Tebenned bíztunk eleinktől fogva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tebenned bíztunk eleinktől fogva"

Átírás

1 Dr. Dombóvári Antal Millisits Máté Millisits-Szilágyi Erzsébet Szabó Lajos Szombathy Gyula Tebenned bíztunk eleinktől fogva Rákosmenti Egyháztörténeti Tanulmányok I.

2 Dr. Dombóvári Antal Millisits Máté Millisits-Szilágyi Erzsébet Szabó Lajos Szombathy Gyula Tebenned bíztunk eleinktől fogva A Budapest-Rákosligeti Református Egyházközség története Rákosmenti Egyháztörténeti Tanulmányok I. Budapest, 2011.

3 ELŐSZÓ A könyv 100 példányban készült. Ez a 99. példány. Szerkesztők: Millisits Máté Szabó Lajos A sorozat alapító-szerkesztője: Millisits Máté Készült Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Hatvani Zoltán képviselő támogatásával E most megjelenő kötet előzményei a 100 éves a Budapest-Rákosligeti Református Egyházközség Temploma című jubileumi kiadvány, valamint a Mozaikok a Budapest-Rákosligeti Református Egyházközség történetéből című könyv. Mindkét mű 2010-ben jelent meg, a rákosligeti református templom 100 éves évfordulójára. Az előttünk lévő kötet az említett két mű anyagát kibővített, illusztrált formában tartalmazza. Tanulmányozva Egyházközségünk történetét, azt láthattam meg, hogy Isten mennyire szerette és szereti itt élő népét. A felemelő, büszkeségre okot adó, diadalmas időszakok mellett sok, nehézségekkel teljes évet is át kellett élnie a rákosligeti reformátusoknak. Ők azonban mindig Istenre tekintettek, aki meg is erősítette őket minden körülmények között, s így nem veszítették soha szemük elől a célt: hirdetni és megtenni mindazt, amivel Isten ezt a gyülekezetet megbízta. A közel 110 év alatt, amióta szervezett formában él Rákosligeten református keresztyén közösség, két egyházközséget is az önállóság útjára segített: a Rákoshegyit, valamint a Rákoskeresztúrit. Csodálatra méltó az a lemondani tudás, ami az itt élő híveket jellemezte az önállósítások kapcsán: a rákosligeti templom mindkét esetben erősen leromlott állapotba került, miközben az önállósítandó egyházközség templomát építették. De mindkét esetben bekövetkezett a ligeti templom felújítása is az önállósított egyházközség új templomának megépítése után. E kötet szerzői érzékletesen mutatják be a küzdelmeket és az elért eredményeket. Nem titkolják a nehézségeket, az emberi gyengeségeket sem, de nyilvánvalóvá teszik, hogy e kis közösség erején felül, kitartóan és állhatatosan épített és szolgált a legnehezebb időszakokban is. Erején felül tudott építeni és szolgálni, mert Isten adott e kis közösség tagjainak erőt, kitartást, állhatatosságot, bölcsességet. Köszönetet mondok szerzőinknek leírhatatlanul sok kutató-munkájukért, s azért, hogy elénk tárták gyülekezetünk történetét! Hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. (2Kor. 2,14) Szabó Lajos lelkipásztor Budapest-Rákosliget, november hó 1

4 Dr. Dombóvári Antal: Rákosliget története a kezdetektől az I. világháborúig 2007-ben volt 100 éve annak, hogy a kerületet alkotó egykori község Rákosliget elnyerte önállóságát, nagyközség lett. Megszületik a Munkás Otthon telep november 17 e volt Buda, Pest és Óbuda egyesülésének hivatalos napja. A kiegyezést követően az ipari fejlődés még intenzívebbé vált, különös tekintettel a fővárosra és annak környékére. Az új ipari létesítmények egyre több munkást tudtak foglalkoztatni, ez hatalmas vonzást gyakorolt a környék lakosságára. Azonban a munkalehetőségek gyors növekedését nem kellő ütemben követte a munkáslakások számának gyarapodása. A fővárosi tanács, megalakulásától kezdve kiemelkedő feladatának tekintette a munkások lakáshelyzetének megoldását. Igazából az 1892-es kolerajárvány fordította először a kormányhatóságok figyelmét a budapesti lakáshelyzetre. Azonban a kezdeti ijedtség miszerint a túlzsúfolt lakásokban és egészségtelen pincékben lakó munkástömegek megfertőzhetik a jó körülmények között elő, módosabb embereket a járvány elmúltával megszűnt. Csupán egy speciális lakásstatisztika maradt meg, melynek elkészítését Hieronimi Károly belügyminiszter rendelte el. Ennek birtokában Gerlóczy Károly alpolgármester egy bizottságot szervezett, melynek feladata volt javaslatok kidolgozása a túlzsúfolt munkáslakások megszüntetésére. Miután a fővárosnak nem volt pénze a lakáskérdés hathatós megoldására, olyan társadalmi szervezetek alakulását pártfogolták, melyektől ilyen irányú segítséget lehetett várni. A megoldásra az alábbi lehetőségek közül lehetett választani: a./ Munkaadók által épített lakások, b./ Alapítványok által épített lakások, c./ Közhasznú építőtársaságok tevékenysége, 2 3

5 d./ Lakásépítő szövetkezetek tevékenysége a./ Az első csoporthoz tartozó MÁVAG ben építtetett 2 db kétemeletes és 9 db egy emeletes házat, összesen 100 lakással, majd 1894-ben még egy 8 lakásos épületet munkás étteremmel. A Ganz-törzsgyára 2 (II. kerület) 1884-ben, 1885-ben és 1894-ben 125 lakást emeltetett 6 házban. Az Első Budapesti Gőzmalom RT 1886-ban létesített 128 lakást munkásinak. Végül a MÁV 1896-ban létrehozta az ún. Jancsi telepet 500 lakóházzal. b./ Alapítványok ekkor még nem voltak hazánkban. c./ Közhasznú építőtársaság esetében beszélhetünk részvénytársaságról és szövetkezetről. Hazánkban egyedül Győrben alakult egy részvénytársaság, mely 2 telepet létesített 70 házzal, azonban rövidesen csődbe jutott a vállalkozás d./ A szövetkezet esetén három formáról beszélhetünk. Az első a munkások önsegélyezésén alapuló szövetkezet, mely Az USA-ban hozott szép eredményeket. A második forma a házépítő szövetkezet, mely maga épít tagjainak házakat. Ez főleg Dániában vezetett eredményre. Végül a harmadik lehetőség, mely a hazai viszonyoknak is megfelelt: a szövetkezeti házak közös tulajdonban maradnak, lényegében ezekben a házakban csak szövetkezeti tagok lakhatnak, amíg szövetkezeti jogviszonyuk fennáll. Hazánkban, egyfelől szomorú jele népünk önsegélyezésre való csekély anyagi és kulturális képességének, másfelől a felsőbb osztályok és a hivatott közhatalmi tényezők csekély érzékének e kérdés hordereje iránt, eddig egyetlen jelentékeny házépítő szövetkezet vált be. Ez 1 MÁVAG-gyárnak (Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) nevezték 1925-től azt a gépgyárat, amely a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára néven működött a XIX. század második felében. A gyár 1959-ben egyesült a Ganz-gyárral, ezután a rendszerváltásig Ganz-MÁVAG néven gyártotta a különböző közlekedési eszközöket. 2 Ganz-törzsgyár elnevezést használták az 1878-as évtől a Ganz Ámbrahám által Budán alapított vasöntödére, Maga Ganz Ábrahám Svájcban, a Zürich közelében fekvő Embrach városában született november 6-án. Szakmai ismereteit a Nyugat-európai öntödékben eltöltött hosszabb-rövidebb idejű tanulmányútja során bővítette, majd 1841-ben Pesten az Első Magyar Hengermalom öntödéjében vállalt munkát ben vásárolta meg a Vízivárosban a saját öntödéjének helyet biztosító területet, amelyben 1845-ben kezdődött meg a termelés. Az öntödét 1964-ben bezárták, Jelenleg a helyén működik az MMKM Öntödei Múzeuma, amely az szeptember 24-én történt megnyitása óta kiemelt feladatának tekinti Ganz Ábrahám örökségének ápolását, a Munkás Otthon Szövetkezet mely 1897-ben keletkezett Rákosligeten, 15 percnyi távolságban a Keleti pályaudvartól. A 90-es években figyelt fel a tőke, a kormányzat és a Munkásbiztosító Pénztár a lakásprobléma megoldására. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (továbbiakban: SZDP) is igyekezett a gyári munkásság segítségére lenni. A Munkásbiztosító részéről Rauchmall Károly, Kis Adolf és főleg Kürschner Jakab titkár karolták fel a Kőbányai úti nagyüzemek munkásainak lakásmozgalmát őszén a SZDP a Népligetben nagygyűlést szervezett. Napirenden volt a lakásnyomor enyhítésének lehetősége. Az északi Főműhely dolgozói a Népszavából értesültek a gyűlésről, melynek előadó szónoka Kürschner Jakab volt. A megjelentek közül sokan javasolták, hogy ne lakásokat, hanem kis kertes házakat építsenek. A viharossá vált gyűlést a jelenlévő rendőrtiszt feloszlatta. Sok munkás azonban a Kőbányai út Hungária krt. sarkán lévő kocsmában ismét összeült és folytatta a megbeszélést. Előkészítő bizottságot alakítottak, memorandumot szerkesztettek, melyet Kürschner továbbított. Mind a főváros, mind az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elfogadta azt. Ebben szerepet játszott az a tény is, hogy a minisztérium már foglalkozott három, egyenként 1000 lakásos mintatelep felépítésének lehetőségével: Győrött, Budapesten és Salgótarjánban. Alapfeltételként kötötték ki, hogy a megalakuló szövetkezetek tagságának 75 %- a gyári munkás legyen. A pesti Munkás Otthon körüli tevékenységgel a minisztérium lovag Fackh Károly minisztériumi tanácsost bízta meg. Vezetésével december 12- én a SZDP egyik Dob utcai párthelyiségében megalakult mintegy 60 taggal a Munkás Otthon Szövetkezet. A Szövetkezet elnöke lovag Fackh Károly lett, igazgatók Schossberger Károly, Deutsch József, Glück József és Kiss Adolf lettek. Az alapító tagság elfogadta az előterjesztetett alapszabály tervezetet, a Betegsegélyező titkára közölte, az 1000 ház felépítéséhez 2 millió koronára van szükség. A Szövetkezet igazgatóságát megbízták a megfelelő helyszín kiválasztásával és a pénzügyi feltételek előteremtésével. Ugyanakkor a Népszava segítségével megindult a szövetkezeti tagság toborzása is. A pénz egyik felét jelzáloglevél segítségével, másik felét kamatmentes részkötelezvények kibocsátásával kívánták megoldani. 1 millió koronára 4 5

6 a m. kir. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank adta a jelzálogkölcsönt, 6,85 %-os kamatra. További korona erejéig a kölcsönkötvényeket a m. kir. Pénzügyminisztérium vette át. A még fennmaradó koronán osztozott Dreher Antal sörgyáros, Berndorffi fémárú gyáros, Drachse téglagyáros, Krupp Artúr acélgyáros, Diószegi cukorgyáros, a Holland Életbiztosító Rt. és a Gferer Schoch Grossmann építési vállalkozó. Ez a vállalat építette fel végül is a Munkás Otthon telepet, melynek első lakói a Holland Életbiztosítónál kötötték biztosításaikat. Mindezeket Fackh Károly október 20-i ülésen közölte a tagsággal, egyben ismertették a korábbi alapszabály módosításait is, melyet a belügyminisztérium hamarosan jóvá is hagyott. Eszerint egy tag legalább kettő, de legfeljebb négy üzletrészt kaphatott. Egy üzletrész értéke 160 korona. A téglából felépülő házban két szoba, konyha, kamra, pince, padlás van, tőzegderítéses árnyékszékkel, szerszámoskamrával. A ház a vételi szerződés aláírásakor a tag nevére kerül, 26 évig kell törleszteni a részleteket. Az életbiztosítás azt az előnyt jelentette, hogy ha a szövetkezeti tag a teljes összeg kifizetése előtt meghal, a ház az elhunyt hátramaradottainak tehermentes birtokába jut. Ugyanez vonatkozik arra, aki baleset következtében munkaképtelenné válik. Ezek után került sor a terület kiválasztására, megszerzésére. Három helyszínt tekintett meg a Szövetkezet vezetősége. Az egyik a Gubacsi út környékén volt, de alkalmatlannak találták, mert magas volt a telek ára és egészségtelen a környezete. A másikat, Cinkota Kerepes Csömör határában lévő területet, nehezen megközelíthetőnek ítélték. Végül egy kicsit távolabb a centrumtól, a budapest hatvani vasútvonal mentén a 10. számú őrház környékén találtak egy kb. 155 kh területet, mely mezőgazdaságilag értéktelen volt, közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz tartozott. Mivel a szövetkezeti tagság zöme vasutas, illetve a MÁV gyáraiban dolgozott, számukra a vasúti megközelítés ideális volt. A 155 kh területet Fuchs Ignác vállalkozótól vette meg a szövetkezet, koronáért december 31-én. /Ő parcelláztatta fel és adta el a mai Rákoshegy területét is 1892-ben./ Néhány részlet a tervfeladatból, ami meg is valósult: Egy egy 2 szobás házhely 160 négyszögöl, az utcavonal mérete 10 öl, a telek mélysége 16 öl volt. Maga az építmény 60 m 2 alapterületű. A kialakított utcák római számozást, a házak arab számozást kaptak. A konyhában ún. csikó /emelt sütős/ szén és fatüzeléses, a szobában ír rendszerű egyaknás szén kályhák helyezendők el tűzvédelmi szempontból 60 x 60 x 10 cm magas beton alátétre. A szobák padlózata gyalult csapolt /nutos/ hajódeszkával készítendők írta Huzlicska. A központi terv meghatározta a telep kialakítandó közterületeit a IX. utca sarkán közművelődési-kulturális célokat szolgáló intézményt építenek, 200 személy befogadására alkalmas színházteremmel, kiszolgáló helyiségekkel. A művelődési létesítményből csak a Polgári Kör épült fel ekkor, a színházterem nélkül. Külön terv készült a sportpálya kijelölésére, későbbi felépítésére. A vízvezeték rendszert Huzlicska Sámuel tervezte, a kivitelezést ő irányította. Az építkezés elkezdéséhez azonban még kevés volt a szövetkezeti tagok száma. Sajnos, már ekkor kezdte elveszíteni az alakuló település a munkás jellegét. Ezen próbált segíteni több esetben is a Népszava, mely még 1898 őszén is közölte magyar és német nyelven a Munkás Otthon Szövetkezet tagtoborzó felhívását, ekkor már az elfogadott szabályrendelet alapján részletes ismertetést is adva. A Munkás-Otthon szövetkezet építkezései a legrövidebb idő alatt megkezdetvén, az alapszabályok értelmében a tagok sorából törültettek mindazok, a kik a biztosítási alapra a megállapított összeget nem fizették be. Ezek helyett tehát új tagok vétetnek fel. Még az építkezés elkezdése előtt elhunyt a szövetkezet elnöke Fackh Károly, helyére báró Fiáth Miklós országgyűlési képviselő került, aki elődjéhez hasonlóan állt az ügy mellé május 11-én 354 tagja volt a szövetkezetnek, közöttük 431 házhelyet sorsoltak ki. Már 1898 őszén megindult a kivitelezők felvonulása. A MÁV engedélyezte április 28-án, hogy Rákoskeresztúrról egy kitérővágány épülhessen, ezen érkezett az építkezéshez a tégla a Draschetéglagyárból, a fekete cserép a fekete cserepet gyártó óbudai téglagyárból, ab- 6 7

7 lakok, ajtók Stieber Antal gyárából, a csővezetékek Oetl öntödéjéből 3. Sóderra, homokra nem volt gond, mert néhány ásónyomnyi mélységben megtalálható egész Rákosliget területén. A kivitelező cég bányákat nyitott: a VIII. és X. utca között 2755 m 2 -en, a X. és XII. utca között 896 m 2 -en, a XI. és XIII. utca között 1500 m 2 -en, a XV. és XVII. utca között 1370 m 2 -en, végül a Fackh téren (ma Hősök terén) 732 m 2 en. Évekig tartott, mire sikerült eltüntetni a Fackh téri gödröt. Az építkezéshez a segédmunkások főleg Keresztúrról jártak át, de valamennyi szomszédos faluból jártak ide dolgozni. Néhány hónap múlva megkezdődhetett a boldog honfoglalás. A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben található egyik telekkönyvi végzés szeptember 18-án kelt, Illyés Györgynek és családjának biztosítva az új otthont. Egyik unokája Szalay Miklós operaházi karnagy, a másik, Karácsony Edit, a nemrég elhunyt keramikus művész, Csekovszky Árpád (Csikóstöttös, január 3. Budapest, április 16.) özvegye, mindketten ma is Rákosligeten élnek. /Ezt a napot választotta a lakosság a település születésnapjául, melyet minden évben megünnepel./ Az október 19-i névsor 238 személyt sorol fel, mint boldog háztulajdonost. A november 25-i dokumentum újabb 54 nevet tartalmaz. Az új lakók az I. IV. utcákban vehették át kisorsolt otthonaikat. A rákosligeti Munkás Otthon telep élete január 26-án megtörtént a vízvezeték műszaki átadása, március 9-én a felülvizsgálat is mindent rendben talált. Tehát a Munkás Otthon telep szinte születése pillanatától rendelkezett vezetékes vízzel, ami ilyen kis településeknél ritka eset volt. A vízmű üzemeltetését Pék Endre gépész végezte. A lakosság a betelepülést követően hamarosan elkezdte a szívós munkáját, amivel település Rákoskeresztúrtól való különválását akarta elérni. A Szövetkezet igazgatósága november 8-án úgy döntött, hogy a település nevét Rákosligetre változtatná. Schonstein a szövetkezet igazgatósága nevében már 3 Az Oetl-vasöntödét Oetl Antal alapította 1862-ben Pesten. Rövid időn belül az 1873-ben egyesülő főváros egyik legtöbb megrendelést megszerző gyára lett. november 14-én kéri az alispánt az új név elfogadására. A MÁV november 30-i levelében a névváltoztatást el is fogadta, így a menetrendben már nem Munkás Otthon, hanem Rákosliget szerepel. A képviselőtestület akkor még rákoskeresztúri december 17-én elutasítja a Rákosliget nevet, mondván: a szövetkezet igazgatósága nem jogi tényező február 14-i dátummal az államtitkár utasítja Pest vármegye törvényhatóságát, hogy a névváltoztatás ügyében hallgassa meg a keresztúri képviselőtestület véleményét. A szövetkezet, május 27-én aláírásgyűjtést szervezett, a 378 tulajdonosból 333 írta alá a névváltoztatás igényét, A testület június 10-én ismét elutasította a telepi lakosok kérését úgy döntött, a település neve marad Rákoskeresztúr, mert a telep Rákoskeresztúr belterülete. A vasútállomás viszont lehet Rákosliget, postája úgyszintén. A döntést a testület június 25-én terjeszti be Kapczy Vilmos járási főszolgabírónak de: Ez alkalommal jelentjük, miszerint újabban a Munkás otthon telep lakói között mozgalom indult meg különösen az ott kinn lévő nagyobb szocialisták között, hogy a hivatalnoki kar által inscenirozott ezen elnevezés helyett az állomás és a postahivatal elnevezése, az állomás eddigi nevén Munkás Otthon névvel jelöltessék meg november 24-én a megye rendes bizottsági közgyűlésén elutasítja a telep kérését (ti. hogy Rákosliget legyen az új név), de elutasítja Rákoskeresztúr javaslatát is (ti. hogy Rákoskeresztúrrákosliget legyen az új név). A megyei törvényhatóság javaslata a Belügyminisztérium felé: Rákoskeresztúrliget. Végül is a vármegye közönségével január 17-én közlik hivatalosan a Rákoskeresztúr községhez tartozó Munkás Otthon telep nevét Rákosliget névben állapítom meg. Rendeletszám: BM I.o Mindez csak egy része a különválásnak, hiszen Rákosliget ekkor kisközség lett csupán. Ez azt jelenti, hogy nem volt önálló képviselőtestülete, ezáltal közigazgatása sem. Községi szervezetet pénz hiányában nem tudott fenntartani, a lakosság adói Rákoskeresztúrt erősítették továbbra is decemberében a további önállósulási kísérletek megyei elutasításáról ír a Rákoskeresztúr és vidéke című lap. A fellebbezés után ismét a belügyben van a dolog. Néhány hónap múlva megérkezik az elutasítás, ezt is közli a már idézett lap márciusi száma. Indoklás: miután folyamodó azt, hogy a telepnek kisköz- 8 9

8 séggé alakulása esetén valamely más községgel czélszerüen szövetkezhetnék, be nem igazolta, a kérelmét ezuttal teljesíthetőnek nem találtam évi február hó 20-án Széll Ignácz s.k. államtitkár A Gödöllői hírlap írt is decemberében erről a dologról, miszerint Liget szeretett volna Csabához csatlakozni, de a csabaiak ezt elutasították. Ekkor, május 15-én, született meg a gondolat, legyen Rákosliget önálló nagy község. November 18-án levél ment gróf Tisza István miniszterelnökhöz, melyben kérik, tegye lehetővé a kormányzat a nagyközséggé válást. Van vezetékes vizük, vesznek temetkezési helyet, 341 háztulajdonos van, 398 letelepedett család él Rákosligeten. A levelet Dr. Gállfy Dénes szövetkezeti elnök írta alá február 8-án egész napos népszavazás volt Ligeten, melyen minden adófizető polgár részt vehetett. Kérdés: akarja-e a lakosság, hogy a település önálló nagyközség legyen? A népszavazáson a főszolgabíró elnökölt, a lakosság 2/3-a az önállósulás mellett voksolt februárjában még elutasító volt a hatóságok válasza, de április 28-án megszületett a döntés: a BM 31216/ IV.A sz. engedély alapján a 2500 lelkes Rákosliget önálló lett. A főszolgabíró Bélley Géza rákoscsabai segédjegyzőt helyezte Rákosligetre a jegyzői teendők ellátására. A községi szabályrendelet szerint a képviselőtestület 24 fős lesz, 3 évenként kell tagjait megválasztani. A létszám fele virilis (a legtöbb adót fizető polgárok közül kerülnek ki), másik felét a polgárok soraiból választják meg július 1-jén tartotta alakuló közgyűlését a képviselőtestület, ahol megválasztották a vezetőséget. A község első bírója Szabó Endre ismert író és műfordító lett december 29-én aztán megválasztották Bélleyt jegyzőnek, aki ig vezette Rákosliget közéletét. Nem sokkal az első beköltözések után kellemetlen hírek keltek lábra a Munkás Otthon telepről. A Gödöllő és vidéke című újság március 1-jén írt a:...nagyszabású visszaélésekről, melyeknek annyi szegény munkáscsalád esett áldozatul a Munkás Otthon Szövetkezetben. Az történt, hogy több új ház vizesedni kezdett, Kapczy járási főszolgabíró szerint 38 családot ki kellett költöztetni otthonaikból, s ezek a családok a kormánytól várnak segítséget. A Szövetkezet által indított vizsgálat megállapította, hogy nem talajnedvességről van szó, hanem a betonfal hidegsége miatt páralecsapódás történik a fal tövében. Pólya Sándor vállalkozó oldotta meg a problémát úgy, hogy a házak alapjait kívül úgynevezett fazontéglával burkolta be. Ezáltal a falak kiszáradtak, további nedvesedés nem keletkezett. /Az épületek eredeti főfalai körülbelül 80 cm magasságig cinkotai sóderből készült betonból állnak, a fazontégla is látható még néhány eredeti állapotában megmaradt épületen. A közlekedést segítendő, 1901-ben a 10. számú vasúti őrház helyén egy kis fabódét építtetett a MÁV állomásépületnek. A megálló neve már ekkor Rákosliget, ez szerepel a korabeli menetrendben is. A legégetőbb gond az volt, hogy a 10. őrháznál csak feltételes megálló volt, a napi utasforgalom viszont meghaladta az 1000 főt. Beavatott szakemberek nyilatkozatából tudjuk, hogy a jelenlegi rendes állomáson, Rákoskeresztúron a személyforgalom huszadrésznyi sincs, mint Rákosligeten, a teherforgalom 75 százaléka meg éppen telepünket illeti. olvashatjuk a Rákoskeresztúr és vidéke április 15-i számában. Hosszas huzavona után az 1910-es évek elejére lezárult a vasúti megálló ügye. Az egyik terv szerint Rákoskeresztúr és Rákosliget között akartak egy vasútállomást építeni, ám ezt elvetették, mert sokba került volna és gróf Vigyázó Sándorné sem egyezett bele. (Amíg ő él, Rákoskeresztúron, nem lehet két vasútállomás hangoztatta a grófné már korábban is). A másik terv értelmében Rákosliget és Rákoscsaba közötti táv közepére építették volna fel az állomást, ez viszont kényelmetlennek bizonyult volna. (Ide épült később a Rákoscsaba-Újtelep megálló). Így maradt Rákosliget megállóhely a mai napig is az egykori 10. őrház helyén. Miután elfoglalták otthonaikat, minden tekintetben megindult az élet a településen. Először említem meg az oktatás helyzetét, hiszen a telepre sok gyerek is költözött szüleivel, tankötelezettség pedig már akkor is létezett. Az iskolai oktatás már 1899 őszén, a mai Gózon Gyula és XI. utca sarkán álló lakatlan házban indult meg január 18-án írta a Néptanítók Lapja, hogy az oktatási kormányzat Bachráti István tanítót és Vrabély Mihályné tanítónőt helyezte a rákoskeresztúri Munkás Otthon telepen szervezett elemi iskolába. A Rákoskeresztúr és vidéke című újság október 1-jei első számában olvashatjuk, hogy az 1899/1900. tanév végéig 160 gyermeket vettek fel az 10 11

9 iskolába. Ebből az is kiderült, hogy nem felekezeti, hanem állami elemi iskolában indult meg az alapfokú oktatás. A Munkás Otthon Szövetkezet 2 nagy telket ajándékozott a Kincstárnak, ennek fejében állami iskola felépítésére számítottak ben kijelölték a leendő iskola helyét a Főtér keleti oldalán a XII. és XIV. utca között. Az építkezés azonnal megindult, őszére el is készült az új elemi iskola, amely máig is betölti szerepét. Az épületben óvoda, iskola, szolgálati lakások, szertárak kaptak helyet. A tantermekben amerikai mintájú felhajtható ülésű vasvázas padokat helyeztek el, változtatható felületű falitáblákat használtak. A fűtést Meidinger vaskályhákkal 4 oldották meg. Ismerve a kerület, hasonló korú oktatási intézményeit, nyugodtan állíthatom, a rákosligeti iskola akkor a környék egyik legmodernebb iskolája volt. Bár az iskola épülete 1902 őszére elkészült, a tanítás csak az 1903/04-es tanévben indult meg, 354 tanuló, melyből 294 ligeti gyerek volt, vette birtokba az iskolát ( falusiak és vasutmentiek 60-an voltak). Az első igazgató Óberle János lett. Ide kívánkozik egy iskolai epizód, melyet a visszaemlékezés szerzője Huzlicska Károly maga is átélt. A tanítás 2 műszakos volt, de 8-12-ig, du.2 4-ig...ha valamelyik gyerek nem tudott felelni, nem írta meg leckéjét, ebéd idő alatt bezáratott a szép fizikai osztályba...ilyenkor a közelben lakó fiú vagy lány vitte a szülőnek az üzenetet:...kanalát akasszák fel az ajtó félfára, nem tudott felelni. A rákosligeti gyerekek közül sokan készültek polgári iskolában tovább tanulni. Ezt az igényt csak mindennapos vonatozással lehetett kielégíteni, a főváros VII. kerületében, a Rottenbiller utcában volt a legközelebb polgári iskola. Ezért nagyon gyorsan jelentkezett az igény arra, hogy Rákosligeten is legyen polgári iskola, hiszen a Hősök terének még beépítetlen fele alkalmas is lenne erre június 15-én már a helyi lap is erről írt: Egyes tagtársak, 4 A felülről lefelé égő töltőkályhák legismertebb változata volt a XX. század elején a Meidinger-féle kályha. Ez öntöttvas csövekből állt, melyeket henger alakú, kettős lemezköpennyel burkoltak, és vaslábas talapzatra helyeztek. Az alsó tisztító vagy tüzi ajtó felett bordás gyűrűket alakítottak ki, a kályha fűtőképessége e gyűrűk számának és méretének növelésével volt fokozható. Tüzelőként kokszot és kőszenet használtak. A kályháról részletesebben lásd.kovács Éva:Fűtőberendezések, kályhák 20. század:in: Historia 1993 pontosabban egy tagtárs azon fáradozik, hogy Rákosligeten nyilvános jellegű polgári magániskolát létesítsen. A cikk írója nem nevezte meg magát, soknak tartotta a tandíjat, melyet szerinte csak néhány család tudná előteremteni. Nincs épület, honnan lesznek tanárok, a magánkezdeményezés nem lesz független főleg ezekkel utasította el a cikk szerzője az ötletet. Szóval: az iskola nem korcsma, a mit a jószerencsére számítva meg lehetne alapítani, hanem olyan, mint a templom, a hová a király és koldus egyaránt beléphet garas nélkül. fejeződik be az írás. Két héttel később Kürschner Jakab írt vezércikket a lapban erről a témáról. A korábban javasolt évi 60 koronás tandíj nem fedezné az iskola fenntartását, de A kiknek polgári iskolába járó, vagy abba kerülő gyermekei vannak, azt hisszük örömmel ragadnának meg minden alkalmat, hogy nálunk, hol az iskolába járók száma meglehetősen nagy, még az idei tanév kezdetén a polgári iskola megnyíljék. De ez magánúton lehetetlen. Ide állami polgári iskola kell ( ) mikor a kormány az óvoda és elemi iskola létesítését elhatározta és költségvetésileg dotálta annak fenntartását, nemcsak ígérte, hanem költségvetésileg a polgári iskola létesítését is biztosította telepünknek. ( )Augusztus 1-jén közli az újság, hogy július 22-én egy bizottság emlékiratot adott át ez ügyben a Vallás és Közoktatásügyi Miniszternek. Két héttel később a lapban megjelent egy rövid értesítés, Kovács István polgári iskolai tanár szeptember 1- vel nyilvánossági joggal felruházott polgári iskolát állít fel, fiúk és lányok részére. A tanítás a XI. utca 12-ben lesz. A Rákosliget július 1- i számában olvashatunk arról, hogy a magániskola igen sikeres évet zárt. Mind a szülők, mind Tóth József megyei tanfelügyelő csak elismeréssel szólt az első tanévről. 46 tanuló vizsgázott eredményesen, közülük 4 gyerek a közeli községekből járt ide. Az 1905-ös évben már harmadik osztályt is indítanak, marad a 60 koronás tandíj, sőt, a jó előmenetelű szegények esetében ötven, vagy százszázalékos mentesség is adható. Természetesen a hitélet is megindult a fiatal településen. A telep lakói 4 vallási felekezethez tartoztak, katolikus, református, evangélikus, izraelita. (A sorrendiséget a hívek száma szerint alakítottam ki). Mintegy 300 katolikus család él már 4 éve a telepen május 3-án alakuló közgyűlést tartottak és létrehozták a templomépítési bizottságot írta a Gödöllő és vidéke című lap

10 Az egyházi és állami szervek jóváhagyták az adománygyűjtő szervezetet. A bizottság világi védnöke dr. Wlasits Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyházi védnöke Csáky Károly váci püspök. Tiszteletbeli elnök: Matejka Vilmos esperes, rákoscsabai pap, a bizottság tagjai többek között: Buda Jenő, Kreisel Alajos, Rédei Imre, Pyza M. László. A katolikus hívőknek több évig kellett még várniuk, amíg templomuk elkészült. Ezért áthidaló megoldásként az egyház és a rákosligeti állami elemi iskola iskolaszéke beleegyezésével az új elemi iskola egyik földszinti termében alakítottak ki egy imatermet. A helyiségben a katedra helyére egy kis faragott összecsukható oltárt készített Smith János budapesti oltárkészítő mester. Az oltár az oktatás ideje alatt csuklós deszka paravánnal volt elkerítve. Az oltárral szemben, a falnál egy kölcsönkért harmónium állt, melyen a zenetanár játszott az istentiszteletek alkalmával. Ezt a kis kápolnát október 14-én áldotta meg a pap, ezen a napon volt itt az első szentmise. A miséket 1909-ig Pestről felkért papok tartották, majd 1914-ig Lakatos Kálmán esperes, plébános rendelkezésére, a csabai papok celebrálták. A plébánia hivatala a XIII. utca elején működött egy szövetkezeti házban ma is itt működik. A faragott oltár ma is a templomban található. A református egyházközség történetét a könyvben Szombathy Gyula és Millisits Máté írásaiból részletesen megismerhetjük. A rákosligeti evangélikusokról az első híradás március 15-én kelt. Rákoskeresztúr és vidéke című újságban jelent meg egy meghívó. A cikk szerint a két protestáns gyülekezet még közös templom felépítésére gondolt. Végül a reformátusok 1910 novemberében szentelték fel templomukat. Az evangélikusok sokáig itt tartották istentiszteletüket, majd 1932-ben szentelte fel Dr. Raffay Sándor püspök az új evangélikus templomot május elején fordultak Rákosliget izraelita lakói a Gödöllői járás főszolgabírójához hitközség alapítási kérvényükkel. Válaszában a hivatal írta: A hitközség alapító tagjai ellen hazafias kifogás nem merült fel - a kérelmet nem utasította el. A szervezett hitélet már 1900 óta folyt, erre utalt Reinitz Vilmos hitközségi elöljáró a zsinagóga alapkőletételi ünnepségén, május 19-én mondott beszédében, amikor a 12 éves hitéletre emlékezett vissza. A központi terv 1899-ben meghatározta a telep kialakítandó közterületeit is. Itt szerepelt a főtér baloldalán, a IX. utca sarkán felépítendő Polgári Kör és közművelődési kulturális létesítmény terve is. 200 személy befogadására alkalmas színházterem, 6x3 méteres színpaddal, ruhatárral, könyvtár helyiséggel, gondnoki lakással vízöblítéses WC vel. Első nekifutásra csak a Polgári Kör épült fel, színházterem nélkül februárjában írta a Népszava a következőket: A Munkás Otthon Szövetkezet tagjai által év február 24-én a Fackh Károly téren e célra átalakított helyiségben jótékonyestü tánccal egybekötött kedély est rendeztetik. Kezdete este 8 órakor. Kitűnő ételekről és italokról mérsékelt árban gondoskodva van. Ez a meghívás talán az első eredetileg is művelődési célra épült budapesti intézménybe invitálta a telep lakosait. A Dalkör is a beköltözést követően 1900-ban alakult meg, decemberben már felléptek a szilveszteri műsorban Az olyan kulturális eseményeket, melyeknél nagyszámú közönségre lehetett számítani, a Führinger vendéglőben lehetett csak megrendezni (az épület ma is áll a Liget soron, Mivel Führinger 1904-ben átadta a vendéglő nagytermét használatra az izraelita hitközségnek, felmerült az igény a színházterem felépítésére, mert a Szövetkezet részéről az alapításkor tervbe vett kaszinó-épület elúszott az alapítási műveletek retortáin. A Polgári Kör épülete és Sissmann Demeter VII. utcai vendéglője került szóba február 28-án nem csupán új tisztikart választott a Polgári Kör, hanem a közgyűlés elhatározta, helyiségeit egy nagy tánczterem építésével kibővíti október 6-án már ebben az új teremben rendezte a község az 1848-as aradi vértanuk emlékünnepét, melynek szép és fényes kivilágítása imponzánsabbá tette az ünnepélyt. Az épület ma is a kultúra otthona, több mint száz éve látja el e nemes feladatot, mint Budapest legrégebbi művelődési intézménye. A sport megjelenése az emberek mindennapi életében nagyjából egybeesik a polgáriasodás kezdeteivel. Maga a fogalom legalább két dolgot takar. Az egyik a sportoló, aki rendszeresen részt vesz valamilyen sportág edzésein, versenyein, mindennapi életmódjába beépül a sporttevékenység. A másik, a többség aki nézi a sportrendezvényeket, szurkol kedvenceinek, anyagilag 14 15

11 és erkölcsileg támogatja a sportot. Nekik inkább szórakozást jelent a sport. Akár sportol valaki, akár csak nézi a versenyeket valaki, mindkettőhöz. A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben található források alapján, a XVII. kerületet alkotó elődközségek közül Rákosligeten alakult ki legkorábban a rendszeres sportélet ben létrejött a helyi, szabadtéri sportegyesületi csoport. A későbbi RAC (Rákosligeti Athletikai Club) alapját adó tizenévesek a század első éveiben a MÁV Rákoskeresztúr felőli sétatér további részén rúgták rongylapdájukat. Ezt látva Fuchs Ármin birtokos (aki Ligetet felparcelláztatta) 1 2 évre átengedte a fiúknak focizásra a szérűskertjét. Később a mai XI. utca magasságában egy szántóföld darabot vettek használatba a fiatalok természetesen a tulajdonos beleegyezésével. Márta György posta főtanácsos napi sétáin szóba elegyedett a focicsapat tagjaival, oktatta őket a játékra, szabályokra, még labdát is vett nekik. Az itt leírtak röviden beszámolnak arról, hogyan jött létre a Rákos patak jobb oldali homokos dombjain a századforduló táján egy település, amely ma a főváros XVII. kerületének egy részeként bő 50 éven keresztül Rákosligetként vált ismertté

12 A Munkás-Otthon Szövetkezet lakás-hirdetése 1897-ből Végzés Illyés György első rákosligeti lakó részére 18 19

13 Rákosliget térképe 1902-ből Az első kép az iskoláról; 1902 ősze Rákosliget térképe 1907-ből Bélley Géza, Rákosliget első jegyzője 20 21

14 Millisits Máté: A református hitélet kezdetei Rákosligeten a XX. század hajnalán Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküdtek későn: fáradsággal szerzett kenyeret esznek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget Zsoltár 1-2. A XVII. századból a rákoscsabai és rákoskeresztúri református gyülekezetek megalakulásának kezdeti időszakáról rendelkezünk adatokkal. Amíg Rákoscsabán több évszázad óta folyamatos református hitéletről beszélhetünk, addig Rákoskeresztúron a bíztató kezdet után az erőteljes ellenreformáció hatására a gyülekezet felszámolódott. Rákosmentén a mai Rákosliget nevű városrész létesítését december 12-én polgári társulásban határozták el. Ezen a napon alakult meg a Munkás Otthon Szövetkezet, amely az építkezés megszervezését vállalta Rákoskeresztúr északi részén. A gyors építkezés eredményeként az első munkáscsaládok szeptember 18-án költöztek be otthonaikba. A rákövetkező években kialakult túltermelési válság miatt elveszítve munkahelyüket, sokan nem tudták a lakás törlesztő részleteit fizetni, rákényszerültek új lakásaik értékesítésére. 5 A lakosság kicserélődése során az eredetileg munkás település tisztviselők lakóhelyévé vált. Az 1900-as évek elején Rákosligeten az összlakosság százaléka volt református. Az istentiszteleteket kezdetben a helyi elemi iskolában tartotta a Rákoscsabai Református Egyházközség lelkésze, Törő Lajos, majd az őt követő Szánthó Géza. 5 Dombóvári Antal: Rákosliget története Budapest, című könyv mellett lásd a szerzőnek a jelen kiadványban közölt Rákosliget története a kezdetektől az I. világháborúig című írását 22 23

15 A rákosligeti reformátusok önállósulási folyamata a Rákoscsabai Református Egyházközségtől 1903-ban kezdődött el. Ebben az évben február 22-én a Rákosligeten tartott alakuló gyűlésen Törő Lajos 6 elnöklő lelkész örömét fejezte ki az egyöntetű szavazat kapcsán, amely kimondta a leányegyház megalakításának szándékát és a legközelebbi, Rákoscsabai Református Egyházközséghez, mint anyaegyházközséghez való tartozását. Az ülésen sor került a leányegyház első 6 tagú presbitériumának a megválasztására is. Külön missziói egyházközség még 1903-ban nem jött létre, hanem szintén az ebben az időben szerveződő rákosszentmihályi reformátusokkal alkotott közös missziói egyházközséget a ligeti gyülekezet. A két egyházrész 1903.december 20-án megtartott presbitériumi együttes ülésen Mády Lajos esperes elnökölt Az egyházmegye vezetője az ülés megnyitósakor kiemelte: hogy a rákosszentmihályi fiók egyház és a rákosligeti szórványban lakó ev. ref hivők (sic) azon buzgólkodása, hogy egymással egyesülve, missziói egyházzá alakultak s ez iránt beadott kérvényük úgy az egyh. megyei, mint az egyházkerületi közgyülésen örömmel tudomásul vétetett s szervezkedésük egyházhatóságilag jóváhagyatott. A rákoszentmihályiakkal a közös misszió egyházközségi lét nem tartott hosszú ideig, az évben tartott presbiteri jegyzőkönyvek már egy önálló rákosligeti missziói egyházközség életébe engednek betekintést. A Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség 1903 végén nyitotta meg az első keresztelési anyakönyvet, amelyből megtudhatjuk, hogy már az első évben két keresztelőt tartottak. 7 Az egyházközség 1904-ben templomépítés céljára 480 négyszögöles telket vásárolt, ahol kicsi alapterületű átmeneti imahelyet emeltek. Méreténél fogva az imahely vasárnapi istentiszteleti célra nem szolgálhatott. 6 Törő Lajos között volt a Rákoscsabai Református Egyházközség lelkipásztora. 7 Az első keresztelésnek csak a megtörténtét rögzítették, a másodikról már pontos adatokkal rendelkezünk december 25-én keresztelték meg a november 30-án született Piskárkosi Szilágyi Andrást, akinek szülei a Zsófia telep 15 számban laktak. Szülei Piskárkosi Szilágyi Boldizsár magyar királyi műszaki tanácsos református és Katonai Magyar Irén római katolikus. Keresztszülők Küzdényi Szilárd főmérnök és Siibert Ilona hajadon. A szülésznő Neumayer Józsefné. A keresztelő lelkész Keresztesi Samu lelkész-tanár. A reformátusokról az első híradás ez év március 15-én kelt, a Rákoskeresztúr és vidéke című újságban, ahol közzétették a templomépítés javára rendezett jótékonysági hangverseny meghívóját. A rákosligeti ev. református missioi egyház építendő templom alapja javára, a fővárosi Vígadó nagytermében márczius 22-én táncczal egybekötött hangversenyt rendez és 1905 között számos helyiségben folyt gyűjtés a felépítendő rákosligeti református templom javára, így májusában Cegléden, februárjában Átányban és Tiszanánán, márciusában Aszódon, Hévizgyörkön, Jászkiséren és a Tiszántúli Törökszentmiklóson és Kenderesen továbbá Tiszaburán és Tiszaroffon áprilisában Miskolcon és Mezőkeresztesen és Gelejen, majd Mezőcsáton és Tiszatarjánban májusában Székesfehérváron és Szabadbattyánban, legvégül Lepsényben. A gyűjtéseket az egyházközség akkori gondnoka Márta György posta főtanácsos szervezte decemberétől Nagy Ferenc vette át, az eddigi lelkész Keresztesi Samu 8 helyét a rákosligeti lelkipásztori szolgálatban, aki másfél évig végezte a lelkészi munkát. Majd Nagy Dénes követte, aki már nemcsak a rákosligeti, hanem a rákoskeresztúri reformátusok lelkigondozását is vállalta. Az 1907-ben indított könyvbe kötött jegyzőkönyvbe a Rákosligeti ev. ref. misszió egyház névalak szerepel. (A továbbiakban a Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség rövidített névalakot használjuk.) Az között jegyzőkönyvek a Rákosligeti Református Egyházközség irattárában bekötés nélkül papírmappába rendezve találhatóak. A hitélet újrakezdése Rákoskeresztúron A XX. század elején a Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség szervezésében kezdődtek újra 230 éves megszakítás után Rákoskeresztúron a refor- 8 Keresztesi Samu a Zuglói Református Egyházközségben teljesített lelkészi szolgálatot 1930-ig

16 mátus istentiszteletek, amelyről írott forrásként, az egyházközség presbiteri jegyzőkönyve áll rendelkezésünkre. A legkorábbi, fennmaradt feljegyzés az február 24-én tartott presbiteri üléssel kezdődik, amelyen Nagy Dénes lelkész elnökölt. A napirendi pontok között megtárgyalták az előző években Rákosligeten megszerzett templomtelek bekerítésének kérdését. A kerítés felhúzásával a presbitérium arra is számított, hogy beindul a templomépítésre szánt építőanyagok felajánlása. A jegyzőkönyvbe e szavak kerültek rögzítésre: Mivel a bekerített telkünk alkalmassá tétetik épület anyagok (sic) befogadására is, kilátásunk lehet arra, hogy egyes nagylelkű emberek épület anyagokat is fognak ajándékozni az építendő templomra. 9 Ugyanezen az ülésen, Rákoskeresztúron és a Zsófia telepen (Rákoshegyen) élő reformátusokkal kapcsolatos kérdéseket is megtárgyaltak: Tervbe vétetett, hogy a Rákoskeresztúron és a Zsófia telepen elszórtan lakó egyháztagjaink és azok ref. családtagjaiknak havonként legalább egyszer az ev. ref. vallás szerint isteni tisztelet tartassék Rákoskeresztúron, ha ők azt maguk is kívánják. A rákoskeresztúri református istentisztelet megtartásának helyszínéül az 1800-ban épült keresztúri evangélikus templomot választották ki. Ezért az evangélikus egyházközség lelkipásztorának, Noszkó Istvánnak 10 levelet írt Kováts Elek gondnok. A lelkész azt a választ adta, hogy bár maga pártolja a kérdést, de a templom átengedésének ügyéről a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség egyháztanácsa dönthet. A keresztúri református istentiszteletek megtartására Nagy Dénes lelkipásztor örömmel, minden külön díjazás nélkül vállalkozott. Amíg Rákoskeresztúron a katolikus és az evangélikus felekezetnek állandó temploma volt, addig Rákosligeten a XX. század hajnalán még semelyik egyház sem rendelkezett saját templommal. Ebből az okból kifolyólag merülhetett 9 Jegyzőkönyv a Rákosligeti Ev. Ref. Misszió Egyház gyűléseiről (Presbiteri jegyzőkönyv a Budapest Rákosligeti Református Egyházközség irattárában) továbbiakban a Jegyzőkönyv rövidítést használjuk a dokumentumra. 10 Noszkó István április 4-én született Tiszolcon, Gömör vármegyében. Teológiai tanulmányait Eperjesen végezte között a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség lelkipásztora június 9-én halt meg Rákosligeten. fel Gejer H. Viktor evangélikus egyháztag ötlete, hogy a két protestáns testvéregyház szegény anyagi helyzetére tekintettel közösen építsen fel egy templomot. Az elgondolás szerint, a másik templomtelekre, a Munkás Otthon Szövetkezet engedélyével egy ideiglenes bérház építését tervezték, amelynek jövedelme az építkezésekre felvett kölcsönök törlesztését szolgálhatta. A későbbiek folyamán amikor mindkét egyházközség anyagilag és lélekszámban megerősödik felépíthető a másik templom is (esetleg a bérház anyagából). A presbitérium azonban érdemben nem kívánt foglalkozni e magánjellegű, és nem az evangélikus egyházközség hivatalos véleményét tükröző ötlettel, sokkal inkább a saját templomtelken, egy önálló református templom felépítést tartotta fontosnak. Az június 16-án tartott presbiteri gyűlésről szóló jegyzőkönyv a templomépítés szempontjából egy örömteli eseményről számolt be. Június elején a gondnok és a pénztáros a rákoscsabai otthonában felkereste Bogáti Hajdú Imre törvényszéki bíró feleségét, akit sikerült a Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség védnöknőjéül megnyerni. A hölgy a találkozás alkalmával 200 korona adományt nyújtott a templomépítés javára, majd a következő években számos adománnyal segítette a gyülekezetet. Ezen a gyűlésen ismertette a gondnok a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség tanácsának május 4-én tartott ülése jegyzőkönyvi kivonatát, amely szerint az evangélikusok hozzájárultak ahhoz, hogy a Rákoskeresztúron és a Zsófia ligeten lakó református hívek részére a keresztúri evangélikus templomban havonként egyszer, vasárnap délután három órai kezdettel református istentiszteletet tartsanak. A harangokat is díjtalanul használhatják, csupán a harangozó részére kötik ki az alkalmankénti 40 fillér díjat. Nagy Dénes júliusától, a budafoki reformátusok lelkipásztorra lett. A Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség lelkészi feladatait Szinok Zoltán vállalta el, akinek vezetésével mind a ligeti, mind a keresztúri református hitélet aktívabbá vált. 11 Nagy Dénes adminisztrátor lelkészként rövid ideig szolgált a budafoki reformátusok között

17 A ligeti reformátusok harangot öntetnek Isten dicsőségére A harang beszerzéséről az május 17-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyvének 6. pontja tudósít. Bogáti Hajdú Imréné, az egyházközség védnöknőjének gyűjtéséből 1908-ban 219 kg-os harangot öntettek. A fa harangláb által tartott harangra a következő felirat került: ÖNTÖTTE EGRY FERENC KISGEJŐCÖN A RÁKOSLIGETI REFORM. EGYHÁZNAK ISTEN DICSŐÍTÉSÉRE BOGÁTI HAJDÚ IMRÉNÉ VÉDŐASSZONY ÉS FÉRJE B. HAJDÚ IMRE ÚR GYŰJTÉSÉBŐL MÁDY LAJOS ESPERES SZINOK ZOLTÁN LELKÉSZ KOVÁTS ELEK FŐGONDNOK, BIRÓ FERENCZ GONDNOK ÉS JANCSÓ JÁNOS PÉNZTÁROS MŰKÖDÉSE IDEJÉN. A jegyzőkönyv tudósít arról, hogy a harangöntéshez szükséges összeg, félévi gyűjtés eredményéből és a Bogáti Hajdú család adományából állt össze. Ezért az önzetlenségért a presbitérium köszönetképpen soha nem múló, meleg hálaérzetét és köszönetét jegyzőkönyvbe foglalja. 12 A harangot Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön, Ung vármegyében (ma Malí Hejivci, Ukrajna). 13 A harangszentelési istentiszteletre május 31-én Mády Lajos 14, a Pesti Református Egyházmegye esperesének szolgálatával került sor június 1-én, a harang felszentelésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartott az egyházközség, melyen igét hirdetett Zsengellér József teológiai professzor [Mády Lajos esperes dédunokája]. Egry 12 Jegyzőkönyv 99.old. 13 Egry Ferenc 1864-ben született Kisgejőcön, ahol 1890-től 1939-ig foglalkozott harangöntéssel. Emlékezetét szülőhelyén a falu főutcája őrzi, amely ma az ő nevét viseli. 14 Mády Lajos ( ) az Újpesti Református Egyházközség lelkipásztora, mint a Pesti Református Egyházmegye esperese támogatta a ligeti reformátusok lelki és fizikai gyülekezetének építését. Halála után Újpesten róla utcát neveztek el. Ferenc harangöntőről Millisits Máté tartott előadást. Az istentisztelet után Zsengellér József leplezte le az évfordulóra készített emléktáblát a harangszobában. A táblát Szántai Lajos öntészeti szakértő tervezte, bronzba öntötte a Szabó Öntészeti Kft. A harangszentelést követően, a presbitérium döntése alapján a Sport-club telephelyén a templomépítést támogató sportversennyel összekötött majálist rendeztek. A Sport-club egykori épülete ma a Gózon Gyula Színháznak ad otthont. Az május 28-án megtartott presbiteri ülés második pontjában foglalkoztak a harangozás díjával. E szerint a harangozó részére minden egyes harangozásért járó javadalmazást 60 fillérben állapították meg. Az ülésen kimondták azt is, hogy a temetésre csak egy harangozás kötelező, és azt 2 Korona díjért végzik. Más keresztény felekezethez tartozóknak a díj kétszeresét kell megfizetni. Pár hónappal később módosították ezt a rendelkezést, így az evangélikus hívek a harang használatáért ugyanazt az összeget fizethetik, mint a reformátusok. Az október 25-én tartott presbiteri ülés jegyzőkönyve újabb nagylelkű, gazdag adományról emlékezik meg. Bogáti Hajdú Imréné a Rákosligeten felépítendő templom számára 2000 Koronát adományozott, valamint ezen kívül a rákoskeresztúri egyházrész javára úrvacsorai kelyhet, és keresztelő edényt ajánlott fel. Az ezüsttárgyakat a mai napig használják a rákosligeti reformátusok a szentségek kiszolgáltatására. Az június 28-án tartott presbiteri gyűlésen az egyházközség nevét Rákosligeti és Rákoskeresztúri Missziói Társegyházra változtatták, ezzel is kifejezve a keresztúri egyházrész fontosságát. A következő presbiteri gyűlést a rákoskeresztúri evangélikus iskolában tartották szeptember 27-én, ahol arról döntöttek, hogy január elsejétől a lelkipásztor, a kántor és a hitoktató fizetését megemelik, tekintettel megnövekedett feladataikra. Szinok Zoltán végén Erzsébetfalván (mai Pesterzsébet) vállalt lelké- 15 Szinok Zoltánt az Erzsébetfalvai Református Egyházközség lelkipásztori tisztébe augusztus 20-án iktatta be Mády Lajos esperes

18 szi szolgálatot. Feladatát Harsányi Pál vette át, aki 1915-ig, a Rákosligeti Ev. Ref. Missziói Egyházközség anyaegyházközséggé válásáig vezette a gyülekezetet. Rákoskeresztúron január elsejétől kéthetente volt református istentisztelet, amelyet legtöbb esetben a keresztúri evangélikus templomban tartottak. A nagy ünnepek alkalmával viszont, amikor az evangélikusok nem tudták biztosítani az épület átengedését, akkor az istentiszteletek a keresztúri evangélikus iskolában kerültek megtartásra. Keresztúron a református istentiszteletek megtartásának évtizedeken át ez a két evangélikus épület biztosított helyet. 16 Imaház építésének örömei Az egyházközség, abban az időben is fontosnak tartotta, hogy az európai reformátusság egészét érintő ügyekre adakozzon, amikor az építkezéshez gyűjtött adományokat. Így járultak hozzá ha szerény mértékben is a genfi Reformáció Emlékművének megvalósításához 17, és a Bethesda kórház megvételéhez. 18 A XX. század második felében egy időre megszűntek a református istentiszteletek Rákoskeresztúron, amelyeket Szombathy Gyula lelkipásztor indított újra, a keresztúri evangélikus templomban, az 1980-as évek végén. áldozatos munkája révén 2000-re templomuk lett a keresztúri reformátusoknak. A cseh József ( ) építészmérnök terve alapján 5 év alatt felépült Szent Hajlék a rendszerváltozás utáni templomépítészet értékes alkotása. A templomtelken, az összefogásnak köszönhetően 1910-ben épült meg az ideiglenesnek szánt imaház, amelyet Sztanek Pál rákosligeti építész tervezett. 19 Az építkezéshez a Kőbányi Gőz Téglagyár 2000 db., a Lechner rákosi Téglagyár 1000 db. téglát ajándékozott. A barokkos megformálású hom- 16 Jegyzőkönyv 128. old. 17 Jegyzőkönyv 133. old. lokzattal díszített imaház építésének kivitelezését a tervező Sztanek Pál felügyelte. Az ezt követően istentiszteleti helyként szolgáló imaház felszentelését Mády Lajos esperes végezte. Az ünnepi esemény örömteli időpontja november 6-ára esett. A felszentelési ünnepségen megjelent Noszkó István rákoskeresztúri evangélikus lelkész, valamint a rákosligeti katolikus, evangélikus egyházközségek, illetve a zsidó hitközség világi képviselői. A presbiteri jegyzőkönyv a következőképpen idézi fel a felszentelési ünnepség menetét: A szorosan vett istentisztelet az imaház előtti téren a helybéli dal- és zenekör ünnepi műéneke, Kováts Elek főgondnok megnyitó beszéde, amely az egyház rövid történetét is magába foglalta, az esperesnek erre mondott alkalmi beszéde és imája, majd az imaház ajtajának ünnepélyes kinyitása. Borbély Ferenc kántor is hozzájárult az alkalom nagyszerűségének ünnepélyesebbé tételéhez, amennyiben több, vegyes karra betanított szép műénekeket adott elő. Ez után az esperes magasan szárnyaló imát és beszédet, Bárdy Pál lelkész bibliai tételhez alapított nagyobb szabású ünnepi beszédet és imát mondott, Szinok Zoltán lelkész keresztelt és Nagy Ferenc lelkész igen emelkedett szellemben való hittudományi fejtegetéssel vezette be az úri szent vacsora kiosztását, amelyben Harsányi Pál lelkészünk segédkezett neki. A befejező kar, és közének után az ünnepély egyházi része véget ért. 20 A hivatalos egyházi programot követően fogadásra került sor, majd az este folyamán kulturális előadás zárta Rákosliget első szakrális épületének felavatási ünnepségét. Ez alkalom emlékére ben a templom belsőterében elhelyezve márványtáblán örökítették meg az egyházközség akkori tisztségviselőit és támogatóit: E PAPI LAK ÉPÜLT / B. Hajdu Imréné Urasszony / kegyes adományából / továbbá B. Hajdu Imre Úr gyűjtéséből / és a rákosligeti reform. egyháztagok adományából / Felavattatott ideiglenes imatermül 1910 év / november hó. 6-án. / Mády Lajos esperes Harsányi Pál h. lelkész / B. Hajdu Imréné védőasszony, / Kováts Elek társegyházi főgondnok, / Biró Ferencz és Berencsy Károly gond- 18 Az 1866-ban alapított kórházat 1909-ben vásárolta meg a Filadelfia Diakonissza Intézet. 19 Sztanek Pál tervezte az 1915-ben felszentelt rákosligeti katolikus templomot 20 Jegyzőkönyv 178. old

19 nokok / N. Szentpétery Zsuzsika és Pilisy János / pénztárnokok, / Alvinczy Miklós. / Bacsó Endre. Bélley Géza. / Borbély Ferencz. / Czövekh Sándor. / Illyés György. Jantsó János./ Joungh Vilmos. Kecskés József. / Kiss Dániel. Kis Sándor. / Lipcsey Gábor. Szilágyi Boldizsár. / Szobonya Zoltán és Takácsy Imre. / presbiterek / működése idejében. / építette: Sztanek Pál építész. Az imaháznak az egyházközség egyik presbitere vörös márvány úrasztalt adományozott, amelynek felirata: Isten dicsőségére / felajánlották / Kiss Sándor és neje/ nov. hó 6. A lábazatba vésve a márványfaragó cég neve, Gerenday A. és fia 21 felirat található. Imaházépítést követő lelki építkezés Az 1911-es év azzal az örömteli eseménnyel szolgált a gyülekezet számára, hogy az egyházközség lelkipásztora, Harsányi Pál Rákosligetre kiköltözött az imaház telkén felépített egyszerű lakásba. 22 A rákövetkező években sikerült kicserélni a harmóniumot 23 és az öntöttvas kályhát. Harsányi Pál rákosligeti lelkészi szolgálatát a szó valódi értelmében Szolgálatnak tekintette, és a vallásügyi miniszter által folyósított évi 300 korona államsegélyről lemondva, azt az egyházközségnek adta át, amelyből a gyülekezet Rákosligeten élő mindenkori lelkésze fizetésének kiegészítését szolgáló alapot hozott létre. 24 A gyülekezet lelki-építése többféle módon folyt, mivel a lelkipásztor fontosnak tartotta mind a felnőtt egyháztagok, mind a gyermekeik megfelelő tanítását. Az május 18-án tartott presbiteri gyűlésen került sor a Kálvin Szövetség Rákosligeti fiókjának megalakítására, amelynél a jegyzőkönyv Harsányi Pál szavait emeli ki: Elnöklő lelkész ismertetvén a Kálvin szövetség célját, előadja, hogy ennek célja a magyar kálvinista egyház híveit a vallásosság megerősítése végett egyesíteni, ezeket társadalmi munkákra az evangélium és Kálvin szellemében a szeretet és az egyszerűség s a helyes jog és kötelezettségérzet segítségével előkészíteni, képezni, nevelni, rábírni. 25 A gyermekek vallás nevelésére beindították az egyházközségben a vasárnapi iskolát, amelyet a gyülekezet későbbi lelkésze a Rákosligeten lakó Batta Árpád teológushallgató tartott a presbiteri feljegyzés szerint fáradhatatlanul, buzgósággal és lelkesedéssel. 26 A lelki építkezés következtében a gyülekezett anyagilag és számbelileg is megerősödött, amely során 1915-ben a Rákosligeti és Rákoskeresztúri Társegyház anyaegyházközséggé vált. 21 A céget Gerenday Antal ( ) alapította, Budapesten a Kerepesi temető mellett volt a műhelyük. Az alapító 1887-ben bekövetkezett halála után Gerenday Antal. és fia néven működött tovább a vállalkozás, amelyet Antal fia Gerenday Béla ( ) vezetett. lásd: Kemény Mária: Gerenday-féle sírkőgyár. In. Ars Hungarica szám old. 22 Jegyzőkönyv 190. old. 23 A hangszert a Bogáti Hajdu család adományából vásárolta az egyházközség. Jegyzőkönyv 204. old. 24 Jegyzőkönyv 216. old. 25 Jegyzőkönyv 226. old. A Kálvin Szövetséget 1908-ban alapították, rövid idő alatt nagymértékben járult hozzá a magyar Kálvin-reneszánsz kialakuláshoz. Az 1910-es években nagyon sok helyi szervezete alakult. 26 Jegyzőkönyv 246. old. Batta Árpád között volt az egyházközség lelkipásztora

20 Egry Ferenc harangöntő május 7-én kelt számla-levele a rákosligeti gondnoknak címezve A rákosligeti református egyházközség Ferenc Józsefnek írt, december 20-án kelt levele A harang 100. évfordulójára készített bronz emléktábla A Rákosligeti Ev. Ref. Egyház építkezése május 7-i, eredeti tervrajz 34 35

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012.

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai a Református Egyházközség Költségvetése 2012. évre Ezt a költségvetést a Tiszaburai Református Egyház Presbitériuma 2012. évi január

Részletesebben

A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE

A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE A(z) i Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE a. évre 1 január 2 február I. Egyházfenntartói járulékok BEVÉTELEK Költségvetési cím Részösszeg Összesen II. Perselypénzek 1 Gyülekezeti (templomi) perselypénzek

Részletesebben

évi hó napján tartott ülésen P.H.

évi hó napján tartott ülésen P.H. 3. számú melléklet/1. A Református Egyházközség Költségvetési Beszámolója a évre Ezt a költségvetési beszámolót a Református Egyházközség Presbitériuma évi hó napján tartott ülésen számú határozatával

Részletesebben

Református Egyházközség. Tiszaburai ZÁRÓSZÁMADÁSA 2011.

Református Egyházközség. Tiszaburai ZÁRÓSZÁMADÁSA 2011. A Tiszaburai Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA 2011. A Tiszaburai Református Egyházközség Zárószámadása a 2011. évre Ezt a zárószámadást a Tiszaburai Református Egyház Presbitériuma 2012. évi január

Részletesebben

A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA

A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA A(z) i Református Egyházközség ZÁRÓSZÁMADÁSA a. évre 1 január 2 február I. Egyházfenntartói járulékok BEVÉTELEK Költségvetési cím Tervezet Eredmény II. Perselypénzek 1 Gyülekezeti (templomi) perselypénzek

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai 1/2012. (I.13.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Petőfiszállás Községi Önkormányzati Képviselő-testületének 2014. március 12-én a Petőfiszállási Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében megtartott rendkívüli üléséről.

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Tanévnyitó ünnepi istentiszteletünk

Tanévnyitó ünnepi istentiszteletünk Tanévnyitó ünnepi istentiszteletünk Intézményünk, az Arany János Református Általános Iskola és Óvoda augusztus 30- án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, ünnepi istentisztelet keretében nyitotta meg

Részletesebben

amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén

amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén J e g y z ő k ö n y v amely felvételre került a Budapesti Unitárius Egyházközség (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) közgyűlésén A közgyűlés helye: A közgyűlés időpontja: 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. december 23. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

A Képviselő-testület 2009. május 28-i rendkívüli ülésén hozott határozatok:

A Képviselő-testület 2009. május 28-i rendkívüli ülésén hozott határozatok: A Képviselő-testület 2009. május 28-i rendkívüli ülésén hozott határozatok: 221/2009. (V.28.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, elfogadja a meghívóban szereplő napirendi

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 1885 1950 (1953) 15 ifm 1. doboz A Református Egyház Konventi Missziói Bizottsága: missziói ügyek, 2. doboz a. Missziói b. Missziói nyomtatványok

Részletesebben

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK Ikt.szám: 53-20/2013. PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HATÁROZATOK SZÁMA: 557, 558, 559, 560/2013. (IX. 11.) 2 Jegyzőkönyv Készült

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. július 21-én 8:30 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Szini Erzsébet

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. július 21-én 8:30 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Szini Erzsébet Dörgicse Község Önkormányzata D Ö R G I C S E Szám:301/ 20-23 /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:A Képviselő-testület 2014. július 21-én 8:30 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak: Kis-Pál

Részletesebben

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu Iktatószám: 76-6/2014./Önk. JEGYZŐKÖNYV Készült: Pusztaottlaka Román Nemzetiségi Önkormányzat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. június 29-i üléséről 72-76/2009. (06. 29.) ÖK. sz. határozat 1 Készült: Ceglédbercel Község Önkormányzatának 2009. június

Részletesebben

Készült: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 6-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 6-án tartott nyilvános üléséről. Bősárkány Nagyközség Képviselő-testülete 1-4/2014. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2014. március 6-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 18 00 óra A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014.

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2014. február 5-én 19 órakor kezdődő Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének A./ TÁRGYSOROZATA B./ JEGYZŐKÖNYVE C./ HATÁROZATAI: 80-82. Száma: 1-115/2013. T Á R G Y S O R O Z A T 1.

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének j e g y z ő k ö ny v e 42/2008. sz. Képviselő-testületi határozat: Jegyzőkönyv hitelesítők elfogadása

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2002. július 11-én megtartott rendkívüli üléséről 1 Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről. Önkormányzati Képviselő-testület V A N Y O L A Szám: 12/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete 2012. november 29-én 08,00 órakor megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

NAGYATÁDI EVANGÉLIKUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉR L

NAGYATÁDI EVANGÉLIKUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉR L NAGYATÁDI EVANGÉLIKUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉR L Készült: 2013. március 6. Nagyatád Somogy megyei Bírósági nyilvántartási szám: 3143 Országos nyilvántartási

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve 59/2015. sz. képviselő-testületi határozat: Napirendi pontok elfogadása

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2012. szeptember 27-én megtartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme. Jelen vannak: Kovács Mihály

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről.

Jegyzőkönyv. Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről. 1 Jegyzőkönyv Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről. Időpont: 2010. május 26. Helyszín: Községi Önkormányzat székhelye, 8044 Kincsesbánya, Kincsesi u.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Somlóvásárhely Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 8481. Somlóvásárhely, Szabadság tér 1. Szám: 317-1/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Somlóvásárhely Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 21. napján délután 17 00 órai kezdettel megtartott rendkívüli, nyilvános üléséről, Nyáregyháza,

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 10.416-3/2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. NAPIREND 1./ Önkormányzati adósságkonszolidáció végrehajtása Előterjesztő: Kovács Gábor - polgármester 2./ Indítványok, javaslatok

JEGYZŐKÖNYV. NAPIREND 1./ Önkormányzati adósságkonszolidáció végrehajtása Előterjesztő: Kovács Gábor - polgármester 2./ Indítványok, javaslatok JEGYZŐKÖNYV Készült: Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 17-én, 13.00 órától a Polgármesteri Hivatalban megtartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: Kovács Gábor polgármester,

Részletesebben

Maroslele Község Polgármesterétől

Maroslele Község Polgármesterétől Maroslele Község Polgármesterétől 6921 Maroslele, Szabadság tér 1. Tel/Fax: 62/256 033 E-mail: marosleleph@vnet.hu Maroslele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Maroslele Tárgy: Polgármesteri tájékoztató

Részletesebben

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 1 Napirendi pontok: 1. napirendi pontok elfogadása 2. hitelszerződés

Részletesebben

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24.

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. Jogcímkód: 6.352.01.01 Pályázó neve: Vattai Református Egyházközség Pályázó MVH regisztrációs száma: 1008787606 Iratazonosító: 1553488383 Vattai

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-7/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 29. napján

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Szalkszentmárton Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 20 én megtartott rendkívüli üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Szalkszentmárton Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 20 én megtartott rendkívüli üléséről. Szalkszentmárton Önkormányzat Képviselő-testülete 263-15/2010. J e g y z ő k ö n y v Készült: Szalkszentmárton Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 20 én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai 56/2013. (VIII.08.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V TERKA 8/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Egyek Nagyközség Polgármesteri Hivatalának tanácskozó termében 2012. június 25. napján 14:00 órai kezdettel az Ügyrendi Bizottság NYILVÁNOS ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai

1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai A Mecsek Egyesület 120 éves Baronek Jenő 1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai Szótára című művében: Pécs igen régi nevezetes királyi város Baranya megyében a szőlőkkel,

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

JEGYZ Ő KÖNYVI KIVONAT

JEGYZ Ő KÖNYVI KIVONAT Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület Humánszolgáltatási Bizottság JEGYZ Ő KÖNYVI KIVONAT Készült: A Humánszolgáltatási Bizottság 2012. április 04-én (szerdán) 15,00 órakor a Józsefvárosi Önkormányzat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta 1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

Tisztelt Képviselő- Testület!

Tisztelt Képviselő- Testület! Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottság Tárgy: Beszámoló a Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottság 2011. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 16-án megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 16-án megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 16-án megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Besenyszög község oktatási intézményeinek

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének

Rimóc Község Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének Rimóc Község Önkormányzat Képviselő-testületi ülésének J e g y z ő k ö n y v e ( 2015. március 26.) 1 Jegyzőkönyv Készült: Rimóc Községi Önkormányzat 2015. március 26-án 18.00 órakor megtartott üléséről.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1/2013/JT. 2/2013. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai 1/2015. (II.25.) SZKT határozat 3 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete ülésének jegyzőkönyv

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. március 31-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. március 31-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. március 31-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Templom melletti út használata Iktatószám: 2725-2 / 2011. Melléklet:

Részletesebben

Ortaháza Község Önkormányzata. Jegyzőkönyv. Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének augusztus 13- án megtartott nyílt ülésről.

Ortaháza Község Önkormányzata. Jegyzőkönyv. Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének augusztus 13- án megtartott nyílt ülésről. 32/10/2013 Zala Megye Ortaháza Község Önkormányzata Jegyzőkönyv Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 13- án megtartott nyílt ülésről. Határozatok: 69/2013.(VIII.13.) kt.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről. Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve. b.

Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről. Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve. b. Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve b./ tárgysorozata c./ határozatai (107-113/2012.) TÁRGYSOROZAT 1./ Tudásoddal segítsd a vidéket

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Február 17. 15.00 Nagyiskola Kisiskola Petőfi S. utca Téltemetés és Kiszebáb égetés

Részletesebben

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN.

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN. KIEMELT JELENTŐSÉGŰ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK 2002-2006-OS CIKLUSBAN. 1.Lakóhelyi Környezet és településfejlesztés 2002. október - november. - Lakossági összefogással, gyalogos utak építése ill. felújítása

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában.

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 9/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 9-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni

Részletesebben

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben) a kitüntetések alapításáról és

Részletesebben

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján DOMASZÉKI KERESZT TÚRA Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján A TÚRA a Csongrád megyei Domaszéken a Szent Kereszt templomnál kezdődik. A község Szegedtől 12 kilométerre

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető JEGYZŐKÖNYV Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Művelődési, Sport és Ifjúsági Bizottsága 2010. december 16-án 8:20 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatalban megtartott

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő JEGYZŐKÖNYV Készült Jákó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2015. április 29-én az önkormányzat tanácskozó termében megtartott üléséről. Jelen vannak: Kovács János polgármester Hosszúné Deli Hajnal

Részletesebben

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015)

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 éves választási ciklusra

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása

A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása A Gárdonyi Kórus 2012. évi megvalósított szakmai tevékenységének bemutatása A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes 1994-ben alakult. Az énekkart Nagytisztelető Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Jegyzőkönyv Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Helyszín: Polgármesteri Hivatal 2135 Csörög, Kisfaludy u. 40. Jelen

Részletesebben

MEGHÍVÓ Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

MEGHÍVÓ Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Monor Város Alpolgármestere 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 78-80. Telefon: 06/29/612-310 Szám: 27-83-15/2014 MEGHÍVÓ Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. SZEPTEMBER 25-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 14-én Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartott rendkívüli nyílt üléséről Jelen voltak:

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1/h. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Titán Sport

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123)

a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123) 2012. augusztus 23-án megtartott rendkívüli ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123) T á rg ysoroza t 1.) Előterjesztés a mamutfenyő környékén aranykorona vásárlása tárgyában

Részletesebben