Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás"

Átírás

1 Sellyei kistérségi tükör Helyzetfeltárás 2012

2 Szerzők: Domokos Veronika Tószegi Mónika Turós Lászlóné Lektorálta: Darvas Ágnes A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése a TÁMOP / projekt keretében készült el. A Tükör a TÁMOP-5.2.3/12-es kistérségi pályázat szakmai programjának része, azt változtatás nélkül kell a pályázathoz benyújtani, az esetlegesen szükséges kiegészítő információkat külön fejezetben kell feltüntetni.

3 Összefoglalás 3 Sellyei Kistérségi tükör Tartalom 1 Összefoglalás A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója A kistérség népességének néhány jellemzője Végzettség Foglalkoztatás, jövedelmek Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép Szolgáltatások a kistérség településein Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Szociális alapszolgáltatások Gyermekek nyári és napközbeni ellátása A gyermekek és szüleik részére nyújtott egyéb szolgáltatások, tanodák és nyitott házak Orvosi ellátás Védőnői szolgálat Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások Közoktatási intézmények és szolgáltatások Intézményi struktúra Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Egyéb szolgáltatások Szolgáltatások összekapcsolása Lakhatás és infrastrukturális ellátottság Egészségügyi helyzet Közbiztonság és kriminalitás A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények Helyi jó gyakorlatok... 81

4 Összefoglalás 4 15 Civil szervezetek Forrástérkép Összefoglaló az NFT projektekről Összefoglaló az ÚMFT projektekről Mellékletek Módszertan Az eddig megnevezett helyi fejlesztési igényekhez kapcsolódó kötelező és kötelezően választható tevékenységek A gyerekesély programokhoz kapcsolható további civil szervezetek Források jegyzéke

5 Összefoglalás 5 1 Összefoglalás A Sellyei kistérségi tükör a TÁMOP Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére c. pályázathoz kapcsolódóan, annak mellékleteként készült el. A pályázati kiírás alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése. A kistérségi tükör elsődleges szerepe, hogy egy alapos helyzetfeltárás révén segítse a tervezést, azaz annak a meghatározását, hogy a kistérségben és településein hol van a legnagyobb szükség beavatkozásra, az intézmények, szolgáltatások fejlesztésére. Ennek megfelelően a helyzetfeltárás elsődleges fókuszában a kistérségen belül a legrosszabb gazdasági-társadalmi mutatókkal rendelkező, azaz a legszegényebb települések állnak, valamint annak a kérdése, hogy a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportoknak milyen a hozzáférése az egyes szolgáltatásokhoz, hol lenne a legnagyobb szükség hiányzó szolgáltatások pótlására, vagy a meglévő fejlesztésére, a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára az esélyek növelését célzó beavatkozásokra. Minthogy a pályázat alapvető célkitűzése a gyermekszegénység csökkentése, a felnövekvő generáció szociális helyzetből fakadó hátrányainak mérséklése, az egyes, általunk vizsgált tématerületeken belül azokra a településekre fordítottuk a legnagyobb figyelmet, melyek népességszáma növekszik, ahol a legmagasabb a 18 éven aluliak száma, lakosságon belüli aránya, ahol a legmagasabb a fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya), valamint, ahol a legnagyobb számban él a konstrukció egyik kiemelt elemének számító Biztos Kezdet program célcsoportja, azaz a 0-5 éves gyerekek. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása azért is különösen fontos, mert mint ahogyan a kistérségi tükör vázát adó adatsorokból látni fogjuk nincs olyan település a kistérségben, mely a főbb mutatók szerint ne lenne hátrányos helyzetű, lakossága számára ne lenne indokolt beavatkozások tervezése. A TÁMOP 5.2.3/12-es kiírás kötelezően megvalósítandó illetve szabadon választható tevékenységei közül a kistérségben már több is működik (tanoda, gyerekházak), azaz van helyi tapasztalat ezek működéséről. A Kistérségi Tükör keretein túlmutat e szolgáltatások erős és gyenge pontjainak, sikerességük, avagy elégtelen működésük okainak szisztematikus feltárása, azonban fontos lenne, hogy a meglévő tapasztalatok beépüljenek a tervezés és a megvalósítás folyamatába, valamint hogy a tervezés építsen a már kialakult és működőképes programokra, struktúrákra is. Ehhez elengedhetetlen a sikeres programokat működtető civil szervezetek bevonása. A kistérség sajátos településszerkezetére az apró- és törpefalvak nagy számára a tervezés során tekintettel kell lenni, azaz olyan beavatkozások tervezése (is) indokolt, melyek több települést is lefednek, és nem vezetnek a források elaprózódásához (pl. mobil pedagógiai szakszolgáltatások, mobil szűrővizsgálatok, közös nyári napközi stb.). A Sellyei kistérség Magyarország egyik legszegényebb térsége: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, ezzel a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kistérség 35 települése közül 24 település

6 Összefoglalás 6 szegénységi kockázata 1 a legmagasabb fokú, a relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van. A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma. A településszerkezetből adódóan az egyik legfontosabb kérdés, hogy a falvak lakossága milyen módon fér hozzá a helyben nem biztosított szolgáltatásokhoz, azokban milyen mértékben tud részt venni. A kistérség lakosságának iskolázottsági, foglalkoztatási mutatói rendkívül kedvezőtlenek. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a kistérségben a 7 évesnél idősebb népesség 65%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, hiányzik a helyi értelmiség. A kistérség legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltást követően felére esett vissza, a munkanélküliségi ráta az országos mutatók többszörösét teszi ki, feltűnő a gazdaságilag inaktívak magas aránya a munkavállalói korú népesség körében. A helyi vállalkozások között kitűnik a mindössze néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások és kisvállalkozások túlsúlya, valamint a mezőgazdasági és a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások dominanciája. Vállalkozási intenzitását tekintve Sellye és Vajszló mellett Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Drávakeresztúr és Drávafok tűnik ki, emellett Hiricsen, Kákicson, Kóróson, Lúzsokon, Marócsán és Sámodon semmilyen vállalkozás nincsen. A 2002-ben létrehozott sellyei Ipari Park üresen áll, ezidáig nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, a vállalkozások kistérségben való megtelepedését. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki, emellett egyes településeken (Adorjás, Drávaiványi, Hirics, Okorág) igen jelentős azon álláskeresők aránya is, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők mellett a második legnagyobb csoportot a szakiskolai végzettségűek teszik ki, azaz a számokban markánsan tükröződik a kistérség munkaerő-piaci kínálatának leggyengébb eleme, az alacsony iskolai végzettséggel, elavult, nem piacképes szakképesítéssel rendelkezők magas aránya. A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további számos településen 20% felett mozog. A fiatalodási index Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó. Az elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek. A helyi 1 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005.

7 Összefoglalás 7 munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A roma lakosság kistérségi aránya 32,8%, azaz a falvak népességének harmadát teszi ki, ami az egyes településeken eltérő mértékben koncentrálódik. A kistérség 16 településén a helyi becslések szerint többségében romák élnek, Gilvánfa mellett Kisszentmártonban, Adorjáson és Ózdfaluban, egyes becslések szerint Piskón is arányuk 80% feletti. A humán szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából egyes esetekben jelentős egyenlőtlenségeket találni, bizonyos szolgáltatások pedig kistérségi szinten hiányoznak. A szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatás a jogosult települések többségében biztosított, mindössze négy településen hiányzik, ezek: Adorjás, Baranyahídvég, Gilvánfa és Hirics. Annak ellenére, hogy az étkeztetés is a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, nyolc településen nem biztosított ez a fajta ellátás. Ezek: Drávakeresztúr, Hirics, Kisasszonyfa, Kórós, Lúzsok, Magyartelek, Ózdfalu és Vejti. Bölcsőde nincs a kistérségben, a sellyei óvodában egy óvoda-bölcsődei csoportot működtetnek. Családi napközi Sellyén, Magyarmecskén és Gilvánfán működik. Biztos Kezdet Gyermekház két településen, Gilvánfán és Hegyszentmártonban működik. A gyermekek nyári ellátása komoly hiányosságokat mutat, ugyanis egyetlen településen sem biztosított a nyári napközi. Hiricsen, Kóróson, Magyarteleken, Ózdfalu, Páprádon és Vejtiben nyári étkeztetés sincs. Ezeken a településeken összesen 291 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek él. Összesen 15 település jelezte ifjúsági klub létét, ám ezek közül vannak olyanok, melyek gyakorlatilag nem, vagy nem rendszeresen működnek. A közösségi házakkal ugyanez a helyzet, ugyan a kistérség 24 településén van, annak működtetése nehézségekbe ütközik, előfordul, hogy télen nem nyit ki, mivel az önkormányzatnak nincs fedezete az épület fűtésére ilyen például a Hiricsen, 2006-ban 20 millió forintos támogatással létrejött közösségi ház esete. További problémát jelent a fenntartóknak a közösségi házak, klubok tartalommal való megtöltése, az ehhez szükséges humánerőforrás biztosítása. A kistérség több településén: Adorjáson, Gilvánfán, Kóróson és Magyarmecskén működik tanoda. Ezek közül több komplex szolgáltatást biztosít, azaz a tanoda mellett közösségi házként is működik, valamint családi napközi szolgáltatást is nyújt, így igyekszik a település lakosságának teljes vertikumát elérni. Mindössze egy gyermekorvos működik a kistérségben. A háziorvosi, védőnői ellátás helyi elérhetősége településenként változó, jellemző, hogy a helyben tartott fogadóórák nem feltétlenül arányosak az igénybevévő lakosság számával. A lakosság anyagi helyzetéből, valamint a tömegközlekedési viszonyok elégtelenségből adódóan kérdéses, hogy azokról a településekről, ahol helyben nem biztosítanak fogadóórát, eljutnak-e a gyermekek és szüleik más településekre. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársai egyszerre látják el a családsegítő és

8 Összefoglalás 8 gyermekjóléti feladatokat. Az intézményi humánerőforrásból hiányoznak az egyéb szakemberek (pszichológus, jogász, stb.), a technikai személyzet. Az intézmény létszámhiánnyal küzd, a családgondozók az előírt családszámnál jóval több esettel dolgoznak, nagyon leterheltek. A súlyos kapacitáshiány az intézmény működését veszélyezteti. A közoktatási intézmények gyermekei, tanulói társadalmi összetételét illetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya kistérségi szinten drámaian magas, azonban az egyes települések között jelentős különbségek mutatkoznak. Az intézmények részéről egyöntetűen fogalmazódik meg a gyermekek, tanulók ellátásában a fejlesztő szakemberek, pedagógiai szakszolgáltatások hiánya, vagy a ráfordított óraszám elégtelensége. A gyerekesélyek szempontjából kulcskérdés ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása, fejlesztése. A kistérségben jóval az országos átlag feletti az érettségit nem adó középfokú intézményekben továbbtanulók aránya, valamint magas a középfokú oktatásból lemorzsolódó tanulók száma. A tanulói eredményesség vizsgálatához az elmúlt évek kompetenciamérés-eredményeit használtuk fel, ezek tükrében a magyarmecskei iskola áll a rangsor alján, mellette a leggyengébben teljesítő iskola évfolyamtól és a kopmpetenciaterülettől függően a sellyei, a vajszlói, a bogádmindszenti és a drávafoki, míg a drávasztárai és a felsőszentmártoni iskola jócskán kiemelkedik a kistérség iskolái közül, azonban országos összehasonlításban ezek az iskolák sem produkálnak kimagasló eredményeket. Az iskolai eredményesség és a tanulói összetétel közötti korreláció szembetűnő, ezért mindenképpen szükség van olyan beavatkozásokra, melyek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének növelését célozzák. Összességében a kistérségben szükséges a humán szolgáltatások megerősítése, az ellátásbeli belső területi egyenlőtlenségek csökkentése, és olyan szolgáltatások biztosítása a legmarginalizáltabb csoportok, helyi közösségek számára, melyek enyhítik e csoportok szociális helyzetből fakadó hátrányait. A gyermekek számára olyan, a közoktatási rendszert kiegészítő szolgáltatásokat szükséges biztosítani, melyek hatékonyan egyenlítik ki az esélyegyenlőtlenségeket, a kora gyermekkortól a közép- és felsőfokú továbbtanulási utak megerősítéséig, a sikeres munkaerő-piaci érvényesülésig. Ezek a beavatkozások azonban csak akkor érhetik el végső céljukat, ha a felnövekvő generációk előtt megnyílnak a munkaerő-piaci, ezáltal a társadalmi integráció útjai, azaz olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indulnak, melyek képesek lesznek a képzett fiatalok helyben tartására, a társadalmi moblilizáció biztosítására. 2 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmigazdasági mutatója A sellyei kistérség Baranya megye legdélebbi részén fekszik, a Dráva folyó mentén, a Villányi hegységtől keletre.

9 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 9 1. ábra: A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás: VÁTI-REMEK, táblázat: A kistérség települései jogállásuk és társadalmi-gazdasági helyzetük szerint Sorszám Településnév Állandó népesség, 2011 (fő) 1 Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok Magyarmecske Magyartelek 237

10 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta 284 Terület (km 2 ) 463 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Népsűrűség (fő/km2) 32,0 Kedvezményezett térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Igen Nem Nem Komplex Programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű Igen Települések száma 35 Jogállás szerint Város 1 Község 34 Kedvezményezett települések száma 35 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 31 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott Forrás: VÁTI-REMEK 2012 (részben saját szerkesztés), KEKKH 2011 A statisztikai kistérség 35 településének többsége az Ormánság néprajzi tájegység része, ez alól kilenc település képez kivételt: a kistérség északi részén Bogádmindszent, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Kisasszonyfa, Magyartelek és Ózdfalu, míg a kistérség délnyugati részén három határmenti, jelentős horvát lakosságú település: Drávakeresztúr, Drávasztára és Felsőszentmárton. Természetföldrajzi szempontból pedig három különböző kistájhoz tartoznak a települések, az alábbiak szerint: 2. táblázat: A kistérség településeinek földrajzi elhelyezkedése 35 Dráva-sík Fekete-víz síkja Dél-Baranyai Dombság Drávaiványi Adorjás Lúzsok Hegyszentmárton Drávakeresztúr Baranyahidvég Marócsa Ózdfalu Drávasztára Besence Magyartelek Felsőszentmárton Bogdása Magyarmecske Hirics Bogádmindszent Nagycsány

11 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 11 Zaláta Csányoszró Okorág Kisszentmárton Drávafok Páprád Markóc Gilvánfa Sámod Piskó Kákics Sellye Sósvertike Kórós Vajszló Vejti Kemse Kisasszonyfa Forrás: A Sellyei Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, 2008 A kistérség aprófalvas, sűrű településszerkezetű, a községek távolsága egymástól néhány kilométer csupán. A legközelebbi nagyobb települések Siklós, Szigetvár, és Pécs, ám a kistérség távol esik a megyeközpont vonzáskörzetétől. A térszerkezetből adódóan a kistérség közúthálózata is sűrű, emellett azonban jelentős a zsáktelepülések száma (Besence, Hirics, Kisszentmárton, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Ózdfalu, Sósvertike). Az elszigeteltséget jól példázza, hogy Marócsát és a Szigetvári kistérséghez tartozó Endrőcöt mindössze 2 km választja el egymástól, összekötő út hiányában azonban a marócsaiak nem tudnak Szigetvárra menni dolgozni, így még jobban beszűkülnek a munkalehetőségek. A kistérségnek autópálya-kapcsolata nincs, az M6-os autópálya megépítése azonban nagymértékben megkönnyíti pl. a főváros elérhetőségét. Jelentősebb közút a 6-os főút, mely a kistérség északi részén kelet-nyugati irányban halad, valamint az 58-as út, mely a kistérség keleti részén fut észak-dél irányban. A kistérség déli részét egy a Barcsot és Siklóst összekötő harmadrendű út szeli ketté. Alapvető problémát jelent a közlekedési kapcsolatok egyoldalúsága: délről az országhatár a kistérség teljes határszakaszán átjárhatatlan. Ezzel kapcsolatban a 67-es számú út déli meghosszabbítása jelenthetne megoldást, amely egyrészt főúttal tárná fel a kistérséget és kapcsolná be annak központját, másrészt a hozzá tartozó híd révén megszüntetné déli összeköttetés hiányát. A déli határszakaszon 62 km távolságban találhatók a határátkelők Drávaszabolcs és Barcs között, éppen ezért a kidolgozásra került fejlesztési terven Révfalu településen tervezett határátkelő nyitása, amely összeköttetést biztosítana Horvátországgal és egyúttal a Balkánnal. 2 A főváros elérhetősége közúton az autópálya megépítése előtt több mint három óra volt, és hozzá kell tennünk, hogy a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma jóval alatta marad a megyei és országos adatoknak. 2 Sellyei Kistérség Tervdokumentum, I. verzió módosításai, 2009 január 30.

12 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője ábra: A főváros és a legközelebbi megyeszékhely elérhetősége, 2007 (perc) 3. ábra: A 100 lakosra jutó személygépkocsik száma, 2008 (db) Forrás: KSH A kistérségben mindössze két nagyobb jelentőségű település van, Sellye és Vajszló, ennek megfelelően a kistérség két mikrotérségre osztható. Városi ranggal egyedül a kistérségi központ rendelkezik, Vajszló pedig nagyközség. Elsősorban csomóponti elhelyezkedésének köszönhetően Csányoszró lát el még bizonyos központi funkciókat, Magyarmecske pedig közoktatási mikrocentrumként működik. Sellye és Vajszló mellett mindössze egy község, Felsőszentmárton lakosságszáma haladja meg az 1000 főt, a települések 85%-a 500 fő alatti aprófalu, melyből 11 település lakosságszáma a 200 főt sem éri el. 4. ábra: A települések lakosságszám szerinti megoszlása, 2011 Forrás: KEKKH A Sellyei kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország harmadik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A települések helyzetéről beszédes adat, hogy a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendeletben, mely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzetű településeket veszi számba, a kistérség települései közül az utóbbi kategóriába minden település beletartozik, az előbbi kategória alól pedig csak négy település (Bogádmindszent, Drávafok, Sellye és Vajszló) képez kivételt.

13 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány gazdasági társadalmi jellemzője 13 A kistérségben 24 település szegénységi kockázata a legmagasabb fokú (10-es), további öt település 9-es besorolású. A relatíve legkedvezőbb helyzetben Sellye és Felsőszentmárton van ábra: A települések szegénységi kockázati kódja Forrás: MTA RKK, Pannon.Elemző Kft. szerkesztés A kistérségben rendkívül magas az alacsony státuszú, azaz a legfeljebb nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező, egyben rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú lakosság aránya. Erre vonatkozóan 2001-es KSH adatokkal rendelkezünk, melyek szerint tizenöt település, a települések 43%-a szegregált településnek (az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja az 50%-ot), további nyolc település pedig szegregációval veszélyeztetett településnek (az arány meghaladja a 40%-ot) minősül. Azaz összességében a települések kétharmada szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett a 2001-es adatok szerint. Egyes településeken az alacsony státuszú lakosság a kistérségi átlaghoz (47,7%) képest is kiugró koncentrálódást mutat: ilyen települések például Gilvánfa (81,5%), Lúzsok (67,9%), Piskó (67,9%), Adorjás (64,2%) és Drávaiványi (64,0%). 4 3 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, Az összes település adatait ld. a 12. fejezetben

14 A kistérség népességének néhány jellemezője 14 3 A kistérség népességének néhány jellemzője A kistérség népességének száma 2011-ben fő. Az elmúlt húsz évben összességében mintegy 10%-kal csökkent az állandó népesség száma a kistérségben, ám a népességcsökkenés különösen az ezredfordulót követően gyorsult fel. A lakosság számának fogyása, valamint az elvándorlás jóval nagyobb mértékű, mint a megyei, vagy az országos átlag. 6. ábra: Állandó népesség (fő), Forrás: KSH A népességszám illetve -szerkezet alakulásában történetileg több tényező is szerepet játszott. Könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik az ormánsági egyke jelenségével. A szabad erdő- és határhasználat korlátozása a 19. század folyamán jelentősen sújtotta az extenzív állattartással, valamint fafeldolgozással foglalkozó ormánsági parasztságot. A jellemző birtokforma a nagybirtok volt, 1935-ben például az 50 holdnál nagyobb területtel rendelkező birtokosok aránya mindössze 2,7% volt ugyan, ám az ő tulajdonukban volt az összes földterület 53%-a, a többség 1-10 hektáron gazdálkodott, mely az extenzív állattartáshoz nem teremti meg a szükséges feltételeket. 5 Ezért a 19. század fordulójától kezdve a családok népességszabályozási gyakorlatot folytattak, azaz családonként csak egy gyermek született. A térség számára további fontos mozzanat, hogy a második világháborút követően egészen az as évekig Dél-Baranya határsávként működött, azaz a határtól számított mintegy km-es távolságra fekvő településekre bemenni «idegeneknek» csak külön engedéllyel lehetett. Tehát az országhatáron belül létezett még egy másik határ is, ahol hasonlóan, mint az országhatárnál, 5 Kovács Teréz: A Sellyei (-Siklósi) KSH térség rövid leírása In Baranyi Béla (szerk.), Roma szegregációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2005., 33. o. g_k.pdf

15 A kistérség népességének néhány jellemezője 15 megállították és igazoltatták az oda tartó utast. Azt az engedélyt beszerezni, mely az oda való bejutást lehetővé tette, felért egy mai értelemben vett vízumbeszerzéssel. 6 A kistérség népességszámának alakulásában azonban csak az 1960-as évektől kezdődően érhető tetten jelentős csökkenés. Ekkorra zajlott le a mezőgazdaság kollektivizációja, később a falvakat körzetesítették. Ennek hatására elsősorban a helyi elitet jelentő, jól képzett, tehetősebb réteg hagyta el a falvakat, a fiatalok a városok ipari üzemeiben, bányáiban helyezkedtek el. A folyamatban jól érzékelhető az 1970-es évek területfejlesztési elképzeléseinek hatása is: az 1970-es évtized kizárólag Sellyén és Vajszlón mutat pozitív vándorlási mérleget, míg a falvak nagymértékű elvándorlási mérleget könyvelhettek el, hiszen jelentős volt a családok központi települések felé áramlása. Az 1971-es településfejlesztési koncepció besorolása alapján Sellye és Vajszló kiemelt alsófokú központnak, Bogádmindszent alsófokú központnak, Csányoszró, Drávafok, Felsőszentmárton és Magyarmecske pedig részleges alsófokú központnak számított, a többi település pedig az egyéb (azaz szervező és irányító funkció nélküli) kategóriába esett. A legtöbb kistelepülés ekkor veszítette el lakosságának jelentős részét (7. ábra). A képzett rétegek elvándorlásával párhuzamosan jelentős számú szegény, köztük cigány család telepedett le, elsősorban a legkisebb, infrastrukturális szempontból legelmaradottabb falvakba. Az es években zajlott ugyanis a cigány családok központi letelepítési programja, a falvakba, avagy a falvak szélére költöztetése a környező erdők vadtelepeiről. 7 A rendszerváltást követően is megfigyelhetők a népesség összetételének változásai. A munkahelyüket elvesztő sellyeiek közül sokan például Pécsre költöztek, míg helyükre a falvakból érkeztek családok a biztosabb megélhetés, a jobb infrastrukturális ellátottság és szolgáltatások reményében. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a legszegényebbek kiszorulása a kistérség marginalizált falvainak elértéktelenedett házaiba. E folyamatok hatására ma a kistérség falvainak jó része visszafordíthatatlan gettósodással, társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak végállomást jelentenek, a helyi munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára. A kistérség össznépessége tehát tendenciózusan csökken, azonban az egyes településeken eltérő demográfiai folyamatok figyelhetők meg. A települések egy csoportját a gyorsan fogyó népességű, elöregedő, vagy az elöregedés jeleit mutató falvak alkotják, ahol a nagymértékű elvándorlás együtt jár a népesség természetes fogyásával (azaz a születések és halálozások negatív egyenlegével). Ebbe a csoportba tartozik Bogdása, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád, Vejti és Zaláta, valamint a kistérségi központ Sellye és a mikrotérségi funkciókat ellátó Vajszló is. E települések jó részében a cigány népesség a kistérségi mutatókhoz képest kifejezetten alacsony arányban van jelen (Drávasztára, Felsőszentmárton, Páprád). Sámod is a fogyó népességű, elöregedő falvak irányába mutat, azonban a fogyás nem ölt az előzőekhez hasonló, drasztikus mértéket. Nagycsányon is 6 uo. 7 Erről bővebben ld. a 12. fejezetet

16 A kistérség népességének néhány jellemezője 16 hasonló a tendencia, ugyan itt az utóbbi húsz évben, ha minimálisan is, de pozitív mérleget mutat a szaporodás, az idősek aránya az ezredforduló óta csaknem megkétszereződött. A falvak egy másik csoportjában a népesség fogyása elsősorban az elvándorlásból következik, a természetes fogyás és szaporodás egyenlege inkább stagnáló, valamint a korszerkezet is kiegyensúlyozottabb. Ezek: Baranyahidvég, Bogádmindszent, Csányoszró, Kákics, Marócsa. Sósvertikén szintén nagymértékű természetes fogyás és elvándorlás figyelhető meg, különösen az ezredfordulót követően. Drávafokon nagymértékű fogyás figyelhető meg a rendszerváltás óta, mind a természetes szaporodás és fogyás, mind a vándorlási különbözet negatív eredményt mutat. Kisebb mértékű, de csökkenő tendenciát mutat Besence, Drávaiványi, Hegyszentmárton. A települések egy másik markáns csoportját azok a falvak képezik, ahol a természetes szaporodás pozitív egyenleget mutat, a korszerkezet összetétele fiatal, vagy fiatalodó. Ezek a települések jellemzően magas roma arányúak, és a gettósodás irányába mutatnak. Az elvándorlás azonban ezekben a falvakban is megfigyelhető. Adorjáson a természetes szaporodás alig tudja kompenzálni az elvándorlás mértékét. Gilvánfa a kistérség egyik olyan települése, ahol számottevően nőtt a lakosság száma a vizsgált időszakban, korösszetétele kirívóan fiatal. Az elvándorlási egyenleg e településen is negatív, amit a természetes szaporodás azonban megbízhatóan ellensúlyoz. Hirics lakónépessége az utóbbi tíz évben indult növekedésnek, a szaporodási egyenleg kezdi kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, a korszerkezet a fiatalodás irányába mutat. Lúzsokon is hasonló folyamat figyelhető meg, Gilvánfa után ez a második legfiatalabb korösszetételű település. Magyarmecskén az utóbbi évek természetes szaporodása látszik ellensúlyozni az elvándorlást. Szintén gettósodó település Piskó, ahol azonban a természetes szaporodási egyenleg nem tudta kompenzálni a nagymértékű elvándorlást, azaz összességében fogyatkozó népességű. Kisszentmártonban hasonló demográfiai folyamatok érvényesültek az elmúlt évtizedekben. Kisasszonyfán enyhe mértékű pozitív szaporodási egyenleg mellett jelentős népességcsökkenés figyelhető meg az elvándorlásból adódóan. Összességében a népesség fogyása az elmúlt húsz év viszonylatában a legszámottevőbb Drávakeresztúron, Felsőszentmártonban, Kemsén, Marócsán és Vejtiben. Számottevő növekedés tapasztalható viszont Gilvánfán és Lúzsokon, kisebb mértékű Adorjáson és Kóróson (3. táblázat). Az elmúlt négy évtizedben Sellye és Vajszló kivételével szinte kizárólag a rendszerváltás utáni évtizedben látható pozitív vándorlási mérleg a falvakban. (7. ábra) A természetes szaporodás és fogyás különbözete pedig alapvetően két markáns típusba sorolja a kistérség falvait (8. ábra).

17 A kistérség népességének néhány jellemezője ábra: Vándorlási különbözet (fő), ábra: Természetes fogyás és szaporodás(fő), Forrás: KSH 3. táblázat: Vándorlási különbözet és népességszám változás a kistérség településein ( ) Állandó népesség (2010), fő Vándorlási különbözet ( ), fő Népességszám változás ( ), fő Adorjás Baranyahídvég Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsőszentmárton Gilvánfa Hegyszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisasszonyfa Kisszentmárton Kórós Lúzsok

18 A kistérség népességének néhány jellemezője 18 Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Nagycsány Okorág Ózdfalu Páprád Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta Sellyei kistérség Forrás: KSH A teljes függőségi ráta a 100 fő évesre jutó 0-17 évesek és a 60 évnél idősebbek száma az elmúlt húsz évben csökkenést mutat, azaz a munkaképes korú lakosság aránya megerősödött a teljes népességen belül. Emellett az öregségi index a 60 évesnél idősebbeknek a 0-17 évesek egymáshoz képesti aránya növekedett a kistérségben (9. ábra). A népesség korosztályos megoszlása mindemellett országos összehasonlításban a 18 éven aluliak nagyobb arányát mutatja. Országos összehasonlításhoz 2010-es adatok érhetők el, ezek szerint a kistérségben a 18 éven aluli népesség aránya mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja (10. ábra). 9. ábra: Teljes függőségi ráta és öregségi index, ábra: Korosztályos megoszlás, 2010 Forrás: KSH A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében. A 18 éven aluli népesség aránya Gilvánfán kiugró, 40%-os, Adorjáson, Drávaiványiban, Hiricsen és Lúzsokon meghaladja, Kóróson és Piskón pedig közelíti a 30%-ot, további 16 településen 20% felett mozog. Ezek a települések egyúttal a legmagasabb szegénységi kockázatúak közé tartoznak.

19 A kistérség népességének néhány jellemezője 19 A fiatalodási index (a 15 év alattiaknak a 60 év felettiekhez viszonyított aránya) Gilvánfán messze a legmagasabb a kistérségben (5,78), de szintén magas értéket mutat Adorjás, Hirics, Kórós, Lúzsok és Piskó (4. táblázat). A 60 év felettiek népességen belüli arányának kistérségi átlaga 20%. Az arány ennek másfélszerese Drávakeresztúron, Drávasztárán és Felsőszentmártonban (azaz a három horvát nemzetiségű gyökerű településen), valamint Zalátán. Az idősek arányának extrém alacsony mutatóját (5-6%) láthatjuk Gilvánfán, Lúzsokon és Piskón. A 60 év felettiek ilyen alacsony aránya a település fiatal jellege mellett arra is utal, hogy lakói közül az országos átlagnál jóval kevesebben élik meg az időskort. 4. táblázat: A települések korösszetétele 8, 2011 Népesség száma (fő) Fiatalodási index 18 éven aluliak aránya (%) 60 év felettiek aránya (%) Gilvánfa 427 5,78 40,28 5,39 Hirics 248 2,56 34,27 10,89 Drávaiványi 221 1,57 32,58 16,74 Lúzsok 264 3,78 32,58 6,82 Adorjás 211 2,19 31,28 9,95 Kórós 250 2,03 29,60 12,00 Piskó 265 3,93 29,06 5,66 Magyarmecske 339 1,46 28,02 14,16 Kisszentmárton 292 1,85 27,74 11,30 Ózdfalu 195 1,20 27,18 17,95 Markóc 69 1,00 26,09 20,29 Kisasszonyfa 208 1,20 25,00 16,83 Vejti 180 1,06 24,44 18,33 Besence 132 1,67 23,48 11,36 Magyartelek 237 1,10 23,21 16,88 Okorág 183 1,19 22,95 14,75 Bogádmindszent 453 1,16 22,74 16,11 Sósvertike 193 1,53 22,28 9,84 Marócsa 111 0,77 21,62 23,42 Drávafok 538 0,95 21,56 17,47 Kákics 236 0,89 21,19 19,92 Hegyszentmárton 451 0,82 20,40 17,52 Csányoszró 738 0,68 20,05 20,87 Nagycsány 173 0,64 19,65 20,81 Vajszló ,57 17,94 22,51 Bogdása 314 0,65 17,83 19,75 Zaláta 284 0,48 17,61 28,52 Baranyahídvég 209 0,86 16,75 13,40 Sellye ,47 15,11 23,25 8 A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

20 A kistérség népességének néhány jellemezője 20 Felsőszentmárton ,33 14,53 30,91 Kemse 63 0,58 14,29 19,05 Drávakeresztúr 121 0,31 14,05 29,75 Páprád 178 0,40 14,04 24,16 Drávasztára 458 0,33 13,54 31,88 Sámod 201 0,49 13,43 19,40 Forrás: KEKKH A születéskor várható élettartam szempontjából a kistérség a 2009-es adatok alapján a középmezőnyben helyezkedik el, ám így is több éves hátrányt mutat (74,56) az országos legjobbhoz képest (Budapest II. kerület, 80,04). A férfiak és a nők között mintegy nyolc évnyi a különbség (előbbi 70,32, utóbbi 78,76). Az elmúlt években a születéskor várható élettartam leginkább stagnált, ám az elmúlt 20 év függvényében határozott javulás érzékelhető. A 18 éven aluli népesség száma Számuk Sellye és Vajszló után Gilvánfán a legmagasabb, jóllehet, e település lakosságszáma alapján csak 9. a sorban. A gyermekek száma összesen hét településen haladja meg a 100 főt. Sellye, Vajszló és Gilvánfa mellett a 0-5 évesek száma a legmagasabb Csányoszrón, Lúzsokon, Drávafokon, Felsőszentmártonban és Bogádmindszenten. 5. táblázat: A 18 éven aluli népesség korosztályos összetétele, Lakosság száma 18 év alatti összesen 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves éves 0-5 éves együttesen Sellye Vajszló Gilvánfa Felsőszentmárton Csányoszró Drávafok Bogádmindszent Magyarmecske Hegyszentmárton Lúzsok Hirics Kisszentmárton Piskó Kórós Drávaiványi Adorjás Drávasztára Bogdása Magyartelek A táblázatban félkövér betűvel szedtük a legmagasabb szegénységi kockázatú települések mutatóit.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

A sellyei kistérség. Okorág. Marócsa. Kákics. Csányoszró. Sellye. Markóc Drávaiványi Sósvertike Drávakeresztúr Zaláta Drávasztára.

A sellyei kistérség. Okorág. Marócsa. Kákics. Csányoszró. Sellye. Markóc Drávaiványi Sósvertike Drávakeresztúr Zaláta Drávasztára. A sellyei kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a sellyei kistérség településein Baranya megye kistérségei Baranya megye Felsőszentmárton Drávafok Bogdása Marócsa Kákics

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

I. számú melléklet. Lakossági kérdőív

I. számú melléklet. Lakossági kérdőív I. számú melléklet. Lakossági kérdőív az Ormánság mezőgazdaságának helyzetéről (a lakosság részére) Készült: Az agrárgazdaság értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén c. tanulmányhoz.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

83/2007. (VI. 27.) Kgy. határozat. Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény

83/2007. (VI. 27.) Kgy. határozat. Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény 83/2007. (VI. 27.) Kgy. határozat Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben