Színek, lepedõk, félelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Színek, lepedõk, félelem"

Átírás

1

2 M. CSEPÉCZ SZILVIA Színek, lepedõk, félelem Se kezdet, se vég, csak fehér rácsok. Akarsz-e lenni baromfi? Akarsz-e lenni puska, lópatkó, zászló, féreglyukakban bujdokló átok? Se kezdet, se vég, csak rágott massza. Akarsz-e valóban lenni, mondd? (ahogy a költõ kérdez) Vagy elhiszed még, hogy határtalanul borulhatunk az új tavaszba? (Igaz, egyre megy. Te is érzed?) Mint a vastökû agyagszobor, falu-forrásnál hogyha elázik, s nem marad belõle csupán az asszonyi vágy a megváltó önlazulásig, valahogy úgy perzsel vörösre bõrt a törött pohár az üres széken, csak hogy elrejtse a feketét, a madárijesztõvel teljes édent, csak hogy átszûrje az ujjongó hõt, hidegleléssé szorongassa vörösre bõrt, vörösre mosolyt! Egy szikkadt lepedõ mind eltakarja. Híved vagyok a birkanyájban, mondják, és talán el is hiszik az öreg deszkapult elõtt, ahonnan a néhai csapos, hogy szakálla tovább nõjön, ki-kiköpött, s míg a nép szomjas öklét az asztalra tette, fekete fogával eltört egy gyufaszálat, átitatva barna, nikotinos nyállal, és dúdolt és sírt, mert döngött körötte a némaságba csomagolt szennyes, mint egy mosoda hónaljszagú nájlonzsákja. A színe is, meg a fonákja. Szép kék éjjelt, henteskampót ígértem neked, s most azon vagyok, hogy hasonlítsalak, vadabbul üssek, mint máskor, lepedõnk megeredt cseppjei szemhéjig érnek feltámadáskor. Boldog is lehetnél, hogy elvágták a fonalat. Boldog lehetnél selyembõl, gyapotból, szegény. Üvegszínû a holt remény. Már csak a gyerekeké, akik még tudnak aludni, álmodni, mindenütt életet látni. Finom ujjaid mernek majd kanóccal mórikálni?! Nedves zsebkendõ a szemünkre. A fehér újra megtalált. Tapogatjuk a világot, Istent, bezárva tartjuk a halált. A gyerek még macskával alszik, az asszony már szoborral. Mindahányan szûk alagútban, arcukon kõmosollyal. Lehetne persze élni is, lehetne jegyet váltani, de a piktogram nem terjed odáig, hogy még megérje játszani. A holttal, mert hisz az árnyékok rávetõdnek álomra, díszmenetre. Látod te is, hogyan forrnak nemzetek egyetlen versbe? 1

3 Fejszével, fûrésszel mûvelik villámló, teljes idõnket, nyaralással, átteleléssel zizzen a naptár, részeg rigófüttyöt, alkalmi ölelést kaptál, az utcai gõzök ágyadban keringõznek. A seb kitágul, különös nedû csordogál gondozatlan, s hajadba temetve elázott színek tipródnak, másnapos krumpliszagban. Tikkasztó napok jutnak eszembe, piszkos nyakú felröhögések, együgyû gyöngédség, kókadt szemérem. Ez az én korom. Az én nemzedékem. Ébren nehezebb, az álmok rózsaszínû füstje az agy zugában szaggat. Gonosz foltok az önszerepkönyvben, mámor helyett szögekkel csörgõ hajnal. Hanyatt fekve a kalapácsütések egyszer használatos jegyek. Tojáshéj-kibúvók és hasonlatok. Kiegyenesedni, mondd, hogyan lehet? A vámhivatalok faládáin szélroham söpör végig. Olvasztott kéj, tizedosztályú, de fölserkenünk majd az emberi létig?! Vajon kinek az órája siet, és vajon melyikünké késik? Miért a holnap embere a téma? A miénk miért kényszer? Lemaradtunk egy-két dologról, mindenki lemaradt egyszer-kétszer. Tüzünk hamuvá-füstté hullott szét, s muzikálisan bár makulátlan, a fele mégis pernyeként száll a moccanatlan haladásban. Félek embernek lenni. S félek, hogy meghallották, akik az új emberformát teremtik mostanság. Kigombolt ingem feketedik, már majdnem súlytalan és hibátlan. A testi törvény még tartja magát az imbolygó zuhanásban, s a döbbenet megrészegít, hogy így, halálos görcsben is kellek. Errõl szólnak a Styx partjain sétáló filmek, ezt gajdolja az ember-zuhatag. A szorongó nyüszítést meg se hallják, az évezredes mocskot sokallják. Vagy keveslik és rúgnak, s harcos õseinket idézik tanúnak, hogy feledtessék, magányos lények vagyunk. Hogy szelek csapásában az otthonunk, messzi sík a tompa végtelenben. Én látlak téged. Mondd, te érzel engem? 2 M. Csepécz Szilvia (1965) Érsekújvár/Párkány. Író, költõ, szerkesztõriporter. Mûvei: Történések küszöbén. Versek. Madách, Pozsony, Az ajtón túl. Gyermekversek. Lilium Aurum, Dunaszerdahely Kicsi, kisebb, legkisebb. Meseregény. AB-ART, Pozsony Magház. Versek. Madách-díj; Uo Hess-hegy titka és a fapapucsok. Meseregény. Uo Egyszerû viselet. Regény. Uo

4 Z. NÉMETH ISTVÁN (F)agyhalál Beáll eléd ez a laza-felirat, furcsa izgató pózban még meg is centrifugáz, vétlen -szomjan holmi vértolulást vezérel, labanc izgalom a kusza ideggóc ormán, lelassul a kék-puha pulzus, s pattanásig feszülne, ami latymatagon szép igazán. A szem kinézi magából az erét, döng az ördöngös fülzúgás, barokk kantátát rop a mosolygó hasfal rése, de buja bál ez, pihebíbor zacskót csörget a mozitól felizgult kéz, és zászlaját ma magára csavarrja a szesz veszedelme-tüzelt üres elme. Jégbefõtt Szûrlete sosem volt idõknek, fényképpel telezsúf tortalap, nézed a felizg kék ruhához a b tegek rõt lázat hordanak. Csup hamisított vérselejt, fényesre felhíg gond-savak, meredek hegyold : mégse lejt, csak benned forty egy korty salak. Lovagol lelkeden egy köbgyök, felpróbál néhány kinõtt ruhád, eltömik lefolyód a gyöngyök, recsegve ropja már kapufád, szétmorzs néhány könny-göröngyöt, miközben szégyent pír pofád. 4 5

5 Ûrdöngölõ Keringek néhány verssel, mint Uránusszal Herschel, szép kis ûr-bahamákon, jég-friss szûrt hab a mákon, mézes mars-szonda álom, körgyûrûk a bokámon, angyalhaj trikolórom, csillagpor a trikómon, Á -ruházi B -keterv kaphatók dám kiflik morc husok aki búj szaddámok aki nem dzsordzsbusok füvek fûszerek führerek pulóver fölé kitûrt erek kaddisok koldusok akció sharon szanaszétszórt fahrenheitek akciós áron hát ker(g)ess meg minket az inter-náthán: K. O. pont kosz és O. K. pont káosz velünk rendelj egészet, részlet, szart amíg az ész meg a kész lett tart messze túl ex-mexikón múlna már depresszióm, dob perg, reggeli kóma, ór csörg, gin kelni kõ ma, messze megy vele Láosz, csessze meg Meneláosz. 6 7

6 ZALABA ZSUZSA Rejtekhely Ott áll a metszõfogak árnyékában ahonnét nincs visszaút Elrejti kincsét a sötétség gyomrában nem lázad többé Szárnyait messzire hajítja számûzi az angyalt Torkából galambok röppennek fel Lehunyt szemmel lépeget Átváltozás A kaméleon legszebb ruhájában lámpásként lépett az utcára Mélyen meghajolt minden jólöltözött járókelõ elõtt kik a sarkon túl megigazították álarcukat 8 A csend szilánkjai Szíve helyén ûr tátong Hulló könny helyett verset ír A kéz, mely simogatta lassan széttépte álmait A férfi aki vigasztalta Zsákutcába érkezett Napot-Holdat zsákba gyûjtött De jaj a csillagoknak Mert felgyújtotta az eget Néha majd álmodik az érintésrõl S ilyenkor sebzett vadként felriad Belenyüszít az éjszakába S a csend szilánkjai hangtalanul hullanak Egy istenverte ember áll a világban Ha lehunyja szemét Egy kislány betakarja majd Angyalok Kantár Csaba emlékére Álltam a fenyõ elõtt Temérdek ajándék között Kezemben csillagszóró S halkan énekeltem most ugyanezen a helyen gyerekek játszanak máig sem tudom az ajtón keresztül vagy a nyitott ablakon át távozott?... álmomban angyalnak öltözve táncolok a versben jégvirágok hajladoznak köztünk a hajnal mert te az álom s én az ébrenlét 9

7 Szárnyalás Arcul köpte az aggastyánt. A szörnyeteg lelkébõl denevérek szálltak a vállamra. Csipegették a szívemet. Átkeltem a folyón. Otthagytam halálom. Megmártóztam a tûzben. Madaram hajnaltájt az égig emelt. Arcom a múlté. Már csak a vers és a vers. Gyermekeim papírmadarai. Sorok közt szerelem. Az érintés lángoló Jégtakaró. Szívembõl szárnyak Madárasszony miközben szárnyak suhogása a ruhák a tengerbe hullanak ég és föld között mezítelenül madárasszony kering a magasban csõrében ének testében tánc csak a tollak aztán a tollak sem már csak a perzselõ tûz felszökik a tenger hullám és szárny szárny és hullám a mindenség szemvillanásnyira megmutatkozik a test sóízû továbbrepül haja lángoló pipacsmezõ bõre tündöklõ harmat a tenger visszahúzódik selymes és fodros lepel madár illatú A vers Átgázolsz a versen, akár a folyón. Eltaposod, bemocskolod. A verset akár az egyik ember a másikat semmibe veszed. A versen átkelhetsz. Túléli. Lángok közé vetheted. Túléli. Darabokra tépheted. Túléli. Szemétre vetheted. Túléli. Magaddal viheted. Túléli. Eltemetheted. Túléli. Amit a verssel teszel, velem teszed. Mert én a vers vagyok. Tõrténések Ahogy hallgatom Fának dõlve Ölbe hullt kezekkel Suttogó suhogás Most megnyitja mellkasom Szívembõl szárnyak Madaram repítik Feléd Ajtók mögül leselkedõ hófehér takarók Az angyal nyakán szakadt póráz A kulcslyuk a legnagyobb kísértés 10 11

8 A tenger alatt Egy anya vallomása Temérdek súly a vállamon. Beékelõdtem sziklák és korallok közé. Hajamban kagylók. Szememben véget nem érõ utazás emléke. Ha volt is másképp, összetört. Markomban gyûrû, halak játéka. A mindenség lassan körém nõ. A víz terhét viselem. A világ nem jut el ide, én meg lemondtam róla. Szívemben az utolsó vers. Ars poetica. A parton egy gyermek álldogál. Könnyeivel a tengert mossa. Zalaba Zsuzsa (1970) Költõ, performer. Mûvei: Érintések. Versek, Start könyvek 4., AB-ART, Pozsony 1997; Átkelés. Versek. Ister, Budapest 2001; Hét lakat alatt. Interaktív mesekönyv. In- Press Kiadó, Budapest Mûfordítások: Számûzetés. Miriam Neiger-Fleischmann versei. Ister, Budapest Eszternek és Dávidnak Nem néztek vissza többé. Pedig a ház ablakában fény gyúlt, s a kapu ajtaját is olyan otthonosan mozgatta a szél. Arccal a mindenség felé. Gyerekcipõben indultak el. Sárban, mézédes virágzásban, lehullott levelek és hótakaró között. Kövekkel kitömött zsebek. A kötényben szeder, vadalma. Nyársra tûzött hús. Kéz a kézben. Év évet követve. Szemükben a tenger. Ki-kiloccsan. Mögöttük városok és sietõs léptek zaja. A fák mögött barátok. Az idõ porában egyre nagyobb és nagyobb lábnyomok. Lassan cipõt cserélnek. A férfin megfeszül az ing. A nõ gyengéd oltalom. Szembenjövõk mindig akadnak. Követõk is. Szépen, sorjában. Az enyéim szárnyalnak. Ég és föld között. Nevüket porba írják, arcukat beragyogja a nap. Nem tudni, merre járnak. A vállukon meg-megpihennek a madarak. Meghozzák majd a hírt. A föld nem olyan nagy, mint õk. Nincs mitõl félniük. Félek helyettük én, aztán már én sem. A megtett út ráncokban mérhetõ. Az életük, az énekük bearanyozza az elmúlás barázdáit. Amíg élnek, álmokat szõnek. Amíg álmokat szõnek, élnek. És én az árnyékuk maradok. Örökké

