A diplomáciai mentességben részesülõ terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete

Átírás

1 A diplomáciai mentességben részesülõ terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete Dr. Papp András r. alezredes A közelmúltban történt világpolitikai események hatására kiemelt figyelemben részesülnak a diplomáciai mentességben részesülõ terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete. A szerzõ külföldi országokban végzett felmérések összehasonlításán keresztül bemutatja a témakör magyarországi helyzetét. The terror threatened persons and buildings who has diplomatic immunity are in centre of the attention because of the world political events in the near past. The article shows the position of this theme in Hungary comared with many other foreign countries. Az évi 22. tvr. a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, április 18-án aláírt nemzetközi szerzõdés kihirdetésérõl A diplomáciai kapcsolatról szóló bécsi szerzõdés (továbbiakban: Szerzõdés) 1. cikke meghatározza: a képviselet vezetõjének, személyzetének, az igazgatási és a mûszaki, a kisegítõ személyzet tagjainak, a háztartási alkalmazott és a képviselet helyiségeinek a fogalmát. A felsorolt fogalmi meghatározások vonatkozásában a diplomáciai képviselõ és a képviselet helyiségei kategóriái a Szerzõdés szerint az alábbiak: 1. cikk a) pont a képviselet vezetõje az a személy, akit a küldõ állam meghívott azzal, hogy e minõségében tevékenykedjék d) pont a diplomáciai személyzet tagjai, a képviselet diplomáciai személyzetének tagja i) pont a képviselet helyiségei a képviselet céljaira, ideértve a képviselet vezetõje lakásául használt épület, vagy épületrész és az ezekhez tartozó föld, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre A Szerzõdés 22. cikk 1) pontja alapján a diplomáciai képviselet tagjai és a képviselet területének mentessége vonatkozásában a képviselet helyiségei sérthetetlenek. A fogadó 123

2 állam hatósági közegei a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetõje hozzájárult. A Szerzõdés 22. cikk 2) pontja alapján a fogadó állam kölcsönös kötelessége, hogy minden megfelelõ intézkedéssel megvédje a képviselet helyiségeit bármely behatolás vagy kártétel ellen, és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését. A területi mentesség szempontjából a diplomáciai képviselõ magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti, mint a képviselet helyiségeit. A diplomáciai képviselõ személyi mentességérõl és kiváltságairól a Szerzõdés cikkei foglalkoznak, amelyek részletesen és nagyterjedelemben taxatíve felsorolják a különféle büntetõjogi, polgári jogi és egyéb jogviszonyokhoz fûzõdõ szabályokat. A diplomáciai mentességet élvezõ személyek és objektumok biztosítása szempontjából, a diplomáciai képviseletekhez tartozó objektumok biztosítását a Szerzõdés 22. és 30. cikkei alapozzák meg. Az évi 13. tvr. a konzuli kapcsolatokról Bécsben, április 24-én elfogadott egyezmény A konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) tekintetbe véve a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerzõdést a magyar jogrendszerben is szabályozta a konzuli kapcsolatokat. Az Egyezmény 1. cikke hasonlóan a bécsi szerzõdéshez a fogalom-meghatározásokban rendezi többek között a konzuli képviselet, a konzuli terület és a konzuli helyiségek kategóriáit. Az Egyezmény 31. cikke alapján hasonlóan a bécsi szerzõdés diplomáciai képviseletek sérthetetlenségére vonatkozó szabályaihoz a konzuli helyiségek is sérthetetlenek. A fogadó államnak különös kötelessége, hogy minden intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket bármely behatolás vagy kártétel ellen, és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását. Az Egyezmény 59. cikke alapján a konzuli helyiségek védelmére vonatkozóan a fogadó államnak minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy védelmezze a tiszteletbeli konzuli tisztviselõ által vezetett konzuli képviselet helyiségeit, meg kell védeni azokat bármely behatolás vagy kártétel ellen, és meg kell akadályozni a konzuli képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását. Az elõzõekben idézett diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerzõdés és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény által meghatározottak végrehajtására született a 43/1997. (III. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság területén mûködõ, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvezõ diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai õrzésének rendjérõl (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet 1.. (1) bekezdése a fenti objektumok õrzéséhez és biztonságuk fenntartásához szükséges rendõri feladatok meghatározását, a külképviseletek veszélyeztetettségüknek megfelelõ kategóriába sorolását a belügyminiszter hatáskörébe utalja. A külképviseleteket veszélyeztetettségüknek megfelelõen I., II. vagy III. kategóriába kell sorolni. A Korm. rendelet (3) bekezdés alapján az I. kategóriában biztosí- 124

3 DR. PAPP ANDRÁS: A terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete tani kell az ide tartozó külképviseletek és diplomáciai mentességet élvezõ tagjainak védelméhez szükséges és meghatározott rendõri intézkedéseket, a II. kategóriába sorolt külképviseletek õrzését, valamint a III. kategóriába az ide sorolt külképviseletek körzetének fokozott, visszatérõ rendõri ellenõrzését. A fenti feladatok ellátásában a belügyminisztert az erre a feladatra létrehozott Tárcaközi Koordinációs Bizottság (továbbiakban: Bizottság) segíti. A Bizottság vezetõjét, és az országos rendõrfõkapitány javaslatára egy tagját a belügyminiszter, 1 1 tagját a külügyminiszter, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter jelöli ki. A Bizottság feladata: 1) az egyes külképviseletek biztonsága veszélyeztetettségének megfelelõ kategória megállapítása, 2) az ennek megfelelõ biztonsági intézkedésekre vonatkozó javaslat megtétele, valamint, 3) az elrendelt, több minisztérium közremûködését igénylõ intézkedések elõkészítésének koordinálása. A fenti feladatok ellátása érdekében a Bizottság félévenként ülésezik a külképviseletek biztonságát érintõ változások esetén, halaszhatatlan esetben bármelyik tag kezdeményezheti a Bizottság rendkívüli ülésének összehívását. Az ülés esetleges összehívásáról a Bizottság vezetõje dönt. Az egyes külképviseletek kategóriába sorolásának kérdésében a döntési mechanizmus elõkészítési stádiumában az országos rendõrfõkapitány a Bizottsághoz nyújt be elõterjesztést a tárgykörben. Az elõterjesztés javaslatot tartalmaz a külképviseletek I., II. és III. kategóriába sorolására az objektumok veszélyeztetettségének megfelelõen, amelyet a budapesti és a feladatban érintett megyei rendõr-fõkapitányságok az illetékességi területükön lévõ külképviseleti objektumok vonatkozásában tesznek. Ezen kívül a Rendészeti Biztonsági Szolgálat Bevetési Parancsnokság Külképviseleti Objektumvédelmi Osztálya (a továbbiakban: REBISZ KOVO) is jelentõs feladatokat lát el a külképviseleti objektumok biztosításában, õrzésében. A REBISZ KOVO is elkészíti a BRFK és a megyei rendõr-fõkapitányságok mellett a saját hatáskörében elvégzett biztosítási feladatokról szóló jelentését, amely fontos részét képezi a Bizottság elé terjesztett országos rendõrfõkapitányi elõterjesztésnek. Az elõterjesztés alapján az üléseken résztvevõk szakmai véleményét figyelembe véve hozza meg a Bizottság döntését az egyes külképviseletek kategóriába sorolása kérdésében. A Kormányrendelet lehetõséget nyújt a Bizottság összehívása nélküli rendkívüli döntések meghozatalára is. A külképviseletek biztonságát közvetlenül veszélyeztetõ helyzetben amennyiben a Bizottság összehívásával járó késedelem veszéllyel járna az országos rendõrfõkapitány a Korm. rendelet 4. pontja alapján a szükséges rendõri intézkedéseket elrendelheti. A rendkívüli és halaszthatatlan körülmények alapján hozott döntéseirõl az országos rendõrfõkapitány haladéktalanul tájékoztatja a belügyminisztert és a Bizottságot. A Rendõrség vonatkozásában a 39/1997. (X. 22.) ORFK intézkedés (a továbbiakban: Intézkedése) szabályozza a Magyar Köztársaság területén mûködõ, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvezõ diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai védelmével, õrzésével kapcsolatos egyes 125

4 rendõri feladatokat. Az Intézkedés határozza meg a Bizottság elé terjesztett és hivatkozott országos rendõrfõkapitányi jelentés összeállításához szükséges rendõri részjelentések elkészítésének rendjét, a jelentések tartalmi és alaki összetételét, továbbá az I., II. és III. kategóriába sorolás szakmai szempontjait, a külképviseleti objektumok biztosításával szemben támasztott legfontosabb követelményeket és elõírásokat. A külképviseleti objektumok biztosításával kapcsolatban készült jelentések, az I., II. és III. kategóriába sorolásról A külképviseleti objektumok évi biztosításával kapcsolatban készült és a Bizottság elé terjesztett rendõri jelentések alapján, az I., II. és III. kategóriába sorolást figyelembe véve, a Korm. rendelet alapján a besorolások az alábbiak: I. kategória:, II. kategória: 10 külképviseleti objektum, III. kategória: 216 külképviseleti objektum. A REBISZ KOVO, valamint az érintett megyei rendõr-fõkapitányságok 2005-ben 226 külképviseleti objektum õrzését, illetve visszatérõ rendõri ellenõrzését látták el. A II. kategóriába sorolt 10 külképviseleti objektumnál õrszolgálat végrehajtásával, a III. kategóriába sorolt külképviseletek fokozott, visszatérõ rendõri ellenõrzését járõrszolgálati tevékenységgel hajtotta végre. A fentieken túl, a nagykövetségek zavartalan tevékenységének biztosítása érdekében 201 esetben mûködött közre diplomáciai testület épülete elõtt rendezett demonstráció biztosításában, valamint külképviselet által szervezett rendezvény lebonyolításának elõsegítésében. Megállapítható, hogy az utóbbi évek jelentõsebb terrorcselekményei a szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás, a szeptemberi törökországi, a márciusi spanyolországi robbantásos merényletek, az oroszországi Beszlanban történt iskola elleni terrortámadás jelentõsen befolyásolták az országban található külképviseletek fokozott rendõri biztosítására irányuló igényeket. A július 7-i angliai (londoni), valamint a Jordániában végrehajtott terrorcselekmények hatására jelentõsen emelkedtek a hazánkba akkreditált diplomáciai képviseletek részérõl az objektumbiztosítási intézkedések fokozására vonatkozó kezdeményezések évben a III. kategóriában a REBISZ KOVO 198 külképviseleti objektum (a 216 objektumból) õrzését látta el. Az ORFK vezetõje a III. kategóriába sorolás fenntartása mellett a külképviseletek diplomáciai jegyzékeiben foglalt kezdeményezéseknek megfelelõen, a Terrorelhárító Szolgálat által értékelt információk alapján, 12 objektum kétóránkénti fokozott, visszatérõ ellenõrzését rendelte el. Az objektumbiztosítással kapcsolatosan változást jelentett a Magyar Köztársaság területén mûködõ, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvezõ diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai õrzésének határõrségi feladatkörbe vételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 30/2005. (BK. 16.) BM utasítás (a továbbiakban: BM Utasítás). A Határõrség EU-csatlakozással és a schengeni határõrizettel kapcsolatosan felszabaduló állománya átveszi az objektumbiztosítási feladatokat, az így felszabaduló egyenruhás rend- 126

5 DR. PAPP ANDRÁS: A terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete õrállomány jelentõs mértékben erõsíti a közterületi járõrszolgálatot és egyéb közrendvédelmi tevékenységet. A külképviseleti objektumok õrzésének határõrségi feladatkörbe vételéig tartó átmeneti idõszakban végrehajtandó feladatokra kiadásra került a 24/2005. (IX. 07.) HÕR OPK ORFK együttes intézkedés (a továbbiakban: Együttes Intézkedés). Az Együttes Intézkedés alapján a Határõrség kijelölt egységei a szeptember 1-je és augusztus 31-e közötti átmeneti idõszakban a REBISZ KOVO szakmai irányítása alatt õrés járõrszolgálat ellátásával vesznek részt a Korm. rendelet által meghatározott I., II. és III. kategóriába sorolt külképviseleti objektumok õrzésében, biztosításában. A külképviseleti objektumok õrzését a jelenleg hatályos normák alapján szeptember 1-jétõl veszi át a Rendõrségtõl teljes hatáskörrel a Határõrség. A vázolt külképviseleti objektumok biztosításának átadása és átvétele a Rendõrség, valamint a Határõrség között a BM Utasítás és az Együttes Intézkedés alapján jelenleg is folyamatban van. Az eddigi egyeztetések alapján azonban egyértelmûvé vált, hogy a területre vonatkozó törvényi háttérszabályok, illetve a végrehajtásra vonatkozó Korm. rendelet módosítása szükséges. A feladatrendszerre vonatkozó normák módosításához szükséges közigazgatási egyeztetések során megfogalmazódott, hogy a Határõrségrõl és a határõrizetrõl szóló törvényben külön feladatként indokolt rögzíteni a kérdéses objektumok biztosítását. Az erre vonatkozó módosító javaslatot a Kormány, továbbá az országgyûlés elé is beterjesztették, ennek elfogadása esetén vehetné át a Határõrség az érzékeny és a hazánkba akkreditált diplomaták által folyamatosan nagy figyelemmel kísért objektumbiztosítási feladatokat. Az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének objektumbiztosításáról A II. kategóriába tartozó Amerikai Egyesül Államok, Izrael Állam és Nagy-Britannia budapesti nagykövetségei külön objektumvédelmi és biztonsági szerkezetekkel is biztosítják külképviseleti objektumaikat. A nemzetközi terrorszervezetek által elkövetett, elsõsorban robbantásos merényletek hatására a világ legtöbb országában kiemelt biztosításban és figyelembe részesülnek a fenti országok képviseletei. Anglia Budapest V. kerületében lévõ nagykövetségét biztosító objektumvédelmi rendszerek átépítése jelenleg folyamatban van, a gyalogos- és jármûforgalom elterelésére és korlátozására szolgáló mûvek a jelenleginél korszerûbbek és fõleg a kiemelt és frekventált helyre való tekintettel esztétikusabbak, a városképbe illõek lesznek a látványtervek alapján. Érdemes külön említeni az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége által tervezett és jelenleg az V. kerületi Önkormányzat építésügyi hatóságának elbírálási, engedélyezési eljárása alatt álló új kerítéssel kapcsolatban készített felmérést ismertetni. Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége a követség épülete köré, a jelenlegi biztonsági kerítés helyére egy 3,5 m magas, esõvédett résszel ellátott fémkerítés és egy hozzá tartozó kisebb, beléptetést szolgáló zsilip építését vetette fel, illetve azt szóbeli jegyzékkel is megerõsítették december hónapban. Az új kerítés építésére vonatkozó igényüket az aktuális globális biztonsági helyzettel indokolták. A magyar álláspont kialakítása érdekében a Külügyminisztérium utasította az Európai Unió országaiban, továbbá Moszkvában lévõ magyar külképviseleteket, 127

6 hogy készítsenek jelentést a fogadó államokban lévõ amerikai külképviseletek elhelyezési körülményeirõl. Összesítve a jelentéseket, az alábbiak állapíthatóak meg: A nagykövetségek jelentõs részét 3 3,95 m magas kerítés vagy egyéb behajtást akadályozó tárgy védi (Prága, Ljubljana, kivételével). Jórészüket természetes módon veszi körül kerítés, amely a nagykövetségi ingatlanok területén áll (Nicosia, Párizs, Madrid, Varsó, Brüsszel, Lisszabon). A kerítések illeszkednek a városképbe, az adott környezetnek megfelelõ régi fal, formájában vagy kovácsoltvasból készültek. Ljubljanában és Prágában találhatók a budapesti amerikai nagykövetséghez hasonló körülmények. A fenti két fogadó állam nem engedélyezte a városképbe nem illõ és közterületet elfoglaló kerítés telepítését. Ettõl eltérõen elõfordult (Pozsony, Tallin), hogy a budapestihez hasonló körülmények között is hozzájárult a fogadó állam a kerítések közterületen történõ felépítéséhez. A megkérdezett állomáshelyek nagy részénél az autók behajtását akadályozó betonakadályok használatban vannak. A gyalogosforgalom elterelésére közterületen és a képviseletet övezõ járdában is van példa (Berlin, Hága, Róma, Stockholm). Az állomáshelyek jó részében a járda nem kerül lezárásra, a gyalogosforgalmat a képviselet közvetlen közelében sem akadályozzák. A helyszínek biztosítását parkolási tilalommal, útpadka-lezárással és fokozott rendõri jelenléttel oldják meg. Ritkán elõfordul, hogy az ügyfélforgalom kezelésére terelõkorlátok kerülnek elhelyezésre (Pozsony, Brüsszel). Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége köré építeni tervezett kerítés engedélyezési eljárása még nem zárult le, az amerikai fél továbbra is fenntartja erre vonatkozó igényét. A végsõ döntés kimondásánál külön szempontként figyelembe kell venni azt is, hogy a Bp., V. ker. Szabadság tér a világörökség részét képez. A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvezõ, Magyarországra akkreditált, terrorveszélyeztetettnek minõsülõ nagykövetek személybiztosítása A rendszerváltás elõtti szocialista típusú államformában a nemzetközi terrorizmus nem jelentett veszélyt az országra, mivel a legjelentõsebb nyugat-európai terrorszervezetek (Vörös Hadsereg Frakció RAF, illetve a Carlos által vezetett terrorszervezet) alapvetõen marxista leninista alapokból kiinduló ideológiát követtek. E szervezetek elsõsorban a nyugati országok államberendezkedését és társadalmát támadták, így érvényesült az akkori Magyarországon is az ellenségem ellensége a barátom elve. Ennek következtében a Magyar Népköztársaság területén hallgatólagosan megtûrték a fenti és más egyéb terrorszervezetek tagjait, akik így nyugodtan pihenhettek az országban, átutazhattak az országon, viszont cserében sem a világban, sem Magyarországon nem támadtak magyar érdekeltségeket. Hosszú idõn keresztül az akkor politikai vezetés megértõ, lojális volt a különféle terror-jellegû szervezetek itt tartózkodó tagjaival, azonban tevékenységüket és mozgásukat az állambiztonsági szervek figyelemmel kísérték. Az 1980-as évek közepétõl azonban közvetlen szomszédunk, Ausztria területén több esetben felismerték a terrorszervezetek egyre aktívabb tevékenységét ben a bécsi Schwehat-i repülõtéren terrortámadás következtében kialakult lövöldözésnek magyar áldozatai is voltak. A terroristák áthelyezték tevékenységüket az addig 128

7 DR. PAPP ANDRÁS: A terrorveszélyeztetett személyek és objektumok biztosításának helyzete csak hátországnak, pihenõ bázisnak tekintett Magyarországra is ben a kolumbiai nagykövet ellen, a rendszerváltás után pedig 1991-ben a török nagykövet ellen követtek el Budapesten terrorista szervezetek merényletet. Ide sorolható még az Izrael Államba kivándorolni szándékozó orosz zsidó emigránsokat a repülõtérre szállító busz elleni robbantásos merénylet, amelyben a buszt biztosító rendõrök is súlyosan megsérültek. A merényletet követõen az ORFK vezetõjének szóbeli utasítására kezdte meg a Terrorelhárító Szolgálat jogelõd szervezete, a Rendõrség Különleges Szolgálata Izrael Állam hazánkba akkreditált nagykövetének személybiztosítását. A biztosítási feladat december 1-jéig tartott, az ORFK akkori közbiztonsági fõigazgatója a fenyegetettség hiányára tekintettel a feladat végrehajtására kiadott korábbi utasítást visszavonta. A fenti állapot 2000 márciusáig állt fenn, azonban június 1-jéig az akkori aktuális világpolitikai fejlemények hatására az izraeli palesztin viszony javulásától vagy romlásától függõen ismételten elrendelték, illetve visszavonták a személybiztosítást. A szeptember 11-i terrortámadások óta a publikáció megírásának idõpontjában is az izraeli nagykövet személybiztosítása folyamatos. Az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének személybiztosítása az ORFK közbiztonsági fõigazgatójának szóbeli utasítása alapján kezdõdött meg október 18-án õszén Kenyában, illetve Tanzániában amerikai érdekeltségek ellen követett el az Al-Kaida több száz halálos áldozattal járó robbantásos merényleteket. Ettõl az idõponttól kezdve a Magyarországra akkreditált mindenkori amerikai nagykövetek folyamatos személybiztosításban részesülnek. Az izraeli és az amerikai nagykövetek személybiztosítása jelenlegi és középtávon prognosztizálható terror-fenyegetettségre tekintettel várhatóan folytatódik. FELHASZNÁLT IRODALOM Az évi 22. tvr. a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, április 18-án aláírt nemzetközi szerzõdés kihirdetésérõl. Az évi 13. tvr. a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, április 24-én elfogadott egyezmény. és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai õrzésének rendjérõl szóló 43/1997. (III. 22.) Korm. rendelet. és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai védelmével, õrzésével kapcsolatos egyes rendõri feladatokra kiadott 39/1997. (X. 22.) ORFK intézkedés. és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai õrzésének határõrségi feladatkörbe vételével kapcsolatos feladatok végrehajtására kiadott 30/2005. (BK 16.) BM utasítás. és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumai õrzésének rendõrségi feladatkörbõl határõrségi feladatkörbe vételével kapcsolatos feladatok végrehajtására kiadott 24/2005. (IX. 07.) HÕR OPK ORFK együttes intézkedés. A Külügyminisztérium által összeállított jelentés az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége köré tervezett biztonsági kerítéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása érdekében. 129