2.1. A tűzoltóság szervei, a tűzoltóságok irányítása és felügyelete

Átírás

1 2. RÉSZ A TŰZOLTÓSÁG SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, november Szerkesztő: Duruc József 2.1. A tűzoltóság szervei, a tűzoltóságok irányítása és felügyelete A tűzoltóságra vonatkozó jogszabályok évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 239/2011. (XI. 18. ) Korm. rendelet Az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó részletes szabályokról. BM rendelet Az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról A tűzoltóság szervei A tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési közszolgáltatás, valamint a tűzvédelmi szakigazgatási feladatok ellátására létrehozott és fenntartott szervezetrendszer. A tűzoltóság fogalom gyűjtőfogalom, több szervet foglal magában. A tűzoltóság szervei közé tartoznak: a hivatásos tűzoltóság, (állami) és a tűzoltó őrs, az önkormányzati tűzoltóság, (önkéntes) a létesítményi tűzoltóság. A hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság. A tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési,tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége. Az önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság. A létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság. Közvetlenül nem tartoznak a tűzoltóság fogalomkörébe, mégis itt kell említeni a tűzvédelem ellátására alakult települési önvédelmi szervezeteket, a tűzoltó egyesületeket. A tűzoltó egyesület a székhely szerinti településen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő társadalmi szervezet. Törvényi rendelkezés, hogy a hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.

2 A tűzoltóság szervezeti és irányítási rendszere A tűzvédelem központi irányítását a - katasztrófák elleni védekezésért felelős belügyminiszter a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) vezetője útján gyakorolja A belügyminiszter előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést; egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban; a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről; meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit; meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit; gyakorolja a hivatásos tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat; meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője (BM OKF főigazgatója) irányítási jogköre a BM OKF főigazgatója irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét, közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését, kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését, kinevezi és felmenti a hivatásos tűzoltó parancsnokokat, gyakorolja a velük kapcsolatos jogszabályban meghatározott munkáltatói jogköröket, kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és szervezési kategóriába sorolását, és a tűzoltósport versenyszabályzatát, koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait, folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását,

3 3 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét A tűzoltóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeti rendszer kapcsolata. A tűzoltósági feladatok irányításának és ellátásának hivatásos szervei: központi szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban. OKF), területi szervek a megyei és a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, (továbbiakban: MKI) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltóságok és azok tűzoltó őrsei. A katasztrófavédelmi és tűzoltó szerveket, valamint szervezeti, irányítási, felügyeleti viszonyaikat az 1. számú ábra mutatja be. Belügyminisztérium JELMAGYARÁZAT Irányítás Szakmai ellenőrzés Közvetlen utasítási jog BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Háttérintézmények Önkormányzat Tűzoltó egyesület Gazdálkodó szerv Megyei (Főv.) katasztrófavédelmi igazgatóság Köztestület (közhasznúság) Katasztrófavédelmi kirendeltség Hivatásos tűzoltóság Tűzoltó őrsök (tűzőrségek) Önkormányzati tűzoltóság (önkéntes) Létesítményi tűzoltóság 1. ábra

4 4 Az irányítási és felügyeleti rendszer tekintetében az 1. számú ábrán nyomon követhető, hogy az OKF irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságokat, valamint e szervei útján a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és hivatásos tűzoltóságokat. A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok és a hivatásos tűzoltóságok ellenőrzik az önkormányzati és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi, műszaki mentési és ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét. Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok felé irányuló felügyeleti tevékenységében különlegesnek számít az a törvényi rendelkezés, miszerint az OKF főigazgatója közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűz oltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére. A megyei katasztrófavédelmi igazgatót katasztrófahelyzetben illeti meg az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok irányában korlátozott közvetlen utasításadási jog, de az nem terjed ki a tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelésére. Minden tűzoltóság irányítását a fenntartó szerve végzi, így a hivatásos tűzoltóságét a felettes katasztrófavédelmi igazgatóság, az önkormányzati tűzoltóságét a köztestület alapszabályában megjelölt szerv, a létesítményi tűzoltóságét a fenntartó gazdálkodó szerv vezetője A hivatásos tűzoltóságok szervi jogállása A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve, állami tűzoltóság, amelyet a BM OKF főigazgató javaslatára a belügyminiszter alapíthat. A hivatásos tűzoltóság parancsnokát az OKF főigazgatója nevezi ki, a működési területen működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a véleményének kikérését követően. A tűzoltóparancsnok esetlegesen szükségessé váló felmentéséről a főigazgató az érintett önkormányzatokat az érintettel történő közléssel egyidejűleg köteles tájékoztatni. Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzatok képviselő-testületének az adott település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei katasztrófavédelmi igazgatóhoz, a fővárosi önkormányzat közgyűlése az OKF főigazgatójához fordulhat. A megkeresett területi, illetve központi szerv vezetője köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő, átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A vizsgálatot lefolytató szerv vezetője köteles a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges

5 5 szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni. A tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A hivatásos tűzoltóság polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak. A hivatásos tűzoltóság feladatai tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, állandó készenléti jellegű szolgálatot tart, a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el, székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában. ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltói szakfeladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét. Hivatásos tűzoltóságok, (országosan mintegy 112) működnek, körzeti ellátási feladattal a fővárosban, megyei jogú városokban, valamint egyes városokban. A hivatásos tűzoltóságok egy része, (közel fele) katasztrófavédelmi kirendeltségként látja el a jogszabályokban meghatározott térség településein a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági feladatokat. A katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területét BM rendelet állapítja meg. Minden hivatásos tűzoltóság az OKF által normatív jelleggel meghatározott településeken felelős elsődleges beavatkozóként a tűzoltási és műszaki mentési szolgáltatás biztosításáért. Jelenleg 96 készenléti szolgálatot is ellátó hivatásos tűzoltóság biztosítja az ország védelmét. A tűzoltóságok székhely településeitől távol lévő településeken, térségekben tűzoltó őrsök létrehozásával, működtetésével történik a megfelelő időben történő segítségnyújtás biztosítása. A 96 készenléti szolgálatot is ellátó hivatásos tűzoltóság elhelyezkedése, még a tűzoltó őrsök fenntartásával sem biztosítja, hogy a működési területeik legtávolabbi pontjait is elérjék legalább 15 perc alatt. Ilyen szempontból vannak egyes térségekben úgynevezett fehér foltnak tekinthető, nem kellően ellátott területek. Elsősorban ezeken a fehér foltokon (tűzoltóságtól távoli településeken) van kiemelkedő szerepe az önkormányzati tűzoltóság által végzett tűzoltási és műszaki mentési szolgáltatásnak. Magyarországon jelenleg közel 70 önkormányzati önkéntes tűzoltóság működik. A tűzoltóságok működésének segítésében, támogatásában jelentős szerepük van továbbá a települések védelme céljából alakult és működő önkéntes tűzoltó egyesületeknek Az önkormányzati tűzoltóságok felépítése, feladatai Az önkéntes tűzoltó mozgalomnak Magyarországon régi és nagy hagyománya van. Az első önkéntes tűzoltó egyesület 1835 ben, Aradon jött létre. Napjainkban az önkéntes tűzoltóságok szerveződése egy minőségileg új, magasabb szinten tart. Az önkéntes tűzoltósággal szemben határozottan követelménnyé váltak a műszaki, technikai, szakképzettségi és szervezettségi követelmények.

6 6 A tűzvédelmi törvény sajátos megoldást alkalmaz az önkéntes tűzoltóságok szabályozásánál. Megkülönbözteti, és eltérő tartalommal szabályozza az önkormányzati önkéntes tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek jogállását. A tűzvédelmi törvény rendelkezésein túlmenően az önkormányzati önkéntes tűzoltóságok létesítéséről, működésük feltételeiről és feladataikról a 239/2011. (XI.18.) Korm. rendelet, valamint a.bm rendelet rendelkeznek. Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság Az önkormányzati tűzoltóság fő ismérvei az önkormányzati tűzoltóságot a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és a tűzoltó egyesületek közösen, vagy az önkormányzatok illetve társulásaik önállóan alapítják, működési formája köztestület, a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján, a hivatásos tűzoltóság szakmai iránymutatásával működik, tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, vonulási területe a létrehozó önkormányzatok közigazgatási területe. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. A tűzoltóparancsnokot a köztestület nevezi ki, a megyei katasztrófavédelmi igazgató egyetértésével Az önkormányzati tűzoltóság tagjai Önkormányzati tűzoltó az a cselekvőképes személy lehet, aki a foglalkozás egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján egészségileg alkalmas a tűzoltói szolgálatra, és rendelkezik a beosztásához szükséges szakmai ismeretekkel. Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltó szakmai feladatait a főfoglalkozású és a nem főfoglalkozású (önkéntes) tűzoltók látják el. Főfoglalkozású tűzoltó a tűzoltó szakmai feladatok ellátását végző személy lehet, aki az önkormányzati tűzoltósággal munkaviszonyban áll, a nem főfoglalkozású (önkéntes) tűzoltó a tűzoltó szakmai feladatokat az önkormányzati tűzoltósággal egyéb, nem munkaviszony alapján látja el. Az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó a szakmai feladatait az önkormányzati tűzoltósággal létrejött írásos megállapodás alapján végzi. A megállapodás tartalmi követelményeit a kormányrendelet tartalmazza. Az önkormányzati tűzoltó éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálaton köteles részt venni, amelynek térítési díját az önkormányzati tűzoltóság viseli. Az önkormányzati tűzoltókra vonatkozó egészségi alkalmasság minimum követelményeire és az egészségügyi alkalmasság elbírálásának szempontjaira a BM rendelet tartalmaz ajánlást. Az önkormányzati tűzoltónak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt

7 7 munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybevevő téríti meg. A tűzoltói feladat ellátására igénybe vett önkormányzati tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni. Az önkormányzati önkéntes tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetőleg kártalanítására, ha az igénybevétel: a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül (vonulási területén) történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, ha a vonulási területén kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg. A készenlétet ellátó önkormányzati tűzoltó részben vagy teljesen mentesíthető a helyi adó megfizetése alól. A tűzoltók polgári védelmi kötelezettség és helyi adók fizetése alóli mentesítését a tűzoltóparancsnok kezdeményezi. Az önkormányzati tűzoltó, valamint a tűzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult. A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. Az önkormányzati tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat. Az önkormányzati tűzoltóság tagjainak egyenruházati és öltözködési szabályzatát, továbbá viselhető rangfokozati jelzéseit a BM rendelet határozza meg. Az önkormányzati tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja részére a képesítési követelmények megszerzését követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki, amit nyilvántartási számmal azonosít. Az igazolvány alaki, tartalmi, kezelési és nyilvántartási követelményeit a tűzvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az igazolvány, illetve azzal kapcsolatos nyilvántartásban bekövetkezett adatváltozásokat az önkormányzati tűzoltóság vezetője, illetve az önkéntes tűzoltó egyesület vezetője 15 napon belül az OKF részére köteles jelenteni. Az önkormányzati tűzoltói feladatokat ellátókra a tűzoltóság fenntartója köteles élet és baleset biztosítást kötni. A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkormányzati tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg Az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladatai Az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladatai a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységre való felkészülésre, a tűzoltásra, műszaki mentésre, a tűzmegelőzési feladatokban való közreműködésre, valamint a tűvizsgálat eredményességének segítésére terjednek ki Az önkormányzati tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységére való felkészülése érdekében:

8 8 toborozza és szervezi a vonulási területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről, folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról, gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról, jogszabályokban előírtak szerinti felülvizsgálatáról, jogszabályban meghatározott éves továbbképzési tervet készít, melyet egyetértés céljából megküld az illetékes hivatásos tűzoltóságnak, és gondoskodik az állomány továbbképzéséről, támogatást nyújthat a vele együttműködési megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során: gondoskodik a beavatkozásban részt vevő állomány rendszeresített egyéni védőeszközökkel történő ellátásáról, az OKF főügyelete utasítására kivonul a vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására, műszaki mentésre, jelenti a vonulási területén keletkezett tűzesetet, káresetet, az általa eloltott, valamint a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetet az illetékes hivatásos tűzoltóság ügyeletére, és eleget tesz egyéb jelentési kötelezettségének, az OKF vezetője vagy az önkormányzati tűzoltóság alapítójának rendelkezése alapján rendkívüli készenléti szolgálatot lát el, amelynek költségeiről az elrendelő gondoskodik, haladéktalanul jelenti az illetékes hivatásos tűzoltóság ügyeletére a gépjárműveinek vonulóképtelenségét, a késedelmesen végrehajtható vagy késedelmesen végrehajtott vonulást, valamint a vonulóképességet korlátozó egyéb körülményeket, a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelését és annak okát Az önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési tevékenysége során, a működési területén: segíti az önkormányzatok jogszabályokban meghatározott tűzmegelőzési feladatait, tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeiben észlelt hiányosságra azt haladéktalanul jelzi az illetékes hivatásos tűzoltóságnak, részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe úgy kerül meghatározásra, hogy a vonulási területhez tartozó település közigazgatási határának legtávolabbi pontjára a riasztott tűzoltóság előírt erői és eszközei, (legfeljebb 60 km/h átlagsebességgel számolva) a jelzés vételétől számítva legfeljebb 25 percen belül elsőnek érkezzenek ki. Abban az esetben, ha a település közigazgatási határának legtávolabbi pontját az önkormányzati tűzoltóság 25 percen túl éri el, de a kiérkezési ideje rövidebb,

9 9 mint a hivatásos tűzoltóságé, akkor az adott település a hamarabb érkező önkormányzati tűzoltóság vonulási területéhez csatolható Az önkormányzati tűzoltóság működése és működési feltételei Az önkormányzati tűzoltóság folyamatos ügyeleti szolgálatot tart fenn, amely során olyan létszámú önkormányzati tűzoltó folyamatos riaszthatóságáról gondoskodik, hogy a számára előírt tűzoltó eszközöket és szakfelszereléseket működtetni tudja. Az önkormányzati tűzoltóság napi vonultatható létszáma legalább négy fő. Az önkormányzati tűzoltóságnak a tűzesethez, műszaki mentéshez a készenlétben tartott gépjárműivel és az arra beosztott legalább 4 fős létszámmal, valamint tűzoltás vezetésére jogosult személlyel, a riasztástól számított 8 percen belül (normaidő) meg kell kezdenie a kivonulást. A hivatásos katasztrófavédelmi szervektől a káresemény helyszínére érkező magasabb beosztású tűzoltás vezetésére jogosult személyek az önkormányzati tűzoltóknak csak az önkormányzati tűzoltóság helyszínen tartózkodó tűzoltás vezetésére jogosult személye (parancsnoka) útján adhat utasítást és parancsot Az önkormányzati tűzoltóság működésének technikai feltételei A tűzoltóságnak legalább egy 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas gépjárműfecskendőt és egy 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas tartalék gépjárműfecskendőt kell készenlétben tartani, fűthető szertárban. A készenlétben tartott gépjárműfecskendőkön minimálisan elhelyezendő anyagok, felszerelések és egyéni védőeszközök (a továbbiakban: eszközök) jegyzékét a BM rendelt melléklet tartalmazza. Amennyiben az önkormányzati tűzoltóság rendelkezik különleges szerrel, azt a gyártó által kiadott kezelői utasításban rögzített létszámmal kell üzemeltetni. Az önkormányzati tűzoltóság a gépjárművén csak az önkormányzati tűzoltóság feliratot helyezheti el, a tűzoltóság bejegyzett elnevezésével. A készenlétben tartott tűzoltó gépjárműveket és eszközöket csak akkor lehet kapacitás kihasználását célzó (nem tűzoltó célú) hasznosításra igénybe venni, ha azok folyamatosan riaszthatók maradnak, valamint az önkormányzati tűzoltóság vonulási területét nem hagyják el. A hasznosításhoz szükséges az illetékes hivatásos tűzoltó parancsnok engedélyét kell kérni Az önkormányzati tűzoltóság elhelyezése Az önkormányzati tűzoltóság elhelyezésére szolgáló létesítménynek (tűzoltó laktanyának) rendelkeznie kell: alapközmű szolgáltatásokkal: víz, villamos energia, csatorna, fűtéssel, tűzoltók elhelyezéséhez kapcsolódó, étkezést, oktatást, pihenést, öltözködést, tisztálkodást biztosító helyiségekkel, iroda helyiséggel, ügyeleti szolgálat elhelyezését biztosító helyiséggel, internet és telefon kapcsolattal, Egységes Digitális Rádiórendszer kiépítésével, fűthető szertárral, raktárhelyiséggel A működés ügyeleti feltételei

10 10 Az önkormányzati tűzoltóság a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátásához olyan hírközponttal és hírközlő rendszerrel rendelkezzen, amely: alkalmas a helyi személyes vagy lokálisan közzétett hívószámon a káresetek jelzésének vételére, szükség szerinti továbbítására, továbbá állandó kapcsolatot képes tartani a kivonult tűzoltóegységekkel és a hivatásos tűzoltóság ügyeletével. A híradó ügyeleti szolgálat feladat ellátását a laktanyában folyamatosan 1 fő végzi A működés szolgálatszervezési és továbbképzési feladatai A tűzoltóság működési rendjét alapszabályban határozzák meg. Az önkormányzati tűzoltóság szolgálatszervezéséről a tűzoltóparancsnok gondoskodik. Ennek keretében elkészíti heti bontásban a szolgálati időbeosztásokat, gondoskodik a szolgálati okmányok vezetéséről, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséről. A vezetendő szolgálati okmányok körét a BM rendelet tételesen meghatározza. Az önkormányzati tűzoltóság tagjainak továbbképzését a tűzoltó parancsnok tervezi és szervezi. A parancsnok minden tárgyévet megelőző év december 10. napjáig éves továbbképzési tervet készít, mely tartalmaz elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. A továbbképzési terv havonta legalább egy, a vonulási terület sajátosságaihoz igazodó 45 perces foglalkozást tartalmaz. A foglalkozások megtartása az oktatási naplóban kerül rögzítésre. Az önkormányzati tűzoltó évente legalább egy elméleti és gyakorlati felméréséről az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka tárgyév december 31-ig gondoskodik, a végrehajtás ténye az oktatási naplóban dokumentálásra kerül. Az önkormányzati tűzoltóság a továbbképzési tervet minden tárgyévet megelőző év december 15. napjáig jóváhagyásra megküldi az illetékes hivatásos tűzoltóság parancsnokának Az önkormányzati tűzoltóság működésével kapcsolatosan használt fogalmak egységesen az alábbiak szerint értelmezendők: Készenléti szolgálat: a tűzoltóság káresethez történő vonulásra kötelezettséget vállaló tűzoltójának olyan riasztható állapota, amikor sem tevékenysége, sem tartózkodási helye nem korlátozza kivonulási kötelezettségének teljesítésében. Készenléti jellegű szolgálatellátás az olyan munkakör, amelyben: a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár, és a tűzoltó 24 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztásban, állandó készenléti helyzetben a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát. Rendkívüli készenlét: az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladatait ellátó tűzoltóinak olyan munkavégzési, vagy rendelkezésre állási feladatvégzésre kötelezése, amit az önkormányzati tűzoltóság alapítója vagy a szakmai

11 11 irányítást végző felettes szerv rendel el meghatározott helyen és időtartamban. Készenlétben tartás: a tűzoltó szakmai feladatok ellátására használandó, rendszeresített, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi technika bevethető állapotban tartása Az önkormányzati tűzoltóság szervezete Az önkormányzati tűzoltóság köztestületként létrehozott és működő szervezet. A köztestület, mint szervezeti forma, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. A köztestületre ha törvény eltérően nem rendelkezik az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az önkormányzati tűzoltóságok köztestületként történő létrehozására és működésére a tűzvédelmi törvény rendelkezik. Az önkormányzati tűzoltóság rajokból áll. Az önkormányzati tűzoltó beosztása szerint lehet beosztott tűzoltó, valamint tisztségviselő, úgymint: tűzoltóparancsnok, tűzoltóparancsnok-helyettes, rajparancsnok, rajparancsnok helyettes. Az önkormányzati tűzoltóság az utánpótlás nevelése céljából 6 10 éves korig gyermek, év közötti fiatalokból ifjúsági tűzoltó rajokat alakíthat. A gyermek és ifjúsági korú tűzoltók létszáma azonban a szolgálatszervezésnél nem vehető figyelembe. A gyermek és ifjúsági tűzoltók tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet nem végezhetnek Az önkormányzati tűzoltóság irányítása és felügyelete Az önkormányzati tűzoltóság általános irányítását és működését a köztestület alapszabályában határozzák meg. A köztestület működésére vonatkozó szabályozásnak ki kell terjednie: - a tűzoltóparancsnok beszámoltatásának rendjére, - a kiképzés és rendszeres továbbképzés feltételeinek biztosítására. A tűzoltóság parancsnoki állománya köteles évente kétszer részt venni a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság által szervezett továbbképzésen tájékoztatón. Az önkormányzati tűzoltóságok szakmai tevékenységének felügyeletét a katasztrófavédelmi igazgatóságok látják el. A (megyei, fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság szakmai felügyeleti tevékenysége során: ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság szakmai tevékenységét, kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság munkavédelmi tevékenységét, kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését, szervezi a hivatásos és a létesítményi tűzoltóságokkal való együttműködést, előzetes egyetértési jogot gyakorol a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására vonatkozó megállapodásnál,

12 12 az önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai és a tűzoltás vezetésére jogosult állománya részére évente legalább két alkalommal kötelező továbbképzést és szakmai tájékoztatót szervez Az önkormányzati tűzoltóságok együttműködési megállapodásának rendje Az önkormányzati tűzoltóság a megalakulásától számított 30 napon belül együttműködési megállapodást köt az illetékes hivatásos tűzoltósággal: a tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálat ellátása, valamint a közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén követendő biztonsági intézkedések végrehajtásában való közreműködés céljából, Az együttműködési megállapodásokat a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató hagyja jóvá és azt megküldi az OKF részére. Az együttműködési megállapodás megkötését az önkormányzati tűzoltóság a szükséges adatok megküldésével kezdeményezi a hivatásos tűzoltóságnál. Az együttműködési megállapodás legalább a következő adatokat tartalmazza: felek neve, székhelye, kapcsolattartók neve, elérhetősége, a vonulási terület, a készenléti létszám, a riasztható eszközök és felszerelések, az együttműködési megállapodás megszűnésének esetei. Az együttműködési megállapodással kapcsolatos adatok változásáról a felek írásban haladéktalanul értesítik egymást. Az önkormányzati tűzoltóság a vonulási területén működő gazdálkodó szervekkel megállapodhat a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására, amennyiben a megállapodásban vállaltak nem veszélyeztetik a vonulási terület ellátásával kapcsolatos feladatok maradéktalan teljesítését. Az ilyen megállapodáshoz illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyetértését kell kérni Az önkormányzati tűzoltóság működésének finanszírozása Az önkormányzati tűzoltóság működési költségeit és működési feltételeit a létrehozó önkormányzatok biztosítják. A települési önkormányzatoknak a tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait a kormányrendelet határozza meg. A tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére az OKF a költségvetéséből erre a célra biztosított költségkeret mértékéig a tűzoltóság által végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja. A központi költségvetés által biztosított tárgyévi hozzájárulás felhasználásáról az önkormányzati tűzoltóság elszámol az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság útján az OKF felé. Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásának mértékét a veszélyeztető tényezők súlyozásával számított, a veszélyeztetettséget kifejező pontszám alapján határozzák meg. A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentőtűzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban: veszélyeztető tényezők) figyelembevételével kerül sor.

13 13 Az alapul szolgáló veszélyeztető tényezők és súlyarányaik a következők: a vonulási területhez tartozó települések távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól, 40 súly % a vonulási területhez tartozó település (a továbbiakban: település) lakosságszáma, 30 súly % a település közigazgatási területének nagysága, 10 súly % a településen lévő SEVESO II. hatálya alá tartozó üzemek besorolása (alsó- vagy felső küszöbértékű) és száma, 10 súly % a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól 10 súly %. Az egyes önkormányzati tűzoltóságok veszélyeztetettségi pontszámát a vonulási területéhez tartozó települések veszélyeztetettségi pontszámának az összege adja. A veszélyeztetettségi pontszámok nyilvánosak, az OKF a honlapján azokat közzéteszi, illetve a polgármestereknek megkeresésre tájékoztatást ad. Az önkormányzati tűzoltóság vonulásainak költségét a vonulási területén kívül elrendelt vonulások esetén az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére kell meg téríteni. A vonulási költségek igénylésének és megtérítésének eljárási rendjét a kormányrendelet tartalmazza. Az önkormányzati tűzoltóságok technikai fejlesztését a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai program figyelembevételével, az OKF pályázatok kiírásával segíti elő A létesítményi tűzoltóságok szervezése, szervezete és feladatai. Az országban potenciálisan legnagyobb veszélyt a veszélyes üzemek, illetve az ott folyó technológiák jelentik. Közérdeknek tekinthető, hogy az ilyen veszélyes technológiát alkalmazó üzemekben, létesítményekben olyan helyi tűzoltó szervezetek működjenek, amelyek személyi és tárgyi felkészültségük alapján alkalmasak az ott keletkezett veszélyhelyzetek esetén az elsődleges beavatkozásra, a tűzoltás mielőbbi megkezdésére és az odaérkező további tűzoltóerőkkel együtt a keletkezhető legnagyobb tűz eloltására is. Ezzel biztosítva azt, hogy a létesítményben keletkezhető tüzek, robbanások a környezetben élő lakosságot, a településeket, a természeti - és épített környezetet ne veszélyeztessék. A létesítményi tűzoltóságok működési alapelveit az évi XXXI. törvény (a tűzvédelmi törvény), részletes szabályait a 239/2011. (XI.18.) Korm. rendelet szabályozza A létesítményi tűzoltóság szervezése és létrehozása A létesítményi tűzoltóság fogalma A létesítményi tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság, a szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet Létrehozásának alapkövetelményei A tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény úgy rendelkezik, hogy jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezheti.

14 14 A Kormány a fenti törvényi felhatalmazás alapján úgy rendelkezett, hogy létesítményi tűzoltóságot köteles fenntartani minden olyan gazdálkodó szerv, amely: a Korm. rendelet 2. számú mellékletében (jelen segédanyag 1. sz. táblázata, tűzszakasz méret és tűzterhelés) foglalt kritériumoknak megfelelő létesítményt üzemeltet, valamint ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges és az illetékes hivatásos tűzoltóság javaslatára a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság (továbbiakban: tűzvédelmi hatóság) határozatban előírja. Legalább a kormányrendelet táblázata szerinti készenléti létszámú létesítményi tűzoltóságot köteles működtetni az a gazdálkodó szerv, amelynek létesítményében a tűzszakasz alapterület és a tűzterhelés az ott meghatározott értéket meghaladja. A létesítményi tűzoltóság személyi és tárgyi feltételeit a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság határozatban írja elő. A tűzoltóság létesítési, fenntartási kötelezettség szempontjából fontos tehát annak ismerete, hogy az egyes létesítményekben mekkorák a tűzszakaszok méretei, illetve mekkora azok tűzterhelése. Fontos rendezőelv, hogy abban a létesítményben, amelynek tűzszakaszát bérbe adják, a létesítményi tűzoltóság létrehozására és fenntartására a bérbe adó kötelezett. E kötelesség teljesítését írásbeli megállapodás alapján a bérbeadótól a bérlő átvállalhatja A létesítményi tűzoltóság közös létrehozása A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. Amennyiben a létesítmény területén több olyan gazdálkodó szerv működik, amelyek a kormányrendelet szerinti tűzszakasz méretük és tűzterhelés értékük alapján külön-külön is létesítményi tűzoltóság fenntartására lennének kötelesek, úgy a valamennyiük védelmére alkalmas - és képes létesítményi tűzoltóságot közösen is létrehozhatják és fenntarthatják. Ilyen a gyakorlatban az ipari parkok területén jellemző. Ebben az esetben az érintett gazdálkodó szervek a létesítményi tűzoltóság működtetésével kapcsolatos költségeket megállapodásuk szerint, ennek hiányában az önálló védekezésükhöz szükséges létszám arányában viselik Megállapodási lehetőségek a létesítményi tűzoltóság létrehozására, létesítményi tűzoltósági feladatok ellátására, illetve a saját védett területén kívüli vonulásra. A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetőleg a települési önkormányzattal. A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság parancsnoka, külön megállapodást köthet arra, hogy a létesítményi tűzoltóság a vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésre is kivonul. Ilyen megállapodás csak akkor köthető, ha garantált, hogy a vonulási területen kívüli vonulás nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását. A saját területen kívüli vonulással kapcsolatos költségek megtérítésének módját a megállapodásban pontosan kell rögzíteni. Az együttműködési megállapodást a hivatásos tűzoltóság parancsnoka a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz jóváhagyás céljából felterjeszti.

15 15 A gazdálkodó szervek a létesítményi tűzoltósági feladatok ellátására más létesítményi vagy önkéntes tűzoltósággal is megállapodhatnak, ha az a tűzoltóság állandó ügyelettel, továbbá a feladat ellátásához szükséges létszámú készenléti szolgálattal és felszereléssel rendelkezik. Az a gazdálkodó szerv, amely a kormányrendelet előírásai szerint főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett, kizárólag főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal állapodhat meg a feladatok ellátására. A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására megállapodás csak akkor köthető, ha az arra vállalkozó szervezet a saját feladatainak zavartalan ellátása mellett a megállapodásban érintett másik gazdálkodó szerv létesítménye tekintetében is tudja teljesíteni az alábbiakat: munkaidőben a riasztástól számított 5 percen belül meg tudja kezdeni a kivonulást, (főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság 2 percen belül) 10 percen belül ki tud érkezni a létesítményben lévő tűz, vagy műszaki mentés helyszínére. A létesítményi tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodás felmondása, illetőleg a közösen működtetett tűzoltóság megszűnése esetén a gazdálkodó szervek kötelesek haladéktalanul gondoskodni a létesítményeik területén a jogszabályi követelményeknek megfelelő létesítményi tűzoltói feladatok ellátásáról. A kormányrendelet az érintett gazdálkodó szervet bejelentési kötelezettséggel terheli, miszerint a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást, vagy annak megszűnését az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni. A létesítményi tűzoltóság jogszabályban meghatározottak szerint a fenntartója engedélyével a folyamatos készenléti vagy ügyeleti szolgálat biztosításával tűzvédelmi szolgáltatást végezhet. A szolgáltatás végzése nem veszélyeztetheti a jogszabály szerinti feladatainak ellátását A létesítményi tűzoltóság működéséhez szükséges létszám, tűzoltó technikai eszköz és anyag mennyisége a) A tényleges létszámra, eszközökre és anyagokra vonatkozó hatósági döntés A létesítményi tűzoltóság tekintetében meg kell különböztetni a tűzoltóság tényleges létszámát, amit a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság állapít meg, valamint a készenléti létszámot, aminek legkisebb alsó határát a kormányrendelet melléklete szerint kell biztosítani. A kormányrendelet előírásai szerint a létesítményi tűzoltóság tényleges létszámára, gépjárműveire, felszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket az illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság állapítja meg, azzal a megszorítással, hogy a létesítményi tűzoltóság tényleges létszámán belül a legkisebb készenléti létszám 4 főnél kevesebb nem lehet.

16 16 A tűzvédelmi hatóság a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó döntését a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályi szerint hozza meg. Az eljárás során köteles a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett gazdálkodó szervet meghallgatni. b) A létesítményi tűzoltóság erő- eszköz állományával kapcsolatos követelmények A létesítményi tűzoltóságnak a szervezettségével, erő és eszközellátásával az alábbi alapvető kritériumokat kell kielégíteni: A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy képes legyen a létesítményben keletkezett tűz oltását a hatóság által előírt erőkkel, eszközökkel önállóan megkezdeni. Önállóan, vagy a riasztható hivatásos tűzoltóságokkal együttesen legyen képes a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzetet is megszüntetni. A fentiekhez szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani. A létesítményi tűzoltóság erő és eszközszükségletének meghatározásánál csökkentő tényezőként vehető számításba, hogy a szükséges létszám és felszerelés megállapításánál a létesítmény védelmét szolgáló beépített tűzoltó berendezések, a szakmai felügyelet által jóváhagyott megállapodás alapján biztosított egyéb erők, valamint a létesítmény azonnal igénybe vehető kárelhárító szerveinek felszerelése figyelembe vehető. A szükséges erő és eszközmennyiségre növelő tényezőként hathat a kormányrendelet azon előírása, hogy ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítményi tűzoltóságnak valamennyi a szakmai felügyelet által meghatározott - veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie. A létesítményi tűzoltóság létszám és felszerelés mennyiségének megállapítását a fenti követelmények figyelembevételével a következő szempontok szerint célszerű elvégezni: 1. A létesítményben előfordulható minden veszélyhelyzetet elemezni kell, vagyis el kell készíteni minden veszélyes pontra a baleseti forgatókönyveket. (El kell képzelni és lehetőleg egzakt módon levezetni, hogy ott milyen tűz, vagy robbanás történhet, az esemény hogyan zajlana le és az milyen további hatásokat váltana ki.) 2. El kell készíteni az egyes veszélyhelyzetekre a veszélyhelyzet kezelési forgatókönyveket, vagyis meg kell határozni, hogy a veszélykezeléshez, a tűzoltáshoz, személy- és tárgymentéshez, mentesítéshez, stb. hány fő beavatkozó személyre, milyen- és mennyi tűzoltó járműre, felszerelésre, milyen tűzoltó felszerelésekre, tűzoltó- és mentesítő anyagokra van szükség. (A számítási módot az OKF a honlapján közzétette.) Az azonos jellegű veszélyhelyzetet jelentő veszélyek közül ki kell választani a legnagyobb erő és eszköz szükségletűt és azt kell a létesítményre mértékadónak tekinteni a további számítás során.

17 17 3. Figyelembe kell venni, hogy a hivatásos és az önkormányzati tűzoltóság mennyi időn belül, milyen létszámmal, milyen tűzoltó járművekkel, felszerelésekkel és oltóanyagokkal tud a létesítmény területére vonulni és beavatkozni. Nagyon leegyszerűsítve az a további teendő, hogy a mértékadó erő- és eszközszükségletből le kell vonni a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságtól oda vonultatható tűzoltó erőket és eszközöket, és a létesítményi tűzoltóság létesítésére kötelezettnek a külső tűzoltóerők által nem biztosított - különbözetként szükséges tűzoltói létszámot, tűzoltó gépjárművet, tűzoltó felszerelést és tűzoltó anyagot kell biztosítani és készenlétben tartani. A készenléti létszám azonban nem lehet kevesebb az 1. sz. táblázat (lásd: 18 oldal) szerint meghatározottnál. 4. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítményi tűzoltóságának valamennyi, a hatóság által meghatározott veszélyhelyzet kezeléséhez biztosítani kell az előbbiek szerint meghatározott tűzoltói (beavatkozói) létszámot, tűzoltó járművet, felszerelést és anyagot, mentesítő anyagot, védőfelszerelést, stb. 5. A fentiek szerint meghatározott erő eszköz szükségletnél számításba kell venni, hogy a létesítmény területén más jogszabályok alapján milyen, a létesítmény védelmét szolgáló beépített tűzoltó berendezések és mobil tűzoltó eszközök állnak rendelkezésre, továbbá a létesítményben milyen azonnal igénybe vehető kárelhárító szervek (gázmentő szolgálat, havária csoport, stb.) milyen létszámmal- és felszereléssel vannak készenlétben. Számításba vehető a megállapodás alapján biztosított - más szervezetek - erő és eszközállománya is. Ezeket, - amennyiben lehetséges - figyelembe lehet venni a tényleges létszám és tűzoltó felszerelés mennyiségének meghatározásánál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a létszám, a tűzoltó technika- és tűzoltó anyag szükséglet meghatározásánál megfelelő mennyiségű tartalék erőt és eszközt is biztosítani kell. A tűzoltáshoz szükséges erő és eszközszükséglet gyakorlati meghatározása az OKF által meghatározott számítási eljárással történik, amelynek fő szempontjai és lépései a következők: A legvalószínűbb tűzkeletkezési hely meghatározása. A tűz szabad fejlődési időtartamának meghatározása. A tűz terjedési sebességének meghatározása. A tűz sugarának meghatározása. A tűz terjedési formájának és mértékének megállapítása. A várható tűzterület kiszámítása. Az alkalmazott oltási mód, módszer megállapítása (tűzoltási terület meghatározása). Az oltóvíz adagolási intenzitásának meghatározása. Időegységre vonatkoztatott oltóvízszükséglet meghatározása. Terjedő tüzek esetében a körülhatárolás megvalósításának ellenőrzése, a számítás pontosítása a körülhatárolás megvalósításának függvényében. Az oltási munkálatok végzéséhez szükséges oltó sugarak és rajok számának meghatározása. A tűz oltásához szükséges oltóvíz mennyiségének meghatározása, biztosíthatóságának ellenőrzése. Habbal, vagy porral oltás esetén, az azokhoz szükséges erők és eszközök számításos meghatározása.

18 18 A riasztás jellegének és nagyságrendjének meghatározása A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszámának meghatározása A létesítményben a tűzszakasz alapterülete és számított tűzterhelése alapján legalább az 1. sz. táblázatban meghatározott legkisebb készenléti létszámú létesítményi tűzoltóságnak kell működnie. A létesítmény tűzszakaszának számított tűzterhelése MJ/m MJ/m MJ/m MJ/ m 2 felett A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma m m m m 2 feletti tűzszakasz alapterület esetén fő fő 8 fő - 4 fő 8 fő 12 fő 4 fő 8 fő 12 fő 16 fő 1. sz. táblázat A táblázatban meghatározott követelmények alkalmazása során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: A táblázat szerint megállapított legkisebb készenléti létszámnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia mindaddig, amíg a tűzszakasz mérete, rendeltetése és/vagy a számított tűz terhelése meg nem változik. Garantálni kell tehát, hogy a tűzoltóság létrehozása során alapul vett tűzterhelési érték a tevékenység során nem fog megemelkedni. Ha mégis úgy megemelkedik, hogy az a tűzoltóság létszámát befolyásolja, meg kell tenni a tűzoltóság legkisebb készenléti létszámának emelését. A táblázat alapján meghatározott legkisebb készenléti létszámot négy fővel meg kell növelni abban az esetben, ha a tűzszakasz többszintes. A létesítményi tűzoltóság összlétszámát úgy kell meghatározni, hogy abból a mindenkori legkisebb készenléti létszám akadálytalanul biztosítható legyen. A készenléti létszámon belül mindig rendelkezésre kell állnia a tűzoltás vezetésére jogosult, felelős vezetőnek. A legkisebb készenléti létszám biztosításánál a létesítményi tűzoltóparancsnokot nem lehet figyelembe venni. Megjegyzések:

19 19 1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat fogalom meghatározása szerint: tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. tűzszakasz terület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiség, közlekedő terek nettó alapterületének összessége m 2 -ben. 2. Az OTSZ fogalom meghatározása szerint: tűzterhelés: az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített éghető anyagok tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m 2 -ben. Az 1. számú táblázat a tűzszakasz számított tűzterhelési értékéhez kapcsolja a követelményeket. Fontos tehát, hogy az OTSZ szerinti normatív tűzterhelési értékek itt önmagában nem alkalmazhatók, - mivel azok statisztikai alapon megállapított tervezési kategóriaként értelmezhetők - ezért minden esetben a működő létesítmény tűzszakaszának a számított tűzterhelési értékét kell megvizsgálni. A legkisebb készenléti létszám meghatározásánál amennyiben a létesítményben több tűzszakasz van, a létesítménynek azon tűzszakaszát, illetve szabadterét kell figyelembe venni, amelynek alapterülete és számított tűzterhelése alapján az 1. sz. táblázat- és a hozzá kapcsolt kiegészítő szempontok szerint meghatározandó létesítményi tűzoltóság készenléti létszáma a legmagasabb (mértékadó tűzszakasz). A létesítményi tűzoltóság műszakonkénti létszáma 4 főnél kevesebb nem lehet. A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság az 1. sz. táblázatban meghatározott legkisebb létszámtól a tűzvédelmet megalapozó technikai megoldások figyelembevétele mellett eltérést engedélyezhet azzal, hogy a készenléti létszám 4 főnél kevesebb nem lehet. Az alkalomszerűen igénybe vehető létszám a fenntartó kérelmére kiváltható főfoglalkozású tűzoltókkal. A kiváltás akkor alkalmazható, ha a meghatározott minimum létszám legalább 8 fő. Ekkor az előírt létszámból 4 fő főfoglalkozású, az e feletti létszám minden 4 főjét pedig 1 fő főfoglalkozású létesítményi tűzoltóval lehet megváltani. A készenléti létszám meghatározásánál készenléti szolgálatban levőnek tekintendők azok a szolgálati beosztást ellátó tűzoltók akik biztosítják elérhetőségüket, valamint tűz- és kárfelszámolásra a rendeletben rögzített normaidőn belül igénybe vehetők, a beosztásukhoz előírt feladatukra jelentkeznek A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság létrehozási kötelezettség Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni: az atomerőműben; a Kormányrendelet alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat, illetve dominóhatás miatt a BM OKF határozatában előírja, ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges és a helyi szerv (katasztrófavédelmi kirendeltség) javaslatára a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság határozatban előírja. Megjegyzés:

20 20 Felső küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a veszélyes anyagok Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján meghatározható felső küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, illetve az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, vagy a technológia irányíthatatlanná válása miatt jelen lehetnek (a továbbiakban együtt: jelen van); Alsó küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok a...korm. rendelet 1. számú melléklete lapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket; Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített okmány, amely tartalmazza a veszélyes létesítmény üzemeltetőjének a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét. Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, mely annak bemutatására szolgál, hogy rendelkezik a jelentős baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági, irányítási módszerrel, a jelentős baleseti veszélyeket beazonosította, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső vészhelyzeti tervekkel. A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson a külső vészhelyzeti tervek elkészítéséhez, és hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. Dominóhatás alatt azt értjük, amikor a veszélyes létesítményben bekövetkező baleset a közelben lévő más veszélyes üzemre átterjedve a súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett baleset következményeit súlyosbítja. Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között bekövetkező, egészséget, illetve környezetet károsító veszély megvalósulásának valószínűsége. Főfoglalkozású tűzoltóságnak azt a létesítményi tűzoltóságot kell tekinteni, amely kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy vegyesen főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető tűzoltókból áll, ha abban mindenkor legalább négy főfoglalkozású, - az előírt alkalmassági és képesítési követelményeknek megfelelő - tűzoltó lát el készenléti szolgálatot. A főfoglalkozású tűzoltók legkisebb létszámát a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság határozza meg. Az egy időben készenléti szolgálatot ellátó létszám 4 főnél kevesebb nem lehet Felmentési lehetőségek a létesítményi tűzoltóság létrehozása alól A tűzvédelmi hatóság (MKI) a létesítményi tűzoltóság szervezési és fenntartási kötelezettség alól kérelemre felmentést adhat a gazdálkodó szervnek, ha: a létesítményben tárolt anyagok környezetre gyakorolt veszélyessége a létesítményi tűzoltóság működtetését nem teszi szükségessé és a létesítmény területén bekövetkező esemény közvetlenül nem veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. A tárolt anyagok környezetre gyakorolt veszélyességének alacsony fokát a kérelmezőnek kell bizonyítani. A hatóság nem adhat felmentést a létesítményi tűzoltóság létrehozása alól az alábbi esetekben: atomerőműben; ha a létesítmény érintett tűzszakaszaiban a számított tűzterhelés nagyobbrészt: oxidáló anyagok és készítmények, fokozottan robbanás veszélyes, tűzveszélyes anyagok és készítmények jelenlétéből adódik.