IDEJE: 2002 SZEPTEMBER TÉMA:A VILÁGG. ÉS A NEMZ. GAZDASÁGTAN FEJLÕDÉSE MONOPOLIZÁCIÓ ÉS TÕKEKIVITEL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IDEJE: 2002 SZEPTEMBER 11 9.30-12.15TÉMA:A VILÁGG. ÉS A NEMZ. GAZDASÁGTAN FEJLÕDÉSE 1.2.3.MONOPOLIZÁCIÓ ÉS TÕKEKIVITEL"

Átírás

1 IDEJE: 2002 SZEPTEMBER TÉMA:A VILÁGG. ÉS A NEMZ. GAZDASÁGTAN FEJLÕDÉSE Nemzetek kialakulása: gazdagodási vágy. A pénz szerepe. Franciaország és Anglia esete. Hollandia ---- gyarmatositás, Spanyolország ---- szintén. Mi a cél: gyarapodás. Nk. Ker skedelem - ennek egyensúlytalan helyzetei vannak. Fiziokratizmus - merkantilizmus - klasszikus közgazdaságtan: Smith, Ricardo, Mandeville. Marx: tõke - munka ellentéte, termelési viszonyok, ellentétek és ellentmondások. Bírálatok: határhaszon-elmélet, piacok ciklikus mozgása: 1929: elmélet --- gyakorlat Állami beavatkozás indokolt: Keynes-i elmélet II. világháború vége: dekolonizáció elindul, centrum-periféria közötti ellentétek kiujulnak. 1973: ujabb világgazdasági válság --- megoldás:?? Monetarizmus: M. Friedman : sorozatos világgazdasági válságok (ERM, 1994, 1997, 1998, 2000) - a pénz nemzetköziesedése újabb ellentmondásokat szült. Diszciplinák: Fejlõdés gazdaságtan, Összehasonlító gazdaságtan, Nemzetközi (vagy Világ)gazdaságtan. Nk. gazdaságtan: mikro- és makrogazdaság érvényesülése nemzetközi viszonyok között. Leszûkített értelmezés, matematizált, formalizált, több vonatkozástól eltekint, általánosít Ide tartozik: szakosodás, nk. kereskedelem, nk. pénzforgalom, tõkeáramlás, fizetési mérleg kiigazításának eszközei. Világgazdaságtan: a világ gazdaságát, mint szerves rendszert fogja fel, a nemzetgazdasági cselekvés világgazdasági összefüggéseit vizsgálja. Több elmélet: a valóság "szeletei". Nem dogmákat tanítunk, megközelítéseket adunk. 1.1.A VILÁGGAZDASÁG KIFEJLÕDÉSE Világgazdaság NEM egyenlõ a nemzetek közötti kapcsolatok összességével. Nemzetgazdaságok rendszere és világgazdaság együtt, párhuzamosan fejlõdött. Kölcsönös hatások. Transznacionalizálódás, globalizálódás --- nemzeti hatások. És vice versa. Világgazdaság ma: NEM felel meg az áruk, szolgáltatások, termelési tényezõk egységes, integrált piacát magában foglaló rendszernek. Miért? Munka áramlása nem globális... Nemzetgazdasági fejlõdés - világgazdaság: lemaradások behozása, utolérés, fejlõdés. Elzárkózás (autarchia): többnyire állami gazdaságpolitikával. 1.2.A VILÁGGAZDASÁG FEJLÕDÉSÉNEK FÕ SZAKASZAI A MERKANTILIZMUS ÉS A KORAI GYARMATOSITÁS Felfedezések, Afrika körülhajózása, 15. század vége. Kitárul a világ, hajózás fejlõdik, szárazföldi utak "bedugulnak" - selyem út, karavánutak -, s ezzel az arab birodalom hanyatlik. Áruszerkezet is változik: új termékek, új igények (kereslet) - új termelés. Manufaktúrák, bekerítések, gazdasági változások, találmányok (Fonó Jenny stb), gépek, ludditák, TÖRTÉNELEM. 17. század vége: A nemzetközi munkamegosztás rendszerré vált GYARMATI TIPUSÚ NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS Fejlett országokból ipari termékek - gyarmatokról nyersanyag, élelmiszer, ásványok. Egyenlõtlen kapcsolat MONOPOLIZÁCIÓ ÉS TÕKEKIVITEL 19. század utolsó negyede: világgazdasági viszonyokban is eltolódás ---- megindul a mûködõ tõke kivitele. FOGALOM: hatás. Kereskedelmet vált ki, mert helyben termel. Fordulópontok: 1914, majd BRETTON WOODS-I RENDSZER ÉS A GYARMATI TIPUSÚ MUNKAMEGOSZTÁS HANYATLÁSA 1944: új nemzetközi pénzügyi intézmények. IMF, Világbank, GATT as évek: csökken a fejlõdõ országok szállításainak jelentõsége: TTF. Monetáris bizonytalanságok. OPEC kisérletek: Világgazdasági válság REFORMKISÉRLETEK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI RENDBEN Harmadik Világ: saját elképzelések. El nem kötelezettek: 1955, ENSZ-ben. 1973: NIEO. Hatásai, ellenhatásai: eredményei, kudarcai. Adósságkezelési próbálkozások. NICs: kis tigrisek. Okok? Szocialista országok: stagnálás, elvetélt reformkisérletek RENDSZERÁTALAKULÁSOK, GLOBALIZÁCIÓ Szocialista rendszerek összeomlása: senki sem várta! Kína esete. Világgazdasági reintegrálódás, globális problémák elõtérbe kerülnek. 3.1.A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS VISZONYOK TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA Világgazdaságtan: országok, régiók közötti kölcsönös gazdasági függõségeknek - interdependencia - keletkezése, fejlõdése. Ezek pedig a transznacionalizációval kapcsolatosak. Gazdasági folyamatok megkülönböztetése: termelés, csere, elosztás reálfolyamatai (áruk, szolgáltatások áramlása) ezekhez kapcsolódó - közvetlen vagy közvetett - pénzügyi folyamatok termelési feltételek és tényezõk (környezet, tõke, munka, technológia, K és F) képzõdése, fejlesztése, újratermelése fogyasztási szokások folyamatai mindezekre vonatkozó információk (nemzetközi) áramlása. Gazdasági viszonyok megkülönböztetése: gazdasági erõforrások tulajdonlása és birtoklása (kié?) döntéshozatal, végrehajtás, ellenõrzés nemzetközi viszonyai (vertikális) szakosodás, munkamegosztás (horizontális) viszonyai nemzetközi jövedelemeloszlás és újraelosztás viszonyai. 3.2.TRANSZN.-ÓDÁS EGYENLÕTLENSÉGEI ÉS ELLENTMONDÁSAI AZ EGYES FEJLÕDÉSI SZAK.-BAN Korai szakasz: alkalmi csereügyletek, pénz csak részben kapcsolódott, döntõen rabszolga-kereskedelem. Fogyasztói szokások: gyarmati jellegûek. Nyers erõszak: gazdasági, katonai és politikai. Centrum és periféria viszonyai. 19. század végén: a fenti viszonyokat már háttérbe szorították. Gyarmatok: felvevõ, szállító és piac. Fejleszteni is kellett, bizonyos keretek között. Szervezettebbé válnak a gazdasági viszonyok. A tõke nemzetközi áramlása további szervesülést hoz magával: bekapcsol korábban kihagyott területeket. A tõkeáramlás alappá és formálóvá válik. Gyarmati tipusu m.megosztás válsága a II. világháboru után. Új tipusu kapcsolatok, viszonyok a centrum és periféria között. Szocialista országok kisérletei. Tõkeexport gazdasági viszonyai. 70-es évektõl: fokozódó transznacionalizáció. Termelés, fogyasztás, forgalom, információ, pénzügyek területén. Nemzetköziesedés a gazdasági viszonyokban is. Feszültségek, ellentmondások. 1

2 Volt szocialista országokra is kiterjed a transznacionalizáció: beintegrálódás. ÖSSZEFOGLALÁS: Összefüggés nemzetgazdasági és világgazdasági fejlõdés között. Világgazdasági fejlõdés fõbb korszaki, ezek jellemzõi. Kölcsönös gazdasági függõséghez vezetõ transznacionalizáció folyamatai. Nemzetközi gazdasági viszonyok formái. Nemzetközi gazdasági viszonyok fejlõdése a világgazdasági fejlõdés egyes szakaszaiban. I.ELÕADÁS: SZEPTEMBER FOGALMI TISZTÁZÁS: a világgazdaság a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere, s nem összessége. Egyenlõtlen viszonyok, kölcsönös függõségek. ÖRÖKLÖTT PROBLÉMÁK: NEMZETKÖZI FEJLÕDÉSI SZAKADÉK FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS : egymással összefüggõ problémák megoldása GLOBALIZÁCIÓS: REGIONALIZÁCIÓ - NEMZETI FEJLÕDÉS EGYÜTT JÖVEDELMI SZAKADÉK: VILÁGNÉPESSÉG 80 %-A A VILÁG JÖVEDELMÉNEK KEVESEBB MINT 20 %-ÁT KAPJA. FEJLETT - FEJLÕDÕ: 1 FÕRE 24-SZERES KÜLÖNBSÉG. Éhezés, irástudatlanság, nyomor. ELADÓSODÁS KUMULATIV TENDENCIÁJA. 1965: évi 2 md dollár 1998: 285 milliárd dollár!! HIVATALOS FEJLESZTÉSI SEGÉLYEK: igéretek és tettek. FEJLÕDÉSI SZAKADÉK TÁGULÁSÁNAK OKAI: NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA ASZIMMETRIKUS INTERDEPENDENCIÁK: tulajdon, nk. munkamegosztás, nk.pénzügyi, technológiai, információ-áramlási. FEJLÕDÕ ORSZÁGOK BELSÕ GAZDASÁGI SZERKEZETE. Duális gazdasági szerkezet, ennek módosulása, függõségi viszonyok. VILÁGGAZDASÁGI, PIACI TÕKÉLETLENSÉGEK: TNC-k jobbára piacon KIVÜLI eszközökkel befolyásolnak. Védekezés nehéz. ÁLLAMI GAZDASÁGPOLITIKÁK TÖKÉLETLENSÉGEI 1.1. SZERKEZETI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A VILÁGGAZDASÁGBAN UJ TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FORRADALOM: NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYI RENDSZER: ENSZ ÉS MÁSOK KELET-NYUGATI SZEMBENÁLLÁS VILÁGGAZDASÁGI HATÁSAI DEKOLONIZÁCIÓ FELGYORSULT: 60-AS ÉVEK GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓK LÉTESITÉSE : GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS A FEJLETT ORSZÁGOKBAN NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS ÁRU-, ÁGAZATI SZERKEZETE MÓDOSULT ELTOLÓDÁSOK A GAZDASÁGI ERÕVISZONYOKBAN. TRIÁD, TNC-K TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁS: NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI DIALEKTIKÁJA VILÁGGAZDASÁG INTÉZMÉNYI VÁLSÁGA: 1973 UJ GAZDASÁGI VILÁGREND: REMÉNYEK ÉS TÉNYEK 1990-ES ÉVEK: VÁLSÁGOK, SZOCIALISTA RENDSZER ÖSSZEOMLÁSA 1.2. FELGYORSULT GLOBALIZÁCIÓ TARTALMA ÉS ÖSSZETEVÕI ÉRTELMEZÉS: Drucker, Dicken, Rohm, Hirst. Egyoldalú és túlzó megközelítések. GLOBALIZÁCIÓ: a világgazdaság szerves rendszerré formálódásának folyamata. Horizontális tágulás, vertikális mélyülés, volt szoc. országok reintegrációja 1.3. GAZDASÁGI LIBERALIZÁCIÓ SZEREPE A GLOBALIZÁCIÓ FELGYORSULÁSÁBAN Liberalizációs hullám az állami gazdaságpolitikákban. Nemzetközi kereskedelem liberalizációja. Nemzetközi pénzügyi liberalizáció. ÓVATOSSÁG: ok és okozat kérdésében. 1.4.A GLOBALIZÁCIÓS FOLYAMAT ELLENTÉTES HATÁSAI Globalizációt leszûkítik egyik vagy másik mozzanatára. Keverik: a. más eredetû hatásokkal, b. bizonyos elvont elméleti feltevésekkel. Globalizáció elleni fellépés: Seattle, Genova - ludditák. Ok, okozat összekeverése. SOK arca van. 1. KERESKEDELMI ÉS PÉNZÜGYI LIBERALIZÁCIÓ NEGATIV HATÁSAI Tõkeforgalom nemzetköziesedése, TNC-k, pénzforgalmi hatások. Válságok, tipizálás. Van-e termelékenységi konvergencia? Egyenlõtlenségek: leibensteini X-eredménytelenség: TNC NEM MINIMALIZÁLJA költségeit (mert verseny hiányában ezt megteheti) Dinamikus és statikus komparatív elõnyök. Kompetitiv elõnyök: Porter. Kilátások. 2. PÉNZÜGYI LIBERALIZÁLÁS: TÕKEBEÁRAMLÁS NEGATIV HATÁSAI NAGYOBB KOCKÁZAT FORRÓ PÉNZEK CIKLIKUSSÁG FELÉRTÉKELÕDÉSI NYOMÁS 3. NEMZETKÖZI TECHNOLÓGIA-ÁRAMLÁSSAL EGYÜTTJÁRÓ HATÁSOK Technológia-ismeretek, szabadalmak koncentrációja. Technológia-áramlás: ez még NEM megvalósítás. Egyenlõtlen viszonyok. Transzferárazás, módositások. Brain-drain, nyomás a hazai bérszinvonalra. Számitástechnika: oktatás és kutatás függõ. Néhol kiugrás lehetséges: India, Brazília, Magyarország? 4. GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI SZUVERENITÁS 5. GLOBALIZÁCIÓ SZOCIÁLIS HATÁSAI Országon belüli és nemzetközi egyenlõtlenségek fokozódása Szegényebb rétegek kizárása az eredményekbõl Munkanélküliség terjedése. Foglalkoztatási hatások. Szociális védõháló szétszakadása Önálló szociálpolitika folytatásának képtelensége, vagy markáns csökkenése Jóléti szolgáltatások fokozódó piacosítása. Szélsõséges vélemények: nk. tõke - összeesküvés van ellenük, másik véglet: lehetetlen jóléti politikát folytatni. Globális szociális tudat, felelõsségérzet, erkölcs: Amartya Sen munkái, Nobel-díja. 6. GLOBALIZÁCIÓ KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI HATÁSAI Kulturális "összeolvadás", "gyarmatosítás", "civilizációk háborúja", stb., elangolosodás. Pozitiv hatásoknak kisebb visszhangja van. POLITIKAI HATÁSOK: egy pólus, USA mint világhatalom, erõviszonyok. 7. GLOBALIZÁCIÓ: KONVERGENCIA VAGY POLARIZÁLÓDÁS 2

3 Nk. kereskedelemre és tõkeáramlásra vonatkozó "mainstream" elméletek feltételezik a kiegyenlítõdést, azaz a KONVERGENCIÁT. H-O-S: tényezõáramlásra KÉTFÉLE KONVERGENCIA: 1. BÉTA-KONVERGENCIA: fordított viszony mutatkozik bizonyos változó (1 fõre jutó jövedelem, termelékenység) kezdeti értéke és annak jövõbeli növekedése között. NYITOTTSÁG: nem az a kérdés, hogy legyen-e, hanem KÖZELITENEK-E a nyitott országok. ABSZOLUT BÉTA-KONVERGENCIA: az utolérés ténylegesen is megfigyelhetõ FELTÉTELES BÉTA-KONVERGENCIA: csak bizonyos feltételek fennállása esetén van utolérés. 2. SZIGMA-KONVERGENCIA: az 1 fõre jutó jövedelem ÁTLAGOS értékének diszperzióját fejezi ki, s e diszperzió (szórás) idõbeli alakulására vonatkozik. 4.Csak a függõ helyzetû országok alkalmazkodását hangsúlyozza. 5. Csak fizetési-mérleg kiigazitásokat ért rajta GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS JÓLÉTI RENDSZER? Munkaerõ világpiaca, valamint a globális piaci rendszert irányitani képes intézményi rendszer HIÁNYZIK. VILÁGGAZDASÁG ÉS INTÉZMÉNYI RENDSZERE KÖZÖTTI MEG NEM FELELÉS: MEGOLDÁSI LEHETÕSÉGEK. IDEJE: SZEPTEMBER TÉMA: A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS SZAKOSODÁS ALAPELVEI Nemzeti fejlõdés: elméletek Rostow, függõségi, stb. lásd Nemzetközi gazdaságtan Regionális fejlõdés: vállalati szféra, szociális biztonság, globalizáció is efelé nyom. Regionalizálódés és globalizálódás két ellentétes hatása: gyorsit, lassit. Nemzet -régió- globális szint között: egymást segitõ és akadályozó fejlõdés egyszerre érvényesül. Világgazdasági integráció: nemzetgazdaság integrált elemként integrálódik-e, vagy dezintegrációval (Jugoszlávia, volt Szovjetunió) Belsõ integráció hiányának következményei: 1. piaci viszonyokban: belsõ dezintegráció, enklávék, külsõ szektor, függés 2. tõkefelhalmozás terén: tõkehiány, elmaradott és modern szektor, forward and backward linkages, megtakaritás a hagyomás és modern szektorban, fogyasztási hajlam. 3. népesedés alakulásában. Társadalmi, politikai tényezõk, globálissá lett probléma. 4. munkaerõállomány összetételében: munkaerõ felesleg, s hiány együtt A NEMZETGAZDASÁGOK FEJLÕDÉSÉNEK NÉHÁNY ÁLTALÁNOS TÖRTÉNELMI TANULSÁGA Felzárkózás mindig belsõ ÉS külsõ körülmények együttes hatására jött létre. Osztályozás: elszigetelt/lõdõ, átmenetileg elszigetelt, s aktiv alkalmazkodó országok között. Nincs lineáris fejlõdés: egyetlen nemzet sem ismételheti az elõtte járó utját. (Gerschenkron-hatás értelmezése) Megfelelõ idõben kell alkalmazkodni. Folyamatos, állandó megujulásra van szükség: nem leülni. Eredmény: mindig kombinációkkal. Rugalmas módositás sorrendje (sequencing) nagyon lényeges. Alkalmazkodás IRÁNYA is fontos. Döntõ tényezõre összpontositani. Szerencse a világgazdasági alkalmazkodásban is van: jó oktatási rendszer, kitörési lehetõség STRUKTURÁLIS IGAZODÁS ÉS A FELZÁRKÓZÁS FELTÉTELEI A MAI VILÁGGAZDASÁGBAN Fogalom: 1.Mind nemzeti, mind vilgazd szinten a fenntartható fejlõdés követelményeihez való állandó igazodás. 2. A kevésbé fejlett országok gazdaságának olyan igazodása, amely sikeres felzárkózást igér. 3. Komparatív elõnyt biztosító termékek javára történõ szerkezetváltozás. A CSERE NEMZETKÖZIESEDÉSE IPARI ÉS NYERSTEMÉK EXPORTÕRÖK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS: SZAKOSODÁS IPARÁGON BELÜLI - IPARÁGAK KÖZÖTTI NK-I MUNKAMEGOSZTÁS HÁROM ALAPKÉRDÉSE: 1. MI A RENDSZERES ÁRUCSERE ALAPJA? 2. MILYEN SZÁMíTÁSI MÓDSZERREL ÁLLAPíTHATÓK MEG A SZAKOSODÁS CÉLSZERÛ IRÁNYAI? 3. MILYEN KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK A SZAKOSODÁS VÁLTOZATÁNAK? AZ ÁRUCSERE ALAPJÁRA VONATKOZÓ VÁLTOZATOK: 1. TERMÉSZETI FELTÉTELEK ABSZOLÚT KÜLÖNBSÉGEI 2. MUNKATERMELÉKENYSÉG, MUNKARÁFORDíTÁS ABSZOLÚT KÜLÖNBSÉGEI 3. RELATíV MUNKATERMELÉKENYSÉG, RELATíV RÁFORDITÁSKÖLTSÉG, VAGYIS A MÁSIKHOZ VISZONYíTOTT RELATíV KÖLTSÉGEK (OPPORTUNITY COSTS) 4. TERMELÉSI TÉNYEZÕKKEL VALÓ RELATíV ELLÁTOTTSÁG, ILL. EGYES TERMÉKEK RELATíV TÉNYEZÕIGÉNYESSÉGÉNEK KÜLÖNBSÉGEI 5. TECHNOLÓGIAI, MÛSZAKI KÜLÖNBSÉGEK 6. BELSÕ GAZDASÁGOSSÁG, ECONOMIES OF SCALE 7. TERMÉKEK TERMELÉSÉN KIVÜL ELÉRHETÕ "KÜLSÕ GAZDASÁGOSSÁG" 8. FOGYASZTÁSI SZERKEZET, SZOKÁS, PREFERENCIA ELTÉRÉSEI 9. PIACDIFFERENCIÁLÓDÁSBÓL ADÓDÓ LEHETÕSÉGEK 10. TNC-K RÉVÉN TEREMTETT KOMPARATíV ELÕNYÖK (CREATED COMPARATIVE ADVANTAGES), ILL. SZERZETT KOMPETITíV ELÕNYÖK (ACQUIRED COMPETITIVE ADVANTAGES) ITTHON IS TERMELHETÕ --- KELL IS? MAGYAR NARANCS.. ABSZOLÚT ELÕNY: "A" ORSZÁG AZ ÁLTALA MAGASABB MUNKATERMELÉKENYSÉGGEL/KISEBB RÁFORDíTÁSSAL ELÕÁLLíTOTT TERMÉKRE SZAKOSODIK. "B" ORSZÁG HASONLÓAN JÁR EL. ADATOK: TERMELÉKENYSÉG FAJLAGOS KÖLTSÉG ÖSSZKÖLTSÉG ADATOK ELÕNY: NEMZETKÖZI CSEREARÁNY MENNYIRE TÉR EL A BELSÕ CSEREARÁNYTÓL LEEGYSZERÛSíTÕ FELTEVÉSEK: KÉT ORSZÁG, KÉT TERMÉK NINCS CSERE, HA EGY ORSZÁGNAK MINDKÉT TERMÉKBEN ABSZOLÚT ELÕNYE VAN 3

4 TyA TxB PcyA PcxB PyB PxB > TyA > TxB < PcyA < PcxB < PyA < PxB TyB TyB PcyB PcyB PyB PyB ABSZOLÚT ELÕNY MEGÁLLAPíTÁSA: X TERMÉK Y TERMÉK A ORSZÁG 8 db/óra 2 db/óra B ORSZÁG 1 db/óra 3 db/óra PcxB: az x termék termelési költsége B országban. RELATíV ÁR ELTÉRÉS ALAPJÁN SZÁMíTOTT KOMPARATíV ELÕNY Relatív áron, "A" ország x terméke árának a) a másik, y termék azonos, A országon belüli árához, b) vagy pedig x termék egy másik, "B" országbeli, illetve "nemzetközi árához" viszonyított nagysága. a) változat szerint: PxA TORRENS - D. RICARDO: MILYEN A CSERE, HA EGY ORSZÁGNAK MINDKÉT TERMÉKBEN ABSZOLÚT ELÕNYE/ VAGY HÁTRÁNYA VAN? A LÉNYEG: KETTÕS ÖSSZEHASONLíTÁST KELL VÉGEZNI. KOMPARATíV ELÕNY ABBAN AZ ÁGAZATBAN VAN, AHOL AZ "ABSZOLÚT ELÕNY" NAGYOBB ("ABSZOLÚT ELÕNY" KISEBB), MINT A MÁSIK ÁGAZATBAN. KOMPARATíV ELÕNY MEGÁLLAPITÁSA: 1. MUNKATERMELÉKENYSÉGI, VAGY/ÉS RÁFORDíTÁS ADATOK. 2. EGYIK TERMÉK TERMELÉSÉNEK EGYSÉGNYI NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN A MÁSIK TERMÉKBÕL MENNYIT KELL FELÁLDOZNI = ALTERNATíV KÖLTSÉGBEN (OPPORTUNITY COSTBAN) KIFEJEZETT ELÕNY. GREEN ÉS HABERLER 3. DEVIZAKITERMELÉSI EGYÜTTHATÓ ALAPJÁN 4. H - O - S MODELL: TERMELÉSI TÉNYEZÕKKEL VALÓ RELATíV ELLÁTOTTSÁG ÉS AZ EXPORTTERMÉKEK RELATíV TÉNYEZÕIGÉNYESSÉGE ALAPJÁN. 5. KOMPARATíV ELÕNY SZÁMíTÁS KLASSZIKUS KONCEPCIÓ SZERINT KOMPARATíV ELÕNY RELATíV TERMELÉKENYSÉGBENI KÜLÖNBSÉGEK ALAPJÁN a) vagy egy másik, y termék gyártásában, b) vagy egy másik, B ország azonos, x terméket termelõ ágazatában mért termelékenységhez viszonyított nagyság a komparatív elõny. a) változat szerint TxA PxA: PyB: az "A" ország x termékének ára, az "A" ország y termékének ára. b) változat szerint: PxA PxA: PxB: az x termék ára "A" országban, az x termék ára "B" országban (vagy x termék "nemzetközi ára"). komparatív elõny ott van, ahol 1. relatív munkatermelékenység (T) nagyobb, vagyis "A" országnak akkor van x termék, és "B" országnak y termék esetében komparatív elõnye, ha a) változat szerint: TxA TxB b) változat szerint: TxA TyA 2. relatív költség (munkaidõ-ráfordításban mért költség, PC) kisebb, vagyis "A" országnak akkor van x, és "B"-nek y termék termelésében komp. elõnye, a) változat szerint: PcxA PcxB b) változat szerint: PcxA PcyA TxA: TyA: A ország x terméket termelõ ágazatában a termelékenység nagysága, A ország y terméket termelõ ágazatában a termelékenység nagysága. b) változat szerint TxA 3. relatív ár (pénzben mért költség, P) kisebb, vagyis "A" országnak akkor van x, és "B" országnak y termék termelésében komparatív elõnye, ha: a) változat szerint: PxA PxB TxA: az x termék termelésében a termelékenység szinvonala A országban, TxB: az x termék termelésében a termelékenység szinvonala B országban. b) változat szerint: PxA PyA RELATíV KÖLTSÉG ELTÉRÉSEK ALAPJÁN SZÁMíTOTT KOMPARATíV ELÕNYÖK Ezen A ország x terméke termelési költségének a) vagy A ország egy másik, pl. y terméke termelési költségéhez viszonyított, b) vagy A ország x terméke egy másik, B országban mért termelési költségéhez viszonyított nagyságát értjük. A) változat: PcxA PcxA: PcyA: az A ország x termékének termelési költsége az A ország y termékének termelési költsége. b) változat: PcxA PcxA:az x termék termelési költsége A országban 6.KOMPARATíV ELÕNY SZÁMíTÁS ALTERNATíV KÖLTSÉGEK ALAPJÁN ALTERNATíV KÖLTSÉG: TERMELÉSI TÉNYEZÕK ADOTT MENNYISÉGE ÉS MAXIMÁLIS KIHASZNÁLÁSA MELLETT AZ EGYIK TERMÉK HÁNY EGYSÉGÉT KELL FELÁLDOZNI AZÉRT, HOGY A MÁSIK TERMÉK ÖSSZMENNYISÉGÉT EGY EGYSÉGGEL NÖVELNI LEHESSEN ÉS FORDITVA. AZ ALTERNATíV KÖLTSÉG TEHÁT ELVESZTETT ALTERNATíV LEHETÕSÉG KÖLTSÉGE, VAGYIS "HASZONÁLDOZAT". NAGYSÁGÁT A "TRANSZFORMÁCIÓ HATÁRRÁTÁJA" MUTATJA. TERMELÉSI LEHETÕSÉGEK HATÁRAI (PRODUCTION POSSIBILITY FRONTIERS) TRANSZFORMÁCIÓS GÖRBE: EGYIK TERMÉK HÁNY EGYSÉGÉT KELL FELÁLDOZNI AZÉRT, HOGY A MÁSIK ÖSSZMENNYISÉGÉT EGY EGYSÉGGEL NÖVELNI LEHESSEN. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓS GÖRBE: NÖVELÉSNÉL MINDIG UGYANNYI MÁSIK TERMÉKRÕL KELL LEMONDANI. 4

5 dy: Py: x d y d = = Py Px KONKÁV TRANSZFORMÁCIÓS GÖRBE: NÖVELÉSNÉL EGYRE NÖVEKVÕ SZÁMÚ MÁSIK TERMÉKRÕL KELL LEMONDANI. KONVEX TRANSZFORMÁCIÓS GÖRBE: NÖVELÉSNÉL KÖLTSÉGMEGTAKARITÁS, ILLETVE NÖVEKVÕ HOZADÉK ÉRHETÕ EL. TRANSZFORMÁCIÓS GÖRBE HATÁRRÁTÁJA Az adott pontban érvényes alternatív költség nagyságát, valamint a két termék relatív árát, árarányát is adja. Egyenlõségei: MRTxy = - y - d y Px és MRTyx = - x = -dx = Py MRTxy: x termék javára végzett transzformáció határrátája MRTyx: y termék javára végzett transzformáció határrátája - y: x termék mennyiségének növelésekor az y termék mennyiségében hozott "áldozat" - x: y mennyiség növeléséért feláldozott x-mennyiség x y: a megnövelt mennyiségek dx az x és az y termék mennyiségében bekövetkezett legkisebb változások, az x termék ára, ill. az y termék ára. Px IDEJE: SZEPTEMBER ELÕADÓ TANÁR: BLAHÓ ANDRÁS, tanszékvezetõ egyetemi tanár x y PONTATLANSÁGOK NEMZETKÖZI KERESKEDELEM CSAK NEMZETÁLLAMOK KIALAKULÁSA ÓTA ELÕTTE TÁVOLSÁGI KERESKEDELEM KORÁBBAN FÖLDRAJZILAG KORLÁTOZOTT VOLT MOST NEM AZ JELENLEG: TRANSZNACIONALIZÁLÓDIK BELSÕ KÜLSÕ, NEMZETI NEMZETKÖZI DIALEKTIKÁJA. VILÁGPIAC ÉS VILÁGGAZDASÁG PIAC: ÁRUK, SZOLGÁLTATÁSOK, TERMELÉSI TÉNYEZÕK, S RÉSZBEN A TERMÉSZETI TÉNYEZÕK ÉS FELTÉTELEK, ISMERETEK ÁTFOGÓ, KOMPETITÍV PIACA VILÁGPIAC, VALÓSÁGBAN (MÉG) NINCS: RÉSZPIACOKRA TAGOLT MUNKAERÕ NEM RÉSZE NEMZETI ÉS SZABADALMI KORLÁTOZÁS GÁTOL VILÁGPIAC NEM EGYENLÕ NEMZETI PIACOK ÖSSZESSÉGÉVEL VISZONYLAGOS ÉRTELMEZHETÕSÉG NEMZETGAZDASÁG NEM MINDEN ÁLLAM NEMZETÁLLAM EGY NEMZETGAZDASÁGBAN KÜLÖNBÖZÕ ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK NEMZET ÉS ÁLLAM NEM MINDIG ESIK EGYBE ÁLLAMHATÁR MÉG NEM ALKOT NEMZETGAZDASÁGOT REEXPORT: VISZONTELADÁS ÁTVÁLTÁSI (SWITCH) ÜGYLETEK: KLÍRINGTARTOZÁS FEJÉBEN... TRANZAKCIÓS ÉS TAKTIKAI ÜGYLET: KÜLFÖLDÖN JÓL ÉRTÉKESITHETÕ HAZAI TERMÉK HELYETTESÍTÉSE OLCSÓBB IMPORTTAL KAPCSOLT ÁRUCSEREÜGYLETEK: BARTER ÉS KOMPENZÁCIÓS ÜGYLET (VISZONTVÁSÁRLÁS, ELLENVÁSÁRLÁS) HASZONBÉRLETI ÜGYLETEK (LÍZING) BÉRMUNKAÜGYLETEK: CSAK MUNKA TERMELÉSI KOOPERÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSOK/SZELLEMI TERMÉKEK FORGALMA: SZABADALOM ÉS MÁSOK FAJTÁI: 1. TERMELÕ SZOLGÁLTATÁSOK 2. KÖZÜLETI ÉS TÁRSADALMI (PUBLIC) SZOLGÁLTATÁSOK 3. SZEMÉLYES SZOLGÁLTATÁSOK 4. ÚJABBAN: TUDÁSIGÉNYES SZOLGÁLTATÁSOK (BANK, MÛSZAKI STB.) SZOLGÁLTATÁSOK NEMZETKÖZI FORGALMA, NYILVÁNTARTÁSA MÁR KIVITT JAVAK, SZOLGÁLTATÁSOK IS SZOLGÁLTATHATNAK TÕKEKIVITEL: HELYI SZOLGÁLTATÁS ANYÁNAK, MÁSOKNAK KÜLFÖLDÖN LÉVÕ SZEMÉLY IS SZOLGÁLTATHAT: TANÁCSAD INFORMÁCIÓ SEGÍT MÁS SZOLGÁLTATÁST TELEKOMMUNIKÁCIÓ: E-COMMERCE ÚJABB SZOLGÁLTATÁSOK HATÁSA A VILÁGGAZDASÁGRA JELENTÕS: EXPORTÕR/IMPORTÕR EGYMÁSRAHATÁSA: CIKLIKUSSÁG SZINKRONIZÁLTSÁGA NK. KERESKEDELEM BÕVÜLÉSE A VILÁGGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS JELLEMZÉSÉRE IS HASZNÁLATOS. NEMZETKÖZI KERESKEDELEM VILÁGTERMELÉSI RUGALMASSÁGÁNAK MUTATÓJA Äxù : ÄQù Xù Qù Äxù: EXPORT VOLUMENÉNEK NÖVEKMÉNYE Qù: VILÁGTERMELÉS VOLUMENE Äxù: TERMELÉS VOLUMENÉNEK NÖVEKMÉNYE 3. SZERKEZET ÉS VISZONYLAT MUTATÓK 1. EXPORTHÁNYAD AZ ADOTT ÉVI EXPORT ÉRTÉKE X 100 AZ ADOTT ÉVI NEMZETI JÖVEDELEM 2. IMPORTHÁNYAD AZ ADOTT ÉVI IMPORT ÉRTÉKE X 100 AZ ADOTT ÉVI NEMZETI JÖVEDELEM 5

6 PX PY QX QY 3. EXPORTMULTIPLIKÁTOR ÄY ÄX ÄY: NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKMÉNYE ÄX: EXPORTNÖVEKMÉNY 4. AZ IMPORTHATÁRHAJLAM 9. IMPORTNAK IS VAN FOGLALKOZTATÁSI HATÁSA. 10. KÖZVETETT (ÁGAZATKÖZI) INPUT-OUTPUT KAPCSOLATOK HATÁSA TERMÉKEKTÕL IS FÜGG. 11. EXPORT TERMÉK, RELÁCIÓS, ÁR VISZONYAI A TÁVLATI FEJLÕDÉST IS MEGHATÁROZZÁK. 1. AZ EXPORTÁRU RELATÍV ÁRA ÄM ÄY ÄM AZ IMPORTNÖVEKMÉNY ÄY A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKMÉNYE 5. AZ ÁTLAGOS IMPORTHATÁRHAJLAM PX az exportált X termék ára PYaz importált Y termék ára 2. AZ EXPORTÁRU RELATÍV MENNYISÉGE APM = M Y M: AZ IMPORT Y: A NEMZETI JÖVEDELEM 6. IMPORT JÖVEDELEMRUGALMASSÁGA ÄM : ÄY M Y 7. A NEMZETGAZDASÁG SZERKEZETI NYITOTTSÁGA Xn : Mn vagy Mn GDP C DFU Xn: nettó export (teljes export MINUSZ exportban felhasznált importanyag) Mn: nettó import (teljes import MINUSZ exportban felhasznált importanyag) C: a hazai összfogyasztás DFU: a hazai végsõ felhasználás értéke 8. KÜLKERESKEDELMI JÖVEDELEMTÖBBLET NETTÓ EXPORTBEVÉTEL, ILLETVE NETTÓ EXPORTJÖVEDELEM, VAGY EXPORTNYERESÉG NETTÓ EXPORTBEVÉTEL: EXPORT TELJES ÁRBEVÉTELE MÍNUSZ IMPORTRA FORDÍTOTT ÖSSZKIADÁS (KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG EGYENLEGE) 9. NETTÓ EXPORTJÖVEDELEM NETTÓ EXPORTBEVÉTEL MINUSZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK, ELVONÁSOK. NETTÓ EXPORTNYERESÉG: NETTÓ EXPORTBEVÉTEL NAGYOBB, MINT HAZAI ÁRAKON SZÁMITOTT ÖSSZÉRTÉKÉNEK ÉS AZ IMPORT ÉRTÉKÉNEK KÜLÖNBÖZETE. TÖBB MUTATÓT IS HASZNÁLNUNK KELL: 1. JÖVEDELEMTÖBBLET, NETTÓ EXPORTBEVÉTEL, NETTÓ EXPORJÖVEDELEM ÉS NETTÓ EXPORTNYERESÉG. 2. NETTÓ EXPORTBEVÉTEL BELSÕ PIACOT BÕVITHET. 3. NETTÓ EXPORT VESZTESÉG: HAZAI FOGYASZTÁS, BERUHÁZÁS SINYLI MEG. 4. IMPORT ÚJ FOGYASZTÓI/TERMELÕI IGÉNYEKET TEREMT. 5. HA E MAGASABB IGÉNYEKET A HAZAI NEM TUDJA ÁTVENNI - IMPORT NÖVEKEDÉS 6. IMPORT HAZAI MONOPOLERÕKET FÉKEZHETI. 7. KÜLKERESKEDELEM SEGITI A NEMZETKÖZI TÕKEÁRAMLÁSBA TÖRTÉNÕ BEKAPCSOLÓDÁST. 8. KÜLKERESKEDELEM SEGIT A TERMÉKFELESLEGEK ÉRTÉKESITÉSÉBEN. QX: az exporttermék mennyisége QY: az importtermék mennyisége 3. EGYSZERÛ VAGY NETTÓ BARTER (CSEREARÁNY-MUTATÓ) EXPORTÁRINDEX (p e1x IMPORTÁRINDEX(pm1x q m1/pm0x q e1/pe0x q e1) q m1) 4. BRUTTÓ BARTER CSEREARÁNY-MUTATÓ EXPORTVOLUMEN-INDEX(pe1x q e1/pe1x IMPORTVOLUMEN-INDEX(pm1x q m1/pm1x q e0) q m0) 5. JÖVEDELMI CSEREARÁNY-MUTATÓ EXPORTÁRINDEX X EXPORTVOLUMEN-INDEX IMPORTÁRINDEX ILLETVE EXPORTÉRTÉK-INDEX IMPORTÁRINDEX 6. BRUTTÓ JÖVEDELMI CSEREARÁNY- MUTATÓ EXPORTÁRINDEX X EXPORTVOLUMEN-INDEX IMPORTÁRINDEX X IMPORTVOLUMEN-INDEX ILLETVE EXPORTÉRTÉK-INDEX IMPORTÉRTÉK-INDEX 7. EGYSZERI FAKTORÁLIS (EGYTÉNYEZÕS) CSEREARÁNY-MUTATÓ EXPORTÁRINDEX X EXPORTÁGAZATOK TERMELÉKENYSÉGI INDEX IMPORTÁRINDEX 6

7 X X X X X X X åsx = çdx = QX QX QX PX PY çdx = çdy = PY 8. DUPLA FAKTORÁLIS (VAGY KÉTTÉNYEZÕS) CSEREARÁNY-MUTATÓ EXPORTÁRINDEX X EXPORTÁGAZATOK TERMELÉKENYSÉGI INDEX IMPORTÁRINDEX X IMPORT(HELYETTESITÕ) ÁGAZATOK TERMELÉKENYSÉGI INDEXE 9. FOGLALKOZTATÁSSAL SÚLYOZOTT DUPLA FAKTORÁLIS CSEREARÁNY-MUTATÓ EXPORTÁRINDEX X EXPORTÁGAZATOK TERMELÉKENYSÉGI INDEXE X EXPORTÁGAZATOK LÉTSZÁMINDEXE IMPORTÁRINDEX X IMPORT(HELYETTESITÕ) ÁGAZATOK TERMELÉKENYSÉGI INDEXE X IMPORTÁGAZATOK LÉTSZÁMINDEXE 10. EXPORTBEVÉTELEK BIZONYTALANSÁGI MUTATÓJA 0-TÓL 100-IG TERJEDÕ SKÁLÁN MEKKORA AZ EXPORTBEVÉTELEK DOLLÁRÉRTÉKÉNEK SZÁZALÉKBAN MÉRT ÁTLAGOS ELTÉRÉSE AZ ÖTÉVES VÁLTOZÓ ÁTLAGTÓL. EXPORTTERMÉKEK KÍNÁLATÁNAK ÉS KERESLETÉNEK RUGALMASSÁGA å JÖVEDELEM-RUGALMASSÁGI MUTATÓ ç ÁR-RUGALMASSÁGI MUTATÓ ådx TERMÉK KERESLET(ÉNEK) JÖVEDELEM-RUGALMASSÁGA çsx TERMÉK KÍNÁLAT(ÁNAK) ÁRRUGALMASSÁGA rçpx TERMÉK RECIPROK ÁRRUGALMASSÁGA SçDx TERMÉK HELYETTESITÉSI ÁRRUGALMASSÁGA çdx TERMÉK KERESLET(ÉNEK) ÁRRUGALMASSÁGA Qx TERMÉK KERESETT MENNYISÉGE Y A JÖVEDELEM NAGYSÁGA PX TERMÉK ÁRA Ä AVÁLTOZÁS MÉRTÉKE - KERESLET ÉS AZ ÁR ELLENTÉTES IRÁNYÚ VÁLTOZÁSA + KERESLET ÉS AZ ÁR AZONOS IRÁNYÚ VÁLTOZÁSA 1. X TERMÉK KÍNÁLAT(ÁNAK) ÁRRUGALMASSÁGA X TERMÉK KERESETT MENNYISÉGÉNEK (%-OS) VÁLTOZÁSA/ Y TERMÉK ÁRÁNAK (%-OS VÁLTOZÁSA 5. X TERMÉK KERESLET(ÉNEK) RECIPROK-ÁRRUGALMASSÁGA ÄQX :ÄPX/ÄPY QX PX / PY X TERMÉK KERESETT MENNY. (%-OS) VÁLTOZÁSA/ X TERMÉK (Y ÁRÁBAN MÉRT) RELATÍV ÁRÁNAK (%-OS) VÁLTOZÁSA VAGY ÄQY : ÄPY/ÄPX PY/PX X TERMÉK KERESETT MENNYISÉGÉNEK (%-OS) VÁLTOZÁSA/ Y TERMÉK (X TERMÉK ÁRÁBAN MÉRT) RELATÍV ÁRÁNAK (%-OS) VÁLTOZÁSA AZ X TERMÉK KERESLET(ÉNEK) HELYETTESITÉSI ÁRRUGALMASSÁGA SçDx = Ä(QX/QY) : Ä(PX/PY) QX/QY PX/PY X TERMÉK KERESETT MENNYISÉGÉNEK (Y TERMÉK KERESLETÉHEZ VISZONYITOTT) RELATÍV (%-BAN MÉRT) VÁLTOZÁSA/ X TERMÉK (Y TERMÉK ÁRÁHOZ MÉRT) RELATÍV ÁRÁNAK (%-BAN MÉRT) VÁLTOZÁSA RUGALMAS: HA 1, VAGY ENNÉL NAGYOBB ELTOLÓDÁS MAGASABB RENDÛ JAVAK FELÉ: ENGEL TÖRVÉNY ALACSONY(ABB) RENDÛ JAVAK ÁREMELKEDÉSE KERESLETNÖVEKEDÉSHEZ VEZET: GIFFEN JAVAK NEMZETKÖZI KERESKEDELEM: KERESLETRUGALMASSÁG MÁSKÉNT VISELKED(HET)IK, MINT NEMZETI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. 4. elõadás: szeptember 18. ÄQX : ÄPX X TERMÉK KINÁLT MENNYISÉGÉNEK (%-OS) VÁLTOZÁSA X TERMÉK ÁRÁNAK (%-OS) VÁLTOZÁSA 2. X TERMÉK KERESLET(ÉNEK) JÖVEDELEM-RUGALMASSÁGA ådx = ÄQX : ÄY Y X TERMÉK KERESETT MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSA A JÖVEDELEM (SZÁZALÉKOS) VÁLTOZÁSA 3. X TERMÉK KERESLET(ÉNEK) ÁRRUGALMASSÁGA ÄQX : ÄPX X TERMÉK KERESETT MENNYISÉGÉNEK (%-OS) VÁLTOZÁSA X TERMÉK ÁRÁNAK SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA 4. X TERMÉK KERELET(ÉNEK) KERESZT- ÁRRUGALMASSÁGA Q X P X çdx = ÄQX : ÄPY Nemzetközi gazdasági kapcsolatok nyilvántartásához és vizsgálatához szükséges mutatók. Már a merkantilisták is használták. ' az áruexport és az áruimport meghatározott naptári idõszakra vonatkozó mérlegszerû nyilvántartása. Végeredménye: egyenleg (szaldó). Két oldalon feltüntetett eredmények különbözete. Jellemzõk: I. Aktív: E>I, Passzív: I>E, Nullszaldó: E=I Az aktív kereskedelmi mérlegbõl származó elõnyök csak lehetõségek. Kényszerhelyzetbõl is adódhat (pl.: kártérítési kötelezettség, adósságszolgáltatás) Nyilvántartás alapja: azok a termékek, melyek egy adott idõszakban az országhatárt átlépték.!!de: csempészés, utasforgalom, területenkívüliséget élvezõ jogi és természetes személyek. Nehezen, vagy nem ellenõrizhetõ. II. áruszerkezet (milyen termékfajták vesznek benne részt. III. ország partnerei Fontos mutató lehet a régiókra bontott kereskedelmi mérleg. A nemzetközi kereskedelem internalizálódása: leányvállalatokkal megoldott vállalaton belüli termékforgalom. (~önkényes ármeghatározás) A mai kereskedelem túlmutat az árucserén (~szolgáltatások, tõkeáramlás), ezért ezeknek a nyilvántartására is szükség van ' nemzetközi fizetési mérleg. 7

8 Egyik oldalán a bevételek, vagy követelések (+), a másikon a kiadások, vagy tartozások (-) jelennek meg. ' valamely országnak egy meghatározott naptári idõszak alatt a külfölddel lebonyolított pénzügyi mûveleteinek összesítése. Devizabelföldi/devizakülföldi: tartósan az országban tartózkodó külföldi / más országok állandó rezidensei. Nemzetközi pénzügyi tranzakció: minden olyan nemzetközi, személyek, vagy intézmények között végbement áruértékesítés, vagy szolgáltatás, mely fizetéssel, vagy fizetési kötelezettséggel jár együtt + köztük történõ ajándékozás, érték,- és vagyonátvitel. Fizetési mérleg tranzakcióinak fajtái: javak, szolgáltatások átvitele Érték, vagyontárgyak átvitele A nemzetközi fizetési mérleg összetétele és szerkezete az adott ország igényei szerint alakul, de vannak általánosnak tekinthetõ fõ részek, melyek lehetõséget adnak a nemzetközi összehasonlításra. ( IMF szabványformula bevezetésére törekszik) Nemzetközi fizetési mérleg részei: folyó fizetési mérleg Tõkeforgalmi mérleg ~olyan pénzmûveletek, melyek a pénzt tõkeként értelmezik' hatással van a késõbbi mérlegekre is. Hivatalos tartalékeszközök mérlege (devizamérleg) ~végsõ forrás, melybõl a hiány fedezhetõ, és ahova a többlet lecsapódik. A kormányzati politika is befolyásolja Alapmérleg: Rövid lejáratú tõkemozgások nélkül számított tõkemérleg + folyó fizetési mérleg Reálgazdasági tranzakciók mérlege: azon tételek alapján, melyek a bruttó hazai termék nagyságának alakulására, és számított értékére hatással vannak. Transzfer-mérleg: tõkeberuházásokból, vagyonból és munkavégzésbõl származó jövedelmek átutalásainak és a viszonzatlan átutalások összegzése. ' a külkereskedelmi mérleg tételei + láthatatlan kereskedelem tételei. (pl.: szolgáltatások, turizmussal kapcsolatos kiadások és bevételek, ajándékok, honoráriumok stb.) Tételei: I. áruforgalom II. szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi fizetések III. egyoldalú (viszonzatlan) átutalások, tehát az ellenszolgáltatás nélküli pénzmûveletek Külföldi közvetlen tõkeberuházás: olyan vállalkozás formájában történt tõkebefektetés, melyet a tõke tulajdonosai, vagy azok megbízottjai közvetlenül irányítanak. Portfólió-beruházás: különféle értékpapírok vásárlása. ' ha a portfólióberuházás során a befektetõ megszerzi az ellenõrzõ-pakettet, akkor ezt már közvetlen beruházásnak kell tekinteni. Zöldmezõs beruházások: csak azok a közvetlen beruházások, amelyek új termelõ vagy szolgáltató egységeket hoznak létre. A tõkeforgalmi mérleg flow-szemléletû: folyamatokon, állományváltozásokon alapul ( 'stock-szemlélet), ezért nem mutatja az ország valóságos nemzetközi beruházási helyzetét. Az adósságállomány nyilvántartására más mérleg is szükséges: Hitelállományi mérleg: összes felvett hitel, kölcsön (bruttó adósságállomány) és az összes külföldnek nyújtott összevetése. Különbségük a nettó adósságállomány. Tartalékeszközök: kezdetben - arany Arany-devizarendszerben - dollár + arany mesterségesen létrehozott: ECU, euró ' devizamérleg. Az ország által birtokolt hivatalos tartalékeszközök állományában az adott naptári idõszakban bekövetkezett változások nettó egyenlege. Különbözõ árfolyamrendszerek esetében eltérõ képet mutat: Rögzített árfolyamrendszer: pontos tükörképe a folyó és a tõkeforgalmi mérleg alakulásának. Ha megnõ a valuta iránti kereslet, azt az adott országban a központi tartalékeszközök állományából elégítik ki, a partner országban pedig ide raktározzák el a többletet (~monetáris politika!), a rögzített árfolyam megõrzése céljából. Tökéletesen rugalmas, szabadon lebegõ árfolyamrendszer: a külföldi valuta iránti kereslet változása azonnali árfolyamváltozást okoz, O változás a hivatalos tartalékeszközök állományában. Irányított lebegtetés: a kompenzálást részben az árfolyamváltozás, részben a tartalékeszközök használata jelenti. Kettõs könyvelés elve: nemzetközi fizetési mérlegnél használják. Minden nemzetközi tranzakciót kétszer, egyszer követelésként, egyszer pedig tartozásként jelenítenek meg. IDEJE: SZEPTEMBER ' adott idõszakban az exportált beruházási és mûködõ tõkék összegének és az importált hitelek, kölcsönök, pénzügyi segélyek összegének mérlegszerû nyilvántartása. Mûködõ tõke? beruházási tõke Tételei: I. közvetlen tõkeberuházások ( + ezek beáramlása és - kiáramlása) II. portfólió-beruházások ( + külföld által az adott idõszakban az ország értékpapírjainak megvásárlására fordított és - a belföldiek külföldi értékpapír vásárlására fordított összegek) III. közvetlenül folyósított hitelek, kölcsönök ( + külföldrõl kapott hitelek és - a külföldnek nyújtott hitelek) A kereskedelmi vagy tõkepiaci feltételeknél kedvezõbb feltételek mellett nyújtott kölcsönt vagy hitelt pénzügyi segélyként értelmezik. A közvetlen tõkeberuházáson belül létezik hosszú / rövid, magán / kormányzati tõkemozgási tétel. Az egyes tételeket nehéz egyértelmûen megkülönböztetni: TÖRTÉNELMI OKOK ARANY, MINT TARTALÉKESZKÖZ ARANYPARITÁS A VALUTAÁRFOLYAMOKAT AZ ARANYTARTALOM HATÁROZZA MEG JELÖLÉSE: Er ÁRFOLYAM MEGHATÁROZÁSA ALUL ILLETVE FELÜLÉRTÉKELTSÉG ÉRTELMEZÉSE FELSÕ ARANYPONT: ARANYPARITÁSTÓL VALÓ FELSÕ ELTÉRÉS, AMELYEN TÚL MÁR ARANYEXPORTRA KERÜLNE SOR ALSÓ ARANYPONT: ARANYPARITÁSTÓL VALÓ ALSÓ ELTÉRÉS, AMELY ALATT MÁR ARANYIMPORTRA KERÜLNE SOR. VALUTÁK KERESLETÉT/KINÁLATÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕK: Áruimport 8

9 Szolgáltatások Turisták Tõkeberuházások Profit repatriálás Egyoldalú átutalások ÁRFOLYAM DEFINICIÓJA: 1.Egységnyi külföldi valutáért fizetendõ hazai valuta összege. Pl. 253 Ft 1euro KÜLFÖLDI VALUTA : HAZAI VALUTA EGYSÉGE (FT/DM) 2.Egységnyi hazai valuta mennyi külföldi valutát ér. Pl. 1 Ft 3,952 HAZAI VALUTA : KÜLFÖLDI VALUTA EGYSÉGE (DM/FT) FELÜLÉRTÉKELTSÉG ILLETVE ALULÉRTÉKELTSÉG ÉRTELMEZÉSE EGYENSÚLYI ÁRFOLYAM: A külföldi valuta hazai valutában mért ára, egyenlõség a külföldi valuta keresletében és kínálatában. KÜLFÖLDI VALUTA IRÁNTI KERESLET/KÍNÁLAT AZONOSSÁGÁNAK PONTJÁBAN VALUTAÁRFOLYAMOK A GYAKORLATBAN 1. VÉTELI, ELADÁSI, NAPI ÉS HATÁRIDÕS ÁRFOLYAM 2. KERESZT-ÁRFOLYAM: HAZAI VALUTA ÁRFOLYAMÁRA KÉT KÜLFÖLDI VALUTA ÁRFOLYAMÁT HASZNÁLJUK. FT/DM, FT/DOLLAR = DM/DOLLAR 3. NOMINÁL- ÉS REÁLÁRFOLYAM: NÉVLEGES INDEXET ÁRINDEXSZEL (FOGYASZTÓI, TERMELÕI, KÜLKERS STB.) EGYENSÚLYI ÁRFOLYAM MEGHATÁROZÓDÁSÁNAK KONCEPCIÓI 1.ABSZOLÚT VÁSÁRLÓERÕ-PARITÁS ELV: EGYENSÚLYI ÁRFOLYAM A KÉT ORSZÁG ÁRSZINVONALÁNAK HÁNYADOSÁVAL, = A RELATIV ÁRSZINVONALLAL EGYENLÕ 2.RELATIV VÁSÁRLÓERÕ-PARITÁS ELV: "A" ORSZÁG VALUTÁJA A SZÁMLÁLÓBAN, S "B" ORSZÁGÉ A NEVEZÕBEN, HOLOTT FORDITVA IS LEHETNE. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI INFLÁCIÓS RÁTÁK KÜLÖNBÖZETE 1.ARBITRÁZS: AZONOS VALUTA JEGYZÉSE TÖBB VALUTAPIACON, A KÖZTÜK LÉVÕ ÁRFOLYAM-KÜLÖNBSÉGEK KIHASZNÁLÁSA. SZEMÉLY: ARBITRAGEUR 2.KONVERZIÓS ÜGYLETEK: SPOT: AZONNALI, MAX. KÉT NAPON BELÜLI ÁTVÁLTÁS TERMIN/HATÁRIDÕS: ELÕRE MEGADOTT HATÁRIDÕRE VONATKOZÓ ÁTVÁLTÁS 3.HEDGE-MÛVELETEK: ÁRFOLYAMKOCKÁZATOK ELKERÜLÉSE ELLENMÛVELETTEL 4. DEVIZACSERE-ÜGYLETEK SWAP-ÜGYLETEK 5.KAMATARBITRÁZS-ÜGYLETEK: NEMZETKÖZI KAMATLÁB-KÜLÖNBSÉGEK KOCKÁZATÁRA ALKALMAZOTT ÜGYLET 6.SPEKULÁCIÓS DEVIZAPIACI ÜGYLETEK: OLYAN, MINT A HEDGE-ÜGYLET, DE ITT A CÉL KIFEJEZETTEN KOCKÁZAT VÁLLALÁS 1.TELJESEN ÉS TARTÓSAN RÖGZITETT (FIXED) ÁRFOLYAMRENDSZER 2.TELJESEN RUGALMAS (FLEXIBLE) ÁRFOLYAMRENDSZER 3.KOMBINÁLT, HIBRID ÁRFOLYAMRENDSZER a.kiigazithatóan RÖGZITETT (ADJUSTABLE FLOATING) ÁRFOLYAM b.csúszóan RÖGZITETT (CRAWLING FLOATING) ÁRFOLYAM c.irányitottan LEBEGTETETT (MANAGED FLOATING) ÁRFOLYAM d.közösen LEBEGTETETT (JOINT FLOATING) ÁRFOLYAM OKTÓBER RUGALMASSÁGI MEGKÖZELITÉS HIVJÁK KERESKEDELMI MEGKÖZELITÉSNEK IS. KORREKCIÓ. LÉNYEGE: SEM A RUGALMAS, SEM A RÖGZITETT ÁRFOLYAM-RENDSZER NEM FELTÉTLENÜL VÁLT KI ARÁNYOS VÁLTOZÁSOKAT AZ EXPORT ÉS IMPORT ALAKULÁSÁBAN MIÉRT? NEM RUGALMAS REAGÁLÁS ESETÉN KISEBB EXPORT ÉS IMPORT VÁLTOZÁS FIZETÉSIMÉRLEG-JAVULÁS CSAK AKKOR, HA: KÜLPIACI ÉS HAZAI KERESLET EGYÜTTES RUGALMASSÁGÁNAK ABSZOLÚT ÉRTÉKE 1-NÉL NAGYOBB. EZ A MARSHALL-LERNER TÉTEL (AZ EXP ÉS IMP VÁLTOZÓ KERESLET VÁLTOZÁSA EGYÜTT LEGYEN KELLÕEN RUGALMAS. LEEGYSZERÛSIT: SZÜKSÉGES, DE NEM ELÉGSÉGES FELTÉTEL. (KÍNÁLAT NEM VÉGTELEN, HELYETTESITÉS, TARIFÁLIS ÉS NEM-TARIFÁLIS AKADÁLYOK STB.) FIZ.MÉRLEG PROBLÉMÁNÁL VIZSGÁLNI: KÜLKERESKEDELMI TÉTELEKET RUGALMAS-E AZ EXPORTTERMELÉS RUGALMAS-E A KÜLFÖLDI KERESLET IMPORTCIKKEK IRÁNTI HAZAI KERESLET HAZAI TERMELÉS MENNYIRE IMP.FÜGGÕ LEÉRTÉKELÉS HATÁSÁRA NÕ-E A FIZMÉRLEG MÁS TÉTELEINEK BEVÉTELE LEÉRTÉKELÉS MIKÉNT HAT A TÕKEBE/KI/ÁRAMLÁSRA IDÕBELI ELTÉRÉS FONTOSSÁGA J-GÖRBE HATÁS - JELENTÉSE: VALUTALEÉRTÉKELÉSNEK ELÕBB A NEGATIV (INFLÁCIÓ) HATÁSAI, CSAK KÉSÕBB A POZITIV HATÁSOK. CSAK KERESKEDELMI MÉRLEGRE GYAKOROLT HATÁSRA VONATKOZIK. 2. JÖVEDELEMHATÁS-MEGKÖZELITÉS I + X = S + M VALAMINT M / Y JELENTÉSE: M-TÖBBLET ESETÉN Y CSÖKKENÉSE, AZAZ I KORLÁTOZÁSA SZÜKSÉGES. I - S = M X, M-TÖBBLET A TÚLZOTT BERUHÁZÁS KÖVETKEZMÉNYE. AZAZ: ÁRFOLYAMPOLITIKA NEM ALKALMAS ESZKÖZ A FIZMÉRLEG JAVITÁSÁRA JÖVEDELMHATÁSSAL MEGJEGYZENDÕ: ALKALMAZÁSA ELTÉRÕ EREDMÉNYEKET HOZHAT ALKALMAZÁSA ELLENTÉTES A KEYNES-I RECEPTTEL, NOHA RÁ HIVATKOZNAK 3. ABSZORPCIÓS MEGKÖZELITÉS VALUTALEÉRTÉKELÉS HATÁSA ELTÉRÕ, HA BELSÕLEG TÖKÉLETES, VAGY TÖKÉLETLEN AZ EGYENSÚLY. Y = C + I (+G) (G-TÕL ELTEKINTÜNK) Y = C + I + (X-M) BT = Y AR (REAL ABSORPTION) BT KERESKEDELMI MERLEG BT = Y AR JELENTÉSE: VALUTALEÉRTÉKELÉS CSAK AKKOR JAVITJA A KERESKEDELMI MÉRLEGET, HA VAGY NÖVELI A TERMELÉST, VAGY CSÖKKENTI A REÁLKIADÁSOK NAGYSÁGÁT. 9

10 TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG ESETÉN: CSAK AZ ABSZORPCIÓ CSÖKKENTÉS LEHET A MEGOLDÁS KORLÁTOZÓ GAZDASÁGPOLITIKAI RECEPTEK EGYIKE KÉTES KIMENETELÛ SZABAD KAPACITÁSOK ESETÉN AZ ABSZORPCIÓ CSÖKKENTÉSE NEMCSAK NEM INDOKOLT, DE KÁROS IS. (LEÉRTÉKELÉS NEM LESZ HATÉKONY, NEMZETI JÖVEDELEM NEM NÕ) 4. MONETÁRIS MEGKÖZELITÉS REÁL NEMZETI JÖVEDELEM ÉS A PÉNZ IRÁNTI KERESLET KÖZÖTT SZOROS ÖSSZEFÜGGÉS TEHÁT, PÉNZKINÁLAT NÖVEKEDÉST KORDÁBAN TARTANI (TARGET ZONE) PÉNZ NEM ÁRAMLIK KÜLFÖLDRE FIZMÉRLEG NEM LESZ DEFICITES. MONETÁRIS NÉZET: NAGYON IS A VONAL ALATTI RÉSZEKRE KONCENTRÁL (HIVATALOS TARTALÉKESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA, HIVATALOS ELSZÁMOLÁSOK), S CSAK KEVÉSSÉ A KERESKEDELMI ÉS TÕKEMÉRLEG BELSÕ FOLYAMATAIRA PÉNZKINÁLAT CSÖKKENTÉSÉVEL ELÉRNI A FIZMÉRLEG JAVITÁSÁT: EGYOLDALÚ, KÉTES ÉRTÉKÛ, LEEGYSZERÛSITÕ 5. PORTFOLIÓ-MÉRLEG MEGKÖZELITÉS EZ IS MONETÁRIS, DE FIGYELEMBE VESZI AZ ÉRTÉKPAPIR-KINÁLATOT IS. PORTFOLIÓ ÖSSZETÉTELE A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KAMAT, ILLETVE INFLÁCIÓ (ÉS VÁRAKOZÁS) FÜGGVÉNYÉBEN VÁLTOZIK. A VÁLTOZÁS ITT NAGYON IS GYORS. TÚLZOTT MÉRTÉKÛ LEÉRTÉKELÉSRE VAN SZÜKSÉG, MERT A LASSÚ REÁLSZFÉRA-ALKALMAZKODÁS MIATT (FELÉRTÉKELÕDÉS) AZ EGYENSÚLYI ÁRFOLYAM CSAK HOSSZABB TÁVON ALAKUL KI. (BOKROS-CSOMAG: EGYSZERI 13 SZÁZALÉKOS LEÉRTÉKELÉS. OKOK... KÖZVETLEN DEVIZAPOLITIKAI ÉS ADMINISZTRATIV MÓDSZEREK ÁLLAMI DEVIZAELLENÕRZÉS TÖBBSZÖRÖS ÁRFOLYAM (KGST!!) KÉTSZINTES DEVIZAPIAC TÕKEBEÁRAMLÁS TILTÁSA TÕKEKIÁRAMLÁS KORLÁTOZÁSA IDEJE: OKTÓBER A TÉNYEZÕ-MOBILITÁS FOGALMA, TARTALMA ÉS FÕBB VÁLTOZATAI TÉNYEZÕK, S NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSUK ÉRTELMEZÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI TÕKE, MUNKA, FÖLD (?), INFORMÁCIÓ FIZIKAI ÉS PÉNZBENI FORMÁK NEMZETKÖZI MUNKAERÕ-ÁRAMLÁS ---- BRAIN - DRAIN NEMZETKÖZI TECHNOLÓGIA-ÁRAMLÁS ÁRUCSERÉHEZ KÉPEST TARTÓS VISZONY KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS - KKB 1.2.NK-I TECHNOLÓGIA-ÁRAMLÁS ÉS TECHNIKATRANSZFER TECHNIKA, TECHNOLÓGIA NEMZETKÖZI TERJEDÉSE (DISSEMINATION) TECHNIKA, TECHNOLÓGIA ABSZORPCIÓJA: ADAPTÁLÁS, HATÉKONYSÁG, KÉPESSÉG ÉS KOMPETENCIA IS. MEGTESTESÜLT ÉS "TESTETLEN" TECHNOLÓGIÁK. JELENTÕSÉGÜK. NEMZETKÖZI KOOPERÁCIÓK: KULCSRAKÉSZ LICENCIA-MEGÁLLAPODÁSOK FRANCHISE-SZERZÕDÉSEK ALVÁLLALKOZÓI SZERZÕDÉSEK RÉSZESTERMELÕI MEGÁLLAPODÁS STRATÉGIAI ÜZLETI SZÖVETSÉGEK FORMÁI: MAGASAN KVALIFIKÁLTAK MIGRÁCIÓJA TANULATLANOK MIGRÁCIÓJA KÜLFÖLDÖN MUNKAVÁLLALÓ ILLEGÁLISAN BETELEPÜLÕK VÉGLEGESEN KÜLFÖLDRE MENEKÜLÕK 2.1.NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ FÕBB OKAI, INDITÉKAI MIGRÁCIÓ GAZDASÁGI ÉS NEM-GAZDASÁGI OKAI HÚZÓ ERÕK - TOLÓ ERÕK ÖSSZESITETT HATÁSOK 2.2.NEMZETKÖZI MUNKAERÕ-ÁRAMLÁS IRÁNYA ÉS HATÁSA FEJLETLEN TERÜLETRÕL A FEJLETT FELÉ TERMELÉST NÖVELI - KIEGYENLITÕDÉST OKOZ-E? NEM AZONOS JÓLÉTI HATÁSOK! ASZIMMETRIA. JÖVEDELEM HAZAUTALÁS: NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI HATÁSOK. FIZETÉSI MÉRLEG! 3.1.TÕKEEXPORT FÕ FORMÁI ÉS INDITÉKAI KÖZVETLEN BERUHÁZÁS - PORTFOLIÓ BERUHÁZÁS TÕKEEXPORT INDITÉKAI: 1. PORTFOLIÓNÁL --- MAGASABB TÕKEHOZADÉK 2. KKB: ÁRNYALTABB INDITÉKOK, AGGREGÁT PROFITRÁTA NÖVELÉSE IDEJE: OKTÓBER , OKTÓBER NEOKLASSZIKUS HECKSCHER-OHLIN MODELL TERMELÉSI TÉNYEZÕK RELATIV KÜLÖNBSÉGEI, MINT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕK H-O TÉTEL LÉNYEGE EGY ORSZÁG AKKOR JUT ELÕNYHÖZ, HA A TERMÉKEK RELATIVE ELTÉRÕ TÉNYEZÕIGÉNYESSÉGÉT ÉS RELATIV TÉNYEZÕELLÁTOTTSÁGÁT FIGYELEMBE VÉVE A VISZONYLAG BÕVEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TERMELÉSI TÉNYEZÕ INTENZIVEBB FELHASZNÁLÁSÁT IGÉNYLÕ TERMÉK TERMELÉSÉRE SZAKOSODIK. SZÜKSÉGES ADATOK: 1. MUNKA ÉS TÕKE MENNYISÉGEI 2. A KÉT TERMÉK TÉNYEZÕIGÉNYESSÉGE A VISZONYLAG MUNKAINTENZIV TERMÉKRE AZ SZAKOSODJON, AHOL A MUNKA/TÕKE HÁNYADOS MAGASABB. VISZONYLAG TÕKEINTENZIV TERMÉKRE AZ SZAKOSODJON, AHOL A TÕKE/MUNKA HÁNYADOS MAGASABB. H-O MODELL KRITIKÁJA: 10

11 1. TOVÁBBRA IS CSAK KÉT ORSZÁG, KÉT TERMÉK 2. "TÖKÉLETES" ÁLLAPOT FELTÉTELEZÉSE 3. INFRASTRUKTURÁLIS, FOGYASZTÁSI ELTÉRÉSEK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSA 4. NK-I TÕKEÁRAMLÁSTÓL ELTEKINT. RYBCZYNSKI-TÉTEL: AZ EGYIK TERMELÉSI TÉNYEZÕ MENNYISÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE A TERMÉKEK TERMELÉSÉNEK ARÁNYAIBAN IS VÁLTOZÁST OKOZ: MUNKANÖVEKEDÉS A MUNKAINTENZIV, TÕKE BÕVÜLÉSE A TÕKEINTENZIV TERMÉK TERMELÉSÉT NÖVELI. H-O-S TÉTEL: A SZAKOSODÁS ÉS NEMZETKÖZI KERESKEDELEM EREDMÉNYEKÉNT AZ EGYES TERMELÉSI TÉNYEZÕK ÁRA, ILLETVE KÖLTSÉGSZINVONALA NEMZETKÖZILEG KIEGYENLITÕDIK. H-O-S TÉTEL KÖVETKEZMÉNYEI: 1. SZAKOSODÁS CSAK ADDIG TART, AMIG A RELATIV TÉNYEZÕÁRAK KI NEM EGYENLITÕDNEK. 2. A SZÛK TÉNYEZÕVEL RENDELKEZÕ TULAJDONOS A BELSÕ JÖVEDELEM-ELOSZLÁS MÓDOSULÁSA RÉVÉN VESZTESÉGET IS ELSZENVEDHET. 3. "EGYMÁST HELYETTESITÕ RÉSZPIACOK" KONCEPCIÓJA AZ EGYES ÁGAZATOK EXPORTON BELÜLI ARÁNYÁVAL SÚLYOZZA AZOKNAK AZ ÖSSZES HOZZÁADOTT ÉRTÉKEN BELÜLI RÉSZARÁNYA NÖVEKEDÉSI RÁTÁJÁT 4. LEONTIEF PARADOXON: USA SZAKOSODÁSA ELLENTMOND A H-O-S TÉTELNEK 5. GRAHAM-PARADOXON A CSÖKKENÕ HOZADÉK TÖRVÉNYE ALÁ ESÕ TERMÉKRE SZAKOSODÓ ORSZÁG HÁTRÁNYOS HELYZETÛ, A NÖVEKVÕ HOZADÉKÚ ÁGAZATRA SZAKOSODÓ MÁSIK PARTNERREL SZEMBEN. 6. PREBISCH-SINGER TÉTEL NYERSTERMÉK TERMELÕK TARTÓS HÁTRÁNYA: TERMS OF TRADE --- PREBISCH, SINGER: SZAKOSODÁS NEGATIVUM, TARTÓSAN. 7. EMMANUEL TÉTELE "KERESKEDELMI IMPERIALIZMUS". 8. BHAGWATI TÉTELE: "ELNYOMORITÓ NÖVEKEDÉS" A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK EMELKEDÉSÉBÕL ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBÕL SZÁRMAZÓ "JÓLÉTI HATÁST" A KÜLKERESKEDELMI CSEREARÁNYOK NAGYARÁNYÚ ROMLÁSA OLY MÉRTÉKBEN ELLENSÚLYOZZA, HOGY VÉGSÕ SORON ROMLIK A LAKOSSÁG JÓLÉTE. IDEJE: NOVEMBER SPECIFIKUS TÉNYEZÕK MODELLJE: 1. HATÁRTERMELÉKENYSÉGRE ÉPÜL 2. CSÖKKENÕ HOZADÉKOT FELTÉTELEZ 3. SZÁMOL A TÉNYEZÕK MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSÁVAL IS. 4. MINDHÁROM - TÕKE, MUNKA, TERMÉSZET - TERMELÉSI TÉNYEZÕT MAGÁBAN FOGLALJA VALAMENNYI TÉNYEZÕTULAJDONOS RÉSZESEDHET A NK-I KERESKEDELEMBÕL SZÁRMAZÓ ELÕNYÖKBÕL, HA A KORMÁNYOK GONDOSKODNAK A JÖVEDELEM-ÚJRAELOSZTÁSRÓL. TERMÉKCIKLUS KONCEPCIÓJA: R. VERNON: BEVEZETÉS - ÉRETTSÉG - NÖVEKEDÉS - VISSZAESÉS. BELSÕ ÉS KÜLSÕ GAZDASÁGOSSÁG KIHASZNÁLHATÓSÁGA FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK KÜLÖNBÖZÕSÉGE TERMÉKDIFFERENCIÁCIÓ "GLOBÁLIS OPTIMALIZÁCIÓ": TERMELÉSITÉNYEZÕK RELATIV OLCSÓSÁGA SZERINT TELEPITI SZÉT A TNC AZ EGYES INPUTELEMEK INTENZIVEBB FELHASZNÁLÁSÁT IGÉNYLÕ TERMELÉSI FOLYAMATOKAT A KÜLÖNBÖZÕ NEMZETGAZDASÁGOKBA. EMPIRIKUS IGAZOLÁSI KISÉRLETEK: 1. MacDOUGALL IGAZOLÁSI KISÉRLETE: KOMPARATIV ELÕNY OTT MUTATKOZIK, AHOL A TERMELÉKENYSÉGI SZINTEK ELTÉRÉSÉT MUTATÓ HÁNYADOS NAGYOBB A BÉRSZINVONALAK ELTÉRÉSÉT JELZÕ HÁNYADOSNÁL. 2. BALASSA FÉLE EXPORTTELJESITMÉNY INDEXEK "FELTÁRT KOMPARATIV ELÕNY" (REVEALED COMPARATIVE ADVANTAGE) A. A KÜLKERESKEDELEMBEN X TERMÉKNEK AZ ÖSSZEXPORTON (X) ÉS AZ ÖSSZIMPORTON (M) BELÜLI ARÁNYA HOGYAN VISZONYUL EGYMÁSHOZ. B. VALAMELY X TERMÉK RÉSZARÁNYA AZ ADOTT ORSZÁG EXPORTJÁBAN HOGYAN VISZONYUL UGYANENNEK A TERMÉKNEK A VILÁG ÖSSZEXPORTJÁN BELÜLI ARÁNYÁHOZ. 1-NÉL NAGYOBB: = KOMPARATIV ELÕNY. 3. MAIZELS-FÉLE INDEX: MOTIVÁCIÓK: A. SPECIFIKUS ELÕNYÖK SZERZÉSE B. MÁR MEGLÉVÕ ELÕNYÖK KIHASZNÁLÁSA C. BIZONYOS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSE ELÕNYÖK SZERZÉSÉNEK INDITÉKAI ÉS LEHETÕSÉGEI TÉNYEZÕÖSZTÖNZÕK ÁRUÖSZTÖNZÕK VÁLLALATI RENDSZEREK: HORIZONTÁLIS, VAGY VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓ SZEREZHETÕ KOMPARATIV ELÕNYÖK: 1. VÁLLALAT ÖSSZTÕKÉJÉNEK HOZADÉKA, PROFITRÁTA NÕ 2. VÁLLALATI VAGYON ÉRTÉKE NÕ 3. VÁLLALAT PIACI RÉSZESEDÉSE NÕ 4. VÁLLALAT KOCKÁZATA CSÖKKEN. KKB FÕ TIPUSAI: 1. ERÕFORRÁS MEGSZERZÉSE (RESOURCE SEEKING) 2. PIAC MEGSZERZÉSE (MARKET SEEKING) 3. HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE (EFFICIENCY SEEKING) 4. STRATÉGIAI ELÕNY MEGTEREMTÉSE (STRATEGIC ASSET/CAPACITY SEEKING) MEGSZEREZHETÕ KOMPETITIV ELÕNYÖK (OLI PARADIGMA): 1. TULAJDONSPECIFIKUS ELÕNYÖK (O) 2. LOKÁCIÓSPECIFIKUS ELÕNYÖK (L) 3. INTERNALIZÁLÁSI ELÕNYÖK (I) RÉSZLETESEN: PP

12 MEGLÉVÕ ELÕNYÖK KIHASZNÁLÁSÁNAK ÉS MEGÕRZÉSÉNEK MÓDJAI FAJTÁI: 1. VÁLLALATSPECIFIKUS ELÕNYÖK 2. ÁGAZAT-, TERMÉK- VAGY SZOLGÁLTATÁS-SPECIFIKUS ELÕNYÖK 3. ORSZÁGSPECIFIKUS ELÕNYÖK KIHASZNÁLÁSI ALTERNATIVÁK: 1. HAZAI TERMELÉS, EXPORT BÕVITÉSE 2. TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁS KKB ÉS LEÁNYVÁLLALATOK RÉVÉN 3. TECHNOLÓGIAI FÖLÉNY KIHASZNÁLÁSA KNOW-HOW, LICENC, FRANCHISE EGYEZMÉNYEKKEL MEGÕRZÉSI STRATÉGIA: 1. VERSENYTÁRSAK PIACRA LÉPÉSÉNEK AKADÁLYOZÁSA 2. KAPCSOLÓDÁS AZ ÁLLAMI VÉDELEMMEL ÉS TÁMOGATÁSSAL 3. ÚJONNAN ÉRKEZÕK NEHÉZSÉGEIRE KONCENTRÁLÓ STRATÉGIA HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉNEK INDITÉKA ÉS MÓDOZATAI 1. HIÁNYZÓ FORRÁSOK KIEGÉSZITÉSE 2. JÁRULÉKOS TÕKEFORRÁSOK IGÉNYE 3. ANYAORSZÁGI ADÓZTATÁS VAGY KÖRNYEZETVÉDELMI SZIGOR ELÕL MENEKÜLÉS 4. SZERVEZETTEBB KÜLPIACI KAPCSOLATOK TEREMTÉSE 5. KÜLSÕ TECHNOLÓGIAI, MENEDZSERI, SZERVEZÉSI, ILLETVE MARKETING-ISMERETEK MEGSZERZÉSE. KÜLFÖLDI, KÖZVETLEN TÕKEBERUHÁZÁSOK ÉS A TNC-K HATÁSAI POTENCIÁLIS ELÕNYÖK A FOGADÓ ORSZÁG SZÁMÁRA: 1. FINANSZIROZÁSI FORRÁSOK BÕVÜLÉSE (FIZ.MÉRLEG ELEMZÉS) 2. FOGLALKOZTATÁSI LEHETÕSÉGEK BÕVÜLÉSE 3. FEJLETT TECHNIKA BESZERZÉSE 4. VÁLLALATSZERVEZÉSI STB. ISMERETEK MEGSZERZÉSE 5. KÜLPIACI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE 6. KÜLFÖLDIEK TULAJDONOSI ÉRDEKELTSÉGE 7. POTENCIÁLIS HATÁSOK: a. TECHNIKAI b. STRUKTURÁLIS HATÉKONYSÁG c. MÉRETGAZDASÁGOSSÁG "ADAPTIVE EFFICIENCY" POTENCIÁLIS HÁTRÁNYOK A FOGADÓ ORSZÁG SZÁMÁRA 1. "NEMZETI SZUVERENITÁS" SZEMPONTJÁBÓL 1. TECHNIKAI FÜGGÉS 2. HELYI ERÕFORRÁSOK ELLENÕRZÉSE 3. HELYI GAZD.POL. BEFOLYÁSOLÁSA 4. KÜLKER.POL. BEFOLYÁSOLÁSA 5. MONETÁRIS POLITIKA BEFOLYÁSOLÁSA 6. FOGYASZTÁSI SZERKEZET BEFOLYÁSOLÁSA 7. GAZDASÁGI SZERKEZET, TERMELÉSI ÉS EXPORT-STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKITÁSA, ASZIMMETRIA 8. PROFITREPATRIÁLÁS 9. IMPORTÁLT TECHNIKA, TÉNYEZÕELLÁTOTTSÁG NEM FELEL MEG A HELYI VISZONYOKNAK 10. IDEGEN SZERVEZÉSI, VEZETÉSI MÓDSZEREK 11. EGYOLDALÚ KÜLPIACI ORIENTÁCIÓ 12. HELYI VÁLLALATOK DISZKRIMINÁCIÓJA A TNC-KKEL SZEMBEN 13. "REJTETT ELADÓSODÁS" POTENCIÁLIS ELÕNYÖK A TÕKEEXPORTÕR ORSZÁG SZÁMÁRA 1. KÜLFÖLDI TULAJDON, FÜGGÉS 2. TERMELÉSI ESZKÖZÖK, TÉNYEZÕK EXPORTJA 3. PROFITOK ÚJRABERUHÁZÁSA 4. ÖSSZTÕKE ÉRTÉKESÜLÉSE JAVULHAT 5. KÜLPIACI KAPCSOLATOK SZERVEZÉSÉBEN ELÕNY 6. KÜLFÖLDI TECHNOLÓGIÁK, SZABADALMAK, ELJÁRÁSOK MEGSZERZÉSE 7. PROFITOK RENDSZEREK REPATRIÁLÁSA KKB POTENCIÁLIS HÁTRÁNYAI A TÕKEEXPORTÕR ORSZÁG SZÁMÁRA 1. TÕKEEXPORT FINANSZIROZÁSI FORRÁSOKAT VON EL 2. TÕKEEXPORT FOGLALKOZTATÁSI GONDOKAT OKOZHAT 3. HAZAI K+F ELHANYAGOLÁSÁHOZ VEZETHET 4. PIACI VERSENYTÁRSAKAT TEREMT 5. INNOVÁCIÓS MONOPÓLIUM ELVESZHET 6. VÁMUNIÓ MÖGÉ EXPORTÁLVA A TÕKÉT - ÁRUEXPORT CSÖKKENHET 7. HAZAI GAZDASÁGPOLITIKAI RÁHATÁS CSÖKKENHET - LEÁNYOK "KIJÁTSZÁSA" MIATT POTENCIÁLIS ELÕNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A KKB-T BEFOGADÓ FEJLÕDÕ ORSZÁGOK SZÁMÁRA A KÜLFÖLDI KÖLCSÖNÖK FELVÉTELÉVEL JÁRÓ POTENCIÁLIS ELÕNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS - NEMZETI GAZDASÁGPOLITIKA IDEJE: NOVEMBER AZ ÚJ NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND (ÚNGR) REFORMPROGRAMJA EREDET ÉS KÖRÜLMÉNYEK ENSZ, 1974: NYILATKOZAT ---- EGYHANGÚ ELÕZMÉNYEK: UNCTAD KEZDEMÉNYEZÉSEK PREBISCH "CSOMAGTERVE" : I. OLAJVÁLSÁG, OPEC ENSZ GA VI., RENDKIVÜLI ÜLÉSSZAKA DOKUMENTUMOK: 1. NYILATKOZAT 2. CSELEKVÉSI PROGRAM 3. ÁLLAMOK GAZDASÁGI JOGAINAK ÉS KÖTELESSÉGEINEK CHARTÁJA 4. A FEJLÕDÉS ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉS HATÁROZATA ÚNGR DOKUMENTUMOK TARTALMA, ELVEK: 1. DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGI JOG 2. TERMÉSZETI ERÕFORRÁSOK FELETTI SZUVERENITÁS 3. KÁRTÉRITÉS ERÕFORRÁSOK MÁSOK ÁLTALI KIHASZNÁLÁSA MIATT 4. FEJLÕDÕ ORSZÁGOK MEGSEGITÉSE ERÕFORRÁSOKKAL VALÓ PAZARLÁS MEGSZÜNTETÉSE 5. LEAST DEVELOPED ÉS LAND-LOCKED ORSZÁGOK MEGSEGITÉSE 6. NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER REFORMJA 7. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVITÁSA A MÛANYAGOKKAL SZEMBEN TERÜLETEK: 12

13 NEMZETKÖZI KERSKEDELEM ÉS A PÉNZÜGYEK NEMZETKÖZI REFORMOK STRUKTURÁLIS IGAZODÁS PROGRAMJA ÁLTALÁNOS PREFERENCIA RENDSZER (GSP) INTEGRÁLT ÁRUPROGRAM FINANSZIROZÁSI RENDSZER HIVATALOS FEJLESZTÉSI SEGÉLYEK REFORMJA: 0.7 % MINT CÉL AZ ÚNGR KONCEPCIÓJÁNAK BELSÕ ELLENTMONDÁSAI FEJLETT ORSZÁGOK ÁLLÁSPONTJA II. OLAJVÁLSÁG FEJLÕDÕ ORSZÁGOK MEGOSZTOTTSÁGA: AZ OLAJ, MINT TÉNYEZÕ UNESCO: ÚJ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS VILÁGREND FEJLETTEK ELLENÁLLÁSA EGYENLÕTLENSÉGEKET CSEREVISZONYOK EGYENLÕTLENSÉGEKÉNT FOGTÁK FEL ILLÚZIÓK ---- RADIKÁLIS ELKÉPZELÉSEK RADIKÁLIS BALOLDALI ELMÉLETEK NEOKLASSZIKUS, NEOLIBERÁLIS ELMÉLETEK : PIAC KORLÁTLAN SZABADSÁGÁNAK BIZTOSITÁSA "ZÉRÓ ÖSSZEGÛ JÁTÉK", VAGYIS REDISZTRIBÚCIÓS FOLYAMATOK "NEGATIV ÖSSZEGÛ JÁTÉK": FEGYVERKEZÉS "POZITIV ÖSSZEGÛ JÁTÉK": SZERKEZETI ÁTALAKITÁS "FRAGMENTÁCIÓ" "DEPARTMENTALIZÁCIÓ" IDEJE: NOVEMBER EGYENLÕTLENSÉGEK TERMÉSZETE ÉS OKAI EGYENSÚLY ÉS EGYENSÚLYTALANSÁG DIALEKTIKÁJA NEMZETI SZINT: ÁLLAM BEAVATKOZÁSA GLOBÁLIS SZINT: NINCS "VILÁGÁLLAM" GLOBALIZÁLÓDÁS ÉRTELMEZÉSE GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 1. ÖKOLÓGIAI EGYENSÚLY FELBOMLÁSA 2. FEGYVERKEZÉS VILÁGMÉRETÛ 3. TERRORIZMUS VILÁGMÉRETÛ 4. VILÁGMÉRETÛ MENEKÜLT-ÁRADAT 5. ADÓSSÁGVÁLSÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND ELEMEI: 1. ARANYDEVIZA-RENDSZER (1971-IG) 2. IMF 3. IBRD 4. GATT 1. X ÉS M RELÁCIÓS MEGOSZLÁSA 2. EXPORTSZEKTOR KINÁLATI RUGALMASSÁGA 3. KAPCSOLAT MÁS ÁGAZATOKKAL 4. IMPORT-HELYETTESITHETÕSÉG 5. BELSÕ PIAC NAGYSÁGA, HELYETTESITHETÕSÉGE ASZIMMETRIÁK A SZOLGÁLTATÁSOK NEMZETKÖZI FORGALMÁBAN 1. FIZETÉSI MÉRLEGEK ÖSSZEVETÉSE 2. TÖBBLETEK/DEFICITEK 3. NEMZETKÖZI MEGOSZLÁSA ASZIMMETRIÁK A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS VISZONYAIBAN 1. STRUKTURÁLIS ELTÉRÉSEK 2. DÖNTÕ LÁNCSZEMEK 3. TTF ÉS K+F NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK ASZIMMETRIÁI 1. FINANSZIROZÁSI FÜGGÕSÉG 1. HITELEZÕ VAGY ADÓS A. TARTOZÁSOK ÖSSZETÉTELE B. ADÓSSÁGSZOLGÁLAT ÉVI NAGYSÁGA C. HAZAI ÉS KÜLSÕ PÉNZFORRÁSOK ARÁNYA D. ADÓS/HITELEZÕI VISZONY KONCENTRÁLTSÁGA E. KÜLSÕ FORRÁSOK MILYEN CÉLRA F. HITELEK KONDICIONALITÁSA: "KERESLET-ORIENTÁLT": AGGREGÁT KERESLETET KELL CSÖKKENTENI (IMF) "KÍNÁLAT-ORIENTÁLT": BERUHÁZÁSOKRA "NÖVEKEDÉS-ORIENTÁLT": CSOMAG "KERESZT-KONDICIONALITÁS": MÁS HITELEZÕK A "MEGSZABÓK". 2. NK-I MONETÁRIS VISZONYOKBAN TAPASZTALHATÓ ASZIMMETRIÁK "HIERARCHIKUS VILÁGPÉNZ RENDSZER" KULCSVALUTÁK SZEREPE ÁRFOLYAMOKRA GYAKOROLT HATÁS KONVERTIBILITÁS KÖVETELÉSE TECHNOLÓGIAI INTERDEPENDENCIÁK ASZIMMETRIÁI KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS SZABADALMAK SUPPLIER DOMINATED FIRMS PRODUCTION-INTENSIVE FIRMS SCIENCE-BASED IPARÁGAK TECHNOLÓGIAI ÁTVÉTEL/ÁTADÁS REDEPLOYMENT ÉRTELMEZÉSE MUNKAERÕ-ÁRAMLÁS ASZIMMETRIKUS NEMZETKÖZI SZERKEZETE "VÁNDORMUNKÁSOK" TECHNIKAI SEGÉLYEK ÉS MUNKAERÕ ASZIMMETRIKUS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓÁRAMLÁS VILÁGGAZDASÁG EGYENLÕTLENSÉGEI ASZIMMETRIKUS VILÁGGAZDASÁGI INTERDEPENDENCIÁK 1. NEMZETKÖZI TULAJDONVISZONYOK ASZIMMETRIÁJA KÜLFÖLDI TÕKEBERUHÁZÁS 2. NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ASZIMMETRIÁJA 13

14 IDEJE: NOVEMBER ORSZÁGOK FEJLETTSÉG SZERINTI CSOPORTOSITÁSA ENSZ: FEJLETT, FEJLÕDÕ, KÖZPONTILAG TERVEZETT (ÁTALAKULÓ) OECD: LOW-INCOME COUNTRIES MIDDLE-INCOME COUNTRIES NEWLY INDUSTRIALIZED OPEC COUNTRIES UNCTAD: FEJLÕDÕ LEGKEVÉSBÉ FEJLETT FEJLÕDÕ FEJLETT SZOCIALISTA GAZDASÁGI FEJLETTSÉG, ELMARADOTTSÁG MÉRÉSE MENNYISÉGI MUTATÓK: BUKTATÓK 1. GDP, GNP, GNI 2. STRUKTURÁLIS ÉS DINAMIKUS MUTATÓK (3 ÁGAZAT STB.) 3. KÜLGAZDASÁGI TELJESITMÉNY TARTÓS JAVULÁSÁT/ROMLÁSÁT MUTATÓ INDIKÁTOROK 4. NEM-GAZDASÁGI SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELE 5. EZEK MIND MENNYISÉGIEK 6. EMBERI FEJLÕDÉS: HUMAN DEVELOPMENT INDEX BEVEZETÉS A KOMPARATIV RENDSZEREK GAZDASÁGTANÁBA VILÁGGAZDASÁGBA VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS MÓDJA GAZDASÁG BELSÕ VISZONYAI GAZDASÁGON KIVÜLI VISZONYOK FEJLETT PIACGAZDASÁG JELLEMZÕI: VILGAZD POZÍCIÓ: NYITOTTSÁG CENTRUMHOZ TARTOZÁS SZIMMETRIKUS FÜGGÉSI VISZONYOK GAZD. BELSÕ VISZONYAI SZERINT: MAGASFOKÚ BELSÕ INTEGRÁLTSÁG DINAMIKUS HÚZÓÁGAZATOK PIACI MECHANIZMUSOK KITERJEDTEK GAZDASÁGI ERÕ ÉS HATALOM KONCENTRÁCIÓJA NEM-GAZDASÁGI VISZONYOK PLURÁLIS POLITIKAI DEMOKRÁCIA TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉGEK ENYHITÉSE JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK FEJLETTSÉGE TÁRSADALMI ALRENDSZEREK FÜGGETLENSÉGE EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSA FOGYASZTÓI TÁRSADALOM SZOCIALISTA ÉS ÁTMENETI RENDSZER JELLEMZÕI VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓ: ELZÁRKÓZÁS A VILGAZDTÓL KÜLVILÁGGAL KONFRONTÁCIÓS POLITIKA NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN PERIFÉRIÁS ÉS FÉLPERIFÉRIÁS ÁRUSZERKEZET GAZDASÁG BELSÕ VISZONYAI ADMINISZTRATIV IRÁNYITÁS INPUT-OUTPUT IRÁNYITÁS TERVUTASITÁSSAL AUTARKIÁS ÁGAZATI SZERKEZET ÁLLAM GAZDASÁGI TÚLSÚLYA GAZDASÁGI "ALRENDSZER" TELJES ALÁRENDELTSÉGE A POLITIKÁVAL SZEMBEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK KOORDINÁLÁSA ADMINISZTRATIV ÚTON JÖVEDELEMELOSZTÁS KÖZPONTI SZABÁLYOZÁSA ERKÖLCSI ÖSZTÖNZÕK NAGY SZEREPE EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉSEK ELFOJTÁSA POLITIKAI HATALOM ÉRVÉNYESÜL A GAZDASÁGBAN IS NEM-GAZDASÁGI VISZONYOK MONOLITIKUS PÁRTÁLLAMI RENDSZER ÁLLAMHATALOM PATERNALISTA MÛKÖDÉSE ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK KORLÁTOZÁSA FOGYASZTÁSI SZINVONAL ALACSONY FEJLÕDÕ ORSZÁGOK FÕBB JELLEMZÕI VILÁGGAZDASÁGI POZICIÓT ILLETÕEN VG NYITOTTSÁG SAJÁTOS SZERKEZETE VG-N BELÜL PERIFÉRIÁS HELYZET ÁRUKAPCSOLAT: ASZIMMETRIKUS GAZDASÁGI BELSÕ VISZONYOK DEZINTEGRÁLT GAZDASÁGI SZERKEZET NEMZETI PIAC ÉS PIACI MECHANIZMUSOK FEJLETLENSÉGE BELSÕ FELHALMOZÁS KORLÁTOZOTT NÉPESEDÉS KEDVEZÕTLEN ALAKULÁSA NAGYFOKÚ KONCENTRÁLTSÁG NEM-GAZDASÁGI VISZONYOKBAN TÁRSADALMI DEZINTEGRÁCIÓ VALÓSÁGOS POLITIKAI PLURALITÁS HIÁNYA TÁRSADALMI ALRENDSZEREK NAGYFOKÚ FRAGMENTÁCIÓJA ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK GYAKORI MEGSÉRTÉSE ELITRÉTEG LUXUSFOGYASZTÁSA - ALULTÁPLÁLTSÁG TÖMEGES VOLTA. IDEJE: NOVEMBER 20 ÉS NEMZETKÖZI CSERE EGYENLÕTLENSÉGE ÉS AZ IMPERIALIZMUS KONCEPCIÓJA MARXI, MARXISTA FELFOGÁSOK NEMZETKÖZI CSEREVISZONYOK PROBLEMATIKÁJA: ÁRKÉPZÕDÉS, KIZSÁKMÁNYOLÁS NEMZETKÖZI CSERE EGYENÉRTÉKÛSÉGE: AZ ÉRTÉKTÖRVÉNY ÉRVÉNYESÜLÉSE 1. MEGKÖZELITÉS: "VILÁGÉRTÉK" KÖRÜLI INGADOZÁS --- DE ILYEN NINCS 2. MEGKÖZELITÉS: TÕKEÁRAMLÁS --- NEMZETKÖZI TERMELÉSI ÁR - NEMZETKÖZI PROFITRÁTÁK KIEGYENLITÕDNEK 14

15 3. MEGKÖZELITÉS: NEMZETKÖZI MUNKAERÕÁRAMLÁS NEM SZABAD --- EGYENLÕTLENSÉG OKA. 4. MEGKÖZELITÉS: TERMELÕK DIFFERENCIÁLÓDÁSA IS OKA AZ EGYENLÕTLENSÉGNEK 5. MEGKÖZELITÉS: JÁRADÉKOS TÉNYEZÕK NK-I MEGOSZLÁSA EGYENLÕTLEN = NK-I EGYENLÕTLENSÉG HATALMI VISZONYOK KÉRDÉSE ÉS AZ IMPERIALIZMUS KONCEPCIÓJA KAUTZKY, ROSA LUXEMBURG, HILFERDING LENIN KONCEPCIÓI: 1. KONCENTRÁCIÓ ÉS CENTRALIZÁCIÓ 2. BANKTÕKE ÉS AZ IPARI TÕKE ÖSSZEOLVADÁSA 3. TÕKEKIVITEL: KAPOCS NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI KAPITALIZMUS KÖZÖTT 4. MONOPOLISTA VERSENY 5. VILÁG TERÜLETI ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT VIVOTT HARC POST-KEYNESIÁNUS REFORMISTA NÉZETEK PREBISCH FELFOGÁSA: 1. KÜLKERESKEDELMEN KERESZTÜLI JÖVEDELEM-LECSAPOLÁS: TERMS-OF-TRADE ÁLLANDÓ ROMLÁSA 2. BÉRSZINVONALAK ÉS TERMELÉKENYSÉGI SZINTEK ELTÉRÉSEI 3. KERESLET JÖVEDELMI RUGALMASSÁGÁNAK KÜLÖNBÖZÕSÉGE LEWIS-FÉLE MODELL EGYENLÕTLENSÉGEKET A MEZÕGAZDASÁGI ÉLELMISZER-TERMELÉSBEN KIFEJTETT MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK ELTÉRÕ SZINVONALA OKOZZA BALOGH ELMÉLETE PARTNEREK EGYENLÕTLENSÉGE ---- IGY A KERESKEDELEMNEK NEM HARMONIZÁLÓ, HANEM KUMULATIVE EGYENLÕTLENSÉGET TEREMTÕ HATÁSA VAN. FURTADO KONCEPCIÓJA ELMARADOTTSÁG = FÜGGÉS ELMÉLETE. IMPORTHELYETTESITÉS PERROUX ÁLLÁSPONTJA HATALMI VISZONYOK, MINT SZERKEZETI VONÁSOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT DIMENZIÓK VISZONYAI MYRDAL ELMÉLETE KUMULATIV, IRREVERZIBILIS, EGYENLÕTLENSÉGEKET ERÕSITÕ FOLYAMATOK SINGER TÉZISEI MINDIG A FEJLETT ORSZÁG A FÕ HASZONÉLVEZÕ, FÕKÉNT A TRANSZFERÁLT TECHNIKA FELETTI MONOPÓLIUM RÉVÉN. ÚJBALOLDALI ÉS NEOMARXISTA KONCEPCIÓK EGYENLÕTLEN CSERE EMMANUEL-FÉLE ELMÉLETE FEJLETT ORSZÁGOK MUNKÁSOSZTÁLYA "ZSÁKMÁNYOLJA KI" A FEJLÕDÕ ORSZÁGOKAT OSCAR BRAUN ELMÉLETE EMMANUELLE-LEL SZEMBEN Õ AZ ÁRAKAT TEKINTETTE "FÜGGETLEN VÁLTOZÓNAK", VAGYIS MEGFORDITOTTA A KAUZALITÁS SORRENDJÉT. SAMI AMIN NÉZETEI NEM A MUNKÁSOSZTÁLY A KIZSÁKMÁNYOLÓ. EGYENLÕTLEN CSERE OKA: FEJLETT CENTRUMBAN LÉVÕ MONOPÓLIUMOK. MEGOLDÁS: "DELINKING". WALLERSTEIN VILÁGRENDSZER-ELMÉLETE VILÁGRENDSZER-SZEMLÉLET ABSZOLÚT KÖVETÕJE. CENTRUM ÉS PERIFÉRIA --- FÉL-PERIFÉRIA KÜLÖNÖS SZEREPE (VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOK) NOVEMBER 30 KERESKEDELMPOLITIKA FOGALMA FÕ ESZKÖZEI: VÁMOK NEM VÁMJELLEGÛ INTÉZKEDÉSEK 1.VÁMOK ÉS VÁMTARIFÁK 1.IMPORTVÁM 2.EXPORTVÁM AD VALOREM, SPECIFIC, COMPOUND TARIFFS PROTEKCIONIZMUS: F. LIST, VÉDEGYLET, HARMADIK VILÁG OPTIMÁLIS VÁMTARIFA: TERMS OF TRADE JAVULÁS ÉS KÜLKER VISSZAESÉS KÜLÖNBÖZETE A JÓLÉT LEGNAGYOBB MÉRTÉKÛ NÖVEKEDÉSÉT BIZTOSITJA. PARTNERORSZÁG VESZTESÉGE MÉG NAGY ORSZÁGOK IS RITKÁN IMPORTVÁMOK EGYÉB HATÁSAI: FOGYASZTÁSI HATÁS TERMELÉSI HATÁS KERESKEDELMI HATÁS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELI HATÁS JÖVEDELEMELOSZTÁSI-, FIZETÉSI MÉRLEG HATÁS 1.FOGYASZTÁSI-SZERKEZET TORZULÁS 2.TERMELÉSI SZERKEZET TORZULÁS 3.KERESKEDELMI HATÁS: TILTÓ VÁM 4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁS: LÉNYEGE? 5.TERMELÉSI TÉNYEZÕK TULAJDONOSAI KÖZÖTTI JÖVEDELEMELOSZTÁSBAN IS MÓDOSULÁS: STOLPER-SAMUELSON TÉTEL, ÉS A METZLER PARADOXON STOLPER-SAMUELSON TÉTEL: EGY ÁRU RELATIV ÁRÁNAK EMELKEDÉSE ANNAK A TERMELÉSI TÉNYEZÕNEK ÁRÁT NÖVELI, AMELYIK INTENZIV FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÁRUT TERMELIK. E TÉNYEZÕ TULAJDONOSÁNAK JÖVEDELME NÕ ---- NAGYOBB MÉRTÉKBEN, MINT A TERMELÉSI TÉNYEZÕ ÁRÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁS. FELNAGYITOTT HATÁS METZLER-PARADOXON: VÁM CSEREARÁNYT JAVIT IMPORTÁRU RELATIV ÁRA CSÖKKENHET IS. MIKÉNT? HA: EXPORTÁLÓ ORSZÁG KINÁLATA RUGALMATLAN VAGYIS EXPORTTERMÉKÉNEK AJÁNLATI, ILL. RECIPROK KINÁLAT GÖRBÉJE VISSZAHAJLÓ. HATÁS: A SZÛKÉBEN LÉVÕ TERMELÉSI TÉNYEZÕ TULAJDONOS JÖVEDELME NÕ VÁMVÉDELMI FOGALMAK: 1.NÉVLEGES TARIFA: ÁR %-BAN 2.HATÉKONY VÁMVÉDELEM MÉRTÉKE: TÉNYLEGES VÁMRÁTA/HATÉKONY VÉDELEM RÁTÁJA CSAK HAZAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKRE VETITJÜK! HATÉKONY VÁMVÉDELEM>NÉVLEGES VÁM. MAGYARÁZAT??? 15

16 EP = INTEGRÁLT ÁRUPROGRAM TRIMS TRADE-RELATED INVESTMENT MEASURES TRIPS TR-RELATED..INTELLECTUAL PR.R. HATÉKONY VÁMVÉDELEM KÉPLETE (1) VX- V = Nv V(1 ri) V(1 ri) ep a hatékony vámvédelem V a végtermék vám elõtti értéke, Vx a végtermék vámmal terhelt ára, n a végtermék összértékére kivetett névleges vám rátája ri az importált inputelemek hányada a végtermék vámdijszabás elõtti értékében. HATÉKONY VÁMVÉDELEM KÉPLETE(2) Ha inputelemekre is kivetnek importvámot, és csak ennek MÉRTÉKE alacsonyabb a késztermékénél, a képlet így módosul: ep =n (ri x ni) 1 - ri ep a hatékony vámvédelem, ni az importált inputelemek névleges vámtételének mértéke ezek összértékének %-ban. NEM TARIFÁLIS KERESKEDELMI AKADÁLYOK: MENNYISÉGI KORLÁTOZÁS (KVÓTA) MINÕSÉGI, ADMIN., JOGI ELÕÍRÁS, KORMÁNYZATI KÖZBESZERZÉS (WTO! GPA) HAZAI INPUTTARTALOM KÖVETELMÉNYE HATÁRADÓ (HATÁRON ADÓT VISSZATÉRITIK) IMPORT ADMINISZTRÁCIÓ BURJÁNZÁSA DÖMPINGÁRAK, KÉNYSZER ÖNKÉNTES KORLÁTOZÁS EXPORTTÁMOGATÁS FOGALMA 1.EXPORTHITEL-TÁMOGATÁSOK 2.EXPORTHITEL-GARANCIÁK 3.KÜLFÖLDI VÁSÁRLÓNAK NYÚJTOTT ALACSONY KAMATOZÁSÚ EXPORTHITELEK 4.DÖMPINGÁRAK ALKALMAZÁSA. CÉLJA: VERSENYTÁRSAK KISZORÍTÁSA. DÖMPING FAJTÁI: 1.ÁLLANDÓ DÖMPING (MONOPOL-SZERVEZETEK KÉPESEK ERRE) 2. RABLÓ DÖMPING: POZICIÓK MEGSZERZÉSÉIG MONOPOLÁR KÁRPÓTOL. 3. SZÓRVÁNYOS DÖMPING: ALKALMI, EGYES TERMÉKCSOPORTOKRA 4. RECIPROK DÖMPING : + HATÁS? DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK HELYI TERMELÕK VÉDELME ANTI-DÖMPING TÖRVÉNYEK ANTI-DÖMPING ADÓK ÖNKÉNTES EXPORTKORLÁTOZÁS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS GATT ÉS WTO - KERESKEDELEMPOLITIKA NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓK, KERPOL NEMZETKÖZI KER.MEGÁLLAPODÁSOK NEMZETKÖZI ÁRUEGYEZMÉNYEK TERMELÕI TÁRSULÁS, KARTELL ÜTKÖZÕ KÉSZLETEK KORLÁTOZÓ ÜZLETI GYAKORLAT. KÜLGAZDASÁGOT ÉRINTÕ EGYÉB GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZÖK. KIADÁSVÁLTOZTATÓ GAZDPOL. KIADÁSÁTTERELÕ GAZDPOL. KÖZVETLEN ELLENÕRZÉST MEGVALÓSITÓ GAZDPOL. PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉS ELLENI ÉRVEK. IDEJE: DECEMBER KORAI ELMÉLETI IRÁNYZATOK MERKANTILIZMUS FIZIOKRATIZMUS: QUESNAY "TABLEAU ECONOMIQUE" (INPUT-OUTPUT) ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY PARCIÁLIS EGYENSÚLY TÖKÉLETES EGYENSÚLY: TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS KAPACITÁS-KIHASZNÁLÁS TÖKÉLETLEN EGYENSÚLY NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN KLASSZIKUS ELMÉLETE 1. TERMELÕ ÉS ÉRTÉKALKOTÓ EMBERI MUNKA, MINT FORRÁS 2. CSERE ÉS MUNKAMEGOSZTÁS NEMZETEN BELÜL ÉS KÖZÖTT 3. PIAC ELÕNYÖS MUNKAMEGOSZTÁST EREDMÉNYEZ 4. TERMÉSZETES ÖNÉRDEK NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI KÖZJÓ GYARAPODÁST HOZ MARXI ELMÉLET ÉS NEMZETKÖZI GAZDASÁGTANI VONATKOZÁSAI 1. PIACGAZDASÁG ÉS KAPITALIZMUS KRITIKAI ELEMZÉSE --- RICARDO ALAPJÁN 2. KRITIKA A NEMZETGAZDASÁGRA, VAGY PEDIG A TÕKÉS VILÁGGAZDASÁGRA VONATKOZIK? 3. MUNKAÉRTÉK-ELMÉLET, ILL. AZ ÉRTÉKTÖRVÉNY VILÁGPIACI ÉRVÉNYESÜLÉSE MINT PROBLEMATIKA 4. RENDSZERESEN VISSZATÉRÕ VÁLSÁGOK 5. TÕKEKIVITEL IS SZEREPEL AZ ELMÉLETBEN 6. ÚJRATERMELÕDÕ TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉGEK VIZSGÁLATA NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN NEOKLAÉSSZIKUS ELMÉLETE 1. KLASSZIKUS EGYENSÚLY-MECHANIZMUS KONCEPCIÓJÁNAK KORREKCIÓJA 2. TERMELÉSI ÉS KERESLETI FELTÉTELEK EGYÜTTES SZÁMBAVÉTELE 3. KOMPARATIV KÖLTSÉGEK ÚJRAFOGALMAZÁSA 4. TÉNYEZÕMOBILITÁS EGYES NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELE KEYNESI ELMÉLET ÉS A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN KÜLKERESKEDELEM SZEREPE A NEMZETI FOLYAMATOKBAN NEMZETKÖZI VALUTAÁRFOLYAMOK ALAKULÁSA PROTEKCIONIZMUS HATÁSA VÁMPOLITIKA POST-KEYNESIÁNUS, REFORMISTA IRÁNYZAT 1. KUMULATIV EGYENLITLENÕDÉS IRREVERZIBILIS FOLYAMATA 2. PARTNEREK EGYENLÕTLENSÉGE 3. KÜLKERESKEDELEM NEGATIV HATÁSA EGYES ORSZÁGOKRA 16

17 4. ELTÉRÕ HATÁSOK A TECHNIKAI FEJLÕDÉS RÉVÉN 5. TÕKE "TERMÉSZETES" IRÁNYÁRA, KIEGYENLITÕ HATÁSÁRA, OPITIMÁLIS ALLOKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEZÉSEK ELVETÉSE EXPORT PROPENSITY OF FOREIGN AFFILIATES IDEJE: DECEMBER RADIKÁLIS ÚJBALOLDALI ÉS NEOMARXISTA ELMÉLETI IRÁNYZATOK A. EMMANUEL: "KERESKEDELMI IMPERIALIZMUS" S. AMIN: CENTRUM - PERIFÉRIA I. WALLERSTEIN: VILÁGRENDSZER SZEMLÉLET NEOLIBERÁLIS-MONETARISTA ELMÉLET 1. MONOPÓLIUMOK, KARTELLEK, VÁM- ÉS NEM VÁMJELLEGÛ KORLÁTOZÁSOK VISSZASZORITÁSA 2. EGYENSÚLYTALANSÁG = MONETÁRIS KÉRDÉS 3. TARTALÉKESZKÖZÖK MINT LÉNYEG A FIZETÉSI MÉRLEG ELEMZÉSBEN 4. MAGÁNGAZDASÁG ALAPVETÕEN STABIL, S NEM SZORUL ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSRA IDEJE: DECEMBER NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSE CSAK AKKOR, HA: 1. ÁRUK/SZOLGÁLTATÁSOK VILÁGPIACA EGYSÉGES 2. TERMELÉSI TÉNYEZÕK PIACA IS A VILÁGGAZDASÁG INTEGRÁNS RÉSZÉVÉ VÁLIK 3. GLOBALIZÁLÓDIK A CIVIL TÁRSADALOM IS 4. VILÁGSZINTÛ SZUPRANACIONÁLIS ÉS DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYRENDSZER VONATKOZÓ NEMZETI GAZDASÁGPOLITIKA KÉRDÉSE REÁLIS ALTERNATIVA: 1. SZERVES KAPCSOLÓDÁS A VILÁGGAZDASÁGBA 2. ELÕNYÖK MAX. NÖVELÉSE, POTENCIÁLIS VESZTESÉGEK MAX. CSÖKKENTÉSE 3. NEMZETGAZDASÁG SZERKEZETI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSE 4. TNC HÁLÓZATBA "BEÉPÜLNI" 5. KKB RÉVÉN MIELÕBB AKTIV TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁS NEMZETI GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZEI: ÖSZTÖNZÉS (POL, GAZDASÁGI, ÜZLETI FELTÉTELEK) SZABÁLYOZÁS, BEFOLYÁSOLÁS ÉS KORLÁTOZÁS ESZKÖZEI BELÉPÉS/KILÉPÉS KORLÁTOZÁSAI TULAJDONRA ÉS ELLENÕRZÉSRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK MÛKÖDÉSRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK KKB ÉS TNC ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STOCK ÉS FLOW ADATOK KKB BE- ÉS KIÁRAMLÁSI ADATOK KKB/GDP ADATOK KKB ÉS HAZAI TÕKEKÉPZÕDÉS ARÁNYA EGYES ORSZÁGOK ARÁNYA A VILÁG KKB-BEN LEÁNYVÁLLALATOK FORGALMA HOZZÁADOTT ÉRTÉKEK 1. NGR VÁLTOZÁSAI: UNGR AZ UNCTAD KEZDEMÉNYEZÉSEI MULTILATERÁLIS KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK TOKIÓ-FORDULÓJA ÁLTALÁNOS PREFERENCIA RENDSZER NEM-VÁMJELLEGÛ AKADÁLYOK AZ URUGUAY-FORDULÓ GATT --- TRIMS ---- TRIPS ---- GATS --- WTO --- IPARI VÁMOK CSÖKKENTÉSE --- EXP.TÁMOGATÁSI SZINTEK CSÖKKENTÉSE VÁLTOZÁSOK A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK FINANSZIROZÁSI ÉS HITELEZÉSI GYAKORLATÁBAN COMPENSATORY FINANCING FACILITY - IMF EXTENDED FUND FACILITY, EEF COMPENSATORY AND CONTINGENCY FINANCING FACILITY, CCFF STRUCTURAL ADJUSTMENT FACILITY STRUCTURAL ENHANCED ADJUSTMENT FACILITY ÚJ ADÓSSÁGKEZELÉSI MÓDOZATOK BAKER-TERV BRADY-TERV ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, ÁTÜTEMEZÉS MONETÁRIS RENDSZER AKTUÁLIS PROBLÉMÁI: MONTERREY, MÁRCIUS KKB-VEL, TNC-VEL KAPCSOLATOS DIPLOMÁCIAI KÉRDÉSEK MAGATARTÁSI KÓDEX: ENSZ, CTC, OECD GATT FORDULÓK TRANSZFERÁRAK, KERESKEDELEM ÉS KKB KAPCSOLATA TECHNOLÓGIA NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA EGYÉB FONTOS KÉRDÉSEK: ECDC - FEJLÕDÕK EGYMÁS KÖZÖTT LEGKEVÉSBÉ FEJLETT ORSZÁGOK NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI ALAP? GLOBÁLIS NEMZETKÖZI ADÓRENDSZER: TOBIN-ADÓI 17

18 IDEJE: DECEMBER KISÉRLET EGY NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI EGYEZMÉNY (TIB) KIDOLGOZÁSÁRA KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK "TÖBBOLDALÚSITÁSA" NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER GYAKORLATI PROBLÉMÁI ÁRFOLYAMRENDSZEREK A LEHETETLEN "SZENTHÁROMSÁG": MONETÁRIS AUTONÓMIA, RÖGZITETT ÁRFOLYAMRENDSZER ÉS TÕKE SZABAD ÁRAMLÁSA TÕKEÁRAMLÁS KORLÁTOZÁSA A KIBONTAKOZÓ (EMERGING) ORSZÁGOK TÕKEPIACAIN RÉSZVÉNYEK KÖTVÉNYEK PÉNZPIACI ESZKÖZÖK HATÁRIDÕS ÜGYLETEK TÕKEÁRAMLÁS KORLÁTOZÁSA: KORLÁTOZÁS ÁRAKKAL TÕKE MENNYISÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA KORLÁTOZÁS SZABÁLYOKKAL TÕKEMÛVELETEK FELSZABADITÁSA - MELLETTE ÉS ELLENE SZÓLÓ ÉRVEK 1. MEGFELELÕ SZABÁLYOZÁS 2. PÉNZÜGYI RENDSZEREK ERÕSITÉSE 3. TÕKEMÛVELETEK FELSZABADITÁSÁNAK MEGFELELÕ ÜTEMEZÉSE 4. ASZIMMETRIKUS INFORMÁLTSÁG OLDÁSA 5. KONTRASZELEKCIÓ FELSZÁMOLÁSA 6. ERKÖLCSI KOCKÁZAT KIIKTATÁSA KÜLFÖLDI PORTFÓLIÓ-BERUHÁZÁS SZABÁLYOZÁSA BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZÕK TÕKEÁRAMLÁS LIBERALIZÁCIÓJÁNAK KÓDEXE FOLYÓ LÁTHATATLAN TÉTELEK LIBERALIZÁCIÓJÁNAK KÓDEXE HATÉKONY FELÜGYELET BÁZELI ALAPELVEI TÕKEÁRAMLÁS ÉS A BERUHÁZÁS HATÉKONYSÁGA A VILÁGGAZDASÁGBAN VAN -E BERUHÁZÁS ÉS A NÖVEKEDÉS KÖZÖTT KORRELÁCIÓ? MIKOR ÉS MILYEN? EGY MEGÚJULÓ NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER IGÉNYE CIKLIKUS FEJLÕDÉS JELLEMZI PÉNZÜGYI VÁLSÁGOK "RAGÁLYOSAK" ALAPVETÕ ELLENTMONDÁSOKRA IS RÁVILÁGITOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER REFORMJA TÁRGYALÁSSOROZATOK: HAZAI PÉNZÜGYI RENDSZEREK MEGERÕSITÉSE ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS NYITOTTSÁG TERHEK ARÁNYOS ELOSZTÁSA MAKROÖKONÓMIAI KONZISZTENCIA GLOBÁLIS SZINTEN A SZÜKSÉGES NEMZETKÖZI LIKVIDITÁS BIZTOSITÁSA MAGATARTÁSI SZABÁLYOK, HATÉKONYABB FELÜGYELET FEJLÕDÕ ÉS ÁTALAKULÓ ORSZÁGOK AUTONÓMIÁJÁNAK FENNTARTÁSA NYUGALMI ELV AZ ADÓSSÁGOKRA REGIONÁLIS ÉS SZUBREGIONÁLIS SZERVEZETEK NÖVEKVÕ SZEREPE NEMZETKÖZI MONETÁRIS ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÁZSIAI VALUTAALAP PÉNZÜGYI STABILITÁSI FÓRUM G-20-AK CSOPORTJA GLOBÁLIS SZUPERFELÜGYELET NEMZETKÖZI BETÉTBIZTOSITÓ TÁRSASÁG NEMZETKÖZI CSÕDBIRÓSÁG A VILÁG KÖZPONTI BANKJA SÚLYOSAN ELADÓSODOTT SZEGÉNY ORSZÁGOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATI REFORMJA (HIPC) REMÉNYEK ÉS TÉNYEK 18

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 9.

Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A gazdaság külsı kapcsolatai.

A gazdaság külsı kapcsolatai. A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben