Vállalkozási kisokos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozási kisokos - 2011"

Átírás

1 Vállalkozási kisokos Egy vállalkozás beindítása, üzemeltetése nem egyszerű feladat. Bizonyára mindenkiben rengeteg kérdés merül fel vállalkozási tevékenységének kezdetekor. Mi most a teljesség igénye nélkül szeretnénk némi segítséget nyújtani a vállalkozói lét mindennapi útvesztőiben való eligazodáshoz, a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásához. A következőkben szólunk néhány szót a legfőbb vállalkozási formákról, azok adózási kötelezettségeiről, melyek segítségével lehetőleg mindenki pontosabb képet kap az üzleti vállalkozások sajátosságairól, ezáltal kellő körültekintéssel lesz képes elindítani saját üzleti tevékenységét. Azonban egy általános érvényű, mindenkire vonatkozó kézikőnyvvel nem tudunk szolgálni, hiszen minden vállalkozás más és más. Minden cég többféle tevékenységet végez, mások a partnereik (külföld, belföld), különböző földrajzi területeken tevékenykedik, egy vagy több alkalmazottat foglalkoztat, ezért mindegyikre az általánostól eltérően további eltérő szabályok is vonatkozhatnak. Ezért minden esetben kérje ki egy szakember (jogász, könyvelő, adótanácsadó) véleményét mielőtt bármibe is belekezd. Kezdetnek tekintsük át a legnépszerűbb vállalkozási formákra jellemző jogi szabályozásokat, azokra jellemző specifikumokat. Vállalkozási formák 1. Egyéni vállalkozás, egyéni cég (2009. évi CXV. tv.) Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozó lehet: magyar állampolgár, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, harmadik országbeli állampolgárok. Nem lehet egyéni vállalkozó: aki korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen, akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele az elektronikus vagy személyes bejelentkezés. Ha az egyéni vállalkozó kéri számára az Okmányiroda egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. A jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzítik az egyéni vállalkozó főbb adatait (név, cim, székhely, tevékenységi körök, stb.). 1 Vállalkozási kisokos 2011

2 Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha: az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az egyéni vállalkozó halála napján, az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. Az egyéni cég megszűnik, ha: az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 2. Betéti társaság (2006. évi IV. tv.) A betéti társaság esetén a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben 2 Vállalkozási kisokos 2011

3 vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A betéti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére csak akkor jogosult, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ez esetben a felelőssége is azonos a beltagéval. Ha a társaságból valamelyik beltag vagy valamelyik kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított 6 hónapos jogvesztó határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha e határidőn belül a társasági szerződés módosításával a betéti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. Ügyvédi ellenjegyzéssel, vagy közjegyző által készített közikoratba foglalt társasági szerződéssel alapítható, mely csak írásban köthető. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a gazdasági társaság időtartamáról, úgy a társaság határozatlan időre jön létre. Valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulást adni. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli egyaránt. A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, melynek működésében minden tag részt vehet. A bt. jogutód nélkül megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, a társaság legfőbb szerve elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, a társaság tagjainak száma 1-re csökken, Cégbíróság a cégtörvényben meghatározott okok miatt megszűnteti, Jogszabály így rendelkezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradó követelés a megszűnéstől számított 5 éves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben. Ha a bt. jogutód nélkül szűnik meg, akkor felszámolási eljárásnak vagy végelszámolási eljárásnak van helye. 3. Korlátolt felelősségű társaság (2006. évi IV. tv.) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A kft. jogi személyiséggel rendelkező társaság. Egyszemélyes kft. alapító okirattal, többszemélyes kft. társasági szerződéssel hozható létre, melyet ügyvéd ellenjegyez, vagy közjegyző közokiratba foglal. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. a törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesít meg. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Jogutód nélküli megszűnés esetén végelszámolási eljárást kell 3 Vállalkozási kisokos 2011

4 lefolytatni. A jogutód nélküli megszűnés a betéti társasággal azonos feltételek mellett következhet be. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Így például a fentieken túlmenően bank és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság (rt.) formájában lehet végezni. Vagy törvény a gazdasági társaság által végzett tevékenység folytatását hatósági engedélyhez kötheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor folytathat, ha a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói között legalább egy olyan személy van aki rendelkezik az adott képesítéssel. További korlátozás, hogy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Egyéni vállalkozás, Bt., vagy Kft.? Mindezek után sokakban merülhet fel a kérdés, hogy vajon melyik társasági forma lenne minden szempontból a legmegfelelőbb az adott tevékenység elvégzéséhez. A továbbiakban ehhez a nehéz döntéshez próbálunk meg segítséget nyújtani. Ahhoz hogy el tudjuk dönteni a fenti kérdést az alábbiakat kell mérlegelni: milyen tevékenységet kíván folytatni? milyen időtávra tervezi a működést? mekkora árbevételre számít? mekkora anyagi kerete van az induláshoz? működéssel és adózással kapcsolatos szempontok Milyen tevékenységet, mennyi időre kíván folytatni? Amennyiben csak idényszerű tevékenység végzését tervezi (lakáskiadás, vásári tevékenység), akkor természetesen célszerűbb az egyéni vállalkozást választani. Egyszerűbb és olcsóbb is egy vállalkozói engedély kiváltása, mint egy bt. vagy kft. alapításánál felmerülő ügyvédi és egyéb illeték kötelezettségek. Ha a munkahelyén várják el, hogy számlát adjon és más tevékenységet nem tervez végezni, ebben az esetben is az egyéni vállalkozás a célszerűbb. Azonban ha hosszabb távra tervez, többféle tevékenységet, több helyen szeretne végezni, akkor már lehet hogy jobban megéri a bt. vagy kft. Milyen árbevétellel számolva, mekkora kezdő tőkével, milyen költségek mellett vállalkozna? Ha a tervezett árbevétel nagysága kissebb (1-1,5millió forint) célszerűbb az egyéni vállalkozás. 2-5 millió forintos tervezett árbevételnél bt., e fölött pedig kft. alapításán célszerű gondolkodni. Az árbevétel mellett természetesen fontos tényező a felmerülő költségek nagysága. Vállalkozói engedély elektronikusan is igényelhető, az eljárási illetéke ,- Ft, melyhez hozzájön még a kötelező erkölcsi bizonyítvány ára, ami további 3.100,- Ft. Ezzel szemben egy bt., vagy kft. alapításának ügyvédi költsége legalább ezer Ft, melyhez hozzájön még további ,- forint eljárási és közzétételi illeték címén. Ha azonban arra kerülne a sor, akkor a vállalkozás megszüntetésének költségei sem elhanyagolhatóak. Míg az egyéni vállalkozás esetén a megszűnés az igazolvány visszaadásával, vagy elektronikus bejelentéssel gyakorlatilag 0,- forintba kerül, addig bt., vagy kft. végelszámolása annál költségesebb. Az ügyvédi díj ezek esetében körülbelül ,- forintra tehető, valamint a könyvelési teendőkért felszámított dij is még további 1-2 havi díjnak megfelelő összeget tehet ki. 4 Vállalkozási kisokos 2011