9 KOLLÁR ÁRPÁD köz-helyek olykor vasárnap délután a húgyszagú utcavégen megérzem a kirakat illatát: üveg, fal, falatka levegõ, mélyhûtött lebegés a pupilla tompított pulzusa: vízhatlan rétegen is átütõ légszomj. marokra váró kopasz plasztik mellek, hiányt döfködõ hímnõs altagok, szemérmes androgün tekintetek: az üveg frigid csillogása mögött azt hiszem néha megérzem a kirakat illatát; de könnyû az illat a továbbmenõnek, a hit, hogy maradhatok egy percre vagy akár egy szellentésnyi idõre is itt, maradni a maradásért, bambán meredni, mûanyagba forrva, az olcsó anyag öröklétszerû... nem tudom ez hogy jön ide; dogma az ördög fekete nem mélyanilin, neonrózsa sem emlõszagú pasztell a sétálóutcán nyomomba szegõdött rózsaszín balettcipellõkben fekete volt fekete mint a fekete csõdör segge tussal megrajzolva ha szétfolyt idejétmúlt fekete szõrzet sztereotip fekete lélek semmi full extra semmi forradalmi hiába dekonstruáltam háziszappannal mostam meg hipóval a legbióbb szuperaktívval meg kefével a körme alatt is kipiszkáltam hiába: tegnap a WC-n rám nyitott sötét vigyorával: az ördög akkor is fekete, bocsánat. s csak ürülékem foszforeszkált a sötétben szóval csak állni szeretnék, akár szerelmes kosztümös trilógiák végén a nõ, az örök nõstény, terméketlenül, hiábavalóan, a pasi után billegtetni ragadós festéktõl nehezült pilláim, a változatlanság illúziójában, hogy ez már mindig is így megy tovább, hogy a ló mindig meghal és a madarak majd folyton-folyvást kirepülnek

10 az egyetemre menet jól kitaláltam a címét de aztán elfelejtettem ajánlom ezért minden jól kitalált de elfelejtett cím emlékére post k. d., avagy a kisebbségi irodalom bejövetele kisradonovácra szögeket ver a plafonba, fényesre csiszolt acélszögeket, az utca lomha bazaltkockái meg lehet szokni. talán a reggeli tökvakaráson túl valami értelme is van az egésznek. talán rendet rakok. bambán hevernek, szanaszét körülöttem, szilánkok, foltjai a mindennapi, szükséges értelemnek. könyv, billentyûzet, multi-kulti vitamin, papír, papír mindenütt. hogy az ágyból fel, és mielõtt le fogmosás, zuhany, tiszta seggel ugyanis jobb aludni mint. elnézem a tisza felõl libbenõ hajnali párát; odakinn rondán köhögnek a köszvényes utcák és az erkélyrõl látni a fákat, ahogy hajukat mossák a zavaros vízben. valahol itt ömlik be a város szennye a folyóba, benne rutinizálódott végtermékeim: izzadság, ondó, vér, köpet stb. ilyen is van. az emberrel néha ez is megesik. ám orrot is lehet fújni, és szoba-konyha a hûség jutalma. és a WC! istenem, de jó olvasgatni az új faülõkén! lélegzik szinte, akár anyaméh is lehetne. mindenesetre verset se írnék vers (?) (de itt most ne álljunk meg: hajrá fogyjon az út, társak, siessünk!) szóval azt se, példának okáért. nem mondom, jó a lágy tojás zöldhagymával, akad hozzá sör a hûtõben, néha egy jobb filmet is leadnak. a BL döntõ pedig eljön minden évben akár az sós izzadságban tocsogó nyár. talán meg lehet szokni, talán el is felejtem néha, végtére is semmi sincs másként mióta fülembe súgtad azzal az izgató, (mentaszagú [?]) lehelettel: felfal a testem, és még egy jóízût se böföghetek soha többé. 16 közé, a padló repedéseibe tuszkolja az isten árnyékát, azt célozza minden ütésével, a hortyogó isten minden rezdülését követi könyvszagú, szigorú tenyerének íve. kezének sebhelyeitõl nyugtalan ez az elkurvult város. izgága repedések, pergõ idõvakolat, ikonná meredt dögszagú emlékhuzat; kalasnyikov dance-re ropjuk már a kulti béke táncot, koponyánkon ütemre koccannak a szétfröccsent betûk. betûzd, tûzd be, tûzd ki a málló házfalakra: hic fuit deže kostolanji, és tömd szádba a kozmás szólepényt. jöttek azután afféle versturisták, bronzképû kultúrlovagok. naftalingolyó szemükkel mérték, kutatták sosemvolt emlékeinket: kezének sebhelyeitõl nyugtalan ez az elkurvult város mondták, és bekukkantottak a szégyenlõs üregekbe, be a padló kámfor repedéseibe, bele a buta bazaltkockák közé, bele a város tátongó végbelébe, még oda is bedugták izgága, kíváncsi naftalinszemük, s mi illemtudó bennszülöttek büszkén mutogattuk a titkot, amirõl bárki többet tudhatott nálunk. csak néha, különösen lusta és különösen poros délutánokon, mikor álmosan legel a butaság a flaszter kátyúi között, ha árnyék suhan át a délutáni szunyóka felett, mertük elhinni: talán mégis itt járt közöttünk. Kollár Árpád (1980) Szabadka. A Szegedi Tudományegyetem szociológiából végzõs, magyarból harmadéves hallgatója. Szerkesztõje a Gyõr-Szeged-Szabadka tengelyen mûködõ DRÓT irodalmi, képzõmûvészeti és mûvészetelméleti periodikának. Versei a Szõrös Kõben, a szegedi Fosszília folyóiratban és a Drótban; novella- és versfordításai a Fosszíliában jelentek meg. 17

11 NYILAS ATILLA A Balaton mágiája Hajnalban kelek vagy le se fekszem, a lakótelep fölött vonathangokat hoz a szél, kávé, cigi és újság a pályaudvaron, álmatag várakozás, aztán Aligánál a tó összecserélhetetlen illata, ez a Balaton. Kimegyek busszal a budaörsi benzinkúthoz, vagy a 70-es út aljáról indulok pénz nélkül, tarisznyával a vállamon, köszönés, útirány, félszavak, majd a boldogan hátracsapó szél, ez a Balaton. A part, a sín és az országút hármas nyomvonala, a közelség, a szabadstrand, a móló, a rév, megmaradt nádas, régi villák, bódék, kertmozi, üdülõterület, ez a Balaton. Koncertek: Omega, LGT, Beatrice, Korál, késõbb R-Go, s éjszaka meztelenül fürödni hárman, a csillagokat nézve, és a Tinédzser dalt énekelve a Dinamittól, ez a Balaton. Szerelmek vulkáni tanúhegyei, borok, nyelvemlék és szép öngyilkosoké, vihar, vihederes éjszaka, aranyhíd, északi és déli part misztikus egysége, ez mind-mind, ez a Balaton. Nagyapám legénykorában vadont talált, én betonöblöket, de boldog vagyok, hogy pusztulóban láthattam legalább, és ma is ott zihál kertek mélyén, idõutazásban, Cseh Tamás dalában a régi Balaton. Barátom megjön az úttörõtáborból, furcsa sapkában, furcsa dalokkal, de egyszerre két lányhoz simult az éjjel, mellük érintése ott van tenyerében, mikor kezet fogunk: ez a Balaton. Karcsapások, birkózás, fejelés a vízben, fogvacogás, szárítkozás, átöltözés, leselkedés a nõi öltözõnél, közös ábrándozás, forró beton, ez mind-mind, ez a Balaton. Fõtt kukorica, lángos, sült kolbász, hurka, cseresznyepaprika, kovászos uborka, lacikonyha, lágy kenyér, málnaszörp, vattacukor, fagylalt, ízes, fahéjas és fõleg kakaós palacsinta, sörök végeláthatatlan sora, ez a Balaton. Kidobós, röplabda, foci, pingpongcsaták, tollas, tenisz, csónakázás, szörffel két vízi kapu közt el, vitorláshajó, esõs napokon sakk- és kártyapartik, biciklizés, tábortûz, gitár, ez a Balaton

12 Dosztojevszkijt olvasok a parton és a matekkönyvem vízbe hajítom, majd én esem be ruhástul, kvarcórástul a stégrõl, konyhai munka, szûz lányok jó szaga és Gabi szappané, ez a Balaton. Éjféltájt megérkezni stoppal Akaliba, s a mámoros hangzavarra fülelve megtalálni volt osztálytársaim szesztestvéri közösségét, ez mind-mind, ez a Balaton. Zsoltikát, barátom unokatestvérét, mikor Svédországból idelátogatott, Siófokon leitatjuk rummal és sörrel, s ennek mellékhatásaként ráesem egy kocsira, barátom taxival visz át Zamárdiba: ez a Balaton. Focipályán aludtam két lány között, egy hálózsák alattunk, eggyel takaróztunk, és reggel elsõ pillantásom a harmadikra esett, hogy még aznap szemének bódító füvén naphaja sátrába fogadjon, ez a Balaton. Csók a csónakban, szerelmeskedés szúnyograjban, szexuális forradalom, s jó fél üveg hûvös bor, amit egy bokor alján hajnalban találunk egy másik ricséssel, s megisszuk vagy két tucat hangyával: ez a Balaton. A Balaton az ifjúság, a büntetlenség, a barátság, a szabadság, a szerelem, sokaknak ez, vagy legalább nekem, ahol csak járok, viszem magamban, Balaton a magasban. Felneszelni egy sátorban, itt a reggel, elköszönni egyéjszakás játszótársnõmtõl, kikecmeregni az útra, hamar fölvesznek, s jó húsz perc múlva kiderül, hogy ellenkezõ irányba tartunk: ez a Balaton. Egy dzsintonik és ötnapnyi ébrenlét után miközben stoppal megkerültem a tavat fölállni a presszó teraszán, hallani ahogy nyomomban borulnak a székek, belezavarodni a miatyánkba, ez a Balaton. A Balaton miatt is szakítottam egyszer, csakhogy az idõsb hölgy, aki majd fölvesz, a Ladában Piramis fog szólni, gondoltam, ágyba vihessen azon a napon, ez mind-mind, ez a Balaton. A lány, aki mint megtérõt fogadott, bár több évig nem láttuk egymást, és azelõtt is csak egyszer feküdt le velem, ölébe veszi és simogatja fejem, mint anyám, ez a Balaton. Nyilas Atilla (1965) Budapest. Verseskötetei: Részesülés (Argumentum, Budapest 1997), Holtjáték (AB- ART, Pozsony 2001), De én (Parnasszus, Budapest 2003)

