták a kislányt és hat másik gyermeküket. Amikor 1994 októberében Elisa általános iskolai tanárai észrevették, hogy a kislány alig tud járni, jelentették gyanújukat a hatóságoknak: Elisát otthon súlyosan bántalmazzák. A pedagógusok bejelentéseit semmisnek nyilvánították. Elisa 1995 elejétől nem ment többé iskolába áprilisában egy ügynökség dolgozója, aki kapcsolatban volt a Lopez családdal, jelentette az Elisa mellé rendelt szociális munkásnak, hogy a kislány a megvert gyermek szindróma klasszikus tüneteit mutatja: ágyba vizel és székel, tépi a haját, érzelmileg teljesen zavarodott. A szociális munkás, bokros teendőire hivatkozva, sosem járt utána ennek a bejelentésnek ben Elisa törött vállal került kórházba, amit az egészségügyi dolgozók megint jelentettek az illetékeseknek. A gyermekvédelmisek azonban egyetlenegyszer sem szálltak ki a kórházba. Végül Elisa Izguierdo 1995 novemberében koponyasérüléseibe halt bele: anyja betonfalba verte a fejét. Egy korábban New Yorkban dolgozó szociális munkás így írta le saját fursztrációját Elisa halálának kapcsán: Tudomásom szerint senkit sem marasztaltak el. A problémát a rendszernek tulajdonították. De Elisa otthonába nem a rendszer lépett be, hogy megnézze, biztonságban van-e a kislány, hanem egy hús-vér ember. Az ő szeme és veszélyérzete jelenthette volna a kislány egyedüli védelmét. A rendszer működött. A tanárok észlelték a bajt, jelentések születtek, látogatásokra került sor. A kislány mégis meghalt. /Gyermekbántalmazás Amerikában, szerző: Szalai Anna, New York/ II. Fogalmak, meghatározások 1. A gyermekbántalmazás és a gyermek veszélyeztetettségének kapcsolata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 5.. (n) bekezdése szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 6

7 1.1. Veszélyeztetés A veszélyeztetés: a gyermek alapvető fizikai és / vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása, amely a gyermek egészségének, vagy fejlődésének súlyos károsodását eredményezheti. Ez lehet a szülő, vagy gondviselő mulasztása, ha nem biztosít a gyermeknek megfelelő étkezést, szállást vagy ruházatot, nem óvja kellőképen a gyermeket a fizikai károsodástól, vagy veszélytől, felügyelet nélkül hagyja, vagy nem biztosítja a megfelelő orvosi ellátást, illetve kezelést, elmulasztja a gyermek oktatáshoz, neveléshez jutását. Ide tartozik a gyermek alapvető érzelmi szükségleteinek elhanyagolása, vagy eziránti közönyösség. A gyermeket elhanyagolhatják, illetve bántalmazhatják családon belül, illetve családon kívül. 2. Elhanyagolás Minden olyan mulasztás, vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének, lassítja, vagy akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését Érzelmi elhanyagolás Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, de itt kell megemlíteni a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzését, elutasítását, valamint a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartást más családtaggal, többnyire az anyával szemben Fizikai elhanyagolás Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, valamint a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható, pl. az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása, vagy indokolatlan késleltetése Oktatási-nevelési elhanyagolás Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása. 7

8 3. Gyermekbántalmazás Gyermekbántalmazás, vagy abúzus jelenti azt, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt noha tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti a családon belül, illetve kívül Családon belüli erőszak A családon belüli erőszak: ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti, vagy károsítja, önrendelkezésében, vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. A családon belüli erőszakról a szakemberek is sokat vitáznak. A családon belüli erőszak megítélése a kultúrával, és a társadalmi normákkal is összefügg. Sokáig azt gondolták, hogy rendjén való dolog az atyai pofon, sőt az nevel rendes felnőtté egy gyermeket. Ezzel szemben a világ civilizáltabb felén Ausztria, Dánia, Németország, Lettország, Horvátország, Svédország, Norvégia, Finnország, Ciprus már elfogadott, és jogszabályban rögzített, hogy nem megengedett semmiféle testi fenyítés. Virágh György Eszter Alapítvány vezetője szerint a családon belüli erőszak nem társadalmi réteg, vagy osztály szerint specifikus, a társadalom valamennyi rétegében egyformán jelen van. Egyik problémája, hogy nem látványos, a négy fal között történik, a másik, hogy ha észlelik is, akkor sem szívesen avatkoznak bele. Ez a hozzáállás részben abból ered, hogy ez egy olyan történet, ami a magánszférában jelenik meg Családon kívüli abúzus A családon kívüli abúzus történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátórendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló. 8

9 3.3. Érzelmi bántalmazás Az érzelmi bántalmazás: egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyosan és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság, és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony önértékeléshez, és kötődési nehézségekhez vezethet. Jelentheti az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben pl. a szobatisztaság idő előtt erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények. Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja bántalmazásának. Jelenleg általános társadalmi problémának számít a média erőszak, mely igen káros hatással van a gyermekre. Ranschburg Jenő szerint az erőszakra vonatkozó szociális attitűdök vélemények, hiedelmek és gyakorlati tevékenységek szintén szerepet játszhatnak a családon belüli erőszak megjelenésében, például bármilyen lőfegyver jelenléte a család otthonában növeli a gyilkosság kockázatát, és a véres akciófilmek rendszeres nézése a televízióban, kétségtelenül befolyásolja az erőszakkal kapcsolatos attitűdöket, és magát az agresszív viselkedést is. Természetesen nemcsak a társadalom hat a családra, de a család is a társadalomra, a családban megjelenő erőszak egyfajta tanulási terepe a később más szociális helyzetekben és más interperszonális kapcsolatokban előforduló agresszív magatartásnak Fizikai bántalmazás A fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is gyermekülés hiánya, ittas vezetés stb.. A fizikai bántalmazás kapcsán fontos megemlíteni C. Henry Kempe orvos nevét, aki 1962-ben írta le a bántalmazott gyerek szindróma kifejezést. 9

10 Majd 1964-ben Young írta le azt, hogy nem a társadalmi helyzet függvénye a gyermek bántalmazása, és ő szólt először arról is, hogy van nem bántalmazó, de ugyancsak szenvedő, legalábbis passzív szülője a gyermeknek, és itt került először szóba a partnerbántalmazás is Rázás A csecsemők, kisgyermekek megrázása az egyik leggyakoribb bántalmazási forma. Elkövetésének leggyakoribb oka, hogy a szülő nem bírja elviselni a gyermek sírását. Az erőteljes rázás retinavérzést, az agyi vénák elszakadását, a központi idegrendszer belső vérzését, esetleg nyakcsigolya sérülést okozhat. A bántalmazásnak ez a formája halált, vagy maradandó sérülést eredményezhet Lágyrész zúzódások Jellemzően a felső testen, különösen a háton és a végtagokon, fejen, nyakon fordulnak elő. Gyakran különböző időben keletkezett tompa zúzódásnyomokat, az ütlegként szereplő eszköz lenyomatait, megragadási nyomokat látunk az áldozaton Belszervi sérülések Igen súlyos, minden esetben 8 napon túl gyógyuló sérülésnek minősülnek a hasüregi, a koponyaűri és ritkábban a mellkasi szervek bántalmazásából fakadó sérülések, melyek közvetlen életveszélyt, vagy halált is okozhatnak Törések A bántalmazások miatt csonttörés bármely csonton létrejöhet. A törések nemegyszer többszörösek, különböző időben keletkezetek. Tájékoztató adatként érdemes megjegyezni, hogy a váz-mozgatórendszer sérülései 1-6 hét között gyógyulnak, ezen időn túl már ritkán felismerhetőek Égés A gyermekek baleseti égése, vagy forrázása véletlenszerűen következik be, bár sokszor a háttérben a gondozás hibája, hiányossága észlelhető. Az elhanyagolt gyermek a gondatlan szülői magatartás miatt szenved égési sérülést. A bántalmazott gyermek, égési, forrázásos sérüléseit viszont szándékosan idézik elő. 10

11 Fojtogatás A fojtogatás motivációi eltérőek lehetnek, vannak anyák, akik stressz állapotban, felindultan fojtogatják gyermeküket, mások pedig megfontolt rendszerességgel és mindig orvoshoz viszik, ha a gyermek elvesztette eszméletét. Fojtogatás következtében az arcon bőrbevérzések alakulnak ki, különösen a szemhéjaknál a megemelkedett vérnyomás, oxigénhiány és a szén-dioxid visszatartása miatt. A fojtogatást igen gyakran ruhával, vagy párnával végzik, amely nem jár külsérelmi nyomokkal, az ilyen módon megfojtott gyermek még a legtapasztaltabb klinikai patológus számára sem mutat jól azonosítható tüneteket. Az agyvérzés beálltához elegendő egy perc, a hosszabb időtartamú fojtogatás maradandó agykárosodást okoz Münchhausen szindróma A Münchhausen szindróma kifejezést először 1977-ben használták egy olyan gyermek estének leírására, akit anyja súlyos betegségben szenvedőnek tüntetett fel, és a kitalált betegséget fizikai tünetek előidézésével maga okozta. A Münchhausen szindróma olyan szülőknél, rendszerint anyáknál fordul elő, akik súlyos pszichés zavarokkal küzdenek, és számukra az egészségügyi szolgálat jelenti az egyetlen szociális támaszt. Ezek az anyák önmaguknak is betegségeket találnak ki, orvostól orvosig járnak, és a vizsgálat, a kezelés gyakran nem hoz eredményt. Előfordul, hogy nem élnek házasságban, vagy tartós kapcsolatban, illetve kapcsolatuk megromlott. Ebben az esetben azonban az orvos is bántalmazóvá válhat, ha elfogadva az anya által szolgáltatott információkat, nem létező betegség ellen kezeli a gyermeket Szexuális abúzus A gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom jog- és szokásrendje. 11

12 3.6. WHO definíció A gyermek bántalmazása és elhanyagolása rossz bánásmód magában foglalja a fizikai és / vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi, vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon alapul A gyermek bántalmazás különleges esetei Elsőként kell megemlíteni a méhmagzatot károsító magatartást, amikor a várandós anya az erről való felvilágosítás ellenére életmódjával magzata egészségét veszélyezteti. Ide tartozhat a terhesség alatti drog- és alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás, és a prostitúció. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket, egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Ide kell még sorolnunk a rendszer abúzust másodlagos viktimizációt, ha a gyermekek védelmére létrehozott, és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás késedelmes elhárításához, vagy a be nem avatkozásával a folyamatos viktimizációhoz, károsodáshoz A bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei Az áldozattá válás esélyében nincs különbség fiúk és lányok között. Vannak olyan megfigyelések, melyek szerint nagyobb valószínűséggel érintettek az elsőszülött gyermekek. Többgyermekes családban gyakran előfordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermek ellen irányul. Fiatal szülők esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra, hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítségkérésre. Leggyakrabban kétévesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de egyéves kor után már ritka az erőszakból származó haláleset. 12

13 A nemzetközi adatok, és kutatások szerint a fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének, és a halmozott fogyatékosság további rizikót jelent. A gyermeket családon belül többnyire a szülő, vagy a szülőnek a gyermekkel együtt élő, vele azonban vérségi kapcsolatban nem lévő élettársa bántalmazza. A fiatalabb szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek. A bántalmazó családokban többnyire mindkét szülő bántalmazza és / vagy elhanyagolja a gyermeket. A férfiak gyakrabban követnek el nemi- illetve fizikai erőszakot, testi fenyítést, a nők pedig mérgezést, fojtogatást. A Münchhausen szindróma is inkább a nőkre jellemző. A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak fokozott figyelemre okot adó családi- és egyéni rizikófaktorok. A magasabb társadalmi helyzetű családok ugyanis tájékozottabban, jobb érdekérvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak rájuk, esetleg a szülők társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Érdemes itt megemlíteni Ranschburg Jenőnek a témával kapcsolatos véleményét, szerinte az a gyermek, aki családjában a szülői agresszivitás rendszeres áldozata, illetve ismétlődően szemtanúja a szülei közötti erőszakos viselkedésnek, felnővén maga is agresszorrá válik a családban, amelyben él. Ugyanakkor akadnak emberek férfiak, nők egyaránt, akik e kockázati faktorokkal megterhelten sem erőszakosak: pszichológiai ellenállásuk belső visszautasításuk erősebb, mint a családi tradíciók, vagy éppen az alkohol és a drog csábítása. Unicef jelentés szerint veszélyeztető okok A drog- és alkoholfüggés mellett a nyomor és a stressz a legmeghatározóbb, és legjellemzőbb veszélyességi tényezők. A bántalmazás okozta halál kockázata háromszorosan veszélyezteti az 1 év alatti gyermekeket, mint az 1-4 év közöttieket, akik viszont kétszer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint az 5-14 év közöttiek. A családtagok közül legtöbb esetben a biológiai apák bántalmazták a gyermekeket (41.3%), őket követően sorrendben az anyák (38.9%), a mostohaapák (11.1%), majd az egyéb rokonok (4.9%), a mostohaanyák (3.4%), végül pedig a nevelőszülők (0.4 %). 13

14 3.9. Bántalmazott gyermek szimptómái Az elhanyagolt gyermek: piszkos, viselkedése apatikus, a rosszul tápláltság jeleit mutatja, egészségtelen helyen lakik, retradált (visszamaradott, lassított) fejlődésű, kezeletlen orvosi problémái vannak, gondolkodási képességei nem felelnek meg az életkori szintjének. A fizikai bántalmazást elszenvedő gyermek viselkedését nagyfokú szorongás jellemzi, és éber figyelemmel kíséri a körülötte zajló dolgokat. Visszahúzódó, óvatos, önértékelése alacsony és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. A szexuális bántalmazás tünetei nem egyértelműek, nehezen felismerhetők. Előforduló tünetek az alvászavar, étkezési zavarok, szorongás, visszahúzódó viselkedés, szokatlan, váratlan agresszió, orvosilag nem indokolható fájdalmak, betegségek, iskolai teljesítmény visszaesése, motiválatlanság, kortársakhoz való viszony hirtelen megváltozása, szexualizált, kihívó viselkedés A családon belüli erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok Családi körülmények szociális depriváció, szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség, erőszak a családtörténetben, a szülő bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek volt, egyedülálló, különélő szülő, mostohaszülő vagy bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner, szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb, az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől, zavarok a családi kapcsolatrendszerben. A szülő személyiségével összefüggő problémák a szülő közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel mentális betegség, alkohol-vagy drogfüggőség, deviáns magatartás 14

15 A gyermekkel kapcsolatos tényezők koraszülött, kis súlyú gyermek, két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el, testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg gyermek, nehezen kezelhető gyermek. Hangsúlyozni kell, hogy több rizikófakor jelenléte sem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. Nagyon kedvezőtlen körülmények között is élnek gyermekek harmonikus, szerető, védelmező légkörben, ugyanakkor előfordul, hogy optimálisnak látszó, és kiegyensúlyozott családban is, megtörténhet a gyermek bántalmazása. 4. Partnerbántalmazás: Dr. Morvai Krisztina szerint: a bántalmazás folyamat. A kutatások, illetve a tapasztalatok szerint a házasságon belüli bántalmazásnál az abúzusok egyes fajtái szinte soha nem jelentkeznek különállóan, hanem általában együtt egymást váltva. Az asszonyverés többnyire párosul a folyamatos lelki kínzással, és gyakran kiegészül a nemi erőszakkal is. Ezek általában nem egymástól elszigetelt események, hanem egy folyamat részei, amelynek kezdete legtöbbször szinte észrevehetetlen. A bántalmazás folyamatra jellemző tehát az egyre durvábbá válás, az eszkalálódás. A bántalmazási folyamat nem más, mint az egyik ember uralkodása, hatalomgyakorlása a másik ember felett. A bántalmazás folyamatjellegének felismerését nehezíti az a gyakori jelenség, hogy a lelki terrort, a durvaságot, a tettlegességet időszakonként elviselhető, sőt kellemes, vagy egyenesen szép napok, hetek váltják fel. Ilyenkor az áldozat úgy érzi, hogy még van remény, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a jó helyzet állandósuljon. A folyamatra az esetek többségében a ciklikusság a jellemző. A ciklus során három, jól elhatárolható időszak ismerhető fel: a feszültség növekedése, az akut bántalmazási epizód nagyjelenet és az enyhülés, kibékülés ideje a nászút időszak. 15

16 A feszültség növekedésének szakaszában a bántalmazó ingerlékenynek, türelmetlennek, irritáltnak tűnik. Egyre több és egyre jelentéktelenebb dolog hozza ki a sodrából. Szinte izzik a levegő körülötte. Mindeközben fokozódik a feszültség, amely egyre több incidensben csúcsosodik ki. Ilyenek lehetnek a szóbeli sértegetések, kiabálások, az idővel való elszámoltatás szigorodása, esetleg a felpofozás. A második szakasz a vihar kitörése, az ún. akut bántalmazási epizód nagyjelenet, amelynek kiteljesedése a súlyos tettlegesség, a gyakran kitartó, brutális sérülést is okozó fizikai bántalmazás, a lakás összetörése, esetleg a nemi erőszak. A bántalmazási folyamatnak ebben a periódusában fordul elő a legtöbb gyilkosság is. A harmadik szakasz a nászút periódus, a mézeshetek időszaka. A durva, szinte őrjöngő nagyjelent utáni napon, vagy napokban a bántalmazó bocsánatot kér, könyörög az asszonynak és esetleg a gyermekeknek, illetve a nagyjelenet végigszenvedőinek, hogy felejtsék el, ami történt. Napokig, hetekig kifejezetten kedves, figyelmes, úgy viselkedik, mint az udvarlás idején. Az áldozat ettől a viselkedéstől teljesen elbizonytalanodik. Nem tudja, mitévő legyen, mit gondoljon. A folyamat nem áll meg, és a nászút időszak után újra kezdődik a feszültség növekedése. Ez a folyamat napokig, sőt hónapokig is eltarthat, mielőtt bekövetkezik az újabb brutális tettlegesség. Előfordulhat, hogy a bántalmazás egyszeri, kivételes eset, valamint az is, hogy a rendszeres bántalmazásban nem ismerhetők fel a ciklikusság jegyei. Fontos, hogy az áldozat tisztában legyen vele, amennyiben a bántalmazási ciklus megismétlődik, tehát a kibékülés szép időszakát újra követi a feszültség növekedése, majd a tettlegesség, akkor nem egyszerűen egy indulatos, nehéz emberrel él, hanem bántalmazóval Az érzelmi bántalmazás (lelki terror) megnyilvánulási formái: Elszigetelés, elmagányosítás Az áldozat elmagányosítása másoktól, a környezetétől, bármiféle közösségtől, és akár családtagjaitól történő teljes elszigetelése. A bántalmazó azért akarja, mindenki mástól elszigetelni a sértettet, hogy az, minél inkább függő helyzetbe kerüljön tőle, kiszolgáltatottá váljon neki, és ő, ezáltal minél inkább uralkodhasson felette. 16

17 Mozgásszabadság és a cselekvési szabadság korlátozása Célja az áldozat feletti minél korlátlanabb hatalom gyakorlása. Az elkövető úgy hozza kiszolgáltatott helyzetbe áldozatát, hogy önkényesen, saját pillanatnyi kedve szerint határozza meg, az illető mikor, és hol tartózkodhat. Egyik megnyilvánulási formája a lakásból való kizárás A pénzzel kapcsolatos visszaélés A pénz visszatartása az asszonynak arra kényszerítése, hogy napról napra magyarázkodjon arról, hogy miért szükséges a gyermeknek pelenkát, vagy orvosságot venni. Tehát az eltartó nap, mint nap megalázó módon emlékezteti eltartottját arra, hogy az asszony és a gyermek élete az ő kezében van, s neki joga van arra, hogy az életfeltételeket korlátozza, vagy megvonja. Ebben segít az a közfelfogás, amely a gyermek gondozását, nevelését és a háztartás vezetését nem tekinti munkának s, ezáltal az önálló jövedelemmel nem rendelkező nőt a dolgozó, azaz a pénzkereső férjén élősködő személynek tünteti fel. Az, az eset sem ritka, hogy a lelki bántalmazás részeként a férfi agyondolgoztatja, egyre több és több pénz megkeresésére kényszeríti társát. Ennek a legszélsőségesebb formája a prostitúcióra, vagy más szabálysértésre, bűncselekményre kényszerítés Állandó kritizálás, gúnyolás, sértegetés Az ilyen magatartás célja, hogy a partner önértékelését csökkentse, rombolja, hosszú távon pedig, megsemmisítse A megalázás nem szóbeli formái Ilyen, pl. a leköpés, az étel kiöntése, az ízetlennek, vagy egyébként nem megfelelőnek talált étellel való leöntés Bizonytalanságban tartás A bántalmazási folyamat jellegzetes eleme az állandó bizonytalanságban tartás. A folyamatos bizonytalanságérzés nagymértékben hozzájárul mind a függőséghez, mind pedig a kiboruláshoz, kikészüléshez. 17

18 Tárgyak rongálása, állatok bántalmazása A bántalmazott számára különösen kedves, és értékes tárgyak földhöz vágása, megrongálása, megsemmisítése, illetve a háziállat rugdosása, bántalmazása tartozik ide Fenyegetés A fegyelmezés, azaz a hatalom alatt tartás egyik leghatásosabb eszköze. Nem valósít meg tényleges tettleges fizikai bántalmazást büntetőjogi értelemben például az, amikor a férfi a nő nyakához szegezi a kést, anélkül, hogy ezzel sérülést okozna. Egy idő után, hacsak egyszer is előfordult már késsel fenyegetés, elegendő egy késnek csupán a felemelése, és egy ezt kísérő tekintet ahhoz, hogy a rettegés elhatalmasodjon az áldozaton Zaklatás a kapcsolat megszakítás válás után Ez jelentheti az állandó követést, a telefonos üldözést, a munkahelyi zavarást. 5. A fizikai bántalmazás megnyilvánulási formái felpofozás, arcul ütés, ellökés, falhoz vagy földhöz vágás, ütlegelés puszta kézzel, vagy különböző eszközökkel, pl. szíjjal, bottal, dísztárgyakkal, rúgás, erőteljes megszorítás, fojtogatás, szúrt, vagy metszett sérülés okozása késsel, előfordul a leöntés forró vízzel, vagy levessel, de az olyan különösen kegyetlen végrehajtási mód is, mint a sértett felgyújtása Bántalmazott nők tünetcsoportja A bántalmazás hatásaira vonatkozó ismereteket jelentős mértékben és mélységben egészítette ki annak a pszichológiai tünet együttesnek az azonosítása, amelyet a szakirodalomban a bántalmazott nők tünetcsoportjának neveznek. A szindrómát elsőként egy amerikai pszichiáter, Lenore Walker kutatta és írta le. 18

19 A jelenség lényege a következő. A bántalmazott nők szindrómája a lelki megbetegedések pontosabban rendellenességek egy nagyobb csoportjába tartozik. Ezt a rendellenesség csoportot már régebben felfedezték és Poszt Traumás Stressz Rendellenességnek nevezték el. Lényege: a szakemberek szerint egyes kiemelkedő súlyú, és váratlan megrázkódtatásnak, illetve az ismétlődő és kiszámíthatatlan bántalmazásnak olyan következményei lehetnek, amelyek a szervezet működőképességét hosszú távon akadályozzák. Az ilyen helyzeteket átélt embereknél előfordul, hogy mintegy leblokkolnak, teljesen tehetetlennek érzik magukat, és úgy gondolhatják, hogy képtelenek a helyzet megváltoztatására. Morvai Krisztina szerint a bántalmazott nők általában nem tehetetlenek, ellenkezőleg, aktívak, nagyon is sok mindent próbálnak tenni annak érdekében, hogy a helyzetük megváltozzon. Azáltal válnak tehetetlenné, hogy a hatóságok és a társadalom szinte semmi segítséget nem nyújt nekik, s főképpen azáltal, hogy a bántalmazó nem kényszerül a magatartása megváltoztatására Zsuzsanna története Zsuzsa ügyfele volt a Bántalmazott Nők és Gyermekek Jogvédő Programjának, amely két éven át kísérleti jelleggel működött az ELTE Jogi Karán. A férj rendszeresen és súlyosan bántalmazta Zsuzsát, és ezzel szörnyű szenvedéseket okozott a közös hároméves gyermeknek is. Zsuzsa előbb önállóan, majd a programba való bekapcsolódását követően joghallgatók segítségével is minden elképzelhetőt megpróbált annak érdekében, hogy a kapcsolatot megszakítsa. Körülbelül tizenöt különböző fórumhoz fordult személyesen és levélben. Büntetőeljárást is kezdeményezett a férj ellen. A fiatalasszony egymást követően hét, illetve három hónapot töltött ideiglenes anyaotthonban a gyermekével, a brutalitás elől menekülve. A bántalmazó, apai jogaira hivatkozva, felkutatta feleségét és gyermekét, a hatóságok kiadták a tartózkodási helyük címét. 19

20 Az egyik hatóság, amely ezt megtette, az a válóperes bíróság volt, ahová Zsuzsa a vidéki anyaotthonból elküldte a válókeresetet, amely részletesen tartalmazta az elszenvedett brutalitást, mint válóokot! Miután az asszonyt mind az első, mind a második esetben erőszakkal, késsel fenyegetve hazavitte a férje, s miután egyetlen hatóság sem adott semmiféle segítséget (a rendőrség, az ügyészség és a bíróság például úgy nyilatkozott, hogy sima súlyos testi sértésért senkit nem lehet letartóztatni ), Zsuzsa a következőket mondta a telefonon: Feladtam. Már az első nap hajnali négykor a nyakamhoz tette a kést, és diktálta a válókereset visszavonását. Azt kellet írnom, hogy nagy örömömre, kibékültünk, és újra együtt a család. Ezt a levelet aztán minden hatóságnak el kellett küldenem, akiknek korábban írtam. /Morvai Krisztina: Terror a családban / 6. A partner bántalmazás rizikófaktorai Erőszakos családban nőtt fel a partner, ahol az erőszak normális viselkedésnek számított. Hajlamos erőszakot alkalmazni a problémák megoldására ennek jelzése lehet, ha már többször volt büntetve erőszakos bűncselekmények miatt, ha a viszonylag kisebb kellemetlenségekre is rendkívül erőteljesen reagál, ha tárgyakat tör össze vagy rongál meg. Alkoholt vagy kábítószert fogyaszt. Csekély az önbizalma, amit gyakran próbál kemény fellépéssel leplezni. Gyakran féltékenykedik, nem csak férfiakra, hanem barátokra és családtagokra is. Macho viselkedés jellemzi: úgy érzi, minden döntést neki kell meghoznia, közli, hogy pontosan mi a nő szerepe és feladata, és mi a férfié. Régimódi elképzelései vannak a férfiak és nők szerepéről, s úgy gondolja, a nők másodosztályú állampolgárok. Megbántja a hozzá közel álló nőt oly módon, hogy gúnyneveket használ, megalázza, és bűntudatot próbál kelteni. Megpróbálja elszigetelni partnerét, ellenőrzi, hogy mit csinál, hová megy, gyakran még azt is, hogy mit olvas. Minden lépését figyelemmel tartja, és azt akarja, hogy minden percben a társával lehessen. 20

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER A GYERMEKVÉDELEMBEN

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9.

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9. Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben Dr Kovács Zsuzsanna 2014 május 9 Kiskorú veszélyeztetése 2012 évi C törvény a Büntető törvénykönyvről XX fejezet 208

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz A gyermekbántalmazás specifikumai Dr. Krivácsy Péter OMSz Kérdések - Önök szerint Agresszíven viselkednek-e a szülők bántalmazás esetén előttünk a gyermekkel? Elárulja-e a gyermek nekünk, hogy bántalmazták?

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Észlelő és jelzőrendszer működése. Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés

Észlelő és jelzőrendszer működése. Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés Észlelő és jelzőrendszer működése Jogvédelmi képviselő képzés Általános alapozó képzés Jelzőrendszer tagjai Gyvt 17 gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Módszertani füzet. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére

Módszertani füzet. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére Módszertani füzet A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére 2004. 2 Készítette: dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető-helyettes,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ. Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről BESZÁMOLÓ a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egyeki gyermekjóléti szolgálatának 2012. évi tevékenységéről Figéné Nádasdi Ágnes Intézményvezető A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató

Részletesebben

IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM. Módszertani füzet

IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM. Módszertani füzet IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM Módszertani füzet A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez

Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

Az elhanyagolás testi gyanújelei

Az elhanyagolás testi gyanújelei Az elhanyagolás testi gyanújelei alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, erősen kiszáradt, vagy lehűlt állapotban kórházba, rendelésre kerülő gyermek a kórházba rövid időn belül, leromlott állapotban

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu Az Alaptörvény biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését Fogalmak: Személyes adatok védelme adatvédelem Közérdekű adatok megismerhetősége információszabadság

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére 131/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 25-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: Fiatal- és Gyermekkorúak bűnmegelőzési

Részletesebben

Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet. Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős

Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet. Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet Készítette: Gubikné Kovács Erika GYIV- felelős A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI 1. minden gyermeknek és családnak járó ellátás - univerzalitás 2. speciális ellátás gyerekeknek,

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,

Részletesebben

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Finanszírozási szerződés II. számú melléklete 2012. év Kötelezően vezetendő dokumentáció a Krízisközpontok működtetéséhez Kötelezően

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben