Memóriakezel. riakezelés s I. A memória címzése; A memória felosztása; Abszolút változó (rádefiniálás); Memóriatömbök. dr.
|
|
- Lőrinc Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Memóriakezel riakezelés s I. A memória címzése; A memória felosztása; Abszolút változó (rádefiniálás); Memóriatömbök. Készítette: dr. Nyári Tibor
2 Emlékeztető! A memória címzc mzése: A memóri riát byte-onk onkéntnt címezzük, a címzc mzéshez regiszter-eket eket használunk. 16 bit-es címzési mód: m 1 regiszter=2 byte(=16 bit) 2 16 (=65535 byte) 32 bit-es címzési mód: m 64 Kbyte címezhető meg byte 4096 Mbyte címezhető meg.
3 szegmenscím Alapfogalmak: Abszolút t cím: c a memória valamely byte-jának a memória elejétől számított fizikai címe Relatív v cím: c a memória valamely pontjától számított cím Paragrafus: a memória egy 16 byte nagyságú része (a paragrafus mindig egy 16-tal osztható fizikai címen kezdődik, így a k. paragrafus a k*16. byte-on kezdődik) Szegmens: egy vagy több paragrafusból álló folytonos memóriaterület (nagysága nem haladhatja meg a 64 Kbyte-ot, a kezdőcíme megadható paragrafusokban vagy abszolút módon) Paragrafusokban általában egy szegmens kezdetét szokás megadni
4 abszolút cím Például: Egy 3 paragrafusnyi, 48 byte méretű szegmens, amelynek szegmenscíme: 2 $0000 (0) 0 16 byte $0010 (16) 1 16 byte $0020 (32) 2 16 byte $0030 (48) 3 16 byte $0040 (64) 4 16 byte szegmenscím 16 byte
5 DOS Kétkomponensű címzési módszerm Egy fizikai címet egy szegmenscím és egy ofszetcím határoz meg. Szegmens:Ofszet Szegmenscím: m: egy szegmens címe paragrafusokban Ofszetcím: a szegmensen belüli relatív cím eltolás - mindkét cím egy-egy regiszter, értéke: $ $FFFF - több Szegmens:Ofszet is meghatározhat egy memóriacímet Normált cím: c ha az eltolás értéke 0-15 közé esik - normált cím esetén egy címet csak egyfélek leképpen lehet megadni
6 Például: Ha a szegmenscímet megszorozzuk 16-tal, és hozzáadjuk az ofszetcímet, akkor megkapjuk, hogy a fizikai cím a memória hányadik h byte-ja. $0001:$0021 $0002:$0011 $0003:$ * = 49 2 * = 49 3 * = 49 mindhárom cím ugyanazt a byte-ot határozza meg a memória 49. ($0031.) byte-ját. az 1 Mbyte teteje: $FFFF:$000F, azaz * =
7 A memória felosztása: sa: $10000:$0000 $E000:$0000 $C000:$0000 $A000:$0000 AT extended memória ROM BIOS terület Installálható ROM terület Video pufferek területe $0040:$0000 DOS átmeneti része Átmeneti programterület Transient Program Area DOS rezidens része ROM BIOS adatterület Megszakítási vektortábla Címek
8 A megszakítási si vektortábl blában a hardware és a software megszakítások címei vannak. A megszakítási si rutinok olyan végrehajtható eljárások, melyeket a rendszer használ anélkül, hogy sok esetben a programozó tudna róla. A vektortábla rutinjait a programozó is felhasználhatja saját céljaira. Megszakítási vektortábla
9 Rendszerterület, amely a hardware vezérl rléséhez szüks kséges adatokat tartalmazza. Ezt a területet átírni csak a rendszer alapos ismerete esetén szabad! ROM BIOS adatterület
10 A DOS alaprutinjai, amelyek indításkor betöltődnek a memóriába és az operációs rendszer futása során ott is maradnak. DOS rezidens része
11 Ez a terület a 640 kbyte legnagyobb része, ide kerülnek a felhasználói programok. Ide kerül az általunk írt program is, ezért ennek elhelyezkedését a memóriában és a program által használt további memóriaterületeket részletesen tárgyaljuk. Átmeneti programterület Transient Program Area
12 Értelemszerűen az operációs rendszer átmenetileg használt részeinek területe. DOS átmeneti része
13 Képernyőmemóriák területe. A rendszer egy képernyőmemória tartalmát vetíti ki a monitorra. Video pufferek területe Más-más típusú videokártyák esetén a videopuffer ezen területen belül különböző címeken helyezkedhet el.
14 Ezt a területet a rendszer foglalja Installálható ROM terület magának.
15 Ezt a területet a rendszer foglalja magának. ROM BIOS terület
16 AT extended memória Extended (bővített) memória: - az 1Mbyte feletti memória részr sz, melyet a processzor csak védett üzemmódban tud elérni.
17 PrefixSeg PSP A *.exe állomány elhelyezkedése a tárban: t HeapEnd HeapPtr HeapOrg Sseg:SPtr Szabad memória Heap Overlay puffer Verem OvrHeapEnd OvrHeapOrg SSeg:$0000 Szabad verem Globális változók Átmeneti programterület Transient Program Area DSeg:$0000 CSeg:$0000 Típusos állandók System egység kódszegmens 1. egység kódszegmens 2. egység kódszegmens k. egység kódszegmens *.exe tartalma Főprogram kódszegmens
18 PrefixSeg PSP PS P: Program Segment Prefix Egy 256 byte-os memóriaterület, melyet az operációs rendszer állít elő az *.exe állomány betöltésekor. A PSP szegmenscímét a System egység PrefixSeg változója tartalmazza.
19 A kódszegmens: k A program jól elkülöníthető programrészek szekből áll. Egy Pascal programnak mindig van egy főprogramja, amely különböző modulokat használ. Ezek lehetnek szabványos mo- dulok (System, Crt, Printer, stb.) és a programozó által készk szített, majd a programhoz hozzászerkesztett modulok. Minden modul lefordított kódja egy különk szegmens, melyek egymás s után helyezkednek el a tárban: -főprogram kódszegmense; - programhoz szerkesztett modulok kódszegmensei DSeg:$0000 fordított sorrendben, mint ahogyan azokat a USES kulcsszó után megadtuk, majd pedig a SYSTEM egység g az utolsó kódszegmens, amely minden programhoz automatikusan hozzászerkeszt szerkesztődik Egy kódszegmens k maximális mérete: m 64 kbyte CSeg:$0000 A program futásakor a vezérlés mindig más m s kódszegmensbenk van, az aktuális szegmens szegmenscímét a processzor CS (CodeSegment) regisztere tartalmazza, melynek értékét a SYSTEM egység Cseg függvényével lekérdezhetjük. Típusos állandók System egység kódszegmens 1. egység kódszegmens 2. egység kódszegmens k. egység kódszegmens Főprogram kódszegmens *.exe tartalma
20 Adatszegmens: Az adatszegmens egy közös, állandó adatterület. A főprogram és az összes egység ezt az adatterületet használja statikus adatainak tárolására. Az adatszegmens tartalmazza tehát a globális lis változókat és az összes típusos állandót. Az adatszegmens mérete is maximum 64 kbyte lehet. Ebből következik, hogy összességében ennél nagyobb terület nem áll rendelkezésünkre nkre globális adataink számára. 64 kbyte-nál nagyobb területet elfoglaló adatszerkezetet nem adhatunk meg programunkban, és a szabványos egységekben deklarált adatok szintén az adatszegmensből l foglalják k a helyet. DSeg:$0000 Globális változók Típusos állandók Az adatszegmens méretét a deklarált lt adatok határozz rozzák k meg, így az már a fordítás s során n eldől. Az adatszegmens szegmenscímét a processzor DS(Data Segment) regisztere tartalmazza, mely a program futása során állandó, értéke a System egység Dseg függvényével lekérdezhető.
21 Veremszegmens: LIFO A veremszegmenst a rendszer az adatok ideiglenes tárolt rolásárara használja: ide kerülnek az eljárások és s függvf ggvények lokális lis változv ltozói, paraméterei és visszatérési si címeic mei. A verem szegmenscíme és s mérete m a futás s során állandó. A szegmenscímet a processzor SS (Stack Segment) regisztere tartalmazza, értéke a System egység Sseg függvényével lekérdezhető. A verem méretét (min. 1 kbyte, max.. 64 kbyte) fordítás előtt meg lehet adni ($M fordítási direktíva) va). Ha ezt nem tesszük, akkor a keretrendszerben megadott alapértelmez rtelmezés lép érvénybe, amelynek szokásos értéke 16 kbyte körül van. A verem lefelé növekszik. Sseg:SPtr SSeg:$0000 Verem Szabad verem A verem-mutat mutató mutatja a következő elhelyezendő adat címét. Ez a verem szegmenscímétől számított relatív v cím, c mely kezdetben maximális, és ahogy telik a verem, úgy csökken az értéke. A verem-mutat mutató a System egység SPtr függvényével lekérdezhető.
22 Overlay (átfedési) puffer: Ez a terület csak akkor része programunknak, ha átfedési (overlay( overlay) technikát alkalmazunk, egyébk bként a verem után n közvetlenk zvetlenül l a heap következik. Az overlay technikát nagy programok esetén szokás használni, és lényege a következő: nem tartjuk bent egyszerre a tárban t a teljes OvrHeapEnd lefordított programot, hanem annak csak az éppen futó részeit. Így a futó OvrHeapOrg programrészek átfedik egymást. A betöltéseket az Overlay egység automatikusan elvégzi a hivatkozott programelemek alapján. Overlay puffer A puffer elejét a System egységben található OvrHeapOrg, végét az OvrHeapEnd függvénnyel kérdezhetjük le.
23 Heap: halom, rakás A heap egy dinamikus adattárol roló. A program futása közben dinamikus változv ltozókat lehet itt létrehozni illetve megszüntetni ntetni. A teljes heap bármekkora lehet, de egy dinamikus változv ltozó mérete nem lehet több t 64 kbyte-nál. HeapEnd A heap minimális illetve maximális HeapPtr Szabad memória méretét a $M fordítási direktívával adhatjuk meg, ha ezt nem tesszük, akkor a keretrendszerben megadott Heap HeapOrg alapértelmez rtelmezés lép életbe, mely szerint a heap lefoglalja a teljes szabad Overlay puffer memóri riát. A heap veremszerűen en működik, felfelé növekszik. A területfoglalásokat és felszabadításokat, a foglalt és a szabad területek felügyeletét a heap-manager végzi, mely a System egység része. A heap mutató alatti részben vannak a program által lefoglalt dinamikus változók, a felette lévő rész szabad. A heap alját a System egység HeapOrg változója, tetejét a HeapEnd, a heap-mutat mutatót a HeapPtr mutatja.
24 A Verem és s a Heap méretének beáll llítása: {$M Veremméret ret, HeapMin, Heapmax} Veremméret: ret: a verem pontos méretét állítjuk be ( ) HeapMin: az a minimális heapméret, amelyre a programnak mindenképpen szüksége van a futáshoz ( ) HeapMax: az a méret, amelynél több heap-et nem szeretnénk, ha a program lefoglalna még akkor sem, ha van annyi hely (HeapMin ) A $M direktívát a főprogram elején kell megadni, elhagyása esetén a ke- retrendszerben megadott értékek a mérvadóak. Ha a HeapMin-ben megadott terület a program futásakor nem áll rendel- kezésre sre, akkor a program nem indul el.
25 A Seg és Ofs függvények: A függvények paramétere bármi lehet, aminek a memóri riában címec van (változó, rutin, stb.). A visszaadott érték k WORD típusú - a kérdéses objektum szegmens illetve ofszet címe. c Például: Seg(a) illetve Ofs(a)
26 Abszolút t változv ltozó,, rádefinir definiálás: Elképzehető olyan eset, amikor a programozó maga akarja meghatározni egy változó fizikai címét. Például amikor a ROM BIOS adatterület egy adatát szeretné programjából megváltoztatni (érdemes kerülni! lni!) vagy gyakoribb esetben a képer- nyőmem memóriát akarja direkt módon m elérni rni. Ekkor a deklaráci ció végén meg kell adnia a változó címét: var valtozo_nev nev: : típus t ABSOLUTE Szegmens:Ofszet; Abszolút változó megadásakor nem törtt rténik memóriafoglal riafoglalás, a változóhoz tartozó terület kezelésének felelőse a programozó. Abszolút t változv ltozót t csak indokolt esetben célszerc lszerű használni (sokszor csak kényelmi k szempontból), mert a memória néhányn ny részének megváltoztat ltoztatása esetén n a rendszer összeomolhat!!!
27 Például: A színes képernyő memória első karakterének abszolút deklarációja: var elso_karakter : array[1..2] of byte : absolute $B800:0; vagy Mono monitor esetén az egész képernyő lefedésére alkalmas deklaráció: type monitor_tipus tipus = array[1..25,1..80,1..2] of byte; var monitor : monitor_tipus tipus absolute $B000:0; stb.
28 BALTA!!! Ha tipus2 több memóriát foglal, mint tipus1, akkor v2 belelóg a v1 utáni változóba....érdekess rdekesség: Egy abszolút változó deklarálásakor a konkrét fizikai cím c m helyett írhatunk egy másik változv ltozónevet is. Például: var v1 : tipus1; v2 : tipus2 absolute v1; Így v2 címe megegyezik v1 címével. A rendszer v1 számára helyet foglal automatikusan, de v2 számára nem. v2 felügyelete teljes egészében a programozó dolga. BALTA!!! Jelen esetben v2-t rádefiniáltuk v1-re.
29 Például: MEM[$B800:I]:=Ord( * ); Memóriat riatömbök: A memória direkt elérésére a Pascal-ban az egész memóriát lefedő tömböket definiálhatunk: MEM [ Szegmens:Ofszet ] MEMW [ Szegmens:Ofszet ] MEML [ Szegmens:Ofszet ] A MEM tömb segítségével a memória egy adott címén található byte-ot írhatjuk illetve olvashatjuk. MEMW esetén a hivatkozás WORD típusú. MEML esetén a hivatkozás LONGINT típusú.
30 vége
Programozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
Részletesebbentalálhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként
Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési
RészletesebbenA 32 bites x86-os architektúra regiszterei
Memória címzési módok Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
RészletesebbenMemóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
RészletesebbenA C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés
A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv V. (Struktúra, memóriakezelés) CBEV5 / 1 A struktúra deklarációja 1.
RészletesebbenAdatelérés és memóriakezelés
Adatelérés és memóriakezelés Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
RészletesebbenMutatók és mutató-aritmetika C-ben március 19.
Mutatók és mutató-aritmetika C-ben 2018 március 19 Memória a Neumann-architektúrában Neumann-architektúra: a memória egységes a címzéshez a természetes számokat használjuk Ugyanabban a memóriában van:
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenAssembly Rekurzív függvények, EXE, C programok. Iványi Péter
Assembly Rekurzív függvények, EXE, C programok Iványi Péter Algoritmusok előadás Rekurzív függvény FÜGGVÉNY nyomtat(n) print n HA n!= 0 nyomtat(n-1) ELÁGAZÁS VÉGE FÜGGVÉNY VÉGE Rekurzív függvény org 100h
RészletesebbenA verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet. A verem felhasználása
A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejére betehetünk egy új (vagy sorban több) elemet a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet A verem felhasználása Függvény visszatérési
RészletesebbenOperációs rendszerek III.
A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
RészletesebbenAssembly Címzési módok. Iványi Péter
Assembly Címzési módok Iványi Péter Gépi kód Gépi kód = amit a CPU megért 1-13 byte hosszúak lehetnek az utasítások Kb. 20 000 variációja van a gépi kódú utasításoknak Számítógép architektúrától függ Feszültség
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási
RészletesebbenAz assembly nyelv sor-orientált nyelv, tehát minden sorba pontosan egy utasítás kerül. Egy sor mezőkből áll a következőképpen:
Informatika szigorlat 16-os tétel: Az assembly nyelvek tulajdonságai és fordítása Az assembly nyelv tulajdonképpen a gépi kód szimbolikus megfelelője, azért jött létre, hogy könnyebben lehessen programozni
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
Részletesebben1.1. A forrásprogramok felépítése Nevek és kulcsszavak Alapvető típusok. C programozás 3
Darvay Zsolt Típusok és nevek a forráskódban Állandók és változók Hatókörök és az előfeldolgozó Bevitel és kivitel Kifejezések Utasítások Mutatók Függvények Struktúrák és típusok Állománykezelés C programozás
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenMegszakítások és kivételek
Megszakítások és kivételek Megszakítások Megszakítás a számítási rendszernek küldött jelzés, mely valamilyen esemény felléptéről értesíti. Egy megszakítás felléptekor a rendszer: megszakítja az aktív program
RészletesebbenRekord adattípus. Egymásba ágyazott rekordok. With utasítás. Változó rekord. Rekord konstans
Témakörök: k: Rekord adattípus Egymásba ágyazott rekordok With utasítás Változó rekord Rekord konstans 1. A rekord adattípus Sokszor találkozunk lkozunk olyan feladattal, melyben összetartozó adatokat,
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. április 4. Számok rendezése Feladat: Fejlesszük tovább úgy a buborék rendez algoritmust bemutató példát, hogy a felhasználó adhassa meg a
RészletesebbenC memóriakezelés. Mutató típusú változót egy típus és a változó neve elé írt csillag karakterrel hozhatjuk létre.
C memóriakezelés Ez a kis segédanyag az adatszerkezetek órán használt eszközök megértését hivatott elősegíteni. A teljesség igénye nélkül kerül bemutatásra a mutató típus és a dinamikus memóriakezelés.
RészletesebbenParaméter átadás regisztereken keresztül
Eljárások paramétereinek átadási módjai Az eljárások deklarációjánál nincs mód arra, hogy paramétereket adjunk meg, ezért más, közvetett módon tudunk átadni paramétereket az eljárásoknak. Emlékeztetőül:
RészletesebbenSzámítógépek felépítése
Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Tömbök (3. rész) Konstansok Kivételkezelés Tömbök 3. Többdimenziós tömbök Többdimenziós tömbök int a; Többdimenziós tömbök int a[5]; Többdimenziós tömbök
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT memóriakezelése
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) memóriakezelés Az NT memóriakezelése 32-bites virtuális memóriakezelés: 4 GB-os címtartomány, alapesetben: a fels! 2 GB az alkalmazásoké, az alsó 2 GB az OPR-é.
RészletesebbenSzegmentálás. Memória kezelési stratégia mely a felhasználó nézőpontját támogatja Például:
Szegmentálás 1 Szegmentálás Memória kezelési stratégia mely a felhasználó nézőpontját támogatja Például: Egy program szegmensekből áll Mindegyik szegmens külön címtér Egy eljárás nullás címen kezdődik
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás 8. előadás. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés. Dinamikus memóriakezelés
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 8. előadás Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
RészletesebbenBevezetés a számítástechnikába
Bevezetés a számítástechnikába Megszakítások Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. november 9. Bevezetés Megszakítások
RészletesebbenBevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés
Bevezetés a programozásba 2 7. Előadás: Objektumszű és osztályszű elemek, hibakezelés ISMÉTLÉS Osztály class Particle { public: Particle( X, X, Y); virtual void mozog( ); ); virtual void rajzol( ) const;
RészletesebbenProgramozási nyelvek Java
-en objektumot tárolunk. Automatikus változók Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás - végrehajtási vermen (execution stack) jönnek létre - alprogramok
Részletesebben386 processzor címzés
386 processzor címzés 0 31 0 31 Báziscím + Offset cím Szegmens regiszter 0 15 16 31 Bázis cím 0..15 Határbitek 0..15 32 39 40 41 44 47 Bázis cím 24..31 G B/D Határbitek 16..1 48 49 50 51 52 54 55 56 63
RészletesebbenBevezetés a C++ programozási nyelvbe
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP0 / 1 Története A C++ programozási nyelv a C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet
RészletesebbenBevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
RészletesebbenArchi2 Gyak. (Processzorok Utasításszintű Kezelése) 2014 ősz
Archi2 Gyak (Processzorok Utasításszintű Kezelése) 2014 ősz Ajánlott irodalom Agárdi Gábor: Gyakorlati Assembly, LSI Oktatóközpont, 1996, ISBN 963 577 117 7 Agárdi G.: Gyakorlati Assembly haladóknak, LSI
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás 10. fejezet. Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés. Giachetta Roberto
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 10. fejezet Strukturált programozás: dinamikus memóriakezelés Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015.
RészletesebbenProcesszorok Utasításszintű Kezelése tavasz
Processzorok Utasításszintű Kezelése 2014 tavasz Ajánlott irodalom Agárdi Gábor: Gyakorlati Assembly, LSI Oktatóközpont, 1996, ISBN 963 577 117 7 Agárdi G.: Gyakorlati Assembly haladóknak, LSI oktatóközpont,
RészletesebbenOperációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
RészletesebbenAz egér, a botkormány (joystick) és a nyomtató programozása DOS-ban
Az egér, a botkormány (joystick) és a nyomtató programozása DOS-ban Az egér, a joystick és a nyomtató egyre elterjedtebb segédeszközzé vált a számítógép felhasználásában. Napjaink Windows alapú programjai
Részletesebben5. Gyakorlat. struct diak {
Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenOperációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH recap, reguláris kifejezések Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fizikai memória Félvezetőkből előállított memóriamodulok RAM - (Random Access Memory) -R/W írható, olvasható, pldram, SDRAM, A dinamikusan frissítendők : Nagyon rövid időnként
RészletesebbenAssembly. Iványi Péter
Assembly Iványi Péter Miért? Ma már ritkán készül program csak assembly-ben Általában bizonyos kritikus rutinoknál használják Miért nem használjuk? Magas szintű nyelven könnyebb programozni Nehéz más gépre
RészletesebbenDSP architektúrák dspic30f család memória kezelése
DSP architektúrák dspic30f család memória kezelése Az adatmemória Az adatmemória 16 bites, két külön memóriazóna van kiépítve, az X és az Y memória, mindkettőnek címgeneráló egysége és adat sínrendszere
RészletesebbenAssembly. Iványi Péter
Assembly Iványi Péter További Op. rsz. funkcionalitások PSP címének lekérdezése mov ah, 62h int 21h Eredmény: BX = PSP szegmens címe További Op. rsz. funkcionalitások Paraméterek kimásolása mov di, parameter
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése
Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok
Részletesebben_INVHU000_WriteReadParameter.cxf Frekvenciaváltók
INV-HU-000 A FB feladata A dokumentáció tartalma Szimbólum A CP1H vagy a CP1L PLC és frekvenciaváltó(k) automatikus kommunikációja: _INVHU000_WriteReadParameter A frekvenciaváltó üzemi paramétereinek írása,
RészletesebbenProgramozas 1. Strukturak, mutatok
Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 11. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézete. Fájl rendszer
1 Fájl rendszer Terminológia Fájl és könyvtár (mappa) koncepció Elérési módok Fájlattribútumok Fájlműveletek ----------------------------------------- Könyvtár szerkezet -----------------------------------------
Részletesebbenaz Excel for Windows programban
az Excel for Windows táblázatkezelőblázatkezel programban Mit nevezünk nk képletnek? A táblt blázatkezelő programok nagy előnye, hogy meggyorsítj tják és könnyebbé teszik a felhasználó számára a számítási
RészletesebbenObjektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Kártyás ajtónyitó tervezése Horváth Gábor BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-02-19 Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet
1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenHatékony memóriakezelési technikák. Smidla József Operációkutatási Laboratórium január 16.
Hatékony memóriakezelési technikák Smidla József Operációkutatási Laboratórium 2014. január 16. 1 Tartalom A cache áthidalása Cache optimalizálás Adatszerkezetek tervezése A programkód szerkezete Prefetch
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető
RészletesebbenRekurzió. Dr. Iványi Péter
Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(
RészletesebbenA számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni.
Példák számok kiírására A számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni. Decimális számok kiírása Az alábbi
RészletesebbenProgramozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban
Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus
Részletesebbenassume CS:Code, DS:Data, SS:Stack Start: xor di, di mov si, 1 Torles int 10h mov dl, 40 xor bh, bh mov ah, 02h Kesleltet int 16h
Fealadat3: labda.asm Feladat meghatározása A program célja az assembly rutinok időzítési lehetőségeinek bemutatása. Az időzítés az AH00, INT1Ah funkció segítségével történik. A program egy labda leesését
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás:2011. 09. 29. 1 2 4 5 MMU!= fizikai memóriaillesztő áramkör. Az utóbbinak a feladata a memória modulok elektromos alacsonyszintű vezérlése, ez sokáig a CPU-n kívül a chipset északi hídban
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenProgramozás C nyelven FELÜLNÉZETBŐL elhullatott MORZSÁK. Sapientia EMTE
Programozás C nyelven FELÜLNÉZETBŐL elhullatott MORZSÁK Sapientia EMTE 2015-16 1 Felülnézet 1 Feltételes fordítás #if, #else, #elif, #endif, #ifdef, #ifndef stb. Felülnézet 2 #include: hatására a preprocesszor
Részletesebben5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix
2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok
Bevezetés a programozásba 9. Előadás: Rekordok ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double terulet(double
RészletesebbenMáté: Assembly programozás
Szegmens, szegmens csoport sz_név SEGMENT aling_type combine_type osztály... szegmens sz_név ENDS sz_név a szegmens (szelet) neve. A fordító az azonos nevű szegmens szeleteket úgy tekinti, mintha folyamatosan,
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenProgramozás I. zárthelyi dolgozat
Programozás I. zárthelyi dolgozat 2013. november 11. 2-es szint: Laptopot szeretnénk vásárolni, ezért írunk egy programot, amelynek megadjuk a lehetséges laptopok adatait. A laptopok árát, memória méretét
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG 1 A fenti
RészletesebbenC programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és
C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,
RészletesebbenMaximum kiválasztás tömbben
ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while
Részletesebben1. Alapok. Programozás II
1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
Részletesebben2016/08/31 02:45 1/6 Hardver alapok
2016/08/31 02:45 1/6 Hardver alapok < Hardver Hardver alapok Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2013, 2014 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Bevezetés A számítógépet
RészletesebbenC++ referencia. Izsó Tamás február 17. A C++ nyelvben nagyon sok félreértés van a referenciával kapcsolatban. A Legyakoribb hibák:
C++ referencia Izsó Tamás 2017. február 17. 1. Bevezetés A C++ nyelvben nagyon sok félreértés van a referenciával kapcsolatban. A Legyakoribb hibák: Sokan összetévesztik a pointerrel. Keveset alkalmazzák
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatok 1.1
Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag
RészletesebbenHardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely 2015.02.17.
Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat Kocsis Gergely 2015.02.17. Információk Kocsis Gergely http://irh.inf.unideb.hu/user/kocsisg 2 zh + 1 javító (a gyengébbikre) A zh sikeres, ha az elért eredmény
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 06 Adatszerkezetek
Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 06 Adatszerkezetek Tömb Ugyanolyan típusú elemeket tárol A mérete előre definiált kell legyen és nem lehet megváltoztatni futás során Legyen n a tömb mérete. Ekkor:
RészletesebbenAdatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája
Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból
RészletesebbenA Számítógépek hardver elemei
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts. A Számítógépek hardver elemei Korszerű perifériák és rendszercsatolásuk A µ processzoros rendszer regiszter modellje A µp gépi
RészletesebbenVirtuális memóriakezelés Védelem. Memória védelem. Intel x68. Izsó Tamás október 18. Izsó Tamás Memória védelem/ 1
Memória védelem Intel x68 Izsó Tamás 213. október 18. Izsó Tamás Memória védelem/ 1 Section 1 Virtuális memóriakezelés Izsó Tamás Memória védelem/ 2 Operációs rendszer hardver szintű támogatása Hardver
RészletesebbenProgramozás I. - 11. gyakorlat
Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar
RészletesebbenFüggvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti
RészletesebbenJelszavak helyes megválasztása, szótáras törés. Pánczél Zoltán
Jelszavak helyes megválasztása, szótáras törés Pánczél Zoltán 1 Miért fontos a megfelelő jelszó? Nagyban növeli a rendszer biztonságát. Könnyű jelszó = Nincs jelszó A teljes rendszer biztonsága tőlünk
RészletesebbenSzámítógép architektúrák
Számítógép architektúrák Kártyás ajtónyitó tervezése 2016. március 7. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Számítógép Architektúrák Horváth
RészletesebbenA programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
RészletesebbenProgramozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
RészletesebbenGregorics Tibor Modularizált programok C++ nyelvi elemei 1
Gregorics Tibor Modularizált programok C++ nyelvi elemei 1 Függvények és paraméterátadás A függvény egy olyan programblokk, melynek végrehajtását a program bármelyik olyan helyéről lehet kezdeményezni
RészletesebbenAPB mini PLC és SH-300 univerzális kijelző Általános használati útmutató
APB mini PLC és SH-300 univerzális kijelző Általános használati útmutató Fizikai összeköttetési lehetőségek: RS232 APB-232 RS485 A APB-EXPMC B SH-300 program beállítások: Kiválasztjuk a megfelelő PLC-t.
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek. 2018/2019 I. félév. Külső megszakítások
Mechatronika és mikroszámítógépek 2018/2019 I. félév Külső megszakítások Megszakítás, Interrupt A megszakítás egy olyan esemény, vagy feltétel teljesülése, amely felfüggeszti a program futását, a vezérlést
RészletesebbenA C programozási nyelv VI. Parancssori argumentumok File kezelés
A C programozási nyelv VI. Parancssori argumentumok File kezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv VI. (Parancssori argumentum, file kezelés) CBEV6 / 1 Parancssori
Részletesebben