mmmmimßßl&ämimm SSSí ZERKESZ ass s-

Átírás

1 mmmmimßßl&ämimm SSSí ZERKESZ ass s- «Si Isa

2 HB ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTÁRA MAGYAR IPARMŰVÉSZET 14.évf sz. c l., t j., 8 t.,1 mell. h:bor.,12 mell. Vk. ma

3 Mi * : * «

4 '. / :,

5 4FB ^370 MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÜZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁS- ÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI GYÖRGYI KÁLMÁN XIV. ÉVFOLYAM 19TT $ BUDAPEST S KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

6 Budapest, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása.

7 m SZÖVEG JEGYZÉKE. ÖNALLO CIKKEK. Prohászka Ottokár : Több művészetet a templomokba.. i Dr. Czakó Elemér : Iparművészeti oktatásunk jövője 3, 45 Margitay : Iparművészeti kiállítások : a) Karácsonyi vásár, b) Lakatos Artúr kiállítása 8 Toroczkai-Vigand Ede : Székelyföldi népművészeti múzeum 23 Nádai Pál : Amatőrök nevelése 25 Radis,.s Jenő : Japán iparművészet 41 Singemé Gerőfi Hedvig : A Hampstead Garden Suburb. Egy angol kertváros 61 Dr. Rácz Lajos : Badár Balázs. Egy magyar parasztfazekasról h. b. : Párisi levél. Különböző kiállításokról.. 68 Lándor Tivadar : Székely Bertalan feltámadása 81 Gy. Takách Béla : Konti Izidor 87 Toroczkai-Vigand Ede : A kert és virágai.. 97 Rodin a művészi fegyelmezettségről 100 Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai 101 Divald Kornél : Régi hímzéseink és a népművészet 121 Lengyel Géza: Kalmár Elza 124 Dr. Csermelyi Sándor : Az Orsz. Ráth György Múzeum emlékérmei 130 V. S. : Az orosz műipari stílus 137 h. b. : A francia iparművészet állapota 145 Kós Károly : Régi Kalotaszeg 157 Nádai Pál : Az Iparművészeti Iskola jubiláris éve 217 P. Velics László: A zománc 219 Nóvák József Lajos : Vidéki közönségünk.< művészi nevelése 228 Margitay Ernő : Meditazione : Tallózás a népművészet mezején 246 A turini világkiállítás magyar háza 253 Dr. Sztrakoniczky Károly és Mihalik Gyula : Az egyházművészeti tanfolyamok 258 Nádai Pál: Az ajándékozás művészete M. Gy. : Lesznai Anna hímzései 275 Dr. Sztrakoniczky Károly : Falus E l e k Lengyel Géza : Régi és új bútorok 297 Lyka Károly : Modern iparművészeti törekvések 299 Czakó Elemér : Biedermayer 329 Szobafestés és tapéta ; 353 Radisics Jenő : Mátyás király trónkárpitja Dr. Sztrakoniczky Károly : Karácsony Margitay Ernő : Lakásművészeti kiállítás Dr. Nádai Pál : Stíluskeresés 374 PÁLYÁZATOK. Pályázat plakátra Eldőlt pályázatok 80, 104, 155, 250, Az állami sorsjáték plakátja és sorsjegye A Berger és Wirth cég pályázata Pályázat községházak bútorzatára Pályázat iparművészeti tervekre Tervpályázati hirdetmény Pályázati közlemény Az éremkedvelők egyesülete plakettpályázata Címkepályázat Pályázat szent szobrokra A Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Orsz. Egyesülete ülése Az Erzsébet-emlék pályázata KÜLÖNFÉLÉK. Az Iparművészeti Társulat háza Aukcióreform Idegen iparművészet Fieber Henrik megbízatása A Műbarátok Köre előadása Az Iparművészeti Iskola új tanára Felolvasások az iparművészet köréből A bécsi iparművészeti múzeum igazgatója.. Helyreigazítás Egyházművészeti tanfolyamok. 250, Népművészet a székesfővárosi iskolákban.. Lionardo da Vinci Flórája.. Az amerikai indián nők fonott kosarai Uj márványanyag A modern üveg Iparművészeti dolgok Virágos Budapest A király müvásárlásai Radisics Jenő jubileuma Az Iparművészeti Iskola új igazgatója Rajzoktatási és művészeti nevelésügyi nemzetközi kongresszus Anyakönyvi iparművészet Régi Kalotaszeg 250, Egy tokioi japán szobrász Pro domo Művészet a gyufaskatulyán Az iparművészet technikai és előállítási titkainak védelme Szűry János az iparművészetről Budapest házsorai A német építőművészek, a porosz közmunkaügyi miniszter ellen Munkáslakások Két jubileum A Virágos Budapest bizottság" plakettje.. Tisztelgés Beöthy László kereskedelemügyi miniszternél A kirakatverseny epilógusa Kegyelet és ízléstelenség Hirschler Mór A francia iparművészet válsága Technika és művészet Dánielné Lamács Lujza Szobafestés és tapéta

8 IV Fittler-síremlék Biedermayer II Ráth György emléke Az amerikai művészet fejlődése A Biedermayer-kérdéshez Czakó Elemér : Megjegyzés La ligue de la nouvelle mode Japán művészet és német sovinizmus.... Osztrák építőművészek Budapesten A képzőművészek szerzői jogainak védelme KIÁLLÍTÁSOK. A japán kiállítás A Kéve kiállítása Iparművészeti kiállítás Kassán 79, 148, 250, 285, Az idei római nemzetközi művészeti kiállítás Iparművészeti kiállítások Keletázsiai múzeum Kölnben A német iparművészet Párisban A tókiói világkiállítás Népművészeti kiállítás Lakásberendezési kiállítás A Szt.-György céh kisplasztikái szakosztálya Az őszi lakásberendezési kiállítás Nemzetközi iparművészeti kiállítás Párisban A kassai iparművészeti kiállítás kitüntetettjei 286, Iparművészeti kiállítás Darmstadtban Rodin észrevétele az 1915-iki párisi kiállításról Felhívás Lakásberendezési kiállítás Nemzetközi iparművészeti kiállítás Párisban Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat lakásművészeti kiállítása Felhívás a kisplasztikái kiállításon való részvételre A miskolci orsz. amatőr- és népművészeti kiállítás Lakásművészeti kiállítás A kultuszminiszter állami nagy aranyérme A lakásművészeti kiállítás kitüntetettjei.. Géphímzéskiállítás Útbaigazítás kiállítási ügyekben MUZEÁLIS ÜGYEK. A budapesti japán kiállítás A kőszegi régi gyógyszertár az Iparművészeti Múzeumban 37, Otto Lauffer I. R. : Iparművészeti szédelgések Az O. M. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai Nemes Marcell adománya Kinevezések az Iparművészeti Múzeumnál Az Iparművészeti Múzeum helyiségeinek tatarozása Dr. Zambra Alajos: Iparművészeti műtárgyak védelme Dr. T. I. : Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtára 1910 II. évi forgalmáról Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum újabban szerzett tárgyaiból rendezett kiállítás... Vidéki múzeumainkról 71 : A Gerhardt-gyüjtemény aukciója Berlinben IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS SZAKIRODALOM. Nádai Pál : A gyermek Csányi Károly : A középkori építőművészet formái Gróf Dessewffy Miklós barbár pénzei Sz. L. : Lüer, dr. Herrn, und dr. Max Creutz B. F. : Fletcher and H. Th. Fletcher Dr. T. I. : Példatár az alsóbbfokú leányiskolák kézimunkatanításához Sz. L. : Haberlandt, dr. Michael. Oesterreichische Volkskunst Sz. L. : Münsterberg, Oscar. Chinesische Kunstgeschichte Innen-Decoration Walter Crane: Forma és vonal A Franklin kézi lexikona Die Plastik r. : Das moderne Buch Sz. L. : Pazaurek, Gustav E. Glasperlen und Perlenarbeiten A Studio ezidei őszi füzete A Bildende Künstler" Lechner Ödön száma A régi Budapest építőművészete Modem magyar képtár Nyomdászok dolga. Irta : Cz Az Iparművészeti Iskolából Az Iparművészeti Iskola növendékeinek munkái Üzleti levélpapirtervekre hirdetett pályázat Az Iparművészeti Iskola diákasztala Olasz iparművészeti iskola Párisban Újítások az iparművészeti iskolában A IV. nemzetközi művészeti nevelési és rajzoktatási kongresszus Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola nyilvános rajzterme Karácsonyi ajándékok tanfolyama Az építészeti nevelés kérdéséhez Az ötvösség tanításának reformja KÜLFÖLD. A római Académie Nationale de France válsága. Irta : dr. Z. A Kínai képek kiállítása Párisban FEMMUVESSEG. Roty, az érem- és plakettművészet teremtője Régi cinnedények újjá

9 AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖRÉBŐL. Az évi karácsonyi sorsolás eredménye 1. IX. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi ülései : 2. IX., 4. IX., 4. X., 4. XII., 6. IX., 9. IX. Űj tagok 3. IX KÉPEK JEGYZÉKE. BÚTOROK, LAKASBERENDEZES. Fogadó- és úriszoba részlete. Tervezte : Lakatos Artúr 34 Űri-és fogadószoba. Tervezte: Bodon Károly 58 Zeneterem részlete.»»» 59 Előcsarnok terve.»»» 60 A Waterloo Court közös étkezőterme. Tervezte : Baillie Scott 73 Klubház olvasóterme. Tervezte : R. Unwin 73 Fogadószoba. Tervezte : E. Parker és R. Unwin 74 Űriszoba és ebédlő. Tervezte : E. Parker és R. Unwin 75 Berkovits-féle divatszalon részletei. Tervezte : Menyhért Miklós 144 Hálószoba. Tervezte: R. Bigot 150 Hall részlete. Tervezte: Henri Rapin 151 Ebédlő. Tervezte : P. T. Fallat 151 A torinói világkiállítás magyar háza. Karosszék a kupolacsarnokban 291 Kassai kiállítás. Ebédlő. Tervezte : Györgyi Dénes 322, 323 Kassai kiállítás. Leányszoba. Tervezte : Lakatos Artúr 324 Kassai kiállítás. Űri dolgozó- és fogadószoba. Tervezte : Lakatos Artúr 325 Kassai kiállítás. Űri dolgozószoba. Tervezte : Vas Béla 326 Kassai kiállítás. Hálószoba. Tervezte : Lakatos Artúr 327 Kassai kiállítás. Pohárszék. Tervezte : Menyhért Miklós 328 Agyeleje. Kassa, püspöki palota 330 Irószekrény. Kassa, püspöki palota 331 Karosszék és ülőke 1830-ból 332 Asztalka 1824-ből 333 Mázolt kerti pad 334 Szoba eleje, Weimar, 1830-ból 335 Üveges szekrény 1830-ból 336 Lakószoba részlete Karlslust várában, Alsó- Ausztriában 1800-ból 337 Allótükör, gyertyatartókkal. A XVIII. század végéről 338 Tükrös írószekrény 1800-ból 338 Ruhaszekrény 1830-ból 339 Mahagoni írószekrény 339 Ruhaszekrény magyar kőrisfából, 1830-ból 340 íróasztal»»» 341 Bőrpamlag 1820-ból 341 Fogadószoba sarka 1820-ból 342 Diófaasztal. Tervezte : Adam 342 Pamlag, fényezett fekete fából. Wien Asztal és szék, magyar kőrisfából, 1830-ból 343 Fogadóterem Dobritschan-kastélyban ban készült rajz nyomán 344 Fogadóterem Schönbrunnban 1818-ban készült rajz nyomán 344 Karosszék 1820-ból 345 Bőrrel bevont karosszék a krasznahorkai várban 346 Kárpitozott karosszék, Kassa, püspöki palota 347 Pamlag, Kassa, püspöki palota 348 Irópolc és szék Párnás padka 1824-ből 357 Űri szobaszekrények 361 Üveges szekrény 362, 363 Női fogadószoba. Tervezte : Melier Dezső 378, 379 Űri dolgozószoba. Tervezte : Meyer Antal Űri dolgozószoba könyvszekrénye. Tervezte : Meyer Antal 381 Fogadószoba. Tervezte : Vas Ferenc 382 Üvegszekrény rózsafából. Tervezte : Vas Ferenc 383 Pohárszék tölgyfából. Tervezte : Vas Béla Hálószoba részlete. Tervezte : Lakatos Artúr 390 Hálószoba részlete. Tervezte : Mérő, Nemes és Skuteczky ' 391 Ebédlő. Tervezte: Vigand Ede 392 Hálószoba. Tervezte : Vigand Ede 393 Űriszoba részlete. Tervezte : Fehérkuti Bálint 394 Könyvszekrény. Tervezte : Fehérkuti Bálint 395 AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- ÉS PORCELLÁNMŰVEK. Zsolnay-féle díszedények 17 Kerámiái állattanulmányok. Tervezte : Szász (Sommer) Vilmos 17 Szemelvények Badár Balázs mezőtúri fazekas cserepeiből 56, 57 Üvegfestményvázlatok a koronázó-templom ablakaihoz. Tervezte : Székely Bertalan.. 89 Gyermekszoba frize. Mintázta : Kalmár Elza 134, 135 Szines fayenceok. Mintázta: Kalmár Elza 134, 135 Doboz. Mázas cserép. Mintázta : Kalmár Elza 136 Belül világított szines fayencetárgyak. Mintázta : Kalmár Elza 136 Engobe-diszítésű edények. Tervezte : Engel Árpád és Tar Antal 244 Batikozott mázas cserepek. Tervezte : Fábián Gyula és neje 397 ÉKSZER-, ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCMŰVEK. Ezüstserleg. Tervezte : Muhits Sándor Domború rekeszzománc. Készítette : Kavade Szibataro 5 2 Betét és násfa, kovácsolt arany, gyöngyökkel. Tervezte: Szabó A. György 149

10 Zománcos fedelű rézdoboz. Tervezte : René Lali que, Ezüsttel díszített szaru borsőrlő. Tervezte : René Lali que Násfa. Tervezte: Charles Rivaud A magyar királyi korona Mátyás király kálváriája, az esztergomi székesegyház kincstárában Az arany lovacska. (Goldenes Rössel.) Az altöttingi búcsujáróhely kincstárában... A verduni oltár részlete Zománccal és drágakövekkel díszített ezüst násfák. Tervezte: ifj. Bründl Ödön Gyümölcstartó. Tervezte : Meyer Antal Gyümölcstartó ezüstből, drágakövekkel. Tervezte : Kós Károly Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola zománcozási osztályának munkái SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA. TEXTIL. Varrott csipkék. Tervezte : Tar Antal Géphímzéssel díszített terítő és párna. Készítették : Kalmár Margit és Germány Margit Gyermekfejkötő és tarsoly. Készítette : Omelkáné Fridrik Mariska Géphímzéssel díszített terítő, tarsoly és párna. Készítették : Mirkovszky Gézáné és Szalai Margit Tarsolyok géphímzésü díszítéssel. Készítették : Kalmár Margit és Germány Margit Szövött faliszőnyeg. Tervezte : Nagy Sándorné 14, Szövött faliszőnyeg. Tervezte: Remsey Jenő Batik selyemblúz és nyakkendőszél. Tervezte : Rauscher Lujza Batik selyemtarsoly. Tervezte : Rauscher Lujza Rávarrott selyemmel és hímzéssel díszített párna. Tervezte : Nagy Sándorné Szövött faliszőnyeg. Tervezte : Vaszari János Szövött faliszőnyeg. Tervezte : Lakatos Artúr Szövetminták. Tervezte : Lakatos Artúr 30, Szövött faliszőnyeg. Tervezte : Lakatos Artúr Csomózott szőnyeg. Tervezte : Lakatos Artúr Hímzett ellenző, kócsagokkal. Készítette : Tanara Risityi Damaszt abrosz, asztalkendő és törülköző. Tervezték : Örkényi Dezső és Szendrői Lajos Ugyanaz. Tervezte: Schulek Ilona Ugyanaz.» Járó Imre Ugyanaz.» Meyer Antal Ugyanaz.» Pesthy Margit Ugyanaz.» Lakatos Artúr Ugyanaz. >> Bárány NándorRészletek besztercebányai hímzett kendőkről 125, Garamszegi terítő részlete Szepességi csipketerítő részlete 126, Hontnémeti keresztszemes hímzések Hímzett frizrészlet. Tervezte : R. Bigot Hímzett párnák. Tervezte : Lesznai Anna.. Csomózott szőnyegek. Tervezte : Falus Elek 293, , 319, 320, Mátyás király trónkárpítja. XV. század... A fojnicai miseruha háta. XV. század A fojnicai miseruha eleje A Varese-i oltár előrészlete. XV. század... Hímzett párnák. Tervezték : Szügyi Elemér és Lesznai Anna Batikozott selyemszövetek. Tervezték: Kürthy György és Vízvári Mariska Géphímzéssel díszített tarsolyok. Tervezték : Kalmár Margit és Vagács Aranka Géphímzéssel díszített gyermekfőkötők és párna. Tervezték : Vagács Aranka, Hrabovszky Adrienne és Vagács Jolán Tarsolyok rávarrott díszítéssel. Tervezte : A magyar iparművészek műhelye Mac Kinley szobra Philadelphiában. Mintázta : Konti Izidor 87, Könyvtámasztó bronzból. Tervezte : Holstein Rezső A philadelphiai Mac Kinley szobor talapzatán levő szoborcsoportozat. Mintázta : Konti Izidor Zsarnokság". Szobormű. Mintázta: Konti Izidor A New-York-i Astor-szálló nagy tánctermének karzatán levő márványszobrok. Mintázta : Konti Izidor Felvilágosodottság. Relief. Mintázta : Konti Izidor Hazafiság. Relief. Mintázta: Konti Izidor.. A washingtoni külügyi hivatal épületén levő reliefek. Mintázta: Konti Izidor Ünnepi felvonulás. Műteremház fríze. Terracotta. Mintázta: Konti Izidor 110, Táncos és táncosnő. Mintázta : Kalmár Elza R. Eigot: Ágy részlete, fafaragás Rabszolga. Bronzszobor. Mintázta : Szász Vilmos Tanulmányfej. Mintázta: Imre Gábor Kakas. Mintázta: Matejka Sándor Szarvas. Mintázta : Steiner Ferenc Ráth György síremléke a kerepesi temetőben. Mintázta : Maróti Géza in FALFESTÉS. Friztervek a régi zeneakadémia számára. Festette: Székely Bertalan.. Vajdahuny ad : A nőrablás Mennyezet. Festette: Székely Bertalan.. 90, A csodaszarvas regéje. Festette : Székely B. Frizterv a zeneakadémia számára. Festette : Székely Bertalan Címerőrző vitézek a koronázótemplomban. Festette : Székely Bertalan Menyezetékítmény terve a budai halászbástya számára. Festette : Székely Bertalan

11 Drapéria-tanulmányok. Festette : Székely B. 96 Falikép vázlata. Festette : Szekeres Béla Falikép vázlata. Festette : Ortler Ferenc Iskolai falkép. Festette : Fáry János 252 Iskolai falkép. Festette: Szabó Endre 252 Illusztrációk a Régi Kalotaszeg" cikkhez. Rajzolta : Kós Károly Csernoch János érseki kinevezőoklevele. Tervezte : Szendrői Dezső 242 Grafikus munkák Falus Elektől 294, 301, VII ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ. A székelyföldi népművészeti múzeum helyszíni terve 24 Singemé Gerőfi Hedvig háza Hampsteadban. Tervezte : Curtis Green 62, 63 Mr. Millington háza Hampsteadban. Tervezte : Geoffry Lucas 64 Boltok, felettök kis lakások, Hampsteadban. Tervezték: H. Parker és R. Unwin 69 Klubház Hampsteadban. Tervezte : R. Unwin 69 Willifield-út Hampsteadban. Tervezte : Geoffry Lucas 70 Ornamentális fal a Subure keleti határán, kis kerti házakkal. Tervezte : Geoffry Lucas 70 A Temple Fortune Lane és az Ashuns-tér. Tervezték : H. A. Welch és R. Unwin A Waterloo Court udvara. Tervezte : Baillie Scott 72 Kapu és lépcsőház. Tervezte : E. Parker és R. Unwin 76 A brémai polgári esketőterem részlete. Tervezte : Högg E 230, 231 A turini kiállítás magyar háza nagy kupolájának metszete. Tervezte : Tőry Emil és Pogány Mór 256 Főhomlokzat 261 Főbejáró 262 A Po felőli homlokzat 263 A főbejáró részlete 264 A főbejáró belső részlete 265 A vízudvar 266, 283 A vízudvar részlete 267 A nagy kupola sarokrészlete 268 Oldalbejáró 277 A nagy kupola csarnokrészlete A mezőgazdasági csarnok belseje 279 A kis kupola sarokrészlete 280 A nagy kupola sarokrészlete 281 Folyosó a vízudvarok között 282 Bpest sz. főváros terme. Tervezte : Maróti Géza 284 A főbejáró előcsarnoka 289 Az iparcsarnok részlete 292 GRAFIKUS MUNKÁK. Díszítés. Rajzolta : Lakatos Artúr 22 Plakátpályázat. Tervezte : Földes Imre... 35,, Mitterszky József és Bárány Nándor 35 Petten Sándor és Kovács Pál Szekeres Béla.. 36 Sándor Béla FÉMMUNKÁK. Tárgyak, domborított rézből. Tervezte : Blaskovics Irén 12 Kazetta, domborított rézből. Tervezte : Veszely Vilmos 12 Domborított fémtárgyak. Tervezte és készítette : Márton Imre 13 Virágedény, úszkáló pontyokkal. Készítette : Mijamoto Maszaru 53 Vasból kovácsolt asztali lámpa. Tervezte : Szabó A. György 149 Hamutartó bronzból. Tervezte : Galambos Jenő 234 Réz ékszerdoboz és dohányzókészlet. Készítette : Buthy János és Csűrik János Ékszerdoboz. Tervezte : Meyer Antal 234 Szivartartó, ezüstözött rézveretekkel. Tervezte : Meyer Antal 235 A torinói világkiállítás magyar háza. Kapuvasalások 290 Domborított réztál. Tervezte : Rados Károly 397 ÉRMÉSZET. Kertészeti kiállítás érme. Mintázta : Farkas Gyula 112 Isa pur és chomuv vogmuc. Mintázta : Göröntsér Lajos ' 112 Sopronmegyei gazdasági egylet jutalomérme. Mintázta : Bánszky Sándor 112 Niccolo Picinnino. Mintázta: Pisanello Margit hercegnő. Mintázta: Peter Flötner Jean-Louis de la Valette. Mintázta : G. Dupre 142 II. Keresztély. Mintázta : Paulus van Vianen I. Ferdinand. Leone Leoni I. Keresztély. Tóbiás Wolf 142 De Moura marquis. Denix de Waterloos 142 I. Keresztély és neje Tobias Wolf 142 Friedrich Gienger házassági érme. Körmöcbánya S. G. Holzschuher. Mintázta : Joh. B. Braun 143 Chr. Hardesheim. Nürnbergi mester, I. Ercole herceg. Mintázta : Sperandio II. Miksa. Antonio Abondio 143 II. Erich herceg. Mintázta : Jacques Jonghelinck 143 Plakett-tervezet. Mintázta : Szirmai Antal Radisics Jenő plakettje. Mintázta : Berán Lajos 233 A vallás- és közoktatásügyi miniszter pécsi kiállítási érme. Mintázta : Teles Ede Ujabb magyar plaketták. Mintázták : Moiret Ödön és Reményi József 364

12 VIII FESTÉSZET. Szinész. Festette : Sunso 49 Házinyulak. Selyemfestés. Festette : Takenoucsi Szeifo 50 Majmok. Selyemfestés. Festette : Takenoucsi Szeifo 51 Újhold. Selyemfestés. Festette : Kavai Giokudo 55 A hullám. Festette : Hokszai 55 Mese. Festette : Jasik Almos 216 BŐRMUNKÁK. Bőrmappa. Tervezte: Rauscher Lujza Bőrtárcák. Tervezte : Falus Elek 19 Bőrtarsolyok. Tervezte : Zucker Frida és Bükkerti Mariska 19 Batik bőrtárca és fényképkeret. Tervezte : Oppel Magda 29 Bőrmappa, doboz és tárca. Tervezte : Lakatos Artúr 33 VEGYESEK. Szaruból faragott fésűk. Tervezte és készítette : Várnai Sándor 18 Peddig-fonású kosárkák. Készítette : Benczúr Béláné 20 Festett fadobozok. Készítette : Oppel Magda 29 Doboz színezett elefántcsont-berakásokkal. Készítette : Aszahi Glokuzan 52 Kacsapár, lakk. Készítette : Hajaszi Kuhei 52 Virágedény, arany- és ezüstberakással. Készítette : Zsuonni Eyszke 53 Ékszerszekrény, aranylakkal díszítve. Készítette : Hajaszi Kuhei 54 Sgraffito-vázlatok az államvasutak nyugdíjintézeti palotájának homlokzatára. Rajzolta : Székely Bertalan 82, 83, 84, 85 A kőszegi patika az Iparművészeti Múzeumban 229 Papirvágókés szaruból. Tervezte és készítette : Buthy János és Csűrik János Zongora 1810-ből 361 Nádai A gyermek" c. könyvének bekötése és belseje. Tervezte: Jasik Almos 396 IS FU r H IB

13 mwáfaáck'qaemphmo^&qc _ IRTE FVoi ei rohár Mily csodálatos az eszmék s az érzések járása! Eljár fölöttük ís az idő s a divat ; egyídeíg keletjük van, azután pedig letűnnek; egy darabig közszükségletet jelentenek, azután háttérbe szorulnak, de csak azért, hogy a pihenés s az erőgyűjtés hosszabb, rövidebb fázisai után ismét népszerűekké váljanak s kielégítést sürgessenek. így vagyunk a művészetnek s a műiparnak népszerűsítésével ís. Régen ez nem volt igény, most azonban közszükséglet, s közszükséglet azért, mert a kultúra haladásával lelkünk ís van hozzá; no meg a kezünk ís győzi. A kultúrának egyik igénye a szépség; együtt járnak, mint a lényeg és a forma, mint a fény és a színek, mint az erő és az öröm. Ahol élet fejlik ki gazdagabb kultúrában, ott föllép a szépség kultusza ís a művészet fejlődésében s a művészet népszerűsítésében. így történt ez a vallási kultúrában is s mindenekelőtt a kereszténységben. Gíotto és Címabue idejétől kezdve a mély és bensőséges vallásosság szép kifejezést keresett ; ezt a kifejezést az építésben épp úgy mint a szobrászatban s festészetben hathatósan sürgette s ugyanakkor maga lett a géniusz inspirációinak első s legáldottabb forrása. Azonban sem e kezdetben, sem később, századokon át, a szépség uralma nem lehetett általános az egyházban sem, mert a művészet még nem foglalhatott tért a nagyvilágban úgy, hogy elhasson a kisebb városba vagy éppen faluba ís! Most azonban már ott tartunk, hogy a művészi szép kilépett a világba, hogy a műipar tért hódított oly mértékben, hogy a sokszorosító technikák tökélyesbülése folytán a művészet elhat a lakóházakba ís, mennyível inkább tehát a templomokba. Szépít otthont, képekkel ékesít falat, formássá tesz bútort; fejlesztője lesz a nemesebb érzéseknek, nevelője az embernek ; de ezzel egyszersmind nélkülözhetetlen kelléke a templomnak, istentiszteletnek s liturgiának. Hirdeti a maga módja szerint, némán ugyan, de folyton, az igét, segíti az értelmet, tápot ad az érzelmeknek, magyaráz, szimbolizál ; szól szemhez, fülhöz, szívhez ; emel, nevel, lelkesít, buzdít, hevít s sok-sok gyönyörűséggel tölti el a lelket. S mi mindnyájan ugyancsak érezzük, hogy az eszme rászorul arra az alakító művészetre, mint a lélek a testre, hogy az Ige megtestesülése után Krisztusban, az emberek legszebbikében, folytonos megtestesüléseket sürget eszme és gondolat művészetben épp úgy mint életben. S ez a megtestesülés folyik is ; mert van az eszmének sokféle szimbóluma. A próféták nemcsak hirdetik az eszmét, hanem kinézik vízióíkban az eszmék szimbólumait; a parabolás evangélium alakot teremt a gondolatnak s mihelyt alakot teremtett, már hódít is. A szépség ellen nem küzd senki s már azért ís szépségbe kell öltöztetni az igazságot ; az is pajzs, de milyen! A zsoltár a végtelen világokon uralkodó Istenről ís azt mondja, hogy szépségbe öltözködött. A Madonna sixtína ellen senkinek sem lesz kifogása, de lesz a máriacellí ellen; az szép, ez csúnya s én sajnálom, hogy csúnya, mert megütközöm rajta. Ha valaminek, hát az igazságnak, a fölségnek kell szépségbe öltözködnie. Isten ís így akarja; azért teremtette széppé a világot, az ő házát; azért kell szépnek lennie a templomnak is, melyről azt énekeljük : ez az Isten háza s az ég kapuja. Több művészetet a templomokba Magyar Iparművészet. I

14 2 Több művészetet a templomokba E felfogás mellett természetesen nem lehetünk puritánok abban a tekintetben, hogy templomaink dísztelenek s csupaszok legyenek: nem száműzhetjük a szépet ott, hol emelkedni s hevülni akarunk. Rászorul arra a művészetre a lélek önmaga miatt ís; neki ís alakulnia s szépülnie kell; harmóniáktól tanul harmóniát, alakokon alakul. Közös pszichológiája ez a mi érzéseinknek s egész életünknek. A vallásos lelkület ugyan alapjában adva van, de azért azt is széppé s nemessé kell nevelnünk, szóval formát kell neki adnunk. Minden lélek adat ís, de föladat ís. Mindegyik mű, de fejlesztendő, kidolgozandó mű ; mindegyik mélyebbé akar lenni, ha nem öntudatosan, de legalább meg nem értett vagy félreértett ösztönei szerint. Benyomások vetődnek rá és formálja, mélyíti, színezi a körülöttünk ünneplő szépség. Azért hát öltöztessünk lehetőleg mindent szépségbe, nemcsak a szebb világ s környezet nagyobb értéke, hanem lelkünk fejlesztése miatt. Mondtam, hogy rászorulunk s most megismétlem, hogy rászorulunk éltünk egész vonalán, lelki funkcióinkban ís. A művészet színeí s alakjai nélkül fogalmaink ís véznák, szavaink ís szárazok, vallásosságunk pedig erőltetett és szegényes. Messze, nagyon messze van minden s az ís ködben úszik; de a szépség a fölfoghatatlant ís közelebb hozza s érzelmeink fölkeltése által vezet be a mélységekbe. Neveljük így népünket is. A sokszorosító művészet már legyőzte a gazdasági nehézséget, melynél fogva minden, ami szép volt, drága ís volt; ez idő szerint ugyanis a műélvezetet nyújtó utánzatokat olcsón kapjuk s a művészet bevonulhat a családi otthonokba ís. De nemcsak a művészet révén hódít így tért a szépség, hanem a műipar révén ís, mert a közönségesebb eszközök, a bútorok, a játékok, a használat ezer és egy tárgya is úgy készül ma már, hogy szép ís akar lenni ; meglátszik mindenen a műérzék nyoma. Mennyivel inkább kell ez irányzatnak a templomokban tért foglalnia. Kell, hogy amit ott látunk, amit ott hallunk, az mind szép legyen. Kell, hogy az ember a templomokban benyomásokat vegyen, melyek a művészet, a szépség, a forma révén hatnak rá, hogy így ís neveljék s emeljék. Ezáltal valósul meg Guízot szava: L'église c'est l'école du respect". Lásson a nép szép képeket és szobrokat, szép oltárokat és keresztutakat ; szóljon lelkéhez a templom stílusa; kiáltson fala s boltíve; vegye észre a padon, a szószéken, hogy itt minden darab fába, kőbe szent eszme van vésve. Tanuljon a templomban énekelni, tanuljon állni, ülni, térdelni ; ne dülöngjön, ne köpdössön. Ezt mind könynyebben megtanulja ott, hol a szépség, az előkelőség hat lelkére s ez a tisztelet s fegyelem már annak a tiszteletnek az előszava és lehelete, amely tisztelet Isten felé vezet. Ez úton a művészet a vallásosságnak fejlesztője lesz s előmozdítja majd lapos és eszményszegény társadalmunkban az ideális irányzatokat.

15 ) 3 IPARMŰVÉSZETI OKTATÁSUNK ÍRTA: DR. CZAKÓ ELEMÉR. JÖVŐJE. I. Mikor az í85í-es londoni kiállítás rávilágított Európa iparművészeiének elmaradottságára, a szakkörök mindennek az okát abban látták, hogy az iparból elköltözött a művészet és a XlX-ík század második felében egyebet sem tettek, mint hogy azt vissza akarták oda vinni. A bökkenő csak az volt, hogy művészet alatt tulajdonképen különféle stílusok külső formanyelvét értették. Fellapozták a művészettörténetet elég gyors egymásutánban s elég felületesen, s telerakták iparművészeti alkotásaikat a múltból vett idézetekkel. Sorra öltötték fel a német gótika, az olasz reneszánsz, a francia rokoko stb. maszkját. Úgy hogy Európa iparművészete egy óriási felkosztümözött farsangi menethez hasonlított leginkább. Hozzá még, minthogy a mintadarabokat nyújtó iparművészeti múzeumok a különféle stílusokból ís a céhremekeket és a legdíszesebb példányokat gyűjtötték, a mult köznapi használati tárgyait veszni hagyták s tradíció híjján az új művészettörténetiesztétikai alapon a legmíndennapíbb iparművészeti tárgyakon ís túláradtak a díszek. Szentül hitték, hogy ezzel aztán vissza ís költöztették a művészetet az iparba. A kilencvenes évekre a gyorsan váltakozó és bőven alkalmazott stílus-galoppírozásnak ís megjött a böjtje. Anglia példájára a jó anyag őszinteségére és a célt kifejező forma végtelen egyszerűségére áhítozott mindenki. A múltból kölcsönzött díszítő elemek értéke hanyatt-homlok esett lefelé, helyébe a természeti formák díszítő elemekként való felhasználása jött divatba. Az iparművészeti iskolákban, ahol ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, Angliában és Anglián kívül, a növény- és állat-stílízácíókat tanították, abból formázott ékítményekkel látták el az úgynevezett modern íparművészetet. Az ékítmény felfrissülése azonban önmagában még nem jelentette a teljes modernséget mindaddig, míg éppúgy csak a felületre terjedt ki a figyelme, mint a 70-es és 80-as évek díszbe borult tárgyainál. El kellett jutni a konstruktív formák értelmi szépségéig, ahol a formák már a cél, az anyag és a megmunkáló eszköz irányítása szerint jönnek létre s nem egy kívülről ráerőszakolt díszítő kedvtelés szerint. Az iskolákban elkezdték tanítaní a részletezés helyett az összhatást, az elemecskék helyett a jó arányok kikeresését, az összecsengő szín-akkordok hangolását, főleg pedig a cél és anyag szabatos nyelvének érvényesítését. Ezzel véghetetlenül kímélyült az iparművészeti alkotás köre. A mázas külsőről most már belenyúlt a gyökerekig. És nemcsak a művészi, de a mesterségbeli alapozás ís hozzátartozott a stílusalkotáshoz. Másrészt az iparművészeti iskolák kénytelenek voltak ezentúl a szűkkörű ékítményezgető képesség helyett az ízlést általánosabb értékű művészeti neveléssel fejleszteni. így a műhelyek mellett az alakrajzolásíg bővült a programmjuk, akárcsak a reneszánsz univerzális iskolájában : az ötvösök bottegáíban. Az álszerkezeteket és a hamis anyagokat utálattal küszöbölték ki, míhelyest a növendékek nemcsak rajztábla előtt gondolkoztak, hanem a műhelyekben ís tapasztalatokat szereztek. S enyhült az a kettősség is, hogy az egyik iparművész csak tervez s a másik műíparos csak mások tervezete alapján dolgozik. Ma már úgy állunk, hogy a mintalapok és egyéb sémák helyett a tanár a természet felé irányítja növendékei szemét. A meglátásra sem a részleteken át tanítja, hanem az egység keresésével. Az aprózkodáson felül a jelenségek leglényegesebb jegyeit ismerteti fel, azért terjed annyira a mozgó modell és az emlékezet utáni rajz gyakorlása, a nemes arányok, a vonalértékek és a folthatások megbecsülése. A műhelymunkák s a műteremrajzok mellett pedig főleg az ízlés fejlesztését ápolják az iparművészeti iskolák, aminek vannak módszerei, de nincsenek kodifikálható szabályai. Iparművészeti ohtatásunk jövője

16 4 Iparművészeti okíatásunk jövője II. Az iparművészeti iskola körülbelül két emberöltő szolgálatára állott eddig s harminc esztendőt túlhaladó múltjában mindig meg tudta oldani azt a feladatot, amelyet kora reá rótt. A társadalom különféle jelenségeivel szoros összefüggést tart fenn mindig. Mert kitérni az elől nem lehet, hogy amiként az élet generációról-generációra változik, akként alakuljanak át az intézmények is. Ez élő környezetbe kapcsolódva lehet csak kielégíteni a társadalom által támasztott szükségleteket. A hagyományhoz való vak ragaszkodás a hatékony működés gátja. És a megújulásra képtelen intézmény az országra nézve felesleges, vagy legalább ís közömbös. Minden nemzetnek joga van tehát olyan iskolához, aminőt magának kíván. Törvényszerű jelenség, hogy ha az iskola a társadalom kívánságát és érdekét akarja szolgálni s az állam kulturális haladásával lépést akar tartani, akkor időnkint működése ezekből a szempontokból átvizsgálásra szorul. Ez a legtermészetesebb kötelessége az iskolának azért a pénz- és ídőáldozatért, amit az ország és a tanuló neki szentel. Legfőbb eredménye, ha úgy a társadalomnak, mint az egyénnek egyaránt hasznot hajt. Aminthogy az iskola eredményei nem az iskolai munkákban és a bizonyítványokban tükröződnek vissza legjobban, hanem azok munkáiban, akik már künn dolgoznak az életben. A volt növendékek érvényesülésének a mértéke szolgáltat víszontbízonyítványt az iskoláról. Az iparművészeti iskolának eddig való életében elég szerencsésen vannak felépítve különösen külső keretei. A szervezők bölcseségét jelenti az, hogy az újabb fejlődés ugyanazon alapfalakra épülhet. Költségvetése, helyiségei, tanrendje, tanári kara, a növendékek számára nyújtott tanulmányi anyaga magában bírja a felfrissülés lehetőségeit. Itt újra alakíthatni mindent, anélkül hogy bármit ís rombolni kellene. Amikor a mai magyar élet alá vetjük az iskolát, célja lényegében akkor sem változik. Ha valami változásról szó lehet, legfeljebb csak a módszerek változnak és ennek megfelelően a cél elérésére szolgáló eszközök. Az iskola továbbra ís tervező és gyakorló erőket nevel a magyar művészi ipar különféle ágai számára. A nevelés mikéntje azonban olyan tudással fegyverzí fel a tanulókat, amilyennel közvetlenül elhelyezkedhetnek mai társadalmunkban. Az iskola felelősséggel tartozik a keze közé kapott emberélet megoldásáért. Tudást és képességet oda kell fejlesztenie, hogy a végzett növendék a mai szociális viszonyaink mellett ís megéljen munkájából és amellett munkája a mí kulturánk értékgyarapodásának számíttassék be. Az iskolával szemben első követelmény tehát, hogy eredményei visszavezessenek az életbe. A növendékek erejét oda koncentrálja, tudásvágyát és szellemi életét akként termékenyítse, hogy azok életfelfogásukkal, érzelemvílágukkal és társadalmi céljaikkal beleilleszkedjenek a mai Magyarországba. Az egyén boldogulása és a társadalom java pedig akkor találkozik, ha az iskola az emberréídomítást összhangzatos egység felé míveli. Nem elég a tanítvány alkotó- és tevékeny erőit kibontakoztatni, ki kell tölteni egész életét ís, arányosan kifejleszteni fizikai, szellemi, társadalmi és esztétikai tehetségeit. A nevelés koronája az egész ember. Mindezeknél fogva a legközelebbi felfrissülés létrejöhet : í. a tanári kar tanítóerejének fokozásával, 2. a tanrendszerű oktatás hasznosabb összeállításával és 3. a növendékek tanrenden és iskolán kívülí gondozásával. Ideértve a végzett növendékek figyelem melkísérését és esetleges irányítását ís. III. Az intézet értéke a tanárokon fordul meg. A növendékek sorsát is a tanárok intézik. Óriási az a hatalom, amivel a lelkeken uralkodnak. Egész nemzedékek sínylík vagy áldják a tanárt. Az iparművészeti iskolában részint tanítás, részint példaadás által hatnak az ífjakra. A már kínevezett tanároknak mindkét irányban folytonosan kell fejlődníök. A tanítás problémáit ugyancsak újra meg újra kell megoldani, a velünk fejlődő

17 kultura tartalmának változásaival lépést tartva. Az eszközök és eljárások ezek szerint módosulnak. Minthogy az iparművészeti iskola tanári kara a művészek köréből van toborozva, a módszertani ismeretekben való járatosság fogyatékos, kikí magának alkot pedagógiai elveket pár évi kísérletezéssel, ami jó eredményekre ugyan vezethet minden elméleti tudás nélkül ís, de az a sajátsága megmarad, hogy különbözni fog minden más módszertől. Azaz a tanári testületben így egységes pedagógiai közvéleményről nem lehet szó. Huszonkét tanár huszonkét módszerrel viszi a növendékeket. Közös eszmék, közös gondolatok, egységes törekvések így nem igen alakulhatnak. Ennek legjobb orvossága a módszertani konferencia. Ez ébren tartja a tanárokban a korral haladó, a korral munkálkodó érzéket. Kényszerítő eszköz arra, hogy a megtárgyalt újabb és legújabb szellemi áramlatokat tudomásul vegye és a kívánt összhangzó működést bíztosítsa. A módszeres konferenciák feltárják azt, hogy miként kell a tanításon felül nevelni. Hogy a tudás ne hivatalnok módjára adagoltassék ki, hanem a tanár személyének közelébe kell engedni a növendéket. A tanár mutassa meg a munkára való felkészülés és szervezkedés fogásait anélkül, hogy utánzásra szoktatná s a maga formanyelvét erőltetné, neveljen önbizalmat és önállóságot. Nem a leckeadás a fontos, hanem az útbaigazítás, a tanács és a kérdésekre adott felelet. A kész megoldás leadása értéktelen, a független egyéniség az önállóan megoldott munka menete közben jön létre. Az önálló cselekvési képesség pedig a legnagyobb ajándék, amit a tanár a növendékének adhat. Nem az adatbelí és másolható ismeretek terjedelme teszi értékessé a növendék életét, hanem a saját erejéből való alkotás képessége, amely átsegít majdan az élet mindennap felbukkanó feladatain ís. A módszeres konferenciákon dől el a fejlődési iránya az intézetnek. A fegyver itt csak a kölcsönös meggyőzés lehet. A közös megfigyelése az iparművészet jelenségeinek végtelen hasznot rejteget. A társadalomban felötlő iparművészeti szükségletekről itt kell hírt adni. A szükséges változások módját minden magántalálgatás helyett itt kell megállapítani. Itt lehet a szakosztályok egymásmellettíségét egymáshoztartozássá alakítani. Saját korunk gazdasági, társadalmi és művelődési problémáinak beillesztése a tanítás menetébe itt kerül tárgyalásra. A vége egységes pedagógiai gondolkodás, a reformtörekvések közös átérzése lesz. Ha minden tanár meghallja, mi folyik az ország iparművészeti műhelyeiben, maga ís el-ellátogat oda, tisztába jön a kereslet, az ipari termelés, a pénz, a hitel, a közvetítés és az értékesítés esélyeível, tanítványát ís jobban bele fogja tudni irányítani a társadalomba. Legfőképen pedig a módszeres konferencia kapcsán minden tanár tudni fogja, kinek-kinek mí a feladata és hogy ezért a feladatért teljes felelősség érzetével miként kell a megoldás módjain összedolgozni. Azzal, hogy ha a tanárok jobb pedagógusok, nem lesznek rosszabb művészek. Mint példaadó mestereknek, csak fokozódik hatásuk. Természetesen kívánatos, hogy technikailag ís többet tudjanak, mint a gyakorló mesteremberek. Csak aki teljesen tisztában van a művészi és mesterségszerű munkával, annak lesz meg a kellő fejlesztő ereje és a kellő ítélete, hogy kit mikor tereljen az életbe. Mert sok esetben a túltanított növendék éppoly szerencsétlen, mint amilyen nyűg a túlértékelt egyéniség, rabja a maga féltudásának. A tanárnak, mint gyakorló iparművésznek, akkora kisugárzó erővel kell bírnía, hogy az az iskola falán kívül ís megtermékenyítőleg hasson az iparművészeire. A tanári kar kifelé való tekintélye egyengeti a növendékek útját, besegíti őket az életbe. Ajánlása biztos kenyeret jelent. S magát az iskola intézményét ís beviszi az iparművészeti élet fókuszába. Tanárnak olyan nem való, aki nem érti és nem szereti pályáját; aki azt nem hivatásnak, hanem csak mellékfoglalkozásnak tekinti. Az tud harmonikus életre nevelni, aki maga ís harmonikusan él, azaz örömét leli abban, amit neki csinálni kell. A tanári konkurrenciától sok, az életben működő iparművész fél, pedig a hivatása magaslatán álló tanár terveket készít, irányit, de üzleti konkurrencíát nem csinál. Az iskolától kapott műtermében a munka azért folyik, hogy abból tanuljanak a tanítványok, s nem Iparművészeti oktatásunk jövője

18 6 * Ipar- hogy pénzszerzési vállalat helyezkedjék el benne minden kulturvonatkozás nélkül, muveszeti Igaz, hogy az ilyen tanár anyagi viszonyairól való gondoskodás az állam feladata. oktatasank Alapelvül szolgálhat, hogy a rendes tanár annyi fizetést kapjon, hogy a rendes oktatást képes legyen ellátni érte. A különórázások és esti tanfolyamok hogy a kífáradástól kíméltessenek lehetőleg gyakorló iparművészeknek vagy fiatal kezdőknek tartandók fenn. Bő alkalmat kell adni a tanárnak azonkívül tanulmányutakra, ők sokkal inkább tudják hazahozni azokat a tanulságokat, amikre az országnak szüksége van, mint a többé-kevésbbé kiforratlan növendékek. Mint ellenőrző módszer, alkalmasak a növendékek műveiből, tehát a tanítás eredményeiből rendezett évenkíntí kiállítások, ahol a tanítás értéke nyilvános bírálat alá kerül. IV. A művészlelkű, a nevelés tudományában jártas és fejlődésre képes tanári kar mellett az iskolának a programmja dönti el, hogy mennyi hasznot húzhat belőle a növendék és mennyi hasznot húzhat a növendékből a társadalom. A programm vonatkozik az iskola tagozására, az előadások, szakosztályok és műhelyek funkciójára. Azután a különféle kurzusokra s más aktuális érdeket szolgáló tevékenységre. Az iparművészeti iskola papíroson a régibb osztrák-német minta szerint van szervezve, némi elevenséget szolgáltat hozzá a francia pályázati rendszer. A mi sajátos hazai viszonyaink azonban más szervezést tesznek kívánatossá. Iparművészeink munkája úgy bele van ágyazva a mí társadalmunk ízlésbelí és szociális világába, hogy csak direkt annak megfelelő rétegződésű munkáskezek fogják helyüket megtalálni és elfoglalhatni. Valamint az sem helyes, ha a tanuló ifjú a hazai viszonylatokat nem ismerve, külföldre vándorol tanulni s megtanulja ott, ami a külföldnek megfelel, hazaérve azonban azt tapasztalja, hogy bár tudása van, de az nem olynemű, aminővel itthon megélhet: úgy egy egész intézménynél sem helyes, ha gyökereit nem a maga tápláló talajába mélyítí. Ha felvetjük a kérdést, hogy ennek az országnak mennyi és milyen emberekre van szüksége az iparművészeti munka körül, akkor tapasztaljuk, hogy mennyiség és minőség tekintetében nekünk ís megvannak a magunk speciális kívánalmaink. Nálunk szükség van kevés számú, de esetleg több szakmában járatos ügyes tervezőre, aki képes legyen kigondolni, papírra vetni, segédmíntában előállítani vagy meg ís valósítani olyat, ami iparilag és művészileg tökéletes. De még több szükség van azokra, akik a megtervezett művészi gondolatnak csak a kivitelét vállalják, tehát megbízható, ízléses munkát tudnak létrehozni mások irányítása nyomán. A mai nagy munkamegosztás a teljesen ipari és az egészen művészi munkát végzők közt a legkülönfélébben kevert fajtájú sorozatokat hozott létre a munkás, művezető, előmunkás, rajzoló elnevezése alatt. Ebből következik, hogy a növendékek nevelésével többféle fokozat megállapítása mutatkozik előnyösnek. Az alsóbb fokon (esti tanfolyamon) az életben már elhelyezkedett munkáserők a teljes gyakorlati tudásukkal nyúlnak a művészet segítőkeze után és törekszenek mesterségük nemesítésével magasabb célok felé. A középfokon megtanulnak rajzolni, szereznek általános műveltséget és az anyagokkal való elbánásban ís járatosságra tesznek szert annyira, hogy mint szakerők az irodákban és műhelyekben beállíthatók az iparművészeti termelés számára. A felsőbb fokon már az alkotás módszerében járatosak képesek új gondolatokat, kitalálásokat és megoldásokat önállóan létrehozni. Ezek viszik tulajdonképen előre az iparnak művészi sorsát. Követhető, irányító, vezető mesterek. A magyar élet drágasága mellett nagy tömegét a növendékeknek nem lehet 5 évre egészen kiszakítani az életből. Enyhíteni ezt lehet a műhelyrendszerrel, de igazi megoldást csak az hoz létre, ha a nappali oktatás tagozódik a középiskolának megfelelő szakaszra (három év) és egy felsőbb oktatásra vagy mestertanfolyamra (két év). Ezek mellett és ezeken kívül a nők, dilettánsok és tanítók képzéséről később lesz szó. Az ilyen új tagozásból többféle előny származik. A hároméves középfokú oktatás végén a kereskedelmi akadémia érettségijével egyenrangú vizsgát lehet beilleszteni, amely

19 _ Ipar- alkalmat ád a rostálásra. Aki művészileg nem alkalmas a továbbfejlesztésre, kiterelhető az életbe. Természetesen annyi tudásának az érettségizettnek kell lennie, hogy helyét azzal megtalálja az életben. Tudáshoz pedig akként jut, hogy az ískolábajövetele előtt egy évi műhelygyakorlatra köteleztetik. Az iskolai tanrendben pedig az általános műveltség s az általános iparművészeti képzés tárgyai ennek megfelelőleg csoportosíttatnak. Számukra az alsóbbfokú középiskolai képzés kiegészítéséről kell gondoskodni és a jelenlegi magyar irodalmi tanulmányokat általános művelődéstörténeti ismeretekig kell kifejleszteni, ahol legfőképen saját munkájuknak történelmi, társadalmi és irodalmi vonatkozásait ismerjék meg. Az iparművészeti középiskola növendékei, bár szakot ís tanulnak, de tulajdonképen az iskolát megelőző műhelygyakorlattal s az iskola után elvállalt műhelyvagy irodai munkával specializálódnak. Az érettségi oklevél lehetővé teszi azt, hogy az önkéntesség kedvezményében részesüljenek és elég idejük legyen az iskolázás előtt műhelygyakorlatot folytatni. A műhelygyakorlat viszont erős gerincet ád további tanulmányaiknak. A középoktatás változatlanul négy középiskolát végzett növendékek közül válogatja tanulóanyagát. A válogatás mellett azonban az előkészítést ís megadhatja az iskola, amennyiben az ídetörekvők számára délutáni vagy estéli előkészítő rajztanfolyamokat szervezhet, úgy hogy előkészítő tanfolyam és egy évi műhelygyakorlat után a hároméves középfokú iparművészeti oktatás jó eredményekhez juthat. Ezzel egyetemben azonban halasztást nem tűrhet már az ipariskolákkal (kő-, fa-, agyagíparí iskolákkal stb.) a szoros kapcsolódást létrehozni, sőt bizonyos határig megegyezésre kell jutni a fővárosi íparrajzískolával és állami nőíparískolával is. Felsőbb fokra, a mesteroklevélíg csak kevés növendék engedhető fel. A magyar iparművészet szükségleteit tekintve, a szakiskolákból, tanonciskolákból és esti tanfolyamokból kikerülő munkások számát arányítva a művészi tervezőkhöz, az úgy viszonylik, mint 20 az í-hez. A munkavezetők és rajzolók arányszáma pedig mint 4 az í-hez. Ez azt mutatja, hogy Í5 20 esti növendéket, 4 5 középíparművészetí iskolai növendéket és í 2 felsőbbiparművészeti iskolai növendéket kell venni aránybelí mennyiségül egyszerre. Az arányítás azonban nemcsak a növendékek számában, hanem a termelési idő mennyiségében ís szabályozható. De szabályozni kell legalább ís annyira, mint azt a szakszervezetek teszik, mikor a segédek arányszámához mérten állapítják meg a munkaadók által alkalmazható inasok számát. Sőt természetesen az iskolának a szakosztályokba való beosztásánál figyelembe kell venni a statisztikailag kimutatott egyes szakmákra vonatkozó személyzetnövekedésí szükségletét ís, mert csak akkor tudja meg, mennyit neveljen s vájjon nem-e nevel hiába. Pl. ha a személyből álló magyar litográfus művezetői kar évi növekedése 6 7, akkor sem 15, sem 2 litográfus művezetőnek alkalmas embert nem fog szárnyra bocsájtaní, hanem 6 8-at. És épp így van az oktatás témakörének megválasztásánál ís. Ha tudjuk, hogy évenkínt körülbelül 300 ezer korona értékű falragaszt, Í40 ezer korona katalógust, 240 ezer korona meghívófélét, í millió korona luxus papeteríe-t, 549 ezer korona képeslevelezőlapot, 439 ezer korona szentképet, Í.566 ezer korona díszített levélpapírt, Í.500 ezer korona naptárt és albumot stb. hoznak be az országba, akkor a tanítás életbelí eredménye ís nagyobb lesz. Még attól sem kell irtózni tehát, hogy tudományosan figyeljük a magunk életének a kívánalmait s az azokból kiütköző feltételeket megoldva jussunk el a magyar iparművészet tudatos írányításáíg. Meg kell teremtenünk az iparművészeti oktatásnak különféle és fokozatos oktatási típusaít, hogy neveltjeivel kítöltsük a különféle fajtájú munkához szükséges erők helyét. Az élet pulzusán tartva kezünk, azt ís könnyű lesz megállapítani, hogy a különféle fokozatokon hogy és miként tanítsunk. Sok a tennivaló. Nagyon sok fáradt tekintetű, szegény és félművelt fíu ül az iskolában, lesí, hogy hová vezettetik. Mikor nekünk a fiatal nemzedéknél intelligens, ragyogó szemek, munkát illető lelkesedés kellene, mert az az a motorikus erő, mely kibontakoztatja a tehetséget s magával ragadja a középszerűt is. (Vége következik.) jövője

20 8 IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK* A) KARÁCSONYI VÁSÁR. Iparmuveszeti KialhtasoK Ez a hivatalos elnevezése az Iparművészeti Társulat művészi apróságokból álló kiállításának, amely a múzeum baloldali folyosóit teljesen lefoglalja magának, bebízonyj tan j5 a2 észrevétlenül de mégis csak bekövetkezett fellendülést.... A Társulatnak rendkívül nehéz ma a helyzete. Kiállítási helyiség híjján nem fordulhat az iparművészet teljességével a közönséghez. Poétikus szobák, ínteríőrök szépségei előtt nem állhatunk meg ezídén. A kiállítás mostani darabjai sem érvényesíthetik magukban állván finomságaik minden rejtett báját... Intim zúgok nem kínálkoznak apró bronzok rejtelmes hátteréül, a Zsolnay-vázák kristályos csillogása nem törhet meg a mahagóniasztalok lapjának fénylő felületén. A gödöllőiek szőnyegei ís tulajdonképení hivatásuk betöltése nélkül pompáznak... És mégis... Igen, mégis beszélgetésbe erednek velünk, s ahogy emberek és műtárgyak közelebb, mindig közelebb kerülnek egymáshoz, elfelejtjük, hogy megkötött kézzel harcolnak eme művészet vezetői, hogy különbség van kiállítás meg vásár között. Aki visszaemlékezik nem régmúlt időkre, azokat meglepi a kiállítók névsorának gazdagsága. Eddig alig ismert nevek, vállalatok, ipartelepek sorakoznak egymásmellé, amelyek nem mesterséges, üvegházi művészetnek a képviselői. Ezek mind tettek. Nem érdemetlen reklámmal, de a munkára való komoly törekvéssel. Eredményekkel, amelyeknek jóleső érzés a megállapítása. Itt vannak mindjárt a csipkék, szőnyegek, szőttesek, varrottasok tervezői, elkészítőí. A számuk légió. Dékáni a saját kézimunka-telepével, Tar Antal, az iparművészeti iskola szerencséskezű növendéke, aki Thuróczy Dezsőnének halasi csipkéit tervezi, Undí Carla, akinek színhatásában nagyon finom, technikai kivitelben elsőrangú asztalfutója, egész csomó táskája díszlík a vítrínában, az iparművészeti iskola teksztílosztályának hölgyei, akik technikai képességüket nem mindig kvalitásos tervekre pazarolják. Remsey Jenőnek őskori vadászatot ábrázoló falíszőnyege egész művészet. És mert nagyon szép ez a szőnyeg, azonkívül, hogy gödöllői ís egész bizonyos vagyok benne, miről beszél. Nem kell hozzá katalógus t Hunor és Magyar vadászata a csodaszarvasra. A ma textilművészetéhez nemes szépségével hozzácsatlakozik a Társulat régi kalotaszegi varrottasaínak gyűjteménye, Morvay Jánosnénak mezőkövesdi hímzéseí, ezekből készített párnái, amelyeknek csupán a szegélycsípkéje bántja a szemem, A bőrmunkák között Nadler professzor növendékeinek érdekes batikjaí, Túlinak tárcái, írómappáí, a Lakatos Artúr tervei után készült kassai javítóintézeti termékek figyelemreméltók. Rauscher Lujza bőr- és selyembatík munkákat állított kí, amelyek mindenike számottevő fejlődésről beszél. A keramíkát Zsolnay, Fischer Emil és a székelyek képviselik. Zsolnay, mint mindig, most is egyedülálló. Fischer munkáin ís megcsillan a választékosabb ízlés, a székelyek termésében művészet ís van, meg olcsóság, ami nagyon fontos nálunk. Tudj' Isten miért, de eszembe jut a "Wiener Werkstätte sorsa, amely eleinte csak gazdagok számára termelt. Ma egészen helyesen az anyagiakban kevésbé megáldottakra támaszkodik. Bronzokban egész serege a méreteiben kicsiny, de kvalitásokban erős szobroknak sorakozik egymás mellé. Vedres, Vastagh, Bethlen, Demkó, Markup, Beszédes és Líípola az alkotóik. A Trefort- és Ráth-plakettek, Medrea Kornél Aquíleía című plakettje ís megállítanak. A Trefort-plaketta ma ís olyan, hogy hosszú ideig elnézzük, a Ráth emlékére készült apró bronz hátlapja valóságos művészi élmény, Medrea pedig eddig ismeretlen nevét művésznek a nevévé avatta. A hűn vitéz erős vonású ábrázata, a kantárszárral visszahúzott paripa feje kitűnően megmintázott dolgok.