PAPP TIBOR MÉRNÖK ŐRNAGY MODELL ÉS SZIMULÁCIÓ ALKALMAZÁSA A LÉGIERŐ VEZETÉSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE SORÁN

Átírás

1 PAPP TIBOR MÉRNÖK ŐRNAGY MODELL ÉS SZIMULÁCIÓ ALKALMAZÁSA A LÉGIERŐ VEZETÉSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE SORÁN PHD ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BUDAPEST Témavezető: (Dr. Czékus János nyá. vőrgy.) egyetemi magántanár

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS FEJEZET A BESZERZÉS ÁLTALÁNOS RENDSZERE, MODELL ÉS SZIMULÁCIÓ TÁMOGATÁSÁVAL VÉGREHAJTOTT GYAKORLATA A beszerzés általános rendszerelmélete Követelmények és igények megjelenítése Elgondolás kialakítása Program meghatározása és a kockázat csökkentése Műszaki- és gyártásfejlesztés Termékelőállítás, telepítés és működés, fenntartás Rendszerkivonás A beszerzés szimulációs alapú támogatásának előzményei A beszerzés stratégiai reformja és az Integrált termékfejlesztő folyamat Szimuláció, teszt és elemzés folyamat SZTEF koncepció SZTEF a beszerzés rendszerében SZTEF kapcsolata a követelmények és igények megjelenítésében Elgondolás kialakítása a SZTEF támogatásával Program meghatározása, kockázat csökkentés a SZTEF alkalmazásával SZTEF segítségével végrehajtott műszaki- és gyártásfejlesztés Termék előállítás, telepítés és működés, fenntartás a SZTEF koordinálásával Rendszerkivonás a SZTEF eredményeinek felhasználásával Kapcsolat a SZTEF és a teszt-elemzés között Következtetések FEJEZET SZIMULÁCIÓ ALAPÚ TESZT ÉS ELEMZÉS FOLYAMAT KIVITELEZÉSE Szimuláció alapú teszt és elemzés végrehajtása a beszerzések gyakorlatában Az elemzési stratégia megtervezése Elemzési stratégia Források felismerése

3 2.5 Modellek és szimulációk forrásazonosítása Modell és szimuláció funkcionalitásának megfeleltetése Felülvizsgálat, hitelesítés, akkreditáció és alkalmassági tanúsítvány a modell és szimuláció gyakorlatában SZTEF gyakorlati végrehajtásának áttekintése Modell és szimuláció eredményeinek felhasználása a SZTEF hosszútávú újrafelhasználhatóságának elve szerint SZTEF dokumentálása a Teszt és elemző mester tervben Rendszer bemutatás (Teszt és elemző mester terv első rész) Integrált teszt program összefoglalás (TEMT második rész) Teszt és elemzés részletes terve (TEMT harmadik rész) Hadműveleti teszt-elemzés összegzés (TEMT negyedik rész) Teszt és elemzés összefoglalás (TEMT ötödik rész) Hivatkozások (TEMT melléklet) Következtetések FEJEZET SZIMULÁCIÓ, TESZT ÉS ELEMZÉS FOLYAMAT ESZKÖZEI, SZABVÁNYAI ÉS FORRÁSAI SZTEF és a korszerű technológia kapcsolata Eszközök Modellek és szimulációk Fejlett elosztott szimuláció (FESZ) Hidrodinamikai számítás Szimulátorok Stimulátorok Mérési lehetőségek Szélcsatorna Elektromágneses hullámelnyelő helyiség Légi vontatás Hardver és szoftver a ciklusban Rendszer és szoftver integrációs laboratórium Installált rendszer tesztberendezés Éles teszt telep Nagyteljesítményű feldolgozás Szabványok

4 3.3.1 Közös technikai keret (Common Technical Framework CTF) Felső szintű architektúra (High Level Architecture HLA) A küldetés szintű tér általános modellje Közös adatbázis szabványtár Egyesített technikai architektúra (Joint Technical Architecture JTA) Egyesített modellező és szimulációs rendszer (Joint Modeling and Simulation System JMASS) Modell és szimuláció működését támogató tevékenységek Modell és szimuláció forrástár Következtetések FEJEZET LÉGIERŐ SZÁMÍTÓGÉPES DÖNTÉSTÁMOGATÓ INTEGRÁLT PROGRAMRENDSZER VÁLTOZAT Elektronikus technológiák az adminisztrációban A Flight Track Projector döntéstámogató program input oldali ismertetése A programfejlesztés hardver-szoftver környezete A program működésének áttekintése Az adatszerkezet logikai szintű ismertetése Adattervek, adatállományok leírása Adatok hozzáférési jogosultsága és kapcsolatrendszere A Flight Track Projector döntéstámogató program output oldali ismertetése Nyomtatott listák, online térképek, fedvények kialakítása Kimenő adatellenőrzés Vezérlő programmodulok specifikálása Adatszerver inicializálása Szimulációs betápláló fájlok előkészítése Az időzítés végrehajtása TransPlot függvény Intermoduláris adatmozgások A programkód kiválasztás szempontjai A Flight Track Projector osztály és együttműködési tervei A fejlesztés során alkalmazott szoftverek ismertetése Következetések

5 BEFEJEZÉS ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE A KUTATÓI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYEI A KUTATÓI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYEI PUBLIKÁCIÓS LISTA FELHASZNÁLT IRODALOM

6 BEVEZETÉS Magyarországon a választópolgárok néhány éve döntő többséggel szavazták meg, hogy a nemzet biztonsága érdekében támogatják hazánk NATO szövetséghez történő csatlakozását. A szövetségi szintű interoperabilitáshoz szükséges vezetéssel, irányítással szemben megfogalmazott elvek, mint ajánlások jelen vannak a NATO dokumentumaiban. Azok érvényre jutását azonban már a tagságra kandidáló országnak önmagának, a szövetséges elkötelezettségből adódó feladatok hatékony megoldására célszerűen kialakított jog- és hatáskörökkel rendelkező béke és háborús szervezetek működésével kell biztosítania. Megállapítható, hogy Magyarországon, a NATO csatlakozást megelőző évtizedben újra és újra visszatérő haderő átszervezés koncepciók a szervezetek földrajzi értelmű át- és leszervezésén túl, kevés eredményt mutattak fel a politikailag már eldöntött, szövetséges elkötelezettségből adódóan előre látható, kijelölt területek, például a légierő felderítési, kommunikációs, vezetési és irányítási rendszerek korszerűsítése érdekében létrehozandó szervezeti és működési struktúrák kialakításában. A NATO csatlakozást követő egy-két évben a haditechnikai fejlesztések érdekében elrendelt feladatokat végző, minisztériumi, haderőnemi, fegyvernemi és a különböző intézmények felsőbb szintű adminisztrációiban jelen lévő szervezetek többé-kevésbé szervezett keretek között, de a gyakorlatban inkább egymástól elszigetelten működnek. Ennek egyik meghatározó oka az örökölt, szigorú alá-, fölérendeltségre épülő vertikális struktúra, amiben a speciálisan megjelenő új feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen vertikális munkakapcsolatok szükségességének megértése, elfogadása és célszerű kiépítése a NATO csatlakozást követő harmadik évben is még nehézségekbe ütközik. A magyar légierő és légvédelem a NATO csatlakozáskor, óvatosan fogalmazva is, a hadrafoghatóság, a Magyar Honvédség által még elfogadható szintjén volt. Nem véletlen, hogy a védelmi szövetség kiemelt prioritással kezelte a magyar légierő vezetési irányítási rendszerének információ technológiai 1 (továbbiakban IT) fejlesztésének kérdéseit, hiszen a MMR 2 -tól leszakadt képességű haderőnem által végrehajtott tevékenység a SACEUR 3 felelősségi körzetének részévé vált. A hatalmas költségeket felemésztő beruházások meghatározó hányadát közös finanszírozású alap hozzárendelésével segíti a szövetség annak érdekében, hogy a magyar légierő és légvédelem, a SACEUR által meghatározott minimálisan szükséges szinten, képes legyen a szövetség által kijelölt feladatok végrehajtására. 1 Információ technológia: elektronikus technológiák az információ gyűjtésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására. (Gunton, Tony: Dictionary of Information Technology and Computer Science, November 1993, ISBN ) Kifejezetten az Egyesült Államok nemzetvédelmi célú beszerzéseiben az információ technológia magába foglal minden olyan eszközt, összekapcsolt rendszereket, alrendszereket, amelyek adat vagy információ automatizált gyűjtése, tárolása, módosítása, kapcsolása, adás-vétele, cseréje, mozgatása, megjelenítése, feldolgozása, vezetés irányítás támogatása céljából kerül felhasználásra. (Egyesült Államok, Védelmi Minisztérium számú Védelmi beszerzés direktíva, E2.1.4 pont). Katonai specializációja miatt munkám során az utóbbi definíciót fogadom el és használom. 2 Minimum Military Requirement. Minimális katonai követelmények. Különböző területeken meghatározza a katonai védelmi rendszerek kiépítésében kijelölhető legalacsonyabb hadműveleti képességeket és műszaki-technológiai szinteket, amelyek együttes megléte elengedhetetlen a NATO közös katonai műveletek végrehajtásához. 3 Supreme Allied Commander Europe. Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoka. 6

7 Szükséges volt a NATO alapító tagállamainak példáin keresztül megvizsgálni a légierő korszerűsítés folyamatának elméleti és gyakorlati kezelését, majd elöljárójában az alábbi következtetéseket levonni. Egyrészről, a fejlett ipari, s ezzel együtt műszaki technológiai kultúrát kialakított NATO tagállamok (Egyesült Államok, Dánia, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország) nemzetvédelemért felelős politikai és katonai vezetői felismerték azt a tényt, hogy a jelentős kiadásokkal járó honvédelmi beruházások, beszerzések humán és technikai hatásvizsgálataihoz, a szükséges elemzések elvégzéséhez az ipari csúcstechnológiákat ismerő és alkalmazni képes, jól felkészült, katonai, mérnök-műszaki, közgazdasági és nem utolsósorban jogi kérdésekben jártas szakemberekből álló, együttműködő szervezetek közös munkájára van szükség. Másrészről, több szövetséges tagállamban (Dánia, Németország, Norvégia) tetten érhető az a folyamat, ami saját szervezetébe másolja a NATO szervezeti struktúrák elveit, a működési rendet, a formális és informális kapcsolatrendszert. Ezzel a fordulattal sikerült száműzni a haditechnikai fejlesztéseket terhelő, néha megbénító, többszörös áttételek információtorzító és késleltető hatását. Mindezeken túl, a megalakított szervezetek megállapodásokon, szerződéseken alapuló, a kölcsönösség szellemét magán hordozó kapcsolatrendszert tartanak fenn a nemzeti és nemzetközi innovációs, védelmi, ipari csúcstechnológiában, rendszerintegrációban érdekelt cégekkel, oktatási intézményekkel, illetve a kormányzati adminisztráció védelmi kérdésekkel foglalkozó részlegekkel. Ezen a célszerűen kialakított bázison előállított minden lényeges információhoz, a feladathoz szükséges minőségben és mennyiségben, férhetnek hozzá a szövetséges és nemzeti haditechnikai fejlesztésekben és beszerzésekben érintett döntés-előkészítők és döntéshozók. Mindemellett a XXI. század információs társadalom építéséhez igazodva, több NATO tagállam (példaként állíthatók az előzőekben felsorolt országok), az IT terén megjelenő eredmények katonai hasznosítására szakosodott szervezeteket hoztak létre. A fentebb említett, fejlett ipari műszaki technológiai kultúrával rendelkező NATO tagállamok katonai vezetői időben felismerték, hogy korunkban a nemzetvédelmi beruházások egyre jelentősebb részét IT fejlesztések és beszerzések fogják kitölteni, értelemszerűen ezt a területet szervezetlenül hagyni elég nagy hiba. Értekezésem címében foglalt téma pontosabb megismerése érdekében vissza kell tekinteni arra, hogy a Magyar Honvédség technikai korszerűsítései milyen történeti tapasztalatokkal szolgálnak. A Magyar Honvédség számára, a 90-es évek fordulópontja előtt a haditechnikai beszerzés, a Varsói Szerződés diktálta központilag vezérelt, tömeghadseregekre jellemzően mennyiségre fókuszált, államközi szerződésekben foglalt barter üzlet volt. Az előző megállapításból egyenesen következett az a tény, hogy a magyar légierő fejlesztésének gyakorlatában nem minden esetben került sor rendszerszintű, átfogó hatásvizsgálatra, ennek támogatására sohasem használták fel a kor színvonalának megfelelő technológiával felépített modell 4 és szimuláció 5 integrált alkalmazásait. 4 Modell: rendszer, alrendszer, elem, alkotórész, jelenség vagy folyamat fizikai, matematikai, vagy más logikai megjelenési formája. A speciális alkotórészek szoftver modelljei algoritmusokat és adatokat foglalnak magukba. (NATO Modelling and Simulation Master Plan AC/323(SGMS)D/2 Version 1.0, ANNEX I, 6. oldal). 5 Szimuláció: a modellt időben működtető eljárás. Szimuláció során egy vagy több alkotórész vagy folyamat attribútuma jeleníthető meg. (NATO Modelling and Simulation Master Plan AC/323(SGMS)D/2 Version 1.0, ANNEX I, 7. oldal) 7

8 Ez azzal járt együtt, hogy a fejlesztés különböző fázisaiban elengedhetetlen tesztek végrehajtására, feladatorientált rendszerintegrációra csak a telepítési munkálatokat követően került sor, jelentős források bevonása mellett. Szinte kivétel nélkül a lehető legköltségesebb, legtöbb időt igénybevevő eljárással a beültetett rendszert önmagát kellett tesztelni, integrálni, módosítani, tesztelni. A rendszerek közötti együttműködést magukon hordozó protokoll 6, interfész 7, kommunikációs és integrációs problémák megoldására telepített körülmények között, sokszor a működés részleges felfüggesztésével került sor. Ezt a problémát tovább súlyosbította az a gyakorlat, hogy a beszerzésre kijelölt, egymásra épülő fegyverrendszerek közül, csak a légierő automatizált vezetéstechnikai eszközcsalád néhány tagja kerülhetett be az országba egyidőben, így a generációs technológiai eltéréseket magukon hordozó technológiákat próbáltak integrálni, hatékonyan működtetni. Természetesen az inkompatibilitás nem csak technikailag és pénzügyileg okozott érzékelhető károkat, hanem látens (fel nem ismert) módon is hatást gyakorolt a harcimunka modellekre és módszerekre, a harcászati, hadműveleti elvekre és a kapcsolódó eljárásokra. Végezetül megállapítható, hogy a technikai és logikai szálak kuszaságából adódó permanens módosítások kényszere negatívan befolyásolta a légierő és légvédelem rendszer kimenetén megjelenő eredményeket. Amint a Magyar Honvédség légiereje új haditechnikai eszközzel gyarapodott, amit integrálni kellett a meglévőkhöz, akkor annak átfogó hatásmechanizmusát igen pontosan fel kellett volna mérni. Értelmetlen volt egy telepítésre tervezett rendszert önmagában, elvonatkoztatva, a környezeti viszonyokat és a működési körülményeket figyelmen kívül hagyva elemzéseket elvégezni, telepítést jóváhagyni, működést finanszírozni. Amennyiben az előzőekben ismertetett módon végrehajtott rendszerfejlesztés útján egy új fegyverzet, az elengedhetetlen rendszerintegráció mellőzésével technológiailag idegen működési környezetben üzemel, a ténylegesen rendelkezésre álló teljesítményének töredékét képesek a kapcsolódó rendszerek kihasználni. Röviden, a nagy ráfordításokért cserébe az új technológiával kiépített rendszer képességeiből kevés hasznosulhat a kapcsolódó eszközökön keresztül. Ezért a rendszerfejlesztésre szánt források megtérülése sem biztosítható, illetve az új konfiguráció alulmúlja a felhasználó által támasztott igényt, vagy az előírt követelményt. Levonható az a következtetés, hogy a rendszeridegen környezetben működtetett fegyverzet életciklus költsége magasabb a rendszerbarát környezetben üzemeltetettnél. A rendszerfejlesztésnek minden esetben olyan mértékű rendszerintegrációt kell megvalósítania, amivel az új alkotórész, elem, vagy alrendszer teljesítményének lehető legmagasabb szintű kihasználása biztosítható. 6 Protokoll: formát és tartalmat leíró szabályok és konvenciók gyűjteménye (szemantikai és szintaktikai), amely definiálja a szimulációs alkalmazások kommunikációs tulajdonságait. (DIS Glossary of M&S Terms, IEEE STD 610.3) 7 Iterfész: csatlakozási felület, vagy eszköz, hardverek, illetve szoftverek között. (Pluhár Gábor: Informatikai értelmező szótár, Válogatás az informatikai szakirodalom tanulmányozásához, Utolsó módosítás március 23.) 8

9 Napjainkra világossá vált az a tény, hogy a magyar légierő és légvédelem számára az elkövetkező évtized egyik legnagyobb, integrált katonai, mérnök-műszaki, technológiai és eljárás-technikai kihívása a NSIP 8 szövetséges pénzügyi alapból finanszírozott fegyverrendszerek kialakításának megtervezése, fejlesztések, beszerzések, a szükséges rendszerintegrációs feladatok végrehajtása, modellezés, szimuláció, tesztelés, telepítés, kiképzés és a rendszeresített eszközök használatba adása fogják jelenteni. A folyamatokat magyar katonai szervezetek számára első hallásra még kissé furcsán hangzó projekt menedzsmenttel, ciklikusan kell kidolgozni, végrehajtani. Ehhez a munkához a feladat súlyához mért, lehetőségekhez igazodó humán, szervezeti, technikai és pénzügyi forrásokat kell hozzárendelni. A meglévő erőforrások tervszerű átcsoportosításával, jól működő minták erős oldalainak felhasználásával célszerű egy rendszerintegrátori funkciókat betölteni képes szervezeti formációt kialakítani és működtetni. Meg kell vizsgálni, hogy a NATO hadműveleti, harcászati követelményeit megfogalmazó parancsnokságok, szervezetek, infrastrukturális, beszerzési és fenntartási ügyekkel foglalkozó intézmények, ügynökségek milyen módon szervezik meg a csúcstechnológia befogadására, megértésére, haditechnikai beültetésére, majd alkalmazhatóságra irányuló folyamatintegrációt. Milyen konzultatív, tanácsadó, döntéselőkészítő, döntéshozó bizottságok és testületek járnak el a tagországok közös alapból finanszírozott haditechnikai, vagy kiszolgáló eszközök fejlesztésével, beszerzésével kapcsolatban felmerülő ügyekben. Milyen kapcsolatrendszerben, szabályozott konzultációs rend szerint dolgoznak, kikkel állnak szerződéses, együttműködő, munka, formális és informális kapcsolatban, hogyan épül fel tervezési, szervezési és végrehajtási adminisztrációjuk. Milyen típusú információ technológiát használnak, és hogyan alkalmazzák azokat belső és külső kapcsolataik fenntartására, az adatok megszerzésére, tárolására, feldolgozására, továbbítására. Nem utolsósorban a fegyverrendszerek beszerzéseiben követett, kezdeményezéseken alapuló, úgynevezett alulról felfelé irányuló döntési mechanizmust, hogyan képesek összeegyeztetni a katonai hierarchiára jellemző vezetés és irányítás ellentétes direkciójával. A fenti kérdésekre fókuszáltan kezdeményezhető a magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztésében jelenleg követett elmélet és gyakorlat átvilágítása. A felmerülő kérdésekre adott válaszok adhatnak stratégiai keretet a légierő haditechnikájának tervezésében, fejlesztésében, beszerzésében, telepítésében, működtetésében, végül a hadrendből történő kivonásában felelős döntés-előkészítők, döntéshozók munkájához. Az átvilágítás eredményeire és ajánlásaira kell felépíteni a légierő fejlesztése során előtérbe kerülő, korszerű módszerekkel támogatott erőforrás-felhasználást, aminek eredményeképp kiemelkedő költség hatékonyság várható. Egészen leegyszerűsítve a problémakört, két kérdésre kell kimerítő és alapos választ adni, milyen rendszert és hogyan kell beszerezni. 8 NATO Security Investment Programme. NATO Biztonsági Beruházási Program. A szövetséges haditechnikai fejlesztések és beszerzések elméletének és gyakorlatának folyamatleírása. 9

10 Értekezésemben közreadom a magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztése során alkalmazható korszerű, modell és szimuláció támogatásával megalapozott beszerzést és annak kivitelezését támogató folyamatokat. Első logikai szerkezeti egységében röviden bemutatom a beszerzés jelentésének tartalmát és általános rendszerelméletét. A beszerzés alrendszereiben és folyamatokban alkalmazható korszerű modellező és szimulációs támogató eszközöket és alkalmazásuk lehetséges változatait. Ajánlásokkal élek a rendszerfejlesztés megvalósítására létrehozandó feladatorientált szervezet (együttműködő szervezetek) kialakítására, működésük rendjére. Példákkal támasztom alá modell és szimuláció megújult szerepét a szélesen értelmezett beszerzés korszerű eljárásaiban. Második logikai egységében bemutatom a légierő vezetési irányítási rendszereiben kialakítható döntéstámogató alrendszer számítógépes programjának egy lehetséges változatát. A számítógépes program önálló fejlesztés eredménye, a gyakorlatban alkalmazza azokat az eszközöket, amelyekkel integrálni lehet modellek és szimulációk segítségével létrehozott különböző hálózati, térinformatikai, repülési útvonal modell, adatbázis, adminisztratív és további más program szegmenseket, illetve irányítani a közöttük generált folyamatokat. A téma kidolgozását és aktualitását az alábbiak indokolják: A fejlett ipari műszaki technológiai kultúrával rendelkező NATO szövetséges tagállamok haditechnikai fejlesztéseiben bevált korszerű szervezéselméleti és gyakorlati megoldások, illetve rendszerelméleti megközelítések Magyar Honvédségen belül tapasztalható hiányos megjelenése. A hazai katonai publikációkban közzétett szűken értelmezett modell és szimuláció kiképzés-felkészítés központúságának kiszélesítése a rendszerfejlesztés, beszerzés, elemzés, tesztelés folyamatokban betöltött új szerepével. Magyarország NATO csatlakozása után magas prioritással kezelt légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztésével elindított beszerzések során tapasztalható korszerű projekt menedzsment elmélet és gyakorlat hiánya. Hazai publikációk hiánya, amelyek a légierő vezetési irányítási rendszerének NSIP keretén belül megvalósuló IT fejlesztéseit ismertetik. Modellekből és szimulációkból álló készlet hiánya, ami a jelenleg üzemelő, illetve beszerzésre, telepítésre tervezett IT rendszerek és környezetük, illetve a technikát működtető humán erőforrás interaktív demonstrációjára képes. A magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztések modell és szimuláció alapokon történő kivitelezéséhez rendelhető, nemzetközi előírások alapján aktívan működtetett minőségbiztosítási rendszer hiánya. A magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztésekhez kijelölt rendszerkonfiguráció követésének hiánya, amely szervezet a nemzeti és szövetséges szegmensekben alkalmazott eszközök életciklusát fejlesztői, felhasználói és fenntartói oldalról követi. 10

11 A magyar légierő doktrinális alapjaiban rögzített, a szövetséges feladatok végrehajtására felajánlott és kijelölt eszközök funkcionális működésén kívül eső, de honvédelmi célból rendszeresített, nem háborús katonai műveletek döntési információs rendszerét 9 alkotó és támogató korszerű IT eszközök hiánya. Kutatómunkám céljául tűztem ki (kutatási célok): A teljes életciklusra értelmezett beszerzés általános rendszerelméletének kialakítását. Rendszerszemléletű megközelítésben, a beszerzést felépítő különböző alkotóelemek, tartalmának, és a közöttük lezajló folyamatok általános keretbe foglalását. A légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztése során végrehajtandó fontosabb folyamatok, algoritmusok leírását és összefoglalását. Modell és szimuláció szerepének bevezetését a beszerzés szimulációs alapokon végrehajtott korszerű elveibe és módszereibe. A magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztéséhez célszerűen hozzárendelhető szervezeti forma, tartalom és tevékenység bevezetését. A magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztésében alkalmazott teszt és elemzés szimulációs támogatással kivitelezett változatának ismertetését. Ajánlások megfogalmazását a magyar légierő jelenleg működő és tervek szerint telepítendő vezetési irányítási rendszerének szövetséges szintű elvárásokhoz igazodó rendszerkonfiguráció követésére. A légierő vezetési irányítási rendszereit leképező modellek és szimulációk készletének összeállítására és alkalmazására vonatkozó ajánlások megfogalmazását, a hadviselés strukturáltságához igazodó fejlesztői architektúra kialakítását. A magyar légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztésének dokumentációs rendjébe javasolt Teszt és elemzés mester terv lehetséges felépítésének és tartalmának összefoglalását. A légierő döntés-előkészítő és döntéstámogató integrált programjának kifejlesztését, egy gyakorlatban működő alapváltozatban. A légierő döntés-előkészítő és döntéstámogató program rendszerintegrációs képességének bemutatását. A kutatási célok elérése érdekében, az általános és specifikus módszereket együttesen alkalmaztam. Az általános kutatási módszerek közül a megfigyelést, az indukciót és a kritikai adaptációt, a hadtudományi kutatómunka speciális módszerei közül a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, hadijátékok elemzését, valamint a katonai kísérlet módszerét alkalmaztam, míg a számítógépes program elkészítése alatt modell és szimuláció módszereken alapuló modellezés, szimuláció és stimuláció eljárásokat követtem. 9 Dr. Ruttai László, Dr. Krajnc Zoltán: A magyar légierő doktrinális alapjai. Egyetemi jegyzet, Budapest, o. 11

12 A kitűzött kutatási célok elérése érdekében: Tanulmányoztam az értekezés címében megjelölt témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmakat, a legújabb kutatások eredményeit. Konzultáltam és napi munkakapcsolatban vagyok a haditechnikai fejlesztésekben és beszerzésekben érintett nemzeti és nemzetközi szervezetek (HM HFBF, HM HBFF, HM BBBH, HM TH, MH LEPK, NATO SHAPE, NATO IS 10, NACMA 11, NAMSA 12, NC3A 13, NPC 14 ) vezetőivel, szakértőivel. A témával összefüggésben megjelent eddigi eredményeket összegyűjtöttem, az elhangzott véleményeket, észrevételeket és kritikákat feldolgoztam, majd értekezésemben felhasználtam. Publikáltam és pályázati tanulmányokat készítettem a légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztését leíró folyamatokról, modellalkotásról és szimulációk lehetséges változatairól. Elemeztem a magyar légierő vezetési irányítási rendszerének fejlesztése során alkalmazható, számítástechnikai eszközökkel támogatott modellek és szimulációk teszt eljárásokkal történő integrálásának elméletét és gyakorlatát. Hasznosítottam a modern információ technológiákra épülő, adott feladatok végrehajtására kifejlesztett interaktív szimulációk által nyújtott szolgáltatás halmazt. Hasznosítottam munkám során a NATO közös alapból finanszírozott magyarországi, IT vonatkozású haditechnikai beszerzések projektjeinek menedzselése során összegyűjtött információkat és tapasztalatokat, amelyek felhasználásával különböző ajánlásokkal éltem. Megismertem több NATO tagállam (Egyesült Államok, Dánia, Németország, Norvégia), szövetséges és nemzeti haditechnikai fejlesztésben és beszerzésekben követett elméletét és gyakorlatát. Felhasználtam az Interneten megtalálható, széleskörűen hozzáférhető, főként angol nyelvű elektronikus szakanyagokat, direktívákat, szabályzatokat, utasításokat, konferenciákat, előadásokat, prezentációkat és más fontos információkat. Tapasztalatokat gyűjtöttem a NATO, német, dán és norvég programozó központok vezető és szakértő állományától szervezeteik felépítéséről, modell és szimulációs eszközök alkalmazásáról, szerződéses és együttműködő kapcsolatrendszereikről. 10 NATO International Staff. NATO Nemzetközi Törzs. 11 NATO ACCS Management Agency. NATO Légi Vezetési és Irányítási Rendszereket Igazgató Ügynökség, a szövetség egységes, integrált légvédelmi rendszerének kiépítését menedzselő szervezet. 12 NATO Maintenance and Supply Agency. NATO Fenntartási és Ellátó Ügynökség, a szövetség átfogó logisztikai támogatására létrehozott ügynökség. 13 NATO Command, Control and Consultation Agency. NATO Vezetési és Irányítási Konzultációs Ügynökség, a szövetség integrált vezetés és irányítás rendszereinek kiépítésében szakértő szervezet. 14 NATO Programming Center. NATO Programozó központ. A NATO tulajdonába tartozó szoftverek átfogó követését végzi. 12

13 Részt vettem a NATO különböző szervezeteinek, és szervezetközi munkacsoportjainak ülésein (WG-28 15, NATO IC 16, WOC/SQOC CEWG 17, AAC 18, AHC 19, ASC 20, CSI PG 21 ), ahol a szövetséges szintű haditechnikai fejlesztések és beszerzések stratégiáját, eljárásainak rendjét és gyakorlatát ismertem meg, majd építettem be dolgozatomba. Tanulmányoztam a légierő vezetési irányítási rendszerének fejlesztését integrált módon vezetni képes szervezetek célszerű összeállítását, dokumentációs igényét és az aktuális feladatokhoz kijelölhető forrásokhoz történő hozzáférést. Feldolgoztam a modellezés és szimuláció új megjelenési formáit, a hagyományos felhasználási területeken - kiképzés, felkészítés - túlmutató rendszerfejlesztési folyamatokban és a projektek menedzselése során. Önálló munkával számítógépes programot fejlesztettem, modell és szimuláció területen végzett elméleti kutatatásaim eredményeinek gyakorlatban történő hasznosíthatóságának bizonyítására. A saját fejlesztésű számítógépes programban integráltam a légierő és légvédelem működési környezetét leíró adatbázisokat, digitális térképeket, illetve fejlett térinformatikai alkalmazásokkal megoldható feladatokat, a valós idejű feldolgozást és megjelenítést igénylő követelményekkel. Értekezésemet az alábbiak szerint strukturáltam: Az első logikai egység három fejezetre tagolódik. Az első fejezetet a teljes életciklusra értelmezett beszerzés általános rendszerének ismertetésével kezdem. Itt kapott helyet a fejlett ipari műszaki-technológiai kultúrával rendelkező országok (Egyesült Államok, Dánia, Németország, Norvégia) haditechnikai fejlesztések és beszerzések menedzselésére kialakított, a termékfejlesztést integrált módon megvalósító szervezeti forma és tartalom bemutatása. A második fejezethez az első fejezet végén található teszt és elemzés szimulációval támogatott folyamatelmélet vezet át. A második fejezetben található a rendszerfejlesztés folyamataihoz előírt teszt és elemzés új, szimulációval kiterjesztett változatának bevezetése. Ez az iteratív jellegű tevékenységsorozat kíséri végig a katonai képesség növelése érdekében elindított átfogó rendszerfejlesztést. 15 Working Group 28. A légvédelem földi telepítésű elektronikai rendszerek beruházásait véleményező, döntés előkészítő munkacsoport. Jelentéseit a döntéshozó testületek, kiemelten az Infrastrukturális Bizottság messzemenőkig figyelembe veszi. A 19 tagállamon kívül többek között a NACMA, NAMSA, NC3A, NPC, IS és SHAPE képviselői is helyt kapnak a tanácskozásokon. 16 Infrastructure Committee. Infrastrukturális Bizottság. A NATO közös alapok felhasználásával tervezett beruházásokat érintő kérdésben dönt. 17 Wing Operation Center/Squadron Operation Center Cost Estimate Working Group. Repülő ezred/század hadműveleti központ költségbecslését kidolgozó munkacsoport. 18 ACCS Advisory Committee. ACCS Tanácsadó Bizottság. 19 ACCS Hardware Committee. ACCS Hardver Bizottság. 20 ACCS Software Committee. ACCS Szoftver Bizottság. 21 CRC SAM Interface Programme Group. Légvédelemi harcvezetési és jelentő központ és a földi telepítésű légvédelmi rakéta csapatok közötti kommunikáció megvalósítását menedzselő csoport. Jelenleg 8 tagállam részvételével működik. 13

14 A légierő nagybonyolultságú, integrált vezetési irányítási eszközeit modellező szegmenseken már a fejlesztés megindításától elvégezhetőek a sikeres telepítést és üzemeltetést elősegítő teszt és elemzés. Ez a kiemelten fontos kulcsfolyamatnak a részletes ismertetése folytatódik a következő fejezetben. A harmadik fejezetben megjelölöm a szimulációs támogatással végrehajtott teszt és elemzés hatékonyabb alkalmazásához kialakított speciális műszaki-technológiai forrásokat és szabványokat. Értekezésem második logikai egysége a negyedik fejezetben található. Itt ismertetem az objektum orientált módszerrel, önállóan kifejlesztett számítógépes programomat. Az alkalmazás bebizonyítja, hogy korszerű szoftverfejlesztő eszközökkel lehetőség van különböző modelleket, a kereskedelemben kapható programokat, és a közöttük lezajló események szimulációját egy döntéstámogató vezetési irányítási rendszer architektúra változatba integrálni. Kutatásaim eredményeit a befejezésben összegzem, megjelölöm új tudományos eredményeimet, és ajánlásokat teszek a további hasznosításra, kutatómunkára. 14

15 1. FEJEZET Absztrakt modellek építése a valóság alaposabb megismerését támogatja. (szerző) A BESZERZÉS ÁLTALÁNOS RENDSZERE, MODELL ÉS SZIMULÁCIÓ TÁMOGATÁSÁVAL VÉGREHAJTOTT GYAKORLATA 1.1 A BESZERZÉS ÁLTALÁNOS RENDSZERELMÉLETE A fejezet ismertetése előtt célszerű meghatározni milyen magyar tartalom rendelhető az angol acquisition, procurement és investment szavak magyarra fordított megfelelőihez. Az angol acquisition szó több magyar nyelven íródott publikációban, mint akvizíció (megpróbálva talán így visszautalni a szó angol nyelvterületen megszokott jelentésére) szerepel. Esetünkben magyar megfelelője a beszerzés szó lehetne, amennyiben a hazai gyakorlatban ez nem jelentene egyet szűken vett tartalmával, ami csupán két mozzanatra, a forráskiválasztásra és vásárlásra korlátozódik. Rendszerfejlesztéssel összefüggésben, az eredeti angol nyelvű publikációk acquisition szó alatt valamilyen képesség elérése érdekében kialakítandó rendszer, vagy szolgáltatás igényének megjelenítésétől, egészen annak kivonásáig tartó átfogó folyamat-komplexumot értik a szerzők. Kifejezetten érvényesül a fenti megállapítás a légierő igen összetett és bonyolult vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztése során. Procurement fogalom mögött az eredeti írásművek az előző gondolatban említett két mozzanatot értik, tehát a forráskiválasztást és vásárlást. Végül az investment, ami ebben az esetben talán a legszélesebben értelmezhető, magába foglalja a közgazdaságtudományban meghonosodott és a magyar nyelvben beruházásként, egyben befektetésként körülírható fogalomkört. Az invesztíció során elsődlegesen a tulajdonlás kérdése merül fel, ami természeténél fogva előtérbe helyezi a szervezés- és vezetéselméleti aspektusokat is. Ebből levonható az a következtetés, hogy az investment szó, tartalmában az ipari-kereskedelmi cégformációk értelmezésében nyert jelentése alapján meghatározóan a pénzügyi, jogi szegmensek dimenziójában foglal helyet. A disszertáció a légierő vezetési irányítási rendszerének IT fejlesztése aspektusból dolgozza fel a modell és szimuláció szerepét, ezért a továbbiakban beszerzés alatt az első bekezdésben megfogalmazott új, a rendszer teljes életciklusára vonatkozó jelentése jut érvényre. A beszerzés általános rendszerének leírása alkalmazható a honvédelmi célból elindított fejlesztések során. A beszerzés négy típusát lehet megkülönböztetni: Meglévő, működő rendszer módosítása, korszerűsítése. A rendszermódosításhoz szükséges döntés műszaki-technológiai megvalósításának tervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nyílt rendszerek beültetésének lehetőségére. Ezzel a módszerrel egyre átláthatóbb környezetben fog üzemelni a 15

16 hardver és szoftver eszközök sokaságából összeállított fegyverzet. Gondot kell fordítani még a jövőbeni architektúra 22 kijelölt szabványaihoz történő igazodásra. Kereskedelmi termék. Ebben az esetben is érvényesek az előző pontban írt megállapítások. A kereskedelmi forgalomból vásárolt eszközök esetleges összekapcsolását, jövőbeni integrációját jelentős mértékben leegyszerűsítik a transzparens, nyílt rendszerek (Open System Interconnection OSI) szabványkövetéssel előállított termékek felhasználása. Fejlesztést nem igénylő termék. Egy vagy több korábbi fejlesztés eredményeképp létrejött, esetleg vásárlással kiegészített, speciális célból összeállított rendszer. Felhasználható korábban előállított szoftver és hardver eszköz. Fejlesztés. Napjainkban a leggyakoribb példa erre a szoftverfejlesztés, amit egy megrendelő által összeállított feladat automatizálása érdekében készít el a megbízott cég, vagy szervezet. Belátható, hogy egy rendszerfejlesztés során felmerülő beszerzések típusait szinte lehetetlen élesen elkülöníteni egymástól. A rendszerfejlesztést logikusan összefoglaló stratégiai koncepció kialakításával ajánlott kezdeni, amiben a szükségszerűen előállt különböző beszerzési típusok is meghatározásra kerülnek. A stratégiai koncepcióban a beszerzés típusainak megfelelő specifikációit célszerű rögzíteni, meghatározva a beszerzés általános rendszerében megtalálható alrendszereket, az alkalmazásra kijelölt elemeket, illetve a közöttük lezajló eseményeket, folyamatokat. A Beszerzési stratégia nagybani kialakítását az 1. számú ábrán látható algoritmus segítségével lehet elkezdeni. A Beszerzési stratégia kialakításában szerepet kaphatnak továbbá az alábbi kérdések köré összegyűjtött és kiértékelt információk: Követelmények, igények összeállítása, indoklása. Hadműveleti követelmények, harcászati szintű igények, meglévő képességeket ismertető okmányok, illetve más kapcsolódó dokumentumok. Követelmények, igények beazonosítása. Házon belül végrehajtható fejlesztés, nyílt üzleti projekt, életciklus kiszolgálás, új eszközvásárlás, rendszermódosítás, korszerűsítés, szolgáltatáscsomag vásárlás, technikai tanácsadás, kiképzési rendszerelemzés, stb. Termék és szolgáltatás csomagok összeállítása. Piackutatás során célszerű beazonosítani a létező és a fejlesztés alatt lévő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a követelmények és igények kielégítése céljából beszerezhető. 22 Architektúra fogalom az IEEE (Institute for Electrical and Electronic Engineers - Elektromos és Elektronikus Műszaki Intézet) szabványtár száma alatt található. Az architektúra elemekből álló struktúra, amely a tervezés és fejlesztés időtartama alatt meghatározza az alapelveket, építi kapcsolatrendszerüket és vezeti kijelölt feladataikat. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztérium a szabványkövetéssel egyidőben, a nemzetvédelem specifikumára tekintettel 3 alapvető, hadműveleti, rendszer és technikai architektúrát jelölt meg. Bővebben a pontban. 16

17 Szükségletek megfogalmazása. Kulcsjellemzők meghatározása a felhasználó által meghatározott igényekkel összhangban. Gazdasági jellegű döntés. A beszerzés típusának (bonyolultabb rendszer esetében típusainak) meghatározása. A lehetőségek közül néhány: kereskedelmi cikk, fejlesztés nélkül beépíthető eszköz, új szoftver kifejlesztés, használatban lévő szoftver korszerű hardver platformra átkódolt változatának létrehozása, kommunikációs alrendszerek korszerűsítése kereskedelmi forgalomból beszerezhető eszközök és házon belül végrehajtott fejlesztések közös felhasználásával stb. Beszerzési stratégia kifejlesztése. Az igények, követelmények, előzetes piacfelmérés és a használatban lévő rendszerek, illetve környezet működésének elemzéséből összegyűjtött információkból állítható össze. Hadműveleti igény felmérése. Szolgáltatás igénye jelent meg? Nem Használatban lévő rendszer? Nem Piackutatás. Igen Igen Szolgáltatás beszerzésének folyamatai. A meglévő rendszerek integrálása, módosítása. Rendszer életciklus és logisztika elemzése. Elgondolás Igen Kereskedelemi cikk alkalmas? vagy Nem Rendszerfejle sztés stratégiai tervének kid l á Tender előkészítése. Igen Fejlesztés nélkül megvalósítható? Nem Alrendszerek interoperabilitását biztosító, a működéshez szükséges, fejlesztést nem igénylő elemek, termékek beszerzési forrásainak felkutatása, majd a megfelelő beszerzési rendszerfolyamatok kidolgozása, és a projekt megindítása. Fejlesztést igénylő projektek beindítása 1. számú ábra A Beszerzési stratégia kialakítását támogató algoritmus 17

18 A Beszerzési stratégia megfogalmazását követően azokra a pontokra célszerű az erőforrásokat összpontosítani, amelyek az adott esetre jellemző módon az átfogó elképzelés részei. A beszerzés, rendszerelméleti szempontból, hat jól körülhatárolható alrendszerből építhető fel. Az alrendszerek hagyományos értelemben időrend szerint követik egymást. A 2. számú ábra foglalja össze a beszerzés általános megközelítésben megtalálható főbb elemeit, alkotórészeit, és a közöttük lezajló folyamatokat, illetve a logikai kapcsolatok hierarchiáját. Általános megközelítésben a beszerzés rendszerét alkotó alrendszerek az alábbiak: 1. Követelmények és igények megjelenítése. 2. Elgondolás kialakítása. 3. Program meghatározása, kockázat csökkentése. 4. Műszaki- és gyártásfejlesztés. 5. Termék előállítás, telepítés és működés, fenntartás. 6. Rendszerkivonás. A Beszerzési stratégia jelöli ki azokat az alrendszereket, és azokon belül a további alrendszereket, elemeket, alkotórészeket és folyamatokat, amit egy adott rendszerfejlesztésen belül célszerű megvalósítani. Ezt követően állhat össze egy algoritmus és időrend, amelyek már a rendszertervek alapjait képezhetik. Célszerű elemezni azokat a folyamatokat, amelyek párhuzamosan, a beszerzés korai szakaszában beindíthatóak. IT rendszerfejlesztések esetében a Beszerzés stratégia kialakításánál indokolt lehet megvizsgálni, hogy a modell és szimuláció nyújtotta korszerű támogatás igénybe vehető-e. A következőkben ismertetésre kerülő formai és tartalmi ajánlások természetesen nem kötelezően betartandó elmélet és gyakorlat. Az alrendszerek ismertetése az általánosan bevált és követett, a napi életben is kialakult mozzanatok összefoglalására törekszik. A gyakorlatban elindított beszerzés során a formai és tartalmi ajánlásokat a célszerű egységes keretbe foglalni. Egyedi, indokolt esetekben a felsoroltakon kívül ajánlott új alkotórészekkel is kiegészíteni az általános mozzanatokat, illetve lehetőség van a fölöslegesek mellőzésére. 18

19 ELSŐ DÖNTÉS MÁSODIK DÖNTÉS HARMADIK DÖNTÉS NEGYEDIK DÖNTÉS ÖTÖDIK DÖNTÉS 1. ALRENDSZER 2. ALRENDSZER 3. ALRENDSZER 4. ALRENDSZER 5. ALRENDSZER Követelmények és igények megjelenítése Elgondolás kialakítása Program meghatározása, kockázat csökkentése Műszaki- és gyártásfejlesztés Termékelőállítás, telepítés, és működés, fenntartás Szervezet kialakítása Vissza a 3. alrendszerhez Nem Szerződésben ajánlott opciók Igen Ajánlott opciók kivitelezése Rendszer Szolgáltatás Hadműveleti követelmények Követelmények elemzése Előzetes költségbecslés Beszerzési programterv Beszerzési stratégia Életciklus költségbecslés Program dokumentáció Vállalati interfész Beszerzési csomag Forrás kiválasztás Kizárólagos forrás Kezdeti működési képesség Teszt Technikai szemle Szerződéskötést követő mozzanat Igen További termékek igénye Nem Életciklus követés igénye Igen Nem Nem Fejlesztés vége Teljesítés igazolása Életciklus követés igénye Igen 6. Rendszerkivonás Életciklus követés, előírt logisztika Kisértékű beszerzés Teszt és elemzés mester terv Előzetes kiválasztás Szerződés megkötése 2. számú ábra Beszerzés általános rendszerleírása, folyamatai 19

20 1.1.1 KÖVETELMÉNYEK ÉS IGÉNYEK MEGJELENÍTÉSE Jellegét tekintve rendszerfejlesztés, szolgáltatás, vagy kis értékű vásárlás eseteit lehet megkülönböztetni ebben az alrendszerben. Ezeket az eseteket gyakorlatilag elég egyszerű megkülönböztetni egymástól, ezért nem igényel külön algoritmizált döntési mechanizmust. Rendszerfejlesztés során a beszerzés irányulhat egy új eszköz telepítésére, egy meglévő és működő rendszer másolati példányának telepítésére új helyszínen, kereskedelmi forgalomban beszerezhető termékekre és azok integrációjára, illetve külön fejlesztést nem igénylő eszköz beépítésére, rendszeresítésére. Szolgáltatás esetében a végtermék, vagy a rendszer kiszolgálása érdekében meghatározott feladat kijelölt időtartamban történő végrehajtására szerződhetnek az érintett felek. Általánosságban két nagy csoportja különböztethető meg, személyes jelenlét útján elvégzett kiszolgálás (pl. számítástechnikai hálózat rendszergazda feladatok ellátása), illetve a szolgáltató személyes jelenléte nélkül végzett ellátás (pl. víz-, villanyszolgáltatás). Kis értékű vásárlás esetén több alrendszer érintése nélkül, de a hatályos törvények és rendeletek betartásával, lehetőség van egyszerűsített beszerzési metodika bejárására. Ennek útvonala szintén megtalálható a 2. számú ábrán. Továbbgondolásra érdemes, hogy az Egyesült Államok kormányzati adminisztrációjában a kis értékű vásárlások leegyszerűsítése és a rendelkezésre álló költségvetési keretek naprakész frissítése érdekében vásárlói kártyákat bocsátottak az állami forrásokból gazdálkodó intézmények, szervezetek rendelkezésére. Segítségükkel azonnal kimutathatók és elemezhetők az egyszerűsített beszerzés forrásainak állapota, illetve a pillanatnyilag rendelkezésre álló eszközök. Az első és második alrendszer között található döntési szituáció elé érkezve a beszerzésben érdekelt felek a rendelkezésre álló információk alapján a döntéshozók elé tárhatják jóváhagyásra az új követelményt, vagy igényt kielégítő fejlesztési javaslatokat ELGONDOLÁS KIALAKÍTÁSA Elgondolás kialakításakor az alternatívák megvalósíthatósága az elemzés tárgya. Célszerű előny-hátrány tanulmányokat készíteni az opciók között. A legmegfelelőbbnek ítélt változatra kidolgozható az első megközelítésben használható költségbecslés és kivitelezési ütemterv. Az alrendszer legalább három főbb elemet tartalmazhat. Elsőként a Hadműveleti követelmények című dokumentumban célszerű világosan rögzíteni az új képesség helyét és szerepét, működtetésének közvetlen vagy közvetett módon kifejtett hatásait. A dokumentumban a következő legfontosabbnak tekinthető kérdésekre célszerű kitérni: Hadműveleti képességek általános leírása. Hadszíntér ismertetése. A meglévő rendszer hiányosságai. Az igényelt, vagy elrendelt képesség paraméterei, rendszerkiépítés, logisztika, készenlét, egyéb fontosnak ítélt rendszerjellemzők. 20

21 Program biztosítása, működés-fenntartás megtervezése, ember és rendszer integráció, források, logisztikai elgondolások, interoperabilitás, C4I 23, szállítás, tárolás, szabványosítás, térképészeti és környezeti biztosítás, általános adminisztratív ügyek. Haderő struktúrában elfoglalt hely és szerep. Időrendi kérdések. Másodikként a rendszerrel szemben támasztott követelmények, felmerülő igények elemzése alkotórész említhető meg. A felhasználói oldalról megjelenő igények indokolt esetben egy új vagy módosított rendszer formájában valósulhatnak meg. A második ábrán látható módon a rendszer jellegű beszerzés folyamata mindkét ponton áthalad. Harmadik az Előzetes költségbecslés. Költségbecslés összeállítása során a forrásigény szempontjából fontos kérdéseket célszerű megvizsgálni, amit a lehetőségek birtokában ajánlott a teljes életciklusra kivetítve elvégezni PROGRAM MEGHATÁROZÁSA ÉS A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE. Az elgondolás kialakítása után második döntési helyzet állt elő. A Hadműveleti követelmények és az Előzetes költségbecslés kiemelt dokumentumok elfogadása után megkezdődhet a program részletes kivitelezésére irányuló tervezőmunka. A program kivitelezésére egy feladatorientáltan összeállított csoport (lásd bővebben 1.3 alfejezetben) vezetésével elkészülhet a Beszerzési stratégia végső verziója, a kivitelezéshez iránymutató Teszt és elemzés mester terve, illetve az Életciklus költségvetés első változata. A dokumentumok nagy többsége úgynevezett élő dokumentum, tehát a rendszerfejlesztés során bekövetkező változásokat rendszeresen át kell vezetni, és az aktuális verziót jelölő azonosító számmal ajánlott ellátni. Ezt a széles körben kialakult gyakorlatot a magyar honvédelmi célú fejlesztések során is célszerű bevezetni. Az alrendszer elemi szintjeinek tartalma: A program végrehajtását menedzselő csoport megalakítása. Fontos rögtön az elején tisztázni, hogy nem a klasszikus értelemben vett adminisztratív (költségvetési) szervezet létrehozásáról van szó. Alapvetően kijelölt projekt menedzser, projekt mérnökök, projekt logisztikai és szerződéskötő szakértők alkothatják a csoport magját. A beszerzés jellegéből adódóan az előzőek kiegészülhetnek a továbbiakkal: rendszerelemző, jogi tanácsadó, szerzői jogvédelmi tanácsadó, üzleti és pénzügyi menedzser, rendszermérnök, teszt mérnök, programvezető adminisztrátor, biztonsági szakértő, költségelemző, logisztikai/támogató szakértő, adatmenedzser, megbízhatóság és fenntarthatóság szakértő, gyártás/előállítás szakértő a konfiguráció, adat és minőségbiztosítás területeiről, illetve felhasználó/ügyfél összekötő a kivitelezés különböző területeiről. Beszerzés programterve. Magába foglalja a költségekre, időrendre és a megvalósításra vonatkozó alapvető célkitűzéseket. A Beszerzés programtervre dolgozható rá a Program dokumentáció, amit a program kivitelezésére kijelölt csoport folyamatosan vezet a projekt megvalósítása időszaka alatt. Beszerzési stratégia. 23 Command, Control, Communication, Computer and Information. Vezetés, irányítás, kommunikáció, számítógép és információ 21

22 Az első alrendszer kimenetén megjelent Beszerzési stratégiát célszerű az időközben kialakított elképzelésekkel kiegészíteni. Meg lehet említeni azokat az eseményeket, amelyek a fejlesztés kivitelezése során előre tervezhetően bekövetkezhetnek, illetve ki lehet térni a beszerzés típusára, a felállított menedzsment összetételére, humán és anyagi erőforrások meglétére, költség, időrend és kockázatcsökkentés, és más fontosnak tekintett kérdésekre. A kiegészítés tartalmára és mennyiségére utaló verziószám korrekciót is indokolt elvégezni. Gyakorlatilag első megjelenéskor az 1.0 verziószámmal ellátott dokumentum esetén a nagyobb léptékű tartalmi és mennyiségi változás esetében 2.0, kisebb módosítást követően az 1.1 verziószámmal lehet ellátni a dokumentációt. Ennek gyakorlata elfogadott nemzetközi szabványokon alapul. Életciklus költségvetés. A gondosan összeállított dokumentumnak kulcsszerepe van a harmadik döntési helyzetben. Tartalmát tekintve az Előzetes költségbecslés (második alrendszer eleme) bázisára épül és kitérhet a következő pontokra: Világosan megfogalmazott program célkitűzések, rendszer követelmények, rendszerjellemzők és a kivitelezéshez szükséges szabvány munkafolyamatok részletes lebontása. Átfogó, költségelemekre kiterjedő felmérésen alapuló számítás. A költségek következetesen összeállított struktúrája, amely egyrészről igazodik a hatályos pénzügyi és számviteli előírásokhoz, másrészt alternatívákat is magába foglal, illetve a működés-fenntartás erőforrást is tartalmazza. Összegezve sem túl optimista, sem túl pesszimista, jól felmért kockázatokon alapul, és reális adatokkal szolgál a döntéshozóknak. Program dokumentáció. A fejlesztés bonyolultságától függően az alábbiakban felsorolt általánosan ajánlott dokumentációtól az aktuális gyakorlat eltérhet. Célszerű azonban a későbbiekben felmerülő rendszermódosítás kivitelezésének megkönnyítése érdekében a listából válogatva az adott esetet összefoglaló szükséges dokumentumokat elkészíteni. Rendszer követelmények. Nyílt rendszerek alkalmazásának vizsgálata. Várható környezeti hatások. Program költségbecslés, majd költségvetés. Életciklus költségbecslés, majd költségvetés Költség előirányzatok. Időrend és kivitelezés. Ajánlások a költség, időrend, és a kivitelezés célkitűzéseinek jóváhagyására. Megvalósíthatósági tanulmány. Teszt és elemzés stratégiája. Beszerzési stratégia a logisztikai koncepcióval. Teszt és elemzés mester terve. A terv felépítése a 2.8 alfejezetben található meg. 22