Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány június Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 A gazdasági ágak teljesítménye...2 Szervezeti háttér, beruházás...4 Lakásépítés...5 Munkaerőpiac, keresetek...6 Népmozgalom...8 Közlekedési balesetek...9 Táblázatok...10 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető A I. negyedévről rendelkezésre álló statisztikai információk a megye gazdaságának különböző területein eltérő irányú és intenzitású változásokat jeleznek. Jelentősen bővült az ipari termelés, a megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelési volumene viszont kismértékben csökkent, a megyei lakásépítés pedig igen alacsony szintű volt az év első három hónapjában. A mezőgazdaságot rendkívül súlyosan érintette a belvíz. A kereskedelmi szálláshelyeket ugyanakkor az egy évvel korábbinál többen és hosszabb időre keresték fel. Az alkalmazásban állók kis mértékben bővült, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség mérete is nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési dinamikája az országoshoz hasonlóan alakult. A teljesítmények értékelésekor azonban fontos annak figyelembe vétele, hogy a vizsgált időszak rövidsége miatt a véletlenszerű és konjunkturális hatások a mutatókban fokozottan érvényre juthatnak. Fontosabb gazdasági jelzőszámok, I. negyedév (2009. I. negyedév = 100) 1. ábra % Ipari termelés volumene Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái Havi bruttó átlagkereset Alkalmazásban állók Építőipari termelés volumene Beruházás folyó áron Épített lakások A gazdasági ágak teljesítménye A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala az előző év azonos időszakához mérve január márciusban mérsékelten, 0,2%-kal emelkedett országosan. A változás a növényi termékek árszínvonalának 1,8%-os növekedéséből, valamint az élő állatok és állati termékek árainak 2,3%-os csökkenéséből adódott. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakigazgatási Hivatal május végi információi szerint a rendkívül csapadékos tavaszi időjárás a megye szántóföldi növénytermesztésére igen kedvezőtlenül hatott. A megye szántóterületének egyötödén 65 ezer hektáron súlyosan károsodott, vagy kipusztult a vetésállomány. A belvíz az őszi kalászosokból közel 20 ezer hektárt károsított, ezen belül 6 ezer hektáron teljesen kipusztult a vetés. A nem, vagy kevésbé sérült területek nagyobb részén a növények fejlettsége közepes, illetve jó-közepes állapotú. A 2

3 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 csapadékos időjárás a nedvességtől felázott vetetlen területeken a tavaszi munkák végzését is visszavetette 1 2 héttel. A korábbinál kedvezőbben alakult a térség ipari produktuma. Az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 2010 I. negyedévében 25%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ami az országosnál lényegesen nagyobb bővülés. (Országosan a legalább öt fős vállalkozásokat tekintve 5%-kal bővült az ipari termelés.) A negyedév folyamán a megyei szervezetek összesen 268 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő. Az egy lakosra jutó termelés így 687 ezer forintot tett ki, amely másfélszerese az országos átlagnak. A megyei székhelyű közepes és nagyméretű legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke mérsékelten, összehasonlító áron 6%-kal haladta meg a I. negyedévit, és 97 milliárd forintot tett ki. Az eladások 62%-át adó export 4%-kal csökkent, amit a belföldi értékesítési piac negyedével történő bővülése kompenzált és kisebb emelkedést is lehetővé tett. A megyei iparon belül a legnagyobb részt képviselő gépipar termelése 8%-kal maradt el a I. negyedévitől, mivel az erőteljesen exportorientált ágazat kivitele 9%-kal csökkent. A többi jelentősebb ipari ágazat teljesítménye viszont bővült. A döntően belföldi piacra termelő élelmiszeripari vállalkozások produktuma jelentősen több mint héttizedével növekedett. A termékeik iránti hazai kereslet 56%-kal, külföldi eladásaik volumene pedig több mint a két és félszeresére bővült. A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazat termelése és értékesítése közel a háromtizedével növekedett a fokozódó export révén. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat termelése és értékesítése egynegyedével haladta meg a I. negyedévit. A nagy részben hazai piacra termelő ágazat belföldi értékesítése egyharmadával bővült, az export értékesítési volumene azonban 25%-kal esett vissza I. negyedévében a megyei székhelyű, közepes és nagyméretű ipari vállalkozásoknál összesen 19,8 ezer fő állt alkalmazásban, 2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak 2010 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva országosan 2,3%-kal csökkentek. Ezen belül a belföldi eladások árai 0,9%-kal emelkedtek, az exportárak pedig 5,3%-kal visszaestek. Az építőipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján 1%-kal maradt el a I. negyedévitől. (Országosan a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások termelése az előbbinél nagyobb 10,3%-os csökkenést mutatott.) A megyei székhelyű szervezetek körében az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene 0,2%-kal, az egyéb építmény építésé pedig 1,3%-kal esett vissza. Így a 3,3 milliárd forint termelési érték nagyobb részét, 55%-át az épületek építése adta. Az építőipar termelői árai 2010 I. negyedévében országosan átlagosan 0,6%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest I. negyedévében a megye kereskedelmi szálláshelyein a vendégek és a vendégéjszakák egyaránt az országost meghaladóan nőtt. A vendégszám csaknem 19 ezer főt tett ki, ami 5,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben a vendégforgalom 86%-át adó belföldi vendégek játszottak szerepet, ugyanakkor a külföldi vendégek stagnált ebben az időszakban. A megyébe látogató közel 3 ezer külföldi között változatlanul a németek voltak a legtöbben (500 fő), emellett Romániából, Ausztriából és Olaszországból érkeztek nagyobb számban ( fő) turisták. A megyébe látogató külföldiek 82%-a az Európai Unió országaiból érkezett. 3

4 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, I. negyedév 1. tábla Megnevezés Vendégek I. n.év = 100,0 Vendégéjszakák I. n.év = 100,0 Szálloda , ,2 Egyéb szálláshely , ,4 Ezen belül: panzió , ,8 üdülőház , ,9 kemping , ,1 Összesen , ,0 A vendégszám mellett a tartózkodási idő (2,3 nap) is növekedett, így a vendégéjszakák 14%-kal bővült, ezen belül a külföldieké 10%-kal, a belföldieké 15%-kal. Szálláshely-típusonként tekintve a vendégforgalom háromnegyedét kitevő szállodákban a vendégek 5%-kal, a vendégéjszakáké 14%-kal emelkedett, míg az egyéb szálláshelyeken 7 és 13%-os volt a növekedés. Az első negyedév folyamán a kereskedelmi szálláshelyek összesen 476 millió forint bruttó bevételt értek el. Az összes bevétel 46%-át adták a szállásdíjak, 36%-át a vendéglátóegységek bevételei, és további csaknem 10 10%-ot a szállásdíjba foglalt egyéb bevételek valamint az egyéb szolgáltatások bevételei képviselték. Az elfogadó egységeknél az első három hónapban több mint 77 millió forint értékben váltottak be üdülési csekket a vendégek, ennek legnagyobb részét, 92%-át a szállodákban. A beváltott üdülési csekkek értéke a belföldi bruttó szállásdíjak több mint felét tette ki, és a múlt év azonos időszakinak több mint másfélszeresét jelentette. Szervezeti háttér, beruházás március 31-én Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1200-zal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezeteken belül az egyéni vállalkozások aránya meghaladta a 70%-ot, a társas vállalkozásoké pedig a 20%-ot. A nonprofit szervezetek 5%-ot, a költségvetési szervezetek 1%-ot képviseltek március végén a társas vállalkozások 2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit és 12 ezret tett ki. Ezen belül a korlátolt felelősségű társaságok 9%-kal emelkedett, a betéti társaságoké 6%-kal csökkent, így a kft-k társas vállalkozásokon belüli részaránya 53%-ra nőtt, a betéti társaságoké pedig 38%-ra csökkent. A megyei társas vállalkozások összetételét a gazdasági ágak szerint vizsgálva a legnagyobb súlyt (22%) változatlanul a kereskedelem, gépjárműjavítás képviselte. Az ipar részesedése 12%, az építőiparé 13% volt. Az ingatlanügyletek gazdasági ágban 9%-ukat, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén 11%-ukat tartották nyilván. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban regisztráltak részaránya ugyanakkor nem érte el az 5%-ot. Az egyéni vállalkozások 2,4%-kal emelkedett, és csaknem 38 ezret ért el március 31-én. Főtevékenység szerinti besorolása alapján az egyéni vállalkozások 49%-át a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágban tartották nyilván, és jelentősebb arányt képviselt még az ingatlanügyletek (11%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (7%). 4

5 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 Az egyéni vállalkozások gazdasági ágak szerint, március tábla Egyéni vállalkozások Gazdasági ág március 31. megoszlása, % =100,0 Összesen ,0 102,4 Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 104,6 Ipar 839 2,2 97,3 Építőipar ,6 95,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 98,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 98,3 Ingatlanügyletek ,4 104,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 97, március 31-én az ország vállalkozásainak 3,1%-át jegyezték Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel, így a vállalkozási aktivitást kifejező mutatószám, az ezer lakosra jutó nyereségérdekeltségű szervezetek (127) az országosnak (161) mindössze nyolctizede volt. A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2010 I. negyedévében 7 milliárd forintot költöttek beruházásra, folyó áron 23%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyei fejlesztések döntő többsége a versenyszféra ágazataiba irányult. Az ide tartozó ágazatok szervezetei folyó áron összességében kevesebbet fordítottak tárgyi eszközeik fejlesztésére, mint egy évvel korábban. Ezen belül az ipari vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke egyharmadával esett vissza, így a megyei invesztíciók 44%-át adták. Nominálisan növekedett a szállítás, raktározás, az információ, kommunikációs tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző ágazatok beruházása. A közigazgatás, védelem, továbbá a túlnyomórészt ugyancsak a közszférába tartozó humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összesen 1,1 milliárd forint szolgálta a fejlesztéseket, ami folyó áron számítva másfélszerese az egy évvel korábbinak. A befektetések anyagi-műszaki összetételét tekintve a felhasznált összegek 57%-át gépekre, berendezkedésekre, járművekre, 37%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították, 6%-ot pedig az ültetvény, erdő, tenyész- és igásállat, föld, telek stb. képviselt. Lakásépítés A megyében I. negyedévben 86 lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, ami mindössze 38%-a az egy évvel korábbinak. A lakásépítés visszaesése valamennyi településtípusra jellemző és legerőteljesebb a megyeszékhelyen volt. A lakások nyolctizedét természetes személyek építtették, akik építtetői tevékenysége 43%-kal csökkent. A vállalkozások beruházásában épült lakások ezzel egyidejűleg 83%-kal esett vissza. Mindössze 18 ilyen értékesítésre szánt lakás készült el a megyében, valamennyi a vidéki városokban. A megyeszékhelyen és a községekben csak természetes személyek által építtetett lakásokat adtak át az időszakban. Az építések mellett csökkent a kiadott új építési engedélyek is. Az év első három hónapjában kiadott 49 lakásépítési engedély mindössze harmada volt az egy évvel korábbinak. (Országosan az előző 5

6 év azonos időszakához képest 26%-kal csökkent az épített lakások és 30%-kal a kiadott lakásépítési engedélyeké.) Lakásépítés és -megszűnés, I. negyedév 3. tábla Megnevezés Épített lakások I. n.év = 100,0 Megszűnt I.n.év = 100,0 Kiadott lakásépítési engedélyek I. n.év = 100,0 Szolnok 17 12,6 8 80, ,7 Többi város 56 93, , ,8 Községek 13 39, ,3 7 26,9 Megye összesen 86 37, , ,3 Munkaerőpiac, keresetek A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2010 I. negyedévében a megye 297,5 ezer főt számláló aktív korú, azaz éves népességéből 132,1 ezer fő volt foglalkoztatott, 19,8 ezer fő pedig munkanélküli. Az inaktívak közé így 145,5 ezer fő tartozott. Az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak 6,6 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké pedig 1,5 ezer fővel nőtt. Az adatok alapján a megyei foglalkoztatási arány 44,4%-ra mérséklődött, a munkanélküliségi ráta ezzel szemben 1,3 százalékponttal nőtt, és elérte a 13%-ot. (Országosan a foglalkoztatási arány 48,4%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig 11,8%-ot tett ki az időszakban.) Munkanélküliségi ráta 2. ábra % I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld Ország összesen A megyében az egy évvel korábbinál többen tartoztak az inaktívak közé, miközben országosan csökkent a számuk. A megyei 51,1%-os aktivitási arány a legalacsonyabbak közé tartozott az országban, Észak-Alföld megyéi közül azonban a legkedvezőbb. Az intézményi munkaügyi adatok szerint 2010 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál és létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél fő állt alkalmazásban, 1,2%-kal több, 6

7 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 mint egy évvel korábban. A kismértékű bővülés a költségvetési szférában dolgozók számának 9,4%-os növekedéséből adódott, ugyanis a versenyszféra ágazataiban 3,4%-os csökkenés történt az egy évvel korábbi létszámhoz képest. A költségvetési szerveknél a létszámbővülés a közfoglalkoztatás hatásának tudható be, ami a fizikai foglalkozásúak számának 32%-os növekedésében tükröződik. Alkalmazásban állók, I. negyedév 4. tábla Állománycsoport Összesen versenyszféra Fő Ebből költségvetés Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Összesen I. negyedév = 100,0 Fizikai foglalkozásúak 101,7 96,1 132,3 Szellemi foglalkozásúak 100,5 98,0 100,7 Összesen 101,2 96,6 109,4 A versenyszférán belül a termelő ágazatokban és a jelentősebb létszámot foglalkoztató szolgáltató ágazatokban egyaránt szűkült az alkalmazásban állók. A csökkenés üteme az időszakban a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; a mezőgazdaság; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt a legnagyobb. A munkaerőpiac helyzetéről más megközelítésben a nyilvántartott álláskeresők adatai nyújtanak információt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal regisztere szerint március végén Jász-Nagykun-Szolnok megyében fő volt a regisztrált álláskeresők,15%-kal több, mint egy évvel korábban. A gazdasági recesszió a korábbi hónapokhoz hasonlóan a férfi munkaerőt foglalkoztató ágazatokat érintette súlyosabban, az álláskereső férfiak a nőkénél intenzívebben nőtt, így arányuk a nyilvántartott álláskeresők között meghaladta az 55%-ot. A pályakezdők álláshoz jutása nehezedett, így március végén 26%-kal voltak többen a regisztráltak között, mint egy évvel korábban. A pályakezdők 40%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, 17%-uk végzett gimnáziumot, 37%-uknak valamilyen középfokú szakmai képesítése volt, 7%-uk pedig diplomával rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők közül 7353 fő álláskeresési járadékban, 3539 fő pedig álláskeresési segélyben részesült. A járadékosok 3%-kal, a segélyben részesülőké 66%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Rendelkezésre állási támogatásban és rendszeres szociális segélyben 9900-an voltak érintettek, 5%-kal többen, mint az elmúlt év márciusában. A márciusi zárónapon 1081 fizikai és 160 szellemi foglalkozású munkakörre vonatkozó bejelentett álláshely várt kiközvetítésre, az egy évvel korábbinak 79%-a. Egy betöltetlen álláshelyre így 25 álláskereső jutott I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forintot tett ki, amely az elmúlt év azonos időszakinál 6,8%-kal volt több. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak forintot, a szellemiek forintot kerestek. A két állománycsoport keresete közötti különbség növekedett, ugyanis a szellemi foglalkozásúak bruttó keresete az időszakban a fizikai foglalkozásúakét meghaladó ütemben nőtt. Az átlagkeresetek gazdasági ágankénti különbségei is szembetűnőek; a jelentősebb létszámot foglalkoztató ágazatok közül a fizikai foglalkozásúak a legtöbbet (126 ezer forintot) a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területén kerestek, a legkevesebbet pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (98, illetve102 ezer forintot). A szellemi 7

8 foglalkozásúak a feldolgozóiparban kerestek legtöbbet (307 ezer forintot), és az ingatlanügyletek, az egyéb szolgáltatások és az információ, kommunikáció területein a legkevesebbet ( ezer forintot). Havi bruttó átlagkeresetek a megyében gazdasági áganként, I. negyedév 3. ábra Közigazgatás, v édelem; kötelező társadalombiztosítás Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Oktatás Műv észet, szórakoztatás, szabad idő Szakmai, tudomány os, műszaki tev ékeny ség Humán-egészségügy i, szociális ellátás Ipar Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Kereskedelem, gépjárműjav ítás Építőipar Egy éb szolgáltatás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Átlagkereset összesen Ezer forint A kereseti elemeken felüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokkal növelt átlagos havi munkajövedelem az I. negyedévben forint volt, ami 5,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb juttatások aránya az összes munkajövedelmen belül átlagosan 4,7%-ot tett ki. A nettó átlagkereset havi összege forintnak felelt meg, ami 11,4%-kal haladta meg 2009 azonos időszakáét. A fizikai foglalkozásúak , a szellemiek forintot kerestek. A versenyszférában 9,2%-os, a költségvetési szerveknél 14,4%-os volt a nettó keresetek növekedése. Az eltérő dinamika hátterében elsősorban a személyi jövedelemadó változásának hatása és a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számára januárban és márciusban történt évi eseti kereset-kiegészítések kifizetései állnak. Az időszakra jellemző 6,0%-os fogyasztóiár-növekedést figyelembe véve a reálkeresetek a megyében átlagosan 5,1%-kal nőttek. Népmozgalom Az előzetes adatok szerint a megyében 2010 I. negyedévében 846 gyermek született, 89-cel kevesebb, mint 2009 azonos időszakában, és ezzel egyidejűleg a halálozások (1398) is csökkent 86-tal. A természetes fogyás (552 fő) így csaknem azonos volt az egy évvel korábbival. Országosan a halálozások csökkenése nagyobb mértékű volt, mint a születéseké, így a természetes fogyás mérséklődött. A nemzetközi vándorlás egyenlege pozitív volt, az ország lakossága mintegy 6 ezer fővel csökkent és a népesség lélek az időszak végén 10 millió 7 ezer fő volt. A házasságkötések az országost meghaladó mértékben csökkent a megyében. A I. negyedévben kötött 118 házasság 22%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. 8

9 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 Közlekedési balesetek 2010 I. negyedévében 111 személysérüléses közlekedési baleset történt a megyében, amelynek során 139-en sérültek meg. Mind a balesetek, mind a sérülteké negyedével kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Országosan is javult a közlekedésbiztonság az utakon, azonban a balesetek és a sérültek számában mért csökkenés üteme (12 13%) alacsonyabb volt a térségénél. A megyében történt balesetek kimenetele is kedvezőbb volt az egy évvel korábbinál, hiszen az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a meghalt és súlyosan sérült személyek. Az ittas vezetéssel összefüggő balesetek (19) ugyanakkor az előbbieknél kisebb mértékben 5%-kal csökkent, hasonlóan az ittasan okozott balesetek során megsérült személyek (25 fő) számának mérséklődéséhez. A közúti közlekedési balesetek főbb adatai, I. negyedév 5. tábla Megnevezés Jász-Nagykun-Szolnok megye I. n.év = 100,0 Ország összesen I. n.év = 100,0 Balesetek összesen , ,0 Ebből: halálos 8 88, ,1 súlyos sérüléses 36 63, ,5 könnyű sérüléses 67 77, ,1 ittasan okozott 19 95, ,7 Balesetet szenvedett személyek összesen , ,9 Ebből: meghaltak 8 72, ,3 súlyosan megsérültek 42 70, ,6 könnyen megsérültek 89 76, ,5 A balesetek mintegy 90%-a a járművezetők hibájára vezethető vissza, és többségüket személygépkocsival okozták. Az előidéző okok közül a sebesség nem megfelelő megválasztása és az elsőbbség meg nem adása volt a leggyakoribb. 9

10 Megnevezés Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I. negyedév Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok megye Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Alföld Ország Lakónépesség Népesség, ezer fő a) Népesség indexe 99,6 99,0 99,2 99,3 99,8 Ipar Termelés volumenindexe b) 83,4 125,3 88,2 103,7 104,8 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 243,6 686,6 145,5 322,8 459,3 Termelés volumenindexe c) 92,1 105,8 98,0 98,1 106,0 Értékesítés volumenindexe c) 97,9 105,1 97,0 99,4 101,6 Ezen belül: belföldi 95,8 123,6 111,7 100,5 89,9 export 105,1 96,3 90,3 97,7 112,8 Értékesítésből az export aránya, % 25,0 61,8 64,1 40,0 56,8 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 89,1 99,3 95,0 93,3 89,7 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 12,6 8,3 11,4 11,0 20,1 Turizmus Vendégek, ezer 61,2 18,7 15,9 95, ,7 Vendégek számának indexe 92,3 105,2 96,5 97,1 104,0 Vendégéjszakák, ezer 198,6 43,1 28,7 270, ,4 Vendégéjszakák számának indexe 102,4 114,0 93,8 104,4 105,2 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások számának indexe 103,5 102,4 102,1 102,6 102, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 29,7 18,0 21,8 23,7 49,2 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 49,3 51,1 49,7 49,9 54,9 Foglalkoztatási arány, % 42,7 44,4 39,7 42,0 48,4 Munkanélküliségi ráta, % 13,4 13,0 20,0 15,7 11,8 Alkalmazásban állók és keresete g) Alkalmazásban állók, ezer fő 110,1 78,0 102,0 290, ,4 számának indexe 99,9 101,2 107,3 102,7 98,2 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 106,7 106,8 102,5 105,2 105,7 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 112,4 111,4 108,5 110,7 111,9 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 52,3 37,7 84,2 57,4 73,7 Tízezer lakosra jutó épített lakások 2,4 2,2 3,2 2,6 4,9 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 10

11 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2010 Jász-Nagykun-Szolnok megyében I. n. év I. félév I III. n. év I IV. n. év Országosan, I. n. év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 125,3 104,8 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 105,8 106,0 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 105,1 101,6 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 123,6 89,9 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 96,3 112,8 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 99,3 89,7 Épített lakások előző év azonos időszaka = 100,0 37,7 73,7 Megszűnt lakások előző év azonos időszaka = 100,0 146,2 59,0 Kiadott lakásépítési engedélyek előző év azonos időszaka = 100,0 33,3 70,1 Élveszületések előző év azonos időszaka = 100,0 90,5 99,4 Halálozások előző év azonos időszaka = 100,0 94,2 93,3 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 100,5 81,3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak előző év azonos időszaka = 100,0 114,0 105,2 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 110,0 106,0 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók d) előző év azonos időszaka = 100,0 101,2 98,2 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 106,8 105,7 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,4 111,9 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 105,3 105,0 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II., 2010 Jász-Nagykun-Szolnok megyében I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Országosan, I. n. év Foglalkoztatottak a), ezer fő 132, ,3 előző év azonos időszaka = 100,0 95,3 98,8 Munkanélküliek a), ezer fő 19,8 497,8 előző év azonos időszaka = 100,0 108,2 123,6 Gazdaságilag inaktív népesség a), ezer fő 145, ,4 előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 98,3 Munkanélküliségi ráta a), % 13,0 11,8 Nyilvántartott álláskeresők az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 115,4 114,2 Álláskeresési járadékban részesültek az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 103,4 101,6 Álláskeresési segélyben részesültek az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 166,4 149,8 Rendelkezésre állási támogatásban részesültek az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 105,4 101,7 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Rendszeres szociális segélyben részesültekkel együtt. 12

13 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2010/1 További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Malakucziné Póka Mária További információ: Kólyáné Sziráki Ágnes Telefon: (+36-56/ ), Információszolgálat, telefon: (+36-56/ ) 13