Mese, versek. Kalendárium. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. Újjáteremti őket a tavasz... - A tavaszról. - Március - Böjtmás hava

Átírás

1 2012. március A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XII. évf. 3. szám Újjáteremti őket a tavasz... Kalendárium - Március - Böjtmás hava Zöld mozaik - Az egerészölyv Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese, versek - A tavaszról Tudod-e? - A kokárda Programjaink - Mit? Hol? Mikor? A címlapot illusztrálta: Dolhai Bori

2 Március 12. Gergely napja. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát ( ), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. A gergelyjárás szokása országosan ismert volt, de élő gyakorlatát már csak szórványosan lehet megtalálni. A gergelyjárás célja a 17. századtól nemcsak az adománygyűjtés volt melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek, hanem az iskolába való verbuválás is. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött. A gergelyjárás éneke és szövege összetett. Jellegzetes szövegeleme a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napja kezdetű hosszú ének, mely a 17. század végén megjelent egyházi énekeskönyvben (Zöngedező mennyei kar. Lőcse, 1696) is szerepel. A szövegnek jól ismertek századi változatai. A szokást gyakran a tanítók egyéni leleményei alakították. Az énekhez kapcsolódhatott a szereplők tréfás bemutatkozása, jókívánság-mondóka és adománykérés. Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert Szent József kiosztotta nekik a sipot (Marczell 1985: 40). Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. Kalendárium MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származna. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Egyházi ünnepek: március 4.: Nagyböjt 2. vasárnapja március 11.: Nagyböjt 3. vasárnapja március 18.: Nagyböjt 4. vasárnapja március 19.: Szent József emlékezete március 25.: Nagyböjt 5. vasárnapja március 26.: Urunk megtestesülésének hírüladása Jeles napok: március 6.: Nemzetközi energiatakarékossági világnap március 8.: Nőnap március 15.: Az es forradalom és szabadságharc évfordulója március 21.: A költészet napja március 22.:A víz világnapja FELHÍVÁS! Kérjük, ajánlja fel adójának 1%-át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára. Adószám: Köszönjük! Kata -2- Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója A Tündérkert megjelenését Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke támogatja. Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Teráz Hajnalka ntördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/ , 1/ Fax: 1/ E - mail: tunderkert@maltai.hu Weboldal:

3 Az év madara 2012-ben: az egerészölyv A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben interneten zajló szavazás alapján meghatározza az év madarát ben ez a madár az egerészölyv lett. Az egerészölyv hazánk sík- és hegyvidéki területén egyaránt előfordul, a ragadozómadarak csoportjába tartozik. Találkozhatsz velük akkor, amikor frissen szántott földeken, az autópályák szélén, forgalmas utak mentén eleség után kutatnak. Korábban, az üldözésük és a fakivágások következtében, számuk jelentősen lecsökkent, az Alföld területéről el is tűntek, és kizárólag csak erdős-dombos vidékeken költöttek. Az elmúlt évben az erdősítési, faültetési programok következtében sikerült költőhelyüket bővíteni és létszámukat növelni. Jelenleg néhány tízezer példány él hazánk területén, nyílt gyepek, erdők, szántóföldek közelében. Legfőbb táplálékai a rágcsálók, kisemlősök (a pockok, az egerek), de ha mást nem talál, a rovarokat, kétéltűeket, hüllőket is elfogyasztja, de a kisnyulat és a fácáncsibét sem veti meg. Ugyanakkor a mezőgazdaságban igen hasznos madár, hiszen a haszonnövényekben (búza, kukorica és egyéb gabonafélék) kártevő kisméretű rágcsálókat ritkítja, ezzel megkönnyíti a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Tudtad, hogy az egerészölyv hazánk legfontosabb fészeképítő ragadozómadara? Fészke olyan saját fészket nem építő madaraknak nyújt biztonságot, tojóhelyet, mint az erdei fülesbagoly, uráli bagoly, kerecsensólyom, kék és vörös vércse. Fészkét a földfelszíntől 3-25 méter magasságban, kizárólag a lombkorona belső, középső részébe építi. Tojásait április elején rakja le, fészekalma 2-3 darabból áll. A szülők felváltva bő egy hónapig ülnek a fészekben. A fiókák kikeltük után júniusban hagyják el a fészket, de sokan még ezután is a szülőkkel maradnak. Legfőbb veszélyforrást számukra az elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés jelenti, az utak mentén táplálékot kereső ölyveket sajnos könnyen el is ütheti az autó. A természetvédelmi szakemberek szerint az utóbbi években megnőtt a mérgezésben elpusztult egyedek száma. Az egerészölyv hazánkban 1954 óta törvény által védett madár, természetvédelmi értéke 10 ezer Ft. Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak téged! Ugye felismered, mely, a Világörökség részévé nyilvánított helyre utalnak az összekeveredett képek? A februári fejtörő megfejtése: HOLLÓKŐ Írta és összeállította: Hajni -3-

4 Ügyeskedj! Keresd meg, hogy melyik, március 15-höz kapcsolódó személy neve bújt el az alábbi betűkeveredésben! A PÓM BE TE Ő PIF SÁRI VAV Rajzold meg a hiányzó részeket! Keresd meg a képek között azokat, melyek nem kapcsolhatók március 15-höz! Karikázd be őket! -4-

5 Színezd ki a rajzot a megfelelő színekkel! Keresd meg a képen az oda nem illő tárgyakat! Karikázd be őket! Ki is színezheted a képet! Összeállította: Zsuzsa -5-

6 Devecsery László: Katica Kata Katica Kata a ribizli egyik levelén lakott. A felső ág negyedik levelét szerette a legjobban. Napsütésben - ha nem volt semmi dolga - mindig ott napozott. Amikor esett az eső, a levél aljára húzódott. Hárman voltak testvérek: Kata, Évi és Lali. Kata volt a legidősebb, s nagyon büszke a négy pettyére. Évi egypettyes, Lali kétpettyes Ne gondoljátok ám. hogy a katicák mindjárt hét pettyel jönnek a világra! Úgy kapják a pettyeiket, akár a katonák a csillagokat. Szorgalmasan dolgozni kell érte: el kell pusztítani a levelek apró élősködőit, segíteni kell a gyümölcsösben, s ha egész évben becsülettel dolgoztak, akkor kapnak egy-egy pettyet. Katica Kata tegnap, amikor elrepült a diófa mellett, furcsa beszélgetést hallott. A füstifecske családot meglátogatta városi rokonuk, a molnárfecske. Emeletes házakról, autókról, szökőkutakról, csodálatos fényekről, nagy folyóvizekről mesélt a vendég. Kata elcsodálkozott, s elhatározta: elmegy a városba. Korán reggel megszólalt a dongó-csengő-óra, ébresztőt zümmögött a lánynak. Mielőtt Kata elindul, gyorsan elmesélem, milyen különleges szerkezet ez a dongó-csengő-óra: mákgubó a külseje, rajta egy ajtó, benne a dongó, aki egy lassan forgó szélkeréken üldögél. A kerék alatti lyukakon fúj be a szellő, s ahogy forog körbe, egyszer csak a csápjával hozzáér az időpálcikához, s akkor aztán dongani és bongani kezd, amíg Kata fel nem ébred. Dongó Tóni csorgatott mézet kap cserébe a szolgálataiért, amit Katica a méhektől vásárol, s Tóni legközelebb is szívesen jön ébresztőórának. Szavamat ne felejtsem: Katica Kata útra kelt. Repült, repült, repült. Amikor elfáradt, megpihent az útszéli jegenyén. Rövid pihenő után haladt tovább. Mintha ködbe került volna. Trüsszögni és prüsszögni kezdett. Majdnem nekiütközött egy toronynak, s ekkor vette észre, hogy valami furcsa gyárkéményrengetegből száll felfelé az a ködfüst, akarom mondani: a füstköd. Örült, mikor távolabb kerülhetett. Az a valami, amire letelepedett, hamarosan meglendült alatta. Azt hitte, megsüketül, s hozzá még le is zuhan. A harangozás szerencsére hamarosan abbamaradt. Szédelegve repült tovább. Később lepillantott: Micsoda fura áradat! Füstölnek, zörögnek, morognak, tülkölnek. Levegőt is alig kapni tőlük. Autót a faluban is látott, de ennyit! Végre valami zöldet pillantott meg. Odaszállt. Az erkélyládában virágok, s csodák csodája az egyik levélen egy katicát pillantott meg. Csodálkozva pillantottak egymásra. Kata törte meg a csendet: Szia! Engem Katica Katának hívnak. Szia! Az én nevem Katica Karcsi! Ne haragudj, de egy kicsit szédülök. A testvéreim is így vesztek oda: elszédültek és lezuhantak. Ezen egyáltalán nem csodálkozom. Azt mondom, gyere velem! Ahol én élek, ott mindig tiszta, friss a levegő, s táplálék is van elég! Nem bánom, menjünk! Óvatosan, magasabban repülve keltek útra. Hamarosan meg is érkeztek. Újabb lakója lett a ribizlibokornak. S azóta biztosan boldog hétpettyes katicabogár Kata és Karcsi Weöres Sándor: Nincs szebb a virágnál Nincs szebb a virágnál, szép szál katonánál, libegő, lebegő zászló lobogásnál. Jön már, jön a század! Nézd a katonákat! Fegyverük, vaskezük védik a hazánkat. Várnai Zseni: Csodák csodája (részlet) Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés tavasz! Háttér: Károlyházi Csenge Rajzolta: Farkas Boldizsár Rajzolta: Magyar Máté Rajzolta: Fehér Kristóf Rajzolta: Péter Tamara Rajzolta: Éger Csenge -6-

7 Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Március 15-én biztos tűztök az ingetekre, blúzotokra, kabátotokra kokárdát. Vajon azt is tudjátok, honnan ered, mióta díszítünk vele? A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországból terjedt el a századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában. A magyar kokárdát március 15-én, es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór, szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére, a szív felőli oldalon. A teljes kokárda mellett elterjedt még a nemzetiszínű szalag viselete is. Ezt néhány centisre vágva, azonos szabályok szerint hordják, és sokféle hajtási variációja létezik. A színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzetiszínű szalagot meghajlítanak. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta, hogyan kell helyesen hajtani. Manapság, téves történelmi berögződések és a hagyomány miatt, legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül. A hajlított magyar kokárda A helyesen varrott magyar kokárda A sokak által használt kokárda Színezd ki a rajzot! Összeállította: Zsuzsa -7-

8 Információk LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, tól Kártya- és társasjátékok: keddenként, tól Diavetítés: szerdánként, tól Kreatív délután: csütörtökönként, tól Origami: péntekenként, tól HUSZTI ÚT: Kézműves foglalkozás: március 1., tól Március 15-i kézműves: március 14., tól Sportóra: március 22., 29., tól Apró kezek kézművese: keddenként, tól Rajzklub: szombatonként, tól KERÉK U.: Sportdélután: március 4., tól Március 15-i vetélkedő: március 11., tól Kokárdakészítés gyöngyből: március 14., tól Társasklub: március 17., 25., tól Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): szerdánként, tól Kézműves foglalkozás: szombatonként, tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: kedden, szerdán, 9.45-től Kézműves foglalkozás: keddenként, tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, tól (A további programokról az irodában lehet érdeklődni.) SILVANUS SÉTÁNY: Anyukák kézművese: hétfőnként, tól Babamasszázs: szerdánként, tól Énekes-mondókás foglalkozás: csütörtökönként, tól Kézműves foglalkozás: péntekenként, tól SOLYMÁR UTCA: Labdás játékok: hétfőnként, tól (A további programokról az irodában lehet érdeklődni.) A programváltoztatás jogát fenntartjuk! -8-

9 M. 1. Kedves Gyerekek! Színezzétek ki a dobost, majd vágjátok ki és milton-kapoccsal szereljétek össze a kezét a testével! Jó munkát kívánok! Zsuzsa