ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-ai ülésére

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám:02/137-12/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató Veszprém megye gazdaságának évi teljesítményéről, a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről Előadó: Dr. Markovszky György a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében bevont szervezet, személy: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Markovszky György elnök Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Iroda Zsebe Péter önkormányzati referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése december 18-ai ülésén a 81/2014. (XII. 18.) MÖK határozatával megállapította évre vonatkozó munkatervét. A munkaterv szerint a közgyűlés az áprilisi ülésére tervezte megtárgyalni a Tájékoztató Veszprém megye gazdaságának évi teljesítményéről, a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről tárgyú előterjesztést. A Veszprém Megyei Önkormányzat az elmúlt időszakban a területfejlesztés meghatározó szintjévé vált között eredményesen lezajlott a tervezés időszaka, a megyei területfejlesztési dokumentumok elkészültek és elfogadásra kerültek. Önkormányzatunk területfejlesztési feladatainak ellátása során kiemelt figyelmet fordít a gazdaság szereplőivel, az önkormányzatokkal, valamint a helyi közösségekkel történő együttműködésre, és a kialakított közös tervek megvalósításának elősegítésére, ezért törekvésünkkel összhangban felkértem a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét a tájékoztató anyag elkészítésére. A tájékoztató anyag az előterjesztés mellékletét képezi, amely információt nyújt a megye gazdaságának teljesítményéről, illetve a foglalkoztatás elősegítésére irányuló törekvésekről. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, Veszprém megye gazdaságának évi teljesítményéről, a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről szóló tájékoztató anyag megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 15. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke

3 V E S Z P R É M április 8.

4 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Tartalom 1. Demográfia Munkaerőpiac Foglalkoztatás Munkanélküliség Keresetek alakulása Gazdaság Gazdasági szervezetek Beruházások Ipar Építőipar Idegenforgalom Mezőgazdaság Növénytermesztés Állattenyésztés Összefoglaló MELLÉKLET A Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából összeállította: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Felhasznált irodalom: Központi Statisztikai Hivatal: Veszprém megye, IV. negyedévi beszámoló (Fókuszban a megyék) VKIK: Veszprém megye gazdasága és fejlődési lehetőségei ( , ) Készült: Veszprém, április 8. 2

5 1. Demográfia TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Veszprém megye népességszámát tekintve a megyei rangsor középmezőnyében (a 11. helyen) helyezkedik el, lakónépessége január 1-jén fő volt. A lakosság száma az 1980-as évek óta folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben csökken. A halálozások száma meghaladja a születésekét, a es évektől a megye a természetes fogyásból adódóan évente főt veszített (2013-ban 1438 főt). A vándorlási mozgalom valamivel színesebb képet mutat. Az ezredforduló első éveiben többen költöztek a megyébe, mint ahányan elhagyták, így a bevándorlás némileg mérsékelte a természetes fogyást tól azonban már az elvándorlás jellemző ban 563 fővel többen költöztek el a megyéből, mint ahányan lakhelyül választották. Lakónépesség száma január 1-jén [fő] Területi egység Veszprém Közép-Dunántúl Ország összesen Veszprém megyében mind a születések, mind a halálozások száma nőtt ben (előzetes adatok szerint) 2950 gyermek született és 4400 lakos hunyt el, előbbi 2,9%-os, utóbbi 2,2%-os növekedés hoz képest. A természetes népességfogyás következtében az év folyamán a megye lakossága 1450 fővel csökkent. Megélénkült a házasságkötési kedv ben 1350 pár járult az oltár elé, ami 4%-kal több, mint 2013-ban. 3

6 2. Munkaerőpiac 2.1. Foglalkoztatás TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Foglalkoztatási ráta*, I-IV. negyedév A KSH munkaerő-felmérése szerint 2014 IV. negyedévében a Veszprém megyében élő éves lakosság 60%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatottak száma meghaladta a 151 ezret, a munkanélkülieké 9100 körül alakult. A foglalkoztatottak száma 2,9%-kal nőtt 2013 azonos időszakához képest, míg a munkanélkülieké 75%-ára csökkent. Mind a foglalkoztatási (56%), mind a munkanélküliségi ráta (5,7%) elmaradt a régió átlagától, de az országos átlaghoz képest kedvezőbben alakult. 4

7 2.2. Munkanélküliség TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Munkanélküliségi ráta*, I-IV. negyedév A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján december végén Veszprém megyében álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az egy évvel korábbinál közel negyedével kevesebb. A pályakezdő álláskeresők száma 28%-kal, 1083 főre csökkent. Életkor szerint minden negyedik regisztrált álláskereső az ötvenes éveiben jár, a fiatalabb korosztályok (20-29, és a évesek) ennél némileg kisebb arányban vannak jelen. Az álláskeresők kétharmada 6 hónapnál nem régebben regisztrálta magát, míg 19%-uk már több, mint egy éve, utóbbiak száma harmadával csökkent 2013 decemberéhez képest decemberében 1316 üres álláshelyet tartottak nyilván. A betöltetlen álláshelyek száma az álláskeresőknél nagyobb mértékben, csaknem 40%-kal csökkent egy év alatt. Egy álláshelyre így 8 álláskereső jutott. 5

8 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, 2.3. Keresetek alakulása 2014-ben a legalább 5 főt foglalkoztató Veszprém megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és nonprofit szervezeteknél 81 ezren álltak alkalmazásban, 5,1%-kal többen mint egy éve. Az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztató versenyszférában mintegy 2200 fős (4,1%-os) létszámbővülés történt egy év alatt. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók száma ennél nagyobb mértékben (9,6%-kal) nőtt. Gazdasági ágak szerint valamennyi termelő ágban többen dolgoztak az egy évvel korábbinál, a főbb szolgáltató ágak közül a kereskedelemben stagnált, az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban pedig nőtt a foglalkoztatás. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2014-ben forint volt. Egy év alatt a bruttó és nettó keresetek egyaránt 3,7%-kal emelkedtek (országosan 3,0%-os a növekedés mértéke). A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások a munkajövedelem 5,4%-át tették ki. 6

9 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, 3. Gazdaság 3.1. Gazdasági szervezetek Veszprém megyében december 31-én 57,4 ezer gazdasági szervezet szerepelt a nyilvántartásban, kilenctizedük vállalkozásként lett regisztrálva. Ezer lakosra átlagosan 150 vállalkozás jutott. A vállalkozói aktivitás a régió megyéi közül Veszprémben kimagaslott, elsősorban a mezőgazdasági, az ingatlanügyletek és az idegenforgalmi főtevékenységű önálló vállalkozók magas számának köszönhetően. A vállalkozásokat 25-75%-os arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be. A társas vállalkozások héttizede korlátolt felelősségű, egynegyede betéti társaság. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozó 45%-a mellék-, 35%-a főfoglalkozás keretében, egyötödük pedig nyugdíj mellett dolgozott. A vállalkozások kétharmada szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatott, a legtöbben, 11-12%-os részaránnyal a vendéglátásban, a kereskedelemben és az ingatlanügyletek területén. A termelő ágak közül mezőgazdasági főtevékenységgel a vállalkozások egyötödét, ipari és építőipari tevékenység végzésére a vállalkozások 5,9, illetve 6,9%-át alapították. 7

10 3.2. Beruházások TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 116,1 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, folyó áron 17%-kal többet, mint egy évvel korábban. A megye minden egyes lakosára 334 ezer forintnyi beruházási érték jutott, ami azonban 120 ezer forinttal elmarad az országos átlagtól. Összetételük alapján a beruházások kétharmada épületekhez, 63%-a gép-, berendezés-, járműbeszerzéshez kapcsolódott, 3,8%-át pedig egyéb kiadások adták. Épületekre 8,5%-kal, gépek beszerzésére 22%-kal többet költöttek, mint 2013-ban; a vásárolt gépek hattizede importból származott. A feldolgozóiparban az egy évvel korábbinál 17%-kal magasabb, 64,1 milliárd forint összegű fejlesztés valósult meg egyharmada a járműipari vállalkozásoknál. A fémalapanyag-gyártásban az invesztíciók értéke a 3-szorosára (6,6 milliárd forintra), a vegyi anyagokat, termékeket előállító ágazatokban pedig a 2,5-szeresére (18,7 milliárd forintra) emelkedett. Az összes megyei beruházás csaknem egytizede a mezőgazdaságban, további 6,4%-a a szállítás és raktározás gazdasági ágban összpontosult. 8

11 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, 3.3. Ipar Ipari termelés volumenindexe*, I-IV. negyedév 2014-ben a Veszprém megyei telephellyel rendelkező, 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 783,7 milliárd, a megyében bejegyzett, legalább 50 fős ipari szervezetek 763,6 milliárd forintnyi terméket bocsátottak ki. A telephely szerinti megfigyelés alapján 9,4, a székhely szerinti megfigyelés alapján 16%- kal (mindkét megfigyelési körben az országos átlagot meghaladva) nőtt a megyei ipar termelése 2013-hoz képest. A termékek közel felét a járműipari, 12%-át a kohászati és fémfeldolgozó, 11%-át a vegyi anyagokat gyártó vállalkozások állították elő. A kibocsátás mindhárom területen jelentősen bővült: sorrendben 10, 32, illetve 43%-kal. A gép-, gépi berendezés-gyártás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar termelése ugyancsak számottevően meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipari értékesítésből származó, összesen 763,3 milliárd forintnyi árbevétel 16%-kal, ezen belül az 597,5 milliárd forintnyi exportbevétel 13%-kal volt magasabb, mint 2013-ban. Az export 55%-át a járműipari termékek adták. A belföldi értékesítésből egynegyedével több, 165,8 milliárd forint árbevétel folyt be az ipari termelőkhöz. 9

12 3.4. Építőipar TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Építőipari termelés volumenindexe*, I-IV. negyedév (az előző év azonos időszaka = 100,0) 2014-ben a Veszprém megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 32,7 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 12%-kal többet, mint egy évvel korábban. A megyében egy lakosra 93,9 ezer forint termelési érték jutott, ami az országos átlagnak (153,6 ezer forint) a hattizede. Az építőipari termelés értéke 59-41%-os arányban oszlott meg a két építményfőcsoport, az épületek és az egyéb építmények építése között. Míg az előbbihez kötődő teljesítmény az egynegyedével meghaladta, addig az utóbbihoz kapcsolódó 1,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építőipar három fő ágazatának teljesítménye egyaránt növekedett: az összes termelés 44%-át kitevő épületek építése ágazat volumene 12, a speciális szaképítés kibocsátása (az épületgépészeti szerelés többletmunkáinak köszönhetően) 8,9, az egyéb építmények építéséé pedig 17%-kal. Az építőipari vállalkozások 2014 végén fennálló 8 milliárd forint értékű szerződésállománya kétszerese az egy évvel korábbinak. Az év végéig a Veszprém megyei vállalkozások egyharmadával több új szerződést kötöttek. 10

13 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Az épített lakások megoszlása építési forma szerint, I-IV. negyedév Veszprém megyében 2014-ben 236 új lakást vettek használatba, 76%-kal többet, mint egy évvel korábban. A megyék rangsorában Hajdú-Bihar megye után Veszprém megyében nőtt legnagyobb mértékben az új lakások száma az előző évhez képest, és a növekedés az országosat (15%) is jelentősen meghaladta. A megyeszékhelyen 69 lakás készült el, a többi város közül Balatonfüreden és Pápán adták át a legtöbb lakást (19 ill. 13). A községekben 98 lakás épült, közülük Ábrahámhegy (10) és Révfülöp (7) járt az élen. A vállalkozások megrendelésére épített lakások száma jelentősen megnőtt a évihez képest. Az új lakások átlagos alapterülete 120 m2, felük négy vagy annál több szobával rendelkezik. A családi házas építkezés volt a legkedveltebb forma, az új otthonok kétharmada ebben az épülettípusban van. Az év során 267 lakás építését engedélyezték, harmadával többet, mint egy évvel korábban. 11

14 3.5. Idegenforgalom TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, 2014 folyamán Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 554 ezer vendég 1 millió 651 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek több mint háromnegyede belföldről érkezett. A megyei szálláshelyek az előző évinél gyengébb előidényt, és ahhoz hasonló főidényt zártak 2014-ben, mindkettőben fontos szerepe van az elmaradó belföldi keresletnek. A szeptember-októberi időszak valamint az év utolsó két hónapja a hazai és a külföldi vendégek esetében egyaránt forgalomnövekedést hozott. A teljes évet tekintve 1,2%-kal nőtt a vendégek, 2,1%-kal az eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégforgalom többsége az év során működő 57 szállodához kötődik, melyek átlagosan 49%-os szobafoglaltsággal üzemeltek. A hotelekben 14,5 ezerrel több vendég foglalt szállást, mint 2013-ban, de a közösségi szállások kivételével a többi szállástípusban is nőtt a vendégek száma. A szállások december végéig 15,8 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, 4,1%-kal magasabbat a évinél. Az összeg 59%-a szállásdíjból, 18%-a vendéglátásból folyt be. 12

15 4. Mezőgazdaság 4.1. Növénytermesztés TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, 2014-ben Veszprém megyében a kora nyári, valamint az őszi csapadékos időjárás ellenére a fontosabb növények terméseredményei a vártnál kedvezőbben alakultak. A termésmennyiségek a rozs kivételével rendre meghaladták az előző évit. A kalászosok közül az összterület hattizedét elfoglaló búzából (144 ezer tonna) az egy évvel korábbinál 2,9%-kal nagyobb mennyiség került a magtárakba. Az elmúlt évben rekord mennyiségű kukorica termett a megye földjein. Összesen 208 ezer tonna termést takarítottak be a gazdák, az előző évinél 80 ezer tonnával többet. Az ideihez hasonló kiugróan jó termés legutóbb 2005-ben volt, bár a mostani még azt is jóval (24 ezer tonnával) meghaladta. A legfontosabb olajos magvú ipari növények a napraforgó és a repce, az előbbi növényből 26, az utóbbiból 31 ezer tonnát vittek a tárolókba. A takarmánynövények közül a lucernából (28 ezer tonna) 7,8%-kal több termést gyűjtöttek be a gazdálkodók. 13

16 4.2. Állattenyésztés TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, A december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Veszprém megyében a főbb haszonállatok állománya növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 39 ezres szarvasmarha-állomány közel 5 ezer egyeddel nőtt, miközben tehénből 800-zal többet számlálhattak a gazdák. A sertéstartás jövedelmezősége a felvásárlási és takarmányárak nagyfokú áringadozásai miatt évek óta alacsony. Bár idén az előző évhez képest a sertésállomány (76 ezer) nem változott, ugyanakkor a kocák száma (5,8 ezer) jelentősen, csaknem egyötödével visszaesett. A tyúkfélék tartása is erősödött, állományuk 126 ezerrel 1,2 milliós példányszámúra gyarapodott, ugyanakkor az állomány 45%-át kitevő tojóké 7,1%-kal csökkent. A megyei állattartók juhból az előző évihez hasonlóan 54 ezret tartottak, melynek háromnegyede anyaállat volt. 14

17 5. Összefoglaló TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, A megfigyelt szervezeteknél 5,1%-kal, 81 ezerre nőtt az alkalmazásban állók száma, miközben egynegyedével csökkent az álláskeresőké. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete forintot tett ki, a keresetek egy év alatt 3,7%-kal emelkedtek. A megyei székhelyű vállalkozások száma kismértékben nőtt, többségük mezőgazdasági és idegenforgalmi főtevékenységű önálló vállalkozó. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásokra folyó áron 17%-kal többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A megyei telephellyel rendelkező 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelési értéke 2014-ben 783,7 milliárd, a megyében bejegyzett, legalább 50 főt foglalkoztató szervezeteké 763,6 milliárd forintot tett ki. Az építőipari termelés összehasonlító áron 12%-kal bővült. Az épített lakások száma, elsősorban a vállalkozások megrendeléseinek következtében 76%-kal nőtt. A megye kereskedelmi szálláshelyein 554 ezer vendég 1,7 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 1,2 a vendégéjszakáké 2,1%-kal nőtt az előző évhez képest. Foglalkoztatás növelésének lehetőségei: A megyei foglalkoztatás növelése a helyi versenyképes mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások működési feltételeinek célzott támogatásával valósítható meg az alábbiak szerint: vállalati fejlesztések finanszírozása (EU-s visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokból), beszállítói programok a multinacionális vállalatok hazai beszállítói számának növelése érdekében, munkahelymegtartást és munkahelyteremtést célzó pályázati felhívások kiírása, befektetés ösztönzés, infrastruktúra fejlesztés (8-as, 83-as sz. főutak fejlesztése), innováció ösztönzése, egyetemi együttműködések támogatása, ipari parkok, technológiai parkok és inkubátorházak fejlesztése, duális szakképzés a közép- és felsőoktatásban (széleskörű vállalati érintettekkel). 15

18 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, MELLÉKLET A szakképzés megújítása a közoktatástól a felsőoktatásig Közoktatás Veszprém megyei szakképző iskolák a fenntartók jellege szerint (db) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 18 Egyházi 7 Alapítványi 6 Gazdasági társaságok 6 Forrás: Szakképzési-fejlesztési koncepció (VKIK) szeptember 1-jétől kötelezően bevezetésre került duális képzés, mint a szakképzés megújításának fő eleme, a 8 osztályra épülő, gyakorlatigényes 3 éves szakmunkásképzés. A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. A diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben, majd sikeres szintvizsgát követően a gyakorlat vállalati környezetben folytatódik tanulószerződés keretén belül. A duális képzés bevezetése erősíti a képzés szervezésében részt vállalók - az iskolák, a gazdasági kamara és a vállalkozások közötti kapcsolatot, ez jelentősen növeli a végzős tanulók elhelyezkedését, csökkenthető a lemorzsolódás, mely az iskolák fennmaradásának esélyét és eredményeit is növeli. A szakmát tanulók számára is motiválóbb a duális képzésben való tanulás, mivel lényegesen kevesebb elméletet és több gyakorlatot biztosít, ezzel a tanulók produktív sikerélménye is növekszik. Veszprém megyében 2014-ben 496 gazdálkodó szervezet 597 gyakorlati képzőhelyen folytatott képzést, korábbi vagy jelenlegi aktivitásuk mellett 2875 fő tanulószerződéssel rendelkező fiatal vesz részt a képzésben, ebből a 2014-ben külső gyakorlatra lépők száma 2004 fő volt. 16

19 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, A megye gazdasági ágazataiban kimutatható munkaerő-igények a hiány-szakképesítéseket tekintve a beiskolázás és/vagy a képzésben részt vevők tükrében: Tanulószerződések száma és megoszlása a hiány-szakképesítésekben 2014-ben Központifűtés-és gázhálózatrendszerszerelő (67 db) Gépi forgácsoló (172 db) 1% Hegesztő (187 db) 11% 3% 11% Szociális gondozó és ápoló (48 db) 1% 0% CNC gépkezelő (52 db) 8% 27% Szerszámkészítő (8 db) 8% Ipari gépész (0 db) Villanyszerelő (73 db) 30% Húsipari termékgyártó (17 db) Épület- és szerkezetlakatos (4 db) A hatékonyság megőrzése és a vállalkozások képzési hajlandóságának növelése érdekében nélkülözhetetlen gyakorlati oktatás ösztönző támogatása a gyakorlati képzés költségeihez normatív alapú támogatási rendszer kialakítása-, a fejlesztések elősegítése pályázati források megteremtésével, a szakmai oktatók ismereteinek kibővítése, magas szintű elméleti és gyakorlati tudásuk elősegítése támogatott mestertanfolyamokon keresztül. Kiemelt feladat ezzel egyidejűleg a hatékony pályaorientáció és a pályakövetés, a szakmák bemutatása, a pályakép előzetes ismerete olyan döntést eredményezhet a középfokú iskolaválasztás időszakában, amivel megelőzhető a korai pályaelhagyás, a munkanélküliség újratermelődése. Pályázati lehetőségek Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások: Általános prioritás: a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztése az Országos Képzési Jegyzékről foglalt szakképesítések vonatkozásában. Pályázók köre: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett nagyvállalatok; mikro-, kis- és középvállalkozások; egyéni vállalkozók. 17

20 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló pályázatok eredményei ( ): Decentralizált pályázati támogatások összege és érintett tanulók száma, 2012 Pék, pék-cukrász 98 Kőműves 9 Kertész, udvaros 21 Karosszérialakatos 31 Járműfényező 9 Húsipari termékgyártó 36 Hegesztő 4 Gépi forgácsoló 8 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 50 Bútorasztalos 30 Autószerelő 17 autóelektronikai műszerész 14 ács, állványozó Érintett tanulói létszám (fő) Elnyert támogatás (Ft) Decentralizált pályázati támogatások összege és érintett tanulók száma, 2013 Vendéglátás Villamosipar és elektronika Faipar Kereskedelem-marketing Kereskedelem Képző- és iparművészet Építőipar Gépészet Közlekedésgépészet Érintett tanulói létszám (fő) Elnyert támogatás (Ft) 18

21 TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, Felsőoktatás A magyar gazdaság érdeke, hogy versenyképes, a gazdaságban azonnal hasznosuló diplomával rendelkezzenek a fiatal munkavállalók. A munkaerő-piacnak és azon belül a munkaerő-piaci képzőknek is olyan kezdő szakemberekre van szüksége, akik konstruktívan és rövid időn belül tudnak bekapcsolódni a munkafolyamatokba. A duális jellegű felsőoktatás bevezetésének főbb alapelvei: A vállalati kapcsolatrendszer megerősítése, a munkaerőpiacon felmerülő igények képzésbe való becsatornázása országos és intézményi szinten egyaránt. Új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítása, a szakképzési rendszerből a felsőoktatásba való átmenet biztosítása. Gyakorlatorientált képzések erősítése, a duális képzési forma bevezetése. A felsőoktatás helyi gazdaságra gyakorolt hatásának erősítése, az intézmények aktivitásának növelése a társadalmi kihívások kezelésében szeptemberében a 2015/2016-os tanévben először 17 felsőfokú intézményben, öt képzési területen (műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és gazdaságtudományi) indítják el a duális képzéseket. Az új képzési forma a hagyományos alapképzésekkel párhuzamosan indul. Duális jellegét a közoktatásban már ismert gyakorlatorientáltság adja. A duális képzés is alapképzési szaknak számít, kötelező szakmai gyakorlattal. A lényege, hogy az elméleti képzést továbbra is az egyetemek biztosítják, a gyakorlati képzést viszont minősített vállalatoknál végzik. Emiatt a duális képzésben a tanév hossza 48 hét, ami csaknem kétszerese a "hagyományos képzési időnek". Elméleti oktatással 26 hetet, a vállalatoknál pedig 22 hetet töltenek a hallgatók, és itt tesznek majd gyakorlati vizsgákat is. A Pannon Egyetem felvételi tájékoztatója szerint az alábbi karokon és szakok tekintetében válik elérhetővé a duális Bsc mérnökképzés: Georgikon Kar Mérnöki Kar Műszaki Informatikai Kar Szőlész-borász mérnök Gépészmérnök fő Villamosmérnök fő Környezetmérnök fő Tervezett: Mechatronikai mérnök Vegyészmérnök Biomérnök Tervezett: Mérnök-informatikus Megjegyzés: Gazdaságtudományi Kar 2016-tól vállalja a képzés indítását, amennyiben a gazdaság részéről igény mutatkozik. A felvételi két, egymással párhuzamosan zajló szakaszból áll. Az általános felvételi eljárás semmiben nem különbözik a duális szakok esetében sem, csupán kiegészül egy vállalati felvételivel, melynek eredménye meghatározza, a jelentkező duális vagy hagyományos alapképzésben vehet-e részt. 19