Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető

Átírás

1 Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8600 Siófok, Somlay A. utca 3. : 8600, Siófok Pf. 94 Tel: +36 (84) Fax: +36 (84) siofok.kk@katved.gov.hu Beszámoló a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltozásokból fakadó szervezeti és feladatrendszer módosulásról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben elvégzett munkáról I. BEVEZETŐ A katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentősebb hatású hazai és külföldi káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. A január 1-én hatálya lépett katasztrófavédelmi törvény az ország és az állampolgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján működőképes rendszert hozott létre. Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított katasztrófavédelmi tervezési, irányítási, szervezeti és működési rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektől a jelentős, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig. Mindeközben azonban megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma, összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és szintű beavatkozásokat igényeltek. A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése az új Alaptörvénnyel összhangban megköveteli a különböző természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem jelenlegi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása. II. VÁLTOZÁSOK A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNYBEN Az Országgyűlés szeptember 19-én elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényt, amely fordulópontot jelent a katasztrófavédelmi szabályozórendszerben. A törvény az új Alaptörvénnyel összhangban, a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát. A változtatások területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe. 1. Állami tűzoltóságok a katasztrófavédelem rendszerében Az újonnan elfogadott törvény leszögezi, hogy a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Ennek értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnt, helyébe január 1.

2 napjával az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lépett, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. Ettől az időponttól a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába kerül. A módosítással változik a tűzoltóságok tagozódása is: hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület. 2. Polgári védelmi rendszer megújítása. Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget, és, kiegészíti a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, lefekteti a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén e kötelezettség részletszabályait. A polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok, a modern kor kihívásaira adandó válaszok tükrében aktualizálásra kerültek. Az új típusú polgári védelem elsősorban a nem háborús veszélyeztetettség szempontjából jelentkező lakosságvédelmi, felkészítési és megelőzési feladatokat látja el. Ennek tükrében a katasztrófavédelmi törvény szerint a polgári védelem össztársadalmi feladat-, eszköz-és intézkedési rendszer, amelynek célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása és a lakosság felkészítése a katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében. Új alapokra helyeződik a települések veszélyeztetettségi besorolása, ennek megfelelően másfajta védelmi követelményeket kell érvényesíteni. A tervrendszer a megváltozott veszélyeztetettség figyelembevételével megújul. A valós élet valós problémáihoz igazítva kell választ adni a jövő kihívásaira. A polgári védelmi szervezeteket ennek megfelelően kell átalakítani, ahol különbséget teszünk törvényi szinten az önkéntes polgári védelmi szervezetek és a köteles polgári védelmi szervezetek között. Polgári védelmi kötelezettség alá esik a törvényben meghatározott kivételekkel minden 18. életévét betöltött, de a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy. 3. Képzett közbiztonsági referens A május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A törvény végrehajtására kiadott 234/2011. (X.10.) kormányrendelet szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településeken a referenst a polgármester jelöli ki, és gondoskodik a katasztrófavédelmi képzésen való részvételéről. A közbiztonsági referensek közvetlenül segítik az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét. 4. Iparbiztonság és katasztrófavédelmi bírság Az új törvény szerint január 1-jétől a katasztrófavédelmi rendszeren belül létrejött az egységes iparbiztonsági hatóság, amely a megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát el a veszélyes anyagot gyártó, tároló, forgalmazó és felhasználó üzemek felett.

3 Az elmúlt időszakban több baleset következett be veszélyes anyagokkal foglakozó, ún. alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos (Seveso II. Irányelv) szabályozás alá. Ebből kiindulva szükségessé vált az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is. Ezen túlmenően a katasztrófavédelem hatósági jogköre a jövőben kiterjed a veszélyes áru szállítás közúti és telephelyi ellenőrzése mellett, a vasúti, légi, és vízi szállítások ellenőrzésére, valamint a kritikus infrastruktúra felügyeletére is. A törvény új jogintézményként vezette be a katasztrófavédelmi bírság intézményét, amelyet a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk szállítására illetve felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén szabhat ki, ezzel javítva az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogkövetői magatartásának elősegítését, és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. A bírság legalacsonyabb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint. III. VÉDELMI IGAZGATÁS ÚJ SZABÁLYAI A katasztrófavédelmi törvény, a korábban elfogadott honvédelmi törvénnyel összhangban január 1-jétől új alapokra helyezte a védelmi igazgatás, és ezen belül a katasztrófavédelem szervezet és feladatrendszerét. 1. Kormányzati szint A kormány végzi, a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását, a tervezés kormányszintű végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok tárcák közötti koordinációját. A katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A törvény részletezi a kormány tagjainak, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, valamint a központi államigazgatási szerv vezetőinek feladat - és hatásköreit. 2. Területi szint (védelmi bizottságok) 2.1. Megyei Védelmi Bizottság A megyei védelmi bizottság a Kormány alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. Rendeltetése, hogy illetékességi területén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével összehangolja és irányítsa a megelőzés, felkészülés, valamint a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. A megyei védelmi bizottság testületi szerv. Elnöke: a kormánymegbízott Elnökhelyettesei: - a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató, - a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katona.

4 Tagjai: - megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester, - megyei jogú város polgármestere, - a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője, - a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány, - az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője, - a vízügyi igazgatási szerv képviselője, - a megyei védelmi bizottság titkára. Állandó meghívott tanácskozási joggal az Országos Mentőszolgálat képviselője, és a helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben, részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is. 2.2 Helyi Védelmi Bizottság A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. Illetékességi területét (honvédelmi körzet), a közigazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. Elnöke: a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere Elnökhelyettesei: - a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy - a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai: - megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző, - a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester, - a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője, - a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője. 3. Helyi szint A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyetértésével közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, gyakorolja az első fokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át. IV. NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERBEN 1. A Veszélyhelyzet

5 Az Alaptörvény a különleges jogrend keretében tisztázza a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a veszélyhelyzet tényállásait. A katasztrófavédelem szempontjából a veszélyhelyzet bír kiemelt jelentőséggel, ugyanakkor a katasztrófavédelmi rendszer, és szervezet elemeinek a többi tényállás esetén is komoly szerepe és jelentősége van. Az 53. cikk értelmében a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Ez a sarkalatos törvény, a év első napján hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény. Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze: - elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt, - ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, - egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek. Ebben az időszakban a Kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak. Teljesség igénye nélkül: - korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, - elrendelhető: a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, szükség esetén kártalanítás mellett ingatlan igénybevétele, bontása. - a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, - a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, - polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, - közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, - indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be. A rendeletek rendkívüli kihirdetésére a közszolgálati műsorszórókon keresztül is sor kerülhet. 2. Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok lépnek életbe: - A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei védelmi bizottság elnökét utasíthatja. - Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy veszi át.

6 - A megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. 3. A megelőzés fontossága (veszélyhelyzetet megelőző időszak) Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. Új fogalmakkal kell megismerkedni: katasztrófaveszély, katasztrófa károsító hatása által érintett terület, olyan a felkészülést, védekezést elősegítő megfogalmazások, amelyek a hatékonyságot nagymértékben elősegíthetik. 4. A katasztrófaveszély Hogy a felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Ilyen esetben olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők. Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi szerve vezetőjének a központi veszélyelhárítási terv szerint lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. 5. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület A katasztrófa károsító hatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A helyreállítás időszakában a katasztrófa károsító hatása által érintett területen a mentés és a következmények elhárítása érdekében a megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára az adott katasztrófatípus első helyi felelősségi körébe tartozó szerv állományából helyszíni műveletirányítót jelöl ki. Amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a katasztrófavédelmi elnök-helyettes a megyei védelmi bizottság elnökének utólagos jóváhagyásával is kijelölheti a helyszíni műveletirányítót. A helyszíni műveletirányító a tevékenységét a védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese utasításának megfelelően végzi. A helyszíni műveletirányító a kárhelyszínen irányítja és összehangolja a végrehajtási feladatokat.

7 V. HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETRENDSZER 1. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: - országos illetékességgel működő központi szerv, - a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, - helyi szervek, a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl gyakorolja a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogokat Területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A megyei igazgatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. Ezen túlmenően ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét Helyi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek és azok alárendeltségében működő hivatásos tűzoltóságok.

8 A katasztrófavédelmi kirendeltség nem költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként, szakhatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, felügyeli az önkéntes tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. VI. SIÓFOKI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG ÉVI TEVÉKENYSÉGE január 1-jén a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami felügyelet alá kerültek. Megszűnt gazdasági önállóságuk, a gazdálkodást a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: SMKI) végzi. A SMKI helyi szerveként megalakult a Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: Siófoki KvK). Jan. 01. és április 01. között úgynevezett átmeneti időszak volt. Ki kellett jelölni az új struktúrában dolgozó személyek beosztását, a beosztásokhoz személyeket kellett rendelni, és ezek a személyek végezték az akkori kinevezésükkel kapcsolatos munkakörből adódó feladatokat, de már végezték az új beosztásból adódó feladatokat is. Április 01-től megszűnt a tűzoltóság korábbi felállása. Megszűnt a Tűzoltási és Műszaki mentési osztály, a Tűzmegelőzési osztály, és a különböző anyagi technikai ellátáshoz, valamint a humán erőforrás ellátásához szükséges beosztások. A tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető feladatrendszerét kibővítve a tűzoltóparancsnok vette át, a tűzmegelőzési osztályvezető feladatrendszerét a hatósági osztály osztályvezetője. Létrejöttek az új beosztások, a tűzoltósági, az iparbiztonsági valamint a polgári védelmi felügyelői beosztások. Az új struktúrában folyamatosan kiadásra kerültek, és kerülnek az új rendeletek, intézkedések, parancsok. Az elmúlt 12 hónapban több mint kétszáz intézkedés került kibocsájtásra. A Siófoki KvK alárendeltségében működik a Siófoki Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (továbbiakban: Siófoki HTP), amelynek felügyelete alatt két önkormányzati tűzoltóság működik, Balatonboglár és Tab. Az integrációval a szervezeti felépítés is megváltozott. A Siófoki KvK-t a kirendeltségvezető irányítja. Közvetlen alárendeltségében tevékenykedik a tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági felügyelő. E három fő biztosítja a szakmai kontrollt a kirendeltség tevékenysége fölött mindhárom szakterületen. A gyakorlati feladatokat a Siófoki HTP (állománytábla szerint 69 fő) és a Hatósági Osztály (állománytábla szerint 4 fő) látja el. A Hatósági Osztály 4 fős létszámából jelenleg 2 fő dolgozik, a másik két fő nincs feltöltve. Illetékességi területünkhöz 58 település tartozik. Ezeken látjuk el hatósági, illetve szakhatósági tevékenységünket. Az elmúlt időszak statisztikai adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. Szervezeti egységek és szakterületek tevékenysége: Tűzoltósági felügyelőség- Hivatásos Tűzoltóság Új feladata a tűzoltó-parancsnokságnak az önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatos ellenőrzés, felkészítés valamint az önkéntes tűzoltó egyesületekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítése, megkötése. A 115/2011. BM. OKF. Főigazgatói Intézkedés értelmében a teljes Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervvel (továbbiakban: TMMT)rendelkező létesítmények állományát át kellett dolgozni július 30-ig. Ennek érdekében a TMMT-vel rendelkező létesítményeknek és intézményeknek levelet küldtünk, melyben adatszolgáltatást kértünk a TMMT-k megújítása

9 érdekében december 31-ig el kell készíteni az intézkedésben meghatározott kritériumok szerinti létesítményekre az új TMMT-ket. Az új TMMT-k elkészítésével jelentősen megnő a működési területünkön elhelyezkedő TMMT-vel rendelkező létesítmények száma. A szolgálatparancsnoki, szerparancsnoki állományra fokozott terhet jelentett a napi öt-hatnyolc vonulás mellett a megnövekedett papírmunka elvégzése január 01-től az illetékességi területünkön működő Önkéntes Tűzoltó Egyesületek, valamint Önkormányzati Tűzoltóságok felügyeletét, és szakmai irányítását is ellátjuk. Ennek a szakmai irányításnak a keretein belül minden hónap utolsó szombatján közös oktatást, illetve kiképzést tartunk. A tűzvizsgálati cselekményeket a tűzoltósági felügyelő végzi, az idei évben 11 olyan esetünk volt, ahol a 44/2011. BM. rendelet értelmében tűzvizsgálati eljárást kellet lefolytatnunk. Az sajnos a tűzvizsgálataink alapjában szándékosság tűzokozás miatt indultak. Az új szervezeti átalakulással egy teljesen új struktúra alakult ki, ami a riasztási rendszert is magába foglalja. A riasztások a megyére futnak be, és a megye határozza meg, hogy milyen erő-eszközt kell a káreset helyszínére vonultatni. A Siófoki HTP végzi a jogszabályban meghatározott működési területen a mentő tűzvédelmi tevékenységet, mely jelenleg 54 településen folyik (lásd 1. sz. melléklet). A fenti időponttól a köztestületi tűzoltóságoknak megszűnt az önálló működési területük, melyek felosztásra kerültek a hivatásos tűzoltóságok között. Ezen intézkedések következtében a hivatásos tűzoltóságok működési területe jelentősen megnőtt, Siófoki HTP tekintetében 27 településről a már említett 54 településre. A köztestületi tűzoltóságokkal a működési területen lévő, távolabbi települések tűzvédelme érdekében a hivatásos tűzoltóság a katasztrófavédelmi szervezet végleges felállásáig ig) egy átmeneti együttműködési megállapodást kötött, így a köztestületi tűzoltóságok, a számukra kijelölt elsődleges műveleti körzeten biztosítani tudták, tudják az állampolgárok védelmét. A szervezet végleges felállása után, illetve a köztestületi tűzoltóságok névváltozást követően Siófoki HTP egy új, végleges együttműködési megállapodást kötött Tab Önkormányzati Tűzoltóság, illetve Balatonboglár Önkormányzati Tűzoltóság tekintetében, a működési terület megfelelő szintű védelmének érdekében. Ezen Önkormányzati Tűzoltóságok (továbbiakban: ÖTP) szakmai felzárkóztatásának érdekében Siófoki HTP közös képzést szervez minden hónap utolsó szombatján, mely képzés az elmúlt egy év távlatából tekintve nagy fejlődést hozott a hivatásos tűzoltóság, illetve az önkormányzati tűzoltóságok együttműködésének, közös munkájának tekintetében. A Siófoki HTP a működési területének biztonságát növelő egyik fontos tényezője a tűzoltást és műszaki mentést vállaló civil szerveződések, az önkéntes tűzoltó egyesületek. A hivatásos tűzoltóságok fontos feladata e szerveződések felkarolása. A cél elérése érdekében 2012-ben 3 önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodást Siófok HTP: Látrány Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, Karád Község Önkéntes Tűzoltó Egyesületével, valamint a Fejér megyében székelő Lepsény- Mezőszentgyörgy Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, melyek vállalják az együttműködési szerződésben vállalt területeken a tűzoltást és műszaki mentést, ezzel is elősegítve az állampolgárok hatékony védelmét. A Siófoki HTP segítségével az egyesületek sikerrel tudtak pályázni egy tűzoltó felszerelésekkel kapcsolatos beszerzési pályázaton. Az önkéntes tűzoltó egyesületek képzése, továbbképzése szintén megtörtént május, illetve szeptember hónapjában, melyeken a kárfelszámolással kapcsolatos elsődleges tennivalók biztonságos végrehajtására történt meg az állományuk felkészítése. Az előző megállapításokat figyelembe véve megállapítható, hogy a Siófoki HTP a meglévő, illetve az együttműködési megállapodások révén a katasztrófavédelem rendszerében került erőkkel, eszközökkel hatékonyan képes ellátni az működési területén levő 54 település védelmét. A következőkben év jelentős eseményei röviden:

10 Januárban a szolgálat, illetve a vonulói állomány napi feladatainak koordinálása mellett zajlott az átállás az új szervezetrendszer által támasztott követelményekre. Az új riasztási rendszer felállításának érdekében a régi RST adatlapok átdolgozása az új követelményeknek megfelelő Műveletirányító Terv adatlapok formájára. Az átdolgozás előkészítése volt egy új országos riasztási rendszer felállításának.. Február hónap első felében a rendkívüli téli időjárásra történő felkészülés során a Siófoki HTP vezetői állománya részt vett a működési terülten levő települések, az ott élő állampolgárok védelmének előkészítésében, valamint a HVB-k ülésein az előírtaknak megfelelően képviselte a szerveztet. A szolgálati, valamint a technikai állomány felkészítése is megtörtént a hasonló helyzetekben történő mentésre, viselkedésre, működésre. Március hónapban megkezdte a tűzoltóság a működési területén levő önkéntes tűzoltó egyesületekkel történő együttműködési megállapodások megkötésének előkészítését, majd a megállapodások megkötésekre is sor került. Március hónapban került sor a HUNOR (HUNGARIAN NATIONAL ORGANISATION FOR RESCUE SERVICES) nemzetközi mentőszervezet válogatásra, mely mentőszervezetbe 2 fő siófoki tűzoltó felvételre került, illetve a hivatásos tűzoltóság a felügyelete alá tartozó ÖTP-k állománya, valamint a saját állománya számára gépjárműfecskendő szivattyúkezelői, valamint pályaszer kezelői vizsgát szervezett a parancsnokságon, melyet a KOK állománya tartott és valamennyi jelentkező sikeres vizsgát tett. Április hónapban felállt az új szervezet, a Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltség szervezetén belül folytatta a Siófoki Hivatásos Tűzoltóság a működését. A tűzoltóság működési területén belüli, a névváltozást követően már Önkormányzati Tűzoltóságokkal új együttműködési megállapodások kerültek megkötésre. A hivatásos tűzoltóság már új szervezeti egységként folytatta felügyeleti tevékenységet felettük, így az aktuális ellenőrzések is lefolytatásra kerültek. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tűzoltóság felkészült a tűzoltási és műszaki mentési tervek az új előírásokhoz történő igazítására, ennek megfelelően az érintett létesítmények levélben történő kiértesítése megtörtént az adatszolgáltatási kötelezettségre. Április hónap végén a tűzoltóság megtartotta a működési területén levő önkéntes tűzoltó egyesületek versenyére történő felkészülést. Az önkéntes tűzoltó egyesületek versenye Siófok HTP és Kaposvár HTP vonatkozásában közösen, Törökkoppányban került megrendezésre május hónap első felében. A hónap végén a hivatásos tűzoltóság a megyei tűzoltósport versenyre való felkészülés jegyében megrendezte a házi tűzoltó sport versenyét, melyen összeválogatásra kerültek a legjobb sportolók, ezt követően versenycsapat megkezdte a felkészülést. Ebben a hónapban megkezdődött a tűzoltóság felkészülése az új riasztási rendszer (Pajzs) bevezetésére, ennek eredményeképp az állomány oktatása, illetve számonkérése is megtörtént a vonatkozó OKF, illetve SMKVI intézkedések, utasításokból. A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság május 16-i időponttal elindította Somogy megye területén a megyei szintű műveletirányítást, mely Kaposvár központtal kezeli a segélykérések kezelését, illetve a helyi tűzoltóságok bevetésének koordinálását, egy országos riasztási rendszer a Pajzs segítségével. A központosított műveletirányítás, illetve a riasztási rendszer a kezdeti nehézségek kiküszöbölése után életképesnek bizonyult, hatékonyan látja el feladatát. Május hónapban Szántód településen megrendezésre került a Pannónia fesztivál, mely a dél-balaton egyik legnagyobb tömegrendezvényének számít. A Siófok Hivatásos Tűzoltóság a rendezvény minden napját készenléti erőkkel a helyszínen biztosított. A rendezvényen tűzoltói beavatkozást igénylő esemény nem történt. Június hónapban a Siófok Hivatásos Tűzoltóság teljes informatikai és kommunikációs rendszerének átalakítása történt meg az új országos riasztási rendszerbe történő beillesztésnek megfelelően. Az átalakításnak legfőbb momentuma, hogy átprogramozásra került tűzoltóság által használt teljes rádiórendszer. A kiképzési tervnek megfelelően megkezdődött a felkészülés a nyári Balaton parti idegenforgalmi szezon kihívásaira, valamint a tűzoltói állomány féléves vizsgáinak előkészítése zajlott. Ebben a hónapban már érezhető volt az idegenforgalom növekedésével egyenes arányban a káresetek számának növekedése is. Ebben

11 a hónapban június 30-án történt az év eddigi legsúlyosabb tömeges balesete Siófok körzetében, melyben két kisbusz rohant egymásba az M7 autópályán, melynek 2 fő elhunyt, illetve 10 sérült személy volt. Július hónapban a Siófok Hivatásos Tűzoltóság részt vett a június 7-én megtartott III. Rendészeti nap szervezésében, illetve lebonyolításban, mely a közönség visszajelzéseiből ítélve rendkívül sikeresnek volt mondható. Június első felében került sor Zamárdi városban az ország egyik legjelentősebb tömegrendezvény lebonyolítására (Balaton Sound). A siófoki tűzoltóság megerősített készenléti létszámmal látta ezekben a napokban a működési terület védelmét, illetve a rendezvény minden napján készenléti erőkkel, illetve az operatív irányító központba delegált személyekkel biztosította a helyszint. Augusztusban a Balatonboglári Bornapok, illetve az augusztus 20-i tűzijáték és rendezvények során a Siófoki Hivatásos Tűzoltóság ugyancsak megerősített készenléti erőket, illetve a helyszín biztosításában részt vevő személyeket biztosított a rendezvények védelme érdekében, illetve megelőzési, ellenőrzési tevékenységben vett részt a Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztályával közösen. Szeptember hónapban a nyári kiképzési szünetet követően újraindult a képzés a tűzoltóság állománya számára. Szeptember hónapban a káresetek számának lefutása volt érezhető, mint mindig ebben a hónapban a sokéves átlagnak megfelelően. Október hónapban megtörtént a tűzoltóság állományának éves kötelező fizikai felmérése. A hónap közepén a Siófok Hivatásos Tűzoltóság részt vett a közbiztonsági referensek képzésében. Szintén e hónapban történt meg a HUNOR (HUNGARIAN NATIONAL ORGANISATION FOR RESCUE SERVICES) ENSZ INSARAG ellenőrzése által történő országos minősítő gyakorlat lefolytatására, mely sikeresnek lett minősítve, így a Siófok Hivatásos Tűzoltóság nemzetközi szinten is képviselteti magát a mentőszervezetbe jelentkezett 2 fő siófoki tűzoltó által. A Siófoki HTP évi vonulási számának adatai egy átlagos évet mutatnak, melyek a 2. sz. mellékletben találhatóak. Siófoki HTP 2012 január 1-től október 1-ig 463 esetben vonult tűz-, illetve káresetekhez. Ebből 146 alkalommal műszaki mentéshez, tűzjelzéshez 317 alkalommal. Siófok közigazgatási területére 173 vonulás volt. A tűzesetek közül 4 db tűzeset volt II. fokozatú és 1 db volt III. fokozatú. Káresetnél tűzoltó nem sérült meg. A káreseteknél 80 civil személy sérült meg, a megmentett személyek száma 24 és sajnálatos módon 7 személyen nem tudtunk segíteni. A Siófoki KvK illetékességi területén november 01-ig 596 káreset felszámolást lett végrehajtva, 183 esetben műszaki mentéshez, tűzesethez 413 esetben. Polgári védelmi Felügyelőség Polgári védelmi területét érintő főbb feladati a következők voltak: Települések besorolása: Első és legfontosabb feladat volt a jogszabályi változások következtében a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása. Ez a folyamat a kockázat azonosítással kezdődött, amely során a települést veszélyeztető hatásokat számításba vettük. Ezt követte a hatás és gyakoriság vizsgálata, a kockázat becslés. Ennél a lépésnél a beazonosított kockázati tényezők településre (lakosság, anyagi javak) gyakorolt hatása és a bekövetkezés gyakoriságának valószínűségét kellet figyelembe venni. Végül minden egyes település katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

12 Illetékességi területünkhöz 58 település tartozik. Ebből 10 település (minden Balaton parti település) 1. osztályba, 35 település (zsák települések, autópálya által érintett települések, stb) 2. osztályba és 13 település 3. osztályba került. A feladat végrehajtásához kirendeltségünk segítséget nyújtott a települési vezetőknek úgy, hogy személyes konzultációt kezdeményeztünk a települések polgármesterinél, amelyen a szakmailag helytálló döntésük meghozatalában támogattuk őket. A személyes konzultációkkal párhuzamosan, amennyiben időbeli korlátunk engedte, végrehajtottuk a telepített motoros szirénák ellenőrzését. Összesen 14 településen hajtottunk végre ez irányú ellenőrzést. Árkok állapotfelmérése: Következő fontos feladatunk a településeken kiépített belterületi vízelvezető rendszerek állapotának felméréses volt, mely 18 települést érintett az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a besorolásnál kockázati tényezőként azonosítás alapján. A 18 településen helyszíni szemle keretében vizsgáltuk a meglévő árkok, átereszek állapotát. Összesen 13 esetben tártunk fel hiányosságot, elsősorban a földes árkok kaszálásának elmulasztása, átereszek eltömődése, valamint a burkolt árkok iszappal és hordalékkal való feltöltődése jelentett problémát. Továbbá 4 esetben a vízitársulati kezelésben levő befogadó árkok kotrását, tisztítását kezdeményeztük az illetékes társulásnál. Utóellenőrzés 4 településen került végrehajtásra, amelynek során problémát, hiányosságot nem tártunk fel. Veszélyes fák felmérése: Talán a legnagyobb volumenű feladatunk volt évben a települések belterületén található fasorok felmérése, melyet az érintett önkormányzattal, az illetékes közútkezelővel és az erdészeti felügyelővel közösen, helyszíni szemle keretében hajtottunk végre. Első sorban belterületen, az utak menti fákat ellenőriztük, de kirívó állapotok esetén a temetők parkolóit, valamint a part menti sétányokat is megvizsgáltuk. Ennek következtében 45 településen, összesen 406 db fa esetében javasoltunk valamilyen intézkedést. Főként gallyazás, nyesés és sebkezelés volt szükséges. Az érintett önkormányzatok visszajelzései alapján intézkedtek már a problémák megszüntetésére, illetve néhány település már el is végezte a fák gallyazását, kivágását. Viharjelző táblák ellenőrzése: A viharjelző rendszer átalakulása, a Balaton medencéjének három részre tagolása miatt szükségesség vált új viharjelző tájékoztató táblák beszerzése és kihelyezése a strandokon. Ezek meglétét helyszíni szemle keretében ellenőriztük. Az ellenőrzések során a táblák meglétén túl vizsgáltuk azok megfelelő helyre történő kihelyezését is. A feladattal kapcsolatban pozitív tapasztalat volt, hogy minden egyes strandon a lehető legjobb helyre történt a táblák kihelyezése, az üzemeltetők figyeltek arra, hogy oda helyezzék a táblákat, ahol a legtöbben megfordulnak így az információ minél több fürdőzőhöz eljusson. Első sorban a ki- és bejáratokhoz, valamint a vizesblokkok bejáratához lettek elhelyezve. Az ellenőrzések során hiányosságot nem tapasztaltunk. Életvédelmi építmények: A BM OKF Főigazgatójának utasítása alapján az illetékességi területünkhöz tartozó életvédelmi építmények felülvizsgálatát hajtottuk végre. A kiadott intézkedés alapján nem kellett vizsgálni a 350 m 2 alapterületet el nem érő létesítményeket. Ebből összesen 10 db volt. A 350 m 2 feletti alapterülettel rendelkező építményeket helyszíni szemle keretében felülvizsgáltuk a meghatározott követelmény szintnek megfelelő szempontok alapján. Ez a vizsgálat 4 építményt érintett, melynek során megállapítást nyert, hogy egyik sem alkalmas az életvédelmi funkció betöltésére és végül megszüntetésre került.

13 Közbiztonsági referensek: A katasztrófavédelmi osztályba sorolás eredménye alapján, az 1. és 2. osztályba sorolt településeken közbiztonsági referenst és annak helyettesét kellett kijelölni az új katasztrófavédelmi törvény alapján. A közbiztonsági referensek nagyon fontos szerepet töltenek be a településeken, hisz a polgármesterek törvényben meghatározott feladataiban nyújtanak segítséget a felkészülés, a végrehajtás és a helyreállítás időszabában egyaránt. Megfelelő információk birtokában előkészítik a polgármesterek döntéseit és segítenek azok végrehajtásában. A korábbi polgári védelmi szempontú sorolás alapján már januárban kijelölésre került 8 településen közbiztonsági referens és helyettes. Ők egy napos gyorsított felkészítést követően tevékeny segítséget nyújtottak a katasztrófavédelem megelőzési feladataiban. November hónapban további 16 településen kerültek kijelölésre, így összesen 24 településen 43 fő vehetett részt a november 11.-én kezdődő tanfolyamszerű felkészítésen kirendeltségünkön. A felkészítés 4 napon keresztül zajlott, az 5. napon pedig vizsgával zárult. A képzésen részt vevők mindannyian sikeres vizsgát tettek, amivel jogosulttá váltak a referensi feladatok elvégzésére. Több szervezet által lefolytatott ellenőrzések ( supervisori ellenőrzések): Ilyen ellenőrzésekre került sor, amikor egy probléma megoldása csak több szervezet együttes intézkedése esetén volt megoldható. Néhány példa: - Balatonendréd záportározó karbantartási ügye - M7 autópálya 122 km-nél partfal csúszás és omlás ügye - Ságvár löszfal omlás ügye - Siófok Tesco álmennyez leszakadás ügye, gyűjtögető életmódot folytató személy környezetére gyakorolt veszélyeztetés ügye - Torvaj alápincézett út ügye - Zamárdi partfal állapotfelmérése, gyűjtögető életmódot folytató személy környezetére gyakorolt veszélyeztetés ügye Védelmi Bizottságok: Illetékességi területünkhöz 3 db Helyi Védelmi Bizottság tartozik. Fonyód székhelyű, Siófok és Tab székhelyű Helyi Védelmi Bizottságok. A törvényi változások következtében katasztrófavédelmi elnökhelyettesek kerültek kijelölésre a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából. Kirendeltségünk Siófok és Tab székhelyű bizottságban érdekelt az elnökhelyettesi beosztásban. A jogszabályi változások miatt szükségesség vált a HVB-k terveinek és munkaokmányainak átdolgozása. Új SzMSz készült, melyet az új tagokkal alakuló ülésen fogadtak el. Iparbiztonsági Felügyelőség: A január 1-jét követő jogszabályi, szervezeti, strukturális változásoknak köszönhetően a katasztrófavédelem szervezetén belül megalakult egy új szervezeti egység, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, a veszélyes áru szállítást és a kritikus infrastruktúra védelmét hivatott felügyelni. Az első fokú hatósági tevékenység egyenlőre nem a helyi szinten helyezkedik el, így ebben az évben az SMKI Iparbiztonsági Főfelügyelőség (I. fokú hatóság) irányítása mellett vettünk részt a tevékenységekben. A Siófoki KvK illetékességi területét tekintve a következő esetekben: ADR közúti és telephely-ellenőrzések: -Kőolajvezeték-építő Zrt. telephelyén Siófokon, -NAV által ellenőrzött román nemzetiségű, veszélyes árut szállító kamion ügyében jártam el a Ságváron a Vámudvaron,

14 -Gázolajat szállító szlovén kamionból, az M7 autópályán én elszivárgott nagy mennyiségű gázolaj ügyével kapcsolatban, valamint a kamion ADR ellenőrzésén, - Tabon a Flextronics Kft., valamint a Tab-ol Kft. telephelyén ADR ellenőrzéseken, - Marcaliban az IKR Zrt. telephelyén, az OKF és az Iparbiztonsági Főfelügyelő által tartott hatósági ellenőrzésen, -Iparbiztonsági szemléket tartottunk: Karádon, Szőlősgyörökön, Bedegkéren, Nágocson, Szorosadon, Kánya, Ádánd, Látrány, Rádpuszta, Berencsepuszta, Lengyeltóti, Szólád, Balatonszárszó a mezőgazdasági szövetkezeteknél, DRV Zrt. létesítményeiben Siófokon, Balatonszéplakon, Balatonőszödön, Balatonlellén és Tabon, FGSZ Zrt.-nél Siófokon, a Béta-Roll Zrt.-nél Bábonymegyeren, és Fonyódon a Fonyódi Ásványvíz Zrt.-nél. -Elvégeztük az Iparbiztonsági Főfelügyelő által meghatározott, a Kritikus Infrastruktúra Védelmére vonatkozó felmérést. -Elvégeztük az Iparbiztonsági Főfelügyelő által meghatározott felmérést a veszélyes áru szállítás ellenőrzésével és szabályozásával kapcsolatban a vasútüzemi létesítmények vonatkozásában. -Iparbiztonsági Főfelügyelő által meghatározott felmérést a közúton történő veszélyes áru szállítás ellenőrzésével és szabályozásával kapcsolatban a Kirendeltség illetékességi területén levő településeken. A Siófoki KvK jelenleg az állománytábla szerinti 79 főből 71 fő feltöltött létszámmal teljesít szolgálatot. Határozati javaslat: Siófok Város Képviselőtestülete megtárgyalta A katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltozásokból fakadó szervezeti és feladatrendszer módosulásról, valamint a katasztrófavédelem által ez évben elvégzett munkáról szóló beszámolót és az abban foglaltakat elfogadja. Siófok, november 05. Gyulai László tű.alezredes Siófok KvK vezető

15 1. melléklet Tevékenység megnevezése összesen ha tós ág i végrehajtott tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtott tűzvédelmi ellenőrzések hatóság megkeresésére átfogó 28 utó 4 cél 111 közúti jármű 36 üzlet működéséhez telephely működéséhez 4 szálláshely működéséhez 45 egyéb szolgáltatási tevékenység ellenőrzése piacfelügyeleti ellenőrzések összesen: 228 közérdekű bejelentések, panaszügyek kivizsgálása 6 tűzvédelmi kötelezettség megállapítása 2 munkavégzéstől való eltiltás közvetlen tűzveszély összesen: 8 hatósági felhívás kiadása 27 helyszíni bírság kiszabása helyszíni bírság összege (e Ft) tűzvédelmi bírság kiszabása 25 tűzvédelmi bírság összege (e Ft) összesen: 52 eltérési ügyek 2 tűzjelző berendezés létesítés 7 tűzjelző berendezés használatbavétel 9 tűzoltó berendezés létesítés 4 tűzoltó berendezés használatbavétel 3 tűzjelző- / tűzoltó berendezés kötelezés veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolás zsindely-, nád, szalma és egyéb E, F fedélhéjazat felhívás hiánypótlásra tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadása 48 egyéb hatósági ügyek 15 összesen: 88

16 Siófok HT Műszaki mentés: 146 darab Ádánd 1 Balatonboglár 2 Balatonendréd 2 Balatonföldvár 7 Balatonlelle 1 Balatonőszöd 2 Balatonszabadi 4 Balatonszárszó 6 Balatonszemes 1 Balatonvilágos 7 Bálványos 1 Enying 12 Iregszemcse 2 Kőröshegy 1 Kötcse 1 Lepsény 3 Nagyberény 1 Nyim 1 Ságvár 2 Siófok 72 Siójut 2 Som 1 Szántód 2 Teleki 1 Zamárdi 11 Siófok HT Tűzeset: 317 darab Ádánd 8 Bábonymegyer 1 Balatonboglár 4 Balatonendréd 2 Balatonföldvár 7 Balatonkenese 1 Balatonlelle 3 Balatonőszöd 2 Balatonszabadi 15 Balatonszárszó 7 Balatonszemes 2 Balatonvilágos 5 Bálványos 3 Bedegkér 1 Enying 51 Felsőnyék 1 Fonyód 1 Iregszemcse 1 Kapoly 2 2. sz. melléklet

17 Kereki 1 Kőröshegy 6 Kötcse 3 Látrány 5 Lepsény 7 Mátyásdomb 5 Mezőkomárom 2 Mezőszentgyörgy 2 Nagyberény 5 Nagycsepely 2 Ozora 1 Ságvár 7 Siófok 101 Siójut 8 Som 8 Somogymeggyes 1 Somogytúr 1 Szabadhidvég 1 Szántód 7 Tab 2 Teleki 1 Zamárdi 24 Nemzetgazdaság jelleg: Műszaki mentés: Állam, önkormányzat 11 Egyéb 25 Ipar, épületipar 2 Kereskedelem 4 Közlekedés 58 Lakás és személyi ingatlan 40 Mező- és erdőgazdálkodás 1 Tűzeset: Állam, önkormányzat 17 Egyéb 51 Ipar, épületipar 5 Kereskedelem 10 Közlekedés 14 Lakás és személyi ingatlan 62 Mező- és erdőgazdálkodás 128

18 Riasztási Fokozat Műszaki mentés: I. 146 Tűzeset: I. 304 II. 4 III. 1 (Balatonboglár Malom) Helyszín típusa: Tűzeset: Egyéb 7 Építkezési terület 1 Igazgatási, iroda létesítmény 1 Ipari, termelési létesítmény 5 Kereskedelmi, szolgáltató létesítmény 5 Közlekedési eszköz 2 Közlekedési létesítmény 3 Közterület 15 Közút 7 Mezőgazdasági létesítmény 4 Nevelési-, oktatási létesítmény 1 Otthon jellegű létesítmény 47 Szálloda jellegű létesítmény 3 Tárolási létesítmény 4 Tűzeset szabad területen 180 Vendéglátó létesítmény 2 Műszaki mentés: Egészségügyi, szociális létesítmény 3 Egyéb 7 Ipari, termelési létesítmény 1 Kereskedelmi, szolgáltató létesítmény 2 Közlekedési eszköz 1 Közterület 30 Közút 51 Nevelési-, oktatási létesítmény 1 Otthon jellegű létesítmény 40 Szálloda jellegű létesítmény 3 Tárolási létesítmény 1 Vendéglátó létesítmény 1