E-learning 1. Bujdosó Gyöngyi. Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Átírás

1 E-learning 1 Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem Informatikai Kar 1

2 Az e-learning szükségessége 2

3 Radikális változások a tudásanyag hozzáférhetőségében, megbízhatóságában, ellenőrizhetőségében és mennyiségében is. 3

4 Infokommunikációs technológia fejlődése Hatással van Gazdaságra Kommunikációs formákra Szolgáltatásokra e-business e-közigazgatás, e-egészségügy Oktatásra Eszköztár szélesedése Források bővülése Tanítási módszerek változnak Tanulási módszerek változnak E-learning 4

5 Oktatási formák Ipari társadalom Frontális oktatás Tudás alapú társadalom Konstruktivista oktatás Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák Zárt, végleges Élethosszig tartó kapcsolat tankönyvi tudás átadása tudáshálózatokkal egyszeri alkalommal Tanulás rugalmas, heterogén Rögzített, homogén csoportos tanulás Személyre szabott tanulás 5

6 Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű elemek. Olykor a még véletlenszerűbb elemek, és ritkábban a szinte már elképzelhetetlen elemek. Csermely Péter akadémikus 6

7 Az iskola és a tanítási folyamat is fölfogható eseményláncolatként. Ha az eseményláncolat jól működik, akkor a végeredmény nem egy reguláris folyamat, tehát amikor mindig ugyanaz ismétlődik, hanem olyan, ahol a véletlennek igenis szerepe van, méghozzá gyakori módon, hetente vagy akár naponta is. Csermely Péter akadémikus 7

8 Hol oktatunk/tanítunk? Nem csak az iskolában, hanem Minden szolgáltató intézményben, Ahol szükséges tudás és információátadás, így A könyvtárakban is Könyvtári információk Könyvtár részvétele a LLL-ben A LWL-ben 8

9 Távoktatás 9

10 Távoktatás A távoktatás olyan oktatási forma, ahol a tanár és a tanuló között földrajzi távolság van. Biztosan? A távoktatás egy teljesen egyedi oktatási forma. Lényegesen többet jelent a távolból történı oktatásnál! 10

11 Távoktatás megszületése A távoktatás megszületése és elterjedése alapvetően 3 jelenségnek köszönhető: egy új képzési forma iránti szükséglet az oktatási költségek csökkentésének általános igénye a modern kommunikációs technológiák megjelenése az oktatás területén is (Kovács Ilma) 11

12 Mi a távoktatás? Új oktatási forma, ami új módszereket igényel Tanár: ismeretátadó tanulásirányító Tanuló: a tanulási folyamat aktív résztvevője 12

13 Diák Passzív hallgatóból aktív tanuló Figyelmét irányítani kell, de maga fedezi fel az utat A tanulást még jobban meg kell tanulni, mint eddig 13

14 Távoktatás eszközei Távoktatási csomag Tanulás irányító eszközök munkafüzet, tutori , sms, tv adás Tanulót tájékoztató eszközök Tananyagok könyv, CD-ROM, web tananyag, videó, tv adás Kommunikációs eszközök (levél, , sms, chat) 14

15 Távoktatás története 1840 Isaac Pitman gyorsírás oktatása távoktatásban 1926 Luxemburg rádió 1927 BBC rendszeres rádió adások 1937 Radio Sorbonne felsőoktatás 1939 USA telefonos oktatás 60-as évek BBC televíziós oktatási műsorok 15

16 Távoktatás itthon 60-as 70-es évek Iskolatelevízió Műsoridő 12,5 százaléka oktatási jellegű Levelező oktatás a jellemző 1974 Tihanyi Távoktatási Konferencia Még mindig a levelező oktatás a jellemző 1990 beindulnak a távoktatási szakok (GATE, SZÁMALK) 16

17 Hol érdemes távoktatni? munka mellett új képesítésért tanulók, továbbképzések (nem esnek ki a munkából, kevesebb konfliktus) GYES-en, GYED-en lévők (esély a munkában maradásra, munkába állásra) mozgáskorlátozottak katonák 17

18 Miért érdemes távtanulni? Ha jól csináljuk lehet olcsóbb Sok esetben egyetlen esély a tanulásra (Nyílt egyetem, nyílt tanulás Open Learning) A munkaerőnek nem kell kiesnie a termelésből Az információs társadalom megköveteli az élethosszig tartó tanulást Mehet minden egyszerre 18

19 Mik lehetnek a főbb buktatók? Kompetencia hiánya kompetencia = képesség + motiváció Nem megfelelő oktatási anyagok Egyedi tervezésű anyagokra van szükség Tanulási képességek hiánya Kommunikációs zavarok Nem az adott tanulási stílusnak megfelelő kurzus 19

20 A távoktatástól az e-learning Nyomtatott Telefonos Rádió Televízió VHS CD Intranet Internet On-line 20

21 Tantermi, hálózati vagy vegyes oktatás? 21

22 22

23 A tanulási lehetőségek a technológia fejlődése 23

24 E-learning 24

25 E-tanulás, e-learning CBT Computer Based Training WBT Web Based Training e-learning Distance Learning 25

26 E-tanulás, e-learning Számítógéppel segített oktatás Adattárolás Adatfeldolgozás Interaktivitás Hipertext Multimédia Szimuláció Virtuális valóság e-learning Didaktikai tervezés Modularitás Rendszerintegráció Távoktatás Idő- és térbeli függetlenség Tanulás- és tanulóközpontúság Önirányításos tanulás Webalapú oktatás Hálózati kommunikáció Nyitott információforrások Kiterjesztett valóság 26

27 Számítógéppel segített tanulás A tanulási folyamatnak a számítógép-használat köré szervezését jelenti. A korábbi oktatástechnológiai eszköztár alkalmazásának (Technology Based Learning) legújabb változata. Ennél a multimediális, interaktív számítógép jelenik meg középponti oktatási tanulási médiumként. 27

28 Webalapú, internetes tanulás Az internethez kapcsolodó számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből. A szinte korlátlan lehetőséget elsősorban a tanuláshoz gyakorlatilag tetszés szerinti információmennyiség elérését biztosító adatbázisok hálózata és az elektronikus telekommunikáció sokrétű, változatos lehetősége jelenti. E tanulási mód leggyakoribb elnevezései az angol nyelvű szakirodalomban: a WBL (Web Based Learning), a CSCL (Computer Supported Collaborative Learning), és a DL (Distributed Learning) 28

29 Távoktatás A hagyományos oktatás alternatívájaként jelent meg, mint az oktatás, a tanítás és a tanulás másképpen is elgondolható és megvalósítható formája. Új paradigma, amely eltávolodást jelentett a korábbi társadalmi formációkban kialakult jelenléti oktatás keretrendszerétől, és maga után vonja a tanárral, illetve a tanulóval szembeni követelmények módosulását is. 29

30 E-learning jellegzetességei A már említett oktatási tanulási formákból építkezik. A számítógép és a hálózati adatbázisok, illetve internetes kommunikáció használatával, a tanulási folyamat egészének rendszerszemléletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével törekszik a tanulás eredményességének javítására. A tananyagok, tanulási programok kialakítása során a modularitás elve érvényesül. 30

31 E-learning Az e-learning rendszerek kommunikációs és információszolgáltató platformként jól szervezett tudástartalmakat tesznek elérhetővé az azok elsajátításához szükséges instrukciókkal és az elsajátítást segítő, illetve annak teljesülését mérő programokkal együtt. Kommunikációs csatornákat biztosítanak közös tudáskonstrukcióhoz, illetve tanulási/technikai problémák megoldásához segítségül hívható szakértőkhöz, tutorokhoz. 31

32 Az e-learning egy meghatározása 1 32

33 Az e-learning egy meghatározása 2 Az e-learning a számítógép számítógép, a hálózati adatbázisok, valamint az internetes kommunikáció segítségével történő internetes kommunikáció tanítás és tanulás olyan moduárisan építkező interaktív formája, amely a tanulási folyamat egészének rendszerszemléletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével tűnik ki. 33

34 E-learning definíciók legfontosabb elemei, alapkritériumai az e-learning egy oktatási/képzési tevékenység, az IKT meghatározó jellemzője a távoktatás ezen formájának, az e-learning egy gazdaságos képzési forma, valamint többek számára hozzáférhető, mint a hagyományos képzés 34

35 Az e-tanulás általános helyzete hazánkban Az oktatás és képzés minden formájában megjelent Nagyon szűk rétegeket ér el Elterjedéséhez jelentős akadályokat kell legyőzni rendszerszinten is Magyarország az utolsók között áll az EU-ban Hazánk elenyésző töredékét használja ki gazdasági, oktatási és technológiai szempontból is Felsőoktatás a legfejlettebb szektor Szak- és felnőttképzés: alacsony hajlandóság EU besorolása szerint: Magyarország késlekedik 35

36 Hazai és nemzetközi e-tanulás Internet használat EU 15 Magyarország Közoktatás 76% 38% Felsıoktatási e-tanulás Gyakori a teljes Ritka On-line tev. felnıttképzésben 12% 4% részvétel Aktív korúak EU 15 M.o. részvétele képzésekben 8,5% 3% részvétele az e-tanulásban 2% 0,14% évesek 50%-ának IKT tudása n.a. 0 Vállalati költségvetés a dolgozók oktatására 2,3% 1,2% 1000 munkaórára jutó képzési óraszám 10 3 Forrás: Lifelong learning in Europe, Statistics in focus, Eurostat,

37 Az e-tanulás helyzete hazánkban A belső képzések e-tanulás alapon A pénzügyi, Telekommunikációs IT cégek között Helyzet A vállalkozások, saját büdzséből mintegy 2-3 millió eurót költenek A közalkalmazottak, köztisztviselők képzése ma még nagyrészt nem e-tanulás alapú 37

38 Jellemzően e-tanulás Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott számítógéppel segített tanulás Az IKT eszközöket alkalmazó távoktatás, nyitott képzés A közép és felsőoktatásban megjelenő vegyes képzés (blended learning) Web (táv) előadás, web (táv) szeminárium A televíziós oktatás, különös tekintettel a digitális televíziózás új, interaktív lehetőségeit kihasználó kurzusok A tréningezés céljából alkalmazott vállalati képzések A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulás (pl. egy alkalmazói szoftverbe épített oktatóanyag használata ) Multimédiás oktatóprogramok Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningek Mobil informatikával támogatott oktatási formák stb. 38

39 Változatok m-learning t-learning e-learning 39

40 Vegyes tanulás (Blended learning) Tantermi oktatás Vegyes oktatás/tanulás Blended learning 40

41 E-tanulás módszerei Aszinkron módszerek Szinkron módszerek Tanár és tanuló térben és időben elkülönül Tanár és tanuló egy időben, de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul 41

42 E-tanulás módszerei Aszinkron módszerek Szinkron módszerek E-könyv Telefonos konzultáció Feladatlap Konferenciabeszélgetés Interaktív webes tananyag Chat, MSN Web előadás Fórum Web szeminárium Hírlevél Élő, interaktív TV adás Oktatófilm VLE 42

43 Előnyök és hátrányok Aszinkron módszerek Szinkron módszerek Előnyök: Tananyag online formában Előny: elérhető Interaktivitás Saját ütemezésben elsajátítható Visszacsatolás: tesztek, feladatok Önálló és csoportmunka Személyes kommunikáció Hátrány: Rugalmasság Időbeli kötöttség Hátrány: Magasabb tanuló költsége Alacsonyobb kummunikációs szint Tanulási ütem és út nem egyéni 43

44 E-learning megoldási formák Off-line (CD-alapú): a tananyagot a hallgatók CD-n kapják On-line (hálózati alapú): hálózaton (intranet/internet) keresztül egy központi szerverről érhetik el a tananyagot 44

45 Funkcionális követelmények Non-stop hozzáférés (0-24) Egyszeri belépés és biztonságos hozzáférés Személyes fejlődés követése Erőforrás- és időgazdálkodás Beépített tartalomkészítés és -bemutatás Feladatok nyomon követése és értékelése Közös munkát biztosító eszköz Bővíthető és testreszabható legyen 45

46 Rendszerek + = 46

47 Rendszerek + = 47

48 Nem tévesztendő össze CMS: Course Management System Kurzusszervezési rendszer Neptun, ETR 48

49 Rendszerek LMS: Learning Management System Tanulásszervezési keretrendszer CMS: Content Management System Tanulási anyagokat kezelő rendszer Sulinet Digitális Tananyagtár LCMS: Learning Content Management System Tanulási anyagokat és tanulási folyamatot kezelő rendszer Moodle Ilias, Dokeos ATutor Blackboard Instructure-nek a Canvas LMS-e nyílt forráskódúvá vált Lehet, hogy versenytárs lesz? 49

50 Google Trends március 50

51 Google Trends március 51

52 E-learning megoldások szereplői Tanulók Oktatók Rendszergazdák Tananyagfejlesztık Oktatási adminisztrátorok Intézményi menedzsment 52

53 E-learning rendszerek felépítése E-learning rendszerek 53

54 Néhány fogalom LO Learning Object = Tananyagelem A tartalom legkisebb önállóan is értelmes egysége Az a legkisebb tartalom, ami még felhasználható önálló didaktikai feladat megoldására Tananyagelem lehet például egy kép, egy filmjelenet, egy animáció, egy képlet, egy szöveg Újrahasznosíthatóság miatt a tananyagelemek nem tartalmazhatnak utalást más tananyagelemre, nem hivatkozhatnak szövegkörnyezetükre 54

55 Néhány fogalom Metaadat A tananyagelemek között fennálló logikai kapcsolat megteremtésének egyik eszköze Leírja és azonosítja a tananyagelemeket Tananyagelemek témájának (jelentéskörének) megadása Kulcsszavak megadása Hivatkozás más, kapcsolódó tananyagelemekre Tananyagok tulajdonjogainak nyilvántartása Manifest állomány: a tananyagelemek közötti tartalmi kapcsolat jelölése az elemek sorrendjének meghatározása 55

56 Virtuális on-line tanulási környezetek VLE Virtual Learning Environment VLE a tanulási folyamat kommunikációs és kooperációs terét biztosítja leginkább diákok és tanárok számára Elemei Kommunikációs és kollaborációs eszközök Tartalom (tananyag, információforrás) On-line tananyagok és kurzusok létrehozására szolgáló eszközök On-line ellenőrzés és értékelés eszközei Kapcsolódás a szervezet on-line menedzsment rendszeréhez 56

57 Elektronikus tananyagok Önálló tanulást kell segíteniük Interaktív elemekkel növelik a hatékonyságot Önellenőrző részeket kell tartalmazniuk Kommunikációs lehetőséget kell nyújtaniuk Tutori tevékenységet is kell hozzá tervezni Leginkább internetes megjelenítésre kell optimalizálni 57

58 Valóság az iskolákban Tantermi oktatás Nincs lehetőség a távoktatásra Még mindig kevés a számítógép Lassú, leterhelt internet elérés Tanárok nagy része elutasítja a IKT-t, SZST-t Profi diákok vs. motivál(hat)atlan tanulók 58

59 A jó internet pedagógus I (Fehér Péter) Kritikai érzék Jó angol nyelvtudás Magas szintű számítástechnikai ismeretek Elemző készség, információrendszerezési képesség Magas általános műveltség Etikusság, erkölcsösség, felelősségérzet Tolerancia 59

60 A jó internet pedagógus II (Fehér Péter) Igényesség nyelvhasználatban tartalomban képi világban belső igényesség Motivációs képesség Olyan tanulási környezet megteremtésének képessége, mely motiválja a tanulókat 60

61 Jövő t-learning szélessávú internet m-learning MI felületek vezeték nélküli hálózatok tanulás 61

62 Egyszerű mobil játékgép tanulásra is alkalmas lenne, lehetne Mobil játékgép 3 sávos rádiótelefon sztereo FM rádió MP3/MP4 stb. lejátszó Bluetooth Max. 128Mb memória kliens XHTML browser GPRS 62

63 Az e-learning infrastrukturális elemei Hardver elemek Szerver képzésmenedzsment-alkalmazás, tananyag, szoftverelemek, és tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése Kliens gépek a tanuló munkaeszköze a releváns szolgáltatások elérésére Hálózat a szerver kliens kapcsolat közvetítő közege 63

64 Az e-learning infrastrukturális elemei Szoftver elemek Szerveralkalmazások Tanulásirányító rendszer (LMS) képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése Tartalomkezelő rendszer (LCMS) tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése Böngésző A tanulásirányító rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag megjelenítése Kiegészítő alkalmazások kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek, melyek a tanulási folyamatot, illetve a tananyag megjelenítését segítik és támogatják 64

65 Szolgáltatások Felhasználók azonosítása Felhasználó szerepköre szerinti jogosultságok kiosztása Képzéssel kapcsolatos információk biztosítása Kezeléssel kapcsolatos információk biztosítása LMS funkciók, CMS funkciók, Elektronikus tananyagok megjelenítése Hagyományos és elektronikus oktatás együttes kezelése (blended learning), Oktatással kapcsolatos erőforrások kezelése, 65

66 Szolgáltatások (folyt.) Kvalifikáció kezelése Tudás kvázi valósidejű felmérése az adott pozícióhoz (évfolyam, osztály, szak, munkakör) köthető követelmények (végzettség, skill, kompetencia stb.) és a pozíciót pillanatnyilag betöltő egyén kvalifikációinak (elért eredmények, nyilvántartott végzettség, skill, kompetencia) valós idejű monitorozása, az eltérések kimutatása, és javaslat a feltárt tudáshiány felszámolására Elektronikus vizsgáztatás Az oktatással, képzéssel kapcsolatos mérések és értékelések végrehajtása (riportgenerálás és -kezelés). 66

67 Néhány e-learning hely a weben: SDT testvériskolák Európában a 7-18 éves diákok és tanáraik ingyenes online tanulóközössége Kovács Ilma könyvei E-Learning

68 Irodalom Komenczy Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai, UPSZ 2004, Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Honlap Kiadó, Hutter Ottó, Magyar Gábor, Mlinarics József : E-learning 2005, Műszaki Könyvkiadó, Komenczy Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek, Kognitív szeminárium sorozat, Gondolat Kiadó, Távoktatási alapfogalmak röviden Komenczy Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben, Kutatási zárótanulmány, Budapest, 2006, 68