Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás"

Átírás

1 Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás 2012

2 Szerzők: Domokos Veronika Tószegi Mónika Turós Lászlóné Lektorálta: Darvas Ágnes A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése a TÁMOP / projekt keretében készült el. A Tükör a TÁMOP-5.2.3/12-es kistérségi pályázat szakmai programjának része, azt változtatás nélkül kell a pályázathoz benyújtani, az esetlegesen szükséges kiegészítő információkat külön fejezetben kell feltüntetni.

3 Összefoglalás 3 Sellyei Kistérségi tükör Tartalom 1 Összefoglalás A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója A kistérség népességének néhány jellemzője Végzettség Foglalkoztatás, jövedelmek Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép Szolgáltatások a kistérség településein Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Szociális alapszolgáltatások Gyermekek nyári és napközbeni ellátása A gyermekek és szüleik részére nyújtott egyéb szolgáltatások, tanodák és nyitott házak Orvosi ellátás Védőnői szolgálat Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások Közoktatási intézmények és szolgáltatások Intézményi struktúra Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Egyéb szolgáltatások Szolgáltatások összekapcsolása Lakhatás és infrastrukturális ellátottság Egészségügyi helyzet Közbiztonság és kriminalitás A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények Helyi jó gyakorlatok... 81

4 Összefoglalás 4 15 Civil szervezetek Forrástérkép Összefoglaló az NFT projektekről Összefoglaló az ÚMFT projektekről Mellékletek Módszertan Az eddig megnevezett helyi fejlesztési igényekhez kapcsolódó kötelező és kötelezően választható tevékenységek A gyerekesély programokhoz kapcsolható további civil szervezetek Források jegyzéke

5 Összefoglalás 5 1 Összefoglalás A Sellyei kistérségi tükör a TÁMOP Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. pályázathoz kapcsolódóan, annak mellékleteként készült el. A pályázati kiírás alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése. A kistérségi tükör elsődleges szerepe, hogy egy alapos helyzetfeltárás révén segítse a tervezést, azaz annak a meghatározását, hogy a kistérségben és településein hol van a legnagyobb szükség beavatkozásra, az intézmények, szolgáltatások fejlesztésére. Ennek megfelelően a helyzetfeltárás elsődleges fókuszában a kistérségen belül a legrosszabb gazdasági-társadalmi mutatókkal rendelkező, azaz a legszegényebb települések állnak, valamint annak a kérdése, hogy a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportoknak milyen a hozzáférése az egyes szolgáltatásokhoz, hol lenne a legnagyobb szükség hiányzó szolgáltatások pótlására, vagy a meglévő fejlesztésére, a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára az esélyek növelését célzó beavatkozásokra. Minthogy a pályázat alapvető célkitűzése a gyermekszegénység csökkentése, a felnövekvő generáció szociális helyzetből fakadó hátrányainak mérséklése, az egyes, általunk vizsgált tématerületeken belül azokra a településekre fordítottuk a legnagyobb figyelmet, melyek népességszáma növekszik, ahol a legmagasabb a 18 éven aluliak száma, lakosságon belüli aránya, ahol a legmagasabb a fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya), valamint, ahol a legnagyobb számban él a konstrukció egyik kiemelt elemének számító Biztos Kezdet program célcsoportja, azaz a 0-5 éves gyerekek. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása azért is különösen fontos, mert mint ahogyan a kistérségi tükör vázát adó adatsorokból látni fogjuk nincs olyan település a kistérségben, mely a főbb mutatók szerint ne lenne hátrányos helyzetű, lakossága számára ne lenne indokolt beavatkozások tervezése. A TÁMOP 5.2.3/12-es kiírás kötelezően megvalósítandó illetve szabadon választható tevékenységei közül a kistérségben már több is működik (tanoda, gyerekházak), azaz van helyi tapasztalat ezek működéséről. A Kistérségi Tükör keretein túlmutat e szolgáltatások erős és gyenge pontjainak, sikerességük, avagy elégtelen működésük okainak szisztematikus feltárása, azonban fontos lenne, hogy a meglévő tapasztalatok beépüljenek a tervezés és a megvalósítás folyamatába, valamint hogy a tervezés építsen a már kialakult és működőképes programokra, struktúrákra is. Ehhez elengedhetetlen a sikeres programokat működtető civil szervezetek bevonása. A kistérség sajátos településszerkezetére az apró- és törpefalvak nagy számára a tervezés során tekintettel kell lenni, azaz olyan beavatkozások tervezése (is) indokolt, melyek több települést is lefednek, és nem vezetnek a források elaprózódásához (pl. mobil pedagógiai szakszolgáltatások, mobil szűrővizsgálatok, közös nyári napközi stb.). A Sellyei kistérség Magyarország egyik legszegényebb térsége: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, ezzel a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kistérség 35 települése közül 24 település

6 Összefoglalás 6 szegénységi kockázata 1 a legmagasabb fokú, a relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van. A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma. A településszerkezetből adódóan az egyik legfontosabb kérdés, hogy a falvak lakossága milyen módon fér hozzá a helyben nem biztosított szolgáltatásokhoz, azokban milyen mértékben tud részt venni. A kistérség lakosságának iskolázottsági, foglalkoztatási mutatói rendkívül kedvezőtlenek. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a kistérségben a 7 évesnél idősebb népesség 65%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, hiányzik a helyi értelmiség. A kistérség legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltást követően felére esett vissza, a munkanélküliségi ráta az országos mutatók többszörösét teszi ki, feltűnő a gazdaságilag inaktívak magas aránya a munkavállalói korú népesség körében. A helyi vállalkozások között kitűnik a mindössze néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások és kisvállalkozások túlsúlya, valamint a mezőgazdasági és a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások dominanciája. Vállalkozási intenzitását tekintve Sellye és Vajszló mellett Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Drávakeresztúr és Drávafok tűnik ki, emellett Hiricsen, Kákicson, Kóróson, Lúzsokon, Marócsán és Sámodon semmilyen vállalkozás nincsen. A 2002-ben létrehozott sellyei Ipari Park üresen áll, ezidáig nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, a vállalkozások kistérségben való megtelepedését. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki, emellett egyes településeken (Adorjás, Drávaiványi, Hirics, Okorág) igen jelentős azon álláskeresők aránya is, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők mellett a második legnagyobb csoportot a szakiskolai végzettségűek teszik ki, azaz a számokban markánsan tükröződik a kistérség munkaerő-piaci kínálatának leggyengébb eleme, az alacsony iskolai végzettséggel, elavult, nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők magas aránya. A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további számos településen 20% felett mozog. A fiatalodási index Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó. Az elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek. A helyi 1 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005.

7 Összefoglalás 7 munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A roma lakosság kistérségi aránya 32,8%, azaz a falvak népességének harmadát teszi ki, ami az egyes településeken eltérő mértékben koncentrálódik. A kistérség 16 településén a helyi becslések szerint többségében romák élnek, Gilvánfa mellett Kisszentmártonban, Adorjáson és Ózdfaluban, egyes becslések szerint Piskón is arányuk 80% feletti. A humán szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából egyes esetekben jelentős egyenlőtlenségeket találni, bizonyos szolgáltatások pedig kistérségi szinten hiányoznak. A szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatás a jogosult települések többségében biztosított, mindössze négy településen hiányzik, ezek: Adorjás, Baranyahídvég, Gilvánfa és Hirics. Annak ellenére, hogy az étkeztetés is a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, nyolc településen nem biztosított ez a fajta ellátás. Ezek: Drávakeresztúr, Hirics, Kisasszonyfa, Kórós, Lúzsok, Magyartelek, Ózdfalu és Vejti. Bölcsőde nincs a kistérségben, a sellyei óvodában egy óvoda-bölcsődei csoportot működtetnek. Családi napközi Sellyén, Magyarmecskén és Gilvánfán működik. Biztos Kezdet Gyermekház két településen, Gilvánfán és Hegyszentmártonban működik. A gyermekek nyári ellátása komoly hiányosságokat mutat, ugyanis egyetlen településen sem biztosított a nyári napközi. Hiricsen, Kóróson, Magyarteleken, Ózdfalu, Páprádon és Vejtiben nyári étkeztetés sincs. Ezeken a településeken összesen 291 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek él. Összesen 15 település jelezte ifjúsági klub létét, ám ezek közül vannak olyanok, melyek gyakorlatilag nem, vagy nem rendszeresen működnek. A közösségi házakkal ugyanez a helyzet, ugyan a kistérség 24 településén van, annak működtetése nehézségekbe ütközik, előfordul, hogy télen nem nyit ki, mivel az önkormányzatnak nincs fedezete az épület fűtésére ilyen például a Hiricsen, 2006-ban 20 millió forintos támogatással létrejött közösségi ház esete. További problémát jelent a fenntartóknak a közösségi házak, klubok tartalommal való megtöltése, az ehhez szükséges humánerőforrás biztosítása. A kistérség több településén: Adorjáson, Gilvánfán, Kóróson és Magyarmecskén működik tanoda. Ezek közül több komplex szolgáltatást biztosít, azaz a tanoda mellett közösségi házként is működik, valamint családi napközi szolgáltatást is nyújt, így igyekszik a település lakosságának teljes vertikumát elérni. Mindössze egy gyermekorvos működik a kistérségben. A háziorvosi, védőnői ellátás helyi elérhetősége településenként változó, jellemző, hogy a helyben tartott fogadóórák nem feltétlenül arányosak az igénybevévő lakosság számával. A lakosság anyagi helyzetéből, valamint a tömegközlekedési viszonyok elégtelenségből adódóan kérdéses, hogy azokról a településekről, ahol helyben nem biztosítanak fogadóórát, eljutnak-e a gyermekek és szüleik más településekre. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai egyszerre látják el a családsegítő és

8 Összefoglalás 8 gyermekjóléti feladatokat. Az intézményi humánerőforrásból hiányoznak az egyéb szakemberek (pszichológus, jogász, stb.), a technikai személyzet. Az intézmény létszámhiánnyal küzd, a családgondozók az előírt családszámnál jóval több esettel dolgoznak, nagyon leterheltek. A súlyos kapacitáshiány az intézmény működését veszélyezteti. A közoktatási intézmények gyermekei, tanulói társadalmi összetételét illetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kistérségi szinten drámaian magas, azonban az egyes települések között jelentős különbségek mutatkoznak. Az intézmények részéről egyöntetűen fogalmazódik meg a gyermekek, tanulók ellátásában a fejlesztő szakemberek, pedagógiai szakszolgáltatások hiánya, vagy a ráfordított óraszám elégtelensége. A gyerekesélyek szempontjából kulcskérdés ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása, fejlesztése. A kistérségben jóval az országos átlag feletti az érettségit nem adó középfokú intézményekben továbbtanulók aránya, valamint magas a középfokú oktatásból lemorzsolódó tanulók száma. A tanulói eredményesség vizsgálatához az elmúlt évek kompetenciamérés-eredményeit használtuk fel, ezek tükrében a magyarmecskei iskola áll a rangsor alján, mellette a leggyengébben teljesítő iskola évfolyamtól és a kopmpetenciaterülettől függően a sellyei, a vajszlói, a bogádmindszenti és a drávafoki, míg a drávasztárai és a felsőszentmártoni iskola jócskán kiemelkedik a kistérség iskolái közül, azonban országos összehasonlításban ezek az iskolák sem produkálnak kimagasló eredményeket. Az iskolai eredményesség és a tanulói összetétel közötti korreláció szembetűnő, ezért mindenképpen szükség van olyan beavatkozásokra, melyek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének növelését célozzák. Összességében a kistérségben szükséges a humán szolgáltatások megerősítése, az ellátásbeli belső területi egyenlőtlenségek csökkentése, és olyan szolgáltatások biztosítása a legmarginalizáltabb csoportok, helyi közösségek számára, melyek enyhítik e csoportok szociális helyzetből fakadó hátrányait. A gyermekek számára olyan, a közoktatási rendszert kiegészítő szolgáltatásokat szükséges biztosítani, melyek hatékonyan egyenlítik ki az esélyegyenlőtlenségeket, a kora gyermekkortól a közép- és felsőfokú továbbtanulási utak megerősítéséig, a sikeres munkaerő-piaci érvényesülésig. Ezek a beavatkozások azonban csak akkor érhetik el végső céljukat, ha a felnövekvő generációk előtt megnyílnak a munkaerő-piaci, ezáltal a társadalmi integráció útjai, azaz olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indulnak, melyek képesek lesznek a képzett fiatalok helyben tartására, a társadalmi moblilizáció biztosítására. 2 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmigazdasági mutatója A sellyei kistérség Baranya megye legdélebbi részén fekszik, a Dráva folyó mentén, a Villányi hegységtől keletre.

9 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 9 1. ábra: A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás: VÁTI-REMEK, táblázat: A kistérség települései jogállásuk és társadalmi-gazdasági helyzetük szerint Sorszám Településnév Állandó népesség, 2011 (fő) 1 Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok Magyarmecske Magyartelek 237

10 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta 284 Terület (km 2 ) 463 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Népsűrűség (fő/km2) 32,0 Kedvezményezett térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Igen Nem Nem Komplex Programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű Igen Települések száma 35 Jogállás szerint Város 1 Község 34 Kedvezményezett települések száma 35 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 31 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott Forrás: VÁTI-REMEK 2012 (részben saját szerkesztés), KEKKH 2011 A statisztikai kistérség 35 településének többsége az Ormánság néprajzi tájegység része, ez alól kilenc település képez kivételt: a kistérség északi részén Bogádmindszent, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Kisasszonyfa, Magyartelek és Ózdfalu, míg a kistérség délnyugati részén három határmenti, jelentős horvát lakosságú település: Drávakeresztúr, Drávasztára és Felsőszentmárton. Természetföldrajzi szempontból pedig három különböző kistájhoz tartoznak a települések, az alábbiak szerint: 2. táblázat: A kistérség településeinek földrajzi elhelyezkedése 35 Dráva-sík Fekete-víz síkja Dél-Baranyai Dombság Drávaiványi Adorjás Lúzsok Hegyszentmárton Drávakeresztúr Baranyahidvég Marócsa Ózdfalu Drávasztára Besence Magyartelek Felsőszentmárton Bogdása Magyarmecske Hirics Bogádmindszent Nagycsány

11 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 11 Zaláta Csányoszró Okorág Kisszentmárton Drávafok Páprád Markóc Gilvánfa Sámod Piskó Kákics Sellye Sósvertike Kórós Vajszló Vejti Kemse Kisasszonyfa Forrás: A Sellyei Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, 2008 A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár, és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma (Besence, Hirics, Kisszentmárton, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Ózdfalu, Sósvertike). Az elszigeteltséget jól példázza, hogy Marócsát és a Szigetvári kistérséghez tartozó Endrőcöt mindössze 2 km választja el egymástól, összekötő út hiányában azonban a marócsaiak nem tudnak Szigetvárra menni dolgozni, így még jobban beszűkülnek a munkalehetőségek. A kistérségnek autópálya-kapcsolata nincs, az M6-os autópálya megépítése azonban nagymértékben megkönnyíti pl. a főváros elérhetőségét. Jelentősebb közút a 6-os főút, mely a kistérség északi részén kelet-nyugati irányban halad, valamint az 58-as út, mely a kistérség keleti részén fut észak-dél irányban. A kistérség déli részét egy a Barcsot és Siklóst összekötő harmadrendű út szeli ketté. Alapvető problémát jelent a közlekedési kapcsolatok egyoldalúsága: délről az országhatár a kistérség teljes határszakaszán átjárhatatlan. Ezzel kapcsolatban a 67-es számú út déli meghosszabbítása jelenthetne megoldást, amely egyrészt főúttal tárná fel a kistérséget és kapcsolná be annak központját, másrészt a hozzá tartozó híd révén megszüntetné déli összeköttetés hiányát. A déli határszakaszon 62 km távolságban találhatók a határátkelők Drávaszabolcs és Barcs között, éppen ezért a kidolgozásra került fejlesztési terven Révfalu településen tervezett határátkelő nyitása, amely összeköttetést biztosítana Horvátországgal és egyúttal a Balkánnal. 2 A főváros elérhetősége közúton az autópálya megépítése előtt több mint három óra volt, és hozzá kell tennünk, hogy a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma jóval alatta marad a megyei és országos adatoknak. 2 Sellyei Kistérség Tervdokumentum, I. verzió módosításai, 2009 január 30.

12 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője ábra: A főváros és a legközelebbi megyeszékhely elérhetősége, 2007 (perc) 3. ábra: A 100 lakosra jutó személygépkocsik száma, 2008 (db) Forrás: KSH A kistérségben mindössze két nagyobb jelentőségű település van, Sellye és Vajszló, ennek megfelelően a kistérség két mikrotérségre osztható. Városi ranggal egyedül a kistérségi központ rendelkezik, Vajszló pedig nagyközség. Elsősorban csomóponti elhelyezkedésének köszönhetően Csányoszró lát el még bizonyos központi funkciókat, Magyarmecske pedig közoktatási mikrocentrumként működik. Sellye és Vajszló mellett mindössze egy község, Felsőszentmárton lakosságszáma haladja meg az 1000 főt, a települések 85%-a 500 fő alatti aprófalu, melyből 11 település lakosságszáma a 200 főt sem éri el. 4. ábra: A települések lakosságszám szerinti megoszlása, 2011 Forrás: KEKKH A Sellyei kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A települések helyzetéről beszédes adat, hogy a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendeletben, mely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzetű településeket veszi számba, a kistérség települései közül az utóbbi kategóriába minden település beletartozik, az előbbi kategória alól pedig csak négy település (Bogádmindszent, Drávafok, Sellye és Vajszló) képez kivételt.

13 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 13 A kistérségben 24 település szegénységi kockázata a legmagasabb fokú (10-es), további öt település 9-es besorolású. A relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van ábra: A települések szegénységi kockázati kódja Forrás: MTA RKK, Pannon.Elemző Kft. szerkesztés A kistérségben rendkívül magas az alacsony státuszú, azaz a legfeljebb nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező, egyben rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú lakosság aránya. Erre vonatkozóan 2001-es KSH adatokkal rendelkezünk, melyek szerint tizenöt település, a települések 43%-a szegregált településnek (az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja az 50%-ot), további nyolc település pedig szegregációval veszélyeztetett településnek (az arány meghaladja a 40%-ot) minősül. Azaz összességében a települések kétharmada szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett a 2001-es adatok szerint. Egyes településeken az alacsony státuszú lakosság a kistérségi átlaghoz (47,7%) képest is kiugró koncentrálódást mutat: ilyen települések például Gilvánfa (81,5%), Lúzsok (67,9%), Piskó (67,9%), Adorjás (64,2%) és Drávaiványi (64,0%). 4 3 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, Az összes település adatait ld. a 12. fejezetben

14 A kistérség népességének néhány jellemezője 14 3 A kistérség népességének néhány jellemzője A kistérség népességének száma 2011-ben fő. Az elmúlt húsz évben összességében mintegy 10%-kal csökkent az állandó népesség száma a kistérségben, ám a népességcsökkenés különösen az ezredfordulót követően gyorsult fel. A lakosság számának fogyása, valamint az elvándorlás jóval nagyobb mértékű, mint a megyei, vagy az országos átlag. 6. ábra: Állandó népesség (fő), Forrás: KSH A népességszám illetve -szerkezet alakulásában történetileg több tényező is szerepet játszott. Könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik az ormánsági egyke jelenségével. A szabad erdő- és határhasználat korlátozása a 19. század folyamán jelentősen sújtotta az extenzív állattartással, valamint fafeldolgozással foglalkozó ormánsági parasztságot. A jellemző birtokforma a nagybirtok volt, 1935-ben például az 50 holdnál nagyobb területtel rendelkező birtokosok aránya mindössze 2,7% volt ugyan, ám az ő tulajdonukban volt az összes földterület 53%-a, a többség 1-10 hektáron gazdálkodott, mely az extenzív állattartáshoz nem teremti meg a szükséges feltételeket. 5 Ezért a 19. század fordulójától kezdve a családok népességszabályozási gyakorlatot folytattak, azaz családonként csak egy gyermek született. A térség számára további fontos mozzanat, hogy a második világháborút követően egészen az as évekig Dél-Baranya határsávként működött, azaz a határtól számított mintegy km-es távolságra fekvő településekre bemenni «idegeneknek» csak külön engedéllyel lehetett. Tehát az országhatáron belül létezett még egy másik határ is, ahol hasonlóan, mint az országhatárnál, 5 Kovács Teréz: A Sellyei (-Siklósi) KSH térség rövid leírása In Baranyi Béla (szerk.), Roma szegregációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2005., 33. o. g_k.pdf

15 A kistérség népességének néhány jellemezője 15 megállították és igazoltatták az oda tartó utast. Azt az engedélyt beszerezni, mely az oda való bejutást lehetővé tette, felért egy mai értelemben vett vízumbeszerzéssel. 6 A kistérség népességszámának alakulásában azonban csak az 1960-as évektől kezdődően érhető tetten jelentős csökkenés. Ekkorra zajlott le a mezőgazdaság kollektivizációja, később a falvakat körzetesítették. Ennek hatására elsősorban a helyi elitet jelentő, jól képzett, tehetősebb réteg hagyta el a falvakat, a fiatalok a városok ipari üzemeiben, bányáiban helyezkedtek el. A folyamatban jól érzékelhető az 1970-es évek területfejlesztési elképzeléseinek hatása is: az 1970-es évtized kizárólag Sellyén és Vajszlón mutat pozitív vándorlási mérleget, míg a falvak nagymértékű elvándorlási mérleget könyvelhettek el, hiszen jelentős volt a családok központi települések felé áramlása. Az 1971-es településfejlesztési koncepció besorolása alapján Sellye és Vajszló kiemelt alsófokú központnak, Bogádmindszent alsófokú központnak, Csányoszró, Drávafok, Felsőszentmárton és Magyarmecske pedig részleges alsófokú központnak számított, a többi település pedig az egyéb (azaz szervező és irányító funkció nélküli) kategóriába esett. A legtöbb kistelepülés ekkor veszítette el lakosságának jelentős részét (7. ábra). A képzett rétegek elvándorlásával párhuzamosan jelentős számú szegény, köztük cigány család telepedett le, elsősorban a legkisebb, infrastrukturális szempontból legelmaradottabb falvakba. Az es években zajlott ugyanis a cigány családok központi letelepítési programja, a falvakba, avagy a falvak szélére költöztetése a környező erdők vadtelepeiről. 7 A rendszerváltást követően is megfigyelhetők a népesség összetételének változásai. A munkahelyüket elvesztő sellyeiek közül sokan például Pécsre költöztek, míg helyükre a falvakból érkeztek családok a biztosabb megélhetés, a jobb infrastrukturális ellátottság és szolgáltatások reményében. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a legszegényebbek kiszorulása a kistérség marginalizált falvainak elértéktelenedett házaiba. E folyamatok hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek, a helyi munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A kistérség össznépessége tehát tendenciózusan csökken, azonban az egyes településeken eltérő demográfiai folyamatok figyelhetők meg. A települések egy csoportját a gyorsan fogyó népességű, elöregedő, vagy az elöregedés jeleit mutató falvak alkotják, ahol a nagymértékű elvándorlás együtt jár a népesség természetes fogyásával (azaz a születések és halálozások negatív egyenlegével). Ebbe a csoportba tartozik Bogdása, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád, Vejti és Zaláta, valamint a kistérségi központ Sellye és a mikrotérségi funkciókat ellátó Vajszló is. E települések jó részében a cigány népesség a kistérségi mutatókhoz képest kifejezetten alacsony arányban van jelen (Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád). Sámod is a fogyó népességű, elöregedő falvak irányába mutat, azonban a fogyás nem ölt az előzőekhez hasonló, drasztikus mértéket. Nagycsányon is 6 uo. 7 Erről bővebben ld. a 12. fejezetet

16 A kistérség népességének néhány jellemezője 16 hasonló a tendencia, ugyan itt az utóbbi húsz évben, ha minimálisan is, de pozitív mérleget mutat a szaporodás, az idősek aránya az ezredforduló óta csaknem megkétszereződött. A falvak egy másik csoportjában a népesség fogyása elsősorban az elvándorlásból következik, a természetes fogyás és szaporodás egyenlege inkább stagnáló, valamint a korszerkezet is kiegyensúlyozottabb. Ezek: Baranyahidvég, Bogádmindszent, Csányoszró, Kákics, Marócsa. Sósvertikén szintén nagymértékű természetes fogyás és elvándorlás figyelhető meg, különösen az ezredfordulót követően. Drávafokon nagymértékű fogyás figyelhető meg a rendszerváltás óta, mind a természetes szaporodás és fogyás, mind a vándorlási különbözet negatív eredményt mutat. Kisebb mértékű, de csökkenő tendenciát mutat Besence, Drávaiványi, Hegyszentmárton. A települések egy másik markáns csoportját azok a falvak képezik, ahol a természetes szaporodás pozitív egyenleget mutat, a korszerkezet összetétele fiatal, vagy fiatalodó. Ezek a települések jellemzően magas roma arányúak, és a gettósodás irányába mutatnak. Az elvándorlás azonban ezekben a falvakban is megfigyelhető. Adorjáson a természetes szaporodás alig tudja kompenzálni az elvándorlás mértékét. Gilvánfa a kistérség egyik olyan települése, ahol számottevően nőtt a lakosság száma a vizsgált időszakban, korösszetétele kirívóan fiatal. Az elvándorlási egyenleg e településen is negatív, amit a természetes szaporodás azonban megbízhatóan ellensúlyoz. Hirics lakónépessége az utóbbi tíz évben indult növekedésnek, a szaporodási egyenleg kezdi kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, a korszerkezet a fiatalodás irányába mutat. Lúzsokon is hasonló folyamat figyelhető meg, Gilvánfa után ez a második legfiatalabb korösszetételű település. Magyarmecskén az utóbbi évek természetes szaporodása látszik ellensúlyozni az elvándorlást. Szintén gettósodó település Piskó, ahol azonban a természetes szaporodási egyenleg nem tudta kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, azaz összességében fogyatkozó népességű. Kisszentmártonban hasonló demográfiai folyamatok érvényesültek az elmúlt évtizedekben. Kisasszonyfán enyhe mértékű pozitív szaporodási egyenleg mellett jelentős népességcsökkenés figyelhető meg az elvándorlásból adódóan. Összességében a népesség fogyása az elmúlt húsz év viszonylatában a legszámottevőbb Drávakeresztúron, Felsőszentmártonban, Kemsén, Marócsán és Vejtiben. Számottevő növekedés tapasztalható viszont Gilvánfán és Lúzsokon, kisebb mértékű Adorjáson és Kóróson (3. táblázat). Az elmúlt négy évtizedben Sellye és Vajszló kivételével szinte kizárólag a rendszerváltás utáni évtizedben látható pozitív vándorlási mérleg a falvakban. (7. ábra) A természetes szaporodás és fogyás különbözete pedig alapvetően két markáns típusba sorolja a kistérség falvait (8. ábra).

17 A kistérség népességének néhány jellemezője ábra: Vándorlási különbözet (fő), ábra: Természetes fogyás és szaporodás(fő), Forrás: KSH 3. táblázat: Vándorlási különbözet és népességszám változás a kistérség településein ( ) Állandó népesség (2010), fő Vándorlási különbözet ( ), fő Népességszám változás ( ), fő Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok

18 A kistérség népességének néhány jellemezője 18 Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta Sellyei kistérség Forrás: KSH A teljes függőségi ráta a 100 fő évesre jutó 0-17 évesek és a 60 évnél idősebbek száma az elmúlt húsz évben csökkenést mutat, azaz a munkaképes korú lakosság aránya megerősödött a teljes népességen belül. Emellett az öregségi index a 60 évesnél idősebbeknek a 0-17 évesek egymáshoz képesti aránya növekedett a kistérségben (9. ábra). A népesség korosztályos megoszlása mindemellett országos összehasonlításban a 18 éven aluliak nagyobb arányát mutatja. Országos összehasonlításhoz 2010-es adatok érhetők el, ezek szerint a kistérségben a 18 éven aluli népesség aránya mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja (10. ábra). 9. ábra: Teljes függőségi ráta és öregségi index, ábra: Korosztályos megoszlás, 2010 Forrás: KSH A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további 16 településen 20% felett mozog. Ezek a települések egyúttal a legmagasabb szegénységi kockázatúak közé tartoznak.

19 A kistérség népességének néhány jellemezője 19 A fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya) Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó (4. táblázat). A 60 év felettiek népességen belüli arányának kistérségi átlaga 20%. Az arány ennek másfélszerese Drávakeresztúron, Drávasztárán és Felsőszentmártonban (azaz a három horvát nemzetiségű gyökerű településen), valamint Zalátán. Az idősek arányának extrém alacsony mutatóját (5-6%) láthatjuk Gilvánfán, Lúzsokon és Piskón. A 60 év felettiek ilyen alacsony aránya a település fiatal jellege mellett arra is utal, hogy lakói közül az országos átlagnál jóval kevesebben élik meg az időskort. 4. táblázat: A települések korösszetétele 8, 2011 Népesség száma (fő) Fiatalodási index 18 éven aluliak aránya (%) 60 év felettiek aránya (%) Gilvánfa 427 5,78 40,28 5,39 Hirics 248 2,56 34,27 10,89 Drávaiványi 221 1,57 32,58 16,74 Lúzsok 264 3,78 32,58 6,82 Adorjás 211 2,19 31,28 9,95 Kórós 250 2,03 29,60 12,00 Piskó 265 3,93 29,06 5,66 Magyarmecske 339 1,46 28,02 14,16 Kisszentmárton 292 1,85 27,74 11,30 Ózdfalu 195 1,20 27,18 17,95 Markóc 69 1,00 26,09 20,29 Kisasszonyfa 208 1,20 25,00 16,83 Vejti 180 1,06 24,44 18,33 Besence 132 1,67 23,48 11,36 Magyartelek 237 1,10 23,21 16,88 Okorág 183 1,19 22,95 14,75 Bogádmindszent 453 1,16 22,74 16,11 Sósvertike 193 1,53 22,28 9,84 Marócsa 111 0,77 21,62 23,42 Drávafok 538 0,95 21,56 17,47 Kákics 236 0,89 21,19 19,92 Hegyszentmárton 451 0,82 20,40 17,52 Csányoszró 738 0,68 20,05 20,87 Nagycsány 173 0,64 19,65 20,81 Vajszló ,57 17,94 22,51 Bogdása 314 0,65 17,83 19,75 Zaláta 284 0,48 17,61 28,52 Baranyahídvég 209 0,86 16,75 13,40 Sellye ,47 15,11 23,25 8 A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

20 A kistérség népességének néhány jellemezője 20 Felsőszentmárton ,33 14,53 30,91 Kemse 63 0,58 14,29 19,05 Drávakeresztúr 121 0,31 14,05 29,75 Páprád 178 0,40 14,04 24,16 Drávasztára 458 0,33 13,54 31,88 Sámod 201 0,49 13,43 19,40 Forrás: KEKKH A születéskor várható élettartam szempontjából a kistérség a 2009-es adatok alapján a középmezőnyben helyezkedik el, ám így is több éves hátrányt mutat (74,56) az országos legjobbhoz képest (Budapest II. kerület, 80,04). A férfiak és a nők között mintegy nyolc évnyi a különbség (előbbi 70,32, utóbbi 78,76). Az elmúlt években a születéskor várható élettartam leginkább stagnált, ám az elmúlt 20 év függvényében határozott javulás érzékelhető. A 18 éven aluli népesség száma Számuk Sellye és Vajszló után Gilvánfán a legmagasabb, jóllehet, e település lakosságszáma alapján csak 9. a sorban. A gyermekek száma összesen hét településen haladja meg a 100 főt. Sellye, Vajszló és Gilvánfa mellett a 0-5 évesek száma a legmagasabb Csányoszrón, Lúzsokon, Drávafokon, Felsőszentmártonban és Bogádmindszenten. 5. táblázat: A 18 éven aluli népesség korosztályos összetétele, Lakosság száma 18 év alatti összesen 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves éves 0-5 éves együttesen Sellye Vajszló Gilvánfa Felsőszentmárton Csányoszró Drávafok Bogádmindszent Magyarmecske Hegyszentmárton Lúzsok Hirics Kisszentmárton Piskó Kórós Drávaiványi Adorjás Drávasztára Bogdása Magyartelek A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

SZAKMAI KONCEPCIÓ. Államreform Operatív Program. Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014. Pályázó: Sellye Város Önkormányzat. Készítette: BFH Európa Kft.

SZAKMAI KONCEPCIÓ. Államreform Operatív Program. Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014. Pályázó: Sellye Város Önkormányzat. Készítette: BFH Európa Kft. SZAKMAI KONCEPCIÓ Államreform Operatív Program Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014 Hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetbe hozása a Sellyei Járásban Pályázó: Sellye Város Önkormányzat Készítette: BFH Európa Kft.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Baranya

Baranya Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH Engedélyezési terv beadásának tervezett határideje Kivitelezés megkezdés tervezett határideje Kivitelezés befejezés tervezett határideje

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA

A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA Kovács Teréz 1. A KUTATÁSI TÉRSÉG KIVÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA A magyarországi roma népesség településen belüli szegregációját vizsgáló kutatás egyik mintaterületéül

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Az Európai Strukturális

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben