EKOP Önkormányzati ASP központ felállítása projektről. Önkormányzatok tájékoztatása

Átírás

1 EKOP Önkormányzati ASP központ felállítása projektről Önkormányzatok tájékoztatása

2 AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP PROJEKT HÁTTERE A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program évi akciótervében az EKOP 3. prioritáson nevesítette az Önkormányzati ASP központ felállítása c. projektet a 1247/2011. (VII.28.) Korm. határozatban 2,35 milliárd támogatási összeggel. A 1236/2012.(VII.12.) Korm. határozatban a projekt támogatási keret összegét 2,6 milliárd forintban határozták meg. A 1422/2012. (X. 4.) Korm. határozatban jóváhagyták a projektjavaslatot és elfogadták ként történő nevesítését. Az önkormányzati adminisztráció konszolidációjára korunk elfogadott megoldása az ASP központ létrehozása, ez tekinthető ezen a területen követendő legjobb gyakorlatnak is. Az önkormányzati informatika stratégiai céljainak megvalósítására már 2008 óta tervezik az ASP központ kialakítását, azonban ez eddig még nem valósult meg. Az Önkormányzati ASP központok megvalósításának előkészítése 2008-ra nyúlik vissza, a térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztésére irányuló ROP pályázati kiírásokig, melynek során minden régióban egy alkalmazás-szolgáltató (ASP) központ létesítését célozták meg. A regionális operatív programok évi akcióterveinek módosításáról szóló 1183/2010. (IX.3.) Korm. határozatban előírtaknak megfelelően a pályázati konstrukciók törlésre, és egyúttal a támogató döntések visszavonásra kerültek. A projekt előkészítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) 2011-ben megkezdte, és egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt készített az önkormányzati alkalmazás-szolgáltató ASP központ modell kialakítására. Az EKOP számú pályázati felhívása áprilisában jelent meg, amelyre a Kormányzati Informatikai Fejlesztési ügynökség a projekt megvalósítása érdekében létrehozott konzorcium nevében júniusában pályázatot nyújtott be. A támogatás elbírálását követően a KIFÜ támogatási szerződést kötött a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. közreműködő szervezettel. A konzorcium tagjai: a Belügyminisztérium (BM), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Magyar Államkincstár (Kincstár), KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit (Kincsinfo) Kft., Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A KIFÜ egyben projektgazda és konzorciumvezető is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a projekt szakmai támogatását látja el.

3 ÖNKORMÁNYZATI IPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKRENDSZER GAZDÁLKODÓI SZAKRENDSZER Az Ipari és kereskedelmi rendszer feladata, hogy biztosítsa az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását és az adatok nyilvántartását, tegye lehetővé ügyek elektronikus úton történő intézését, valamint támogassa a jogszabályokban meghatározott KSH és egyéb rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, közzétételi feladatok elektronikus úton történő teljesítését. TÁMOGATOTT SZAKIGAZGATÁSI FOLYAMATOK 1. Üzletek ügyintézése - Nem üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi tevékenység bejelentése és nyilvántartásba vétele. Üzletköteles termékek forgalmazásának engedélyezése, illetve adatváltozás, üzemeltető váltás és üzleti tevékenység megszüntetésének bejelentése. 2. Telephelyek ügyintézése - Új telep nyitásának bejelentése, engedélyköteles ipari tevékenység folytatása esetén működési engedélyezési eljárás lefolytatása, illetve adatváltozás, üzemeltető váltás és ipari tevékenység megszüntetésének bejelentése. 3. Üzleti célú szálláshelyek ügyintézése - Egyéb szálláshely bejelentése és szálláshely vendégforgalmi adatainak rögzítése, nyilvántartásba vétele. Engedélyköteles szálláshelyek (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely) esetén működési engedélyezési eljárás lefolytatása, illetve adatváltozás, szolgáltató váltás és szálláshely szolgáltatás befejezésének bejelentése. 4. Rendezvények ügyintézése - A rendezvénytartás iránti kérelem benyújtását követően, a becsatolt iratok, a helyszíni szemén tapasztaltak, valamint a szakhatósági hozzájárulások alapján a rendezvénytartás engedélyezése és nyilvántartásba vétele. 5. Vásár, piac és bevásárlóközpont ügyintézése - Az üzemeltető kérelmének benyújtását követően, a becsatolt iratok, a helyszíni szemén tapasztaltak, valamint a szakhatósági hozzájárulások alapján vásár, piac és bevásárlóközpont engedélyezés és nyilvántartásba vétele. 6. Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás ügyintézése - Nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító szolgáltatók szálláshely-fenntartásának nyilvántartásba vétele. A település méretétől függetlenül, minden önkormányzatnak jelentős segítséget nyújthat az alkalmazás, mert a jogszabályban előírt a KSH adatszolgáltatás és az adatok Internetes megjelenítése, valamint az élelmiszer egészségügy, a polgári védelem, és egyéb területek kérésére történő, előre nem tervezhető adatszolgáltatási feladatok gyakoriak. Ezeket a feladatokat megfelelő minőségben csak program által támogatva lehet elvégezni. Az ipari és kereskedelmi engedélyezéssel kapcsolatos információk fontosak a helyi lakosság számára. Az üzletek által forgalmazott termékek és a nyitva tartás, a telepek engedélyezett tevékenysége, a szálláshelyek és rendezvények befogadóképessége olyan adatok, amire méltán lehet kíváncsi a szomszédban lakó. Az önkormányzathoz érkező lakossági bejelentések több mint a fele a helyi ipari és kereskedelmi objektumok működésével kapcsolatos.

4 GAZDÁLKODÓI SZAKRENDSZER A rendszer felhasználói: a helyi önkormányzatok (1254 szektor), a helyi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek - ideértve a polgármesteri hivatalt, a megyei önkormányzati hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt (1251 szektor), az országos nemzetiségi önkormányzatok (1252 szektor), az országos nemzetiségi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1250 szektor), a helyi nemzetiségi önkormányzatok (1247 szektor). a helyi nemzetiségi önkormányzatok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1246 szektor), a térségi fejlesztési tanácsok (1259 szektor), a térségi fejlesztési tanácsok által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1258 szektor), társulások (1249 szektor), a társulások által irányított önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szervek (1241,1248 szektor). A gazdálkodói rendszernek a könyvvezetést a kettős könyvviteli rendszerben, költségvetési számvitel és pénzügyi számvitel szerint kell vezetni: A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés - Áht. 14. (3) bekezdése szerinti - fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. Az integrált számítógépes rendszernek egyszeres adatbevitel útján kell biztosítania, hogy a gazdasági esemény hatása egyszerre jelenjen meg mind a könyvviteli számlákon, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokon, költségvetési és pénzügyi számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon.

5 A gazdálkodói rendszer kezelje: a főkönyvi könyvelés folyamatát: kontírozás, könyvelés, könyvelési adatok feldolgozása, könyvelési listák előállítása, pénzügyi tevékenységek folyamatát: kötelezettségvállalás, számlázás, vevő-szállító analitika, banki és pénztári funkciók, eszközök, készletek analitikus nyilvántartását, a felhasználók gazdálkodásra vonatkozó kontrolling tevékenységét, a jogszabályban meghatározott és vezetői információs kötelezettségek, igények teljesítését. A gazdálkodási modul részei: Pénzügyi és főkönyvi almodul, amely a hatékony gazdálkodáshoz szükséges információkat szolgáltatja a gazdálkodó eszközeiről, és pénzügyi helyzetéről. Teljes körű, naprakész nyilvántartáson alapszik. Vezető információs almodul, amely a szervezet minden szintjén rendezett, gyors és pontos döntési információkkal látja el a vezetőket (előirányzat felhasználás, gyorsmérleg, kimutatások stb.). Az adatfeldolgozásban egymásra épülés van: az önállóan működő (k) és az önállóan működő és gazdálkodó elkülönített könyvelést vezet, és elkülönített beszámolót készít, az önkormányzatra konszolidált beszámolót kell készíteni, a közös hivatal a székhely önkormányzat konszolidációjába épül be első lépcsőként, a közös hivatalokat az önkormányzati szintű konszolidációban kell figyelembe venni második lépcsőként (a közös hivatal működésének finanszírozása). A 4/2013.(I. 11.) kormányrendelet 37. szerint: 37. (1) A helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszeréről, az államháztartás központi alrendszeréről és az államháztartás egészéről - az éves költségvetési beszámolók adataiból - a Kincstár összevont (konszolidált) beszámolót készít. Az összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, a társulás és az általa irányított költségvetési szervek, konszolidálásával készül. (2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény 13. (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén a helyi önkormányzat készíti el a helyi önkormányzat összevont (konszolidált) beszámolóját az (1) bekezdés a) pontja szerint. 38. (1) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi, irányító szervi támogatások konszolidálását.

6 ÖNKORMÁNYZATI IRATKEZELŐ SZAKRENDSZER Az Iratkezelő rendszer feladata az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. A projektben bevezetésre kerülő rendszer megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendeletben foglalt előírásoknak. 1. Küldemények átvétele - A küldemények átvétele történhet centralizáltan vagy osztottan (szervezeti egységeknél). 2. Érkeztetés - Az érkeztetés lehet önálló részfolyamat vagy - az irat jellegétől függően - történhet az átvétellel, felbontással, szignálással, iktatással egy ütemben. 3. Felbontás - A felbontás lehet önálló részfolyamat vagy része lehet az átvételiérkeztetési munkafolyamatnak (az utóbbi esetben a címzett helyett az érkeztető hajtja végre). Az eljárásrend a címzett és az ügytípus függvénye lehet. 4. Szignálás - Az iratfelelős ügyintézőjének kijelölése. Szignálás esetén a Keretrendszerben található ügyintézői feladatkosár irányába a releváns adatokkal jelzést kell küldeni. 5. Előzményezés - Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. 6. Iktatás - A beérkező és kimenő iratok ügyek szerinti csoportosítása, az egész ügyre jellemző adatok és kezelési előírások rögzítése, illetve az alszámokra vonatkozó határidők és kapcsolódások rögzítése. 7. Kiadmányozás - Az önkormányzat által létrehozott, külső szervhez vagy személyhez küldendő irat (határozat, szakhatósági megkeresés, közbenső levél) aláírása és hitelesítése. A kiadmányozó (aláíró) megegyezhet a jegyzővel, de az SZMSZ vagy ügyrend alapján el is térhet attól. 8. Expediálás - Az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása. Az ügyintézési határidő teljesítésének szempontjából az expediálás időpontja mérvadó. 9. Postázás A kezelési feljegyzések végrehajtásának ellenőrzése, küldemények csoportosítása, ajánlott küldemények ragszámozása, postai feladójegyzék és futárlista előállítása, visszaérkező tértivevények érkeztetése és a kézbesítés eredményének bejegyzése. 10. Irattározás - Az ügyintézőnek legkésőbb a kiadmányozást vagy a postázást követően meg kell határoznia (papír alapú irat esetén rá kell vezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesülését. A lezárt ügyiratot át kell adni az irattárosnak. 11. Selejtezés - Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. 12. Levéltárba adás - A levéltárnak való átadásról az illetékes levéltárral való rendszeres (általában éves) egyeztetés keretében kell dönteni.

7 13. Belső iratküldések - Az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. 14. Archiválás - Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén az iktatókönyv zárásának részeként el kell készítenie az elektronikus érkeztető nyilvántartásnak, elektronikus iktatókönyvnek, azok adatállományainak (címlista, tételszám, megőrzés, naplózás információi) és az elektronikus dokumentumoknak az év utolsó munkanapi iktatási állapotát tükröző, időbélyegzővel ellátott, elektronikus adathordozóra elmentett változatát. Az elektronikus dokumentumokat külön adathordozóra kell elmenteni. A jegyző a levéltárral és a megyei kormányhivatallal egyetértésben, a jogszabályoknak megfelelő egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki az önkormányzati hivatal számára. Az irattári terv - az ügytípusok és irattározási utasítások jegyzéke - az iratkezelési szabályzat szerves részét képezi, annak kötelező mellékleteként. Az irattári tervet a Belügyminisztérium adja ki. Az iratkezelő rendszer képes a következő adatszolgáltatások, ügyiratforgalmi kimutatások előállítására: az ügyintézés mennyiségi és minőségi adatait tartalmazó vezetői információk; éves hatósági statisztikai jelentés a Kormányhivatal számára; ISO jelentések stb. Az ASP részeként bevezetésre kerülő iratkezelő rendszer az ASP-n belül önálló rendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható. Az ASP-n kívüli informatikai rendszerek és az ASP Iratkezelő közötti elektronikus kapcsolat létesítésének lehetősége az ASP keretrendszeren keresztül biztosítható. Az ASP projekt keretén belül az iratkezelési rendszerek migrációja nem valósul meg. A korábbi iratkezelési szoftver(ek) adatállományának migrációját a csatlakozó önkormányzat saját költségére, vagy ROP-os források igénybe vételével rendelheti meg.

8 ÖNKORMÁNYZATI ADÓRENDSZER Az adóügyi szakrendszer feladata, hogy biztosítsa a települési (helyi) önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi- és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését, tegye lehetővé az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. Az Önkormányzati Adórendszer ezen elvárásoknak megfelelve biztosítja a helyi adózással kapcsolatos adóhatósági feladatok ellátásának teljes körű informatikai nyilvántartás vezetésének támogatását, amelynek keretében: A hatósági tevékenység támogatására a jogszabályi előírásoknak megfelelő adatfeldolgozást, nyilvántartást biztosít a rendszer az elévülési időn belül az érintett adónemekre. Vezeti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyilvántartásokat. Biztosítja a kapcsolódó ügyiratok előállítását érdemi döntés sablonokkal kiegészítve egyedi és tömeges jelleggel, valamint támogatja kapcsolódó postázási és érkeztetési feladatokat is. A pénzügyi számviteli feladatok ellátását is biztosítja a pénzforgalom feldolgozásától, az adózói folyószámla kezelésen át a különböző pl. a gazdálkodási rendszer, a Magyar Államkincstár felé történő - adatszolgáltatásig. A rendszer része az elektronikus ügyintézés támogatása, egyenlegek lekérdezése, ügyiratok fogadása, bevallási űrlapok kitöltése, változásbejelentések, nyilatkozatok, kérelmek benyújtása mind a lakosság és vállalkozók részéről. Elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha arra az Önkormányzat rendeletében, a jogszabályi keretszabályoknak megfelelően bevezette, illetve lehetőséget adott rá. Kezeli a külső adatkapcsolatokat Magyar Államkincstár, KEK KH, NAV, továbbá a banki kapcsolatok és az önkormányzati főkönyv felé, továbbá támogatja az információ szolgáltatás rendjében meghatározott feladatokat. Segítséget nyújt a központi adójogszabályokból eredő helyi képviselőtestületi rendeletalkotáshoz, így a - képviselőtestület döntése alapján bevezetendő - helyi adórendelet megalkotásához. A nyilvántartó rendszer segítséget nyújt az Önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához, a bevételi javaslatok kidolgozásához.

9 INGATLANVAGYON KATASZTER SZAKRENDSZER Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, amely magába foglalja a földterületet, a földfelszínen lévő épületet, építményt, valamint a földalatti közmű építményeket is. A nyilvántartást és adatszolgáltatást a 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben előírt szerkezetben kell elkészíteni. A kataszter nyilvántartás az ingatlanok minden lényeges adatát tartalmazza. A nyilvántartás Adatlapokból, betétlapokból áll, amelyet borítólap fog össze. A nyilvántartás alapja a helyrajzi szám. A program biztosítja az adatok rögzítését, módosítását, nyomtatását, valamint a tulajdonból kikerült ingatlanok törlését olyan módon, hogy a nyilvántartásból kikerüljön, de visszakérdezhető legyen a későbbiek során is. Lehetőség van az intézményszintű adatbevitelre. A program biztosítja a kataszteri adat és betétlapokon belüli kitöltöttség ellenőrzését, a kataszteri betétlapokon belüli összefüggések ellenőrzését, valamint helyrajzi számonként a kataszteri betétlapok közötti összefüggések ellenőrzését. A program biztosítja az OSAP1616 statisztika elkészítését is: a KSH által kiadott statisztikai űrlapok kitöltése, a kitöltési útmutató alapján az ingatlanvagyon kataszter nyilvántartásból. Az elkészült statisztika tartalmilag és formailag megfelel a Kincstár által megadott tartalmi és formai feltételeknek. A program statisztikai hiba - és összefüggés vizsgálatot is végez, amely a statisztikai táblázatokon belüli és a táblázatok közötti összefüggés, valamint kitöltöttség vizsgálatot jelent. A program vizsgálja a statisztika átvételéhez a Kincstár által definiált statisztikai táblázatokon belüli és táblázatok közötti összefüggéseket. A statisztikában jelentkező hibák kijavításához segítséget nyújt oly módon, hogy a statisztikában jelentkező hiba könnyen visszavezethető az analitikus nyilvántartásra. Hibás statisztika nem szerkeszthető, azt csak az analitika javításával lehet korrigálni. A megyei program részére csak hibátlan adatszolgáltatást lehet továbbítani. A program biztosítja a 1/2002. (BK.8 BM, EüM, FvM, ISM-KöVIM-NKÖM-OM- SzCsM) értékelési irányelv teljesítése során az ingatlanok becsült értékének megállapításakor létrehozott értékbecslő betétlapok nyilvántartását, és ennek lekérdezési lehetőségét. A program paraméterezhető lekérdezési lehetőséget biztosít az önkormányzat ingatlanvagyon kataszter adatairól. Biztosítsa a Kataszteri napló adatainak lekérdezését. A módosítások, változtatások, törlések külön is lekérdezhetőek. Az elkészült lista igény szerint nyomtatható, valamint dokumentum állományban is megjeleníthető. A program lehetőséget nyújt az ingatlanok számviteli analitikus nyilvántartásához történő kapcsolatra. Amennyiben közvetlen kapcsolat nincs a gazdálkodási szakrendszer tárgyi eszköz nyilvántartása, ill. más tárgyi eszköz analitikus nyilvántartás között, készíthetők olyan lekérdezések/listák, amelyek az ellenőrzést lehetővé teszik.

10 A program biztosítja az ASP keretrendszer által nem biztosított adatokra vonatkozóan a kataszteri lapokhoz kapcsolódó címadatok, tulajdonosok adatainak kezelését, egyszeres tárolását, módosítását, az adatlapokon a kiválasztással történő rögzítését. Az ingatlan kataszter saját kódszótár adatainak karbantartását. A program bevezetése során sor kerül a csatlakozó önkormányzatok részére a kataszteri adataik teljes körű migrációjára az új rendszerbe. A migráció során megtörténik a migrált adatokra vonatkozóan a kataszteri adat és betétlapokon belüli kitöltöttség ellenőrzése, a kataszteri betétlapokon belüli összefüggések ellenőrzése, valamint helyrajzi számonként a kataszteri betétlapok közötti összefüggések ellenőrzése és javítása. A rendszer megfelel a hatályos jogszabályoknak, illetve a működés során biztosítani fogja a jogszabály változások követését. Az adatok biztonsága érdekében a megfelelő szintű és mennyiségű adatállomány mentést, tárolást az ASP központ üzemeltetési szolgáltatása látja el.

11 ÖNKORMÁNYZATI PORTÁL (RENDSZER) Az önkormányzati portál (rendszer) két fejlesztett megoldást jelent: Települési honlap, amely elsősorban információs, tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be és információkat közöl az állampolgárok számára. Ez is, mint a többi szakrendszer, egy opcionálisan választható megoldás, az ASP központhoz csatlakozó település megtarthatja a meglévő honlapját. Elektronikus Ügyintézési Felület, amely az ASP központhoz kapcsolódó elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Ezt a megoldást csatlakozás esetén alkalmazni kell, egyrészt mint ügyintézői intranet portált, másrészt mint e-ügyfél modult a saját meglévő vagy az ASP projekt keretében fejlesztett és az ASP központban üzemeltetett települési honlapra linkelve. A megoldások tartalommenedzsment alkalmazásai lehetőséget biztosítanak a megfelelő jogokkal rendelkező önkormányzati felhasználók számára, hogy szabványos szerkesztőfunkciók segítségével szöveges, táblázatokkal, illetve képekkel illusztrált információkat helyezzenek el, azok jóváhagyást követően interneten keresztül elérhetők legyenek. Települési honlap struktúra Az ASP projektben fejlesztett honlap tartalmi rendezettsége lényegében az alábbi szerkezeti felépítés alapján kerül kialakításra: Települési információk - A település általános bemutatása o Történeti, földrajzi, gazdasági, statisztikai adatok média megoldásokkal (google térkép, kép, videó anyagok) Település marketing - A helyi élet sajátosságai o Szolgáltatások, intézmények (szociális-, egészségügyi szolgáltatások, vallási intézmények, civil szervezetek stb.) o Helyi gazdaság jellemzőinek, szereplőinek bemutatása o Turizmus: programok, szálláshelyek, vendéglátás, közlekedés, stb. Önkormányzat: o A helyi önkormányzat adatai: Alapadatok, testületek, bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek, stb. o Polgármesteri Hivatal adatai: elérhetősége, ügyfélfogadási rendje, szervezetei, stb. o Közérdekű adatok: szervezeti felépítés, tevékenység, gazdálkodás o Önkormányzati dokumentumtár: Rendeletek, testületi ülések jegyzőkönyvei, stb. o Hirdető tábla (közlemények, tájékozatók, hatósági hirdetmények, álláshirdetések, pályázatok, stb.) o Közigazgatási linktár Helyi hírek, események Honlap eszköztár: o Eseménynaptár /Szavazás /Fórum /Közösségi portál kapcsolatok (Facebook, Twitter, stb.) /Médiatár (kép, videó, hang) /Hirdetési felület A települési honlap keretmegoldásának testre szabásához az ASP központ egy választéklistát bocsát a csatlakozó település rendelkezésére a honlap kinézete és a tartalom struktúra véglegesítéséhez.

12 A honlap tartalmi szerkesztése (információk feltöltése és azok naprakészsége) valamint pl. a fórum használat moderációja a működtetés során az önkormányzat feladata. Elektronikus Ügyintézői Felület Az Elektronikus Ügyintézési Felület (EÜF) lehetővé teszi az üzleti és lakossági elektronikus ügyintézést hatósági és helyi ügyekre vonatkozóan. AZ ASP központ által kínált megoldás az e-szolgáltatásokra vonatkozó uniós előírások 3. szintjét kínálja. A honlappal rendelkező önkormányzatok már majdnem fele nyújt valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalkozások számára. (A leggyakrabban előforduló elektronikus szolgáltatás a honlappal rendelkező önkormányzatok esetén az adóügyekkel kapcsolatos.) Az EÜF az ügyfél oldalon egy települési honlapra linkelhető modulként kerül megvalósításra és az alábbi szolgáltatásokat fogja biztosítani: Ügyfélszolgálati elérhetőségek Eljárásrendek gyűjteménye Letölthető űrlapok gyűjtemények Személyes ügyintézési beállítások lekérdezése, módosítása. Ügyfélkapus azonosítás az ügyfél e-ügyintézéséhez Időpont kérés interneten Ügyindítás e-űrlapok kitöltésével és beküldésével Ügykövetés (archív folyamatban lévő előre jelzett) Ügyfél dokumentumtár Egyenlegek lekérdezése (pl. adófizetési kötelezettség) e-fizetés Az EÜF ügyintézői oldala egy önkormányzati intranet portálként kerül kialakításra, amely egy több funkciós munkafelületet nyújt a csatlakozott önkormányzatok ügyintézői és vezetői számára. E felületen elérhető funkciók, szolgáltatások a következők: Személyes ügyintézési beállítások lekérdezése, módosítása. Jellemző beállítási lehetőségek: cím, telefonszám (SMS), automatikus értesítések, elvárt biztonsági szint a kapcsolattartásban, hozzájárulás gépi ügynöki szolgáltatásokhoz, ügyintézési meghatalmazások (nevében eljáró könyvelő, ügyvéd). A kiválasztott szakrendszerek indítási pontja Ügyintézői feladatkosár, melyet a rendszer gépi ügynöke tölt fel az elektronikus úton szervezett munkafolyamatokból Hivatali belső híráramlás: belső hirdetések, közlemények, stb. Hivatali dokumentumtár: tudástár, rendeletek, munkaanyagok, stb. Kötegelt szolgáltatások, pl.: címlista alapján nyomtatás és kipostázás, tömeges sms küldés (önkormányzat saját költségére) Elektronikus oktatási rendszer: Elektronikus tananyagok a rendszer használatáról és egyéb (pl. közigazgatási képzés, munkavédelmi oktatás) oktatási anyagokkal Vezetői információk Az EÜF mindkét oldalán biztosított lesz az ASP központ saját tájékoztató és (hiba)bejelentő felülete.