ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 2/2005. számú Igazgatói Utasítás a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatáról. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szervezeti felépítését, ügyrendjét és működésének alapvető szabályait az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) hatálya a Felügyelőségre, a Felügyelőség jogszabályban megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és munkatársainak jogállására terjed ki. II. Fejezet A FELÜGYELŐSÉG JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI 2. (1) A Felügyelőség alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya. Alapító Okirat száma: 2455/5/2001, Alapítás időpontja: december 01. Az Alapító Okirat Módosítását a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztere a december 28-án kelt, JKH-182/6/2004. számú okiratban adta ki, a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján. (2) A Felügyelőség a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség átalakulásával létrejövő szervezet, amely a megszűnő Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet, valamint a természetvédelmi és tájvédelmi hatósági feladatok tekintetében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának általános jogutódja. (1) Elnevezése: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. (2) Rövidített neve: FETI-KTVF 3. 1

2 (3) Székhelye: Nyíregyháza (4) Központi iroda címe: Nyíregyháza, Kölcsey Ferenc u szám (5) Laboratórium: Nyíregyháza, Móricz Zsigmond u (1) A Felügyelőség jogállása: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy (2) Gazdálkodási rendje: önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. (3) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (4) A Felügyelőség igazgatóját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára nevezi ki, menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 5. (1) Felügyeleti szerve: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2) Felettes szerve az államigazgatási eljárásban: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. Illetékességi területét a 29/2004. (XII. 25.) KvVM 1. számú melléklet VII. pontja, térképszerűen az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza A Felügyelőség azonosító számai: Törzsszám: Szektor: 1051 Számlavezető: Magyar Államkincstár Államháztartási azonosító: Adószám: ÁFA-alany 8. A felügyelőség főbb feladata- és hatásköre (1) A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Általános közigazgatás. 2

3 (2) Illetékességi területén ellátja a 341/2004. (XII. 22) Korm. rendelet rendelkezései alapján megállapított feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat: a) Gyakorolja a jogszabályban meghatározott, elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket. b) Működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot. c) Vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat. d) Összegyűjti, és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja, az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel. Közreműködik: e) a nemzetközi feladatok végrehajtásában, f) III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában. Véleményezi: g) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat, h) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi at, valamint a településrendezési terveket, i) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot. j) A Felügyelőség hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról, k) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában, l) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. m) A Felügyelőség a fentieken túl: javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására, a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt. n) Közreműködik: a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában, szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. 3

4 III. fejezet A FELÜGYELŐSÉG VEZETŐINEK ÉS MUNKATÁRSAINAK JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE Az igazgató 9. (1) Az igazgató a Felügyelőség egyszemélyi felelős vezetője. Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a vezetők és ügyintézők az igazgató átruházott hatáskörében járnak el. (2) Az igazgató személyesen vagy a Felügyelőség szervei útján ellátja mindazokat a feladatokat, amit jogszabály a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe utal. Vezeti és összehangolja a Felügyelőség szerveinek tevékenységét. A Szabályzatban meghatározott módon gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal munkatársai felett. (3) Meghatározza a Felügyelőség szervezetét, működésének szabályait, az ügyintézés rendjét. Elkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, és jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárhoz felterjeszti. (4) Irányítja az igazgatóhelyetteseknek, a Környezetvédelmi Mérőközpontnak (Labornak), a ellenőrnek a munkáját, vezeti közvetlen beosztottait. (5) Az igazgató a döntés és az intézkedés jogát amennyiben jogszabály vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) utasítása másképp nem rendelkezik bármely ügyben magához vonhatja, az ügy intézésének módjára kötelező utasítást adhat, vezetőt és ügyintézőt munkakörétől eltérő feladatok elvégzésére utasíthatja. 10. (1) Az igazgató személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály vagy utasítás az intézkedés kötelességét személyes hatáskörébe utalta, vagy amelyekben a hatáskör gyakorlását a maga részére fenntartotta. (2) Az igazgató feladatai különösen a következők: a) biztosítja a Felügyelőségen a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit; b) megállapítja a Felügyelőségi szervek hatáskörét, a szervezeti egységek működésének alapvető szabályait és munkavégzésük kereteit; c) meghatározza a Felügyelőség munkarendjét; d) meghatározza az ügyfélfogadás rendjét; e) meghatározza az ügyintézés, a kiadmányozás és az ügykezelés szabályait; f) irányítási feladatkörében a Felügyelőség egészére kötelező igazgatói utasítást ad ki; g) képviseli a Felügyelőséget, különösen a nemzetközi kapcsolatokban, a Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és más állami szervek előtt; h) megfelelő szakmai kapcsolatot épít ki, és folyamatosan együttműködik az illetékességi területen lévő állami és társadalmi szervekkel, önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel; 4

5 i) a Minisztérium iránymutatása alapján meghatározza a Felügyelőség éves célkitűzéseit, feladatait, évente értékeli azok teljesítését; j) utasításban intézkedik a felügyelőségi feladatok végrehajtásáról; k) a Szabályzatban meghatározott módon gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelőség munkatársai felett; l) vezeti a Felügyelőség személyzeti munkáját; m) irányítja a Környezetvédelmi Mérőközpont (Labor) munkáját; n) meghatározza a Felügyelőség éves jutalomkeretét, a jutalmazás elveit és a jutalomkerettel való rendelkezés módját; o) javaslatot tesz a minisztériumi kitüntetések, szakmai elismerések adományozására; p) erkölcsi és anyagi ösztönzők rendszerének kialakításával elősegíti a hatékony munkavégzés követelményének érvényre jutását; q) gondoskodik a Felügyelőség munkatársainak szakmai továbbképzéséről, képességeiknek megfelelően megteremti előrelépésük lehetőségét; r) közvetlenül irányítja a ellenőrzést; s) megvalósítja és folyamatosan biztosítja, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, gondoskodik a munkavédelmi követelmények betartásáról és ellenőrzi azok teljesítését; t) biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát, arról tájékoztatást ad, megteremti a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. 11. Felelőssége különösen a következőkre terjed ki: a)felelős a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi állami döntésekben és tervekben foglalt irányelveknek és céloknak az érvényre juttatásáért; b) a Felügyelőség által hozott valamennyi döntés és intézkedés jogszerűségéért, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és műszaki szakszerűségért, célszerűségéért; c) a Felügyelőség működésének hatékonyságért, az államigazgatási ügyintézési határidők betartásáért; d) az ügyfelek jogainak érvényre juttatásáért, a megfelelő közönségkapcsolat kialakításáért; e) a közérdekű bejelentések és panaszok alapos kivizsgálásáért; f) a gazdálkodás ésszerűségért és szabályosságáért, a Felügyelőségre bízott vagyon gondos kezelésért; g) a munkatársak jogszerű foglalkoztatásáért, a munkavállalói és személyiségi jogok biztosításáért; h) a Felügyelőség munkatársainak szakmai továbbképzéséért, a személyzeti politika kialakításért és megvalósításáért. A műszaki igazgatóhelyettes 12. (1) A műszaki igazgatóhelyettes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és műszaki feladatok tekintetében az igazgató helyettese. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. 5

6 (2) A műszaki igazgatóhelyettes egyúttal az igazgató általános helyettese, az igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a szükséges mértékig teljes hatáskörrel helyettesíti, és tevékenységéről őt utólag tájékoztatja. (3) Képviseli a felügyelőséget a Megyei Államigazgatási Kollégiumban, és a felügyelőség illetékességi területén működő társhatóságokkal való kapcsolatokban. 13. (1) Felelős a saját hatáskörben és az irányítása alá tartozó osztályok vezetői által meghozott döntések és intézkedések környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szakszerűségért, műszaki megalapozottságáért, hatásosságért, hatékonyságáért és célszerűségért. Környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi kérdésekben hozott szakmai és műszaki döntései és iránymutatásai valamennyi vezető és ügyintéző számára kötelező érvényűek, azokat egyedül az igazgató bírálhatja felül. (2) Az igazgatói utasítások keretein belül meghatározza az általa irányított osztályok működésének szabályait. (3) Irányítja a Szakértői Iroda osztályait, koordinálja a Szakértői Iroda és a Környezetvédelmi Mérőállomás közötti együttműködést. (4) Feladata a felügyelőség külső kapcsolatainak koordinálása, a nyilvánosság tájékoztatásának megszervezése. (5) A műszaki igazgatóhelyettes feladatai különösen a következők: a) a hatáskörébe utalt egyedi államigazgatási ügyekben dönt; b) a környezetállapot, a környezethasználati adatok, természetvédelmi állapotfelmérés és a vízügyi nyilvántartások, adatok alapján meghatározza az egyedi államigazgatási döntésekben érvényesítendő kiemelt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi célokat, prioritásokat; c) biztosítja a felügyelőség az egyedi államigazgatási döntéseiben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények együttes érvényesülését; d) figyelemmel kíséri és ellenőrzi az irányítása alatt álló osztályok munkáját; a döntéshozatal rendjét, továbbá a döntések tartalmát folyamatosan ellenőrzi; szakmai iránymutatásaival és utasítási jogkörével élve a döntések tartalmát befolyásolja, szükség esetén meghatározza; e) gondoskodik az illetékességi terület környezeti állapotának felméréséről és a változások folyamatos nyomon követéséről; f) figyelemmel kíséri a környezethasználatot és az abban bekövetkezett változásokat, ezeket összeveti környezetállapot adatokkal, az egyedi hatósági ügyekkel és a közérdekű bejelentések adataival; g) biztosítja a Felügyelőség környezetvédelmi mérő-, megfigyelő- és ellenőrző rendszerének működését és ennek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe történő integrálását; h) koordinálja a szakmai osztályok és a Környezetvédelmi Mérőállomás közötti együttműködést; i) kialakítja a Felügyelőség ügyeleti rendszerét, gondoskodik annak folyamatos működéséről, és készenléti állapotáról; j) kárelhárítás esetén ellátja a védelemvezetői feladatokat, az azonnal vagy sürgősen szükséges döntéseket saját hatáskörben és saját felelősségére meghozza; k) ellátja az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Programmal összefüggésben, a Felügyelőségre háruló feladatokat; l) közreműködik a füstködriadó terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában; 6

7 m) biztosítja a szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozását; n) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza azt, irányítja a végrehajtást; o) közreműködik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában p) az igazgatót rendszeresen tájékoztatja a környezetállapotban, természetállapotban bekövetkezett jelentős változásokról, a számottevő környezethasználatokról; félévente a szakmai munka irányáról, meghatározó problémáiról, a várható jelentős kihatású döntésekről írásban jelentést készít, javaslatot dolgoz ki az államigazgatási munka további irányára; q) közreműködik az éves feladatterv és a beszámoló elkészítésében, javaslatot tesz azokra az igazgató által meghatározott szempontrendszer és tartalmi követelmények szerint; r) biztosítja a műszaki szakmai kollégiumok működését; s) a Szabályzatnak megfelelően gyakorolja a munkáltatói jogokat. 14. Felelőssége különösen a következőkre terjed ki: a) felelős teljes mértékben a hatósági döntések környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szakmai és műszaki tartalmáért, a Felügyelőség szakmai tevékenységének szakszerűségért, célszerűségért, hatásosságáért, a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi közérdek érvényre juttatásáért; b) az irányítása alá tartozó szakmai osztályok munkájáért, a hatékony ügyintézésért, az ügyintézési határidők betartásáért; c) az általa vagy az irányítása alá tartozó osztályvezetők által hozott hatósági döntések környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízügyi és műszaki tartalmának összhangjáért, a követelmények hiánytalan és teljes körű érvényesítésért. A hatósági igazgatóhelyettes 15. (1) A hatósági igazgatóhelyettes a Felügyelőség hatósági feladatai tekintetében az igazgató helyettese. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) Vezeti a Hatósági Iroda munkáját. (3) A hatósági igazgatóhelyettes a Felügyelőség első számú hatósági szakembere. Felelős valamennyi hatósági döntés és intézkedés jogszerűségért, a jogszabályok által meghatározott követelmények hiánytalan érvényre juttatásáért, a lefolytatott államigazgatási eljárások törvényességért és célszerűségért. Hatósági kérdésekben hozott döntései és iránymutatásai valamennyi vezető és ügyintéző számára kötelező érvényűek, azokat egyedül az igazgató és távollétében a műszaki igazgatóhelyettes bírálhatja felül. (4) Az igazgatói utasítások keretein belül meghatározza az általa vezetett szervezeti egység működésének szabályait. 7

8 16. (1) Biztosítja a jogi szakmai kollégium működését; (2) Meghatározza - az igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően - azon döntések és intézkedések körét, amelyek csak jóváhagyásával, illetve a jogi kontrollt követően kerülhetnek kiadmányozásra, vagy végrehajtásra. (3) Folyamatosan vizsgálja és ellenőrzi a Felügyelőség hatósági munkáját, joggyakorlatát, és azok eredményéről rendszeresen beszámol az igazgatónak, tájékoztatja a műszaki igazgatóhelyettest, valamint a szakmai osztályok vezetőit. (4) Az egységes és törvényes jogalkalmazás érdekében kötelező érvényű iránymutatást adhat a jogszabályok alkalmazásának módjára, az államigazgatási eljárások lefolytatásának rendjére. (5) Az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes és a szakmai osztályok vezetőinek kérésére az ügyintézési határidő figyelembevételével meghatározza a jogalkalmazás helyes módját, és az államigazgatási eljárás lefolytatásának törvényes rendjét. (6) Amennyiben államigazgatási eljárási jogszabály alkalmazásának vagy az államigazgatási eljárás lefolytatásának módját akár egyedi ügyben, akár általános érvénnyel meghatározta, az a műszaki igazgatóhelyettesre, a gazdasági igazgatóhelyettesre, a szakmai osztályok vezetőire és ügyintézőire nézve egyaránt kötelező érvényű. 17. (1) A hatósági igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a Felügyelőség teljes hatósági munkájára, függetlenül attól, hogy a döntés vagy intézkedés meghozatalát jóváhagyásához kötötte-e, illetve saját hatáskörben hozta-e meg. (2) A hatósági igazgatóhelyettes feladatai különösen a következők: a) az igazgató és a műszaki igazgatóhelyettes egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az igazgatót, és tevékenységéről őt utólag tájékoztatja; b) hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyekben dönt; c) vezeti, irányítja és ellenőrzi a Felügyelőség hatósági munkáját; d) vezeti a Hatósági Iroda hatósági ellenőrzési tevékenységét, a műszaki igazgatóhelyettessel együttműködve meghatározza az éves ellenőrzési tervet, és gondoskodik annak végrehajtásáról; e) figyelemmel kíséri a Felügyelőség hatósági jogalkalmazását, ezt összeveti az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, valamint a bíróságok joggyakorlatával; f) gondoskodik az iktatás és az ügyiratkezelés szabályos és zavartalan működéséről; g) irányítja az Iktató Csoport munkáját; h) működteti az ügyfélszolgálatot; i) az igazgatót rendszeresen tájékoztatja a hatósági munka legfontosabb eseményeiről, a jelentős hatósági döntésekről, az ellenőrzések tapasztalatairól; j) félévente a jelentős kihatású döntésekről, a hatósági munka irányáról és feladatairól igazgatónak jelentést készít, javaslatot dolgoz ki a hatósági munka további irányára; k) közreműködik az éves feladatterv és a beszámoló elkészítésében, javaslatot tesz azokra az igazgató által meghatározott szempontrendszer és tartalmi követelmények szerint; l) a Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. 8

9 18. Felelőssége különösen a következőkre áll fenn: a) felelős a teljes hatósági munkában a jogszabályok betartásáért, azok teljes körű érvényre juttatásáért, az eljárások szabályosságáért és célszerűségért, az eljárási alapelvek érvényesüléséért; b) a hatósági államigazgatási ügyekben hozott döntések összhangjáért, az egységes és következetes joggyakorlat kialakításért; c) a Felügyelőség ellenőrzési tevékenységének törvényességért, eredményességéért és hatékonyságáért; d) az ügykezelés szakszerűségéért és törvényességéért; A gazdasági igazgatóhelyettes 19. (1) A gazdasági igazgatóhelyettes a Felügyelőség működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) Vezeti a Felügyelőség gazdasági szervezetét, a Gazdasági Irodát. (3) A gazdasági igazgatóhelyettes a Felügyelőség gazdasági vezetője. Felelős a gazdálkodás jogszerűségért, szakszerűségért, szabályosságáért és áttekinthetőségéért, a Felügyelőség kezelésében lévő állami vagyonnal történő gondos, előrelátó célszerű és takarékos gazdálkodásért. (4) Az igazgatói utasítások keretein belül meghatározza az általa irányított szervezeti egység működésének szabályait. 20. (1) A gazdasági igazgatóhelyettes feladatai különösen a következők: a) az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes és a hatósági igazgatóhelyettes egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az igazgatót, és tevékenységéről utólag tájékoztatja; b) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a Gazdasági Iroda munkáját, és irányítja a Felügyelőség munkavédelmi tevékenységét; c) a Felügyelőség más szervezeti egységeinek a gazdasági munkájához iránymutatást ad és ellenőrzi azt; d) gazdasági intézkedéseket hoz; e) felelős a gazdasági szervezet jogszabályban előírt feladatainak maradéktalan végrehajtásáért; f) vezeti, ellenőrzi és koordinálja a Felügyelőség gazdálkodási, pénzügyi, beruházási feladatainak végrehajtását;. g) biztosítja a gazdálkodás jogszerűségét, szakszerűségét, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó előírások érvényesülését; h) biztosítja a Felügyelőség kezelésében lévő állami vagyonnal való ésszerű, gondos és előrelátó gazdálkodást; i) ellenőrzi a gazdálkodási és pénzügyi feladatok végrehajtását; j) vezeti és ellenőrzi a pénzügyi, számviteli és könyvviteli munkát; k) behajtja a végrehajtható határozatokon alapuló államigazgatási követeléseket; 9

10 l) elkészíti a gazdasági szervezet ügyrendjét; m) gondoskodik a vagyonvédelemről 21. (2) Felelőssége különösen a következőkre terjed ki: a) felelős a gazdasági, pénzügyi, számviteli munka jogszerűségért és szakszerűségéért; b) a Felügyelőség kezelésében lévő állami vagyonnal történő ésszerű és előrelátó és gondos gazdálkodásért; c) a kötelezettségek határidőben történő teljesítéséért; d) a gazdálkodás zavartalanságáért, a kötelezettségvállalás és teljesítőképesség összhangjának fenntartásáért, a fizetőképesség megőrzésért; e) a polgári jogi és államigazgatási követelések eredményes és gyors behajtásáért. A Környezetvédelmi Mérőközpont (Labor) vezetője 22. (1) A mérőállomás vezetője munkáját az igazgató irányítása alatt végzi. (2) Vezeti és ellenőrzi a Környezetvédelmi Mérőállomás munkáját. (3) Az igazgatói utasítások keretein belül meghatározza az általa irányított szervezeti egység működésének szabályait. (4) A mérőállomás vezetőjének feladatai különösen a következők: a) gondoskodik a mérőállomás folyamatos, biztonságos és a szakmai követelményeket kielégítő működéséről; b) folyamatosan fenntartja és továbbfejleszti a mérőállomás akkreditált státuszát; c) gondoskodik a mérőállomás műszerparkjának megóvásáról és karbantartásáról; d) gondoskodik a mérőállomás kapacitásának kihasználtságáról, a mérőállomás feladatai és az ehhez rendelkezésre álló műszerpark összhangjáról; e) biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, megteszi a szükséges intézkedéseket a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedés megelőzésére; f) a szakmai és az akkreditációs követelmények alapján tervet készít a mérőállomás műszerbeszerzéseire és működéshez szükséges beruházásokra; g) biztosítja a Felügyelőség ellenőrzési tervében meghatározott, valamint a rendkívüli laboratóriumi mérések végrehajtását; h) biztosítja a környezetvédelmi megfigyelő-, ellenőrző- és észlelő rendszer működéséhez szükséges méréseket, feldolgozza, tárolja és elemzi a mérési eredményeket; i) a mérőállomás munkájáról, a mérésekről és a mérőállomás működéséről elkészíti az előírt jelentéseket; j) a mérőállomás munkájáról évente átfogó beszámolót készít az igazgatónak; k) a Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. 23. (1) Felelőssége különösen a következőkre terjed ki: a) felelős a mérőállomás által végzett mintavételek és vizsgálatok szakszerűségért, szabvány szerinti elvégzésért, pontosságáért; b) a mérőállomás akkreditált státuszának fenntartásáért és továbbfejlesztésért, a szakmailag megalapozott, ésszerű és előrelátó műszerbeszerzésért; 10

11 c) a mérőállomás eszközeinek megóvásáért, azok ésszerű kihasználásáért, a mérőállomás kapacitásaival, eszközeivel és anyagaival való gondos és takarékos gazdálkodásért; d) a Felügyelőség mintavételi és vizsgálati feladatainak magas színvonalú, gyors és hiánytalan teljesítésért; e) a biztonságos munkavégzésért, az egészséges munkafeltételek biztosításáért és ezek folyamatos ellenőrzésért; f) a mérési adatok nyilvántartásáért, azok áttekinthető feldolgozásáért és archiválásáért, a jelentési kötelezettségek időben történő teljesítésért. (2) A 14. -ban meghatározott követelményeken túl a mérőállomás vezetőjére az osztályvezetőkre meghatározott általános előírások is vonatkoznak. Az osztályvezetők 24. (1) Az osztályvezetők személyesen, vagy az osztály ügyintézőinek közreműködésével elintézi a saját vagy az osztály hatáskörébe utalt ügyeket. (2) Feladata különösen a következőkre terjed ki: a) az igazgató, távollétében a műszaki igazgatóhelyettes utasításaival és rendelkezéseivel összhangban, önállóan szervezi, irányítja és ellenőrzi az osztály munkáját, dönt a saját vagy az osztály hatáskörébe utalt ügyekben; b) gondoskodik az osztály feladatainak folyamatos és szervezett végrehajtásáról, az osztályon belüli munkamegosztásról, a feladatok ütemezéséről; c) meghatározza az osztály munkatervét, gondoskodik az ügyintézők munkaköri leírása elkészítéséről, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását; d) biztosítja az egyes ügyintézők képességeinek megfelelő, hatékony és egyenletes foglalkoztatást; e) megszervezi az ügyintézők helyettesítésének rendjét; f) tájékoztatja az ügyintézőket a munkájuk ellátásához szükséges vezetői döntésekről, követelményekről g) az ügyintézők munkájának segítése és az egységes ügyintézés követelményének érvényre juttatása végett szakmai iránymutatást ad a döntés-tervezetek elkészítéséhez; szükség esetén utasítási jogkörében az ügy elintézésének módját meghatározza, vagy az ügy további elintézését magához vonja; h) az ügyintéző kérésére a munkája elvégzéséhez szükséges segítséget és útmutatást megadja; i) jogosult és köteles intézkedni az osztály feladatkörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek hatáskörébe; j) feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni az felügyeletet gyakorló vezetőnél; k) a Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. (3) Az osztályvezető felelős különösen: a) a meghozott döntések jogszerűségéért, szakszerűségéért, célszerűségéért, az ügyek határidőben történő ellátásáért; b) az osztály szakmai tevékenységének színvonaláért; c) az osztály tevékenységének szervezettségért; d) az egyes ügyintézők képességeinek megfelelő, hatékony foglalkoztatásáért; e) az ügyintézők szakmai fejlődésének előmozdításáért. 11

12 Az ügyintézők 25. (1) Az ügyintéző gondoskodik a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben az érdemi döntések tervezeteinek elkészítéséről. Hatósági ellenőrzés során eljár a Felügyelőség képviseletében. Hatósági és szakmai tevékenysége során a legjobb tudása szerint, az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények alapján, de a speciális szaktudását is kifejtve, szakszerűen, pontosan, gyorsan és a lehetőség szerint egyszerűen intézi az ügyeket, megoldja a rábízott feladatokat. (2) Tevékenységét a vezetője irányításával, iránymutatásainak és utasításainak megfelelően, de önállóan végzi. (3) Ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, valamint szükség esetén a vezetője utasításának megfelelően a munkakörén kívül eső feladatokat is. (4) Munkavégzése során együttműködik a vezetőjével. Szükség esetén szakmai iránymutatást kér, a lényeges körülményekről, eseményekről tájékoztatja, a munkavégzését vagy az ügy elintézését akadályozó körülményt haladéktalanul jelenti. (5) A feladatai ellátásában észlelt jogszabálysértés, utasítások, szakmai követelmények megsértése vagy nem kielégítő teljesítése esetén köteles erről a vezetőjét tájékoztatni. Ha a vezetője ilyen utasítást vagy iránymutatást ad számára, köteles erre a körülményre a vezetője figyelmét felhívni. (6) Felelős a feladatai jogszabályoknak, szakmai követelményeknek és vezetői utasításoknak megfelelő, határidőben történő, pontos és szakszerű teljesítéséért. (7) Felelős a kiadmányozási és ügykezelési szabályok szigorú betartásáért. Az ügykezelők 26. (1) Az ügykezelő gondoskodik a munkaköri leírásában megállapított adminisztrációs feladatok ellátásáról, így különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a vezetők, illetve az ügyintézők útmutatása szerinti ügykezeléséről. (2) Az ügykezelő feladata a munkakörének megfelelő körben a köztisztviselők munkájának segítése, az ügyintézéshez és a hivatali feladatok ellátásához tartozó adminisztrációs és más rutin hivatali teendők ellátása. (3) Az ügykezelő felelős a feladatainak pontos, gyors ellátásáért, a vezetők és ügyintézők utasításának,- az ügyirat-kezelési szabályzatban előírtak szerinti - betartásáért. A fizikai alkalmazottak 27. A fizikai alkalmazottak látják el a Felügyelőség hivatali épületének fenntartásával, a technikai eszközök és gépjárművek működtetésével összefüggő, és más munkakörében meghatározott fizikai munkát igénylő, és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységet. Ebben a körben feladata a köztisztviselők és az ügykezelők munkájának segítése, az ügyintézéshez, az ügykezeléshez és a más hivatali teendőkhöz kapcsolódó fizikai munka elvégzése. 12

13 Értekezletek és testületek Igazgatói értekezlet 28. (1) A Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok és intézkedések előkészítését és megtárgyalását, a Felügyelőség munkájának folyamatos összehangolását és lehetőség szerint egységes álláspont kialakítását, a feladatok végrehajtásának értékelését a rendszeres időközönként megtartott igazgatói és osztályvezetői értekezlet biztosítja. (2) Az igazgatói értekezletet az igazgató, akadályozatása esetén az őt helyettesítő vezető tartja. Összehívására szükség szerint, de legalább havonta két alkalommal, az országos igazgatói értekezletet követő munkanapon kerül sor. (3) Az igazgatói értekezleten az igazgató helyettesek vesznek részt. Osztályvezetői értekezlet 29. (1) Osztályvezetői értekezletet szükség szerint, de legalább havonta két alkalommal, az igazgatói értekezletet követően kell megtartani. (2) Az osztályvezetői értekezletet az igazgató hívja össze, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezető. (3) Az osztályvezetői értekezleten részt vesznek a felső vezetők, az osztályvezetők, a Környezetvédelmi Mérőközpont (Labor) vezetője és az érdekképviseleti szervezet képviselője. (4) Az értekezlet titkársági feladatait a vezetői asszisztens látja el. Szakmai vezetői értekezlet 30. A szakmai vezetői értekezletet a műszaki igazgatóhelyettes hívja össze, igény szerint, általában kéthetes gyakorisággal. Feladata a szakmai osztályok teendőinek egyeztetése, koordinálása. Az értekezlet résztvevői a szakmai osztályok vezetői, a hatósági igazgatóhelyettes, valamint a műszaki igazgatóhelyettes által kijelölt munkatársak. Osztályértekezlet 31. Az osztályok operatív feladatai ellátásának elősegítésére a környezetvédelmi mérőközpont (labor) vezetője, valamint az osztályvezetők, szükség szerint, de legalább az osztályvezetői értekezletet követően, mérőállomás-vezetői ill. osztályértekezletet tartanak. 13

14 A vezetők tájékoztatási kötelezettsége 32. (1) A vezetők kötelesek az irányításuk alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges vezetői döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről, szakmai követelményekről. (2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a beosztott vezető és az ügyintéző a vezető közvetlen feletteséhez fordulhat. Hivatali munkaértekezlet 33. A Felügyelőség valamennyi munkatársa részvételével - szükség szerint -, de legalább évi egy alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani, ahol az előző évi feladatok kiértékelése és a következő évi tervezett feladatok meghatározása, mint kötelező napirend szerepel. 34. Szakmai kollégiumok, mint egyéb értekezletek (1) A felügyelőség környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízügyi, jogi ügyintézőinek szakmai kérdések megvitatását biztosító, ismereteik kiszélesítését elősegítő kollegiális fórumai, az egyes speciális feladatok megoldására létrehozott ad hoc munkacsoportok, amelyek közreműködnek a felügyelőség hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetek véleményezésében is. (2) A szakmai kollégiumok: Levegővédelmi Szakmai Kollégium, Hulladékgazdálkodási Szakmai Kollégium, Vízvédelmi Szakmai Kollégium, Zaj- és Rezgésvédelmi Szakmai Kollégium, Jogi Kollégium, Természet és Tájvédelmi Kollégium. (3) A jogi kollégium munkájában részt vesz a műszaki igazgatóhelyettes, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt osztályvezető. A többi kollégium munkájában részt vesz a hatósági igazgatóhelyettes, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt ügyintéző. (4) A jogi kollégiumi értekezletet a hatósági igazgatóhelyettes, a többi szakmai kollégiumi értekezletet a műszaki igazgatóhelyettes, vagy megbízásuk alapján más vezető vagy ügyintéző hívja össze és vezeti. A meghívottak körét és az értekezlet tematikáját, vagy az adott feladatot jogi kollégium esetén a hatósági igazgatóhelyettes, a többi szakmai kollégium esetén a műszaki igazgatóhelyettes határozza meg. (5) Az értekezleten a munkatársak megismerik egymás szakmai álláspontját, és a lehetőségekhez képest ezeket egyeztetik. Az összehívott értekezlet, döntési jogosultsággal sem egyedi államigazgatási ügyben, sem általános jelleggel nem rendelkezik. (6) A szakmai kollégium összehívását a Felügyelőség bármely dolgozója kezdeményezheti. 14

15 A felügyelőség működési rendje Az ügykezelés és iktatás rendje 35. (1) Az iratok kezelésének főbb feladatait úgymint a küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, szétosztása, nyilvántartásba vétele, postázása, irattározása, rendszerezése, szakszerű és biztonságos megőrzése, levéltárba adás a Hatósági Iroda szervezetén belül működő ügykezelési csoport feladata. (2) A Felügyelőségen az iratkezelésre vonatkozó adatok nyilvántartása az Iratkezelési és Adatszolgáltatási Rendszer (Ikta-Dat) számítógépes rendszer részeként és annak használatával történik. (3) Az iktatási és adatszolgáltatási rendszer alapján folyik, az iratok átvétele, az ügyintézési határidők figyelése, ellenőrzése. (4) Az ügyiratkezelés rendjét részletesen, külön igazgatói utasítás tartalmazza. A szervezeti egységek együttműködése az ügyintézésben A vezető és az ügyintéző kijelölése 36. (1) Az ügyek elosztása a Felügyelőség szervezeti egységei között külön igazgatói utasításban elfogadott Ügykörlista alapján történik. A beadványok elintézéséért az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes vagy a hatósági igazgatóhelyettes, által kijelölt, ennek hiányában az ügyrend szerint illetékes szervezeti egység vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt. (2) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes vagy a hatósági igazgatóhelyettes kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt. (3) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügyrend és az ügy szakmai tartalma szerint érintett szervezeti egységek ügyintézőivel vagy vezetőivel. Eltérő vélemények esetén meg kell kísérelni az ellentétes álláspontok összhangba hozását, amennyiben ez nem lehetséges, az ellentétes álláspontok lényegét rögzíteni kell. A vitás kérdéseket a legközelebbi közös felügyeletet gyakorló vezető dönti el. (4) Az ügyben környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi szakkérdésben kialakult véleményeltérés esetén az igazgató döntését kell kérni. A döntésig az ügyirat nem kiadmányozható. (5) A (3) bekezdés szerinti ügyben az igazgató szükség szerint a vezetői értekezlet állásfoglalását kéri. 15

16 Az ügyintézés 37. (1) A vezető és az ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és a Felügyelőség szabályzataiban meghatározott előírások betartásával, az érintett szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve, legjobb szakmai tudása szerint a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügyintéző köteles az okok megjelölésével együtt ezt a tényt felettesével írásban közölni, és intézkedést kezdeményezni. (3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről a szolgálati út betartásával haladéktalanul tájékoztatni az irányítást gyakorló vezetőt. 38. (1) Az ügyintézés során az ügyintéző felelős: a) a döntést előkészítő államigazgatási eljárás lefolytatásának jogszerűségért, b) a döntéstervezet elkészítésekor a tényállás teljes körű tisztázásáért, c) a döntéstervezet szakmai tartalmának helyességért, az által javasolt döntés jogszerűségért; d) a döntést megelőző eljárási cselekmények jogszerű, célszerű és gyors lefolytatásáért; e) az ügyintézési határidő betartásáért. (2) Az ügyintézés során a vezető felelős: a) a döntés szakmai helyességért és jogszerűségért, b) a döntés célszerűségért, c) a döntésnek a Felügyelőség egyéb döntéseivel való összhangjáért, d) az ügyintéző döntés-előkészítő tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításért, a felmerülő akadályok elhárításért. (3) A tervezetet az ügyintézőnek kézjegyével kell ellátnia, az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti kivétellel az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetnie. (4) A döntés-előkészítés az ügyintéző feladata és felelőssége, amelyhez a közvetlen felettes vezető szakmai iránymutatását, illetve segítségét kérheti. (5) Amennyiben a vezető a döntés-előkészítés során az ügyintézőnek olyan utasítást ad, ami a tervezett döntés tartalmát meghatározza vagy lényegesen befolyásolja, azt a Felügyelőség korábbi gyakorlatától, a szakmai vagy jogszabályi követelményektől eltérően állapítja meg, az utasítását köteles írásban kiadni. (6) A vezető a döntés-előkészítés során kiadott utasítását akkor is köteles írásba foglalni, ha azt az ügyintéző kéri. 16

17 A kiadmányozás rendje 39. (1) Kiadmányozásra a Felügyelőség kinevezett igazgatója, mint egyszemélyi felelős vezető jogosult. Az igazgató e jogát az ügyek egészére, illetve meghatározott körére, eseti jelleggel vagy tartósan, a hivatal más köztisztviselőjére átruházhatja. A kiadmányozási joggal felruházott személy (köztisztviselő) átruházott jogkörben jár el, ezért ezt a jogát az igazgató bármikor visszavonhatja. (2) A kiadmányozás szintjei: Igazgató Igazgatóhelyettesek Osztályvezetők (laborvezető) Ügyintézők (3) Igazgató kizárólagos kiadmányozására fenntartott ügyek: Munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő ügyek. (Kivéve: ún. egyéb munkáltatói jogok gyakorlása ) Minisztériumokhoz, országos hatáskörű szervekhez, - főhatóságokhoz történő felterjesztések. (Kivéve: a rendkívüli környezeti esemény, szennyezés ügyeiben, a külön igazgatói utasításban szabályozottak szerint.) Társfelügyelőségek, társhatóságok felé irányuló megkeresések. (Kivéve: az illetékességből áttétel, illetve közbeeső intézkedés) Ügyészségnek címzett megkeresések, tájékoztatások. Bírósági ügyekben készült előkészítő iratok, keresetek, jogorvoslati kérelmek és átiratok Büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezése. A felügyelőség gazdálkodásával kapcsolatos ügyek. Nemzetközi ügyek. A felügyelőség képviseletére szóló meghatalmazások. (Kivéve cégmásolat, tulajdoni lap és térképmásolat megkérése) Környezetvédelmi engedélyek Környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozatok Egységes környezethasználati engedélyek Környezetvédelmi működési engedélyek (4) Az igazgató kiadmányozása alá tartozó ügyekben a kiadmány-tervezeteket aláírás előtt az ügyintézők, az osztályvezetők, - külön intézkedés szerint az igazgatóhelyettesek - kézjegyükkel kötelesek ellátni és felelnek azok jogszerűségéért. 40. (1) A műszaki igazgatóhelyettes részére kiadmányozásra átadott ügyek: Az igazgató távolléte esetén az igazgató helyett, az igazgató kizárólagos kiadmányozására fenntartott ügyekben, utólagos beszámolási kötelezettséggel. Kötelezést kimondó határozatok. (Kivéve: a hatósági igazgatóhelyettes kiadmányozására átadott ügyeket) Bírság megállapító határozatok (környezetvédelmi). Környezetvédelmi bírságot kiszabó, illetve kötelezést kimondó határozatok esetén, a jogi kontrollt követően a hatósági igazgatóhelyettes, a határozatok tervezetét kiadmányozás előtt köteles ellenjegyezni. (2) Hatósági igazgatóhelyettes részére kiadmányozásra átadott ügyek: 17

18 A hatósági igazgatóhelyettes az osztályvezetőknek kiadmányozásra átadott ügyeken túl az alábbiakban jogosult aláírásra: Birság megállapító határozatok. (eljárási) Ellenőrzési csoport feladatkörébe tartozó, kötelezést kimondó határozatok. Felszámolási, végelszámolási, csődeljárási ügyekben a bíróságokkal folytatott levelezés. Panasz és közérdekű bejelentések tárgyában folyó ügyintézés. Szabálysértési feljelentések. Hatósági bizonyítványok (Igazolások) (3) Osztályvezetők (laborvezető) részére kiadmányozásra átadott ügyek, az igazgató és az igazgatóhelyettesek részére kiadmányozására fenntartott, illetve az ügyintézési kiadmányozásra leadott ügyek, kivételével, valamennyi - az osztály feladatkörébe tartozó ügyben az -érdemi döntések (engedélyek, egyéb határozatok) -az eljárásjogi döntések (megszüntető és kötelező határozatok egyben), -szakhatósági állásfoglalások, -hatáskör hiányában és illetékességből való áttételek, stb. (4) Az ügyintéző kiadmányozza az ügy érdemi elintézését megelőzően szükséges közbeeső, alábbi eljárási cselekményeket tartalmazó iratokat: -Idézés -Ügyfél értesítése, meghívása -Szakhatósági állásfoglalás kérés -Hiánypótlási felhívás -Helyszíni szemle megtartásáról értesítés (5) A kiadmányozás részletes rendjét külön igazgatói utasítás rögzíti. IV. fejezet EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI Társhatóságokkal és más külső szervekkel való kapcsolattartás rendje 41. (1) A Felügyelőség a társhatóságokkal és más külső szervekkel, kölcsönösségen nyugvó, jó kapcsolatokra törekszik. Az együttműködés kereteit a lehető legszélesebb körben kétoldalú, írásbeli megállapodásokban rögzíti. (2) A társhatóságokkal a Felügyelőség szoros munkakapcsolatot tart fenn. A szakmai együttműködés ügyintézői szintű, célja egymás munkájának kölcsönös segítése. (3) Elvi ügyekben, a hatályos ágazati jogszabályok alkalmazása és értelmezése kérdéseiben - szükség esetén vezetői szintű konzultációk szervezhetők. (4) Kiemelt, stratégiai ügyekben, a központi elvárásoknak megfelelően együttes helyszíni ellenőrzésekre, vizsgálatokra kerül sor, éves ütemezés vagy rendkívüli események kapcsán. (5) Az ágazathoz tartozó állami szervekkel, - KÖVIZIG és NPI a kölcsönös szakmai segítségnyújtás, az elméleti és gyakorlati tapasztalatcsere formái, együttműködési megállapodásokban rögzítettek. 18

19 42. (1) Társadalmi szervekkel, szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel megkötött kétoldalú együttműködési megállapodások, biztosítják az egymás információs hálózatára támaszkodó, kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatok működését. (2) Igény szerint, évente legalább egy alkalommal, közös konzultációs értekezletet tartanak az érintett osztályvezetők részvételével, ahol az együttműködés tapasztalatait értékelik. A közvélemény, a sajtó tájékoztatására vonatkozó szabályok 43. (1) A közvéleményt az igazgató vagy az általa kijelölt munkatárs tájékoztatja. A nyilatkozattevő köteles betartani a minisztérium sajtó tájékoztatására vonatkozó előírásait. (2) A Felügyelőség igazgatója és kijelölt munkatársai közvetlenül a minisztérium Sajtó Osztályának egyidejű tájékoztatásával adhatnak nyilatkozatot, információt a helyi sajtó (megyei vagy települési lap, helyi rádióadó, tv-csatorna) munkatársainak. (3) Országos terjesztésű lapok, rádió és tv állomások megkereséseit azonban a Sajtó Önálló Osztályához kell irányítaniuk, s csak az onnan érkező engedély birtokában elégíthetik ki a sajtóérdeklődést. A képviselet általános szabályai 44. (1) Az igazgató a saját valamint a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben amennyiben jogszabály vagy minisztériumi utasítás ettől eltérően nem rendelkezik jogosult önállóan érvényes nyilatkozatot tenni. Ezt a jogkört az igazgató hozzájárulásával vagy akadályoztatása esetén az igazgató utasításának megfelelően és az adott körülmények között szükséges mértékig az őt helyettesítő vezető gyakorolja. (2) A Felügyelőséget más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén vezető vagy ügyintéző is képviselheti. (3) A felügyelőséget képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles. (4) A képviselet részletes szabályairól külön igazgatói utasítás rendelkezik. 19

20 A pénzügyi kötelezettségvállalás, az érvényesítés ellenjegyzése, utalványozás rendje Kötelezettségvállalás 45. (1) Kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan intézkedés, vagy döntés, amelynek végrehajtása, vagy realizálása esetén a felügyelőség pénzeszközeiből kifizetést tesz szükségessé, vagy bevételt eredményez. (2) A felügyelőség nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) a felügyelőség vezetője, vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a felügyelőség alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. (3) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. (4) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után - az esetleges szakmai, jogi és pénzügyi következményekre tekintettel - csak írásban szerződés, megállapodás, megrendelés alapján, illetőleg kisösszegű 50. eft-t meg nem haladó beszerzés esetén előzetes írásbeli engedélyeztetés alapján történhet. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése 46. (1) Az ellenjegyzés a kötelezettségvállalásra vonatkozó pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását jelenti. Jogszerűtlen, vagy pénzügyileg fedezetlen kötelezettségvállalásra ellenjegyzés nem adható. (2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: - a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, - a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, - a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e. Cégszerű aláírás kötelezettségvállalás esetén 47. A felügyelőség működésével kapcsolatos szolgáltatási, illetve fizetési kötelezettséget aláírni, továbbá ha jogszerzés, vagy kötelezettségvállalás keletkezik az igazgató, vagy igazgatóhelyettes (első helyen aláíró), a gazdasági vezető, vagy a gazdasági vezetőt helyettesítő gazdasági főelőadó (második helyen aláíró) jogosult. 20

21 Felelősség 48. A kötelezettségvállalót, és a kötelezettségvállaló ellenjegyzőjét együttes felelősség terheli. Teljesítés igazolása 49. A teljesítés igazolása az alapbizonylaton feltüntetett adatok helyességének elismerése (átvétel, szolgáltatás megtörténte, munka elvégzése, stb.). A teljesítés igazolása az alapbizonylatra utalványbélyegzett bélyegzett lenyomaton történik. Érvényesítés 50. (1) Az érvényesítés utalványozás előtti feladat. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. (2) Az érvényesítés során meg kell állapítani, hogy a kedvezményezettet előzetes kötelezettségvállalás alapján megilleti-e fizetendő összeg. A kötelezettségvállalást igazoló okmányt alapbizonylathoz csatolni kell, vagy utalni annak tényére. (3) Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazoltatásán alapul. Az érvényesítő feladat a számlák teljesítésének igazoltatás, utalványoztatása, ellenjegyeztetése. Utalványozás 51. (1) Utalványozás a kiadások kiegyenlítésére, a bevételek beszedésére vonatkozó írásbeli rendelkezés. (2) Az utalványok banki megbízás és házipénztári kifizetés útján foganatosíthatók. (3) A kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a felügyelőség vezetője, vagy az általa felhatalmazott személyek jogosultak. A felügyelőség költségvetési előirányzatainak terhére utalványozni csak a vonatkozó jogszabályokkal és előírásokkal összhangban, a teljesítés igazolását követően lehetséges. (4) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás nem utalványozható. 21

22 Utalványozás ellenjegyzése 52. (1) Az utalványozott kiadásokat és bevételeket a gazdasági vezető, vagy helyettese ellenjegyzi. (2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt "az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről a felügyeleti szervet, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szervet 8 napon belül értesítenie kell. Banki aláírási jogkörök szabályozása 53. A felügyelőség működési költségvetését érintő esetekben a banki aláírás-bejelentő kartonon szerepeltetettek jogosultak átutalás kezdeményezésére, abban az esetben, ha a kötelezettség-vállalás, utalványozás, ellenjegyzés előzetesen és szabályszerűen megtörtént. Az átutalási megbízáson a két aláíró közül az egyik mindig a gazdasági osztály illetékese, aki az aláírás mellett a szabályszerűséget köteles minden esetben megvizsgálni. Az aláírás nemcsak papíron, de elektronikus formában is megtörténhet. Összeférhetetlenség 54. (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. (2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. (3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. (4) A kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre, teljesítésigazolására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a jogosultak körét külön igazgatói utasítás szabályozza. 22