Regionális világgazdaságtan - tételek -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális világgazdaságtan - tételek -"

Átírás

1 Regionális világgazdaságtan - tételek - 1. Ismertesse a XXI. századi nemzetállamok gazdasági feladatait, szerepét! A nemzetállamok stabil üzleti környezet megteremtésével, illetve emberi erőforrás és technológiai infrastruktúra fejlesztésével képesek hosszú távon megalapozni a gazdasági fejlődést, mivel az államok azon nemzetközi nagyvállalatokat igyekeznek magukhoz csábítani, amik jelenleg az erőforrások és FDI jelentős rész fölött rendelkeznek. Meg kell azonban találni az egyensúlyi pontot a piaci önszabályozás és az állami beruházás mértéke között (láthatatlan kéz vs. jóléti állam). A fő probléma a túlzott állami beavatkozással, hogy az állam ilyenkor nem a tényleges feladataira koncentrál- mondja Stiglitz. Keynes szerint az állam feladata az, amivel senki sem foglalkozik, tehát az állampolgárok nem tudják ellátni. Az állam szerepe folyamatosan változott az idők során, hol a minimális állam, hol pedig a széleskörű állami beavatkozás volt jellemző. Mára a TNC-k számára kedvező feltételek megteremtése vált az állam elsődleges gazdasági feladatává (ld. fönt). Mindez nem érinti a hagyományos állami feladatok körét (védelem, közrend biztosítása etc.). A felgyorsult globalizáció korában az új trendek kikényszerítik a proaktív (kezdeményező) gazdaságstratégiát és a kompetitív (megteremthető) előnyök létrejöttének aktív támogatását. A feladatok tehát a következők: humántőke fejlesztése, oktatás korszerűsítése, K+F kapacitások megteremtése húzóágazatok ösztönzése, serkentése gazdaságon belüli input-output kapcsolatok fejlődésének ösztönzése TNCk számára fontos lokális előnyök megteremtése anyagi és társadalmi infrastruktúra megteremtése társadalmi kohézió megőrzése. Az egyes országok versenyképessége mára már nagy részben a vállalati szférára épül. A gazdaságpolitika fontos szempont a vállalatoknak, az állam szelektál az ágazatok között a támogatási és fejlesztési politikán keresztül. Az állam befolyásolhatja a vállalati szféra versenyképességét az erőforrások átcsoportosításával. Ezen felül hatással lehet a nemzetközi térben mind a hazai mind a külföldi vállalatok a kereskedelmi és beruházási pozícióira. Továbbá az állam a társadalmi és kulturális tényezők által befolyással van a humánerőforrásra is. Szentes szerint egy ország versenyképességét az határozza meg, hogy mennyire képes beépülni a TNC hálózatokba, valamint, hogy a kormányzat, társadalom, TNC hármas által milyen kompetitív előnyök teremthetőek. Tehát az országok világgazdasági versengése nem csupán a termékek és szolgáltatások világpiaci versenyét jelenti. 2. Mit jelent a nemzetgazdaságok és régiók versenyképessége? Milyen formában értelmezhető? Hogyan mérhető? Miből eredeztetethetők a regionális különbségek? Az egyes országok versenyképessége mára már nagy részben a vállalati szférára épül. A gazdaságpolitika fontos szempont a vállalatoknak, az állam szelektál az ágazatok között a támogatási és fejlesztési politikán keresztül. Az állam befolyásolhatja a vállalati szféra versenyképességét az erőforrások átcsoportosításával. Ezen felül hatással lehet a nemzetközi 1

2 térben mind a hazai mind a külföldi vállalatok a kereskedelmi és beruházási pozícióira. Továbbá az állam a társadalmi és kulturális tényezők által befolyással van a humánerőforrásra is. Szentes szerint egy ország versenyképességét az határozza meg, hogy mennyire képes beépülni a TNC hálózatokba, valamint, hogy a kormányzat, társadalom, TNC hármas által milyen kompetitív előnyök teremthetőek. Chikán szerint a nemzeti versenyképesség a nemzetgazdaság azon képessége, hogy a nemzetközi kereskedelem támasztotta követelményeknek megfelelően úgy képes létrehozni, termelni, elosztani és szolgáltatni termékeket, hogy közben saját termelési tényezőinek hozadéka növekszik. Tehát az országok világgazdasági versengése nem csupán a termékek és szolgáltatások világpiaci versenyét jelenti. Versengést jelent a fejlődési folyamatok előrehaladásában, a kedvezőbb világgazdasági pozíciókért végrehajtott alkalmazkodásban, a dinamikus gazdasági pozíciókért a vállalati szektor támogatásában, a külső erőforrások megszerzésében és a transznacionális hálózatokba való bekapcsolódásban. A versenyképesség az alábbiakban mérhető le: a térség más országokhoz viszonyított dinamikája a külső erőforrások megszerzésére és bevonására való képesség versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító TNCk hazai bázisává válásának képessége megfelelő gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai környezet biztosításának képessége a hazai és külföldi vállalatok eredményes és társadalmilag hasznos működése érdekében a termékek és szolgáltatások, illetve a tőke exportjában való világpiaci vagy regionális részesedés általában a világgazdasági pozíció javítására, aszimmetrikus interdependenciák rendszerén belül kedvezőbb helyezet elérése és nemzetközi alkuerejének növelésére való képesség. a nemzeti versenyképességet úgy érdemes értelmezni, hogy a vizsgált országot a tényleges viszonyai közé helyezzük, és figyelembe vesszük a vele hasonló pozícióval és teljesítménnyel rendelkező nemzetgazdaságokat, tehát a tényleges versenytársakat (pl. akik ugyanazt vagy ugyanoda exportálnak) a pozíciók és előnyök megtartására elegendő, ha a vizsgált ország a tényleges riválisokhoz képest bizonyul hatékonyabbak az effektív versenyképesség magában foglalja azt is, hogy a riválisok csoportja változhat (pl. világpiaci vagy ágazati átstrukturálódás miatt), vagy lehetséges, hogy kereskedelem vagy tőkeáramlás szempontjából más-más rivális ország csoportot kell figyelembe venni. 3. Ismertesse a fejlődő/fejletlen gazdaságok és nyersanyagexportőr országok kihívásait, fejlődési problémáit, fejlődésüket hátráltató tényezőket! A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás korának máig nem múlt el a hatása, az egykori gyarmatok az elmúlt évszázadokban a nyersanyag-kitermelésre szakosodtak. WTO World Trade Reportja alapján jelenleg is a latin-amerikai export 2/3-t, az afrikai export ¾-t teszi ki a nyersanyagexport. Az energiaexportőröknek (Nigéria, Venezuela, Szaúd-Arábia) ez kedvező lehetőséget jelent, viszont a különböző fémek és a gyémánt viszonylag koncentrált területen jelentkezik,valamint az egyéb bányászati és mezőgazdasági export kedvezőtlen 2

3 alkupozíciót jelent. A nyersanyagpiacok jellemzően telítettek keresleti oldalról, és könnyen helyettesíthetők, így sem áremelkedést, sem értékesített volumennövekedést nem igazán tudnak elérni. A világkereskedelem százéves alakulását tekintve mind az árak, mind az eladott mennyiség növekedése, mind a termelékenység tekintetében a nyersanyag-kitermelés lassúbb exportbevételi növekedési lehetőségeket eredményezett, mint a feldolgozóipar vagy az exportképes szolgáltatások. Ez pedig folyamatos jövőbeni lemaradást eredményezett. A máig ható kedvezőtlen hatásokat tovább erősítette a monopolizáció és a tőkekivitel kora (19.századi gyarmati rendszer), amely időszakban a gyarmatokon lévő nyersanyag-kitermelő ágazatokban jelentős beruházások történtek, a nemzetközi kereskedelemben pedig monopóliumra törekedtek. A II. vh végén kialakított Bretton Woods-i rendszer felszámolta végleg a gyarmati rendszereket, de nem volt képes kezelni a gyarmati típusú munkamegosztásból eredeztetett nemzetközi fejlődési szakadék problémáját. A fejlődési szakadéknak egyszerre van jövedelmi, technológiai és jóléti vetülete. A 20.század második felében tovább koncentrálódott a jövedelem, a fogyasztás, az energiafelhasználás a legfejlettebb OECD országokba. Afrika A kontinens országainak zöme nyersanyagtermelőként kapcsolódott be a világgazdaság működésébe, ami a mai napig rányomja bélyegét arculatukra és fejlődési kilátásaikra. Az afrikai országok exportjának zömét mezőgazdasági ( Ghána, Kenya, Etiópia) és bányászati nyerstermékek (Botswana, Guinea, Niger, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mauritánia, Namíbia), illetve energiahordozók (Nigéria, Angola, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság, Gabon) alkotják. Az afrikai országok nagy részének igen koncentrált az exportportfóliója, azaz a kivitel nagy részét mindössze néhány termék adja. Pl. Nigéria exportjának 98%-t 2005-ben az energiahordozók tették ki. Ennek következtében az afrikai országok jelentős része ki van téve a világpiaci árak ingadozásaiból fakadó sebezhetőségnek és függésnek, ami jelentős negatív hatásokkal lehet az ország fejlődésére. 70-es évektől tartós csökkenésnek indultak a nyerstermékek világpiaci árai, ami folyó fizetésimérleg, és költségvetési deficithez vezetett. Beindult az afrikai országok kumulatív eladósodása, ami együtt járt az államapparátusok szétzilálódásával. A nyerstermékek világpiaci árai környékén kezdtek emelkedni, az afrikai országok zömének jelentősen növekedtek exportbevételei és javultak cserearányai, ami egyrészt forrásokat teremtett a növekedéshez szükséges beruházások finanszírozásához, másrészt olcsóbbá tette importjuk finanszírozását. Mindez gyorsította növekedési ütemüket. De pl Nigéria esetén az olajkitermelésre szakosodás negatív mellékhatásai, a korrupt és elhibázott gazdaságpolitikát folytató elit, és az állandó katonai hatalomátvételek. A nagy lökés elmélete szerint a nyersanyag árak emelkedéséből fakadó bevételek hatékony, kellően koordinált beruházása jelentheti a fejlődő országok számára a legbiztosabb kitörési lehetőséget a szegénységcsapdából. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a nyersanyag termékexportőr országok képtelenek voltak élni ezzel a lehetőséggel. Még ha a kormányzatok kezdetben igyekeznek is minél többet megtakarítani az előre nem tervezett bevételekből, a különböző partikuláris érdekek nyomására előbb utóbb nagyarányú beruházásokat kezdenek el finanszírozni. Az így megindult beruházási hullámban gyakran többet költenek, mint amennyi a költségvetés eredeti többletbevétele volt, ami eladósodáshoz vezet. A megnövekedett kormányzati kiadások többnyire költségvetés-szerkezeti változásokkal is járnak, ami miatt nehézségekbe ütközik a kiadások csökkentése a nyerstermékárak visszaesésének esetén. Ilyen körülmények között előbb-utóbb fájdalmas stabilizációra lesz szükség, ami erősen visszaveti a gazdaság növekedését. Megoldás: a költségvetési kiadásokat függetleníteni kell némileg az olajbevételektől, így elkerülhetők hosszabb távon is a negatív költségvetési sokkok. A kormányzatnak 3

4 törekednie kell a bevételek egy részének megtakarítására, és csak olyankor használhatja fel azokat, ha a világpiaci árak csökkennek. Rövid összefoglalás: A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyagellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is. A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást, és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. Helyzetüket tovább rontotta, hogy a nyers-és alapanyagok ára a 70-es évektől a csökkenő kereslet miatt relatíve alacsonyabbá vált. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani, a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája érvényesül. A fejlődő országok függőségét tovább erősítette a 70-es évektől megindult eladósodási folyamat, mivel a szorult helyzetből csak a fejlett gazdaságok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF, Világbank) feltételekhez kötött hitelei révén kerülhettek ki. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái sem adnak alkalmat, számítások azt igazolják, hogy a fejlődő országok lemaradása tovább fokozódik. 5. Ismertesse a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem sajátosságait, működési módját, nemzetközi harmonizációját és a szolgáltatáskereskedelem nemzeti korlátait! Világgazdaságtan Ma már szinte minden egyes országban (legyen a fejlett vagy fejlődő) a szolgáltató ágazat került túlsúlyba ez jó hatással van a nemzeti termékeke előtérbe kerülésére, illetve a foglalkoztatásra új szolgáltatási ágazatok jelentek meg, megváltozott a legtöbb hagyományos szolgáltatási tevékenység súlya nőtt a szolgáltatások nemzetközi forgalma és az ágazat globalizálódása, ezért nemzetközi egyezményekre volt szükség (ld. később), hiszen a szabályok hiánya mindinkább gátjává vált az igények kielégítésének megkezdődött az állami felügyelet álló szolg. ágazatok korlátozásainak leépítése (telekommunikáció, szállítás, biztosítás, pénzügy) a nyitás hatására a kereslet is növekedni kezdett e fejlődés legfontosabb tényezői: o az állam (jóléti ellátások, védelmi fejlesztés) o feldolgozóipar szerkezetmódosulása (nemzetköziesedés, gyors világkereskedelmi bővülés o a termelői szolgáltatások externalizálódnak bizonyos tevékenységeket (amiket korábban maguk végeztek) most kihelyeznek, ezeket egy szolgáltatásokat nyújtó cég végzi el ez egyrészt szakszerűbb másrészt nagyobb a lehetőség a méretekből adódó megtakarításra (pl. elég kevesebb alkalmazott) A szolgáltatások összetételének meghatározása: o a fejlődő országokban a tevékenység zöme alacsony technológiai szinten áll, alacsony munkaerőt igényel ez gyenge hatásfokú, nem eléggé termelékeny o a fejlett országokban a modern üzleti tevékenységgel összefüggő szolgáltatások súlya nagyobb (pénzügyek, informatika) 4

5 négy szolgáltatási kategória: o a határokon átlépő szolgáltatások o külföldön igénybe vett szolgáltatások (turizmus, oktatás) o helyben létrehozott fiók-vagy leányvállalat útján lebonyolított szolgáltatásexport o az importőr országban nyújtott egyéni szolgáltatás (orvosok letelepedési engedély) a kereslet folyamatosan változik, a munkahelyek száma is véges a szolgáltató szektorban, azonban a szolgáltatás jóval munkaintenzívebb a többinél aszimptomatikus stagnálás: a gyengébb termelékenységű ágazat (szolgáltatás) aránya annyira megnő, hogy a termelékenyebb (ipar) nem tudja az általános termelési mutatókat lényegesen befolyásolni A szolgáltatások típusai: a termelési tényezők és a szolg. igénybevevőjének országok közötti helyzetváltoztatása nélküli tranzakció egy adott országban előállítják a szolgáltatást, majd exportálják a termelési tényezők nemzetközi áramlása, a szolgáltatás igénybevevője azonban helyben marad a szolg. igénybevevője megy a szolgáltatás nyújtásának helyére a termelési tényezők, az igénybevevők és a szolgáltatók egyaránt határokat lépnek át Nemzeti korlátok: a termelési tényezők vagy a szolgáltatást igénybe vevők mozgásának megakadályozása hátráltatja o a szolg. nk. kereskedelmét o a szolgáltatások árainak nk. kiegyenlítődését o a termelési tényezők nk. árkülönbségeinek kiegyenlítődését a szolgáltatáskereskedelmet korlátozó politika nyíltabb és burkoltabb formában egyaránt megjelenhet: o magát a szolgáltatásügyletet gátolja o a szolg. előállítását szolgáló termelési tényezők áramlását korlátozza o a szolg. igénybevevőinek mozgása elé gördít akadályokat a fogyasztóvédelem érdekében erős állami szabályozás és ellenőrzés: ezek gyakran szociális okokból születnek, így protekcionista célkitűzésektől vezérelve gyakran előnyben részesítik a hagyományos hazai szolgáltatókat a szabályozás legfőbb formái: o közüzemi szolg. díjainak ellenőrzése o szállítási díjak és vállalkozások engedélyezése o mennyiségi korlátozások főként a működési engedélyek kiadásán keresztül o állami tulajdon vagy ellenőrzés a telekommunikáció, a rádióadások, kábeltévé és a tömegtájékoztatás területén o bankok, biztosítók, értékpapír-forgalmazók szerkezetének és tevékenységének szigorú ellenőrzése a nemzetállamok gyakran hangsúlyozzák a verseny destruktív jellegét, ahol nagy állandó költségekkel és veszélynek kitett változó kereslettel kell szembenézni itt a verseny csődökhöz és a szolg. állandó változásához vezet a másik érv a fogyasztók hiányos informáltsága (a vevők számára azonban sok esetben nem éri meg az információk feldolgozása pl. egy biztosítótársaság mérlegének áttekintése) 5

6 a gazdasági változások és az új technológiák növelik az elvárásokat az állammal szemben, nagyobb terhek a szoc. ellátórendszerre: oktatás, eü. A szolg. nk kereskedelmének liberalizálása a GATT-ban a szolgáltatások még nem jelennek meg először CUFTA USA-Kanada ker. megállapodásban (ezt később érvényesítik a NAFTÁ-ra is) o szabályozási reformok: a technológiai újítások fokozták az infrastrukturális szolgáltatások versenyét az új termékek nem illettek a meglévő szabályozási rendszerhez fejlődött a szab. közgazdasági háttere, nőtt a szabályozási módszerek gazdasági hatékonysága a szab. módszerek nemzeti különbözőségei költségnövelő tényezővé váltak GATS: Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény o fontos követelmény: átláthatóság a tagországoknak közzé kell tenniük a szolg. kert érintő összes rendelkezésüket o legnagyobb kedvezmény elve (kiv. regionális integrációban résztvevők) o az az állam, amely piacra jutási kötelezettséget vállalt, a hazai és külföldi vállalatokat azonos elbánásban kell részesítenie (ez lehet teljes vagy részleges kötelezettségvállalás) o a kiskereskedelem nem képezi az ágazati tárgyalások témáját, ellenben: telekommunikáció, pénzügyi szolg. (telekommunikációs hálózatok diszkriminációmentes használata) szállítás szakmai szolgáltatások pl. könyvvitel nemzetközi szabványelőírások o a GATS nehézségeket okozhat a fejlődőknek az általános alapelvek miatt, amelyekben sok veszélyt látnak, ezek legnagyobb kedvezmény átláthatóság liberalizálásra vonatkozó kötelezettség o a szabályozással kapcsolatos utólagos ellenőrzés területei: biztosítékok állami beszerzések támogatások a GATS és a WTO o szubszidiaritás elve o ennek ára, hogy a szabályozás nem tud mindig alkalmazkodni a helyi feltételekhez, illetve nem lehet eléggé naprakész sem o figyelnek a demokratikus deficit elvére o a GATS célja, hogy minimalizálja a nk. szolg.kereskedelemben az állami beavatkozás torzulásait, főként a túlszabályozott szolgáltatási ágazatokban o itt is alkalmazhatók kivételek a legnagyobb kedvezmény elvével kapcsolatban: ezek érvényüket vesztik, amint nagyobb számú ország alkalmazza a hazai elbánás elvét EU: közös szolgáltatáspiac o 1968 vámunió: a szolgáltatások terén maradt legtovább érvényben 6

7 o 1985 Fehér Könyv: a szabályozások 15%-a a szolgáltatásokra vonatkozott (SEA előkészítése) harmonizáció a tagállamok fogadják el egymás nemzeti szabályozását vállalkozások szabad létesítése szabad munkaerő-áramlás képzettség kölcsönös elismerése üzleti szolgáltatások internalizálódás megy végbe Az egyes területek szabályozása röviden (EU) o pü. pü-i szolgáltatások és tőkemozgás liberalizása o szállítás szállítások liberalizálása a tagországok között tagállamon belüli szállításokban a korábban érvényben lévő korlátozásokat megszüntették o munkaerő-áramlás diszkriminációmentesség önálló vállalat alapításának és szolgáltatás végzésének szabadsága átfogó nyilvántartási rendszer kialakítása o banktevékenység egyszeri engedélyezés 1993 óta: a kiadott engedély az egész közösség területén érvényesül harmonizáció (de: anyaországi ellenőrzés elve) a bank származási országának szabályait több ország is elismeri A szellemi tulajdon nemzetközi védelme o 1980-as évek elejéig nem létezik szabályozás o 1980-as évek közepétől a technológiai újítások révén előtérbe kerül a K+F és az újítók nagyrabecsülése ma már mindenütt szabadalmak o a szellemi tulajdon elemei: tudás vagy információ, amelynek kereskedelmi értéke van eszmék, újítások, műalkotások szerzői jogok ipari tulajdonjogok speciális tulajdoni védelem: szellemi termék előállítói ipari titkok, közzé nem tett információk előállítás: a bejegyzett országban áru és szolgáltatási védjegy o a szellemi tulajdon természeténél fogva területhez között, ezért közös adminisztrációra van szükség o TRIPS: Trade-related aspects of Intellectual Property Rights a fejlődő országok is követik az ebben foglaltakat megnőtt a nk. intézmények szerepe a szellemi tulajdont magántulajdonnak tekintik a TRIPS befagyasztotta a jelenlegi technológiai aszimmetriát a fejlettek és fejlődők között o információszolgáltatás az államnak legitim lehetősége van ennek ellenőrzésére a következő területeken: nemzetbiztonság fogyasztóvédelem 7

8 személyiségi jogok fontos figyelembe venni, hogy amennyiben az információk szabadon állnak rendelkezésre, nincs értékük 6. Ismertesse a nemzetközi fejlődési szakadék problémát! Milyen területei aspektusai vannak a fejlődési szakadéknak? Milyen tényezőkkel magyarázható a fejlődési szakadék? Legsúlyosabb probléma: nemzetközi fejlődési szakadék léte és tágulása (É-D probléma): (ELŐADÁSRÓL) Szegény-gazdag országok ellentéte Ökológiai szakadék Technológiai szakadékok Demográfiai különbségek Nemzetközi fejlődési szakadék okai: Nemzetközi munkamegosztás történelmi alakulása (gyarmatok & gyarmattartók) Aszimmetrikus interdependenciák Fejlődő országok belső szerkezete Világpiaci és világgazdasági tökéletlenségek Közpolitikák tökéletlenségei A világkereskedelem alakulását tekintve mind az árak, mind az eladott mennyiség növekedése, mind a termelékenység tekintetében a nyersanyag kitermelése lassúbb exportbevételi növekedési lehetőségeket eredményezett, mint a feldolgozóipar vagy az exportképes szolgáltatások. Ez folyamatos jövedelmi lemaradást eredményezett (Prebisch- Singer-tétel). A máig ható kedvezőtlen hatásokat tovább erősítette a monopolizáció & tőkekivitel kora, azaz a XIX. századi gyarmati rendszer, amely időszakban a gyarmatokon lévő nyersanyagkitermelő ágazatokban jelentős beruházások történtek, a nemzetközi kereskedelemben pedig monopóliumokra törekedtek. A II. vh. végén kialakított BW-rendszer, amely a XXI. század elején is érvényes világrend intézményi keretét adja, felszámolta végleg a gyarmati rendszereket, de nem volt képes eddig kezelni a gyarmati típusú munkamegosztásból eredeztetett nk. fejlődési szakadék problémáját. A fejlődési szakadéknak egyszerre van jövedelmi, technológiai & jóléti vetülete. Az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) által évente publikált Human Development Report kiadványokban követhető, ahogy a XX. század második felében tovább koncentrálódott a jövedelem, a fogyasztás, az energiafelhasználás a legfejlettebb OECD-országokba. Ennek eredményeképp a világ lakosságának 20%-a fogyasztja el a világ jövedelmének 80-85%-át, a legfejlettebb & legfejletlenebb országok között egy főre jutó jövedelem tekintetében 32- szeresről 68-szorosra nőtt a jövedelemkülönbség. Ezzel együtt a 3. világ országaiban stagnál az éhezők (800mió ember) száma, a betegségek terjedését mindössze lassítani sikerült, egyes országokban (pl. Niger, Sierra Leone, Botswana, Zimbabwe) visszaesés tapasztalható a várható élettartamban az 1970-es évekhez képest. A fejlődési szakadék a világrend kardinális problémája, mivel számos nk. konfliktus az egyenlőtlen & elégtelen jövedelem- és erőforrás-elosztásra vezethető vissza. 8

9 Pl. A Kelet-Afrikát destabilizáló kelet-szudáni polgárháború a XXI. század elején is arról szól, hogy vagy az állattenyésztőknek vagy a gabonatermesztőknek pusztulnia kell, hogy a másik csoport életben maradásához szükséges élelmet meg tudja termelni. Szomália kalózkodás mint egyetlen jövedelemszerzési lehetőség; Afganisztán, Kolumbia kábítószer-termesztés. Ezek a példák is alátámasztják, hogy egyelőre a nk. intézményrendszer kudarcot vallott a nk. fejlettségi & jövedelmi különbségek kezelésében. Az as években hangoztatott Új Nemzetközi Gazdasági Rend koncepció felzárkóztatást segítő ajánlásai nagyrészt nem kerültek a sikeres megvalósulás szakaszába. 7. Ismertesse a nemzetközi munkaerőpiac főbb trendjeit, és hogy ezek hogyan hatnak a globális foglakoztatásra? 1. A munkaerőpiac globális problémái (Global Employment Report, ILO) Strukturális változások o A mezőgazdaság jelentősége a GDP 25%-áról mára 1-5%-ra csökkent. A szolgáltató szektor jelentősége nő. Képzettségtől függően valaki átkerülhet a szolgáltató- v.feldolgozóiparba; ha ennek feltételei nem adottak, bezáródik a mezőgazdaságba. Csökkenő közigazgatási foglalkoztatottság o Lásd lentebb, az állam szerepének visszaszorulásával függ össze. Informális gazdaság súlya o Illegális foglalkoztatás, fekete- és szürkegazdaság és így tovább Növekvő képzettségi elvárások o Másfajta feladatok, pl a mezőgazdaságban v. egy call centerben (utóbbihoz tudni kell olvasni, technikai eszközöket használni, idegen nyelven tudni.) Ez elé anyagi korlátok tevődnek, pl. Indiában a lakosság 30%-a iskolába sem jár - azonnali kizáródás. Csökkenő munkahelybiztonság, részmunkaidő o A garantált jövedelem pl. az EU-ban elég sokáig megvolt. A munkavállalót védő szabályozások ezeket most leépítik. Japán modell: társadalmi szabályozás, a munkavállaló hűséges a céghez, a cég a munkavállalóhoz. Az effajta társadalmi intézmények megszűnőben vannak. A TNC-k fajlagos munkaerőigénye alacsony. Nemzetközi polarizáció jobless growth o Lásd a diasor 4. diáján található táblázatot. Világszinten a foglalkoztatottak száma nő, de a foglakoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva csökken! Az éves gazdasági növekedés pozitív, miközben a foglalkoztatottság csökken. Miből következhet? Termelékenység javulása, pl. De ez a társadalmakon belül növeli a jövedelmi rést. o Mi a jobb: 1) ha nő a foglalkoztatás és a GDP is? Ekkor nincs technológiai fejlődés. 2) vagy ha jobless growth van? o Rawls igazságosság-elmélete vs. utilitarianizmus: a legleszakadóbbakat húzzuk vissza, vagy annak adjunk támogatást, akinél a legjobban hasznosul? Nők, diszkrimináció o Human Development Report foglalkozik vele, gender-related indexes: Genderrelated Development Index, Gender Empowerment Measure. A nők mennyire 9

10 vannak bevonva a munakerőpiacra. Szaúd-Arábia egy extrém példa, a nők nem dolgoz(hat)nak. Japánban a nők nem kerülhetnek döntéshozói pozícióba. o A közép- és felsővezetők között 9% a nők aránya. o Mennyire áldozzanak fel kapacitásokat a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében? Magyarországon, K-Európában marginálisan kezelik csak a kérdést. Urbanizáció o A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor koncentrációt igényel, míg a mezőgazdasági földek szétszórtak. Munkaerőkoncentráltság: a városfejlődés nem tud lépést tartani a munkaerő növekedésével, az életszínvonal csökken. TNC-k o Multinacionális vállalatok létrejötte a mezőgazdaságban, pl. United Brands, Unilever kizárólagos felvásárlói hatalmas területeknek (nyilván nagyon olcsón és függőségi viszonyban tartva ezáltal az ott dolgozókat). A multik hatékonyak. Fele- vagy harmadannyi ember kell ugyanannyi feladat ellátására, mint egy kkv-ban. o Állam szerepének változása: sok funkciót már nem az állam lát el. Közmű, távközlés privatizációja. A multik részéről elvárás, hogy minél olcsóbb államba szeretnék telepíteni gazdasági tevékenységüket. Olcsó állami működés = kevesebb adót kell befizetni. Ld.: hivatásos haderőre való átállás, nem esik ki a munkaerőpiacról az a sok ember a sorozás miatt. Adott szektorban az állam visszaszorul, mint foglalkoztató. ILO javaslata: háztáji gazdálkodást ösztönözzék olyan országokban, ahol 30-40% az inaktív, segélyből élő. Rossz hatékonyságú megoldás. A mezőgazdaság erősen skálahozadék-meghatározott ágazat (ergo akkor éri meg, ha nagyobb volumenben termel.) 2. Szegénység fogalma: UNDP, UNCTAD 1. jövedelmi szegénység (anyagi javak) 2. kizáródás a munkaerőpiacról 3. kizáródás az az egészségügyi ellátásból/javakból, az egészségből 4. kizáródás a információból 3. Nemzetközi munkaerő-vándorlás definíció: tartós lakhelyváltoztatás, önkéntes vagy kényszerű gazdasági értelemben befektetés az emberi tőkébe, munkaerő-elosztási optimalizáció Migrációs okok o Nem-gazdasági vs Gazdasági o Taszító (push) és vonzó (pull) tényezők o Egyéni vs. Csoportos optimalizáció A migráció gazdasági hatásai: o Aszimmetrikus jóléti hatások o Jövedelemtranszfer o Fogadó ország: adó- és járulékbevétel o Ingázók o Illegális bevándorlás 10

11 8. Jellemezze az USA globális gazdasági pozícióit! Hogyan változott/változik ez a pozíció a XXI. század elején? Elemzők felvetették, hogy a 2008-ban elkezdődött és 2009-re kiteljesedett globális pénzügyi és gazdasági válság további erodáló hatással lesz az USA korábbról datálódó, már az 1990-es évek végétől is jól érezhetően csökkenő dominanciájára. A válságot követően az amerikai pozíciók relatív gyengüléséről lehetett beszélni, kivéve a hagyományos katonai értelemben vett erőfölényt. Az 1990-es éveket követően a másfél évtizedes USA dominanciát a nemzetközi kapcsolatokban már felváltotta a többközpontúság, azaz a multipolaritás. A legnagyobb gazdasági egyben katonai hatalmak (Kína, EU, India, Japán, Oroszo., USA) együttesen a világ népességének valamivel több, mint 50%-át, a világ GDP-jének 75%-át adják. Az USA az évezred első évtizedét úgy zárta, hogy a világon a legnagyobb erőkoncentrációt tudhatta magáénak, mind gazdasági, mint katonai értelemben. A katonai kiadások még ben is az USA-ban voltak a legmagasabban, évi kb Mrd dollárra, ehhez kellett hozzávenni a két háború helyszínen, Afganisztánban és Irakban folyó műveletek éves szinten mintegy 700 Mrd-ot kitevő háborús költségvetését. Az USA a világ kulturális információs és innovációs képének az alakításában változatlanul élenjáró szerepet játszik. Ezt hiba lenne túlértékelni, és nem szólni az amerikai pozíciók relatív romlásáról: 1. GDP növekedési mértéke csökken: Az amerikai gazdaság a világ piacain játszott szerepének relatív zsugorodását jelzi, hogy az amerikai import a világimportnak már csak kb. 15%-át teszi ki. Ez még tovább fog csökkeni, mert a főbb versenytársak, mindenekelőtt az ázsiai óriásgazdaságok, Kína és India növekedési üteme jóval magasabbak lesz, mint az USA-é. A GDP-növekedés mértéke aligha az egyetlen dimenziója az USA erodálódásának. Az ún. szuverén vagyonalapok (sovereign wealth funds, SWF) látványos gyarapodása és mind nagyobb pénzügyi befolyása, amelyek az újgazdag országok (Kína, Kuvait, Oroszo., Szaúd- Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok) fölös állami pénzforrásainak befektetéseiből táplálkoznak, 2009-ben már mintegy 3000 Mrd dollár külföldön szaporított állami vagyont kezeltek. 2. Amerikai tőzsdék és az USD gyengülése: Hosszabb távon az amerikai tőzsdék vezető pozíciói is veszélyben vannak ban már a régi transzatlanti vetélytárs, a londoni értéktőzsde lett például a legnagyobb elsődleges új részvénykibocsátó. Figyelemre méltó az is, hogy USA dollár támadásnak lett kitéve. Ugyan mennyiségi értelemben még változatlanul meghatározó az amerikai fizetőeszköz, mint kulcsvaluta, mégis számos felhívás és kezdeményezés született a dollár egyeduralmának megtörésére. Alternatív tartalékeszközök kialakítására tettek javaslatot a világ többi fejlett országát reprezentáló OECD-ben is, valamint főleg Kína és Oroszország szorgalmazza, hogy a világgazd-ban a dolláron túlmutató, alternatív tartalékolás is szükséges. A es válság kapcsán égetővé vált az is, hogy az IMF és valutája, az SDR szerepének a növelésére tett korábbi erőfeszítések egyik legfontosabb gyorshitelezőjévé vált, de az EURO iránti kereslet is felélénkült Összességében a dollárt, mint nemzetközi tartalékeszközt is erodáló folyamat tehát bizonyosan nem áll meg, bár végső eredménye ma még meglehetősen bizonytalan, két okból is: 11

12 1. Egyrészt ma még nehéz megítélni a jelenleg is feltörekvő nagyhatalmak befolyásának várható változását, 2. Másrészt a nemzetközi gazd-i és pénzügyi szabályozási rendszer alakításának lehetséges módozatait 2009 júliusában még nem látni. A es válság során mind az amerikai, mint az európai kormányok többsége a pénzügyi szektorban olyan mértékű állami beavatkozásokat hajtott végre, amelyek élesen ellentmondanak a modern kapitalizmusról alkotott liberális képnek között a stabilitás és a ciklikusság egyszerre tartósan jellemezte az amerikai gazdaságfejlődést végére ez a tendencia tört meg. 3. Mértéktelen fogyasztás A 2008 végére kialakult gazdasági összehúzódás már többmilliós nagyságrendű munkahelyvesztéssel fenyegetett. Az összehúzódást egyértelműen az ún. big ticket item azaz a nagy értékű tételek (ház, autó, tartós fogyasztási cikkek) iránti kereslet drámai visszaesése folytán nyarának közepétől már látszott, hogy az USD fokozott és gyors ütemben erősödött, legalábbis a felerősödő válsághangulattal átitatott hónapokban, 2008 és főleg az euróval szemben. Az USA-ban felszínre tört ingatlanpiaci spekulációs fejlemények a 2. vh. óta nem látott lökéshullámokkal rengették meg az amerikai, majd a globális hitelpiacokat is tavaszán már nem az volt a kérdés, hogy a kialakult folyamatok válságnak tekinthetők-e vagy nem, hanem hogy a következmények mennyire lesznek súlyosak, illetve hogy hosszabb időtávlatban milyen módszerekkel lehetséges a válságenyhítés. Sokan látták úgy, hogy recessziós veszélyt jelző periódus legnagyobb gazdasági válsága lesz az USA-nak. Az 1950-es évek baby boom generációja az elmúlt 20 évben már egészen másképp viszonyult a fogyasztáshoz és megtakarításhoz, mint ahogy azt szüleik tették. A múlt és jelent megtakarítási-fogyasztási arányaiban a különbségek számszerűsítve mellbevágóak. A három évtizede még 10% feletti megtakarítási arány mára 0,5%-ra csökkent, a háztartások átlagosan jövedelmük ekkora részét nem fogyasztják el. A 78 millió embert számláló baby boom generáció ugyanis éppen a következő években kezd el nyugdíjba menni, és igen sokuknak az egyetlen vagyoneszköze a házuk, melynek értéke immár rohamosan csökken. Mivel azonban munkajövedelmük megszűnésekkor kénytelenek lesznek eladni, így még több eladó ingatlan kerül a piacra, az árak tovább csökkennek, és a folyamat lefelé éppoly könnyen öngerjesztővé válik, ahogy felfelé is az volt. Az amerikai gazdaság belföldi szereplőinek megtakarítási hajlandósága jó ideje alacsony. Az USA a kezdetben jelentéktelen kis gyarmati ország státuszából vált a világ legerősebb gazdaságává. Ugyanakkor ma is nettó adós és masszív tőkeimportőr. Kialakult egy súlyos nemzetközi hitelpiaci bizalomvesztés. A folyamatok hátterében alapvetően az 1985-öt követően kialakuló, erőteljesen csökkenő lakossági megtakarítási hajlandóság áll. Az amerikai gazdaság belföldi nettó megtakarításai az elmúlt 5 évben egyértelműen tovább zsugorodtak. Ezzel párhuzamosan a gazd. külső források iránti igénye és külföld felé való eladósodottsága pedig nőtt. Az árupiacon és a vagyontárgyak piacán kialakult jelentős amerikai túlkeresletet a külföld által felkínált pénzügyi források nyelték el, az amerikai gazd. külső finanszírozási igénye megoldódott. Felmerül azonban a kérdés, hogy a dollár a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya ellenére miért nem omlott össze? 12

13 A szabad forrást kínáló országok pedig, mindenekelőtt Kína, Japán, Németország és az OPEC tagországok eddig nem adták komolyabb jelét annak, hogy hátat fordítanak a dollárnak. Ezekért az USD-ben denominált aktívákért a külföldiek aligha kapnak kifejezetten vonzó magas hozamokat, akkor miért mégis ebben tartják a devizaeszközeik egy jelentős részét? Az, hogy ekkora mértékű adósságot egy gyengülő valutában a világ hitelpiacai mégis felszívnak a világ legnagyobb tartósan működő globális segélyprogramjának minősül egyben, amely nélkülözhetetlen csatornája a világgazdasági forrásáramlásnak. Mindezek ellenére világ beruházási, befektetési lehetőségei összességében még mindig az USA-ban a legjobbak. 4. Az ingatlanpiac, mint az amerikai gazdaság leggyengébb láncszeme: Az usa-i ingatlanpiacon 2004 és 2008 között kialakult torzulások tarthatatlanságát a I. negyedévében elmélyült likviditási válság nyilvánvalóvá tette. Ekkor az ingatlanpiac az amerikai gazdaság leggyengébb láncszemévé vált. Ez a túlságosan könnyű hitelfelvételeknek tudható be, ugyanis a gyengébb besorolású adósok számára is elérhetővé vált a jelzálogalapú finanszírozás. Az alapprobléma: az ingatlanpiacon a vételi oldal ereje óriási volt. Általános megállapításként az fogalmazható meg, hogy az ingatlanpiaci fejlemények egy jóval mélyebb szerkezeti és régebbi eredetű problémára vezethetők vissza. Ugyanakkor a több pénz nem megoldás a válságra, a több pénzzel nem lehet sem a termelést, sem a foglalkoztatást növelni. Makroszinten a pénz semleges, nem termel sem árut, sem vagyont, önmagában. Csak az emberi munka és a természeti erőforrások képesek árukat, s vele vagyon is létrehozni. Összegezve elmondható, hogy a válságra bűnbakot keresni felesleges, és nem is lehet, még az USA-t sem lehet hibáztatni mindannak ellenére, hogy bár globális pénzügyi szerepe csökkenni látszik, még mindig meghatározó mozgatórugója a világgazdaságnak. Ugyanakkor a nki pénzügyi szabályozás, tartalékolás, adózás és devizakereskedelem gyengeségeit annál inkább indokolt számba venni. Egy dolog biztos: a világgazdaságban a pénzügyeket tekintve új korszak kezdődött. 9. tétel: Hasonlítsa össze az USA 2 világháború közötti, 1945 utáni és XXI. század eleji pozícióját A kezdetek, a 2 világháború közti idő: Amerika az I. vh. előtt még csak részleges regionális hatalom volt, és erősen el volt adósodva Anglia felé. A vh. során aztán visszafizette ezen tartozásait és aláásta a brit pénzügyi szupremáciát. A 20-as években már a világtermelés 40%-át tudta magáénak, mégis elszigetelt óriás maradt, csak gyengén integrálódott a világgazdaságba. Ugyanakkor hatalmas tőkeállománya hozzáférhetővé vált mind a hazai, mind a külföldi hitelezés számára és 1929 között Amerika majdnem kétszer annyit kölcsönzött a külföldnek, mint Nagy- Britannia től ezeket a hatalmas alapokat elkezdték a külföldi befektetésektől a belföld felé fordítani (ez már a válság egyik előjele volt). A külföldi hitelállomány ekkor még egymilliárd dollárt tett ki, egy évvel később ez az összeg 700 millióra csökkent. Norman H. Davis megjósolta, hogy ha Amerika nem áll a kereskedelmi akadályok lebontásának élére, akkor nem fogják tudni törleszteni az adósságukat. Ezen tanács ellnére 1929-ben elfogadták a Smoot-Hawley vámtarifa törvényt, mely ban jogerőre emelkedett. 13

14 Az 1929-es nagy gazdasági világválság és annak következményei (aranystandard feladása, ötéves terv stb.) elvezettek a 19. sz-i világpiac összeomlásához. A válság alapvetően egy túltermelési válság volt, amely az egész világot sújtotta. Ennek megoldására vezette be F. D. Roosevelt a New Deal programját, melynek része volt többek között az országos pénzügyek magánkézből állami kézbe való vándorlása; a bankbetétek zárolása; az aranyforgalom tilalma; tudatos infláció; állami közmunkaprogram stb. Miután enyhültek a válság jelei, a társadalmi és gazdasági átrendeződés tovább erősítette az USA pozícióit a II. vh. alatt. A folytatás, a II. világháború utáni amerikai gazdaság (politika): Elkezdődött a világpiac újjáépítése a Bretton Woods-i egyezmény keretén belül amerikai irányítással (Roosevelt: New Deal globalizációja ). Eredményei: aranydeviza rendszer; monetáris intézmények (IMF, Világbank); nemzetközi pénzügyekben a versenyszféra szabályozóerejét felváltotta a központi szabályozás. A vh. után a tőkeállományt és az egyéb erőforrásokat újra el kellett osztani, hogy helyreállítsák a háború által okozott károkat. Amerika rengeteg ösztönzőt bevetett, hogy megindítsa a tőke külföldre áramlását, de nem bizonyult elégnek, hogy megtörje az ördögi kört ( Az elégtelen tőkemennyiség külföldön meggátolta a kormányokat, hogy megszűntessék az árfolyam ellenőrzést, az árfolyam ellenőrzés elbátortalanította az amerikai tőkét attól, hogy külföldre menjen, és az Egyesült Államok kismértékű magánbefektetései elégtelen tőkét tartottak külföldön ). A helyzetet végül a hidegháború kezdete oldotta meg. Amerika Nyugat-Európát és Japánt a világgazdaság bástyáiként kívánta felhasználni, mely cél megvalósításának első lépcsőfoka a Marshall-terv volt. A hatékony megvalósításban problémát okozott az évtized végén fellépő dollárhiány. Ennek kezelésére hatalmas belföldi fegyverkezésbe kezdtek, ami eszközt adott a kereslet fenntartásának, így a gazdaság nem függött az exportfelesleg fenntartásától. A külföldi kormányoknak nyújtott katonai segélyek, ill. katonai kiadások folyamatosan növekedtek 1950 és 1973 között, így pumpálva tőkét a világkereskedelembe, és így segítve elő a termelés növekedését. Ezt a 23 éves korszakot nevezik a kapitalizmus aranykorának, melynek végét egy felhalmozási válság jelentette. Az 50-es, 60-as években az amerikai reálbérek folyamatosan növekedtek, majd 1968 és 1973 között fel is gyorsult, megfékezve a kereskedelembe és a termelésbe befektetett tőke megtérülését. Ehhez hozzájött az olajválság, amely tovább nehezítette a megtérülést. Ezekben az években vezették be a lebegő árfolyamrendszert. Ekkor jött létre a dollárstandard is, 78-ig jónak tűnt, aztán megmutatkozik a dollár, mint világpénz összeomlásának a veszélye ben dollárkínálatot korlátozó intézkedéseket vezettek be (FED), hogy a kamat árát feljebb srófolják. Majd az iráni válság és a SZU afganisztáni bevonulását követően még erősebb szabályozást vezettek be, hogy megállítsák a pénzkínálat növekedését. A 80-as években stabilizálódott a helyzet. A Reagan kormány már erősen restriktív politikát folytatott, és megkezdték a New Deal eszméjének elhagyását (aktivizálódott a magánszféra, aminek a kormány nem a versenytársa többé, hanem leghűségesebb támogatója). Ezt követte egy deregulációs folyamat, melynek a célja az volt, hogy pénzügyi spekulációhoz kedvező feltételeket teremtsen az USA számára. Végül pedig az adósságállomány sosem látott méreteket öltött. 14

15 1991-re a költségvetési deficit és az adósságállomány is megnégyszereződött. A 90-es években az USA dominanciája óriási volt. Bush 90-ben tartott beszédében főként gazdasági szempontból értelmezte az új világrendet. Szerinte a szabadkereskedelemnek és a liberalizációnak el kell terjednie a harmadik világban is. Ma, a XXI. század elején: Amerikát között ciklikusság és viszonylagos stabilitás jellemezte. A recessziók ( ; kivételével) nem voltak igazán mélyek és tartósak ig visszatekintve csupán három nagy inflációs hulláma volt: ezek közül is kettő volt, ami a világgazdasági folyamatokkal összefüggő áremelkedés (a két olajválság). A világviszonylatban is az egyik legrugalmasabb munkapiaccal rendelkező USA-ban az ingadozás a foglalkoztatásban is szinte állandó volt, között az átlagos havi munkahelyvesztés kb. 100 ezer állást jelentett. A 2008 végére kialakult gazdasági összehúzódás azonban már többmilliós nagyságrendű munkahelyvesztéssel fenyegetett. Az USA gazdaságtörténetének első 300 évében nettó adós és jelentős tőkeimportőr-nemzet volt. Később, ebből a kezdetben jelentéktelen kis gyarmati ország státuszából vált a világ legerősebb gazdaságává. Ugyanakkor ma is nettó adós és masszív tőkeimportőr. Az 1990-es éveket követően a másfél évtizedes USA dominanciát a nemzetközi kapcsolatokban már felváltotta a többközpontúság, azaz a multipolaritás. A legnagyobb gazdasági egyben katonai hatalmak (Kína, EU, India, Japán, Oroszo, USA) együttesen a világ népességének valamivel több, mint 50%-át, a világ GDP-jének 75%-át adják. Az USA az évezred első évtizedét úgy zárta, hogy a világon a legnagyobb erőkoncentrációt tudhatta magáénak, mind gazdasági, mint katonai értelemben. A mintegy 14ezer Mrd dollárt kitevő GDP a világ legnagyobb nemzetgazdaságát reprezentálja. A katonai kiadások még 2009-ben is az USA-ban voltak a legmagasabban. Az amerikai gazdaság a világ piacain játszott szerepének relatív zsugorodását jelzi, hogy az amerikai import a világimportnak már csak kb. 15%-át teszi ki. Ez még tovább fog csökkeni, mert a főbb versenytársak, mindenekelőtt az ázsiai óriásgazdaságok, Kína és India növekedési üteme jóval magasabbak lesz, mint az USA-é. 10. telepes gyarmat mint fejlődési háttér mennyiben befolyásolta későbbi gazdasági pozí ciójukat az ilyen típusú területeknek? Meghatározóan hatott, hiszen a fejlődés akadályozása helyett, hozzájárult a gyors gazdasági és technológia fejlődéshez. Telepes gyarmatok: USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland feudális viszonyok helyett, kapitalista társadalmi modell és kultúra volt jellemző Nem integrálták a tulajdonviszonyokat, közösségi formákat az őslakosság a perifériára szorult Farmergazdaság Európa vált az elsődleges felvevőpiacukká (növekvő lakosság) Bérmunkára épülő gazdálkodás + tömeges bevándorlás -> belső piaci tömegfogyasztásra épülő feldolgozóipar megteremtése Bevándorlás növekedése belső piac dinamikusan növekedett (az export szerkezetben megmaradt a nyersanyag és élelmiszer-ágazatok jelentős súlya a XX.sz végéig) Kapitalista gazdaság, tőkefelhalmozás Hazai belső piacuk tömegfogyasztása magas. 15

16 Magas tőkevonzó képesség belső fogyasztói piacnak, magas jövedelemszintnek, technológia- intenzív termelési módszereknek köszönhetően. Kanada világ egyik legfejlettebb országa (gazdasági és technológia fejl), szolgáltatási szektor dominanciája mellett a fa és olajipar jelenti a húzóágazatot. Energetika terén önellátó. Ausztrália korlátozott politikai hatalom, gazdasági értelemben fajsúlyossá vált. Nyitott gazdaság, jó kereskedelmi kapcsolat, jól fejlett belső piac. Új-Zéland fejlett mezőgazdasági, ipari és tercier szektorral rendelkező ország USA majd a 11-es tételben! 11. Ismertesse az USA gazdaságának gyengeségeit! Ezen kívül milyen strukturális okok vezettek az amerikai pénzügyi válsághoz? Ismertesse az USA azon erősségeit, amely reményt ad arra, hogy az USA világgazdasági pozíciója tartható, védhető! (Kutasi 37-62) Az USA 2010-ben még mindig a világ legnagyobb erőkoncentrációjával rendelkezik: 14 ezer Mrd dolláros GDP-je és óriási katonai kiadásai is ezt mutatják. Ezt azonban nem szabad túlértékelni, szólni kell az amerikai dominancia erodálódásáról is: A világimportból való részesedése már csak 15%, ez várhatóan tovább csökken majd Kína és India növekedési üteme miatt. Probléma a fenti két ország energiaétvágya is: ez nem fogja hagyni, hogy az energia ára csökkenjen, ez által pedig az SWF-ek 1 szerepe nő Veszélyben a tőzsde is: 2008-ban pl. már London lett az elsődleges új részvénykibocsátó ez rossz ómen Több támadás érte az USD-t is: főként Kína és Oroszország hangoztatja a G20-ban, hogy a dollár mellett alternatív tartalékvalutára lenne szükség. Ennek ellenére a BIS (2009) szerint a világ legnagyobb központi bankjaiban a tartalékok 65%-a dollárban található meg, tehát ez csak hosszabb távú hatás lehet. o Felújult ugyanakkor egy nemzetközi (kompozit) kosárvaluta iránti igény, főként, mivel az IMF lett mostanában a világ legjelentősebb gyorshitelezője o Nehéz megítélni a feltörekvő hatalmak befolyásának változását o Kérdéses, hogyan lehetne átalakítani a pénzügyi szabályozási rendszert nemzetközi szinten o Könnyen elképzelhető, hogy az USA és NyEU elveszítik a pénzpiacokon szerzett hitelességüket a válság alatti megszorító intézkedéseik miatt, hiszen ez ellentmond a kapitalizmusról kialakított képnek Miért ciklikus az amerikai gazdaság? elméletek 1. Trend és ciklus: a ciklikusság tartósan jelen van a piacgazdaságban, hiszen a teljes kibocsátás és a termelékenységnövekedés nem haladnak együtt 2. A politikai üzleti ciklus: a kormányok pozitív mutatókat produkálnak a választások előtt 3. A ciklusok hossza: kiszámíthatatlan, mind a beruházási, mind a hitelpiacon 1 Sovereign wealth funds: az újgazdag országok (Kína, Szaúd-Arábia, Kuvait, EAE) fölösleges állami befektetéseiből táplálkozó alapok, amelyek pénzük jelentős részét az USÁ-ban fektetik be. 16

17 4. Multiplikátor akkcelerátor modell: a beruházások az elvárt profittól függnek, lényegében csak magukat látják a vállalatok 5. A teljes kapacitások korlátja felülről, illetve a negatív bruttó beruházás lehetetlensége alulról limitálják az outputingadozás mértékét, ennek pedig a készletváltozás a következménye. 6. Nemzetközileg ölelkező kibocsátási folyamatok erős függés a legfőbb partnerektől : Ciklikusság és viszonylagos stabilitás a fenti kettő egyszerre jellemezte az amerikai gazdaságfejlődést ebben az időszakban II.vh. után: stabilan meredek reálnövekedés ez tört meg 2008 végére Az USA ebben a 70 évben nem produkált nagy visszaesést a reál GDP-t tekintve, kiegyensúlyozott volt a növekedése, ugyanakkor kisebb válságok ciklikus ismétlődése tarkítja a képet ez az outputingadozások miatt alakult így (pl , 81-82, 90-91, 2001) Ezek a recessziók ugyanakkor egyre rövidebbek 1950-ig visszatekintve csak 3 nagy inflációs hullám volt, tehát meglepően tartós az árszínvonal, deflációs veszély csak 2008-ban alakult ki Ciklikusság a munkaerőpiacon: a kilengés átlagos mértéke a foglalkoztatásban viszonylag szolid volt, noha világviszonylatban is ez az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac (általában kb munkahely körül ingadozott ez a szám, 2008-ban ez milliós nagyságrendre váltott) mindez a nagy értékű fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése okozta (hiszen így csökkent pl. a gyárak termelékenysége) Reáleffektív dollárárfolyam-alakulás szintén viszonylag stabil, sikeresen alkalmazkodott a változó világgazdasági környezethez Még mindig nagy tehát a dollárba menekülés kényszere a világ nagy megtakarítói és a likvid államok részéről, ezért az USA aránytalanul jó hitelfeltételekhez juthat szinte bármilyen körülmények közepette (ld. 2009) : Növekvő külső finanszírozási igény az USA gazdaságában a válságot nem egyszerűen az elmúlt néhány év felelőtlen hitelezési gyakorlata váltotta ki, hanem a jelzálogok bedőlése, illetve az e miatt rossz pozícióban lévő, elfáradt fogyasztó 30 év alatt 10-ről 0,5 %-ra esett a megtakarítás, ami azért is súlyos, mert a baby boom generáció most megy nyugdíjba, s egyetlen vagyoneszközük a házuk, ami azonban egyre kevesebbet ér a piacon a nagy hitelező nemzetek ugyanakkor továbbra is masszívan támogatják az USA adófizetőit, ami a dollár árfolyamának folyamatos gyengülése miatt is megéri nekik a következőkben fejtik ki a válság szerkezeti okait : Megtakarítási-beruházási és növekedési folyamatok az USA gazdaságtörténetének első 300 évében nettó adós és jelentős tőkeimportőr volt, ez ma is így van 80-as évektől: az amerikai dollár folyamatosan gyengül a főbb valutákhoz képest, ami eladósodáshoz vezet ez a nemzetközi vagyoni pozíció romlását vonja maga után 17

18 között a megtakarítás nőtt ugyan valamivel abszolút értékben, de a nemzeti jövedelemhez képest jelentős csökkenés mutatkozik, ezzel párhuzamosan viszont nő a külföldi források iránti igény, ez megint csak eladósodáshoz vezet amíg a külső adós státusz 7%-os 1997-ben, addig 10 év múlva ez 43%, tehát a megtakarítások majdnem fele és mivel a hiteligény nem csökkent a megtakarítások csökkenése ellenére sem, így tovább nőtt a külső forrás iránti igény az árupiacon és a vagyontárgyak piacán kialakult jelentős túlkeresletet elnyelték a külföld által felkínált pénzügyi források (ez volt a kínálati többlet) 2007-re vált a hiteléhség tarthatatlanná, az indokolatlan forráséhség következtében Hitelezési ciklusok és pénzügyi innovációk a lakáspiacon kérdés, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ellenére miért nem omlik össze a dollár? azért, mert a világ megtakarításainak 2/3-át felszívja az USA, hitelezői nem fordítanak hátat neki ez egy globális segélyprogram az USÁ-nak 2002 óta folyamatos a dollár leértékelődése (15%) miért támogatják? o mert a befektetési és beruházási környezet jó itt, másutt nem lehetne ennyi felesleges dollárt befektetni o az amerikai befektetési konstrukciók iránti erős igény+az amerikai tőkepiac mélysége megerősíti a dollár tartalékvaluta-szerepét o közben ráadásul az amerikai vállalatok külföldi tevékenységéből származó USD-ben jegyzett hozam is megnőtt a gyenge dollár miatt az összeomlás szinte elképzelhetetlen (kivéve: nukleáris terrorizmus vagy a kínai növekedés elakadása) tartósan magas fogyasztás a 2002 és 2008 közötti magas lakásárak miatt az emberek bátrabban vettek fel jelzáloghitel a probléma akkor kezdődött, amikor a házak kezdték értéküket veszteni a pénzügyi innovációk a hitelek kapcsán növelték az amerikai gazdaság sebezhetőségét (mert növelték a költési hajlandóságot, amellett, hogy az innovációk segítik a jövedelemingadozások kisimítását) Ingatlanpiaci torzulások, lassuló növekedés a könnyen felvehető hitelek miatt megnőtt a lakások iránti kereslet, felment az áruk, ennek az értéknövekedésnek, azonban nem volt alapja rendkívül sok volt az egzotikus hitel (átláthatatlan, de vonzó hozamú) a hitelek bedőltek, az illúziók elpárologtak, az értékvesztés elérte a 20-30%-ot ebben a helyzetben pedig nem működött a sokkfelszívó képesség az egész probléma tehát egy régebbi fogyasztási-megtakarítási gondra vezethető vissza ami tehát most van, az egy likviditási-bizalmi válság (a pénzügyi kereskedelem, a tartalékolás, az adózás, a devizakereskedelem újragondolása lenne szükségszerű) ennek eredménye, hogy összesen 400 Mrd dollárnyi vagyon eltűnt, és százmilliós a munkanélkülivé váltak aránya 18

19 12. Ismertesse a NAFTA gazdasági összefüggéseit, és a szervezet működését! Az amerikai kontinensen a NAFTA szolgált a további kereskedelmi egyezmények alapjául januárjában lépet hatályba. A világ egyik legnagyobb szabad kereskedelmi övezete. Formai keretei a Balassa-féle besoroláson alapulnak (ld. Könyv 66. old.) és egyben a gazd. Együttműködések integráltságának mértékét is jelzik. Célkitűzése egy az észak-amerikai kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi övezet megvalósítása. A NAFT-nak nincs központi politikai, szociális vagy gazd. Koordinációt irányító szervezete, sem más szupranacionális intézménye. Összesen egy, a NAFTA működését elősegítő titkárság dolgozik az égisze alatt. A titkárság három szekcióval rendelkezik (ottawai, mexikóvárosi, washingtoni), feladata a szerződésből adódó vitás esetek adminisztrációja, illetve a meghozott döntések végrehajtásának ellenőrzése. A gazd. integráltság egy másik lehetséges mérőeszköze a határhatás csökkenésének vizsgálata. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az adott gazd. társulás integráltsága, annál kisebb jelentőséggel bír az országok kereskedelme szempontjából a határországokkal történő együttműködés. Tagországai földrajzi vonatkozásban homogény egységet alkotnak, mert ugyebár lefedik a teljes észak-amerikai kontinenst. Mexikó mind a történelmi, mind a tradicionális sajátosságok szempontjából kilóg a sorból, ha érdekel könyv 67. oldal. A NAFTA két fontos különbséget mutat az eddigi integrációs együttműködésekhez képest. Az egyik a jelentős aszimmetria a résztvevő államok között, valamint a vitás kérdések eljárási mechanizmusának kötelező jellege a tagországokra nézve. A számszerű elemzések azt mutatják, hogy az egyezmény egyértelműen elérte célkitűzését növelte a versenyt a hazai piacokon, megduplázta az árukereskedelmet a tagországok közt, valamit nagymértékben ösztönözte a külföldi beruházásokat az elmúlt közel tizenöt évében. Azonba az integrációnak betudható gazd. előnyök egyenlőtlenül osztódtak el a tagországok közt, ezzel is növelve a már meglévő szoc. szakadékot. Alapvető hiányossága, hogy az egyezmény nem tárgyal fontos gazd. illetve szoc. kérdéseket. 13. Értékelje a NAFTA-t az USA szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA az USA számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg az USA számára a NAFTA működése? Az USA számára sose a gazd. illetve kereskedelmi érvel játszották a főszerepet, hanem a háttérben húzódó stratégiai és pol. célok. Kanadával kapcs. az USA érdekei a következők voltak: vámtételek csökkentése, a kanadai kormányzati beruházások amerikai vállalatok előtt történő megnyitása, a kanadai állami támogatások csökkentése az ipari termékek vonatkozásában, valamint a kanadai energiahordozókhoz való hozzáférés. Smith négy fő pol. célban foglalja össze az USA motivációit: 1, a déli határ stabilitásának biztosítása; 2, a Mexikó kőolajkészletéhez való fokozottabb hozzáférés; 3, a NAFTA révén világgazd. alkupozíciójának megerősítése Európával és Japánnal szemben, valamint befolyásának növelése a GATT-tárgyalásokon; 4, Mexikó dipl. támogatásának megnyerése a külpol-hoz. Az USA-nak érdekében állt, hogy a NAFTA révén Mexikó gazd. reformjait tovább vigye és megerősödjön. Ettől remélte déli szomszédjának pol. és szoc. stabilitását, ami egyben saját országának stabilitását is garantálta. A motivációk között kell még említenünk az amerikai termékek potenciális kereskedelmi expanzióját a mexikói piacon és az amerikai érdekeltségű transznacionális vállalatok illetve amerikai nagyvállalatok hálózatainak Mexikóra történő kiterjesztését és az olcsó munkaerőhöz való hozzáférést. Az USA szemszögéből nézve mind a kis- és középvállalkozások, (akik eddig nagy versenyhátránnyal küzdöttek a nagyvállalatokkal szemben a Mexikó piacra jutás érdekében) mind pedig az amerikai nagyvállalatok (melyeknek nem jelentett nagyobb gondot mexikói székhelyű leányvállalatok létrehozása, ezzel is kiküszöbölve a magas mexikói vámokat) számára jelentős előnyöket hozott a NAFTA 19

20 keretében realizált mexikói piacnyitás. A kereskedelem felgyorsult, az autóalkatrészek és járművek vámtarifája csökkent és a mexikói mezőgazd. termékek egy részére is eltörölték a vámokat, ami segítette az amerikai exportot. Csökkentek a textil- és ruházati iparban a kereskedelem útjában álló akadályok, ami nagymértékű amerikai exportnövekedést eredményezett Mexikóba. Kanadával is fokozódott az export-import, de nem olyan mértékben mint Mexikóval, hiszen északi szomszédjával már korábban is jóval liberalizáltabb volt a kereskedelem. Továbbá biztosította a növekvő energiaellátás terén igényeinek ellátását. Kanada már korábban a CUSFTA-tárgyalásokon beleszólást engedett az energetikapolitikájába, Mexikó kőolajexportjának nagyobb része is az USA-ba irányult. Az üzleti szférában nőtt a foglalkoztatottak száma, a termelékenység és a kereskedelem. A szakszervezetek félelme az olcsó mexikói munkaerő miatt, nem következett be, a munkahelycsökkentés minimális volt. Naivnak bizonyultak azonban az USA-nak azon elvárásai, hogy majd csökken a Mexikóból beáramló illegális migráció és a kábítószerkereskedelem esetleg visszaszorul. A NAFTA hatására már említettük, hogy a gazd. előnyök egyenlőtlen elosztása miatt nőtt a szoc. szakadék Mexikóban, ezáltal nem hogy csökkent de nőtt is az illegális migráció az USA irányába. A kábítószer-kereskedelem elleni harc pedig egy sokkal összetettebb dolog mintsem egy ilyen egyezmény meg tudná szüntetni. Globális és regionális helyzetét viszont meg tudta erősíteni és ellensúlyozni tudta az EU befolyását, és Mexikóval való korábbi ellenséges viszonya is látványosan javult. 14. Értékelje a NAFTA-t Mexikó szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA Mexikó számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg Mexikó számára a NAFTA működése? Míg Kanada és az USA a világ leggazdagabb nemzetei közé tartoznak, addig szegény Mexikó számos gazd., társ. És strukturális problémával küzd. Egészen a 2000-es választásokig egypártrendszer volt, probléma volt az állam túldimenzionált szerepe, a pluralizmus hiánya mind hozzájárult a piai funkciók esetlegességéhez. Egészen a 80-as évekig befeléforduló, importhelyettesítő gazd. pol.-t folytatott, önellátásra törekedett, technikailag elmaradott volt és képtelen volt alkalmazkodni a világgazdasághoz ban útnak indult a nemzeti fejlesztési terv, mellyel megindult a gazd. nyitása a külpiacok felé, elkezdték felszámolni a protekcionizmust és sokkal pozitívabban álltak hozzá a külföldi tőkeberuházásokhoz. Csökkentették az állam szerepét és megindult a szelektív privatizáció. Miután belépett a NAFTA-ban, Mexikónak célkitűzése volt a kereskedelmi kapcs. Fokozása, az export növelés és a külföldi közvetlen beruházásokkal kívánták pótlólagos tőkeforrásokhoz juttatni az országot. Mivel nagymértékben el volt adósodva az ország és hiányt szenvedtek belső megtakarításokból is, ezért a külső pénzügyi eszközök elengedhetetlenné váltak az ország termelési folyamatainak garantálásához. A nagymértékű külföldi tőkebeáramlásoktól nagyobb mértékű technológiatranszfert és exportnövekedést reméltek. Így amikor csatlakozott végleg elkötelezte magát a reformok mellett. Továbbá Mexikó motivációi közé tartozik a mexikói ipari termékek amerikai piacvesztése a kanadai vállalatokkal szemben a CUSFTA 1989-es életbelépése óta. A szerződéstől egyben a munkahelyek számának növekedését, a szegénység, és a szociális különbségek csökkenését is várták. A tárgyalások során azonban kizárólag a gazd. érdekek vezérelték. Egy gazd. nagyhatalom által vezetett integráció révén Mexikó biztosította a glob. folyamatba történő részvételét és a világgazd. vérkeringésbe történő teljes integrálódását. Geopol. vonatkozásban a dipl. közvetítő szerepét kínálta ez a lehetőség Mexikónak Észak- és Latin-Amerika országai között. Az egyezmény intézményesítette az addigi gazd. reformokat és legalizálta az ország nem egészen demokratikus pol. Rendszerét, egy demokratikusabb jövő érdekében. A mexikói nagyvállalatok számára fontos volt a NAFTA révé az északi tőkepiacokhoz való hozzáférés, miután a tequila-válság elapasztotta 20

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben