Részvételi-tapasztalati ergonómia alkalmazhatósága a mozgásszervi megbetegedések megelőzésében

Átírás

1 Nem jeleníthető meg a kép. Lehet, hogy nincs elegendő memória a megnyitásához, de az sem kizárt, hogy sérült a kép. Indítsa újra a számítógépet, és nyissa meg újból a fájlt. Ha továbbra is a piros x ikon jelenik meg, törölje a képet, és szúrja be ismét. Részvételi-tapasztalati ergonómia alkalmazhatósága a mozgásszervi megbetegedések megelőzésében OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya, Foglalkozás-egészségügyi Fóruma A foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek megelőzése Budapest, 2015.március 18. Dr. Papp Éva foglalkozás-egészségügyi szakorvos

2 Miért kerülhet az ergonómia a vállalatok napirendjére? A munkahelyek létesítési szakaszában alapvető munkavédelmi előírás a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontok figyelembe vétele. Kötelező munkavédelmi előírás a kockázatbecslés elkészítése a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Amunkáltató köteles figyelembe venni az emberi tényezőt a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál. Az értékelés alapján megelőző intézkedéseket szükséges hozni. Egységes és átfogó megelőzési stratégiát szükséges kialakítania.

3 Miért kerülhet az ergonómia a vállalatok napirendjére? Indokai dolgozók betegségbiztosítási költségeinek csökkentése helyes, korszerű gyakorlat kialakítása, növeli az eredményességet; kvázi és tényleges munkabaleset, foglalkozási megbetegedések megelőzése; dolgozói morál javítása, munkavállalói érzékenyítés a termelékenység javítása érdekében jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, bírságok csökkentése

4 Ergonómia alapvető elemei és célja Komfort Működő-képesség Egészség Teljesítmény Biztonság Célja Működési körülmények legkedvezőbb kialakítása hatékonyság és emberiigények (Forrás: DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda 2008) Kompromisszum a műszaki-gazdasági racionalitás és a humán szükségletek (igények) között! D

5 A munkahelyi ergonómia vonatkozásai az EMBER és a MUNKA kapcsolatában Anatómia EMBER Pszichológia Fiziológia Szociológia Munka feladat MUNKA Munkahely Munkafolyamat Munkaszervezés Munkakörnyezet Egészség Jó közérzet Munkavégző-képesség Kompetencia Munkafeltételek MUNKATELJESÍTMÉNY (Forrás: DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda 2008)

6 Ergonómia-analitikai szemléletű irányzata Tárgya az ember-gép rendszer Célja ezen rendszer működési körülményeinek legkedvezőbb kialakítása Feladata a legkedvezőbb kölcsönös illeszkedés lehetőségének biztosítása egyrészt: a munkarendszer emberen kívüli részeinek kialakítása illeszkedjen az emberhez másrészt: az ember legyen alkalmas a munkarendszer rajta kívüli részeihez történő illeszkedésre

7 Alapgondolatok és szándékok B Részvételi ergonómia módszertanának alkalmazásával bevonjuk, és aktív résztvevőjévé tegyük a vizsgált területek munkatársait. Ők ismerik a saját munkájukkal kapcsolatos problémákat. Tapasztalati ergonómia vizsgálati folyamata a munkakörnyezeti, a dolgozói és az orvosi felmérésre terjed ki prioritások meghatározása, javasolt intézkedések Vállalaton belül egy valódi ergonómiai -biztonsági kultúra alakulhat ki? A cég képviselői pozitív hozzáállást tanúsítottak, várva annak eredményeit és megállapításait, amelyet az új módszerekkel próbáltunk feltárni. Tudjuk-e igazolni akapott eredmények összehasonlításával az eltérő terheléseket? A gyártósori különbségeknek megfelelően eltérőek lehetnek az intézkedési javaslatok?

8 A járműipari vállalatcsoport bemutatása Világszerte tevékenykedő autóalkatrész gyártó vállalat csoport. Kuplungszerkezetek, kuplungtárcsák és kéttömegű lendítőkerekek termékskálája A világon minden negyedik autó a vállalati csoport kuplungjával közlekedik. Acég a világ vezető motorgyártóinak nem csak beszállítója, hanem megbecsült fejlesztési partnere is fő munkavállaló

9 Vizsgált munkakörök, munkafolyamatok végellenőrző csomagoló tevékenység vizuális minőségi ellenőrző tárcsatípusoknak megfelelően munkadarabon ellenőrzés csomagolás terméktípusonként eltérő mennyiségű és minőségű anyagmozgatás 4,4 kg-14 kg összsúlyú, kétkezes, 8 órás műszak alatti, 7040 kg kg műszakonkénti teljesítmény elvárással

10 Vizsgált munkakörök, munkafolyamatok EK-2 gyártósori végellenőrző csomagoló tevékenység két kézzel, mindkét kézben külön munkadarab ( kg), minőségi pontok ellenőrzése és csomagolása;

11 Vizsgált munkakörök, munkafolyamatok EK-3 gyártósori végellenőrző csomagoló tevékenység két kézzel, mindkét kézben külön munkadarab (5-6 kg), minőségi pontok ellenőrzése és csomagolása; csomagoló anyag előkészítése;

12 Vizsgált munkakörök, munkafolyamatok ZMS-4HB gyártósori végellenőrző csomagoló tevékenység két kézzel, egy munkadarab (12-13 kg), minőségi pontok ellenőrzése, furat ellenőrzés és csomagolása;

13 A vizsgált területen várható egészségi állapot eltérések MSD Musculo-Izom Sceletal-Vázrendszer Disorder-Rendellenességek Szubjektív fáradtság Kockázatitényezői: Erő Ismétlés Kényszer-testtartás Statikushelyzet Gyorsmozdulat Összenyomó vagy érintkező terhelés Vibráció Hideg Szünet-hiány C

14 Alkalmazott vizsgáló módszerek Munkakörnyezet, munkatevékenység megítélése Ergonómiai ellenőrző listák Ergonómiai munkahelyelemző adatlapok fizikai megterhelés elemző lap környezetfelmérő lap pszichés megterhelés elemző lap BRIEF TM felmérés Ergonómiai kockázati tényezők azonosítása BEST TM ergonómiai kockázat tényezőinek súlyozása Terhelés-igénybevétel munkavállalói vizsgálatarészvételi ergonómia Dolgozói tünet felmérő jegyzékösszesítő Szubjektív fáradtság vizsgálat (Yoshitake) Orvosi vizsgálatok megállapításai EASY TM Felmérés Összesítő értékelés, prioritások meghatározása

15 Alkalmazott vizsgáló módszerek Ergonómiai ellenőrző listák Anyagmozgatás és tárolás Termelő berendezések biztonsága Munkahely kialakítás fejlesztése Világítás Építmények Veszélyes anyagok és tényezők kezelése Jóléti létesítmények Munkaszervezet Fizikai megterhelés térdmagasság alatt csomagolóanyag előkészítés kényszertartása és sok a túlnyúlás; izmok huzamos statikus terhelése; helyváltoztatás gyakoriságából és/vagy esetenként a távolságából adódó inkompatibilitás A környezeti megterhelés nem megfelelő klímából, nem elegendő friss levegő hiánya üzemi háttér zaj a beszédérthetőségetzavaró Pszichés megterhelés elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények magas mértéke, elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága - az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) mértéke magas az elvégzett munka eredményéről kapott minimális visszajelzés

16 Alkalmazott vizsgáló módszerek fizikai megterhelés elemző lap Kód: Tényezők T1 A munkahely kialakítása a munkát végző testméreteinek T2 A munkahely kialakításánál a munkasík mérete T3 A szerszámok kialakítása a megfelelő és kényelmes megfogás szempontjából T4 A mukavégzés jellemzően a test előtt kb. 40 cm-es síkban történik T5 Kevés munka folyik a térdmagasság alatt (a padlószinttől számított kb. 40 cm alatt) T6 Kevés munka folyik a padlószinttől számított kb. 130 cm (mellmagasság) felett T7 A munkavégzés közbeni testhelyzet E1 Az anyagmozgatás vagy erőkifejtés rendszerint a testhez közel, a csípő magasságában történik E2 A munka során súlyos (kb. 20 kg-nál nehezebb), vagy nagy méretű, vagy rossz megfogású, tárgyak kézi erővel történő emelése, vagy szállítása, vagy igen kis méretű tárgyakkal történő műveletek végzése E3 A toláshoz / húzáshoz szükséges rendszeres erőkifejtés nagysága (Nem nagyobb kb. 200 N-os erőhatásnál) E4 Az oldalról oldalra alkalmazandó erőhatás (Nem nagyobb kb. 70 N-os erőhatásnál) E5 Az izmok huzamos statikus terhelése E6 Az erőkifejtéshez biztosított testhelyzet Nem értékelhető Megfelelő (Zöld) Nem kényelmes / fárasztó (Sárga) Rossz / nagyon fárasztó (Piros) Tényezők E7 A szerszámok kialakítása, erőigénye a munka során G1 A kezelőelemek típusa a tevékenység szempontjából G2 A kezelőelemek elérhetősége G3 A kezelőelemek rendeltetése, jelölésének egyértelműsége G4 A kezelőelemek működtetésének egyértelműsége G5 A kezelőelemek működtetése az emberi mozgás jellemzőinek G6 A kijelzől típusa a tevékenységnek és a környezeti feltételeknek G7 A kijelzők elhelyezése, láthatósága, értelmezhetősége G8 Az egyéb feliratok és jelzések láthatósága, olvashatósága és érthetősége G9 A munka a nagyon igényesen kivitelezett, precíz mozgások (összehangolt kézmozdulatok) szempontjából G10 A munka során a helyváltoztatás (gyaloglás) gyakorisága és/vagy távolsága G11 A munkavégzés szintkülönbségek emelő-berendezések nélküli leküzdése (létrára vagy állványra mászás stb.) Nem értékelhető Megfelelő (Zöld) Nem kényelmes (Sárga) Rossz / nagyon fárasztó (Piros)

17 Alkalmazott vizsgáló módszerek környezet- és pszichés megterhelés felmérő lap Kód: Tényezők Kód: V1 Az általános világítás a munkafeladathoz V2 A helyi világítás, a munkafeladat szempontjából K1 A beltéri munkahelyen a klíma (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás) K2 A beltéri munkahelyen a levegő minősége, a friss levegő mennyisége K3 Külterületen végzett munka esetén a dolgozót érő meleg hőhatás mértéke K4 Kültéren végzett munka esetén a dolgozót érő hideg hőhatás mértéke K5 Kültéren végzett munka esetén egyéb időjárási hatások mértéke Z1 A munka közbeni zajterhelés mértéke Z2 A munka közbeni rezgés, vibráció mértéke Nem értékelhető Megfelelő (Zöld) Elég rossz / zavaró (Sárga) Nagyon rossz / igen zavaró (Piros) Tényezők M1 Az elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények mértéke M2 Az elvégzett munka eredményéről kapott visszajelzés M3 Az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) nagysága M4 A munkavégzés során elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága P1 A munkavégzés során a művelet pontos elvégzéséhez szükséges figyelemkoncentráció mértéke P2 Baleseti kockázat: annnak esélye, hogy a munkavégzés során a dolgozó saját és/vagy mások testi épségét veszélyezteti P3 Társas kapcsolatok: a munkavégzés kommunikációval, személyes kapcsolatokkal (interperszonális megterheléssel) járó megterhelése A1 Az alapanyagok, segédanyagok minősége A2 Az anyagellátás minősége A3 A műveletekhez szükséges szerszámok (berendezések) minősége, megbízhatósága, a karbantartás minősége A4 A munkaszervezés és a műszakitechnológiai információk (dokumentációk) színvonala A5 A mukafeltételek (pl. munkaidő beosztás) és a munkakörnyezet megfelelősége Nem értékelhető Megfelelő (Zöld) Elég nagy / / rossz / zavaró (Sárga) Nagyon nagy / nagyon rossz / igen zavaró (Piros)

18 ERGONÓMIAI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZESÍTÉSE EK-2; EK-3; ZMS-4HB; FORRÁS MINŐSÍTÉS Sárga (db) Piros (db) Fizikai megterhelés T Testhelyzetből 2 1 E Erőkifejtésből 1 1 G Gép-ember inkompatibilitásból 2 0 Környezeti megterhelés V Világításból 0 0 K Klímából 2 0 Z Zajból 1 0 Pszichés megterhelés M Munkafeladat sajátosságaiból 4 0 P Pszichológiai jellegzetességekből 1 0 A Anyag -és információellátás feltételeiből 4 0

19 ERGONÓMIAI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÖSSZESÍTÉSE EK-2; EK-3; ZMS-4HB; Fizikai megterhelés térdmagasság alatt csomagolóanyag előkészítés kényszertartása és sok a túlnyúlás; izmok huzamos statikus terhelése; helyváltoztatás gyakoriságából és/vagy esetenként a távolságából adódó inkompatibilitás A környezeti megterhelés nem megfelelő klímából, nem elegendő friss levegő hiánya üzemi háttér zaj a beszédérthetőségetzavaró Pszichés megterhelés elvégzendő munka minőségével (pontosság) szemben támasztott követelmények magas mértéke, elkövetett hiba jelentősége és javíthatósága - az adott műveletre vonatkozó teljesítménykövetelmény (normaidő, határidő stb.) mértéke magas az elvégzett munka eredményéről kapott minimális visszajelzés

20 Munkatevékenység ergonómiai kockázata és súlyozása BRIEF TM mozdulatelemzés és a csont és vázizom, izületeinek igénybevétele a felvett testtartás erőkifejtés mértéke, annak módja a megterhelő mozdulat ideje (tartama) és gyakorisága BEST TM pontszámokhoz rendelt korrigált faktorszámok fizikai kóroki tényezők pontszámainak a heti munkaórához rendelt korrekciós szorzó Foglalkozás kockázat mutató Prioritás 0 9 Alacsony Közepes Magas 50 felett Nagyon magas

21 BRIEF TM EK-2

22 BEST TM EK-2

23 BRIEF TM - ZMS-4HB

24 BEST TM - ZMS-4HB

25 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel

26 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel

27 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Tünetfelmérő jegyzékkel

28 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Az alkalmazott teszt a munkavállalók szubjektív fáradtság megítélésén alapul. A méréseket illetve kérdőívek kitöltését a műszak kezdetével és a műszak végeztével is felvetettük. Az elemei a következők: Az általános fáradtság megítélése-a közérzet kitűnő állapota (+4) és a kimerültség (-4 ) skáláján kell az egyénnek elhelyeznie magát, melyen a középső, közömbös állapot 0 pontot ér. Testtérképen kell bejelölni a jelentkező panaszokat, fájdalmakat, jellemző fáradtság érzetet. A fáradtság esetében jelentkező tüneteket 3 csoportban szerepeltetve vizsgáljuk, hogy milyen változások következnek be a hangulati-közérzeti tényezőkben a motivációs tényezőkben testi-fizikális tényezőkben

29 SZUBJEKTÍV FÁRADTSÁGVIZSGÁLÓ KÉRDŐÍV Munkatevékenység:. Műszak: De Du Éj Neme: férfi nő Életkor:

30 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Általános fáradtságérzés megítélése Összesen Munka előtt Munka után Fáradtság mértéke a szubjektív tünetek száma alapján Összesen Munka előtt Munka után 2.5% -40% 14.6% 41.3% Megjegyzés: + 100% = a közérzet kitűnő állapota % = a teljes kimerültség állapota Megjegyzés: + 100% = a megadott 30 tünet mindegyikének megjelölése 0 = se kipihent, se fáradt Hangulatiközérzeti tényezők Motivációs tényezők Testifizikális tényezők Fáradtság érzés tüneteinek megoszlása Összesen Munka előtt Munka után Különbség 20% 65% 45% 15% 26% 11% 9% 33% 24% Megjegyzés: +100% = a megadott 10 tünet mindegyikének megjelölése

31 Dolgozói felmérés -egészségügyi állapotváltozás mutatók Szubjektív fáradtság vizsgáló kérdőívvel (Yoshitake kérdőív) Leggyakoribb tünetek Összesen Munka előtt: Rám jön az ásítás Szeretnék lepihenni Idegesnek érzem magam Munka után: Az egész testem fáradt Elfáradtak a lábaim Szeretnék lepihenni Túlerőltettem a szemem Mozgásom merevvé válik Álmosság jött rám Nehezemre esik kiegyenesedni Türelmetlen vagyok Elmerevedtek az izmaim a vállamon, nyakamon Fáj a derekam Kiszáradt a torkom 50% 40% 50% 70% 80% 80% 60% 75% 60% 40% 40% 50% 60% 50%

32 EASY TM Felmérés Prioritás meghatározó mátrix Az Ergonómiai Kockázati Tényezők Prioritásainak Azonosítása EK-2; EK-3; ZMS-4HB munkakörök együttes minősítése Felmérések Bal Jobb Kéz/csukló Könyök Váll Kéz/csukló Könyök Váll Nyak Hát Lábak BRIEF ORVOSI DOLGOZÓI PRIORITÁS A Mátrixon a BRIEF, ORVOSI és DOLGOZÓI felmérések adatai alapján be kell jelölni a pontszámokat. Ezt követően az egyes testrészeknek megfelelően kialakult összegek határozzák meg a prioritásokat. A legmagasabb területet jelölje a Prioritás ábrán.

33 Prioritás ábra BRIEF hát ORVOSI 2 3 DOLGOZÓI 1 Ennek megfelelően a tanulmányban vizsgált végellenőrző-csomagoló munkakörökben a hát területét érintő hatások a legveszélyesebbek, ezt követik a könyök, váll és a csukló/kéz terhelései.

34 Összefoglalás, megállapítások A megnyert munkáltató által is problémásnak ítélt végellenőrzőcsomagoló tevékenységről megterhelést illetően is komplex bebizonyosodott a prioritást meghatározó mátrix felhasználásával, hogykomplexebbvizsgálatotigényel. A BEST értékelés alapján eltérőek voltak a foglalkozás kockázat mutatók. Az EK-2 gyártósori végellenőrző-csomagoló tevékenység foglakozáskockázatmutatója: közepes (20), Az EK-3 és ZMS-4HB gyártósori végellenőrző-csomagoló tevékenységfoglakozáskockázatmutatói: magas (40-40) besorolást kaptak. Mindezt alátámasztják eredményeiis. a dolgozói felmérések

35 Vállalati ergonómiai program javaslat - prevenció SZEMLÉLET-ÉS MAGATARTÁSVÁLTOZÁS = MEGÉRTÉS A célcsoporthoz való igazodás Konkrétság Szemléletesség ELFOGADÁS Meggyőző érvek Konfliktus nélküli ütköztetés MOTIVÁCIÓ Jövőkép Ismeret-, képzelet-gyarapodás Közvetlen megszólítás Pozitív érzelmek LEHETŐSÉGEK Cselekvőképesség erősítése Cselekvési szabadság Viselkedési modellek ajánlása Konkrét elképzelések a megvalósítható megoldási módokról

36 Összefoglalás, megállapítások Ergonómiai elvek bevezetésére tett javaslat a magatartás és szemléletváltozás reményében, az egészségkárosodás, foglalkozási megbetegedés kockázatát csökkenti, a tudatosság révén a megelőzésben jelentős szerepet játszik. az érintett munkavállalók ismerik asaját munkájukkal kapcsolatos problémákat, az érintettek tudják, tapasztalják, hogy melyik ergonómiai alternatíva leszalegkielégítőbb,ésalegelfogadhatóbbaszámukra, könnyebbenelfogadjákaváltozásokat, kialakulhategyvalódiergonómiai-biztonságikultúraacégnél.

37

38 OMFI e KN + 86 e N fizikai munka (570 e érintett ) 46 e gondozott-14.9 % 15 mozgásszervi foglalkozási megbetegedés KSH-MEF e egészségkárosodás, panasz; 317 e kedvezőtlen, egyenlőtlen testtartás; 1.hely 222 e (61%) mozgásszervi; Keresőképtelenség 25%-a 1 hónap vagy annál hosszabb 50 e fő OEP (2011) és NRSZ (2013) 314 e eset; e táppénzes nap; milliárd HUF táppénz kltsg Összes rehab vagy rokkant fő Mozgásszervi fő (14%) Mozgás szervi FB : 15 fő

39 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!