Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány június Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Mezőgazdaság...2 Ipar...3 Építőipar...4 Idegenforgalom...4 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...5 Népmozgalom...6 Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség...7 Lakásépítés...8 Táblázatok...9 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezetés Az első negyedévben a sokéves átlag másfélszeresének megfelelő mennyiségű csapadék hullott Csongrád megye területére, ennek ellenére március végéig jelentősebb belvízborítás még nem alakult ki. A 4 fő feletti ipari vállalkozások megyei telephelyein csak kevéssel, a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél az országos átlaggal megegyező mértékben, 6%-kal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Viszonylag jól sikerült az évindítás az építőipari szervezeteknek is; első három havi termelésük kissé meghaladta az egy évvel korábbit. Az első negyedévben a kereskedelmi szálláshelyeken jelentősen csökkent a vendégforgalom, így az amúgy is alacsony kapacitáskihasználtság tovább romlott. Kissé emelkedett a regisztrált gazdasági szervezetek száma; a március végi adatok szerint a társas vállalkozásoké 4, az egyénieké 1%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Az alkalmazásban állók állományának nagysága nem változott, a nettó keresetek az inflációt meghaladóan nőttek. A nyilvántartott álláskeresők száma majd 18%-kal emelkedett. A megye fontosabb mutatói, I. negyedév (2009. I. negyedév=100,0) 1. ábra Lakásépítés Ipari termelés Vállalkozások száma Alkalmazásban állók száma Építőipari termelés A születések és a halálozások egyenlegeként közel 500 fővel fogyott a megye népessége. Lényegében stagnál a beruházási tevékenység: az első 3 havi 13,7 milliárd forintos teljesítmény érték csak folyó áron mutat 4%-os növekedést. Az országosnál jóval nagyobb mértékben csökkent a használatba vett lakások és a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mezőgazdaság Az első negyedévben a sokéves átlag másfélszerese, azaz 220 mm csapadék hullott Csongrád megyében. A többlet ellenére a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jelentése szerint március végéig jelentősebb belvízborítás nem alakult ki. A mélyfekvésű, elsősorban szikes gyepeken, korábbi víznyomott területeken, a régi vízjárásokat, lefolyásokat megszakító autópályák nyomvonala mentén keletkezett belvizet a vízgazdálkodási társulatok jól tudták kezelni. Számottevő növénykipusztulás és talajkárosodás nem történt. Április közepén a becslések szerint mintegy 5200 ha, zömmel gyep művelési ágú terület állt víz alatt. 2

3 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 A több csapadék és a hőmérséklet is ideálisnak bizonyult az őszi kalászosok számára, ezért az áttelelést követően erőteljes növekedésnek indultak. Áprilisra az utóbbi évek egyik legszebb növényállománya fejlődött ki. Nem kedvezett viszont az időjárás a kukorica vetésének, a gyakori eső, párosulva az erőteljes lehűléssel jelentősen meghosszabbította a vetési időt. A tavaszi talajelőkészítési munkák is vontatottan zajlottak, sok esetben a már előkészített talajt újból meg kellett művelni, mert az eső leverte. A talajfelszín száradását az erőteljesen növekedő gyomok is késleltették. A gondok ellenére a kukorica kivételével a vetési munkákat április közepéig befejezték a termelők. A megyében szálas és tömegtakarmányokból, valamint abrakból elegendő és jó minőségű készletek állnak az állattartók rendelkezésére. Az ültetvényekben rendben lezajlott a metszés. A rendkívül csapadékos, párás klíma kedvezett a kórokozók szaporodásának, így a növényvédelemre fokozott figyelmet kellett és kell fordítani. Ipar 2010 első negyedévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos majdnem 5%-os növekedésnél kevésbé, összehasonlító áron alig valamivel több mint 1%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, amelynek értéke folyó áron csaknem elérte a 131 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó termelési érték megközelítette a 309 ezer forintot, ami az országos átlagnak mintegy kétharmadát tette ki. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél az országos átlaggal megegyező mértékben, 6%-kal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest első három hónapjában a csaknem 85 milliárd forint értékű produktum több mint héttizedét adó feldolgozóiparban közel 4%-os volumencsökkenést regisztráltak, míg az energiaiparban majdnem 40%-os növekedést. A három legjelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazat közül az élelmiszeriparban 8, a gépiparban 21%-kal maradt el a termelés volumene a tavaly ilyenkoritól, míg a gumiipar majdnem tizedével jobb teljesítményt nyújtott, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés és értékesítés alakulása, I. negyedév* 1. tábla Megnevezés Az ipari termelés Belföldi Export Összes értékesítés I. negyedév=100,0 Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 106,0 107,5 111,1 108,1 Ebből: Feldolgozóipar 96,5 90,4 103,8 96,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 138,7 112,1 X 114,0 * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, a termelés és értékesítés indexe összehasonlító áron. A megyei székhelyű ipar értékesítésének nettó árbevétele 2010 első negyedévében meghaladta a 187 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 8%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a belföldi értékesítés csaknem 8, az export volumene 11%-kal bővült. Az ipari értékesítés majdnem héttizedét kitevő energiaiparban 14%- os növekedést regisztráltak, ezen belül a belföldi értékesítés mintegy 12%-kal nőtt. A feldolgozóipari értékesítés 3%-os mérséklődése a belföldi eladások egytizedes visszaeséséből, valamint az export majdnem 4%-os bővüléséből adódott. A feldolgozóiparban az értékesítés nettó árbevétele meghaladta az 58 milliárd forintot, amelynek valamivel több mint fele származott exportból. Mindhárom jelentősebb feldolgozóipari ágazat jobb teljesítményt nyújtott a külpiacokon, mint 2009 első negyedévében. A gépipar, 3

4 illetve a gumiipar ugyan csak kevéssel, az élelmiszeripar viszont közel ötödével növelte kiviteleit. A belföldi piacokon csak a gumiiparban értek el az egy évvel korábbinál jobb eredményt, a hazai eladások majdnem 23%-kal bővültek, míg az élelmiszeriparban 8, a gépiparban pedig több mint 67%-os visszaesést regisztráltak. Építőipar Viszonylag jól sikerült az évindítás a megyei építőipari szervezeteknek; első 3 havi termelésük az országos csökkenéssel szemben 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A dél-alföldi régió másik két megyéjének építőipari termelése is hasonló mértékben növekedett. A Csongrád megyei 9,6 milliárd forintos termelési értékből egy lakosra átlagosan 23 ezer forint jutott, ami Somogy után az ország összes megyéje között a legtöbb, igaz, a budapesti értéknek viszont csupán kevesebb mint fele. 2. tábla Az építőipari termelés, I. negyedév Építőipari termelés Alágazat I. negyedév=100,0 értéke, millió Ft megoszlása, % Épületek építése ,6 107,9 Egyéb építmény építése ,0 121,7 Speciális szaképítés ,4 71,9 ÖSSZESEN ,0 102,5 Az ágazat összességében mérsékelten növekvő volumene a speciális szaképítés termelésének jelentős csökkenése, illetve a másik két alágazat teljesítménybővülésének eredménye. Különösen az egyéb építmények építéséhez tartozó kivitelezők kezdték lendületesen az évet, hiszen termelésük az előző év I. negyedévéhez képest több mint ötödével bővült. A szerződés-állományra vonatkozó adatok szerint március végéig a vállalkozásokhoz az egy évvel korábbinál lényegesen kevesebb megrendelés érkezett, az új szerződések értéke összehasonlító áron az előző év azonos időszakinak csupán kétharmadát tette ki. Idegenforgalom Az első negyedévben a megye kereskedelmi szálláshelyein jelentősen csökkent a vendégforgalom első negyedévéhez képest. A valamivel több mint 19 ezer fő csaknem 34 ezer vendégéjszakát töltött el, ami mintegy egynegyedével, illetve egyharmadával maradt el az egy évvel korábbitól. Az országos növekedéssel szemben a megyében mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma jelentősen visszaesett. A megközelítőleg 13 ezer belföldi vendég és az általuk eltöltött több mint 22 ezer vendégéjszaka 26, illetve 40%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Külföldről csaknem 7 ezren érkeztek, együttesen mintegy 11 ezer vendégéjszakára, ami 20, illetve 28%-kal csökkent egy év alatt. Ezzel egyidőben mindkét vendégkör esetében az átlagos tartózkodási idő is lényegesen lerövidült. 4

5 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 A kereskedelmi szálláshelyek fontosabb adatai, I. negyedév 3. tábla Megnevezés Vendégek száma Átlagos tartózkodási idő belföldi külföldi belföldi külföldi Szálloda ,6 1,6 Panzió ,8 1,6 Turistaszálló ,5 1,4 Ifjúsági szálló 57 8,3 Üdülőház ,8 2,9 Kemping 15 5,3 ÖSSZESEN ,8 1,7 Az amúgy is alacsony kapacitáskihasználtság tovább romlott (11%-ra), összességében egyharmados volt a visszaesés. A szállástípusok közül mindössze az üdülőházaknak sikerült némileg javítani a férőhely-kihasználtságot. A kereskedelmi szálláshelyek első negyedévében együttesen közel 413 millió forint bruttó bevételt értek el. A szállasdíjakból befolyt bruttó bevételek 2010 első három hónapjában meghaladták a 235 millió forintot, ami a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexének stagnálása mellett háromtizedével volt kevesebb az előző év január-márciusinál. Gazdasági szervezetek I. negyedévének végén gazdasági szervezetet regisztráltak Csongrád megyei székhellyel, 2%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A társas vállalkozások száma 4, az egyénieké alig több mint 1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok száma jelentősen, közel 12%-kal emelkedett, míg a második legnépszerűbb vállalkozási formának számító betéti társaságoké mintegy 5%-kal csökkent. Vállalkozói igazolvánnyal az egyéni vállalkozások bő háromtizede rendelkezett. Főtevékenységük alapján március végén a megyében nyilvántartott vállalkozások több mint négytizede a mezőgazdaságba koncentrálódott, míg a sorban utána következő ingatlanügyletek területén a vállalkozások 12, a kereskedelemben kevesebb mint 10%-át regisztrálták. Beruházás Lényegében stagnál a beruházási tevékenység Csongrád megyében első negyedévében a megfigyelt szervezetek 13,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron 4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. (Országosan és a megyék többségénél visszaesés tapasztalható, ugyanakkor Somogy kimagasló, másfélszeres növekedést ért el, de Baranyában is háromtizedes a bővülés.) Egy Csongrád megyei lakosra 32 ezer forint teljesítményérték jut, ami a megyék és Budapest rangsorában az egy évvel azelőttihez képest egyet előlépve a 8. helyhez volt elegendő. A csongrádi beruházók lakosonként az országos érték kétharmadát, a kiemelkedő súlyt képviselő Budapest nélkül számított vidéki átlagnak pedig kilenctizedét költötték el. 5

6 A beruházások teljesítményértékének megoszlása gazdasági ágak szerint, I. negyedév 2. ábra Oktatás 12% Kereskedelem, gépjárműjavítás 7% Mezőgazdaság 8% Szállítás, raktározás 21% Ipar 27% Többi gazdasági ág 18% Építőipar 7% Az első 3 hónap alatt fejlesztésre fordított összeg a gazdasági ágak közül az ipar esetében volt a legnagyobb, meghaladta a 3,6 milliárd forintot. A második helyen a szállítás, raktározás szerepel csaknem 2,8 milliárd forinttal, míg a harmadik helyre, közel 1,7 milliárd forinttal az oktatás lépett elő. Ezt követően egymilliárd forint körüli összeggel sorrendben a mezőgazdaság, az építőipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás következik. A beruházásokból együttesen 18%-kal részesedő összes többi gazdasági ág közül ki kell emelni a közigazgatást és a művészet, szórakoztatást, egyenként félmilliárd forint feletti összeggel. A még nem említett ágak 3 havi invesztíciója egyenként jobb esetben is csak két-háromszáz milliót ért el, köztük van például az egészségügy, szociális ellátás a maga 203 millió forintjával. Népmozgalom Csongrád megyében I. negyedévében az előzetes adatok szerint 909 újszülött jött a világra és 1382 lakos hunyt el. Az előző év azonos időszakához képest az élveszületések száma több mint 8%-kal emelkedett, a halálozásoké megközelítőleg 3%-kal csökkent. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló 473 fős fogyás lényegesen, 19%-kal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi. Ennek ellenére a természetes fogyás népességre vetített 4,5 ezrelékes értéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag (3,9 ezrelék). A főbb népmozgalmi események, I. negyedév 4. tábla Megnevezés Házasságkötés Élveszületés Halálozás Ebből: egy éven aluli Szeged Többi város Községek ÖSSZESEN

7 . Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 A házasságkötések száma a tavaly első negyedévi mélyponthoz képest is az idén 25%-kal tovább csökkent, így január és március között mindössze 126 pár állt anyakönyvvezető elé. Csongrád megye lakosainak házasodási kedve igen alacsony, minden ezer lakosra 1,2 házasságkötés jutott, míg országosan 1,6. Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség A KSH munkaerő-felmérése alapján I. negyedévében a megye éves népességének 54%-a, 176 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük valamivel több mint 161 ezren foglalkoztatottként, közel 15 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma kismértékben (2,5%), a munkanélkülieké jelentősebben (10,5%) emelkedett január-márciusban a megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan mintegy 89 ezren álltak alkalmazásban, közel ugyanannyian, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférában több mint 2%-os létszámfogyás következett be, míg a költségvetési szervezeteknél mintegy 3%-kal emelkedett a létszám. A gazdasági ágak többségében csökkent az alkalmazottak száma, csupán néhány területen könyvelhettek el növekedést. Legjelentősebben, több mint 10%-kal az adminisztratív szolgáltatások, illetve a szállítás, raktározás gazdasági ágak alkalmazotti köre bővült. Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 175 ezer forintot, ez 7,5%-kal több az előző év január-márciusinál. Ezen belül a költségvetés területén közel 11, a versenyszférában 4,5%-kal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági ágak közül az oktatás és a közigazgatás keresetei emelkedtek a legnagyobb mértékben. 3. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, I. negyedév Pénzügy i szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Tudomány os és műszaki tev ékeny ség Információ és kommunikáció Ipar Műv észet és szabadidő Egészségügy i szolgáltatás Szállítás és raktározás Építőipar Kereskedelem Ingatlanügy letek Mezőgazdaság Egy éb szolgáltatás Adminisztratív szolgáltatás Vendéglátás ezer Ft 7

8 A megyei nettó átlagkereset január-márciusban megközelítőleg 120 ezer forintot tett ki, ami 13,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálkereset a fogyasztói árak 6%-os növekedését figyelembe véve 7,1%-kal volt magasabb a 2009 első negyedévinél. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2010 első hónapjaiban tovább emelkedett. Március végén már csaknem 25 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a megyei munkaügyi kirendeltségek, az egy évvel korábbinál közel 18%-kal többet. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma ugyanakkor jelentősen visszaesett, 2010 március végén alig több mint 800 volt a megyében. Az elhelyezkedési esélyek így jelentősen romlottak, egy üres álláshelyre az egy évvel korábbi 15-tel szemben már 31 álláskereső jutott. Lakásépítés 2010 első negyedévében Csongrád megyében az országosnál jóval nagyobb mértékben csökkent a használatba vett lakások és a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január-március között csupán 103 lakás épült, mintegy negyedannyi, mint tavaly ilyenkor, és 125 lakás kapott építési engedélyt, 70%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szegeden és a városokban esett vissza legjobban az átadott lakások száma, majdnem 80-80%-kal, de a községekben is több mint egyharmados volt a csökkenés az előző év I. negyedévéhez képest. A vállalkozói lakásépítés az első három hónapban nagyon jelentősen csaknem 90%-kal visszaszorult, de a természetes személyek által építetett lakások száma is kétharmadával elmaradt a tavaly ilyenkoritól. Az új lakások kevesebb mint ötöde értékesítési céllal, valamivel több mint nyolctizede saját használatra készült. Az építési formák közül családi házban 42, többszintes, többlakásos épületben pedig 94%-kal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. A szobaszám szerinti összetétel és a lakások mérete a nagyobb lakások irányába mozdult el, a használatba vett lakások közel hattizede négy, vagy annál több szobával készült, a 120m 2 -es átlagos alapterület pedig 38m 2 -rel volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben 20 lakás szűnt meg, héttizedük avulás miatt. Az új lakások csaknem ötöde szolgált pótlási célokat. 8

9 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I. negyedév Bács- Békés Csongrád Megnevezés Kiskun Dél-Alföld Ország megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 99,6 98,8 99,8 99,4 99,8 Ipar Termelés volumenindexe b) 106,0 91,2 101,2 101,1 104,8 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 274,6 169,5 308,5 256,3 459,3 Termelés volumenindexe c) 111,8 88,8 106,0 105,7 106,0 Értékesítés volumenindexe c) 110,3 92,1 108,1 107,0 101,6 Ezen belül: belföldi 96,9 85,5 107,5 103,4 89,9 export 120,5 98,9 111,1 114,1 112,8 Értékesítésből az export aránya, % 62,2 53,3 17,3 35,7 56,8 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 103,3 103,8 102,5 103,0 89,7 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 15,1 8,0 22,7 15,5 20,1 Turizmus Vendégek száma, ezer 19,9 22,0 19,3 61, ,7 Vendégek számának indexe 103,4 97,9 75,7 91,0 104,0 Vendégéjszakák száma, ezer 40,3 78,1 33,7 152, ,4 Vendégéjszakák számának indexe 103,8 125,7 63,1 98,6 105,2 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 102,5 101,9 102,0 102,2 102, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 23,8 21,6 32,4 26,0 49,2 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 52,2 51,7 54,0 52,6 54,9 Foglalkoztatási arány, % 46,0 44,1 49,5 46,6 48,4 Munkanélküliségi ráta, % 11,8 14,8 8,3 11,5 11,8 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 102,1 65,2 89,4 256, ,4 számának indexe 97,8 98,2 99,7 98,5 98,2 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 106,3 107,1 107,5 107,0 105,7 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 111,6 112,4 113,5 112,5 111,9 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 110,2 57,6 26,1 53,7 73,7 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 3,9 1,4 2,4 2,7 4,9 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 9

10 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2010 Csongrád megyében I. n. év I. félév I III. n. év I IV. n. év Országosan, I. n. év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,2 104,8 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 106,0 106,0 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 108,1 101,6 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 107,5 89,9 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,1 112,8 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 102,5 89,7 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 26,1 73,7 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 74,1 59,0 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 30,0 70,1 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 108,5 99,4 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 97,3 93,3 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 81,1 81,3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 63,1 105,2 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 71,6 106,0 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 99,7 98,2 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 107,5 105,7 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 113,5 111,9 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 107,8 105,0 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 10

11 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/1 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II., 2010 Csongrád megyében I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Országosan, I. n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 161, ,3 előző év azonos időszaka = 100,0 102,5 98,8 Munkanélküliek száma a), ezer fő 14,7 497,8 előző év azonos időszaka = 100,0 110,5 123,6 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 150, ,4 előző év azonos időszaka = 100,0 96,2 98,3 Munkanélküliségi ráta a), % 8,3 11,8 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 117,6 114,2 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 101,9 101,6 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 138,2 149,8 Rendelkezésre állási támogatásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 94,8 101,7 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Rendszeres szociális segélyben részesültekkel együtt. 11

12 További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Végh Zoltán igazgató További információ: Szűcs Anna osztályvezető Telefon: (+36-62) , telefon: (+36-62)