13 KARÁCSONYI ZSOLT Lali és a Bálna Most Laliról fûzõdjön a szál itt, elszántról, aki szállna a Mennybe, hogyha a kocsmák és feleség nem kötné jól ide, földi lakókhoz. Bölcs fiu õ, vajdás bajuszát bár rettegi szellem, földi halandó. Rosszcsont kölykét kis Babit ismét hozza közénk: fejlõdjön a lurkó. Persze a Pubban ül vele estig, mert a Lagúna nem javasolt még bátor, erõs, ám méter a gyermek, nyílt szeme fényét meg ne zavarja bicska, ha villan. Jó roma-villon taxiba rakja, s indul a mélybe velünk. Tudja a szentek erényét, époszi emlék nagy bokacsontját ismeri úgy, mint hajdan a néne, istenfélõ férfiu õ, ki zöld üvegekbõl irtja az ellent hosszú lépcsõn míg jön a Bálna! Bálna Lalinknak szeretõje bírja e gábor száz rohamát is, egy tucat órát vágtat a mén és munkaidõ közeledte okán csak (!) nyugszik a nõ és megszelidíti bokros bajszu urának a vágyát. Dúr Lali hogyha reáveti fényét indi szemének: reszket e némber; tömzsi alakját rázza a kéj-félsz látni se bírja ilyennek az ép ész. Bálna kövér, ám karcsu a lelke, míg Lali: éles lángsugarú kard fényét hordván homloka ráncán (nem magas õ, mégis) kimagaslik súlyai közt az idõnek, a vén hím sója benne egész fiatal zubogással olvad fel, s nem bádog az arca, nem mozdítja erõ: csak a lélek... Itt az idõ, hogy szellemi részét most eleresszük: jöjjön a lényeg. Ez már grandé, nagy tüzelés van, és Lali cum trã döngeti máris pincehomály mélyében az asztalt. Régi golán csapatok figyelik, meg városszéli bãjatok, akik most épp mûbõr zsekiken veszekedtek (mely piacon jobb mostan az ára) õt nézik, de a székek ezúttal mégse repülnek. Táncol a Gábor, tömbszeretõjét pörgeti gyorsan; táncol, hogy pof mégse zizegjen Bálnán, túlsúlyos rinya-arcán, tûri barátunk ostoba száját, mert micsináljon. Tudja: e száj még sokszor kaphat az õsi nedûbõl, visszaül és dialógusok újráznak már sörvonalon, sõt: minden idõbõl. Épp egy ilyet fogtam ki a szeszbõl, rám nevetett túl furcsa szövése színes, jól megvarrt szövegeknek, hallottam, hogy kelme susog már, kellemes ének, pont ugyanaz, mint mitõl oly rég lobbana vágya szép Emesének, sõt amitõl csak tisztább Trisztánt zeng meg az ének: oly szerelem volt benn az üvegben, mit csak az õsibb fényszeretõk ha érthetnek, de most sietõs már, szóljon nyelv, mit rejt ma a könyvtár: Érdes nyelvvel lép az idõbe mind, aki hûtlen, mert akinek csak olcsó, részeg tánc az idõtlen, száraz deszkát koptat a bõre bíz annak, míg a titoknak szárnyai gyorsak, messze suhannak Eldalolom hát, még mielõtt te újra felednéd: szép tavaszokban vétlen szállnak véled a fecskék, véres nyárban víg kikelet lesz lenge reményed, téli hidegben csillognak már szent nyeremények. Ám csak a zöld hamutálca darabkák fényétõl csillant meg az allé: asztalaink közt. Csakhogy a székláb nem Lali hátát gyúrta erõsen, kókadozó fejemet se, hiszen most városszéli bajátok az abroszt egymással beszinezni siettek. Gyorsan a vér, s sörök összeborultak, bomlott, életerõs kanok arcán. Törzsvendég csapatok befelé már rég tartó kacaját meg se figyelték, kékruha-boltból nagyszerü vendég jött meg és vele egyszinû párja két pipotyát raktak be azonnal fenn a dubának mélyibe gyorsan, míglen a torkom rosszizü vodkán épp dresszíroztam. És Lali szintúgy, mert ama rozzant asztali bor már köddé bomlott benn a fejekben, Bálna csak ült, arcizma se rezzent. Karácsonyi Zsolt 22 23

14 SZÛCS ENIKÕ Nem mondja ki a nevét (Részletek a megjelenés elõtt álló kötetbõl) 37. levél 24 Hát leírom, hogy mi van. Nagy szar van. Hétköznap van, még most is, vasárnap délután. Ki akartam menni külföldre, kétszer is, nem sikerült. Miért van az, hogy nekem itt kell megrohadnom. Valami nem enged el. Külsõ okok, belsõ okok, nem jön össze semmi. Borul. Itt ülök a balkonon. Levelet írok, neked. Magunknak. Elnézegetem lábujjam festett körmeit, ezüst bokaláncomat, és úgy döntök, hogy szép vagyok. Identifikálom magam. A református templom szép fehér tetõt kapott, pedig már évek óta nem jár oda senki. Megöntöztem a virágaimat. Az anthuriumom gyönyörû piros virágot hoz. A fejek hatalmasak, még a közepén levõ kuki is piros. Sokáig bírja. Nem kell nagyon öntözni. A tillandziám ki fog dögleni. Vettem egy hûtõt. Olívabogyókat tartok benne. Szoláriumba járok és meghíztam. Öregszem. Próbálom bemagyarázni magamnak, hogy milyen jó is nekem. Jöhetne egy kis esõ. Mentám és citromfüvem szomjazza az esõt, Rebeka van eltemetve alattuk. A kiskutyám. Kutya kéne, vagy egy gyerek. Eper már van a kertben, jövõ héten már borsó is lesz. Már a fõzés sem érdekel. Júniusban harmincéves leszek, és nem akarom. Az szombat lesz, valószínûleg leiszom magam. Felhívtalak egy kocsma vécéjébõl, mert beszélnem kellett veled. A társaságból már csak te hiányoztál, mert elég mélyen benne voltunk a témában. Hajnalig buliztunk. Már dörög az ég. Már nem bulizok olyan gyakran, mint régen. Valami olyan ötlet kezd kialakulni bennem, hogy szeretném visszakapni az emlékeimet. Állati, hogy ennek a mondatnak milyen hullaszaga van. Mert egyre jobban felejtek. És az emlékeim nagy részét terád bíztam. Már fázom itt kint, és lassan esni fog. Sajnálom a kutyát. Béke poraikra. Szia. P. S. Bocs, hogy Temetõ utcát írtam, amikor a képeslapot küldtem. De megkaptad, nem? 38. levél Elképesztõ, hogy NZ mennyire unalmas város. Ez az NZ még stoppos idõszakomból maradt meg. A rendszámtáblákon mindig a járásszékhelyek rövidítései vannak, és ezeket könnyû megjegyezni. Pont fél hatot ütött az óra, a fõtéri templom harangja egyet kondul. Az emberek összevissza futkosnak a fõtéren, ahol Bocskait valószínûleg le sem fejezték. Micsoda figyelmetlenség. Már az utcai lámpák is égnek. Már nem sötétedik olyan hamar. Soha nem tudtam megérteni, hogy ez a város miért olyan beletörõdötten unalmas. Fásult. Merev. A férfit várom. És melankolikus állapotomban rájövök, hogy ez is milyen unalmas. Néha még szoktam stoppolni. Múltkor majdnem megerõszakolt egy bikanyakú állat. Kidumáltam magam. Vagy inkább a 70 km/óra sebesség melletti nyitott ajtó hatott rá. Csak egy cipõt akartam venni. Mennyire szánalmas. Kísért a múlt, tesó? A könyvesboltokban mindig ugyanaz van, már fejbõl tudom, mi hol. Most találtam egy új polcot, eddig nem vettem észre. A város unalma fertõzõ. Ugye, mindenféle fertõzés van? Az unalom is az, és terjed. És mindenki unottan elnéz fölötte. Mi jöhet az után, hogy még az alkohol is unalmas. A könyvesbolti új polc is tele volt szeméttel. Egyedül a szakácskönyvek izgattak fel. Melyek lapozgatása közben egy nõre gondoltam. Csak olyan halványan. A szoláriumos csaj csinálta a körmeit, ott láttam elõször. Nagyon furcsa nõ volt. Hatalmas vörös (mû)hajzuhataggal. Ócska kötött ruhában. Sötétkék volt, és úgy állt rajta, mint macskán a gatya. Megjegyzem, a kutyákon sem állt túl jól a gyerekruha, amit gyermekkoromban szoktam rájuk erõltetni, igen szenvedõ pofát tudtak mellékelni hozzá. A nõn viszont az arca borított ki. Annyira semmitmondó volt, de mégis kirázott tõle a hideg. Rám nézett a vizenyõs szemeivel, mintha mondani akart volna valamit, mintha attól félne, hogy nem sikerül neki még szótárral se. Egyfajta önteltség viharzott át rajta, ahogy végignézett a körmein a mû befejezte után. A tükörbe is belenézett, megigazítván a sörényét. Milyen színpadias. Kriptát képzeltem köré, és szinte hallottam az összeverõdõ csontkezek tapsát. És az állkapcsok széles mosolyra húzódnak, már ahogy a csontvázak vigyorognak. Indulok kifelé a könyvesboltból. Hát nem ott áll? Szerintem csak betévedt. Mert megállt, és nézett azokkal a hullagyalázó szemeivel. Aztán már nem várhattam meg a további mûsort, mert túl egyértelmûen kifelé indultam. Még egyszer láttam õt a városban. Egy taxi felé csámpázott. A harisnya a cipõjére hanyatlott. Csak azt nem értem, hogy miért taxizott a városban, holott csak vásárolt. És innen nem messzire dolgozik egy kuplerájban. Lehet, hogy a kuncsaftjai szeretik a kriptaszexet? Ja, és ugyanaz a sötétkék ruha volt rajta. Most olyan a fõtér, mintha be lenne havazva, bár csak a világítás teszi. Illúzióromboló vagyok, de behavazva se volt jobb. Ez egy ilyen város. Feléd mizujs? LEVELEK A JÖVÕBÕL Álmodd, hogy valóság. Álmodj gyönyört. Álmodj meg engem. A lelkem kín, élvezd. A testem mulandó, teremtsd meg. Most is benned vagyok. Szerelmem vak és neked áldozik. Csókolj, te minden. AZ VAGYOK, AKIT MINDIG IS AKARTÁL. Már az autódban ülök, édesem. Röpke csók, a húzzunk a francba gyorsan határozottsága megejtõen természetes. Még csak fizikailag vagyok jelen. Egymásra kapcsolódó gondolatok, fölötte a hétköznapok fényízû párhuzamos monológjai. Most te mondd, igen, figyelek rád. Csak rád figyelek. Igen, ez egy stoptábla volt, észre sem vettük. Sötétben nem látni az út menti keresztet. Mindig van ott virág. Nyáron ez a legszebb út, 60-nál a gombákat is észre szoktam venni, de az illata a bõröm alá bújik. És most azt képzelem, hogy egyedül vagyok. És nézek ki az ablakon. De te is bõröm alá bújsz a hangokkal. Ezt az utat álmok szegélyezik, hányszor mentünk rajta végig, te is mással, én is másnak. A te tüdõddel lélegzem, ha engeded. Pillanatnyi identitászavar környékez meg: ez most a te tested vagy az enyém? Mint a tenyeredbe toluló vér. Kibomlani látszunk. Ahogy a kádban terjed szét a vér. Fodrokat vet. Akkor még nem láttam a csuklódat. Igen, ez egy élõ test, egy lélegzõ állat. Rám kapcsolódnak a gondolataid. Megint egy ellopott éjszaka az örökkévalóságtól. A megérkezés rítusa. A rágyújtás melegsége. Ölelésed illata. Mibõl táplálkozik? A hús és a vér mulandó eledel neki. Elõjött a sötétbõl és enni akar. Vagy eltakar és elevenen felfal. Adjuk meg neki, itt, a lét küszöbén és a nemlét ajtaja elõtt. Most meglazítom, és árad. Oda és vissza. Szavaktól válik testté, ami kimondhatatlan, hozzád érve történik meg a valóság. Bennem mozdul, feléd indul, ahogy csak te tudod. Vagy nem is tudod. Csak beszélj, az igazmondó sarkából veti ki a kaput. Ruhában is meztelenek vagyunk egymás elõtt. Szeretkezésem vad... 1 írta egyszer valaki. És vane jogom ezt fokozni? Ez történik meg. Szavaktól vált valósággá. A teremtésre emlékeztet. 25

15 Kivártad, hogy megérintselek. Onnantól kezdve mindketten azt tettük, amit a másik akart. A teremtõ és a megteremtett közti tökéletes összhang. Pedig nem tudhatom, mit akarsz, testvérem. Ha baszni jöttem volna, már rég lezárt akta lennél, elfelejtettelek volna, mint egy múló ösztönt, amitõl tejszínhabos narancsot kívánok savanyú uborkával és sós krumplival. Ahogyan a lelkedet is kívánom, felfalnám, vagy darabokra szaggatnám. A csókoknak is semmitmondóaknak kéne lenniük, vagy olyan dugáselõtti gyorsanlegyünkmártúlrajta nyálcsere. Felajz és korbácsol, belülrõl nyit meg. Hogy még közelebb legyél hozzám. Kibontod a mellem és rátapadsz, mert a szádat kívánja, akarja. A nyakamba csókolsz, teljesen elveszítem magam, mert a véremet adnám, hogy szívd ki az utolsó csöppig. Most már minden sejtem azért sikít, hogy tegyél a magadévá. Az elsõ halál az elsõ behatolás, aztán folyamatosan merülök el, nem élek, nem létezem, csak te vagy, aki betölt, igenis betöltesz avval a naggyal. Ezt akarja bennem az állat. Mert kell, mert belehalok és az eszméletvesztés határán állok. Csak az állat üvölt bennem és élvezek, a legjobb vagy. De mondani sem bírom, mert elér a fekete fény 2. Belereszketünk, és legszívesebben itt állítanánk meg az idõt. Azt a kurvát. Hogy tudod ezt megtenni velem? Ahogy csak egy lelkes állat teszi meg. A lény vagy, az ismeretlen. Te nem létezel, csak kitaláltalak. Otthon vagyok és maszturbálok. Egy fénylény pattan ki a fejembõl, aki ölel és meghág, szerelmes semmiségeket suttog a fülembe. A mindent akarod, a semmit. Én sem létezem. Nincs ember, aki ennyire el tud menni, a szakadék szélére és lihegve viszsza izzadtan. Elolvadva ott mélyen, az már a méhem. És újra. És egész éjjel. Mondd azt, hogy nem igaz. Mondd azt, hogy soha többé. Mondd azt, hogy szeretsz. Hazudj édes virágszirmokat. Nárcizmusom kinövi a bõrömet, én meg szoktam nyalni az ujjam utána. Elképzelem, hogy újra élvezel, bennem, amitõl megint kimegy az agyam, ahogy remegve dõlsz rám és összeszorítom a farkad, ahogy egy kígyó csavarodik rá belülrõl, sikamlós és engedelmes. Áramütéseket mérek rád, ahogy bennem elernyedsz. És a folytatás már fizikai képtelenség. De farkad selyme a végtelenségig felizgat, ahogy a számmal kényeztetem. Ahogy a torkomig nõ és önkívületbe ringat. Ha nem élvezném, soha nem csinálnám. De élvezem minden pillanatát, ahogy kicsókolom az utolsó csöppig. Eltakarsz paplan, eltakarsz álom. Testem forró és hozzád feszül. Elpihen az éjjel, testvérem. Akit nagyon szeretünk, visszatér, még a halálból is. Szemeid megtaláltak, egy állat néz ki félve és csodálkozva rajtuk. Beszélõ szemek, a torkod nem ad ki hangot most. Csak kér. Te tudod, mi kell nekem. Én csak próbálkozom. Nézted és követted a szemeiddel a számítógép kurzorát. Az ölembe ültél és csak néztél könyörögve. Én sírtam, te hozzám bújtál. Megnyaltál. (Rebeka, ne najjá!) Kicsi fekete kutácska. R. I. P. A szemeid megtaláltak. Velem vannak. És úgy látnak, olyannak, mint senki más, ahogy tükrök furcsa éjszakákon mutatnak túl egy lény elképzelhetetlen arcán. A képeket te hoztad. A kapukat te nyitottad meg. Láttalak, ahogy felém jössz. Akit nagyon szeretünk, visszatér. Nem kérdez, csak ad. Nem követel, csak egyszerûen megkapja, amit érdemel. Én egy neked való állat vagyok. Hisz egy vérbõl valók vagyunk, te meg én. Tudtad te ezt az elsõ pillanattól. Szemeidben egy halott állat lelke. (...) A történetet akarod? Melyiket? Melyik énemet hazudjam gyöngéden a füledbe suttogva? Figyelmed belterjes és szakadozó. A mellemig terjed, vagy ha széttett lábbal ülök elõtted? Vagy a szavak csak arra jók, hogy közben a tenyered lassan, elõre kiszámíthatóan végigsimít a combomon, és félreérthetetlen mozdulatot teszel? Az egyik lehetséges jövõ arról szól, hogy kielégülsz. Egy másik arról, hogy végig kell hallgatnod engem. De azt is mondhatom, amit hallani akarsz. Megvan rá a képességem. A következõ lehetséges jövõben mindezek szívmelengetõ összhangja történik meg. Mi történjen, drága testvérem? Mindent adjak föl érted? Már akkor megtettem, mikor kitaláltalak magamnak. A saját belsõ valóságomat. Valóra váltottad, mikor élni próbáltál. Mikor még nem is ismertük egymást. Mikor még nem tudtam, hogy szavaktól mûködik. És megteremtettelek. Talán nem is akarom, hogy hús és vér legyél. Hétköznapi csoda. Ünnepi hívatlan vendég. Te is megteremtettél engem, de lehetek-e egy elképzelt valóság lélegzõ organizmusa. Vagy kikövetelt színházadat játsszam? Nõ legyek, férfi legyek, egy androgün állat? (...) Az a két út Széki lassút táncoló terhes nõ, régi poros házban kendõk és rózsafüzér, kavicsos folyóparton kis faház összedöntve, majd újra felépítve. Vért és vardarabokat szültem, színházban voltam, szülési fájdalmak, hirtelen növõ has. Homokos vízparton napozok, a vízben sok a giliszta, utálkozom rajtuk. Mellettem sziklákon ismeretlen fiúk, hirtelen elúsznak. Egyik lassan tûnik el a koszos vízben, megfullad. A másikat egy nõ kötéllel fojt bele a vízbe, körülötte habzik a véres víz. Még utoljára felemelkedik a vízbõl, az elengedett kötelet megigazítja a nyakán, majd meghal. A hulla apja utána korholja a fiát, hogy még úszni se tud. Tõlem kicsit odébb K. É. napozik, és azt mondja nekem, hogy mindig külön megyek tõlük. Színházban az volt a szerepem, hogy palacsintát süssek. Sok koszos zsíros edény volt ott. Hogy ne lássanak, egy fekete bársony függönyt húztam be. Egyre közeledik a háború. Katonák messzirõl lövik egymást, majd teljesen közel állnak egymással szemben, mereven. Parancsra elkezdik a közelharcot. Hosszú piros lepedõ a földön, rajta sok csecsemõ, meztelen és halott. Vonaton utaztam. Aztán egy nagy szobába kerültem, ahol egy fekete férfival szeretkeztem. Sikoltoztam, egy vörös hajú kislánynak voltam a bátyja, és valamit játszottunk és befogtam a száját. Hirtelen ki kellett üríteni a szobát. Kivinni a szekrényeket. Zuhanyoztam, aztán fürdõlepedõben futkostam. Ian pszichopata volt, és a városban összevagdosta a karjaimat zsilettel. Aztán elvitt a lakására, ahol két tévéje volt. Néztem õket, és tudtam, hogy ha kimegy a fürdõszobába, akkor észreveszi a zsilettpengét, és megint fel akarja vagdosni a kezem. Ezért amíg elment zuhanyozni, kimentem a folyosóra. De nem tudtam hazamenekülni. Láttam az ajtón két kilincset, és nehezen tudtam becsukni. Láttam, hogy õ is kiment. De már jött is föl egy lánnyal. Szaladtam az emeletre, és egyre feljebb. Mindig megnéztem a karom, amely csupa nagy kemény seb volt, mintha beletörték volna a zsilettet. Az tesómat sorozták, kapott egy angol szótárt és egy katonakönyvet. Ott nyírattam meg M. M.-t, hogy normálisan nézzen ki. Másodszor is sorozták a tesóm és megint vele voltam. Híreket hallottunk, hogy Kanadában, Darthmouthban szar a helyzet. Hógolyóztam a tesómmal meg a volt nõjével, a csaj anyja is ott volt. V. I. nálam volt és rakodott, mindenki utálta. A tükörben láttam magam, és hogy pirosra van festve a szám. Egy ember nagy halat tartott a kezében sebes folyóban állva. Egy pultnál álltunk, ahol rendelni kellett, de ment felettünk a zuhany, és vízben kellett rendelnünk. Valaki hozott enni tojást és pirított kenyeret. A két egymástól lévõ nagyszüleim háza össze volt építve. Abban a szobában akartam lakni, ahol fel voltak ravatalozva. Késõbb új szõ

16 nyegeket hoztak, és azt rendezgettük. Férfi színész voltam. A lakásomban ott volt a szeretõm és egy másik nõ, akivel a fürdõszobában kezdtem szeretkezni, fölétérdeltem, de akkor be akart jönni a szeretõm, és én nagy nehezen kulcsra zártam az ajtót. Míg kint voltam, addig mérget tett a vízbe, úgyhogy a másik nõ meghalt, de így is szeretkeztem vele, de akkor már én voltam az a halott nõ. Amint meghaltam, Indiába kerültem egy kis piacra, ahol rúzst akartam venni, pirosat és lilát egy kislánytól, akin nagy szári volt. Anyámtól kérdeztem, hogy hány dollár egy rúpia, mondta, hogy õ átírta a pénzt, és nem tudja. Aztán megvettem a rúzsokat két rúpiáért. Koszos, lassú vonaton utaztam. Öreg emberek voltak rajta. Testvérem született, jött egy férfi, hogy õ az apa, és elküldtük. Gyerekként táncoltunk közönségnek, aztán sapkával pénzért jártunk körbe. Kaptam: pénzt, aranyérmét láncra piros kõvel, mûanyagból is. kutyája utána vetette magát, megjelent a várúr puskával. Buliztunk egy teremben. Valaki meghalt ott. Nagyon unatkoztunk. Havas táj volt mindenütt. Sokan elindultunk és ablakokból ugráltunk ki. Egy magas ablakból nem mertem kiugrani. Beteg voltam és minden erõs szagtól rohamot kaptam. Nagyon rosszul voltam. B. A. azt mondta, hogy esni fog, mert fáj a sebe. Igaz is volt. Esett, sõt zuhogott. De ezt is álmodtam. Jegyzetek 1 Ezt valakinek a versében olvastam, hosszas nyomozás után sem tudom, ki használta ezt a két szót együtt. Ha valaki felismeri, kérem jelentkezzen. 2 Mészáros Ottó: Fekete fény, 1991 a Poemateria kötetben Kertek alatt síeltem, és voltak, akik nem engedtek át a sajátjukon. Otthon a szél kivágta az ablakot a folyosón és nagyon hideg volt. Egy cigánylányt követett az anyja. Én akartam megszöktetni, de sohasem sikerült. Vonattal utaztunk Pesten keresztül. A határon várni kellett. A helyet elkezdték vízzel locsolni. Egy város piacán mászkáltam, és egy kapualjban régi könyvet találtam az 1400-as évekbõl, álmoskönyv volt, háromszög alakú és kék. Próbáltam olvasni, a por -t sikerült kivenni. Szerettem volna megvenni, de koronáért árulták, és mondtam, hogy csak 1000-et tudok adni, és más sem fogja megvenni annyiért. Egy várba két rácsos kapun kellett bemenni. A várúr becsukta mögöttünk, és indultunk be, egyszer csak egy nyúl szaladt át, a várúr 28 Szûcs Enikõ (1971) Udvard. Költõ, performer, pedagógus. Mûvei: Angyal. Verseskötet. Posonium elsõkötetes szerzõi díj; AB-ART, Pozsony

17 STARTVONALSTARTVONALSTARTVONALSTARTVONALSTARTVONALSTART SÓS DÓRA Slicc és lámpabura A fiúk együttes rémülettel látták, hogy a lámpabura (amely persze teljesen véletlenül állta el egy szépen ívelõ focilabda pályáját az osztályteremben) elõször csak meginog, az elsõ fele elválik a plafontól, lehullik egy kis vakolat és egy fél pillanat múlva a másik része is erõtlenül enged a gyenge csavaroknak, s a lámpabura elalélva hull alá, csörömpöléssel landol, szétlapítva egy megbontott, de még nem elfogyasztott kakaós mûanyag poharat. Mindenki odakapta a fejét, ahol a tragédia történt. Az egész osztály megdermedt, csak Margóból szakadt ki az elsõ felháborodott visítás, akinek a padjára, kakaójára és táskájára szenvedett ki a lámpabura: Ti hülye, infantilis barmok! Azt hiszitek, jó poént csináltatok?? Mérgében észre sem vette, hogy bizony az iménti látogatása a Pilvaxban (elsõ emeleti klotyó) nem múlt el nyomtalanul, ugyanis a slicce lent maradt, és a világoszöld feszülõs fölsõjén ráadásnak lecsurgó kakaóval együtt valóban mûvészi hatást keltett. Fújtatott, mint egy bika, és toporzékolt, elfeledkezve arról a tényszerû tényrõl, miszerint õ ízig-vérig nagyvilági dáma. Csakhogy éppen ezt senki nem veszi tekintetbe jelenleg. Ugyanis mindenki röhög a drága Margón, valaki már be is esett a pad alá, összegömbölyödve vonaglik a visszafojtott hahotázástól. Mert igazából nem jó ujjat húzni Margóval. De azért most mindenki jót vidul a jeleneten. Ki gondolta volna, hogy egy lecsúszott sliccû, kakaóban tocsogó, felbõszült világi dáma ekkora élményt nyújt? Csupán egy valaki van egy kissé megrettenve. A nagy lakli, alias Halász. Most aztán jól melléfogott. A teremfocimeccs elején még eszébe villant, hogy akár rossz vége is lehet a dolognak (eddig is õ rúgta le a lámpaburákat), de hogy ennyire beletalál a dolgok közepébe, azt még õ sem gondolta volna. Ezt bizton állítom (mármint, hogy Halász sem gondolta volna, hogy így elszúrja azt a rúgást, egyenesen a hárpia padjához), mert tudni való, hogy Margó egy idõzített bomba. Vele mindenkinek úgy kell bánnia, mint a hímes tojással, mert ha megreped, fuccs mindennek. Margó egy elkényeztetett tyúk, gazdag papával, nulla testvérrel. És szörnyû természettel. Õ csapatvezér, mert más szerepet sohasem viselt, nem is tûrne el. A legprofibb bandavezér sajnos szintén õ, a suliban a nyáját mindenki csak a Kopogós Mûkörmöknek ismeri. A bosszúálláshoz kétségtelenül Margó ért a legjobban, a megalázásban, pletykagyártásban és hisztiben valóban õ az elismert elsõ helyezett. A fél suli ismeri, nem csak a botrányokról, amiket kavar, hanem azért is, mert mindenhol jelen van, hurcolva a hatfõs Kopogós Mûkörmöket magával. És most Halásznak abban a hihetetlen nagy megtiszteltetésben lesz része, hogy ma reggel õ kapja az elsõ igazi lehordást Margónktól, a fekete hajú démontól (mert be kell ismernünk, Margó gyönyörû lány): Hahaha! Ezt jól megcsináltad! Kifizeted, öregem, az utolsó fillérig! Ez igazi selyemblúz, épp tegnap hozatta apám Svájcból, erre jössz te a hülye fejeddel Halász értetlenül kap a fejéhez, és egyre jobban hátrál az acsarkodó liba elõl, és taccsra vágod! Tudod, mindig sejtettem, hogy egy pancser vagy, apukám, de hogy ekkora?! De Halászt sem ejtették a fejére, nem hiába õ a fiúknál a góré az osztályban. Akkor te meg, anyukám, jobb, ha elsunnyogsz vissza a macskakarmaiddal, mert ilyen nyitott sliccel én nem koptatnám a számat túl sokáig! Margó szívrohammal küszködve veszi észre Halász igazát, és nyüszítve kirohan az osztályból. Mindenkibõl egyszerre tör ki a fejvesztett jókedv, és csupán hat lány tipeg csendben kifele az ajtón, egyik-másik kuncogva, valaki felháborodva, hogy megkeressék Margót. Azért azt mindenki elismeri, hogy Halásznak piszok mázlija volt, mert ilyen szerencse nem sok áldozatot ér ebben az életben. Ha kitör a Margó-vulkán, általában senki nem ússza meg ilyen könnyen, és a fekete démon puskája sem szokott visszafele elsülni. És odafenn a Pilvaxban Margó fel-alá rohangál és dünnyög magában (azaz csak õ hiszi, hogy más nincs ott rajta kívül): Ezek a kis gengszterek! Addig hülyülnek a focilabdáikkal, amíg egyszer tényleg el nem szúrják valaki napját. De miért pont az enyémet kellett? Na, majd úgyis megkapják! Ez a Halász már úgyis böki a csõrömet az utóbbi pár hónapban, a szülei is csak nyamvadt prolik, a fiuk sem más Odabenn valaki a WC-fülkében felhördül, aztán a szájára tapasztja a kezét. Maja az, aki immáron négy hónapja boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban él Halásszal. Csodálatos párost alkotnak, mindketten hevesek és okosak. Maja éltanuló, emiatt a lányok nem mind kedvelik, fõleg a butuska Kopogó Mûkörmök. Margó és õ fújnak egymásra, mióta csak tíz évvel ezelõtt összeismertették õket a szülõk egy idióta szülinapi zsúron. Most odabenn csendesen nekidõl a falnak és fülel, miközben az adrenalinszintje egyre nõ, a szívverése gyorsul, az agya mindjárt durran a dühtõl Megérkeznek a Mûkörmök. Lizi, aki mindig dadog, Enikõ, aki alatt csak úgy döng a padló, amikor szalad, Szurcsók, a tömpe orrú, lassú felfogású, de egész jóindulatú lány, Kendler Zsóka, az ütközõpont (ha Margó valami folytán elbukna, titkos terve a hatalomátvétel), Timcsi, az apró, aki küldöncnek és rajongónak a legjobb, és Fürtös, a leggonoszabb mind közül, Margó örök segítõje és alázatos szolgája. Most is õ siet elõször barátnõjéhez, és színpadiasan kifakad: A pimasz mitugrász! Ne félj, megmutatod te majd neki, hogy nem vagy te olyan, aki csak úgy egyszerûen hagy elsikkadni egy ilyen döntõ fontosságú ügyet! Tudom! Nem is félek, Fürtös, én csak szánni tudom ezt a Halászt! Akkora lakli, de az agya üres, mint egy mogyoróhéj és közben Margó úgy tesz, mintha tényleg szánakozna, holott odabenn épp most omlott benne össze a büszkesége, és egyre csak bevillan a jelenet, amikor azt mondta az a lúzer neki, hogy sunynyogjon el, mert Különben igazából õ égett be! Nem te, mert hát nem olyan nagy gáz, hogy lenn felejtetted a slicced! Ha észrevették volna, hogy a sminked is el van kenõdve, biztos jobban kikezdenek, és a cipõfûzõdért is szólhattak volna felelte igazán vigasztalásnak szánt szavakkal, segítõkészen Timcsi. Te lüke! kólintja fejbe Szurcsók Timcsit, és haragosan odalöki a falnak. Kendler Zsóka közbelép, õ az egyedüli higgadt személy itt a Pilvaxban ebben a percben. Na most állsz le, Szurcsók! Ideje lenne elõbb beszélned, aztán ütnöd! Most nem a bokszosképû bátyáiddal vagy, ez a Mûkörmösök bandája, ne hozz ilyen viselkedéssel szégyent ránk! Tudod, alapszabály, hogy nincs közönségesség. Jóvanna! Csak segíteni akartam... dörmögte sértõdötten Szurcsók. Margó már túllépett a dolgon, bár õ is Timcsinek ugrott volna az elõbbi beszólásért. Egyszer még el kell beszélgetnie ezzel a Kendlerrel is, nagyon szeret dirigálni, pedig ahhoz csak neki van joga. De visszatér az alapügyhöz, mégpedig, hogy csúfos csorba esett a hírnevén. Na most, lányok, kupaktanács! Kigondoltam valamit. Halásznak is tetszem, úgy tudom

18 32 Azaz ebben biztos vagyok. Engem mindenki szépnek tart, és igazuk is van. Igen, i-igen! Te va-a-agy a legszebb! helyesel Lizi. Kösz, Lizi. Jó fej vagy És úgy vélem, ha elcsavarom a fejét, és aztán jól kirúgom, akkor legalább elválasztom Majától is, mert az tuti az elsõ jelre kidobja Halászt, és akkor mindkettejük jól megérti, kivel húztak ujjat. Halász belém esik, én meg majd húzom az agyát, ugráltatom kicsit, és ha meguntam, akkor majd szépen elküldöm áldásosabb éghajlatra. Vajon melyik nadrágban mutat jobban a fenekem? Ez már a fülkében lapuló Majának is sok volt. Mint terminátor tépte fel az ajtót, és odatrappolt egészen Margó orráig, mélyen belefúrta a tekintetét Margó meglepett szemébe, és sziszegte, gyilkos indulatokat sejtetve: Ahhoz nekem is lesz egy-két szavam! Õ az enyém! Szurcsók indult, hogy eltépje onnan Maját, de Margó felnevetett és megállította: Nem eszik a burgert olyan forrón! Te csak cövekelj, Szurcsók, én elintézem ezt a Miss Strébert Apád-anyád bárány, te is az vagy, Maja, ezt mindenki tudja, a pasid pedig éppolyan bárgyú, mint te. Nem tudom, hogy mit képzeltél Paff! A teljes erõbõl végigcsapódó tenyér Majáé volt, a csattanó arcbõr pedig Margóé. A feltörõ ordítás megint Majáé: Te vagy az, aki egy utolsó nyeszlett, romlott görcs! Te anorexiás repedtsarok! Sose gondoltam volna, hogy ennyire mélyre is süllyedhet valaki! Egy ilyen apróságból máris háborút indítasz, egy viccért sárba akarsz tiporni két embert, és még csak meg sem undorodsz magadtól közben Tudod, kit kell itt szánni igazán? És hirtelen elhallgatva sarkon fordult, komótosan kisétált, a Pilvax ajtaját lendületesen becsapva maga mögött. Feljajdult a csengõ, csend telepedett a Pilvaxra, Margó elbizonytalanodva, pofontól égõ arccal, sértett büszkeséggel, és még mindig meglepve rogyott le a kõre. A lányok rátették a kezüket a vállára, biztosítva õt támogatásukról, és kisétáltak. Margó csak magának motyogott, szemét a kakaófoltra szögezve: Vajon kijön ez a blúzomból? Tégy úgy, mintha nem látnád Sokan sereglettek oda az elsõ emelet leghátsó osztályterméhez. Már több tucat kisebbnagyobb gyerek tolongott az ajtóban, és izgatott sóhajtozás, türelmetlen beszélgetés zaja morajlott azon a részen. Mozgolódtak és toporogtak, bizonytalanok voltak, hogy vajon szabad-e nekik itt lenniük, de láthatóan mindegyik tanár el volt foglalva. Így hát egymás sarkát taposták, hogy jobban láthassák, mi zajlik az osztályteremben. Odabenn dermedt csend volt, amit csak a védõnõ sóhajtozása és Janka elhaló nyöszörgése tört meg. A csend körbefonta a padokat, és a bent álldogáló, kezüket tördelõ kisdiákokat, tanárokat. Három alak remegett összehúzódva, kétségbeesetten egymásra pillantva, mögöttük pedig két tanár nézte tehetetlenül, könnyektõl nedves szemmel a földön vergõdõ kislányt. A mentõket várták diákok és tanárok egyaránt, míg a védõnõ igyekezett, hogy eszméletén tartsa Jankát és elállítsa a vérzést. A pici gyermektest görcsösen összehengeredett, foga összezárulva harapta a kínt. Szemeibõl patakzottak a fájdalom gyöngyei, és az alatta gyûlõ vértócsa egyre rémisztõbbé vált osztálytársai számára, akik még csak nyolcadik életévüket taposták. A mentõk ideges szirénája egyre közelebbrõl vijjogott, és aztán éles fékezéssel megállt az autó. Hordággyal együtt pattantak ki a vörösfehér egyenruhás alakok, kis dobozt cipelve. A gyerekek, amint meglátták a folyosón feltûnni a hatalmasnak látszó férfiakat, egyre hangosodó zajjal álltak elbizonytalanodva az ajtóban. De aztán a mentõsök elterelgették õket onnan. El az útból! Nem kellene ide csõdülnie az egész iskolának! Mindenki menjen a termébe! Gyerünk, gyerekek! Engedjetek, na Sietünk. És a zsibongó tömeg engedelmesen szétvált. A mentõsök odabenn odaugrottak a kislányhoz, aki az ájulás szélén volt, és a belépõ alakokat már csak egy fátyolon keresztül látta, hangjukat csak távolról jövõ összefolyó maszszának érezte, és a hozzáérõ kezeket tompa lökdösésnek. Mi történt? kérdezte gondterhelten a bajuszos mentõs. Valahogy rázuhant a szekrény, és ahogy próbált kiszabadulni szegényke, az üvegajtó szilánkjai megvágták. A szekrényt leemeltük róla pár percen belül. Nem tudjuk, hogyan eshetett meg, szünet volt felelt készségesen az osztályfõnök. Itt nem csak ez történhetett. Itt ütések nyomai is vannak. Verekedés lehetett, mert a kislányt bizony rendesen elpüfölték. És már mind a négy mentõs körbefogta az apró testet, a legsürgetõbb kötözések, injekciók után feldobták a hordágyra, és sietve távoztak vele, könnyedén, mintha csak egy súlytalan zsákot cipeltek volna. Janka már nem volt magánál, eszméletlenül feküdt szakadt és véres ruhában a hordágyon, szõkés haja kócosan és csomókban lógott holdvilágsápadt arcára. Gyenge szervezete volt, hát még ilyen történések után Aztán ajtó csapódott, felberregett a motor, és a sziréna ismét üvölteni kezdett, de hangját már elnyomta a gyerekek zsivaja. Most már a tanárok is felocsúdtak, és gyûlölettel néztek a három rémült kisgyerekre. Persze ennél többet nem mutattak érzéseikbõl, nem szokás a gyerekek orrára kötni, hogy mit is gondolnak, mert nekik, ha lehet, meg kell maradniuk kívülállónak. Két fiú, egy lány, mindhárom ugyanazon arckifejezéssel, ugyanazzal a rettegõ szívvel és ugyanazzal a súlyos bûnnel terhelve. Mégis, mit jelentsen ez? kérdezte az osztályfõnök. A három jómadár egymásra pillantott, és az egyetlen lány, aki meglehetõsen testes volt, dadogva megszólalt: Tetszik tudni, mi csak játszottunk. Nem akartuk bántani, meg semmi ilyesmi! 33

19 Odakintrõl egy vékonyka hang szólalt meg, tulajdonosa nem látszott ki a nagyobb gyerekek gyûrûjébõl. De verekedtek! Én láttam! Igazán? No, akkor fáradj be, Jocó, mondd csak el, mi történt! felelte a másik tanár. S tízóraitól foltos arccal, a reggeli focizástól sáros nadrágban belépkedett Jocó, Janka legkedvesebb osztálytársa. Õ szaladt a tanárokért is, amikor a szekrény eldõlt. Na mondd csak el, mi történt? De ajánlom, hogy mindent elmondj, ne hallgass el semmit. Az a szegény kislány, úgy tudom, már nem elõször keveredett bele verekedésbe. Hát nem is! felelte bátran Jocó, és igyekezett olyan helyesen kiejteni a szavakat, amennyire az hiányzó tejfogakkal csak lehetséges volt az amúgy is pösze kisfiúnak. Sokszor verik meg Jankát, mert õ szegény és gyenge, meg stréber. Néha a dolgait is dobálják, a haját tépik, fõleg a lányok, de a fiúk is szokták piszkálni, rondákat mondanak neki. Janka néha sír és kéri õket, hogy hagyják abba, de a lányok nem szeretik õt. Aha. Így van ez, Klára? tette fel a kérdést nagyon szigorúan a zord hangú osztályfõnök. Tudta, ez az ügy nem véletlen baleset, legalábbis nem csak az. Nem, kérem, ez így nem igaz! Janka kezdte, õ provokált minket! És hazudozott is mindenfélét! Igen! Mi nem bántottuk volna! Õ kezdte az egészet! Õ a hibás! próbálkozott a további ködösítéssel Marci, a három bûnös közül az egyik. Nos, rendben nincs itt az ideje, hogy eldöntsük és kivizsgáljuk, ki mond igazat. Maradjatok itt, pár perc múlva visszajövünk. Várjatok! Azzal a két tanár meg a csendes védõnõ kisétált a terembõl, hátuk mögött becsapódott az ajtó, és a gyerekzaj egyre távolabbról hallatszott. A bûnösök és az áruló így hát egyedül maradtak a tett színhelyén. Egybõl rátámadtak a tehetetlen Jocóra. Te kis pisis! Mégis miért kellett beköpnöd minket? Azt hiszed, megúszod? Ne is reméld! De neked meg miért kellett nekilökni õt a szekrénynek, Klári? Ha te meg Marci nem kezditek el lökdösni, nem lennénk most ekkora zûrben! támadt rá a harmadik apróság, a fülbevalós, lófarkas Endre két bûntársára. Aha! Megszólalt az erény lovagja nahát! Mégis, ki rugdosta õt Jenciék padjánál? És ki húzott be Jankának elõször? Azt hiszem, nem mi, te kis nyálas! És az indulatokat majdnem tettek követték, a vita egyre jobban elharapódzott. Jocó igyekezett minél hátrébb húzódni, nehogy õ kapja az elsõ fülest, amikor a kongó folyosón felhangzottak az elsõ súlyos léptek. Aztán mögöttük könnyedebb, de mégis vészjósló cipõtalpak ütõdése hallatszott. Elnémultak mindannyian, és egyszerre hûlt meg bennük a vér, amikor meglátták osztályfõnökük mögött az igazgató dühös arcát, ökölbe szorított kezét és vészjósló pillantását. Nagy bajban vagytok mindannyian! s már el is foglalta az alacsony és mégis félelmetes igazgató a tanári széket, az osztályfõnök, Somorjai pedig mellette álldogált, láthatóan kelletlenül és sértetten, hiszen az igazgató mégiscsak az õ székét foglalta el. Hallani akarom a történteket. Szóról szóra. Mondd csak, Pusztai Endre, hogy is volt? A kisgyerek sóhajtott, és legszívesebben elrohant volna, messze, messze az iskolától, vissza sem nézve, csakhogy ezt a szigorú pillantást ne lássa. De nem tehette. Mondania kellett valamit, ám nem volt elég bátorsága vallani, igaz, tagadni sem. De tudta, nem mondhatja el az igazat. Amíg lehet, titkolni kell az egész veszekedést. Nem emlékszem igazán rá. Azt hiszem, úgy történt, hogy a Janka mindenfélét összehazudott a családjáról, az anyukájáról, meg minden. Azt mondta, hogy neki igenis van anyukája, csak sokat dolgozik, és nincs rá ideje, hogy õt nevelje. Pedig mi tudjuk, hogy nincs is neki. És mikor mi nem hittük el neki, elkezdett lökdösõdni. Mi meg csak védekeztünk. És a szekrény hogy esett rá? Akár az inkvizíció, olyan ez az egész, gondolta magában keserûen Somorjai. Tudta, hogy a gyerekek sokszor igazságtalanok és lobbanékonyak, de hogy ennyi agresszió és indokolatlan kegyetlenkedés legyen bennük, azt álmában sem hitte volna. Az pedig úgy zuhant a Jankára, hogy amikor a Marcit huzigálta a Janka, akkor a Marci rántott egyet a karján, hogy elengedje õt a lány, és ettõl õ megtántorodott és nekizuhant a szekrénynek. Értem Az igazgató tétovázott. Tudta, hogy Janka árvaházban lakik, mert az anyja születése után hamar otthagyta, de azt is tudta, hogy néha meglátogatja õt az az átkozott nõszemély. Sötét alakokkal lófrál, soha nem bír fizetni, és ha baj van, köd elõtte, köd utána, hónapokra felszívódik. És hallotta az osztályban a Janka ellen irányuló kis balhékat is, de nem sejtette, hogy a kislányt, aki sokkal visszahúzódóbb és szótlanabb, mint társai, ilyen keményen bántalmazzák. Az is felmerült benne, mi van, ha Janka tényleg szokott veszekedéseket kezdeményezni? Hiszen az árváknál nem ritka, hogy ingerlékenyek. Ki tudja, milyen indulatok vannak ebben vékony, alulfejlett kislányban, aki a nagy iskolatáskát éppen csak vonszolja, és görnyedve cipeli az árvaházig? Azt hiszem, semmilyenek, vonta le a következtetést az igazgató. Hát te, Kalmár Józsika? Te mit tudsz? Hogy láttad? Jocó, aki eddig lábait lógázva, körmeit rágicsálva hallgatta a kikérdezést, nevét hallva összerezzent, két számmal nagyobb cipõje le is esett lábáról. Gyorsan felkapta, és darálta is teljes õszinteséggel, amit látott. Hát az úgy volt, hogy Janka éppen a tízóraiját csomagolta egy szalvétába, mert ugye sohasem lehet tudni, hogy kap e majd vacsorát az árvaházban. És akkor a Klári odasettenkedett, és felkapta Janka tolltartóját, és azt mondta: Jé, de egy piszkos, szakadt, ócska tolltartód van! Talán nem vesz neked az árvaház újat? A kukából kotortad ezt is, fogadok!, mire nagy nevetés támadt, és Janka azt mondta, hogy ezt az anyukája vette neki két évvel ezelõtt, de persze senki nem hitt neki. Kérte õket, hogy adják vissza, és erre megdobták a tolltartóval. Endre mondta, hogy: Úgy kell neked, te tetves! Janka erre rálépett a lábára, és Endre pedig ellökte, rugdosni kezdte. Nagyon fájhatott neki, mert sírt. Nem mertem neki segíteni, mert akkor engem is megvernek. Klári beleütött az arcába, és vérezni kezdett a Janka orra, aztán tovább ütötték, õk hárman, amikor egyszer csak egy rúgástól Janka elesett, neki a szekrénynek, ami rádõlt. A többi már egyértelmû. Csak egyet nem tudok Meggyógyul? tette hozzá reménykedve, elfáradva a sok beszédben. A tanár és az igazgató sokkolva meredtek a három gaztevõre, a kegyetlen mészárosokra. Alig bírták elhinni, hogy mindezt a szörnyûséget három másodikos követte el, ráadásul egy ilyen kiszolgáltatott, szerencsétlen kislánnyal. Vérzett a szívük, ha visszagondoltak a kislányra, annak fájdalmas arckifejezésére, és elképzelték, micsoda igazságtalanságokat, provokációt kellett neki kiállnia nap mint nap ezektõl a szadista osztálytársaktól. Igen, azt hiszem, meggyógyul, de nem tudjuk, hogy milyen következményekkel jár majd ez az egész. Talán maradandó sérüléseket szenved, talán még rosszabb. Nagy volt az a szekrény, és a többi a többi arról hallani sem akarok felelte az igazgató nagyon halkan, nagyon kifejezõen. Tudjátok meg, hogy még ma este felkeressük a szüleiteket, és eldöntjük, mi legyen veletek. Ne számítsatok túl sok kegyelemre. Ti sem adtatok a Jankának. Undorával küszködve felállt, egy köszönömöt vetett hátra Jocónak, és fensõbbséges járással távozott. Somorjai nem szólt. Talán annyi mondanivalója lett volna, hogy elképzelhetetlenül nagyot csalódott, és a beléjük vetett hite most már csak megvetés. De nem mondta ki, nem tudta, hogy ért-e volna valamit. Így hát kézen fogta Jocót, és õ is távozott, hátrahagyva az állott levegõjû tanteremben a dermedt, elképedt, lesújtott gyerekeket. Sós Dóra (1989) Szekszárd. A Garay János Gimnázium 9. D osztályos diákja

20 JAKUBECZ LÁSZLÓ Vontatottan vonatos fütty az éj csendjébe horkant bele szégyenkezve ablakra csöppenõ tekintetnyi könnycseppje s van akin tápész-újság betû-pupillái pihennek s kire néz régen nem gyermek s régen nevetett sárgás-sajtos boldogságot habzsolva s eltûntek orráról a habfelhõk és egyre múlnak a másodpercek... ijesztõ ez a ketyegés ahogy figyeled hogyan lankad egyre inkább figyelmed... Üvöltés lemállani a vakolattal pottyanni együtt a poros útra aztán rohanni végre meg sem állni és a busszal amire várnak megjönni leváltani királyokat, politikust mozdonyvezetõt felfújni szemétládányi luftballont s késsel szúrni át hadd folyjon a vérem a tengerig míg el nem ér ott meginni mindent horizontot napot csillagot magamba szívni mindent és már csak csapdosni írógépemet a földhöz vagdosni s csak toporzékolni csak to-por-zé-kol-ni Készülõdõ Cicás kecsességbe sárgult a lanyha tél védi hidegét: a fagy így is épp elég... mutogat megsárgult fényképeket keserûn édes-kósza hóra várnak szánkókon ülõ gyermekek! Akkor az ösvényen egy vén apó széttárja karját hallom a rozsdás pléh vinnyogását a pincébõl ahová lehurcoltunk apámmal két zsák krumplit télre emlékszik még valaki ránk? Kérdeném... kedves vagy, hogy bólogatni akarsz habár tehetetlenül sziszeg gyáva mérged míg bévülrõl fogaskerék-férgek nyálzanak végtelenül véges bevégezhetetlen lassúsággal. Fakó képzelet-kocsonyás fagylángok az ablakon betonház-sálamba bújok vacogó olajos paprikát kóstolgatok szürke és pöttyös a mindenség... bágyadt emlékekben néhai gyermekek hógolyóznak. A fa, a szellõ, felhõ s az ég és a játék eltemet vedd kérlek! fel átlátszó selyemlepledet ringó hó-melled támaszd a sziszegõ-koszhoz másszunk fel a csúszós jéghegyen s puha szalvétával nyugtassuk meg a bömbölõ eget... Jakubecz László (1981) Galánta. A pozsonyi Színmûvészeti Fõiskola végzõs növendéke. Szerepelt az ArtFALatok antológiában (Plectrum, Losonc 2001)

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról.

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. 3 ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT Ő av apukám,

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8.

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8. TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET Írta: Vészits Andrea Vezeto író: Vészits Andrea Dalit Kahan karakterei alapján 8. változat 2013. április 18. Pre-clearance Shooting Draft HBO Holding Zrt. H: 1026

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám:

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: Jelentkezési lap.. NÉV Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: 1.Feladat TOTÓ (Húzd alá a helyes választ!) 1. Mibe lépett bele Kópé, amikor vérzett a lába? egy hegyes szögbe egy süni

Részletesebben

Szereplők: Bükk beszélő fa Hárs beszélő fa Harkály. Hernyók: Nyúlanya 2 nyúlcsemete Róka Darázs Madarak

Szereplők: Bükk beszélő fa Hárs beszélő fa Harkály. Hernyók: Nyúlanya 2 nyúlcsemete Róka Darázs Madarak Erdei mesék Előadta a Harkácsi Pimpó Bábcsoport 2006-ban. A mesével a Duna Menti Tavasz országos döntőjén, Dunaszerdahelyen nívódíjat nyertek. Vezetők: Dolinsky Irén,Vezérné Gonda Klára 17 18 Szereplők:

Részletesebben

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! 2

Részletesebben

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II. SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két

Részletesebben

VITT-VETÉLKEDŐ MÁGOCS

VITT-VETÉLKEDŐ MÁGOCS VITT-VETÉLKEDŐ MÁGOCS Tisztelet Önfegyelem Biztonság BEcsület Kedvesség leszünk! De hogyan??????? A vetélkedő ötlete, célja A diákok a helyes magatartást pont úgy sajátítják el, mint ahogyan minden mást

Részletesebben

Megfordult a világ a kék ég zöldre vált ragyogva húztak el a Liberátorok õk dobták lefele a robbanó babát mit késõbb a gyerek magához szorított

Megfordult a világ a kék ég zöldre vált ragyogva húztak el a Liberátorok õk dobták lefele a robbanó babát mit késõbb a gyerek magához szorított Gyermekportré Csak ott ül a gyerek mint kiszerelt pokolgép amit bölcsõ után az apja otthagyott a virágok között ha megnõ az erõtér és szétröpíti majd a jövõ századot kis seggét bökködik piros fehér virágok

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL... hol zsarnokság van, ott zsarnokság van. nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben,

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL... hol zsarnokság van, ott zsarnokság van. nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL... Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallatószobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság

Részletesebben

Az élet vigyen. Elindulni nehéz

Az élet vigyen. Elindulni nehéz Az élet vigyen Elindulni nehéz Hogy az élet könnyő nehéz elhinnem Én nem a te tüzednél melegszem Gyere kérlek a küszöbrıl indul az utad Én szabad vagyok te is légy szabad Mert valaki mindig ki akar ütni

Részletesebben

B F C Hamis érvelések, feltételezések nem fejthetik meg Őt. B F G Vers és az ének, szobrok és a képek nem mondhatják el, milyen nagy Ő.

B F C Hamis érvelések, feltételezések nem fejthetik meg Őt. B F G Vers és az ének, szobrok és a képek nem mondhatják el, milyen nagy Ő. Minden áldás am F Soha nem volt még ilyen áldott éj, am mely a világra így hatna. am F Nem is lesz most már, hiszen nincs senki más, am F am ki önmagát így adná, s a sötétséget eloszlatná. Jött, mint kisgyermek,

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Andrzej Stasiuk: Taksim

Andrzej Stasiuk: Taksim Andrzej Stasiuk: Taksim Andrzej Stasiuk Taksim (Részlet) (Részlet) MAGVETŐ Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi KFT. www.magveto.hu ISBN 978-963-14-2915-2 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Andrzej

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

A tárgyeset. hal könyvek hörcsög hó

A tárgyeset. hal könyvek hörcsög hó A tárgyeset 1 ) Kezdjük egy gyakorlattal! Ha ismeri a novellát, válaszoljon a kérdésekre! Mit szeret Bariton János? Mit szeret Gizella? Mit szeretnek az ikrek? kávé macska kutya fagylalt hal könyvek hörcsög

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Locsolóvers. Írjatok tréfás locsolóverset úgy, hogy az alábbi szavakból legalább 4 szerepeljen benne! Megoldások

Locsolóvers. Írjatok tréfás locsolóverset úgy, hogy az alábbi szavakból legalább 4 szerepeljen benne! Megoldások Locsolóvers Írjatok tréfás locsolóverset úgy, hogy az alábbi szavakból legalább 4 szerepeljen benne! bar, görény, egyensúly, nyuszi, merkaptán, gáz, turbina Megoldások BrO2KKO2Li Látod azt a szép kis nyuszit?

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

József Attila: Betlehemi királyok

József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts,

Részletesebben

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL TERÉZ ANYA SAJÁT SZAVAIVAL Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. Teréz Anya saját példáján tanított meg minket, mit jelent valójában élni az evangéliumot. Azt gondolom, hogy a

Részletesebben

Leült a fia mellé a földre. Ült, amíg ki nem aludtak az íves fények a szemében. Akkor megszólalt:

Leült a fia mellé a földre. Ült, amíg ki nem aludtak az íves fények a szemében. Akkor megszólalt: BALLADA Az öreg és a fiú együtt laktak a faházban. Az öregről mindenki úgy tudta, hogy egyedül él, és a fiúról senki sem tudta, hogy a fia. A patak egy negyedórányi járásra volt, a legközelebbi faház egy

Részletesebben

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt.

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt. Igazi ünnep Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz Szereplők: : Jacqueline János mester (az apa, aki cipész) : Ádám Gyermekei 1. gyerek (Klári): Ildikó 2. gyerek (Eszti): Anna 3. gyerek (Balázs):

Részletesebben

PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK

PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK Pázmándy László NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK Megfejteni a titkát, Az ég nem engedi. Nevünket vízre írták, Angyalok seregei. Búcsúzni megy a vándor, Csillagtalan

Részletesebben

Max Lucado: Értékes vagy

Max Lucado: Értékes vagy Max Lucado: Értékes vagy A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a

Részletesebben

Egy visszautasíthatatlan ajánlat. A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat. A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben. Egy visszautasíthatatlan ajánlat A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben. Egy függönyökkel árnyékolt, tágas szobában járunk. A képen

Részletesebben

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Magyar népmese Illusztrációk: Szabó Enikő Egy királynak volt három leánya, akik már nagyra felnőttek, és mégsem eresztette őket atyjuk a napvilágra. Egyszer a legöregebbik

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Adventi Hírnök Szálljatok le szálljatok le

Adventi Hírnök Szálljatok le szálljatok le 1. Adventi Hírnök 1. Adventi hírnök: friss fenyő ág, Lobog az első gyertya láng! Karácsonyt várva lázban a föld, Isteni gyermeket köszönt. 2. Adventi hírnök: friss fenyő ág, Lobog már két kis gyertya láng!

Részletesebben

Küldetés. 10. összejövetel

Küldetés. 10. összejövetel Küldetés 10. összejövetel 67 Előkészítés Rendezzünk el körben annyi széket, ahányan vagyunk! Középre tegyük a Szentírást és egy gyertyát! Készítsünk ki papírokat és íróeszközöket, hogy az egyéni és közös

Részletesebben

Csibe Csibi kalandjai

Csibe Csibi kalandjai Löwy Maya Csibe Csibi kalandjai Mesejáték két jelenetben Szín: Juliék udvara elkerített baromfirésszel. A függöny előtt a két mesemondó kétoldalt áll vagy ül. I. mesemondó: Kedves közönségünk, bemutatom

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

Szorzótáblás memória Összeköti a kellemeset a hasznossal

Szorzótáblás memória Összeköti a kellemeset a hasznossal Szorzótáblás memória Összeköti a kellemeset a hasznossal Nyomtassa ki az gyakorlásra szánt szorzótáblát tartalmazó lapot, s ragassza rá egy keményebb papírra (hogy ne legyen átlátszó). Én le is szoktam

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Szövegértés _1. Olvasd el az alábbi történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Szövegértés _1. Olvasd el az alábbi történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Szövegértés _1. Olvasd el az alábbi történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! DUKE Ahogy az utcán mentem, könnyeim folyton-folyvást végigcsorogtak az arcomon. A többi ember persze furcsálkodva

Részletesebben

Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT!

Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT! ténet r ö t Ó J n a b ó l a v Egy kal k o jz a r A S C R U F n valóba Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT! részlet 1. fejezet fj NEM TUDOK RAJZOLNI, OKÉ? Ez itt Pálcikakutya. Nem

Részletesebben

A birtokos szerkezet

A birtokos szerkezet A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes

Részletesebben

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton A sas és az ember Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton Az ember a természettel együtt él és dolgozik. Évezredek óta műveli a földet, alakítja, formálja a környezetét. Magyarországon szinte

Részletesebben

Nem tudja felfogni az emberi értelem. Mikor bűneim súlya alatt a Golgotára ment, Dm C HAm Em D Em Ő Jéééézus, Ő Jéééézus, Ő Jéééézus. Megváltóm!

Nem tudja felfogni az emberi értelem. Mikor bűneim súlya alatt a Golgotára ment, Dm C HAm Em D Em Ő Jéééézus, Ő Jéééézus, Ő Jéééézus. Megváltóm! m Hm Az Ő szeretete olyan nagy, hogy fel sem mérhetem, m Nem tudja felfogni az emberi értelem. m Hm Mikor bűneim súlya alatt a olgotára ment, m Meghalt azért, hogy én örökké éljek. m HAm m m Ő Jéééézus,

Részletesebben

miért nem próbálod meg velem?

miért nem próbálod meg velem? TITKAIM miért nem próbálod meg velem? ha néha még elhiszed, hogy nem csak ágy és párnák. ha hiszed még,hogy nemcsak pohár víz, ha szomjazol. ha ott van még a kék füzet, az emlékeid polcán, mit összefirkált

Részletesebben

Tolcsvay László Tolcsvay Béla: Magyar Mise Szövegkönyv

Tolcsvay László Tolcsvay Béla: Magyar Mise Szövegkönyv Tolcsvay László Tolcsvay Béla: Magyar Mise Szövegkönyv INTROITUS - Bevezetés Egyedül vagyok, állj mellém, egyedül vagyok, állj mellém, egyedül vagyok, állj mellém, légy velem! Nem mondja senki, hogy mit

Részletesebben

Kognitív Profil Teszt 5 7 éves kor között

Kognitív Profil Teszt 5 7 éves kor között Kognitív Profil Teszt 5 7 éves kor között KIÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EGYÉNI FELADATLAPHOZ A teszt szabadon felhasználható a forrás feltüntetésével. A teszt készítőjét segíti, ha az eredményekről tájékoztatást

Részletesebben

Szülői útmutató az első 10 napra

Szülői útmutató az első 10 napra Szülői útmutató az első 10 napra 1. Hogyan tartsuk a babát? Bármennyire is törékenynek és sebezhetőnek érezzük újszülöttünket, ne féljünk hozzáérni! Kutatások bizonyítják, hogy azok a babák, akiket naponta

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

A változó szélességi fokok elégiája

A változó szélességi fokok elégiája A változó szélességi fokok elégiája Úgy remeg mint Rembrandt keze foltos lepedő a csótányos hotelben este zúg a tenger reggel zúg a tenger a párizsi auberge ahová csak veled a dolgok feloldódnak a ragyogásban

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Tanuló neve: Dátum: Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Egérszegi Cincin más volt, mint a többi egér. Ilyen kicsi egeret még életemben nem láttam! jegyezte

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

Balaton Tók királya, idvezel dalom! Versek és képek a Balatonról

Balaton Tók királya, idvezel dalom! Versek és képek a Balatonról Balaton Tók királya, idvezel dalom! Versek és képek a Balatonról Budapest, 2015 Vasvári Zoltán Gyakran zengeti itt Árion énekét vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül (Kányádi

Részletesebben

A gazda és a házőrző róka magyar népmese

A gazda és a házőrző róka magyar népmese A gazda és a házőrző róka magyar népmese Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy együgyű gazda. Egész életében tett vett, dolgozott keményen, mégsem jutott ötről a hatra egész életében. Történt egyszer,

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

ÉLEM ÉLETEM. Úttalan utakon.. A világban elveszve. Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább.

ÉLEM ÉLETEM. Úttalan utakon.. A világban elveszve. Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább. ÉLEM ÉLETEM Vándor vagy az úton, az élet vándora, Megállás nincs, messzeségbe vezet lépted. Az éjjeli úton mész,,közben megáll az ész Úttalan utakon, a semmi felé mész. Megfogadod, hogy holnap új élet

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 8

MagyarOK 1.: munkalapok 8 1. Kire igaz az állítás? Jelölje be, kire igaz az állítás! Megoldásait hasonlítsa össze a partnerével! 1. Harmincnégy éves. az apa a nagymama a nagynéni az anya a nagypapa a nagybácsi a fiú a kutya 2.

Részletesebben

Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg

Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg a házat, mert utcanevek nincsenek Japánban! Megismerkedtem

Részletesebben

Nagy Britanniában kezdeményezés indult a kihalás szélén álló ronda és olykor ijesztő állatok védelmére. Simon Watt, biológus e cél érdekében megalapította a Ronda Állatokat Megmentő Társaságot (eredeti

Részletesebben

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Copyright: Csábítás Akadémia 2009-2010 Alapító, vezetı: Nicholas Victor Megnyitás és rutinátmenetek avagy: hogyan kerüld el a lefagyást? Jocky cikke Ez elég szar

Részletesebben

Az egészséges táplálkozás alapjai e-book. Írta: Pappné Benedek Erika Lektorálta: Tőke Szilvia személyi edző 2013.

Az egészséges táplálkozás alapjai e-book. Írta: Pappné Benedek Erika Lektorálta: Tőke Szilvia személyi edző 2013. Az egészséges táplálkozás alapjai e-book Írta: Pappné Benedek Erika Lektorálta: Tőke Szilvia személyi edző 2013. 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Néhány gondolat a diétázásról 6 Miért fontos az egészséges

Részletesebben

ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 1. OSZTÁLY. 2. FORDULÓ elérhető pontszám: 58 elért pontszám:

ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 1. OSZTÁLY. 2. FORDULÓ elérhető pontszám: 58 elért pontszám: ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 1. OSZTÁLY 2. FORDULÓ elérhető pontszám: 58 elért pontszám: TANÍTÓI PÉLDÁNY SZERVEZÉS Szükséges eszközök: színes ceruza, feladatlapok A feladatokat sorrendben kell elvégezni.

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Bogáncs Állatmenhely 8900 Zalaegerszeg, Csilla d l Nyitva tartás: hétf t l-vasárnapig 1000-1400

Bogáncs Állatmenhely 8900 Zalaegerszeg, Csilla d l Nyitva tartás: hétf t l-vasárnapig 1000-1400 BAMBI: ALISA: született 2007. december 1. született 2008. március 1. szuka ivartalanított szuka Roti keverék. Játékos kölyök. Vizslakeverék. Kamaszkorát éli, nagyon eleven és játékos. BIKFIC: már gazdára

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT Gyermekdalok és -játékok Óvodásoknak és kisiskolásoknak 5. rész Válogatás Petres Csaba Tücsök koma, gyere ki című gyűjteményéből Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007 A szerző engedélyével

Részletesebben

Bosnyák Viktória Gözde Bitir Sındırgı. Mantyusok. Bátorság, Tomi! Copyright Gözde Bitir Sındırgı

Bosnyák Viktória Gözde Bitir Sındırgı. Mantyusok. Bátorság, Tomi! Copyright Gözde Bitir Sındırgı Bosnyák Viktória Gözde Bitir Sındırgı Mantyusok Bátorság, Tomi! Copyright Gözde Bitir Sındırgı OLVASNI JÓ! 6 Mantyusok Bátorság, Tomi! 1 2 Bosnyák Viktória Mantyusok Bátorság, Tomi! 3 Illusztrálta: Gözde

Részletesebben

Rajzold ide magad! Ez a mesekönyv...tulajdona.

Rajzold ide magad! Ez a mesekönyv...tulajdona. Rajzold ide magad! Ez a mesekönyv...tulajdona. Copyright Hermann Marika, 2014 Illusztráció: Gönczi Anikó Szerkesztés: Szűcs Szilvia Hungarian edition Angry Cat Kiadó 2014. 1. kiadás Minden jog fenntartva!

Részletesebben

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél!

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! 7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! Nicholas Victor www.ferficsabitas.com A hetedik végzetes hiba, amit a nők elkövetnek párválasztáskor: Irreális igényeid vannak,

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

NICK BRUEL ROSSZ CICA. Rossz Cica! Boldog szülinapot, New York Times bestsellersorozat

NICK BRUEL ROSSZ CICA. Rossz Cica! Boldog szülinapot, New York Times bestsellersorozat NICK BRUEL ROSSZ Boldog szülinapot, Rossz Cica! CICA OLVASNI JÓ! 6 New York Times bestsellersorozat Könyvmolyképző Kiadó 2014 2. TarTalomjegyzék Első fejezet Jó reggelt, Cica! 5 Második fejezet Cica első

Részletesebben

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat 3 osztály - Környezetismeret Mintafeladat Mi minden található meg egy tanyán? a Nézzetek utána a következő szavak jelentésének a könyvtárban! Írjátok le 1-2 mondatban a szó jelentését! Rajzoljátok is le,

Részletesebben

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke Hatodik lecke A nagy találkozás Szia, Lilla! Szia, Gergely! Hát te honnan jössz? Az egyetemről. Ma csak egy előadás van, reggel. Úgyhogy most fölmegyek a Várba. Mit csinálsz a Várban? Bemegyek a Ludwig

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

BÖNGÉSZŐ JÁTÉK 6. FORDULÓ. A.S. Puskin. Mese a halászról meg a kis halról

BÖNGÉSZŐ JÁTÉK 6. FORDULÓ. A.S. Puskin. Mese a halászról meg a kis halról BÖNGÉSZŐ JÁTÉK 6. FORDULÓ A.S. Puskin Mese a halászról meg a kis halról Öregember, öregasszonyával, Kék tengernek partján éldegélt. Éldegéltek öreg sárkunyhóban Harminchárom esztendeje már. Öregasszony

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

HOLLY WEBB CICA AZ ERD BEN. Sophy Williams rajzaival. második kiadás

HOLLY WEBB CICA AZ ERD BEN. Sophy Williams rajzaival. második kiadás Holly Webb HOLLY WEBB CICA AZ ERD BEN Sophy Williams rajzaival második kiadás Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2010 3 Tomnak 5 Els fejezet Pamacs cica hanyatt feküdt a kosarában szőrös hasát mutogatva, és

Részletesebben

KÖSZÖNET. Zánkai tábor 2014

KÖSZÖNET. Zánkai tábor 2014 Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete 2120 Dunakeszi Garas utca 24 fsz 1 Telefon : 06-70-421-3473 noe.dunakeszi@gmail.com Zánkai tábor 2014 Oldal 1 Tisztelt Kísérőink, Önkéntes segítőink! A Dunakeszi

Részletesebben

KÉRI FERENC. Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL

KÉRI FERENC. Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL KÉRI FERENC Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL Csonka-torony Alapítvány Soltszentimre, 2008 KÉRI FERENC: LILIOM Szereplık: Zsuzsanna, Imre felesége Gizella királyné Imre herceg István király

Részletesebben

Első nap Körülbelül délután 1-re értünk jött egy kis busz, aminek örültem nagyon mert egyrészt milyen luxus már másrészt nem kellett cipelni a pont 15 kilogramm bőröndömet. Az út két óra volt Budapestre,

Részletesebben

Felhasználom valamennyit határozta el Georgie. Nagyinak szüksége van mindre. De mennyire!

Felhasználom valamennyit határozta el Georgie. Nagyinak szüksége van mindre. De mennyire! 4. Ha beteg az állat Ebben a pillanatban Georgie-nak óriási ötlete támadt! A gyógyszerszekrény tiltott terület a házban. De mi van azokkal a gyógyszerekkel, amelyeket Apa a tyúkól melletti szín polcán

Részletesebben

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt.

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. A kis Kételkedő ezt kérdezte: Tényleg hiszel abban, hogy van élet a születés után? A kis Hívő így válaszolt:

Részletesebben

Generációk közötti együttműködés. Tehetséggondozó foglalkozások

Generációk közötti együttműködés. Tehetséggondozó foglalkozások Generációk közötti együttműködés Tehetséggondozó foglalkozások (Drámajátékos improvizációk) Belinszky Bernadett Judit drámapedagógus 1. A család és a nagycsalád II. A csoportok improvizációs feladatainak

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Találkozó. Hodossy Gyulával

Találkozó. Hodossy Gyulával Találkozó Hodossy Gyulával Hodossy Gyula 1960-ban született Dunaszerdahelyen. Költő, újságíró, könyvkiadó, irodalomszervező. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője. Nevéhez fűződik

Részletesebben