5 Az alapító tőkét tekintve szintén az egyéni vállalkozás lehet a befutó, mivel nem igényel kötelező kezdő tőkét. A Társasági törvény a Bt. alapításra nem köt ki minimum alaptőkét. Ez által egy Bt. létrehozása akár Ft. tőkével is megkezdhető. Kft. alapítása esetén a legkevesebb összegű törzstőke ,- forint. Az egyszemélyes kft. létrehozása alkalmával a fent leírtak szerint ,- forint törzstőke kell, hogy rendelkezésre álljon. Működéssel és adózással kapcsolatos szempontok Tekintettel kell lenni még a járulékos költségekre is, mint például a könyvelés díja, mely egy egyéni vállalkozó esetében általában szintén alacsonyabb, mint egy bt., kft. esetén. Persze ez is több mindentől függ. Egy egyéni vállalkozó egyszeres könyvvitelt is vezethet, mely egyszerűbb, ezáltal olcsóbb is, kb ezer forint/hó. Míg a bt. és kft. kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, mely jóval bonyolultabb, ezáltal a könyvelési díj is jóval többe kerülhet, mely nagyban függ többek között az árbevételtől, a bizonylatok számától, áfa státusztól, stb. Így egy kft. könyvelésének havi díja elérheti, a ezer forintot is havonta. Adózás szempontjából az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.) hatálya alá tartozik, míg a bt. és kft. a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) alá. Egyéni vállalkozó minimum a garantált bérminimum összege után fizet járulékot, majd a vállalkozói jövedelem után vállalkozói személyi jövedelemadót. Társas vállalkozás tagja esetében legalább a minimálbér után kell a járulékokat megfizetni. A cég által elért eredmény után pedig társasági adó fizetési kötelezettség keletkezik, a felvett osztalék után pedig osztalék adót kell fizetni. Fontos szempont még a felelősség kérdése. Egyéni vállalkozó kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. Bt. esetében a beltag felelőssége korlátlan, míg a kültag felelőssége csak a társaságba bevitt vagyoni betét erejéig terjed. Kft. esetében a társaság kötelezettségeiért a tag csak a törzsbetétje erejéig felelős. És mi az, ami minden vállalkozási formánál közös? A közterhekhez való hozzájárulás, azaz az adó és járulékfizetés. A továbbiakban a legalapvetőbb, mindenki számára kötelező adózási szabályokat, az adózók kötelezettségeit mutatjuk be nagy vonalakban. Alakulás utáni bejelentési kötelezettség Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. A cégbírósági bejegyzés után, vagy a vállalkozói igazolvány kézhezvétele után 8 napon belül legalább egy pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia, továbbá szintén 8 napon belül az adóügyek elektronikus ügyintézéséhez szükséges bejelentést (11T180 nyomtatvány) meg kell tennie. 15 napon belül az állami adóhatósághoz (NAV) be kell jelenteni többek között a vállalkozás nevét, címét, székhelyét, iratok őrzésének helyét, a ténylegesen végzett tevékenységeket, a tulajdonosok adatait (11T201 nyomtatvány). A vállalkozás képviseletére jogosult tagját, alkalmazottját szintén be kell jelenteni az állami adóhatósághoz a biztosítotti jogviszonyra vonatkozóan. Szintén 15 nap áll rendelkezésre a Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatszolgáltatásra az alakuló gazdasági szervezet adatairól (1032 nyomtatvány). Ezek után minden további a vállalkozás életében bekövetkezett változást a változástól számított 15 napon belül jelenteni kell. 5 Vállalkozási kisokos 2011

6 A bejelentési köttelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási bírság kiszabása. Az kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedhet. Általános forgalmi adó - ÁFA Magyarországon a forgalom után fizetendő legfontosabb adó az általános forgalmi adó, melynek rendszerét január 1-jétől a év CXXVII. tv. szabályozza. Az adó alanya az a jogképes személy, vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat (egyéni vállalkozó, kft., rt., bt., kkt., alapítvány). Az adót főszabályként önadózás keretében kell a költségvetésnek megfizetni, az adóalanynak kell az adót megállapítani, nyilvántartani, összesíteni, bevallani, megfizetni. Az adó mértéke: 25% (20%) Általában 18% (15,25%) - tej, tejtermék - kenyér, pékáru - cukrászsütemény, stb. 5% (4,76%) - humán gyógyszerek - gyógászati eszközök - vakokat segítő eszközök - könyv, folyóirat Az adó alapja: A teljesítés ellenértéke, melybe beleszámít gyakorlatilag minden egyéb fizetendő összeg is, amelyet a jogsult kap a termék beszerzőjétől. Termékimport esetén az áru vámértéke az adó alapja növelve a terméket terhelő adókkal, vámokkal, illetékekkel. Az adó bevallása: Az adó megállapítása, bevallása havonta, negyedévente, évente lehetséges a törvény előírásai szerint. Általános szabályok szerint az alakuló gazdasági társaságok negyedéves áfa bevallóként indulnak, amennyiben nem mentesek az adózás alól. Havi bevallásra kötelezett az adózó amennyiben a tárgyévet megelőző második év adatai alapján az éves elszámolandó áfa pozitív előjelú összege nagyobb mint 1 millió Ft. A havi adómegállapításra kötelezett adózó a tágyhót követő hó 20-áig nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét, illetőleg ettől azidőponttól igényelheti vissza azt. Éves bevalló, akinek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján az éves összesített előjel független áfa összege kevesebb, mint 250 ezer Ft. Az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig vallja be és fizeti meg, vagy igényli vissza az adó összegét. Negyedéves bevalló aki nem havi és nem éves bevalló. a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségének. Az adó alóli mentességek: Az adóalany választhat alanyi adómentességet, amennyiben a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás éves szinten kifejezett göngyölített összege az 5 millió Ft-ot nem haladja meg. Megszűnik az alanyi adómentesség, ha az adóalany ezt az értékhatárt meghaladja. 6 Vállalkozási kisokos 2011

7 Különleges jogállást élvez a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, mely abban nyilvánul meg, hogy e tevékenysége körében nincs adófizetési kötelezettsége, de adólevonási joggal sem rendelkezik. Mentességet élveznek továbbá azok az adózók, melyek a törvény meghatározása szerint a tevékenység közérdekű jellegére (pl.: postai szolgáltatás, humán eü. ellátás, fogorvos, oktatái tevékenység) való tekintettel, vagy a tevékenység egyéb sajátos jellegére (biztosítás, hitelezés, pénzügyi szolgáltatás, pénzváltás) való tekintettel adómentes tevékenységet folytatnak. Társasági és osztalékadó TAO A társasági és osztalékadó szabályait az évi LXXXI. törvény szabályozza. A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. Célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, a gazdasági társaságok adóztatása, az EU-s szempontok érvényesítése. Az adó alanya lehet belföldi illetve külföldi illetőségű gazdasági szervezet egyaránt. Fontos tudni, hogy az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet és a társasági adó alanya. Az adó mértéke: A társasági adó mértéke az adóalap 500 millió forintjáig 10% feltételek nélkül, az ezen felüli rész 19%-al adózik január 1 óta a veszteséges vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg és az adó mértéke ennek a 10%-a, illetve 19%-a. Az adó alapja: 1. Kettős könyvvitelt vezetők részére: ± Üzemi tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény ± Rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény ± Csökkentő és növelő tételek 2. Egyszeres könyvvitelt vezetőknek: + Adóköteles bevétel - Termelési, kezelési ktg. - Egyéb ráfordítás ± Vásárolt készletváltozás - Számviteli tv. szerinti écs. = Adózás előtti eredmény ± Csökkentő és növelő tételek Az adózás előtti eredményt módosító tételek szerepe többek között, hogy megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból, nem fogadja el az olyan elszámolt költségeket, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez, kizárja a vállalkozói jövedelmek kettős adóztatásának lehetőségét. Csökkentő tételek lehetnek: korábbi évek elhatárolt veszteség, adótörvény szerinti értékcsökkenés, lekötött fejlesztési tartalék, kapott osztalék, behajthatatlan követelés, stb. Növelő tételek lehetnek: számviteli törvény által elismert értékcsökkenés, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, követelésre elszámolt értékvesztés, elengedett követelés, 7 Vállalkozási kisokos 2011

8 jogerős bírság, büntetés, képzett céltartalék, stb. Adókedvezmények: A fizetendő adót bizonyos feltételek mellett tovább csökkenthetik az alábbi kedvezmények: beruházási adókedvezmény (már nem lehet rá jogot szerezni), kis- és középvállalkozások adókedvezménye, szoftverfejlesztők bérköltségének adókedvezménye, filmgyártás, előadó-művészet támogatásának adókedvezménye, fejlesztési adókedvezmény. Az adó megfizetése Önadózással. Adóbevallással egyidejűleg előleget is be kell vallani az adóbevallás esedékességét követő 2. naptári hónap első napjától számított 12 hónapra. Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot. Háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. Az adóelőleget minden hónap 20-áig, vagy a negyedévet követő hó 20-áig kell megfizetnie. Annak az adózónak, akinek az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az adóév utolsó adóelőlegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig legalább a várható éves fizetendő adó 90%-áig ki kell egészítenie. Az adózónak a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie és az adót, az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie. Osztalékadó 2011-ben az osztalék adója az eddigi 25%-ról 16%-ra csökkent. A korábbi években jóváhagyott, de a évben kifizetett osztalékok esetében is ezt a mértéket kell alkalmazni. Az osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni Ft-ig az osztalék után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) is kell fizetni, kivéve az evás vállalkozás tagja által megszerzett osztalék után. Egyszerűsített vállalkozói adó EVA Keverék törvény, melyet a évi XLIII. törvény szabályoz. Több törvényt vált ki az alkalmazása (SZJA, TAO, ÁFA, számviteli törvény). Választható adózási mód. Az adó alanya lehet egyéni vállalkozás, egyéni cég, kkt., bt., kft., ügyvédi iroda, stb. Az adóalanyiság előzetes feltétele: a társaság az adóévet megelőző évben vállalkozói bevételt, árbevételt számolt el, nincs állami, illetve önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál a bejelentkezés időpontjában nyilvántartott adótartozása, nem állt végelszámolás, felszámolás alatt, nem volt mulasztási bírsága számlaadás ismételt elmulasztása miatt. További feltétel az adóévben: valamennyi tag magánszemély, adóévben nem folytat jövedéki adós, vámtevékenységet, várható bruttó (áfával növelt) árbevétele 25 millió Ft, belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. Az adó alapja: Az adóévben megszerzett összes bevétel, ami lehet a számviteli törvény szerinti bruttó árbevétel, vagy minden a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben megszerzett vagyoni érték áfával növelt összegben. Az adó mértéke: 8 Vállalkozási kisokos 2011

9 A pozitív adóalap 30%-a. Ha a bevétel meghaladja a 25 millió Ft-os értékhatárt, az a fölötti részre 50%. Az adó megfizetése: Önadózással. Adóbevallást adóévenként az adóévet követő év február 25., illetve május 31- ig kell elkészíteni. Az adóalany az első három negyedévre a negyedéveket követő hó 12-ig adóelőleget fizet. Az adóalanynak az adóelőleget december 20-ig ki kell egészítenie az adóévi várható fizetendő adó összegére. Az adóévre megállapított evát a már megfizetett előlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Nyilvántartási kötelezettség: Bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek: egyéni vállalkozó, betéti társaság (választhatja a kettős könyvelést is), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, közkereseti társaság (választhatja a kettős könyvelést is). Kettős könyvvezetésre kötelezettek: betéti társaság (választhatja a bevételi nyilvántartást is), korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, közkereseti társaság (választhatja a bevételi nyilvántartást is), korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda. Az evás adóalany az eva időszakára nem alapíthat áfa levonási jogot és nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem. Előzetesen felszámított áfa nem igényelhető vissza. Termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról áfás számlát bocsát ki, amely alapján a számlát befogadó áfa adóalanyt megilleti a levonási jog. Kilépés az eva hatálya alól: önkéntesen: az adózó választása szerint, kötelezően: nem felel meg a bennmaradás feltételeinek (pl. 25 millió Ft feletti árbevétel). A kilépés következménye, hogy a következő négy adóévben nem választhatja az evát. A kilépéssel visszakerül a személyi jövedelemadó, vagy társasági adó hatálya alá. Bevételi nyilvántartást vezető kkt., bt. evából történő visszalépésekor nyitómérleget készít, melyet könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni kell. Személyi jövedelemadó SZJA Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap után vállalkozói személyi jövedelmadót, míg vállalkozói osztaléka után személyi jövedelemadót fizet, melyet az évi CXVII. törvény 49/A szabályoz. Az adó alapja: Az egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételének a bevételt csökkentő tételek (ha van) és a vállalkozói költség levonása után megmaradó vállalkozói jövedelem után fizet vállalkozói személyi jövedelemadót. Bevételt csökkentő tétel lehet: a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a minimálbér 24%-a, szakképző iskolával kötött megállapodás esetén a minimálbér 12%-a, 9 Vállalkozási kisokos 2011

10 TB 100%-a, max. 12 hó munkanélküli, börtönviselt foglalkoztatása, szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása saját tevékenységben végzett kutatás, kísérleti fejlesztés költsége, kisvállalkozói kedvezmény. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét összege is elszámolható, illetve ide tartozik a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás, a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása is. Az egyéni vállalkozó feltételek mellett átalányadózást választhat. Az átalányadózás feltételei: az adóévet megelőző évben 15 millió Ft-ot, kiskereskedelmi üzletet üzemeltető esetén 100 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozó bevétel, a vállalkozói igazolványban csak a jogosult tevékenységek szerepelnek, nem áll munkaviszonyban az egyéni vállalkozó, kizárólag átalányadós tevékenységet végez az adóévben vállalkozói bevétele nem haladja meg a 15 millió, illetve 100 millió forintot (mezőgazdasági kistermelőnél is 8 milió Ft). Költségátalány 40% költséghányadot állapíthat megaz átalányadózást választó egyéni vállalkozó, 25% ha kiegészítő tevékenységként végzi egész évben, 20% ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés, vendéglátás, kiskereskedelem esetében, 25% ha az előbbi tevékenységeket kiegészítő tevékenységként végzi, 87% kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén, 83% ha kiegészítő tevékenységként végzi, 93% kiskereskedelmi tevékenységből kizárólag élelmiszer jllegű vegyes üzlet, vegyiáru, gyógynövény, mezőgazdasági üzletből származik bevétele, 91% ha kiegészítő tevékenységként végzi, 85% mezőgazdasági kistermelő esetén 94% ha élőállat tenyésztésből és álla ti termék előállításból származik a bevétel. Az adó mértéke: 16% Nem kell adózni a mezőgazdasági kistermelőnek, ha e tevékenységből származó bevétele kevesebb mint 600 ezer Ft. Osztalékadó: Az egyéni vállalkozó vállalkozói osztaléka után 16% osztalékadót fizet. Az osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni Ft-ig az osztalék után 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) is kell fizetni. Szüneteltetés, megszűnés: Az egyéni vállalkozó tevékenységét bejelentési kötelezettség mellett szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama egy hónap, a leghosszabb pedig öt év lehet. A szüneteltetés alatt költséget nem számolhat el, hitelintézetnek is bejelenti. A szüneteltetés időtartama alatt a társadalombiztosítási biztosítotti jogviszony szünetel. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére (5.100,- Ft). A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység bármikor folytatható. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha az egyéni vállakozó a tevékenység megszüntetését kéri, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, vagy ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az adóhatóság megtiltja. 10 Vállalkozási kisokos 2011

11 Helyi iparűzési adó HIPA A helyi iparűzési adó (1990. évi C. törvény) egy főleg az Uniós csatlakozásunkat követően sokat vitatott, de az Uniós szűrőkön mégis átment, a helyi adóztatás csoportjába tartozó adónem, melyet egy adott önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenység végző vállalkozónak kell fizetnie. Az adó alapja: A vállalkozás által elért áfa nélküli, nettó árbevétel csökkentve az: eladott áruk beszerzési értékével (azoknak az áruknak az értéke, melyeket az Ön vállalkozása változatlan formában tovább értékesít) közvetített szolgáltatások értékével (olyan szolgáltatások, melyeket az Ön vállalkozása helyett más vállalkozás végzett el, és arról az Ön vállalkozása számlát kapott) anyag költség (a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült alapanyag, segédanyag, nyomtató, irodaszer, tisztítószer, víz, villany, cégautó üzemanyag költsége stb.) értékével továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével Az EVA hatálya alá tartozó vállalkozónak lehetősége van arra, hogy az adó alapját az egyszerűsített vállakozói adó alapjának 50%-ában állapítsa meg. Az adó mértéke: állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke legfeljebb az adóalap 2 %-a lehet. ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5.000,- Ft. A legtöbb önkormányzatnál sajnos a legmagasabb mértéket határozzák meg. Adóelőleg és adófizetés: Az iparűzési adót a társasági adóval egyidőben, a tárgyévet követő május 31-i határidővel kell bevallani. Ha kezdő vállalkozásról van szó, először ekkor kell csak adót fizetni. Vállalkozása köteles az előlegfizetési időszakra adóelőleget bevallani. A már működő vállalkozások a bevallott végleges adó és a befizetett előlegek, valamint a feltöltés különbözetét fizetik be, vagy igényelhetik vissza. A bevallási és adófizetési kötelezettség határideje: május 31. Az első adóelőleg megfizetésének határideje: szeptember 15. A második adóelőleg megfizetésének határideje: következő év március 15. Feltöltés határideje: december 20. Adóalap megosztás: Ha Ön több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet(székhelyén kívül legalább egy településen van telephelye), akkor a tevékenységre leginkább jellemző módon kell az adóalapot megosztani. Alapvetően nyolcféle megosztási módszer van. Ezek közül azonban a leggyakoribbak: személyi jellegű ráfordítások arányában való megosztás; az ún. eszközérték arányában történő megosztás; az 1. és 2. pont kombinációjakénti ún. komplex megosztás (csak ez alkalmazható, ha az adóévi adóalap a 100 millió forintot időarányosan megaladta) Nem lehet alkalmazni azonban azt a módszert, amely a székhely, vagy telephely szerinti településre nulla adóalapot eredményez. 11 Vállalkozási kisokos 2011

12 Egyéni és társas vállalkozás tagjainak járulék fizetése Egyéni vállalkozó a vállalkozói nyilvántartásba bejegyzés napjától a törlésig, míg a társas vállalkozás tagja esetében a tényleges személyes közreműködés kezdete napjától annak megszűnése napjáig kell megfizetnie a járulékokat. Járulékalap: egyéni vállalkozó esetén: a) az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, de legalább havi átlagban a minimálbér b) átalányban megállapított jövedelem, de legalább havi átlagban a minimálbér evás vállalkozó esetén: a) főfoglalkozásként végzett tevékenység esetén a minimálbér b) többes jogviszony esetén az eva alap 4%-a c) kiegészítő tevékenység esetén az eva alap 10%-a társas vállalkozás tagja: a) a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme b) többes jogviszony esetén a ténylegesen elért jövedelem Foglalkoztató által fizetendő járulékok: Társasdalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Természetbeni EB járulék Pénzbeli EB járulék Munkaerőpiaci járulék 24% 1,5% 0,5% 1% Biztosított által fizetendő járulékok: Társasdalombiztosítási járulék Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Nem mnyp. tag Mnyp. tag Természetbeni EB járulék Pénzbeli EB járulék Munkaerőpiaci járulék 10% 10% 4% 2% 1,5% Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Ez esetben a fizetendő járulékok alapja a ténylegesen elért jövedelem és nem érvényesül a minimum járulékalap. A munkáltató, a kifizető, az egyéni vállalkozó az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig vallja be és fizeti meg. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottak után köteles szakképzési hozzájárulást fizetni, melynek alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka, melyet fő szabály szerint tárgyévre kell megállapítani. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan előleget fizet. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. 12 Vállalkozási kisokos 2011

13 Végrehajtás Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót az adó megfizetésére kötelezett személyt felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindíthatja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. A végrehajtásnál a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, amennyiben az adózás rendjéről szólő évi XCII. törvény másként nem rendelkezik. Az adóhatóság az adóalannyal szemben fennálló adókövetelését, követelésének erejéig, az adóalany pénzforgalmi számlájára benyújtott inkasszóval elégítheti ki. A pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást végrehajtható okirat nélkül köteles teljesíteni. Ha az adózót terhelő adótartozás mellet az egyes adónemeken túlfizetés is van a túlfizetés összegét az adóhatóság a tartozás erejéig elszámolja. Az adóhatóság tartozás esetén a költségvetési támogatást visszatarthatja. Az adóhatóság a végrehajtást munkabérre, ingó (gépjármű), vagy ingatlan vagyontárgyra is kiterjesztheti. A jogerős határozat (végzés), önadózó bevallása, behajtást kérő megkeresése, bírósági eljárási illetékről határozat végrehajtható. Jogkövetkezmények Az adózó törvénysértő magatartása esetén (bejelentési kötelezettség elmulasztása, adó meg nem fizetése, stb.) esetén az alábbi jogkövetkezmények foganatosításával számolhat az adóhatóság részéről. Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén határozzák meg mértéke: a jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese (naponta az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig, de max. 3 évig) nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmet igazolta Önellenőrzési pótlék: ha az adózó az adót, költségvetési támogatást helyesbíti mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt ellenőzés esetén 75%-a Kérelemre a pótlék mérsékelhető, illetve elengedhető Adóbírság: adóhiány esetén kell fizetni, vagy ha jogosulatlanul igényelt vissza támogatást, adóvisszaigénylést mértéke az adóhiány 50%-a, 75%-a ha az a bevétel eltitkolásával, bizonylatok hamisításával függ össze. Mulasztási bírság: az adózó bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, vagy nem teljesíti magánszemélyeknél Ft-ig, más adózónál Ft-ig hibásan benyújtott bevallás esetén max ,- Ft, magánszemélyeknél ,- Ft adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha számlaadási kötelezettségét elmulasztotta, azt nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. 13 Vállalkozási kisokos 2011

14 Hogyan tovább? A legtöbben bizonytalanok az Ön helyzetében: Mit érdemes tennem? Hogyan érdemes elindulnom? Melyik vállalkozási formát válasszam? Ez természetesen nem az Ön hibája. Ezt az anyagot azért állítottuk össze, mert mi tudjuk, hogy ez egy nagyon összetett rendszer, amiről sokszor még azt is nehéz eldönteni, hogy melyik oldalról közelítsünk felé. Nincs könnyű dolga a mai vállalkozóknak, ezért fontos, hogy mindig legyen Önök mellett egy olyan partner, aki mindig naprakész, hiteles információkkal szolgálhat. Kérjen egy rövid telefonos konzultációt, így szakértő kollégáink segítségével könnyedén el tudja majd dönteni, az Ön cége számára melyik a legmegfelelőbb járható út! A tanulmány készítője: Conto-Lab Kft Budapest, Téglagyártó u. 9/A. Mobil: Fax: Web: Források: 1. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. 2. A számvitelről szóló évi C. tv. 3. A társasági adó és osztalékadóról szóló évi LXXXI. tv. 4. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló évi XLIII. tv. 5. Az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló évi CXXVII. tv. 6. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, vlamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. tv. 7. A helyi adókról szóló évi C. tv. 8. NAV információs füzetek 9. Dr. Herich György Adótan 2011 Penta Unió 14 Vállalkozási kisokos 2011

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés,

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Helyi iparűzési adóbevallás

Helyi iparűzési adóbevallás Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat 4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38. ( 52/207-021, 6 52/207-013 Helyi iparűzési adóbevallás... adóévről Nyírmártonfalva önkormányzatának illetékességi területén folytatott

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés)

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) [az állandó jellegű iparűzési tevékenység, a vállalkozók kommunális adójában fennálló adóköteles tevékenység megkezdéséről, a bejelentett adatok változásáról,

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén I. Bevallás jellege 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2012. évben kezdődő adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1. Önkormányzati szám: Iktatószám: Érkezés időpontja:...

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2002./XII.13./ számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 32/1995./XII.20./számú rendelet módosításáról és egységes szövegének megállapításáról A helyi

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet 1. függeléke BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VI.28.) rendelete a helyi iparűzési adóról A Bakonyszentkirály Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá (KATA bejelentés V. ) I. Bejelentkezés jellege Adóköteles tev. megszűnése Helyi iparűzési adó - állandó jellegű tevékenység - ideiglenes jellegű

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Az adóhatóság tölti ki! Iktatószám::30- /2012. Benyújtás, postára adás napja:.év hó.. nap Adózó adó-nyilvántartási száma:.. A bevallás benyújtási határideje: 2012. május 31. Átvevő aláírása BEVALLÁS a

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Etyek Község Önkormányzat Adóirodája ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Etyek Község Önkormányzat Adóirodája ... Név:.. Adóazonosító:... BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandójellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben Etyek önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben