Bolgár folklór. Népi mitológia

Átírás

1 Bolgár folklór Népi mitológia

2 A folklór: Kollektív esztétikai tudatforma, jellemző társadalmi-történeti meghatározottsággal, szerkezettel és objektivációs rendszerrel. (Magyar Néprajzi Lexikon) Három nagy területe van: a mindennapi élet folklórja (a szokások tágabban értelmezett területe), a művészeti műfajok (népköltészet, díszítőművészet, tánc), az ideológiai állásfoglalások (hiedelmek, vallási képzetek és rendszerek, értékítéletek).

3 Bulgáriában a folklór alatt a hagyomány azon részét értik, amely a társadalom földművelő korszakával kapcsolatos, és olyan alkotási formákat tartalmaz, amelyeket művészinek lehet tekintetni. Ezek a zene és a népművészet: énekek, táncok, szóbeli folklór annak sokszínűségével (a meséktől a közmondásokig), a tárgyi művészet hímzések, kőplasztika, fafaragás, kenyérdíszítés stb. (Folklór - Т. I. Zsivkov)

4 A bolgárok klasszikus folklórja: gazdagon kidolgozott és mind a mai napig élő kulturális rendszer. Kapcsolat tételezhető fel a bolgár folklór és az ókori trákok szellemi élete között, a szláv és a protobolgár hagyomány bonyolult transzformációja figyelhető meg. Kapcsolat a többi balkáni nép kulturális hagyományaival. A bolgár folklór kétoldalúsága: - egy agrártársadalom szellemi kifejeződése; az emberi élet és gazdaság éves ciklusának átalakulása kulturális hagyománnyá, amelynek alapja a népi szertartásrend. - A bolgárok történelmi idejének kifejezése: eposzok, mitológiai hősök, hiedelmek, mesék, legendák, énekek. Kapcsolat a pravoszláv kereszténységgel: Vallásos eposzok, ahol a főszereplők Isten, Szűz Mária, Szt. György, Szt. Péter, Szt. Demeter, Rilai Szt. Iván.

5 Mítosz, mitológia Mítosz: fantasztikus művészeti elbeszélés, az emberi fantázia szüleménye, amelynek igazságában kitalálói hisznek, és amellyel valós természeti és társadalmi jelenségeket magyaráznak. Mitológia: a társadalmi tudat egy formája, törekvés a világ megértésére és uralására. A világmindenség modellezése, a ismereti űr kitöltése fantáziával. Hit a mítosz állításainak igazságában. A mítosz magyarázó funkciója, a mítosz, mint a természeti népek tudománya. Mítosz és művészet a mitológiai elemek absztrakt kifejezése.

6 Bolgár népi mitológia A bolgár nép hagyományos világnézetének része az iparosodás előtti időkből. Mitológiai elképzelések és alakok rendszere, amely beolvad a bolgárok szellemi kultúrájába. Tényezők: A szlávok, protobolgárok, késő antik kori népek mitológiája; A keresztény vallás hatása; Népi kereszténység a keresztény és az azelőtti hiedelmek párhuzamos létezése egy egységes rendszerben; Kereszténység a törökkorban erős keresztény tudat, gyenge vallási ismeretek; A mitológiai hiedelmek fokozatos leépülése az Újjászületéstől napjainkig: a mítosz művészetté alakulása.

7 A BOLGÁR FOLKLÓR TÖRTÉNELMI GYÖKEREI Trákok indoeurópai eredetű nép, az egyik legkorábbi európai civilizáció megteremtői. Első leletek: Várnai nekropolisz (i. e. V. évezred) tervezett és erődített települések, szentélyek, arany ékszerek, agyagszobrok és agyagedények. III-II. évezred: a trákok az egyik legnagyobb számú európai nép, fejlett fémműves kultúrával (Valcsitran-i, kincs), jól szervezett településekkel. Első történelmi említés: Homérosz, a trákok Trója oldalán harcolnak; Hérodotosz (i. e. V. ): a trák nép az indiaiak után a legnépesebb, és ha egy ember kormányozná, hatalmas és legyőzhetetlen lenne.

8 Hellasz fejlődése: városállamok. Trákok megmarad a mükénéi társadalomszerkezet: harcos arisztokraták vezette, társadalmilag rétegzett népesség, magas szintű fémművességgel. Trákok a görög mítoszokban: Trójai háború, Odüsszeia kikonok, Diomédesz, Likurgiosz, Orpheus (Oiagrosz és Kalliopé fia). Lovas arisztokrácia a harcos és lova elválaszthatatlan egység (VI-III sz.); Megjelennek az erődített város-kezdemények, a király(ok) és a királyi tanács, kereskedelem, erős görög kapcsolatok, hellénizáció.

9 Odrisz királyság a legjelentősebb trák állam, fontos királyok: I. Szeutész ( ) és I. Kotisz ( ), a területet végül Macedóniai Philipposz foglalja el, de a trákok megőrzik autonómiájukat, később ellenállnak a kelta inváziónak is (i. e. III. sz.). Római hódítás (i. sz. körül): a trák nép integrálása; városalapítások, római típusú fejlődés (Moezia és Thrákia provinciák). A kereszténység térhódítása: Nagy Konstantin ( ).

10 A trák kultúra a helyi hagyományokon és az égéi és kisázsiai népek kulturális hatásán alapul. A hódítások után erőteljes hellén és római hatás figyelhető meg, a helyi sajátosságok megőrzésével. A trák kultúrát a vallás, a mitológia, a szobrászat, építészet, művészet, illetve a trákoknak a világról szerzett ismeretei és életmódja alakította ki. Legjelentősebb építményeik a: Városok és erődített paloták (Kabile, Szevtopoliszt) Vallási központok, halom temetések (a trák uralkodók völgye, Perperikon, vallási központ Sztaroszel falunál). Monumentális temetkezőhelyek (Kazanlak-i kritpa) Nemesfémből készült kincslelet (Panagjuriste, Rogozen).

11 A trákok vallása A trák mitológiai rétegeket gyakorlatilag lehetetlen elválasztani az antik és a későbbi szláv/bolgár hiedelmektől. Több istenhit: az istenségek egy része közös volt, néhányat pedig csak egyes törzsek tiszteltek. Nem szerveződtek hierarchikus rendbe, mint a görög istenek, funkcióik gyakran egybeestek. Istenanya Bendida tisztelete; fiai Düonisszos [Zagreusz] (földi) és Apollón (nap) tisztelete az isten csak darabokra tépve tud meghalni és újjászületni. Orfeusz [Zalmoxis] antropodémon, közvetítő az istenek és az emberek között (emberi természetű halhatatlan) az uralkodó mint élő Orfeusz (Bendida és Apollón/Düonisszos fia). Trák hérosz = a lovas (marka ló), összekötő élet és halál között.

12 Feltehetően trák eredetűek: Tündérek (cамовили, юди), névtabu, szoláris/alvilági funkciók, ember álldozat. Busók [kukeri], ruszalii. Kultuszok: Természet iránti kultusz: szent erdők, források, fák, patakok tisztelete; Nimfák, múzsák és démonok tisztelete; Az élet szentséges fája: három osztatú világkép; az istenek is triászokba szerveződnek; Gyógyítás tűzzel és vízzel; tűztánc; Nap kultusz; Ráolvasások, rontások használata; Zene.

13 Перперикон

14

15

16 Protobolgárok (прабългари) Eredetük nem tisztázott, valószínűsíthető a hun, türk, illetve iráni rokonság. Törzsekben, törzsszövetségekben éltek, első államunk a Kubrat kán vezette Nagy Ó- Bulgária (Fekete tenger északi partvidéke) 665 körül szűnik meg. Fiai széttelepülnek, Aszparuh a mai bolgár területre költözik, ahol győztes csata után 680- ban szerződést köt Bizánccal megkapja a Duna és a Balkán közötti területet.

17 Vallás: nem rendelkezünk pontos információkkal vallásukról, más türk népekkel lehet összevetni. Bizonyos a főisten, Tangra megléte, de valószínű más istenek tisztelete is. Legfelsőbb szint: Tangra; Kultúrhéroszok: Avitohol, Irnik; Halottkultursz: az ősök tisztelete (kőbabák); Szent állatok tisztelete: farkas, szarvas, sas, kutya, ló; Természeti objektumok (föld, víz) tisztelete; Bináris oppozíciók; Капище (kapiste) a protobolgárok szentélyei; egymásba épített négyszögek, a világ és a teremtés ábrái, a kán papi funkciói. Naptár: kínai 12 éves ciklus (állatos)

18 Protobolgár vallási szentély (капище)

19 A madarai lovas (Мадарският конник)

20 A kánok palotája, Pliszka

21 Szláv istenségek: a Bulgária területén élő szlávokról alig van adat; név szerint csak Perun istent említik, valószínűleg folyókat és nimfának is tiszteltek. Főisten: Perun a villám létrehozója, a világmindenség ura, akinek állatáldozatot mutatnak be. Jellemzői: Férfi istenség; Antropomorf; Magas hegyen (Pirin) él; Attribútumai: villám és menydörgés, tölgyfa; Funkciói: hadi, büntető és adományozó (Peperuda szertartás).

22 A szláv mitológia szerkezete Az istenségek felső szintje: több isten lehetett, pontosan körülírt panteon nélkül, a törzsek más isteneket preferáltak Perun, Velesz, Szvarog, Dazsbog, Bjal bor, női istenség. Az otthon és a család védelmezői: Sztopan (kígyó). Mitikus lények - állatok: sárkány, farkasember; - nap, hold, víz, erdő, hegy; tündérek, szellemek, démonok (mora); - kultúrhéroszok Krali Marko; - az emberi lélek (a testtől külön létező) Antropomorf lények absztrakt jelleggel: Pravda Krivda, élet-halál. Bináris oppozíciók; életfa.

23 A bolgár mitológia főbb elemei A világ szerkezete: Nap, Hold, csillagok, Föld. Növény- és állatvilág. Tárgyi környezet. Mitikus lények. Az ember a bolgár mitológiában.

24 A kozmosz a bolgár mitológiában Kozmológiai mítoszok: magyarázatot adnak a világról és világrend fenntartásáról. A bolgár mítoszok sokrétűek. Ég: A földi lét tükre; Kemény héj (üvegből, földből, fémből), vagy bivalybőr, szövetlen ing; 7 ráncból áll; A legalsó rétegre vannak ráakasztva a nap, a hold és a csillagok; Ahol az ég és föld összeér, ott található a világvége, Az ég valaha alacsonyan volt, de felemelkedett (a bűnök, a tisztátlanság miatt); Az eső és a napsugarak valósítják meg a kapcsolatot az ég és a föld között (termékenység biztosítása); Az égen is ugyanolyan élet folyik, mint a földön, vannak églakók, az égiek és a villámok uralkodója Szt. Illés.

25 Nap (Слънце) A Nap = kerek perec, tűzgolyó, kisbivaly vagy ember; Emberi vonásai vannak: eszik, szerelmes lesz, mérgelődik, versenyez, tanácsot ad. Van anyja, leánytestvérei a Hold és a csillagok. Tejjel, sült üsző tehenekkel és kenyérrel táplálkozik. Az égi fedő alatt jár, a nappalotában lakik a világvégén. Amikor nem világít, akkor fürdik vagy a tengerben utazik (így hűti magát) vagy átmegy világítani a túlvilágra. Szoláris (nap) szimbólumok: kakas, szarvas, tojás; a nap mozgásával kapcsolatosak.

26 A nap és a csillagok

27 A Nap képe a népi hiedelmekben: A napciklus fontos elemei a nyári és téli napállás, az őszi és tavaszi napéjegyenlőség: rituális tüzek Karácsonykor, Iván napon, Hamvazó szerdán (Сирница), Szt. György napon. A ló, mint napszimbólum (pl. a nyargaló Héliosz isten) lóversenyek a karácsonyi dalokban vagy Szt. Teodór napján. A Nap esküvőjének motívuma: a Nap feleségül akarja venni a Holdat vagy egy földi lányt, de valaki (kakas, sün) megakadályozza félelem a kozmikus rend megbomlásától. A Nap, mint leányrabló: a leányok elrejtése a Nap (fény) elől; elrablás napsugarakkal (hinta formájában). A Nap tisztelete a trákoknál, protobolgároknál, szlávoknál; Jézus Krisztus = az új nap.

28 A Nap a mindennapi munkában: Iván napi jóslások; karácsonyi szertartások (бъдник), varázspraktikák a termés biztosításra. Tilalmak: tilos a napba nézni, vele szemben mosakodni, előtte illetlenül viselkedni; kelet felé szemetet eldobni. A nap ciklusához kötött tevékenységek: mit szabad napfelkelte előtt csinálni és mit nem szabad naplemente után tenni. A Nap mint díszítőelem a népművészetben (hímzések, plasztikák, kenyerek).

29 A Hold (Месец, Месечина) A népi hiedelmek szerint nőnemű, szarvas lény (pl. tehén. A Hold fázisainak más-más nevei vannak: (1) нова месечина, млад месец [újhold, ifjú hold], (2) пълна месечина, дядо Боже [telihold, Jóisten] (3) гинеж, расип [pusztulás, szétesés]; A Hold fogadása köszöntéssel, tánccal, kerek kenyérrel; tisztelete az emberi életre gyakorolt hatásával kapcsolatos (termékenység). Fázisai: 1) új vagy telihold el lehet új munkát kezdeni, hogy jól menjen; 2) régi, fogyó holdnál semmi újba nem szabad belefogni; csak fát vágni és betegséget gyógyítani (hogy elfogyjanak mint a Hold).

30 A reális és irracionális ismeretek összefonódása a holddal kapcsolatos bolgár hiedelmekben: A hold azért világít gyengébben a napnál mert bűnös volt; mert a nap nem engedi neki. A foltok a holdon ráhajigált sárfoltok, vagy annak a méznek a maradványai, amit Meszecsko ellopott. Holdfogyatkozás: lenyeli a sárkány, farkas vagy boszorkány. A Hold levétele: boszorkányok tudják a holdat lecsalni, hogy megfejjék: Месечината сваляха, бяла я крава правеха, прясно си млякo доеха (népdal); kenyérrel vagy víztükörrel (hogy megnézze magát benne) csalják le az égről. Varázslatok (mágiák) elkészítésénél van nagyobb jelentősége a Holdnak. A Hold, mint a termékeny erő szabályozója a természetben, hat a nők termékenységére. Nap-Hold ellentét.

31 Csillagok (Звезди) Számos csillagkép ismertek, amelyek fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági életben, a tájékozódásban térben és időben. A csillagokhoz számos legenda fűződik. Csillagképek: Göncölszekér (Колата) éjszakai időmeghatározás; Fiastyúk (Квачката) Demeternaptól (11. 8.) látható Szt. György napig (4. 24.), a mezőgazdasági ciklus meghatározása kötődik hozzá. Orion (Ралица, рало) tájékozódás kora reggel; Esthajnal (Зорница и Вечерница) két nővérként ;

32 Tejút: a koma szalmája [кумова слама] a komától vagy Istentől ellopott szalma legendája jelenik meg; ritkán fordul elő tejként. Föld [Земя] Dualista elképzelések a Föld teremtéséről: az Isten és az ördög együtt teremtik meg, az óceán fenekéről az ördög által hozott földből. Isten diófát ültet és hintát köt magának. A Föld eredetileg teljesen lapos volt, de Isten az ördögtől tudta meg, hogy meg kell ráznia, így keletkeztek a hegyek. A Föld vízen úszik, a világ három rész vízből és egy rész földből áll.

33 A Földet kakas, 2 cethal (vagy két hal, 33 cet), teknős, örök, kígyó, 4 angyal szárnya, vak ember villája, az Isten két keze) tartja. Az életfája támasztja a földet, míg egy kígyó tartja össze, hogy szét ne repedjen. A Föld szent, tiszta, női istenségkét képzelik el.

34 Az életfája a bolgár folklórban Az életfa univerzális jelkép, jellemző a mitikus gondolkodásra, a bronzkor óta ismert, a kereszténység felvételével keresztény szimbólummá is válik. Az életfa változatai a tudás fája, a keresztfa, a paradicsomi fa, a sámánfa. Alaptípusa a földben gyökerező és ágaival az eget érő fa, ágain madarak dalolnak, gyökereiben sárkány fekszik. Botanikai faja: tölgy, ciprus.

35 Найде дърво кипарово в корена му змех лежит, на върхове славей пеит /Megtalálta a ciprusfát, gyökerében sárkány fekszik, csúcsán csalogány dalol/ Az életfája a kozmosz jelképe, egyensúlyban tartja az univerzumot: a gyökerei a földben vannak, ágai támasztják az égi kupolát, a törzse köti össze az eget és a földet. Az univerzum modelljeként szervezi a teret vízszintesen és függőlegesen.

36 A háromosztatú világ tükre; Meghatározza az irányokat és az univerzum központját; a nap és a hold a két oldalán van, a madarak az ágakban, a növényevők a törzs mellett, a veszélyes és vízi állatok pedig a gyökérzetben. Összeköti a három világot, út a halottak világa felé (pl. a vele kapcsolatos énekeket leginkább karácsonykor éneklik. A fa emberi alteregó is az ember (a mikrokozmosz) a fa leképeződése (makrokozmosz): az elválasztott szerelmesek fává változnak, a fiatalok ifjú fák, a betegek száraz fához hasonlatosak.

37

38 Az életfája a bolgár népszokásokban: Kereszt vagy koszorú az újonnan épített házak tetején ( bokrétaünnep ); Esküvői fácska, esküvői zászló; Karácsonyi szokáskör fái (бъдник, коледно дръвце); Temetkezési szokások, sírdíszítő plasztikák ornamensei.

39 Egyéb növények a bolgár folklórban Borostyán (бръшлян): egészség, hosszú élet; gyógyszer reuma, meddőség ellen, amulett betegségek ellen; a halhatatlanság szimbóluma, Düonisszos attribútuma. Bükk (бук): szent fa, de a tündérek fája is, nem égetik és nem viszik haza. Szil (бряст): elkergeti a gonosz erőket, lehet belőle kerítést csinálni és aludni alatta, mert nincs rossz kisugárzása.

40 Juhar (явор): csodatevő fa, belőle készítenek furulyát, az esküvői kelyhet, megvédi a menyasszonyokat a sárkányoktól és a tündérektől. Tölgy (дъб): szent fa, belőle készül a karácsonyi tönkfa (бъдник), a vödrök hordásához használt fa (кобилица); amikor nem volt a közelben templom, mindig a tölgyeknél imádkoztak, a tölgy azonos az élet fájával. Dió (oрех): kapcsolat a halottak világával, közvetítő a holtak és az élők között; elkergeti a sárkányokat és a tündéreket.

41 Som (Дрян): a legerősebb fa, az egészség és a hosszú élet szimbóluma, boldogságot, örömöt hoz; újévi és karácsonyi szokásokban használják (somfavesszővel veregetnek, belesütik a bimbóit a banicába sós rétes). Fokhagyma (Чесън): erősen antiszeptikus hatású, megfázás, reuma, fejfájás elleni szer; elkergeti a gonosz erőket, a rosszindulatú halottakat; véd a kígyók, tündérek, betegségek ellen. Galagonya (Глог): minden gonosz erő menekül előle, akinek van galagonyából készült husángja, nyugodtan utazhat; galagonyával szúrják át a vámpírok testét. Elátkozott növények: rezgő nyár, fűzfa, fenyő, zab stb.

42 Bűvös állatok a bolgár folklórban Szarvas:összetett mitológiai lény, amely ötvözi a különböző népek mitológiai elképzeléseit az eurázsiai népektől az antik trákokig: A tündérek társa, a hegyekben lakik és a tavakból iszik, a szarvastehén teje gyógyhatású, a szarvai elűzik a gonosz szellemeket (amulett készítés); A szarvas a kozmikus ég jelképe на чело му ясно слънце, на гърди му ясен месец, по гърба му ясни звезди [homlokán a fényes nap, mellén a hold, hátán a csillagok]; Kereszténység: a szarvas szentként jelenik meg, feszülettel a szarvai között; nem számít vadállatnak. A halott és feltámadó istenség: a szarvas önkéntes áldozata az év egy napján. Később transzformálódik báránnyá, tehénné vagy bikává; hozzákötik a keresztény Szt. György-naphoz; tanulság az emberi bűnökről.

43 Sas (Орел): a magas hegyekben él, a felhők felett száll; felmegy az égbe és leszáll az alvilágba, a sas közvetít a világok között. Nem öregszik, mert az életvizében fürdik a világ végén; ellentét a sas és a kígyó között; keresztény értelmezés harc a jó és a rossz között. Sasfészket feltúrni nem szabad, mert szerencsétlenséget hoz, ahol sas van, nincs jégverés, mert ő eltéríti a felhőt. A sas azonos néha a sárkánnyal: harcol a jégverés képében megjelenő ellensárkánnyal (ламя), védi a falut, ahol lakik, de odaviszi a felhőket, ahol jégnek esnie kell. 4 szárnya van. A sas mint sámán: A sas mint ős; Mint a lélek kísérője a túlvilágra.

44 Farkas: az ördög teremtette, de az Isten keltette életre, amiért hálából megharapta az ördögöt és az azóta sánta. Tiszteletére ünneplik a Farkas ünnepeket Trifunci (február 1-3.), november hónap és a piszkos napok ( ); ezeken a napokon tilos a farkast említeni, gyapjúval dolgozni, ollóval vágni, varrni stb. Legveszélyesebb az utolsó farkas, aki egylábú Kuculan. Ellensége a vámpíroknak, akiket széttép. Hogy kölykei lehessenek, a nőstényfarkasnak kutyavagy emberhúst kell ennie, a nőstényfarkas termékenységi ciklusa megegyezik az ünnepekkel. A farkas mint totem és vezető: Valcsan vajda, farkas ábrázolások stb.

45 Ellentét a sas/sárkány és a farkas között; Hiedelmek a farkasemberről (върколак), olyanná a gyilkosok válnak, akik a napot és a holdat is megeszik. A farkas mint kozmikus kapcsolattartó: A tisztátalan erők része, kapcsolódik az ördöghöz; Az ördög legnagyobb ellensége is egyben (a vámpíroké és a betegségeké is); A teljesség hiánya, aszimmetria (a farkas sánta) túlvilági alak, melynek van lehetősége az alakváltásra; A farkas mint ős és sámán; A két világ határán áll, képes átmenni a egyikből a másikba.

46 Medve: a medve iránti kultusz az egyik legrégibb, a legenda szerint a medve valaha leány volt, akit a mostohája elküldött fekete gyapjút mosni, hogy fehér legyen. Léteznek legendák a medve és a nő/férfi kapcsolatáról, amelyből utódok is születnek. A medve a farkasok ellensége és megóv a betegségektől és gonosz szellemektől. Ünnepek a medve tiszteletére: András-nap: (Мечкин ден), babot és kukoricát főzneka medve tiszteletére, mondják: Isten éltessen Medve és a kéménybe dobják fel a magvakat. A medve, mint rituális szereplő a farsangi szokásokban és a hagyományos esküvőnél (az esküvő előtti leánytánc, medvének öltözött szereplő az esküvőn).

47 A medvét más szláv, illetve a szibériai népek is tisztelik: A medve emberszerű lény, amelynek lelke van, más ruhába öltözött ember; Nem szabad a medvét megölni (csak az emberevőt), ha megölik, beszélnek hozzá és bocsánatot kérnek tőle. Kapcsolat a leány, a medve és a sárkány között: A sárkányasszony gyakran medve alakjában jelenik meg; Ők a sötét, alvilági erők képviselői, akik nem feltétlenül ellenségesek az emberekkel kapcsolat a beavatási szertartásokkal; Leány medve transzformáció (a leány medvévé változik). A medve az emberi és az állati természet határán helyezkedik el: Antropomorf, saját lény: Medve anyó - баба Меца; Az erdő gazdája, veszélye állat (idegen lény).

48 Ló: az emberhez hű állat, amely érinthetetlen a sárkányok és tündérek számára, aki lovon utazik, még a pestis sem támadja meg. A lovak védőszentje Szt. Tivadar (Cв. Теодор Тирон), az ünnep Tódor-napon van (Lóhúsvét - Конски великден): a lovak szaporodásával, egészségével kapcsolatos szertartások, lóversenyek, kalács a lovak egészségére. A ló fő funkciója a közvetítés a két világ között (élők és az égiek világa): A ló szerepe a temetkezési szertartásokban. Előzmények: trák lovas, protobolgár ló kultusz (lófarkas zászló, ló koponya a kerítésen), délszláv ló kultuszok.

49 Kígyó: ellentmondásos elképzelések: A családi tűzhely és a földek őrzője, a betegségek gyógyítója; ravasz, veszélyes és halált hozó állat. A kígyók a világvégén élnek egy barlangban, van királynőjük; az a kígyó, aki embert mar, bűnösnek számít; a kígyó alvilági, földalatti lény. Fontos szerep a kozmikus rend fenntartásában: kígyó fogja össze a Földet, hogy ne essen szét. Bölcs, okos és mindenben jártas állat, amely ismeri a gyógyfüvek titkait, fontos szerepet játszik a gyógyításban és a termékenységi szertartásokban. A kígyó az elásott kincsek védelmezője. Félelem a kígyótól: védő rítusok, tavaszi kígyóűző szokások. Kereszténység: a gonosz jelképe.

50 Tárgyak a bolgár népi mitológiában Gyapjú (вълна): a női princípium, a föld, a nedvesség, illetve a gonosz démonok és istenségek mitológiai jelképe. Erős védelmező hatást tulajdonítanak neki. Felhasználása: Fontos elem az esküvőnél (az esküvői fácskát gyapjúval díszítik, az esketéskor az ifjú pár fehér gyapjún áll, az új lakásban a menyecske rituálisan megfon egy kis gyapjút). Gyapjúból készül a mártenica; védi a gyerekeket és a szülő nőket a gonosz erőktől. Nagy ünnepek előtt tilos gyapjúval dolgozni, ha valaki felvesz egy ekkor készített gyapjúinget, halála után vámpír lesz. Gyapjút álmodni halált jelent, temetéskor a leplet is gyapjúból készítik. Ellentét a len és a gyapjú között (alsó/felső világ).

51 Fémek Vas, réz (желязо, мед): a fémből készült tárgyak elkergetik a gonosz erőket, mivel élesek és tűzben készültek. A vastól félnek a betegségek és a démonok, a gyermekágyasok a házból piszkavassal mennek ki, vagy baltával a párnájuk alatt alszanak. A rezet égboltként vagy udvarként mutatják be, ahol az istenségek vagy a sárkányok élnek (a vas- és rézkor emlékezete). A tavaszi szellem és sárkányűző szokásokban is fontos a szerepük a rézből és vasból készült eszközöknek, amelyekkel elűzi a gonosz lényeket.

52 Só (сол) Fontos szerepe van a népi gyógyászatban, a mágikus praktikákban, Elűzi a gonoszt, véd a rossz tekintettől, mágiától, a betegségektől, képes eltéríteni a viharfelhőt. Hívatlan vendég cipőjébe is sót szórnak, hogy menjen el hamar.

53 Tűz Képes elűzni a gonoszt szellemeket. Tűz ég a gyermekágyasok, a halottak mellett, vele űzik el a férgeket. A házban a tűznek nem szabad kialudnia, mert balszerencsét hoz. Július 17-én eloltják és újragyújtják a tüzet (új, ifjú tűz), mert azt tartják, hogy megöregszik. Hitték, a tűz egyedül jön le az égből (ősi tűzszerzési módszer villám). Élő tűzet gyújtanak betegségek ellen, felelevenítik a legprimitívebb tűzgyújtási módot.

54 Nagy tisztító ereje van a Nagyhéten gyújtott tűznek, ekkor a fiatal férfiak tüzes nyilakat lőnek ki a kedvesük háza felé. Fontos a szerepe Szentestén is a rönknek egész éjjel égnie kell, az égő hasáb = az ifjú isten (napmágia, kapcsolat a világok között). Nyáron több napot is tisztelnek a tűzzel és a napkultusszal kapcsolatban (6.30., , 8. 1.). Tűztáncok: napszimbolika. Tisztító elem a tűz a halotti szertartásokban (füstölés, égő szén átadása stb.).

55 Víz Az első és örök elem a világ teremtésekor, fontos szerepet játszik a népi gyógyászatban és szertartásokban. Varázsereje van a néma víznek мълчана вода, vagy annak, amely rózsabokor vagy a csillagok alatt éjszakázott. Szt. György és Szt. Iván napon a víznek és harmatnak van különös ereje.

56 A víz átmenet a másvilág felé (tenger, tó, folyó), a mágikus erő közvetítője, fontos elem a megtisztuláshoz és a jóslásban. Az élet vize feltámasztja a halottakat, de a halottak világával is kapcsolatot teremt. A vízben élő veszélyes lényektől segítséget is lehet várni, ezért tesznek ajándékokat a források és ivókutak mellé. A szentelt víz megvéd a gonosztól, a halotti mosdató vizet viszont ki kell önteni. A víz biztosítja a sikert is: Úgy menjen neki, mint a vízfolyás.

57 A tér és az idő A tér és az idő olyan titokzatos hatalmas erők, amelyek irányítják az emberek életét, lehetnek jók vagy rosszak, segíthetik vagy akadályozhatják az adott tevékenységet. Függőség a természettől: a keresztény világnézet sem változtat lényegesen a tér/idő felfogásán. Változások az Újjászületés korában: megjelenik az óratorony és vele együtt a tér és az idő másfajta felfogása. Az irreális tér: annak elfogadása, hogy létezik a túlvilág оня свят, ahol a halottak és a természetfeletti lények élnek, illetve az élő emberek reális tere.

58 Az ember a bolgár mitológiában Keresztény tanok: az isten a teremtés 6. napján teremtette az embert, és uralma alá adta a földet és vizeket. Az apokrif írások szerint Isten az embert 7 részből alkotta: testét a földből, csontjait a kőből, a vérét a vízből, a napból a szemét, a felhőből a gondolatait, a szélből a légzését, a tűzből a melegét. Isten azért teremtette az embert, hogy ő uralkodjon a földön a sátán helyett, de a sátán telelyukasztotta az ember testét. Isten gyógyfüvekkel tömte be a lyukakat, de ezért jelentek meg a betegségek.

59 A bogumil eretnekek szerint Isten a nőt és a férfit egyforma módon teremtette, angyali és isteni lényeggel. A népi elképzelések szerint az embert élete folyamán egy angyal és egy ördög kíséri, akik a jobb, ill. a bal vállán ülnek. Mivel az ember isteni lelket hordoz egy bűnös testben, egyszerre jellemző rá a jó és a rossz. A bolgár népi elképzelésre jellemző az emberi evolúció megjelenése: az ember nem tökéletes lényként jött a világra. Az első emberek nem voltak életképesek, először túl magasak voltak, mindenben megbotlottak, elestek és meghaltak, később pedig túl kicsik lettek, elvesztek a fűben és megették őket a kígyók. Ezután teremtette meg isten a mai embert.

60 Mitikus lények 1. Sárkány 1. (Змей): fő kozmológiai lény, aki közvetít az ég és a föld között. A Zmej olyan gyíkból vagy pontyból lesz, amely 40 évig nem látott embert, ill. siklóból vagy titokban tolt tyúktojásból. Külseje: kígyótest, aranypikkelyekkel, szárnyakkal, a farka hal vagy kígyófarok, a feje pedig sas vagy tyúkfej. Antropomorf alakváltó lény: felül szép férfi, alul kígyó, ill. teljesen emberi alakot is ölthet. Nőnemű is lehet, akkor medve alakban is megjelenik. Pozitív tevékenység: a falvak, vetések védelmezője, a gonosz sárkányok legyőzője; Negatív: leányrabló, a lányok betegségének okozója.

61 Leány és sárkány kapcsolatából születnek a hősök (юнаци), szárnyakkal és nagy erővel [змей-човек]. A sárkánykórt javasasszonyok gyógyítják. Megfüstölik vagy megfürdetik a beteget gyógyfüvekkel (elválasztó füvek): tárnics (тинтява), somkóró (комунига), fehér zászpa (чемерика). A lányok nem mehettek ki villámláskor, nem ihattak olyan vizet, ami viharban állt, részt kell vennük a beavatási szertartásokon. A sárkány jóindulatának elnyerése: 3 meztelen özvegyasszony 3 kalácsot süt némán, ezeket a sárkányfa alá akasztják, fekete tyúkot is vágnak. Sárkányűzés legények szokása szárazság ellen.

62 Sárkány 2. (Ламя): mitológiai szörny, a zmej rokona, a női princípium hordozója. Olyan levágott kígyófejből kell ki, amely 40 napig volt ökörtulokban, teste sárga pikkelyes, szárnya van és kutyafejű gyíkra hasonlít (néha több feje is van). Hegyi tavakban vagy barlangokban él, őrzi a vizeiket és csak akkor adja oda, ha emberáldozatot kap. Harcol a zmej-jel és a hősökkel (юнаци), a háromfejű sárkánnyal vívott harc nagyon népszerű a népdalokban. Miután levágják a fejét, a sárkány fejéből három folyó folyik bor, gabona és tej.

63 Sárkány 3. (Хала): a természeti erőket (viharok, szelek, felhőszakadások) jelképező mitológiai lény. Folyók, tavak, tenger gazdája. Nagyszarvú bika, sötét köd vagy kígyóforma lény, bikára hasonlít nagy szarvakkal, van 6 szárnya és 12 farka. Hegyekben, barlangokba él, ahol őrzi az esőt és a szeleket. Ha felrepül, az idő elromlik, farkából özönvíz szerű eső ömlik. Vele a jó sárkány vagy a sas harcol.

64 Tündérek a bolgár folklórban Bolgár nevük szamodivi, szamovili, judi. Nevük tabu, ezért anyáknak, piros-fehérnek, édesmézesnek, vajas-mézesnek hívják őket. A tündérek női mitikus lények, amelyek a zabolátlan, vad természeti erőket jelképezik. Az érintetlen természetben élnek a magas hegyekben (Rila, Rodope, Balkán h-g), réteken, a tavak, zúgók, források, folyók területén. Kedvenc hegyük a Pirin, ahol 77 tó található. Lakásuk a nagy fák, főleg a bükk, de szívesen táncolnak és gyülekeznek a nagy fák (dió, tölgy, nyár) alatti árnyas részen, de minden olyan terület is, amelyet az emberek nem éreznek a sajátjuknak (tisztátlan tér).

65

66 Külsejük: : Szép, fiatal nők szőke vagy vörös hajjal, fehér ingben övvel, amelyben az erejük rejlik. Szarvason lovagolnak, élő kígyókból van az ostoruk, íjuk és nyilaik vannak. Szeretnek táncolni, de ahol járják, ott fű nem nő, csak mérges gombák. Az ember számára láthatatlanok, csak a hangjuk hallható. Öreg, csúnya, kócos nők, akik fekete ruhát hordanak és a gyermekágyas nőknek ártanak. Őrzői a vizeknek, növényeknek, az általuk lakott területeknek aki odalép, vagy engedélyük nélkül vizet iszik, megbüntetik (megbetegszik tündérbaj). Néha büntetésként elzárják a vizet és áldozatot követelnek ez emberáldozat (gyermekek, fiatal leányok és ifjaik); a csontjaikból várat építenek. Rabolnak el leányokat, hogy a gyerekeiket gondozzák és vigyék az íjukat; legényeket, hogy zenéljenek nekik.

67 A népdalokból a tündérek nevei is ismertek: Dimna, Vida, Vela, Gjurgja. A tündérekkel a mitikus hősök (junak Krali Marko) veszik fel a harcot, akik megölik a gonosz tündért és kiszabadítják a fogva tartott rabokat. Testvérré fogadás - a tündér és junak között nemcsak harc, hanem fogadott testvéri kapcsolat is lehet, a nagy erejüket a hősök a tündéreknek köszönhetik (tündér szoptatta őket). A tündérek halandó férfiakkal is szerelembe esnek, akiknek tündér szeretőjük van, sápadtak, betegesek (párhuzam a sárkánnyal). Népmesékben a tündért feleségül veheti halandó férfi, de ez a házasság rövid amint lehet, a tündér megszökik.

68 A tündérek szélvihar formájában is megjelennek, olyankor tilos megszólalni, tilos olyan tárgyat elvenni, amit szél sodort, mert betegséget okoz. A visszhang is tündér, nem szabad neki felelni, mert némaságot okoz (elveszi az ember hangját). Tündérek által okozott betegségek: megfázás, hidegrázás, kiütések, elmebaj, bénulás, epilepszia. Jó tetteik: ismerik a gyógyfüveket és segítenek a betegségek gyógyításában. Cserébe ajándékot kell nekik hagyni (édességet, cérnát, rongyot). Ellenségeik a sárkányok és a betegségek, nem tűrik meg a pestist, elkergetik. Kapcsolat a halállal: tündér lehet az elhalálozott leányokból, fiatalasszonyokból (azokból, akik az átmeneti rítusok előtt Lázár nap, esküvő - haltak meg).

69 A betegségek Természetfeletti, láthatatlan nőnemű lények, akik akkor jelennek meg, ha hívják vagy küldik őket. Magas fákon, a bokrok tövében, tüskés helyeken laknak. Isten, a tündérek, a boszorkányok, az ördög által küldött büntetésként kerülnek a földre. Névük tabu: hasonló nevek, mint a tündéreknél. Számuk 77 és ½ vagy 99, mindegyikre van gyógyszer csak a ½-re vagy a 100-ra nincs. Hogy elnyerjék a kegyeiket, mézzel megkent cipókat osztanak, vagy az ajtóra kötnek lyukas perecet.

70 A legszörnyűbb betegség a pestis, amely öreg, kócos, koszos nő képében jelenik meg neki meleg vizes teknőt, szappant, fésűt, kendőt készítenek elő, hogy meg tudjon fürödni, néha gyereket is visz magával. Terített asztallal várják (méz, cipó, bor). Kaszája van, és olyan ronda, hogy aki ránéz, meghal, füzetben jegyzi fel, kinek kell meghalni. Özvegyek és árvák házába nem megy, de támadja azokat a falvakat, ahol rablók, kocsmárosok, romlott erkölcsű személyek élnek. Nagyon fél a kutyáktól, különösen a szombaton születettektől. A szombaton született embereket nem betegíti meg. Szt. Atanáz napját (jan. 18.) ünneplik a tiszteletére.

71 A himlőt három nővérként képzelték el (nagy, közepes és apró). Ha a gyerek beteg lett, tilos volt állatot levágni, főzni, gőzölni, mert leforrázzák a betegséget és az még dühösebb lesz, akár meg is ölheti a gyereket. Kovász nélküli mézes cipókat sütöttek, a kémény alá és a gyerek párnájára is tettek belőlük. Tiszteletére Szt. Borbála és Szt. Száva, Szt. Katalin napján osztogattak mézes cipókat.

72 A hidegrázást 7 nővérként képzelték el, akiknek külön neveik voltak - Тресея, Огнея, Ледея stb. Azt tartották, hogy ezt a betegséget a tündérek okozzák, ráolvasással, népi imádságokkal gyógyították. Más betegségek: nezsit (ínybetegség); szemverés (uroki), pszichés megbetegedések. A betegségekről alkotott elképzelések racionális ismeretek és babonás hiedelmek egyvelegét képezik, a tisztaságtól az ajándékokig. Fontos elem a ráolvasás, amelynek célja a két világ közötti egyensúly visszaállítása.

73

74 Sorslények - Орисници Az ember sorsát a születésétől a haláláig meghatározó mitikus lények. 3 nővér alakjában jelennek meg, akik a világ végén a Nap közelében laknak, az ember számára pedig láthatatlanok. A legszörnyűbb a legidősebb, ő szabja meg az élet tartamát. A gyermek születése után 1. vagy 3. éjszakán jelennek meg, a kéményen keresztül. A bábaasszony ki tudja őket hallgatni. A sorslényeket Isten küldi, de neki sincs hatalma felettük, az általuk meghatározott sorsot ő sem tudja megváltoztatni.

75 Őket is le lehet kenyerezni: szeretik a rendet és a tisztaságot, ezért a gyereket megfürdetik, rendet raknak, takarítanak. A baba feje mellé mézzel teli tálkát és cipót tesznek, a bölcső mellé pénzérmét, sarlót, piszkavasat, seprűt raknak. Az erdőben egy fára 3 kalácskát kötnek ajándékba a sorslényeknek.. Megfigyelhető a keresztény hatás is az anyák és csecsemők védőszentjei Szűz Mária, Szt. Petka és Szt. Nedelja.

76

77 Ártó szellemek, vámpírok Karakondzsul: gonosz lények, amelyek Szenteste és Vízkereszt ( ) között járják a földet, de csak napnyugtától első kakasszóig. Alakjuk: emberszerű, de szőrös, nagy fejjel; félig ember félig ló; egyszemű egylábú lény. Lakóhelyűk a barlangok, folyók, borostyánnal benőtt helyek, elhagyatott malmok. Elcsalják, elrabolják és meglovagolják az embereket, ledobják őket magas sziklákról, mély folyókba, vagy széttépik a testüket és kerítésekre vagy malomkerekekre dobálják. Védekezés: félnek a fokhagymától, tűztől, vastól és a keresztény szimbólumoktól.

78 Vámpír, házi szellem, navi nyomó szellem Vámpírok: nem a rend szerint elhunyt és eltemetett emberek, akik erőszakos halált haltak megölték őket, öngyilkosok, illetve olyanok, akiknél nem tartották be a temetési tilalmakat (nem fürdették meg a halottat, a teste felett tárgyat adtak át, átugorta kutya vagy macska, árnyék vetődött rá őrizni kellett a halottat, a sírt a temetés napján ásták; a halottat nem siratták meg, nem pap temette). Vámpír lehetett a gyilkos, a gonosz, a boszorkány is. Ezeket az embereket a temetőn kívül, egyházi szertartás nélkül temették el.

79 A vámpír külseje: gyakran képzelik el vérrel teli tömlőként, félelmetes, nagyfejű lényként, emberként, akinek nincsenek csontjai, orra helyén lyuk van. Bár emberi kinézete van, ő csak az ember lelke, hasonló kinézettel, mint a halott. Felveheti annak az állatnak a külsejét is, amely átugorta (kutya, macska, háziállatok alakjában jelenik meg). A vámpír a sírban lakik, csak éjjel hagyja el, napnyugtától első kakasszóig. Szombaton nem hagyja el a sírt, ha a síron lyuk látszik vagy besüllyed, akkor a halott vámpír lett. A házba lyukakon, az ajtón, a kulcslyukon, a kéményen jut be, mert a teste puha és nincs csonja.

80 Jelenlétét a szörnyű zajból lehet látni, amit csap. A padláson dörömböl, tálak esnek le, víz ömlik. Kiönti a bort, kiszedi fércelést a ruhából, összetöri az edényeket, kidobja az ételt, összekeveri a szemes terményeket. Kiköti és meglovagolja a marhákat. Nyomja és fojtogatja az embereket alvás közben. Azokat a házakat látogatja, ahol élt és ahol járt. Visszatérhet a feleségéhez, akitől gyerekei is születhetnek (ők hasonlítanak a vámpírra, de képesek megölni azt). Szereti a táncot és a zenét, így lehet lépre csalni. Fő eledele a vér, kiszívja a fiatal állatok vérét, fiatal embereket, gyerekeket támad meg. Ha nagyon dühös, megfertőzi a lisztet, a mézet, a vajat, sajtot.

81 Praktikák a vámpír ellen: A vámpírt elégetéssel, a teste átszúrásával, vízbe fojtással, elkergetéssel, liturgiával lehet megsemmisíteni. Szombaton ássák ki a gyanús halottat, ha nem porladt szét, akkor vámpír vidám, pirospozsgás. Legbiztosabb ellenszer a fizikai megsemmisítése. Mivel a vámpír ostoba és hiszékeny, el lehet küldeni a folyóhoz (megfullad); Fél a sótól és a vastól; Menekül a fokhagyma és a kátrány elől; Fél a keresztény jelképektől ikonok, keresztek, tömjén, szentelt víz. Elpusztításában papok, püspökök, hodzsák vettek részt. Legnagyobb ellensége a farkas, aki képes a vámpírt megölni.

82 Navi (nyomó kísértet): kereszteletlenül, elvetélt, vagy gyermekágyban meghalt gyerekek szellemei, akik a szülőnőket, babákat bántják. Láthatatlanok, éjjel repülnek, csupasz, kicsi sas méretű madárkák alakjában. Éjjel keresik, hol van szülőnő, terhes vagy újszülött, a kéményen keresztül leereszkednek, kiszívják a vérüket vagy megfojtják őket. Visítanak, fütyülnek, gyerekhangokat adnak ki. Ha egy gyermekágyas nő meghalja őket, elájul, majd meghal. A hiedelem szerint a 40. napig támadják a nőket, mert keresik az anyjukat. Más területen nevük leusznica, ermenka: ezek nem gyerekek, hanem a gyermekágyban meghalt nők szellemei, akik más nőket ijesztgetnek.

83 Védelmi praktikák: A félelem alapja a szülőnők magas halálozási aránya, amit gonosz szellemeknek tulajdonítottak. Félelem a meghűléstől: tilos este kimenni és mezítláb járni. A tilalmak másik része védő jellegű: tűzzel, vassal, seprűvel, fokhagymával kapcsolatos. Gyógyítás: fürösztés gyógyfüvekkel, füstölés. Ha a nő megbetegszik, puskával lőnek, átbújtatják Iván-napi koszorún, de leginkább ráolvasnak. Ha mégis meghal, védőtárgyakkal temetik el. A gyerekeket a temetőn kívül temetik el.

84 Mora (nora): klasszikus nyomó szellem, amely szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz az áldozatnak, néha a vérét is szívja. A szláv mor halál szóból ered. Hagymával, fekete gyöngysorral lehet elűzni. Házi szellem (sztopan): Minden háznak vagy helynek (fa, forrás) van védő szelleme, alakja ártalmatlan kígyó vagy más állat. Megölni nem szabad, mert az illető is meghal. Védi a házat, helyet, biztosítja a jólétet és a termékenységet, cserébe tiszteletet és néha egy kis élelmet kér (kis tálkába tejet) kapcsolat tételezhető fel az ősök tiszteletével (totem) Hasonló funkciója van a tündérnek (fák, vizek, források őrzése) és talaszam szellemnek (elásott kincset őriz).

85 A bolgár folklór keresztény elemei

86 Isten (Бог, Господ) Megjelenése: öreg, fehér szakállas ember, aki nagyon jó lelkű, kedves, igazságos; megjutalmazza a jókat és bünteti a rosszakat. Az égen lakik (de van lakása a világ végén is), de valaha lakott a földön is, amikor megtanította az embereket különféle mesterségekre (a férfit szántani/az asszonyt szőni). Mostanság is lejár a földre, késő este érkezik, utazónak adja ki magát és szállást kér. Ha befogadják, áldást oszt, ha nem büntet. Isten mindent tud és mindent lát. Jóságos, de rosszat is küldhet, hogy próbára tegyen, vagy büntessen.

87

88 Angyalok Fiatal legények, szépek, hosszú szőke hajuk van, aranyozott fehér ruhát hordanak, szárnyuk van. Isten szolgái, mindig vele vannak, ők a küldöncei, hírnökei. Rengetegen vannak ahány ember és állat van, annyi angyal is, mindenhol ott vannak. Mindenkinek van saját őrangyala, akkor jön el hozzá, amikor megszületik, halála után elkíséri a lelket a menybe vagy a pokolba. Védi az embert a veszélyektől, hatni próbál rá, hogy jó legyen; feljegyzi minden tettét és a végítéletnél tanúskodik. Folyamatosan harcol az ördöggel.

89 Az angyal az ember jobb vállán ül, és jóra próbálja rávenni. Ha jót teszünk, örül, ha nem, sír. Fontos angyal Mihály arkangyal (Rangel, Angel Mihail) az ő feladata a halál, ő szedi ki a lelket a testből (душовадник): Süket és vak öregember (Isten vakította és süketítette meg, hogy ne hatódjon meg a haldoklóktól); Igazságos, mert mindenkit elvisz; Aranyalmával csalogatja a lelket magához, a gonoszokét késsel szúrja le. Van mérlege is, amelyen méri a jó és a rossz cselekedeteket.

90

91 Ördögök Több nevük van/több féle ördög van. 1. A tisztátalan (нечестивият) megszállja az embert, őrületet okoz. 2. Ellenség (Враг) betegségokozó ördög (torokgyík, orbánc, gyomorbaj). 3. A rövid (късият) kétlábú, de az egyik lába rövidebb, ezért sánta. 4. Egylábú (еднокракият) csak egy lába van, de ezért a legveszélyesebb, sok bajt okoz. 5. Sátán (сатана) lelki gonosztettekre veszi rá az embert: árulás, hamis tanúzás, részegeskedés, kegyetlenkedés.

92 6. Fekete (вран) szemmel verés előidézője, a gyerekekre veszélyes. 7. Antikrisztus (антихрист): az ördögök egyik vezére, aki most a pokolban lakik, de jön majd a földre is, hogy meghódítsa, akkor feltámadás nélküli világvége lesz. 8. Tartar (тартор): az ördögök királya, a pokolból parancsol a többieknek. Kinézete: csúnya, se nem ember, se nem állat, fekete, van szarva és farka, szárnya (mint az angyaloknak), van kecske vagy marha pofája, a lába kutyaláb, a keze macskamancs. Az ördög régen angyal volt, de nem tartotta be isten parancsait.

93 Ugyanannyi az ördög, mint az angyal ha gyermek születik, ördögöt is kap, aki a bal vállra ül és onnan csábítja rosszra. Van sapkája is: ha ember felveszi, ezzel láthatatlanná válik. Van felesége és egy lánya.

94

95 A szentek kultusza A szentek fontos részét képezik a keresztény vallásnak: Jellemzők az ortodox és a katolikus világra is; a vértanúk iránti tisztelet Keletről terjed és a 3-4. században éri el a nyugati területeket. A Szent fogalmát az 5. századtól használták, kezdetben csak a nép tisztelte őket, később papi, majd szinódusi jóváhagyás kellett a szentté nyilvánításhoz. A ma ismert szentkultusz a Középkorban alakul ki, gyakran öltött naiv és babonás formát, aminek oka a vallási tájékozatlanság.

96 Szentek a bolgár folklórban A bolgár folklór szentjei emberi alakok, akiknek természetfeletti képességeik vannak, nem halandóak, bölcsek és jók. Az égben laknak az Istennel, és az ember lelki és anyagi világának különböző részeit patronálják. Közvetítenek Isten és az emberek között. A népi vallásosság keretében minden szentnek más terület védelme jut: betegségek ellen tisztelik Szt. Atanázt, Szt. Borbálát, Szt. Katalint; az állatok védői Szt. András, Szt. Petka, Szt. Demeter, Szt. Balázs; a különböző foglalkozások patrónusai Szt. Illés, Szt. Miklós, Szt. Teodór, a halált pedig Szt. Anasztázia alakjában tisztelik.

97 Szűz Mária - Богородица Legfontosabb ünnepe aug. 15. Mária mennybe menetele: a termékenykorú nők ünnepe, az új termés beszentelése, megemlékezés a halottakról, patrónusünnep (templomok, névnaposok). Kultusza nagyon elterjedt a bolgárok között: az Istenszülő ugyanolyan nő, mint a többi, közel áll az emberekhez; fő jellemzője a könyörületesség, mindig kiáll a bűnösökért; a nők, az anyaság, a várandósok, gyermekágyasok és a gyermekek védőszentje; betegséggyógyító hatalma van (ráolvasások, imádságok); természet ősanya, szláv istennők, Artemisz-kultusz elemei jelennek meg alakjában.

98 A gazdasági év kerete: Szt. György és Szt. Demeter Szt. György: patrónusnapja (május 6.) a legnagyobb bolgár népi ünnep; a szent alakja köré összpontosul: ő a szántóföldek és nyájak védőszentje, a termékenység védelmezője; Különös ereje és bátorsága van, legyőzi a sárkányt; Alakjában több istenség (Zeusz, Perun, Trák lovas) ötvöződhet. Szt. Demeter: Patrónusnapja okt. 26. a tél kezdete; Szt. György ikertestvére; a tél, a hideg és a halál védőszentje; napja a gazdasági év vége. Kinyílik az ég: halottak napja, jóslás a jövő évi termésről; Az egerek parancsolója (egérnapok).

99

100 Szt. András és Szt. Miklós Szt. András nov. 30., Medvenap: a népi elképzelés szerint a szent legyőzte a medvét és befogta az eke elé; elkergeti a sötétet és az éjszakát; ettől a naptól növekszik a nappal (egy zabszemmel); Szemes termények főzése (termékenység, medve). Szt. Miklós dec. 6.: a világ felosztásánál ő kapta a vizek feletti uralmat: hajósok, halászok patrónusa; szolgája a ponty (áldozati étel is); kötelező halevés, főleg a tengerparton; házasság, termékenység; kapcsolat az elhunyt családtagokkal (házi szellem); testvérei Barbara és Száva.

101 Atanáz, Antal és Tódor Jellemző a démoni természet: Antal és Atanáz testvérek, a pestis, a kovácsok védőszentjei; a tilalmakat nem be tartókat betegséggel büntetik. Szt. Tódor: a lovak, lovasok védőszentje, aki a nyár eljövetelét hozza, Istennek nyárért könyörög. A népi elképzelésekben démoni lovas, aki fehér palásttal, fehér lovon jár éjszaka és elgázolja azokat, akik napnyugta után kint vannak. Esküvői, termékenységi szokások menyecskék első templomozása.

102 Az ősz - tél női szentjei Petka, Katalin, Borbála, Száva, Anasztázia Petka (okt. 14.) a női munka (varrás, szövés, fonás) védőszentje, napján tilos minden ilyen munka, mert kígyóként jelenik meg a nőknek és bünteti őket. Van, ahol férfiként jelenik meg (Petko), aki farkas alakjában büntet. Kapcsolat a péntekkel (rossz nap); fekete tyúk áldozat. Katalin (nov. 24.) a gyermekeket védi a himlőtől; napján csukott szemmel kukoricát osztanak, sárral tapasztanak, hogy a rágcsálók száját befogják, nem dolgoznak szúrós szerszámokkal (olló, tű), mert a sebek nem gyógyulnak.

103 Borbála dec. 4. átmenet az őszből a télbe; a fertőző gyermekbetegségek védőszentje (himlő) alakja egybefonódik a betegségdémonéval, sorslényekével. Alvilági témakör: farkasok napjai. Testvérei: Száva és Miklós. Száva (dec. 5.): nem létező női szent (Szt. Száva férfi), hasonló elképzelés, mint a testvéreinél. Anasztázia dec. 22., a halál szentje. Védi az embereket a haláltól, de napján nem szabad a nőknek dolgozni, mert valaki meg fog halni a házban. Eljegyzés, esküvő ezen a napon nem volt, mert meg fognak halni a fiatalok. Fekete tyúkot áldoznak a tiszteletére.