Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás"

Átírás

1 Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás 2012

2 Szerzők: Domokos Veronika Tószegi Mónika Turós Lászlóné Lektorálta: Darvas Ágnes A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése a TÁMOP / projekt keretében készült el. A Tükör a TÁMOP-5.2.3/12-es kistérségi pályázat szakmai programjának része, azt változtatás nélkül kell a pályázathoz benyújtani, az esetlegesen szükséges kiegészítő információkat külön fejezetben kell feltüntetni.

3 Összefoglalás 3 Sellyei Kistérségi tükör Tartalom 1 Összefoglalás A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója A kistérség népességének néhány jellemzője Végzettség Foglalkoztatás, jövedelmek Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép Szolgáltatások a kistérség településein Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Szociális alapszolgáltatások Gyermekek nyári és napközbeni ellátása A gyermekek és szüleik részére nyújtott egyéb szolgáltatások, tanodák és nyitott házak Orvosi ellátás Védőnői szolgálat Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások Közoktatási intézmények és szolgáltatások Intézményi struktúra Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Egyéb szolgáltatások Szolgáltatások összekapcsolása Lakhatás és infrastrukturális ellátottság Egészségügyi helyzet Közbiztonság és kriminalitás A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények Helyi jó gyakorlatok... 81

4 Összefoglalás 4 15 Civil szervezetek Forrástérkép Összefoglaló az NFT projektekről Összefoglaló az ÚMFT projektekről Mellékletek Módszertan Az eddig megnevezett helyi fejlesztési igényekhez kapcsolódó kötelező és kötelezően választható tevékenységek A gyerekesély programokhoz kapcsolható további civil szervezetek Források jegyzéke

5 Összefoglalás 5 1 Összefoglalás A Sellyei kistérségi tükör a TÁMOP Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. pályázathoz kapcsolódóan, annak mellékleteként készült el. A pályázati kiírás alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése. A kistérségi tükör elsődleges szerepe, hogy egy alapos helyzetfeltárás révén segítse a tervezést, azaz annak a meghatározását, hogy a kistérségben és településein hol van a legnagyobb szükség beavatkozásra, az intézmények, szolgáltatások fejlesztésére. Ennek megfelelően a helyzetfeltárás elsődleges fókuszában a kistérségen belül a legrosszabb gazdasági-társadalmi mutatókkal rendelkező, azaz a legszegényebb települések állnak, valamint annak a kérdése, hogy a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportoknak milyen a hozzáférése az egyes szolgáltatásokhoz, hol lenne a legnagyobb szükség hiányzó szolgáltatások pótlására, vagy a meglévő fejlesztésére, a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára az esélyek növelését célzó beavatkozásokra. Minthogy a pályázat alapvető célkitűzése a gyermekszegénység csökkentése, a felnövekvő generáció szociális helyzetből fakadó hátrányainak mérséklése, az egyes, általunk vizsgált tématerületeken belül azokra a településekre fordítottuk a legnagyobb figyelmet, melyek népességszáma növekszik, ahol a legmagasabb a 18 éven aluliak száma, lakosságon belüli aránya, ahol a legmagasabb a fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya), valamint, ahol a legnagyobb számban él a konstrukció egyik kiemelt elemének számító Biztos Kezdet program célcsoportja, azaz a 0-5 éves gyerekek. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása azért is különösen fontos, mert mint ahogyan a kistérségi tükör vázát adó adatsorokból látni fogjuk nincs olyan település a kistérségben, mely a főbb mutatók szerint ne lenne hátrányos helyzetű, lakossága számára ne lenne indokolt beavatkozások tervezése. A TÁMOP 5.2.3/12-es kiírás kötelezően megvalósítandó illetve szabadon választható tevékenységei közül a kistérségben már több is működik (tanoda, gyerekházak), azaz van helyi tapasztalat ezek működéséről. A Kistérségi Tükör keretein túlmutat e szolgáltatások erős és gyenge pontjainak, sikerességük, avagy elégtelen működésük okainak szisztematikus feltárása, azonban fontos lenne, hogy a meglévő tapasztalatok beépüljenek a tervezés és a megvalósítás folyamatába, valamint hogy a tervezés építsen a már kialakult és működőképes programokra, struktúrákra is. Ehhez elengedhetetlen a sikeres programokat működtető civil szervezetek bevonása. A kistérség sajátos településszerkezetére az apró- és törpefalvak nagy számára a tervezés során tekintettel kell lenni, azaz olyan beavatkozások tervezése (is) indokolt, melyek több települést is lefednek, és nem vezetnek a források elaprózódásához (pl. mobil pedagógiai szakszolgáltatások, mobil szűrővizsgálatok, közös nyári napközi stb.). A Sellyei kistérség Magyarország egyik legszegényebb térsége: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, ezzel a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kistérség 35 települése közül 24 település

6 Összefoglalás 6 szegénységi kockázata 1 a legmagasabb fokú, a relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van. A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma. A településszerkezetből adódóan az egyik legfontosabb kérdés, hogy a falvak lakossága milyen módon fér hozzá a helyben nem biztosított szolgáltatásokhoz, azokban milyen mértékben tud részt venni. A kistérség lakosságának iskolázottsági, foglalkoztatási mutatói rendkívül kedvezőtlenek. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a kistérségben a 7 évesnél idősebb népesség 65%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, hiányzik a helyi értelmiség. A kistérség legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltást követően felére esett vissza, a munkanélküliségi ráta az országos mutatók többszörösét teszi ki, feltűnő a gazdaságilag inaktívak magas aránya a munkavállalói korú népesség körében. A helyi vállalkozások között kitűnik a mindössze néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások és kisvállalkozások túlsúlya, valamint a mezőgazdasági és a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások dominanciája. Vállalkozási intenzitását tekintve Sellye és Vajszló mellett Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Drávakeresztúr és Drávafok tűnik ki, emellett Hiricsen, Kákicson, Kóróson, Lúzsokon, Marócsán és Sámodon semmilyen vállalkozás nincsen. A 2002-ben létrehozott sellyei Ipari Park üresen áll, ezidáig nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, a vállalkozások kistérségben való megtelepedését. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki, emellett egyes településeken (Adorjás, Drávaiványi, Hirics, Okorág) igen jelentős azon álláskeresők aránya is, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők mellett a második legnagyobb csoportot a szakiskolai végzettségűek teszik ki, azaz a számokban markánsan tükröződik a kistérség munkaerő-piaci kínálatának leggyengébb eleme, az alacsony iskolai végzettséggel, elavult, nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők magas aránya. A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további számos településen 20% felett mozog. A fiatalodási index Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó. Az elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek. A helyi 1 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005.

7 Összefoglalás 7 munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A roma lakosság kistérségi aránya 32,8%, azaz a falvak népességének harmadát teszi ki, ami az egyes településeken eltérő mértékben koncentrálódik. A kistérség 16 településén a helyi becslések szerint többségében romák élnek, Gilvánfa mellett Kisszentmártonban, Adorjáson és Ózdfaluban, egyes becslések szerint Piskón is arányuk 80% feletti. A humán szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából egyes esetekben jelentős egyenlőtlenségeket találni, bizonyos szolgáltatások pedig kistérségi szinten hiányoznak. A szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatás a jogosult települések többségében biztosított, mindössze négy településen hiányzik, ezek: Adorjás, Baranyahídvég, Gilvánfa és Hirics. Annak ellenére, hogy az étkeztetés is a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, nyolc településen nem biztosított ez a fajta ellátás. Ezek: Drávakeresztúr, Hirics, Kisasszonyfa, Kórós, Lúzsok, Magyartelek, Ózdfalu és Vejti. Bölcsőde nincs a kistérségben, a sellyei óvodában egy óvoda-bölcsődei csoportot működtetnek. Családi napközi Sellyén, Magyarmecskén és Gilvánfán működik. Biztos Kezdet Gyermekház két településen, Gilvánfán és Hegyszentmártonban működik. A gyermekek nyári ellátása komoly hiányosságokat mutat, ugyanis egyetlen településen sem biztosított a nyári napközi. Hiricsen, Kóróson, Magyarteleken, Ózdfalu, Páprádon és Vejtiben nyári étkeztetés sincs. Ezeken a településeken összesen 291 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek él. Összesen 15 település jelezte ifjúsági klub létét, ám ezek közül vannak olyanok, melyek gyakorlatilag nem, vagy nem rendszeresen működnek. A közösségi házakkal ugyanez a helyzet, ugyan a kistérség 24 településén van, annak működtetése nehézségekbe ütközik, előfordul, hogy télen nem nyit ki, mivel az önkormányzatnak nincs fedezete az épület fűtésére ilyen például a Hiricsen, 2006-ban 20 millió forintos támogatással létrejött közösségi ház esete. További problémát jelent a fenntartóknak a közösségi házak, klubok tartalommal való megtöltése, az ehhez szükséges humánerőforrás biztosítása. A kistérség több településén: Adorjáson, Gilvánfán, Kóróson és Magyarmecskén működik tanoda. Ezek közül több komplex szolgáltatást biztosít, azaz a tanoda mellett közösségi házként is működik, valamint családi napközi szolgáltatást is nyújt, így igyekszik a település lakosságának teljes vertikumát elérni. Mindössze egy gyermekorvos működik a kistérségben. A háziorvosi, védőnői ellátás helyi elérhetősége településenként változó, jellemző, hogy a helyben tartott fogadóórák nem feltétlenül arányosak az igénybevévő lakosság számával. A lakosság anyagi helyzetéből, valamint a tömegközlekedési viszonyok elégtelenségből adódóan kérdéses, hogy azokról a településekről, ahol helyben nem biztosítanak fogadóórát, eljutnak-e a gyermekek és szüleik más településekre. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai egyszerre látják el a családsegítő és

8 Összefoglalás 8 gyermekjóléti feladatokat. Az intézményi humánerőforrásból hiányoznak az egyéb szakemberek (pszichológus, jogász, stb.), a technikai személyzet. Az intézmény létszámhiánnyal küzd, a családgondozók az előírt családszámnál jóval több esettel dolgoznak, nagyon leterheltek. A súlyos kapacitáshiány az intézmény működését veszélyezteti. A közoktatási intézmények gyermekei, tanulói társadalmi összetételét illetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kistérségi szinten drámaian magas, azonban az egyes települések között jelentős különbségek mutatkoznak. Az intézmények részéről egyöntetűen fogalmazódik meg a gyermekek, tanulók ellátásában a fejlesztő szakemberek, pedagógiai szakszolgáltatások hiánya, vagy a ráfordított óraszám elégtelensége. A gyerekesélyek szempontjából kulcskérdés ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása, fejlesztése. A kistérségben jóval az országos átlag feletti az érettségit nem adó középfokú intézményekben továbbtanulók aránya, valamint magas a középfokú oktatásból lemorzsolódó tanulók száma. A tanulói eredményesség vizsgálatához az elmúlt évek kompetenciamérés-eredményeit használtuk fel, ezek tükrében a magyarmecskei iskola áll a rangsor alján, mellette a leggyengébben teljesítő iskola évfolyamtól és a kopmpetenciaterülettől függően a sellyei, a vajszlói, a bogádmindszenti és a drávafoki, míg a drávasztárai és a felsőszentmártoni iskola jócskán kiemelkedik a kistérség iskolái közül, azonban országos összehasonlításban ezek az iskolák sem produkálnak kimagasló eredményeket. Az iskolai eredményesség és a tanulói összetétel közötti korreláció szembetűnő, ezért mindenképpen szükség van olyan beavatkozásokra, melyek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének növelését célozzák. Összességében a kistérségben szükséges a humán szolgáltatások megerősítése, az ellátásbeli belső területi egyenlőtlenségek csökkentése, és olyan szolgáltatások biztosítása a legmarginalizáltabb csoportok, helyi közösségek számára, melyek enyhítik e csoportok szociális helyzetből fakadó hátrányait. A gyermekek számára olyan, a közoktatási rendszert kiegészítő szolgáltatásokat szükséges biztosítani, melyek hatékonyan egyenlítik ki az esélyegyenlőtlenségeket, a kora gyermekkortól a közép- és felsőfokú továbbtanulási utak megerősítéséig, a sikeres munkaerő-piaci érvényesülésig. Ezek a beavatkozások azonban csak akkor érhetik el végső céljukat, ha a felnövekvő generációk előtt megnyílnak a munkaerő-piaci, ezáltal a társadalmi integráció útjai, azaz olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indulnak, melyek képesek lesznek a képzett fiatalok helyben tartására, a társadalmi moblilizáció biztosítására. 2 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmigazdasági mutatója A sellyei kistérség Baranya megye legdélebbi részén fekszik, a Dráva folyó mentén, a Villányi hegységtől keletre.

9 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 9 1. ábra: A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás: VÁTI-REMEK, táblázat: A kistérség települései jogállásuk és társadalmi-gazdasági helyzetük szerint Sorszám Településnév Állandó népesség, 2011 (fő) 1 Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok Magyarmecske Magyartelek 237

10 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta 284 Terület (km 2 ) 463 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Népsűrűség (fő/km2) 32,0 Kedvezményezett térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Igen Nem Nem Komplex Programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű Igen Települések száma 35 Jogállás szerint Város 1 Község 34 Kedvezményezett települések száma 35 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 31 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott Forrás: VÁTI-REMEK 2012 (részben saját szerkesztés), KEKKH 2011 A statisztikai kistérség 35 településének többsége az Ormánság néprajzi tájegység része, ez alól kilenc település képez kivételt: a kistérség északi részén Bogádmindszent, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Kisasszonyfa, Magyartelek és Ózdfalu, míg a kistérség délnyugati részén három határmenti, jelentős horvát lakosságú település: Drávakeresztúr, Drávasztára és Felsőszentmárton. Természetföldrajzi szempontból pedig három különböző kistájhoz tartoznak a települések, az alábbiak szerint: 2. táblázat: A kistérség településeinek földrajzi elhelyezkedése 35 Dráva-sík Fekete-víz síkja Dél-Baranyai Dombság Drávaiványi Adorjás Lúzsok Hegyszentmárton Drávakeresztúr Baranyahidvég Marócsa Ózdfalu Drávasztára Besence Magyartelek Felsőszentmárton Bogdása Magyarmecske Hirics Bogádmindszent Nagycsány

11 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 11 Zaláta Csányoszró Okorág Kisszentmárton Drávafok Páprád Markóc Gilvánfa Sámod Piskó Kákics Sellye Sósvertike Kórós Vajszló Vejti Kemse Kisasszonyfa Forrás: A Sellyei Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, 2008 A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár, és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma (Besence, Hirics, Kisszentmárton, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Ózdfalu, Sósvertike). Az elszigeteltséget jól példázza, hogy Marócsát és a Szigetvári kistérséghez tartozó Endrőcöt mindössze 2 km választja el egymástól, összekötő út hiányában azonban a marócsaiak nem tudnak Szigetvárra menni dolgozni, így még jobban beszűkülnek a munkalehetőségek. A kistérségnek autópálya-kapcsolata nincs, az M6-os autópálya megépítése azonban nagymértékben megkönnyíti pl. a főváros elérhetőségét. Jelentősebb közút a 6-os főút, mely a kistérség északi részén kelet-nyugati irányban halad, valamint az 58-as út, mely a kistérség keleti részén fut észak-dél irányban. A kistérség déli részét egy a Barcsot és Siklóst összekötő harmadrendű út szeli ketté. Alapvető problémát jelent a közlekedési kapcsolatok egyoldalúsága: délről az országhatár a kistérség teljes határszakaszán átjárhatatlan. Ezzel kapcsolatban a 67-es számú út déli meghosszabbítása jelenthetne megoldást, amely egyrészt főúttal tárná fel a kistérséget és kapcsolná be annak központját, másrészt a hozzá tartozó híd révén megszüntetné déli összeköttetés hiányát. A déli határszakaszon 62 km távolságban találhatók a határátkelők Drávaszabolcs és Barcs között, éppen ezért a kidolgozásra került fejlesztési terven Révfalu településen tervezett határátkelő nyitása, amely összeköttetést biztosítana Horvátországgal és egyúttal a Balkánnal. 2 A főváros elérhetősége közúton az autópálya megépítése előtt több mint három óra volt, és hozzá kell tennünk, hogy a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma jóval alatta marad a megyei és országos adatoknak. 2 Sellyei Kistérség Tervdokumentum, I. verzió módosításai, 2009 január 30.

12 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője ábra: A főváros és a legközelebbi megyeszékhely elérhetősége, 2007 (perc) 3. ábra: A 100 lakosra jutó személygépkocsik száma, 2008 (db) Forrás: KSH A kistérségben mindössze két nagyobb jelentőségű település van, Sellye és Vajszló, ennek megfelelően a kistérség két mikrotérségre osztható. Városi ranggal egyedül a kistérségi központ rendelkezik, Vajszló pedig nagyközség. Elsősorban csomóponti elhelyezkedésének köszönhetően Csányoszró lát el még bizonyos központi funkciókat, Magyarmecske pedig közoktatási mikrocentrumként működik. Sellye és Vajszló mellett mindössze egy község, Felsőszentmárton lakosságszáma haladja meg az 1000 főt, a települések 85%-a 500 fő alatti aprófalu, melyből 11 település lakosságszáma a 200 főt sem éri el. 4. ábra: A települések lakosságszám szerinti megoszlása, 2011 Forrás: KEKKH A Sellyei kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A települések helyzetéről beszédes adat, hogy a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendeletben, mely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzetű településeket veszi számba, a kistérség települései közül az utóbbi kategóriába minden település beletartozik, az előbbi kategória alól pedig csak négy település (Bogádmindszent, Drávafok, Sellye és Vajszló) képez kivételt.

13 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 13 A kistérségben 24 település szegénységi kockázata a legmagasabb fokú (10-es), további öt település 9-es besorolású. A relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van ábra: A települések szegénységi kockázati kódja Forrás: MTA RKK, Pannon.Elemző Kft. szerkesztés A kistérségben rendkívül magas az alacsony státuszú, azaz a legfeljebb nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező, egyben rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú lakosság aránya. Erre vonatkozóan 2001-es KSH adatokkal rendelkezünk, melyek szerint tizenöt település, a települések 43%-a szegregált településnek (az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja az 50%-ot), további nyolc település pedig szegregációval veszélyeztetett településnek (az arány meghaladja a 40%-ot) minősül. Azaz összességében a települések kétharmada szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett a 2001-es adatok szerint. Egyes településeken az alacsony státuszú lakosság a kistérségi átlaghoz (47,7%) képest is kiugró koncentrálódást mutat: ilyen települések például Gilvánfa (81,5%), Lúzsok (67,9%), Piskó (67,9%), Adorjás (64,2%) és Drávaiványi (64,0%). 4 3 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, Az összes település adatait ld. a 12. fejezetben

14 A kistérség népességének néhány jellemezője 14 3 A kistérség népességének néhány jellemzője A kistérség népességének száma 2011-ben fő. Az elmúlt húsz évben összességében mintegy 10%-kal csökkent az állandó népesség száma a kistérségben, ám a népességcsökkenés különösen az ezredfordulót követően gyorsult fel. A lakosság számának fogyása, valamint az elvándorlás jóval nagyobb mértékű, mint a megyei, vagy az országos átlag. 6. ábra: Állandó népesség (fő), Forrás: KSH A népességszám illetve -szerkezet alakulásában történetileg több tényező is szerepet játszott. Könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik az ormánsági egyke jelenségével. A szabad erdő- és határhasználat korlátozása a 19. század folyamán jelentősen sújtotta az extenzív állattartással, valamint fafeldolgozással foglalkozó ormánsági parasztságot. A jellemző birtokforma a nagybirtok volt, 1935-ben például az 50 holdnál nagyobb területtel rendelkező birtokosok aránya mindössze 2,7% volt ugyan, ám az ő tulajdonukban volt az összes földterület 53%-a, a többség 1-10 hektáron gazdálkodott, mely az extenzív állattartáshoz nem teremti meg a szükséges feltételeket. 5 Ezért a 19. század fordulójától kezdve a családok népességszabályozási gyakorlatot folytattak, azaz családonként csak egy gyermek született. A térség számára további fontos mozzanat, hogy a második világháborút követően egészen az as évekig Dél-Baranya határsávként működött, azaz a határtól számított mintegy km-es távolságra fekvő településekre bemenni «idegeneknek» csak külön engedéllyel lehetett. Tehát az országhatáron belül létezett még egy másik határ is, ahol hasonlóan, mint az országhatárnál, 5 Kovács Teréz: A Sellyei (-Siklósi) KSH térség rövid leírása In Baranyi Béla (szerk.), Roma szegregációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2005., 33. o. g_k.pdf

15 A kistérség népességének néhány jellemezője 15 megállították és igazoltatták az oda tartó utast. Azt az engedélyt beszerezni, mely az oda való bejutást lehetővé tette, felért egy mai értelemben vett vízumbeszerzéssel. 6 A kistérség népességszámának alakulásában azonban csak az 1960-as évektől kezdődően érhető tetten jelentős csökkenés. Ekkorra zajlott le a mezőgazdaság kollektivizációja, később a falvakat körzetesítették. Ennek hatására elsősorban a helyi elitet jelentő, jól képzett, tehetősebb réteg hagyta el a falvakat, a fiatalok a városok ipari üzemeiben, bányáiban helyezkedtek el. A folyamatban jól érzékelhető az 1970-es évek területfejlesztési elképzeléseinek hatása is: az 1970-es évtized kizárólag Sellyén és Vajszlón mutat pozitív vándorlási mérleget, míg a falvak nagymértékű elvándorlási mérleget könyvelhettek el, hiszen jelentős volt a családok központi települések felé áramlása. Az 1971-es településfejlesztési koncepció besorolása alapján Sellye és Vajszló kiemelt alsófokú központnak, Bogádmindszent alsófokú központnak, Csányoszró, Drávafok, Felsőszentmárton és Magyarmecske pedig részleges alsófokú központnak számított, a többi település pedig az egyéb (azaz szervező és irányító funkció nélküli) kategóriába esett. A legtöbb kistelepülés ekkor veszítette el lakosságának jelentős részét (7. ábra). A képzett rétegek elvándorlásával párhuzamosan jelentős számú szegény, köztük cigány család telepedett le, elsősorban a legkisebb, infrastrukturális szempontból legelmaradottabb falvakba. Az es években zajlott ugyanis a cigány családok központi letelepítési programja, a falvakba, avagy a falvak szélére költöztetése a környező erdők vadtelepeiről. 7 A rendszerváltást követően is megfigyelhetők a népesség összetételének változásai. A munkahelyüket elvesztő sellyeiek közül sokan például Pécsre költöztek, míg helyükre a falvakból érkeztek családok a biztosabb megélhetés, a jobb infrastrukturális ellátottság és szolgáltatások reményében. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a legszegényebbek kiszorulása a kistérség marginalizált falvainak elértéktelenedett házaiba. E folyamatok hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek, a helyi munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A kistérség össznépessége tehát tendenciózusan csökken, azonban az egyes településeken eltérő demográfiai folyamatok figyelhetők meg. A települések egy csoportját a gyorsan fogyó népességű, elöregedő, vagy az elöregedés jeleit mutató falvak alkotják, ahol a nagymértékű elvándorlás együtt jár a népesség természetes fogyásával (azaz a születések és halálozások negatív egyenlegével). Ebbe a csoportba tartozik Bogdása, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád, Vejti és Zaláta, valamint a kistérségi központ Sellye és a mikrotérségi funkciókat ellátó Vajszló is. E települések jó részében a cigány népesség a kistérségi mutatókhoz képest kifejezetten alacsony arányban van jelen (Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád). Sámod is a fogyó népességű, elöregedő falvak irányába mutat, azonban a fogyás nem ölt az előzőekhez hasonló, drasztikus mértéket. Nagycsányon is 6 uo. 7 Erről bővebben ld. a 12. fejezetet

16 A kistérség népességének néhány jellemezője 16 hasonló a tendencia, ugyan itt az utóbbi húsz évben, ha minimálisan is, de pozitív mérleget mutat a szaporodás, az idősek aránya az ezredforduló óta csaknem megkétszereződött. A falvak egy másik csoportjában a népesség fogyása elsősorban az elvándorlásból következik, a természetes fogyás és szaporodás egyenlege inkább stagnáló, valamint a korszerkezet is kiegyensúlyozottabb. Ezek: Baranyahidvég, Bogádmindszent, Csányoszró, Kákics, Marócsa. Sósvertikén szintén nagymértékű természetes fogyás és elvándorlás figyelhető meg, különösen az ezredfordulót követően. Drávafokon nagymértékű fogyás figyelhető meg a rendszerváltás óta, mind a természetes szaporodás és fogyás, mind a vándorlási különbözet negatív eredményt mutat. Kisebb mértékű, de csökkenő tendenciát mutat Besence, Drávaiványi, Hegyszentmárton. A települések egy másik markáns csoportját azok a falvak képezik, ahol a természetes szaporodás pozitív egyenleget mutat, a korszerkezet összetétele fiatal, vagy fiatalodó. Ezek a települések jellemzően magas roma arányúak, és a gettósodás irányába mutatnak. Az elvándorlás azonban ezekben a falvakban is megfigyelhető. Adorjáson a természetes szaporodás alig tudja kompenzálni az elvándorlás mértékét. Gilvánfa a kistérség egyik olyan települése, ahol számottevően nőtt a lakosság száma a vizsgált időszakban, korösszetétele kirívóan fiatal. Az elvándorlási egyenleg e településen is negatív, amit a természetes szaporodás azonban megbízhatóan ellensúlyoz. Hirics lakónépessége az utóbbi tíz évben indult növekedésnek, a szaporodási egyenleg kezdi kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, a korszerkezet a fiatalodás irányába mutat. Lúzsokon is hasonló folyamat figyelhető meg, Gilvánfa után ez a második legfiatalabb korösszetételű település. Magyarmecskén az utóbbi évek természetes szaporodása látszik ellensúlyozni az elvándorlást. Szintén gettósodó település Piskó, ahol azonban a természetes szaporodási egyenleg nem tudta kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, azaz összességében fogyatkozó népességű. Kisszentmártonban hasonló demográfiai folyamatok érvényesültek az elmúlt évtizedekben. Kisasszonyfán enyhe mértékű pozitív szaporodási egyenleg mellett jelentős népességcsökkenés figyelhető meg az elvándorlásból adódóan. Összességében a népesség fogyása az elmúlt húsz év viszonylatában a legszámottevőbb Drávakeresztúron, Felsőszentmártonban, Kemsén, Marócsán és Vejtiben. Számottevő növekedés tapasztalható viszont Gilvánfán és Lúzsokon, kisebb mértékű Adorjáson és Kóróson (3. táblázat). Az elmúlt négy évtizedben Sellye és Vajszló kivételével szinte kizárólag a rendszerváltás utáni évtizedben látható pozitív vándorlási mérleg a falvakban. (7. ábra) A természetes szaporodás és fogyás különbözete pedig alapvetően két markáns típusba sorolja a kistérség falvait (8. ábra).

17 A kistérség népességének néhány jellemezője ábra: Vándorlási különbözet (fő), ábra: Természetes fogyás és szaporodás(fő), Forrás: KSH 3. táblázat: Vándorlási különbözet és népességszám változás a kistérség településein ( ) Állandó népesség (2010), fő Vándorlási különbözet ( ), fő Népességszám változás ( ), fő Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok

18 A kistérség népességének néhány jellemezője 18 Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta Sellyei kistérség Forrás: KSH A teljes függőségi ráta a 100 fő évesre jutó 0-17 évesek és a 60 évnél idősebbek száma az elmúlt húsz évben csökkenést mutat, azaz a munkaképes korú lakosság aránya megerősödött a teljes népességen belül. Emellett az öregségi index a 60 évesnél idősebbeknek a 0-17 évesek egymáshoz képesti aránya növekedett a kistérségben (9. ábra). A népesség korosztályos megoszlása mindemellett országos összehasonlításban a 18 éven aluliak nagyobb arányát mutatja. Országos összehasonlításhoz 2010-es adatok érhetők el, ezek szerint a kistérségben a 18 éven aluli népesség aránya mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja (10. ábra). 9. ábra: Teljes függőségi ráta és öregségi index, ábra: Korosztályos megoszlás, 2010 Forrás: KSH A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további 16 településen 20% felett mozog. Ezek a települések egyúttal a legmagasabb szegénységi kockázatúak közé tartoznak.

19 A kistérség népességének néhány jellemezője 19 A fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya) Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó (4. táblázat). A 60 év felettiek népességen belüli arányának kistérségi átlaga 20%. Az arány ennek másfélszerese Drávakeresztúron, Drávasztárán és Felsőszentmártonban (azaz a három horvát nemzetiségű gyökerű településen), valamint Zalátán. Az idősek arányának extrém alacsony mutatóját (5-6%) láthatjuk Gilvánfán, Lúzsokon és Piskón. A 60 év felettiek ilyen alacsony aránya a település fiatal jellege mellett arra is utal, hogy lakói közül az országos átlagnál jóval kevesebben élik meg az időskort. 4. táblázat: A települések korösszetétele 8, 2011 Népesség száma (fő) Fiatalodási index 18 éven aluliak aránya (%) 60 év felettiek aránya (%) Gilvánfa 427 5,78 40,28 5,39 Hirics 248 2,56 34,27 10,89 Drávaiványi 221 1,57 32,58 16,74 Lúzsok 264 3,78 32,58 6,82 Adorjás 211 2,19 31,28 9,95 Kórós 250 2,03 29,60 12,00 Piskó 265 3,93 29,06 5,66 Magyarmecske 339 1,46 28,02 14,16 Kisszentmárton 292 1,85 27,74 11,30 Ózdfalu 195 1,20 27,18 17,95 Markóc 69 1,00 26,09 20,29 Kisasszonyfa 208 1,20 25,00 16,83 Vejti 180 1,06 24,44 18,33 Besence 132 1,67 23,48 11,36 Magyartelek 237 1,10 23,21 16,88 Okorág 183 1,19 22,95 14,75 Bogádmindszent 453 1,16 22,74 16,11 Sósvertike 193 1,53 22,28 9,84 Marócsa 111 0,77 21,62 23,42 Drávafok 538 0,95 21,56 17,47 Kákics 236 0,89 21,19 19,92 Hegyszentmárton 451 0,82 20,40 17,52 Csányoszró 738 0,68 20,05 20,87 Nagycsány 173 0,64 19,65 20,81 Vajszló ,57 17,94 22,51 Bogdása 314 0,65 17,83 19,75 Zaláta 284 0,48 17,61 28,52 Baranyahídvég 209 0,86 16,75 13,40 Sellye ,47 15,11 23,25 8 A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

20 A kistérség népességének néhány jellemezője 20 Felsőszentmárton ,33 14,53 30,91 Kemse 63 0,58 14,29 19,05 Drávakeresztúr 121 0,31 14,05 29,75 Páprád 178 0,40 14,04 24,16 Drávasztára 458 0,33 13,54 31,88 Sámod 201 0,49 13,43 19,40 Forrás: KEKKH A születéskor várható élettartam szempontjából a kistérség a 2009-es adatok alapján a középmezőnyben helyezkedik el, ám így is több éves hátrányt mutat (74,56) az országos legjobbhoz képest (Budapest II. kerület, 80,04). A férfiak és a nők között mintegy nyolc évnyi a különbség (előbbi 70,32, utóbbi 78,76). Az elmúlt években a születéskor várható élettartam leginkább stagnált, ám az elmúlt 20 év függvényében határozott javulás érzékelhető. A 18 éven aluli népesség száma Számuk Sellye és Vajszló után Gilvánfán a legmagasabb, jóllehet, e település lakosságszáma alapján csak 9. a sorban. A gyermekek száma összesen hét településen haladja meg a 100 főt. Sellye, Vajszló és Gilvánfa mellett a 0-5 évesek száma a legmagasabb Csányoszrón, Lúzsokon, Drávafokon, Felsőszentmártonban és Bogádmindszenten. 5. táblázat: A 18 éven aluli népesség korosztályos összetétele, Lakosság száma 18 év alatti összesen 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves éves 0-5 éves együttesen Sellye Vajszló Gilvánfa Felsőszentmárton Csányoszró Drávafok Bogádmindszent Magyarmecske Hegyszentmárton Lúzsok Hirics Kisszentmárton Piskó Kórós Drávaiványi Adorjás Drávasztára Bogdása Magyartelek A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

SZAKMAI KONCEPCIÓ. Államreform Operatív Program. Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014. Pályázó: Sellye Város Önkormányzat. Készítette: BFH Európa Kft.

SZAKMAI KONCEPCIÓ. Államreform Operatív Program. Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014. Pályázó: Sellye Város Önkormányzat. Készítette: BFH Európa Kft. SZAKMAI KONCEPCIÓ Államreform Operatív Program Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014 Hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetbe hozása a Sellyei Járásban Pályázó: Sellye Város Önkormányzat Készítette: BFH Európa Kft.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Bizalom és Munka. Vajszló és Komló. A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel. modellprogram

Bizalom és Munka. Vajszló és Komló. A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel. modellprogram A TKKI roma integrációs tevékenysége, a komplex lakhatási, és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogram Vajszló és Komló 2012 1 A Dél-dunántúli Régió gazdsági-etnikai helyzete Munkanélküliségi

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA XV.35. FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE Raktári hely: tár - 1 - Tartalomjegyzék 1. Római katolikus egyház Pécsi egyházmegye

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A RUGALMASSÁGOT NÖVELŐ HELYI, INNOVATÍV KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA SELLYE VÁROSÁBAN

A RUGALMASSÁGOT NÖVELŐ HELYI, INNOVATÍV KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA SELLYE VÁROSÁBAN A RUGALMASSÁGOT NÖVELŐ HELYI, INNOVATÍV KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA SELLYE VÁROSÁBAN TÁMOP-2.4.5-12/3 2012. augusztus Sellye Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 3 I. A szükségletfelmérés

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Szigetvári kistérség Dél-Dunántúli régió/baranya megye

Szigetvári kistérség Dél-Dunántúli régió/baranya megye TÁMOP-5.2.1/07/1-2008-0001 Szigetvári kistérség Dél-Dunántúli régió/baranya megye KISTÉRSÉGI HELYZETELEMZÉS Tartalom Tartalom... 2 Összefoglalás... 3 1. A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Program

Baranya Megyei Területfejlesztési Program Baranya Megyei Területfejlesztési Program 2014. június 10. Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Baranya Megyei Terüle.ejlesztési

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Humán fejlesztési lehetőségek Veszprém 2013. 04.11. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Új Széchenyi Terv Humán fejlesztési lehetőségek Veszprém 2013. 04.11. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Új Széchenyi Terv Humán fejlesztési lehetőségek Veszprém 2013. 04.11. Közoktatási lehetőségek TÁMOP-3.3.10.A-B-12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása Benyújtás: 2013. február 22. és április

Részletesebben

Gyulaj, a sorsfordító falu

Gyulaj, a sorsfordító falu Gyulaj, a sorsfordító falu Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében Dr. Németh Nándor Gyulaj lakosságszámának változása, 1870-2011. 2771 2953 3063 2791 2787 2767

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

PANNON VOLÁN ZRT. PV 12-2013/2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. december 14-én üzemkezdettől

PANNON VOLÁN ZRT. PV 12-2013/2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. december 14-én üzemkezdettől PANNON VOLÁN ZRT. PV 12-2013/2014. Pécs, Siklósi út 1. Érvényes: 2014. december 14-től, vasárnaptól ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. december 14-én üzemkezdettől az 1504 Szeged

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Az Európai Strukturális

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

ÓZDI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

ÓZDI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TÁMOP-5.2.1/07/1-2008-0001 ÓZDI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés Tartalomjegyzék Összefoglalás... 4 1. A kistérség elhelyezkedése és települései,

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

HUMAN INNOVATION REVIEW 2014/1-2.

HUMAN INNOVATION REVIEW 2014/1-2. Absztrakt A KELET-ORMÁNSÁGI TELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI, INFRASTRUKTURÁLIS ÉS DEMOGRÁFIAI JELLEGZETESSÉGEI ELEK BOGLÁRKA PINTÉR BETTINA LÁSZLÓ KATALIN Az Ormánság gazdaságát korábban a terület vizei mentén kialakult

Részletesebben

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18.

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 1. Pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-AFÖLDI RÉGIÓ

CSENGERI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-AFÖLDI RÉGIÓ TÁMOP-5.2.1/07/1-2008-0001 CSENGERI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-AFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés Tartalomjegyzék Összefoglalás... 4 1. A kistérség elhelyezkedése és települései,

Részletesebben

Adj Király katonát. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu

Adj Király katonát. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu Adj Király katonát Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OFI mayer.jozsef@ofi.hu MAGYARORSZÁG NEMZETI REFORM PROGRAMJA A Széll Kálmán Terv Alapján 2011. Átalakul a szociális segélyezés rendszere

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

KEREKEGYERDŐ BÖLCSŐDE FELVÉTELI SZABÁLYZATA I. AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE:

KEREKEGYERDŐ BÖLCSŐDE FELVÉTELI SZABÁLYZATA I. AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: KEREKEGYERDŐ BÖLCSŐDE FELVÉTELI SZABÁLYZATA Kerekegyháza Város Önkormányzata a három éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátását a Kerekegyerdő Bölcsődében ( 6041 Kerekegyháza, Erdő u. 31/a) biztosítja.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben)

Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben) MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST Alaptámogatás pályázati űrlapja 2013/2014. tanév I. félévére Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben) DJB tölti ki! Bíráló: Elért pontszám:

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben