20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Átírás

1 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

2 * * * GÉPSZERKESZTŐ TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Gépszerkesztő technikus 1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3117 Gépszerkesztő technikus II. A szakképesítés munkaterülete 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3142 Diszpécser 3151 Energiagazdálkodó 3155 Időelemző, anyagnorma-készítő 3191 Újítási műszaki ügyintéző 3193 Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns 3194 Műszaki rajzoló 3199 Egyéb műszaki ügyintéző 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő gépészeti jellegű műszaki fejlesztő, tervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében: - Részt vesz = új gyártmányok műszaki dokumentációjának kidolgozásában, = a gyártmányok, gépek és berendezések korszerűsítési munkálataiban, = a gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezésében, = az adott gyártmány minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, = külföldi gyártmányok dokumentációinak adaptálásában. - Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése = laboratóriumi-, géptermi és mérőszobai feladatok ellátása, = próbaüzemeltetés, hibafeltárás, = kísérleti munkákban részvétel. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása - Egy tervezett vállalkozás beindításának hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése.

3 - Egyéni vállalkozás esetén az érvényes rendeletek figyelembevételével elvégzi az adózással kapcsolatos adminisztrációkat, pénzügyi teendőket. - Állandóan figyelemmel kíséri a piackutatás eredményeit, a kereslet-kínálat alakulását, a banki közleményeket. - Az adott munkahelyre vonatkozó kollektív szerződés ismerete és betartása. - Közreműködik a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket egyéni és közösségi problémák megoldásában. - A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismeretében szervezi saját és beosztottjai munkáját. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása - A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. - A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása. - A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása. - Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során az általános és a speciális biztonsági előírások alkalmazása. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása. - A tűzvédelmi berendezések (tűzcsapok, tűzoltó készülékek stb.) elhelyezésének és működésének ismerete. - A kézi tűzoltókészülékek használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása. - A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása. - Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete. - Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, és a megfelelő védőfelszerelések használata. - A munkahelyre vonatkozó érintésvédelmi előírások betartása. - A feszültségmentesítés, az esetleges sérültnek az áramkörből történő kiszabadítási módjának ismerete. - A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése. - Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása. - A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása. - A zaj- és levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása - Gépelemek, gépegységek, szerkezetek különféle rendeltetésű rajzainak készítése az érvényes szabvány előírásainak megfelelően, rajzok adaptálása. - Darabjegyzék összeállítása, anyagszükséglet meghatározása. - A gépkönyv (kezelési-, karbantartási útmutatás) összeállítása, illetve használata. 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - A szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti megoldás kiválasztása. - A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételek elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása. - Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a szerkezet geometriai méreteinek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása. - A gyárthatóság, szerelhetőség figyelembevételével a szerkezet rajzi dokumentációinak elkészítése. 5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok - Az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet anyagminőségének megválasztása. - A gazdaságos anyagfelhasználás és a megkívánt mechanikai tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő előgyártmány (öntött, kovácsolt, hengerelt és húzott stb.) előírása. - Az anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosító hőkezelési technológia megválasztása. - Az anyagok és termékek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló (összetétel, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények dokumentálása, az anyag

4 minősítése. 6. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel. - Működésvizsgálat. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység szerkezet minősítése. - Minőségbiztosítás és a termékmegfelelőség tanúsítása. III/2. Követelmények 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása A munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a gazdasági, a pénzügyi és a jogi alapfogalmakat, - a vállalati és a vállalkozási formákat, - a piaci igény felmérésének eszközeit, lehetőségeit, - a vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, - a legfontosabb adójogszabályokat, - a vállalkozói szerződések tartalmát és formáját, - a kereslet-kínálat összefüggéseit, - a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket, - a vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezőket, - a munkahelyszervezés módszereit, - a minőségszabályozó folyamatokat, - az anyaggazdálkodás folyamatait, a folyamatos anyagellátás feltételeit, - a létszámelemzés módszereit és mutatóit, - a költségcsökkentés aktív és passzív módszereit, - számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának legfontosabb követelményeit, - a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit, - az alapvető vezetési, irányítási módszereket, - a tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszereit. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása A balesetmentes, környezetkímélő munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell - a munkahely kialakításának alapvető ergonómiai szempontjait, - a különböző (előkészítési, gyártási, szerelési stb.) munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, azok megelőzésének, illetve elhárításának lehetőségeit, - a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi előírásokat; - a mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó speciális előírásokat, - a villamos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés speciális szabályait és a szükséges intézkedéseket a villamos áram által okozott baleseteknél, - a szakterületre, a konkrét munkahelyekre, az egyes technológiákra jellemző környezetszennyezési forrásokat és a környezetszennyezést megakadályozó, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket, - az észlelt baleseteknél, tűzeseteknél vagy rendkívüli környezetszennyezéskor alkalmazandó intézkedéseket. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód kiválasztása, a szükséges rajzok elkészítése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell: - a géprajzi ábrázolás érvényes szabványait, - a felvételi vázlatkészítés szabályait, - a kinematikai vázlatkészítés szabályait, - a különféle iparágakban használatos szabványos jelképes jelöléseket, - a gépkönyv összeállításának szabályait, - a rajzeszközök használatát,

5 - a számítógéppel támogatott szerkesztői (CAD) programok kezelését. 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - A gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag- és szerkezeti megoldás kiválasztása. - A terhelt elemek szilárdsági és geometriai méretezése. - A gyártáshoz szükséges műszaki rajzok és utasítások elkészítése a gazdaságos gyárthatóság és szerelhetőség figyelembevételével. - A gyártás, szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok mérlegelése és átvezetése. A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell: - a tervezést segítő számítógépes felhasználói programok alkalmazását; - az érvényes géprajzi szabványokat; - a működés közben fellépő dinamikus hatások csökkentésének lehetőségeit; - a különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és szilárdsági méretezési eljárásait = kötőgépelemek, kötések, = tengelyek és csapágyazásuk, = nyugvó és mozgó tömítések, = tengelykapcsolók, = fékek, kilincsművek, szabadonfutók, = rugók, lengéscsillapítók, = csövek, csőszerelvények, = súrlódásos hajtások, = kényszerkapcsolatú hajtások, = bütykös- és karos mechanizmusok; - a szerkezeti anyagok tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit; - a szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását; - tudja jellemezni az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát; - tudja jellemezni az előírt pontossághoz és felületminőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, mérő- és ellenőrző eszközöket; - tudja elemezni az anyagokon, előgyártmányokon létrehozandó alak, méret, helyzet, érdesség és mechanikai tulajdonságváltoztatás folyamatában a műszakilag legmegfelelőbb, gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gyártási eljárásokat; - a minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat; - a gyártási eljárások és az eljárások során alkalmazott segédanyagok környezetvédelmi hatását. A gyárthatóság biztosítása érdekében: - tudjon előrajzolni (síkbeli és térbeli); - tudja szakszerűen használni a kézi forgácsoló szerszámokat; - tudja megválasztani az alkalmazandó lágy- és keményforrasztási, valamint a láng- és kézi ívhegesztő eljárásokat; - tudja megválasztani a gyártás során szükséges hőkezelési eljárásokat; - ismerje a kézi kovácsolás eszközeit, szerszámait és berendezéseit; - tudja beállítani, kezelni a forgácsoló alapgépeket (eszterga-, gyalu-, véső-, maró-, köszörűgép). A szerelhetőség érdekében: - tudja mérlegelni a szerelési szempontokat; - tudja előírni és elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, a szükséges statikus és dinamikus kiegyensúlyozásokat; - tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket; - ismerje a szerelés automatizálásának feltételeit, lehetőségeit; - ismerje az anyagmozgatás eszközeit. 5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, szerszám anyagminőségének helyes megválasztása érdekében: - tudja csoportosítani a gépipar területén használatos anyagokat;

6 - ismerje az anyagszabványok rendszerét; - tudja jellemezni az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat; - tudja megkülönböztetni a szennyező- és ötvözőanyagokat, azok hatását az anyagok fizikai-, mechanikai- és technológiai tulajdonságaira; - alkalmazás szintjén ismerje a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. A gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány megválasztása érdekében: - tudja jellemezni az alábbi technológiákkal elérhető mechanikai tulajdonság, alak-, helyzet- és méretpontosság, valamint felületi minőség, továbbá az egyes gyártási eljárásokkal feldolgozható anyagok és a gyártás során felhasznált segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében = a különféle öntési eljárásokat, = a különféle kovácsoló eljárásokat, = a különféle hengerlési eljárásokat, = az egyéb képlékenyalakító eljárásokat. Az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságainak (szívósság, keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célnak megfelelő megváltoztatásához a hőkezelő technológia kiválasztása érdekében: - tudja jellemezni a fémes anyagok metallográfiai szerkezetének befolyását az anyagok fent említett mechanikai és technológiai tulajdonságaira; - tudja jellemezni és végrehajtani a fémes anyagok fenti tulajdonságait befolyásoló hőkezelési eljárásokat; - ismerje az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit, segédanyagait. A hőerő- és egyéb gépek, gépelemek biztonságos üzeméhez, az egyes technológiai folyamatokhoz (az üzemi viszonyokhoz és az alkalmazott technológiához) legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében: - tudja definiálni a hűtő- és kenőanyagok fő jellemzőit; - katalógusból tudja kiválasztani - a fő jellemzők ismeretében - a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot; - tudja értékelni a hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változása okait; Az anyagok, előgyártmányok, félkészáruk, segéd- és üzemanyagok minősítésének érdekében: - ismerje az anyagvizsgálat módszereit, berendezéseit, és szabványait; - tudja kiválasztani az alkalmazandó vizsgálati eljárást; - alkalmazás szinten tudja elvégezni = az anyagok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát, = a szilárdsági vizsgálatokat, = a keménységméréseket, = a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot, = a metallográfiai vizsgálatokat, = a technológiai próbákat (hajlító és hajtogató, mélyhúzó, szikrapróba), = az edzhetőségi vizsgálatot (Jominy-próba), = a füstgázelemzést, = a viszkozitás meghatározását; - ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében, valamint az automatizált számítógépvezérelt mérőrendszerekben. 6. Mérés, minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása érdekében tudja - az előírt pontosság függvényében - a mérőeszközt, mérőműszert, illetve idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében: - tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket (mérőhasáb-készlet, tolómérő, mikrométerek, indikátorok, optikai hosszmérő eszközök, pneumatikus hosszmérők, villamos hosszmérők, - tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket (szögmérőtestek, szögmérőlap-készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó), - tudja jellemezni és használni az idomszereket, - tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit menetek, kúpok, fogaskerekek esetében, - tudjon felületi érdességet mérni, - tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak-, helyzet, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához, - ismerje a kontaktusmentes méret- és minőségellenőrzés korszerű módszereit,

7 - tudja a gépkönyv alapján elvégezni a szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát. A gyakorlatban általánosan használt legjellemzőbb alapgépek minősítéséhez ismerje a főbb géptípusok működési elvét, jellemző paramétereit, azok befolyásoló tényezőit, a minősítésükhöz használható mérőberendezéseket és eszközöket, ezek szakszerű használatát. Tudja elvégezni az alábbi méréseket - körforgó szivattyúk vizsgálata, - dugattyús kompresszorok vizsgálata, - dugattyús belső égésű motorok vizsgálata, - adagolószivattyúk vizsgálata, - befecskendező porlasztók vizsgálata, - szerszámgépek pontossági vizsgálatai, - hajtóművek terhelhetőségének vizsgálata, - akkumulátorok vizsgálata, - egyenáramú gépek vizsgálata, - transzformátorok vizsgálata, - aszinkron gépek vizsgálata. A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése; a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése érdekében: - ismerje a mérési jegyzőkönyvekre vonatkozó tartalmi előírásokat, - tudja a mért jellemzőket a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni, a szükséges számításokat elvégezni, - tudja a mért, illetve számított eredményeket a műszaki dokumentációban szereplő értékekkel összehasonlítani, - ismerje a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítési szempontjait, a termékmegfelelőségi tanúsítás előírásait. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével A műszaki ábrázolás témakörében - Szakszerűen tudja használni a rajzeszközöket. - Ismerje és tudja megválasztani a különféle szabványos rajzlapméreteket, vonalfajtákat, betűméreteket és a használandó szövegmező típusát. - Műszaki rajzok készítésénél tudja alkalmazni a különféle síkmértani szerkesztési eljárásokat. - Ismerje a műszaki életben gyakran alkalmazott technikai görbék származtatását és szerkesztésük menetét. - Tudja képsíkrendszerben ábrázolni és felismerni = a különböző térelemeket, = általános és speciális helyzetű egyeneseket, síkokat, = síklapú és forgástesteket. - Ismerje és tudja szerkeszteni = a síklapú testek síkmetszetét, = valódi nagyság meghatározását transzformálással és képsíkba forgatással, = az eredeti- és a csonkolt test kiterítésének módszereit, = különféle síklapú és forgástestek áthatását, szeletelő és segédgömbös módszerrel, = különféle síklapú- és forgástestek axonometrikus képét. - Biztonsággal tudjon különféle tárgyakat, illetve munkadarabokat felbontani szabályos mértani testekre. - Ismerje és szabvány szerint tudja alkalmazni a méretmegadásra, illetve a mérethálózat felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítési lehetőségeket. - Ismerje a különféle rendeltetésű rajzokra vonatkozó szabványelőírásokat. - Ismerje és szakszerűen alkalmazza a szabványos ábrázolási módokat = a vetületi képek elhelyezésénél, = az egyszerű- és összetett metszetek készítésénél, = a félvetületek, segédvetületek, csúsztatott vetületek és részvetületek készítésénél, = a szelvények készítésénél és elhelyezésénél. - A gépelemek jelképes ábrázolási módjainak ismeretében szakszerűen tudjon nézetben, illetve metszetben ábrázolni és méretezni: = csavarmenetet orsón és anyában, valamint összeszerelve, = különféle csavarfejeket, anyákat és csavarbiztosításokat,

8 = különféle szegecsfajtákat és szegecskötéseket, = különféle eljárásokkal kialakított hegesztett kötéseket, hegesztési varratokat, = különféle anyagú, alakú és igénybevételű rugókat, rugós szerkezeteket, = különféle szerkezetű sikló- és gördülőcsapágyakat, azok beépítését, = különféle fogazott alkatrészeket, fogaskerekeket, lánckerekeket, = kapcsolódó fogaskerekeket, = különféle kialakítású ékeket és ékkötéseket, = különféle reteszeket és szerelt reteszkötéseket, = különféle bordás agyakat, bordás tengelyeket és szerelt bordás kötéseket. - Ismerje az átlagos érdesség és egyenetlenség magasság fogalmát, számszerű értékének meghatározási módját, mértékegységét, szabványos jelölését alkatrészrajzokon. - Ismerje a felvételi vázlat készítésének célját, tudjon adott alkatrészről felvételi vázlatot készíteni. - Ismerje az alak-, helyzet- és mérettűrések lényegét, fajtáit és rajzi jelöléseit. - Tudja értelmezni az illesztési rendszereket és illesztési előírásokat. - Tudja táblázatból kikeresni az adott illesztési előíráshoz tartozó tűrésértékeket. - Tudja alkalmazni a különféle illesztésekre, alak-, helyzet- és mérettűrésekre vonatkozó szabványos rajzi jelöléseket. - Ismerje és tudja alkalmazni a számítógépes szerkesztő (CAD) programot. - Tudjon a számítógépes tervezőprogramban elemtárat bővíteni, blokkokat definiálni. - Ismerje a gépelemek szilárdsági méretezését támogató számítógépes tervező programokat. - Ismerje és alkalmazza a terméktervezés (ergonómiai és formatervezési) irányelveit. Az anyagismeret témakörében - Tudja definiálni az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. - Tudja definiálni a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. - Tudja jellemezni az ipar területén használatos alábbi nemfémes anyagokat eredetük, előállításuk, tulajdonságaik és jellemző felhasználási területük alapján = a fát, = a papírt, = a bőrt, = a gumit, = az üveget, = a tűzálló anyagokat, = a villamos szigetelőanyagokat, = a hőszigetelő anyagokat, = a hangszigetelő anyagokat, = a kenőanyagokat, = a hűtőanyagokat, = a hűtő- és kenőanyagokat. - Tudja csoportosítani a műanyagokat alapanyag, illetve a feldolgozás módja szerint, jellemző előállítási módjukat, a műanyag alkatrészek előállításához felhasznált szerszámokat, gépeket, berendezéseket. - Ismerje a vasérceket, a vasércek előkészítését, a szilárd betét összetételét, a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat. - Tudja jellemezni a nagyolvasztó termékeit, melléktermékeit; a nyersvasfajták fő szennyezőinek hatását, jellemző felhasználási területeiket. - Tudja elemezni a nyersvas széntartalmának, szennyezőinek csökkentési lehetőségeit, tudja jellemezni az acélgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira. - Tudja jellemezni az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait. - Ismerje az acél- és öntöttvasszabványok rendszerét. - Alkalmazás szintjén ismerje a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. Tudja elemezni a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát, tudja elmagyarázni az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) olvasási szabályait. - Tudja jellemezni a színvas lehűlési görbéjét. - Tudja elemezni az Fe-Fe3C, illetve az Fe-C állapotábrát (ikerdiagramot), tudja jellemezni a jellegzetes

9 szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni az acélok hőmérsékletváltozásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlitausztenit átalakulás mechanizmusát. - Tudja jellemezni a diffúziós, a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező szövetszerkezeteket, tudja definiálni a kritikus hűtési sebességet, tudja indokolni a széntartalom befolyását a keménységre. - Tudja megkülönböztetni az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket, az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére. - Tudja jellemezni az alumínium tulajdonságait, tudja elmagyarázni előállítási módját, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. - Tudja jellemezni az alakítható, valamint az önthető alumíniumötvözeteket, ötvözőanyagaik hatását hőkezelhetőségükre, szabványos jelölésüket. - Tudja jellemezni = a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket, = a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket, = az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeit, = az ón tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket, = a réz tulajdonságait, előállítását, felhasználási területeit, = az alakítható, valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket, = az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz), = a horganyt és ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket, = az iparban használt egyéb fémeket (nikkel, volfrám, kobalt, kadmium, bizmut, higany, molibdén), jellemző felhasználási területüket, = a nemesfémek (arany, ezüst, platina) tulajdonságait, jellemző felhasználási területüket. - Tudja jellemezni a csiszolóanyagok tulajdonságait, a csiszolószemcse anyagától, a kötőanyagtól és a szemcsemérettől függő felhasználási területeit. Statika témakörében Statikai alapfogalmak - Tudja elvégezni a vektorokkal kapcsolatos műveleteket. - Tudja jellemezni = az erőket, erőrendszereket, = a nyomatékvektort, az erőpárt. - Tudja alkalmazni = a nyomatéki tételt, = a statika alaptörvényeit. - Tudja elvégezni az erőáthelyezést. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = a közös pontban metsződő erőrendszer eredőjét, egyensúlyát, = párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, = síkidomok súlypontját, = a stabilitás mértékét. Síkbeli szerkezetek, tartók - Ismerje = a síkbeli szerkezetek erőviszonyait, = a tartók szerkezetét, típusait. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = síkbeli összetett szerkezetek reakcióerőit, a rúderőket, kötélerőket, = kéttámaszú és egyik végén befogott, valamint statikailag határozott többtámaszú (koncentrált, megoszló, vegyes terhelésű) tartók reakcióerőit, a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlítónyomaték nagyságát, valamint a rácsos tartók rúderőit. - Tudja megszerkeszteni számolt adatok alapján az igénybevételi ábrákat.

10 A szilárdságtan témakörében - Ismerje az igénybevételek osztályozási rendszerét. - Tudja értelmezni az igénybevétel, az alakváltozás, az ébredő feszültség és a feszültségeloszlás kapcsolatát. - Tudja alkalmazni Hooke törvényét műszaki problémák megoldására. Húzó és nyomó igénybevétel - Tudja számítani a húzó- és nyomófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni húzás, nyomás, felületi- és palástnyomás esetén. - Tudja kiszámítani = belső túlnyomásnak kitett vékonyfalú csövek, tartályok, kazánok falvastagságát, = a hőmérsékletváltozás hatására létrejövő alakváltozásokat, feszültséget. Hajlító igénybevétel - Tudja jellemezni a hajlító igénybevételt. - Tudja értelmezni és kiszámítani = síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait, = a hajlításnál létrejövő alakváltozásokat. - Tudja számítani a hajlítófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni hajlító igénybevétel esetén. Kihajlási jelenségek vizsgálata - Tudja leírni, jellemezni a kihajlást, illetve a kihajlás eseteit. - Tudja elemezni a geometriai jellemzőket. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni rugalmas és plasztikus kihajlás esetén. Nyíró igénybevétel - Tudja számítani a nyírófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni nyíró igénybevétel esetén. Csavaró igénybevétel - Tudja értelmezni a különféle keresztmetszetű rudak csavaró igénybevételét. - Tudja számítani = a poláris inercianyomatékot és a poláris keresztmetszeti tényezőt, = a csavarófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni csavaró igénybevétel esetén. Összetett igénybevételek - Tudja értelmezni az egyirányú és többirányú összetett igénybevételt. - Tudjon eredő, illetve redukált feszültséget számítani egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést végezni egyirányú, illetve többirányú összetett igénybevétel esetén. Dinamikus és ismétlődő igénybevételek vizsgálata - Tudja elemezni dinamikus igénybevételek műszaki előfordulásait. - Tudja figyelembe venni lüktető és lengő igénybevételek hatását méretezési és méretellenőrzési feladatok megoldásánál. - Tudja jellemezni a kifáradási jelenségeket a műszaki gyakorlatban. - Ismerje fel a feszültséggyűjtő helyeket. - Ismerje a fárasztó vizsgálatokat, a Wöhler-görbét, a kifáradási határ fogalmát, a Smith-diagramot, tudja ismereteit felhasználni feladatok megoldásánál. A kinematika, a kinetika és az energetika témakörében Egyenesvonalú mozgás - Tudja leírni a mozgó pont helyzetét. - Tudja meghatározni a mozgás sebességét, gyorsulását. - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. A körmozgás - Tudja jellemezni a körmozgást.

11 - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. Newton törvényei - Tudja definiálni, értelmezni Newton törvényeit. - Tudja alkalmazni a törvényeket szakmai feladatok megoldásához. - Tudja alkalmazni D Alambert elvét. A dinamika alaptörvényének alkalmazása egyenes és forgómozgás esetén - Tudja definiálni, értelmezni a tömeg és a tehetetlenségi nyomaték fogalmát. - Tudja meghatározni a tehetetlenségi nyomaték nagyságát. Energetika - Tudja definiálni, értelmezni = az energiafajtákat, a munka és az energia kapcsolatát, = a helyzeti, mozgási és forgási energiát, = az energiaátalakulásokat, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja kiszámítani = a helyzeti, mozgási és forgási energiát, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja meghatározni a munkavégzés erő- és teljesítményszükségletét. - Tudja alkalmazni a munka-, az impulzus- és a perdülettételt szakmai feladatok megoldására. Folyadékok és gázok mechanikája témakörben - Tudja definiálni és értelmezni a hidrosztatikai nyomást. - Tudja kiszámítani a folyadékba merülő testekre ható felhajtóerőt és alkalmazni szakmai feladatok megoldására. - Ismerje és tudja alkalmazni az áramlás folytonosságának törvényét. - Ismerje és tudja számítani az áramló folyadékok energiáit és az áramlás során fellépő veszteségeket. - Ismerje és tudja alkalmazni áramlástechnikai feladatok megoldására a Bernoulli-törvényt. - Tudja kiszámítani a folyadéksugár impulzuserejét. - Tudja számítani a folyadéksugár által kifejtett erőhatást sík- és görbe lapátra. - Tudja alkalmazni áramló gázokra a Bernoulli-törvényt. - Ismerje és szakmai feladatok megoldásánál tudja értelmezni a hőmennyiség, a hőkapacitás és a fajhő fogalmát. - Ismerje a gázok egyszerű és az összetett állapotjelzőit, azok mértékegységét. - Ismerje és tudja ábrázolni a p-v koordinátarendszerben a gázok állapotváltozásait. - Ismerje és tudja ábrázolni a műszaki életben alkalmazott körfolyamatokat. Gépelemek témakörében Csavarmenetek, csavarok, csavarkötések és ábrázolásuk - Tudja ábrázolni és jellemezni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket, a csavarmeghúzás (emelés) és oldás (süllyesztés) esetén fellépő erőhatásokat, valamint az önzárás feltételét. - Tudja kiszámítani adott előfeszítés (terhelés) és a csavarmenet geometriai méreteinek ismeretében a csavarmeghúzás (emelés), valamint oldás (süllyesztés) erő- és nyomatékszükségletét. - Tudja a csavarmenet önzárásának feltételét. - Tudja szilárdsági szempontból méretezni az adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit. - Ismerje és tudja kiválasztani a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai eljárások figyelembevételével a csavarkötés szét- és összeszerelésének szerszámait. Ék-, retesz-, csapszeg-, bordás és poligonkötés, valamint ábrázolásuk - Tudja meghatározni az adott rendeltetésű kötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát, valamint a különféle kötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. - Tudja kiválasztani és szilárdsági szempontból méretezni, illetve ellenőrizni a szabványos kötések kötőelemeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai előírások figyelembevételével a különféle kötések szét- és összeszerelésének szerszámait, a kialakított kötések ellenőrző és minősítő eljárásait. Szegecsek és szegecskötések, valamint ábrázolásuk - Tudja megválasztani és ábrázolni a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros).

12 - Ismerje a szabványos szegecsfajtákat és azok fő alkalmazási területeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a szegecskötések szilárdsági méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait. - Ismerje a kötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, az illesztések jellegét. - Ismerje a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések és ábrázolásuk - A kötéssel szemben támasztott szilárdsági követelmények és a technológiai lehetőségek ismeretében tudja kiválasztani az alkalmazandó eljárást. - Alkalmazás szintjén ismerje = az összekötendő elemek előzetes megmunkálását és felületi kezelését, = a lánghegesztés eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a villamos ívhegesztés eszközeit, berendezéseit, anyagait, segédanyagait, = a keményforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a lágyforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait, = a ragasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait. - Tudja elvégezni a kialakított kötés szilárdsági ellenőrzését, méretezését. Zsugorkötések, kúpos kötések és ábrázolásuk - Ismerje fel azon műszaki követelményeket, amelyek indokolják a zsugorkötés alkalmazását. - Tudja jellemezni és ábrázolni a különböző technológiákkal kialakított zsugorkötéseket és a kötésben részt vevő elemek igénybevételeit. - Adott esetben tudja meghatározni a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hőmérsékletkülönbséget, a felsajtolás erőszükségletét. - Ismerje és tudja alkalmazni a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, szerszám, eszköz, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások ellenőrző és minősítő módszereit. Tengelyek és csapágyazásuk, tömítések, valamint ábrázolásuk - A tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszet, valamint a tengely és az állvány kapcsolatának megválasztása. - Szilárdsági számításokkal tudja meghatározni a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. - A tengely terhelésének, üzemi viszonyainak és üzemeltetési körülményeinek ismeretében tudja megválasztani az alkalmazható csapágy típusát. - Tudja ábrázolni és előírni a tengely csapágyazott és hordozó felületeinek alak-, helyzet- és mérettűréseit, valamint felületi érdességét és minőségét. - Ismerje = a siklócsapágyak fő szerkezeti kialakításait, = az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát, = a használatos persely- és bélésanyagokat. - Ismerje és jellemezze = a fellépő palástnyomás hatását a siklócsapágy helyes működésére; = a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. - Ismerje = a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket, = a csapágykatalógusok belső rendszerét, = a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket, = a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait, = a csapágyszerelés technológiáit, alkalmazott eszközeit, szerszámait, segédanyagait. - Tudja kiválasztani a célnak megfelelő csapágyat. - Tudja megválasztani az ismert csapágybeépítési és rögzítési megoldásokból az adott esetre leginkább megfelelőt. Rugók, lengéscsillapítók és ábrázolásuk - Ismerje a rugók feladatát a szerkezeteket érő dinamikus hatások időben történő elnyújtásában, a mechanikai energia tárolásában, az ütközések káros hatásainak csökkentésében. - Ismerje a különböző anyagú (acél és gumi) és kialakítású rugók viselkedését (deformációjának változását) az időben változó nagyságú terhelések hatására. - Karakterisztikájuk alapján tudja jellemezni az egyes rugókat. - Ismerje és tudja megválasztani a különböző rendeltetésű rugók anyagát és szerkezeti kialakítását.

13 - Ismerje az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét. - Ismerje és tudja elvégezni a különféle acélrugók szilárdsági méretezését, ha adott a terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke. - Ismerje a csoportrugókat, valamint a rugók soros és párhuzamos kapcsolásának befolyását az eredő rugókarakterisztikára. - Ismerje a rugók csillapítatlan rezgéseinek káros következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás lényegét. - Ismerje a különféle mechanikus-, hidraulikus- és pneumatikus lengéscsillapítók kialakítását és a mozgási energia átalakításának módját. Fékek és ábrázolásuk - Ismerje a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, vészfék) fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, villamos fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúposfék), valamint működtetésük (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses) megoldásait. - Tudja elemezni adott szerkezetű fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenő energiaátalakulás folyamatát, a fékezésben közvetlenül részt vevő elemek (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík- illetve kúpos tárcsa, fékkarok, stb.) igénybevételeit és méretezési elvüket. - Tudja kiszámítani adott esetben a fékezés erő- illetve nyomatékszükségletét, a fékezéskor fellépő tömegerőket és a fékutat. Mechanizmusok és ábrázolásuk - Tudja jellemezni a bütykös mechanizmusokat a bütyök mozgása, az emeltyű végének kialakítása és az emeltyű mozgásának alapján. - Tudja megszerkeszteni adott mozgásdiagram alapján a bütyök profilgörbéjét és az adott bütyökprofilhoz tartozó mozgásdiagramot. - Ismerje a bütyök és a hozzátartozó emeltyű állandó kapcsolatát biztosító szerkezeti megoldásokat. - Ismerje az egyszerű négycsuklós mechanizmus elemeinek szerepét a különféle mozgások (egyenesvonalú, lengőés forgómozgás) átadásában, illetve átalakításában. - Tudja származtatni a forgattyús és a kulisszás mechanizmust az egyszerű négycsuklós mechanizmusból. - Állandó forgattyú-fordulatszámot feltételezve tudja elemezni a forgattyús és kulisszás mechanizmusban az egyes elemek geometriai méreteinek (arányainak) hatását a hajtott tag sebességére, illetve sebességváltozásaira. - Tudja ábrázolni a hajtott tag sebességének és gyorsulásának változásait a lökethelyzet függvényében (adott geometriai méretű, állandó forgattyú-fordulatszámmal hajtott) forgattyús és kulisszás mechanizmusnál. - Tudja kiszámítani adott esetben a hajtott tag pillanatnyi és átlagsebességét, valamint holtponti gyorsulásait. - Tudja elemezni adott esetben a mechanizmusok egyes elemeire ható erők nagyságának változásait. - Ismerje a különféle mechanizmusok jellegzetes alkalmazási területeit, szerkezeti kialakításait. Csövek, csőszerelvények, tömítések és ábrázolásuk - Tudja megválasztani a különböző halmazállapotú, hőmérsékletű, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csővezetés anyagát. - A térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében tudja kiszámítani és a szabványból megválasztani a szükséges névleges átmérőjű csövet. - A cső anyagának, belső átmérőjének, valamint a csővezetékben áramló közeg nyomásának ismeretében tudja kiszámítani a cső szükséges minimális falvastagságát. - Ismerje és adott esetben tudja megválasztani a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását a velük szemben támasztott követelmények alapján. - Ismerje a közeg áramlását szabályozó, különféle típusú szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését, valamint tudja jellemezni a velük elérhető szabályozhatóság mértékét. - Ismerje a különféle közegeket szállító csővezetékek zavartalan üzemét biztosító egyéb szerelvények (légtelenítő, víztelenítő, hőmérséklet- és nyomásmérő, víz- és porleválasztók, biztonsági szelepek stb.) feladatát, szerkezetét, működését. Tengelykapcsolók és ábrázolásuk - Alkalmazás szintjén ismerje a különféle rendeltetésű tengelykapcsolók főbb szerkezeti kialakítását, működését, szerelési előírásait: = merev tengelykapcsoló (tárcsás, tokos, héjas stb.),

14 = rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós, acéltűs, acélszalagos stb.), = mozgékony tengelykapcsolók (körmös, Oldham stb.), = hajlékony tengelykapcsolók (Hardy-tárcsa, kardáncsukló stb), = súrlódó tengelykapcsolók (szárazlemezes, olajoslemezes, kúpos stb.), = hidrodinamikus tengelykapcsoló (tengelykapcsoló, nyomatékmódosító). - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló-szerkezetet. - Tudja méretezni a nyomatékátvitelkor igénybe vett szerkezeti elemeket. Hajtások és ábrázolásuk - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő hajtást. - Ismerje a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomatékátszármaztató elemeinek = anyagát, = igénybevételét, = geometriai és szilárdsági méretezési elvét, = az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. A fentieken kívül az egyes hajtásoknál tudja meghatározni - Dörzskerékhajtásnál = a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. - Laposszíjhajtásnál = a szíj szükséges hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az átviendő kerületi erő függvényében a szíjágak szükséges előfeszítésének nagyságát, = adott esetben az üzemszerű szíjcsúszást (slip), = a szíjfeszítő alkalmazásának szükségességét. - Ékszíjhajtásnál: = a szükséges ékszíj hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az alkalmazható minimális tárcsaátmérőt, = az ékszíjtárcsákban kialakítandó horony méreteit, = adott terhelési viszonyok mellett a párhuzamosan alkalmazandó szíjak darabszámát. - Hengeres egyenes- és ferdefogazatú, belsőfogazatú valamint kúpkerékhajtásnál = az elemi fogazás jellemzőit, = a kompenzált fogazás jellemzőjét és célját, valamint a szerszámelállítás hatását a fogak alakjára, = a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását, = az általános fogazás jellemzőit és célját. - Csigahajtásnál = a hajtás hatásfokának számítási módját, = az önzárás feltételét. - Lánchajtásnál = a különféle lánc- és lánckerék kialakításokat. A gyártási eljárások témakörében Tudja értelmezni a megmunkálási pontosság fogalmát, tudja jellemezni az egyes gyártási eljárásokat az elérhető méret-, alak- és helyzettűrések szempontjából, tudja definiálni a gyártásgeometriai alapfogalmakat. Tudja osztályozni a gyártási eljárásokat a részecskék kapcsolódásában beálló változás alapján. Alaklétrehozás - Tudja összehasonlítani gazdaságossági, az elérhető méretpontosság és felületminőségi szempontból az egyes öntési eljárásokat. - Tudja definiálni a ráhagyások, a minta, a forma és a mag fogalmakat. - Tudja jellemezni a homokformába történő öntést az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint a formázás módja szerint. - Tudja jellemezni az alábbi öntési eljárások gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait: = öntés homokformába, = héjformázás, = precíziós öntés, = kokillaöntés,

15 = nyomásos öntés, = folyamatos öntés. - Tudja jellemezni az öntvénytisztítás célját, eljárásait, a jellemző öntvényhibákat. - Tudja osztályozni a műanyagfeldolgozó eljárásokat a műanyagok hővel szembeni viselkedése alapján. - Tudja jellemezni a műanyagsajtoló eljárásokat, a sajtolási előkészítő műveleteket, a műanyagsajtoló eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok fröccsöntését, a fröccsöntő eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok extrudálását, az extrudálás gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a rétegelt anyagok előállítási módjait, felhasználási területeit. - Tudja jellemezni a porkohászat felhasználási területeit. - Ismerje a vákuumgőzölés célját, felhasználási területeit. Képlékenyalakítás - Tudja összehasonlítani a gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi valamint anyagszerkezetváltozási szempontból az egyes képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, tudja jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokkal alakítható anyagok jellemző tulajdonságait. - Tudja ismertetni a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárások hatását az anyag szerkezetére. - Tudja csoportosítani a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja jellemezni a kovácsoló eljárásokat. - Ismerje a kovácsolás szerszámait, műveleteit, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a képlékeny cső- és rúdgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a hengerlési folyamatot, ismerje a hengerlés szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hidegfolyatást, ismerje a hidegfolyatás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hajlítást, tudja kiszámítani a minimális hajlítási sugarat, a hajlítás erő-, munka- és teljesítményszükségletét. - Ismerje az anyagok viselkedését hajlításkor, a hajlítási műveleteket, a hajlítás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a mélyhúzást, tudja kiszámítani a forgástestek esetében a kiinduló tárcsaátmérőt, a szükséges húzások számát, a ráncfogó alkalmazásának szükségességét, a mélyhúzás erő-, munka- és teljesítményszükségletét. - Ismerje az anyagok viselkedését mélyhúzáskor, tudja csoportosítani a mélyhúzószerszámokat felépítésük szerint, a mélyhúzás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. Ismerje az egyéb képlékenyalakító eljárásokat (domborítás, peremezés, dombornyomás, szűkítő és bővítő nyomás), jellemző alkalmazási területüket, a felhasználható anyagokat, a jellemzően alkalmazott gépeket. Forgácsnélküli anyagszétválasztó eljárások - Ismerje a forgácsnélküli darabolás kézi és gépi módszereit, az anyag igénybevételét, az erőszükséglet csökkentésének módját, tudja kiszámítani a gépi ollóval történő darabolás erőszükségletét, ismerje az ollóval történő darabolás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja definiálni a kivágást és a lyukasztást, tudja jellemezni az alakítandó anyag igénybevételét, tudja elemezni a vágás feltételeit (pontosság, az alkatrész alakja, gazdaságosság), tudja kiválasztani gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb megoldást, tudja méretezni az alakadó elemeket, a szerszám nyomásközéppontját, tudja megkülönböztetni az egyes vágószerszám-típusokat, tudja jellemezni a vágószerszámok részeit kialakításuk, anyaguk szerint, tudja kiszámítani adott esetben az erő-, munka- és teljesítményszükségletet, ismerje gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az egyéb vágóműveleteket, azok gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. Anyagleválasztás forgácsolással - Tudja definiálni a forgácsolástechnológiai alapfogalmakat, tudja ábrázolni a forgácsolószerszámok élgeometriáját, tudja jellemezni a forgácsképződés folyamatát, a forgácsoláskor fellépő erőhatásokat, hőjelenségeket, a fajlagos forgácsolási ellenállást, a megmunkált felület minőségét, ismerje a forgácsolósebesség hatásait, a szerszámok kopási jelenségeit.

16 - Tudja számítani a különféle forgácsoló eljárások (esztergálás, fúrás, marás, gyalulás, vésés, üregelés, köszörülés) gépi fő- és mellékidejét, az adott forgácsolási művelet teljesítményszükségletét. - Tudja jellemezni a szerszámgépek külső mozgásgeometriáját, a hagyományos szerszámgépek feladat szerinti mozgásait (alakító, beállító, segéd), tudja megválasztani a jellegzetes felületek (külső és belső hengerfelület, síkfelület, alakos felületek) forgácsolással történő előállításának leggazdaságosabb módját, a vonatkozó balesetvédelmi szabályokat. - Ismerje a forgácsolószerszámok anyagának kiválasztási szempontjait, tudjon méretlánc, illetve bázisváltási számításokat végezni. - Tudjon CNC gépre megmunkáló programot készíteni. Anyagrészecskék leválasztása villamos úton - Ismerje az elektroeróziós megmunkálások elvét, jellemző felhasználási területeit. Anyagrészecskék leválasztása, szétválasztása kémiai úton - Ismerje a kémiai maratás elvi alapjait, alkalmazási területeit. - Ismerje a lángvágás feltételeit, tudja jellemezni a lángvágás folyamatát. Ismerje a vágópisztoly kialakítását, a kézi és gépi lángvágási módszereket. Anyagrészecskék leválasztása ultrahangos megmunkálással - Ismerje az ultrahangos megmunkálás elvi alapjait, alkalmazási területeit. Termikus megmunkálások - Ismerje a plazmasugaras, az elektronsugaras és a lézeres megmunkálás elvi alapjait, felhasználási területeit, fejlődési irányait. Egyesítő eljárások - Ismerje és tudja kiválasztani a konstrukciós előírások figyelembevételével a csavarkötés szerszámait. - Ismerje a szegecskötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. - Tudja jellemezni a forrasztás fajtáit, az alkalmazott kötőanyagot, jellemző felhasználási területüket, ismerje eszközeit, szerszámait, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hegesztést, a hegeszthetőség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismerje a technológiai lehetőségeket a hegesztési alakváltozások és feszültségek csökkentésére, a hegesztés során fellépő hibákat. - Tudja csoportosítani a hegesztő eljárásokat. - Tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat. - Tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat. - Tudja jellemezni a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját, tudja megkülönböztetni az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzőit, ismerje a különböző kémiai összetevők hatását az alapanyagra, a hozaganyagra és a heganyagra, az elektródavezetés és az elektróda szögének megválasztási szempontjait, tudja kiválasztani az alkalmazandó elektródát a velük szemben támasztott követelmények alapján, tudja megválasztani az alkalmazandó áramerősséget, ismerje a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés segédberendezéseit, szerszámait, védőfelszereléseit, a hegesztés munkavédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket, a poralatti fedettívű automatikus hegesztés befolyásoló tényezőit a varrat alakjára, ismerje a hegesztőporok jellemzőit. - Tudja jellemezni a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok szerepét, fajtáit, az egyes védőgázas ívhegesztő eljárásokat, alkalmazási területüket, az argonvédőgázas hegesztésnél a polaritás szerepét a beolvadás mélységére, ismerje az AWI, az AFI valamint a CO2 védőgázas hegesztő eljárásoknál alkalmazott eszközöket, gépeket, anyagokat, berendezéseket, segédanyagokat. - Tudja csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, ismerje az ellenálláshegesztések fizikai alapjait, tudja megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat, a pont-, a vonal- és a fóliahegesztést, ismerje az egyes acélfajták ellenálláshegesztésénél fellépő hatásokat, a varrat hibáit, a tompa-, a vonal- és a ponthegesztő gépek felépítését. - Ismerje a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat.

17 - Ismerje a ragasztás technológiáját, a ragasztás anyagait, berendezéseit. - Ismerje a sajtolókötés kialakítását, a szükséges fedés és felületi simaság szerepét, a sajtolás erőszükségletét, a nyomatéki terhelhetőség növelésének eljárásait. - Ismerje a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, a szükséges hőmérsékletkülönbség létrehozási módjait, szerszám, eszköz-, és segédanyag-szükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az anyaggal és alakkal záró kötések (ráolvasztás, beágyazás, betapasztás, kiöntés) technológiáját, szerszám, eszköz, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. Bevonó eljárások - Ismerje a korrózió fogalmát és lefolyását, a korrózió fajtáit, a bevonatok előkészítési eljárásait (mechanikai, vegyi), tudja jellemezni a fémes bevonatok készítési eljárásait galvanizálással, valamint tűzi úton, ismerje a nem fémes bevonatok készítésének anyagait, technológiáját, ismerje a bevonó eljárásokra vonatkozó balesetvédelmi előírásokat. Anyagtulajdonság változtatása - Tudja csoportosítani a hőkezelő eljárásokat, tudja jellemezni a hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait, tudja definiálni és megkülönböztetni az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismerje a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. - Tudja jellemezni a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. - Ismerje az ötvözőanyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait. - Tudja jellemezni az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismerje az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket. - Tudja jellemezni a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket. A géptan témakörében Emelőgépek és szállítóberendezések - Az emelendő, illetve szállítandó anyag halmazállapotától és egyéb fizikai jellemzőitől függően, valamint az anyagmozgatás színterének ismeretében tudja megválasztani az adott feladatnak leginkább megfelelő emelő, illetve szállítóberendezés típusát. - Ismerje és tudja értelmezni az emelő- és szállítógépeknél alkalmazott gépelemek (kötelek, láncok, álló- és mozgócsigák, csigasorok, kötéldobok, horgok, teherfelvevő- és megfogóberendezések stb.) igénybevételeit, fő geometriai jellemzői meghatározásának módját. - A fentiek érdekében ismerje és tudja jellemezni a különféle működtetésű és felépítésű egyszerű emelőgépek, álló-, futó- és forgódaruk, csúszdák, szállítógörgők, szállítószalagok, elevátorok, konvejorok, szállítócsigák és markolók szerkezeti kialakítását, működését, alkalmazási lehetőségeiket, valamint biztonságos üzemeltetésük feltételeit. Szivattyúk és légszállító gépek - A szállítandó közeg minősége (halmazállapota, vegyi összetétele, viszkozitása, gyúlékonysági hajlama, környezetszennyező hatása stb.), a szállítás térfogatáramának és időbeni változásának, valamint a megvalósítandó nyomásfokozás ismeretében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő gép típusát, geometriai és üzemi jellemzőit. - Ismerje a különféle szivattyúk és légszállító gépek üzeme során fellépő veszteségek fajtáit és eredetét, adott esetben tudja meghatározni (számítási, illetve mérési eljárásokkal) azok nagyságát és csökkentésük lehetőségeit. - Ismerje a különféle elven működő szivattyúk, kompresszorok, fúvók és ventilátorok szabályozási lehetőségeit, soros és párhuzamos kapcsolásuk feltételeit. - Ismerje a különféle elveken működő szivattyúk, ventilátorok, fúvók és kompresszorok szerkezeti felépítését, működését és zavartalan üzemeltetésük feltételeit, különös tekintettel a szivattyúk indításának nehézségeire, valamint az alkalmazandó biztonsági berendezéseket. - Ismerje a többfokozatú kompresszorok alkalmazása szükségességének okát, a közbenső fokozatok nyomásértékeinek számítási elvét, valamint a dugattyús kompresszorok hűtési rendszereit. - Adott esetben tudja megválasztani a szivattyút, illetve a légszállító gépet meghajtó motor fajtáját, és tudja kiszámítani annak teljesítményszükségletét.

18 - Adott szállítási paraméterek esetében tudja kiszámítani egy dugattyús szivattyú, illetve kompresszor fő geometriai méreteit. Belső égésű motorok - Indikátordiagramjuk alapján tudja jellemezni a négy- és kétütemű Otto- és dízelmotorok munkafolyamatait, azok működését, ismerje szerkezeti felépítésüket, fő részeinek anyagát és igénybevételét. - Ismerje a négy- és kétütemű motorok vezérlési rendszereit, a szelephézag fogalmát és állítási lehetőségeit. - Ismerje az Otto-motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerében az egyes elemek feladatát, szerkezetét és működését, a különböző főfúvókarendszereket, valamint a kiegészítő berendezések feladatát, szokásos kialakítását és a különféle benzinbefecskendezési rendszereket. - Ismerje az Otto-motorok gyújtási rendszereit, az előgyújtás és szabályozásának szükségességét és megoldásait, a gyújtógyertya szerkezetét, főbb jellemzőit és a többhengeres motorok gyújtási sorrendjének lehetőségeit. - Ismerje a dízelmotorok égéstér-kiképzési megoldásait, a hőfelesleg és a gyulladási késedelem fogalmát, a tüzelőanyag-ellátó rendszerében az egyes elemek feladatát, szerkezetét és működését. - Tudja elemezni a belső égésű motorok hőmérlegét, a különféle kenési és hűtési rendszereket. - Tudja meghatározni a motor fő méreteit az effektív középnyomás alapján. - Tudja elemezni a motor teljesítményének alakulását az egyéb paraméterek változásának függvényében. - Tudja indokolni a dízelmotorok fordulatszám-szabályozásának szükségességét. - Ismerje a belső égésű motorok fékpadi vizsgálatának célját, tudja azt elvégezni és a mért adatokat kiértékelni (fordulatszám, teljesítmény, nyomaték, fogyasztás, fajlagos fogyasztás, rugalmasság). Gőzkazánok, gőzturbinák, gázturbinák - Ismerje a különböző halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésére szolgáló tüzelőberendezéseket, azok hőteljesítményének számítási eljárásait. - Tudja megkülönböztetni és jellemezni a különféle rendszerű gőzkazánokat. - Tudja elemezni a kazánba kerülő tápvíz túlhevített gőzzé való átalakulásának folyamatát a különféle rendszerű gőzkazánokban. - Ismerje a gőzkazánok üzemeltetése során fellépő veszteségek okait és azok csökkentésének lehetőségeit. - Ismerje a gőzkazánok kiegészítő és biztonsági berendezéseit, a kazánszerelvényeket. - Tudja elemezni a gőzturbinákban lejátszódó energiaátalakulás folyamatát. - Ismerje a különböző gőzturbinák szerkezeti felépítését, működését, szabályozásuk lehetőségeit. - Ismerje a gázturbinák működési elvét, fajtáit, szerkezeti felépítését. Erőművek - Ismerje az erőművek feladatát, a különféle erőművek fő szerkezeti egységeit. - Ismerje a vízenergia hasznosításának lehetőségeit adott vízmennyiség és esésmagasság esetében. - Ismerje a szabadsugár és a réstúlnyomásos vízturbinák működési elvét, fajtáit és szerkezeti felépítését. - Ismerje és tudja jellemezni a különféle vízturbinák szabályozási lehetőségeit. - Ismerje a hőerőművek csoportosítását a felhasznált energiahordozók jellemzői alapján. Megmunkálógépek - Ismerje a fémipari forgácsoló szerszámgépek fő típusait, fő szerkezeti részeinek anyagát, rendeltetését, igénybevételeit, a fő- és mellékhajtóművük szokásos kialakításait, kapcsolatukat biztosító szerkezeti megoldásokat. - Tudja megszerkeszteni a szerszámgépek hajtóműveinek jellemző ábráit. - Tudja elvégezni a szerszámgépek hajtóműveinek kinematikai és terhelhetőségi vizsgálataival kapcsolatos számításokat. - Ismerje a képlékeny hideg- és melegalakító gépek fajtáit, fő szerkezeti részeit, mozgásviszonyait, igénybevételeit. - Ismerje a numerikus vezérlésű szerszámgépek egységeit, a numerikus vezérlés alapfogalmait. - Ismerje az integrált gyártórendszerek fő elemeit, felépítésük elvét, az adatfeldolgozó rendszer szerepét. Hűtőgépek és klímaberendezések - Ismerje a mesterséges hűtés elvét, a fordított hőáramlás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. - Ismerje a kompresszoros és abszorpciós hűtőgépek szerkezeti kialakítását, működését. - Ismerje a hűtőgépekben alkalmazott hűtő- és oldóanyagokkal szemben támasztott követelményeket, a leggyakrabban alkalmazott hűtő- és oldóanyagokat. - Ismerje a klímaberendezések működési elvét, szerkezeti részeit, az üzemeltetés feltételeit. Épületek fűtése, vízellátása, csatornázása

19 - Tudja kiszámítani a hőátadás, a hővezetés és a hősugárzás útján időegység alatt átszármaztatható hőmennyiséget. - Ismerje a gyakorlatban alkalmazott lég- és sugárzó fűtési megoldásokat. - Ismerje a központifűtés-rendszerek fajtáit, a melegvíz- és gőzfűtő rendszereket, azok fő jellemzőit, szerkezeti egységeit, biztonsági és kiegészítő berendezéseit, biztonságos üzemeltetésük feltételeit. - Ismerje a közműhöz csatlakozó és a saját vízforrásból táplált vízellátó rendszerek fő szerkezeti egységeit. - Ismerje az épületek belső csőhálózatának kialakítását a hideg- és a melegvízellátás biztosítására. - Ismerje az épületek csapadék- és szennyvízelvezető rendszerének kialakítási elvét és a közcsatorna hálózatba csatlakoztatás megoldásait. - Ismerje a közcsatorna- hálózat kialakításának elvét. Közúti és vasúti járművek - Ismerje a teherszállító közúti járművek típusait, szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit. - Ismerje a speciális áruk szállítására alkalmas közúti járművek szerkezetét. - Tudja kiszámítani adott terhelés, járműsebesség és útviszonyok mellett a közúti jármű vontatási ellenállásait, vonóerő- és teljesítményszükségletét. - Ismerje a vasúti vontató és vontatott járművek felépítését, fajtáit, szerkezeti kialakítását. - Ismerje a speciális áruk szállítására alkalmas vasúti kocsik fajtáit, szerkezeti felépítését és alkalmazását. - Ismerje a közúti és a vasúti áruszállítás megszervezésének forgalmi irányelveit. - Ismerje a kombinált fuvarozás megvalósításának feltételeit. Az irányítástechnika és automatika témakörében Irányítástechnikai alapfogalmak - Tudja definiálni az automatizálás alapfogalmait. - Tudja jellemezni és elemezni az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit. - Tudja megkülönböztetni a kézi és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést. - Tudja alkalmazni az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti-, működési- és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, az irányítástechnikai rendszerek vázolásához. - Tudja értelmezni, megkülönböztetni az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), tudja ezeket alkalmazni irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére. - Tudja definiálni a tagot. - Tudja definiálni és jellemezni a különböző irányítástechnikai tagokat. - Ismerje a tagok és az irányítási folyamatok matematikai jellemzését, tudja elemezni az irányítástechnikai tagok viselkedését, tudja értelmezni a matematikai elemzést irányítási feladatok megoldásánál. - Tudja értelmezni a vezérlési vonal, illetve a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit, tudja alkalmazni a fogalmakat különböző irányítástechnikai feladatok megoldásánál. - Tudja jellemezni, elemezni és leírni a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait. - Tudja jellemezni, elemezni és leírni az irányító (vezérlő és szabályozó) berendezések működését, zavarelhárító hatásukat, tudja alkalmazni ismereteit különböző irányítási feladatok megoldására. Irányítástechnikai eszközök és berendezések működésének elemzése, magyarázata, jellemzése - Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, alkalmazásuk feltételeit. - Tudja kiválasztani a segédenergiát irányítástechnikai feladatok megoldásához. - Tudja jellemezni a gépipari gyakorlatban alkalmazott legfontosabb pneumatikus, hidraulikus, villamos, elektropneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését; tudjon jellemző egyszerű vázlatrajzokat készíteni. - Ismerje és tudja kiválasztani a gépipari gyakorlatban előforduló fontosabb paraméterek (nyomás, erő, áramerősség, feszültség, ellenállás, fordulatszám, hőmérséklet, folyadékszint stb.) szabályozásának gyakorlati megoldásait. - Ismerje az irányítástechnikában alkalmazott műszerek, berendezések, szerkezeti egységek = biztonságos működtetésének, üzemeltetésének feltételeit, = szerelésének és karbantartásának műveleteit, = a hibafeltárás és a hibaelhárítás lehetőségeit. - Tudja leolvasni az irányítástechnikában alkalmazott műszereket, táblaműszereket. - Tudja értékelni a leolvasott eredményeket, és ezek alapján tudjon beavatkozni az automatizált folyamatokba. A műszaki mérések témakörében - Tudja definiálni a méréstechnikai alapfogalmakat, tudja jellemezni a méréshez felhasznált mérőeszközöket és

20 mérőműszereket. - A gyártmány megfelelő minőségének ellenőrzése és biztosítása érdekében a kiinduló anyagok vizsgálatához, a gyártás közbeni mérésekhez, a végtermék beszabályozásához tudja a célnak megfelelő mérési, ellenőrzési eljárást kiválasztani. - Tudja a mérést előkészíteni, ismerje és alkalmazza a mérés során a biztonságtechnikai előírásokat. - Tudja a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek, berendezések, szerszámok és mérőeszközök, valamint gépek és tartozékaik jellemző paramétereinek vizsgálatához és az esetleges hibák feltárásához szükséges méréseket, ellenőrzéseket elvégezni. - Tudjon mérési jegyzőkönyvet készíteni, tudja a mért értékeket elemezni, a szükséges következtetéseket levonni. - Tudja szakszerűen végrehajtani az alábbi méréseket = geometriai mérések - mérőhasábok ellenőrzése, - közvetlen mérés mérőhasábbal, - beállítás mérőhasábbal, - mérés tolómérővel, mikrométerrel, - méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése mérőórával, illetve finomtapintóval (miniméter, ortotest, mikrokátor, villamos finomtapintók), - hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal, spirálmikroszkóppal, - alakellenőrzés profilprojektorral, - hosszmérés, alakellenőrzés fényinterferenciával, - pneumatikus hosszmérés, - szögek mérése szögmérőtesttel, szögmérőlap-készlettel, - szög mérése szögmérőlapokkal és indikátorórával, - mérés, beállítás szinuszvonalzóval, - idomszeres mérés, - menetek mérése idomszerrel, menetmikrométerrel, - kúpok ellenőrzése idomszerrel, mérőcsapokkal, - fogaskerekek ellenőrzése (fogvastagság, osztókör futáspontosság, evolvens vizsgálata), - felületi érdesség meghatározása etalonnal, villamos elven működő érdességmérőkkel; = anyagszerkezeti vizsgálatok, anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata - acélanyagok mikroszkópi vizsgálata, - szakítóvizsgálat, - rugalmassági modulus meghatározása, - fajlagos ütőmunka meghatározása, - keménységvizsgálati eljárások (Brinell, Rockwell, Vickers, Shore), - hajlítóvizsgálat; = anyagok egyéb fizikai jellemzőinek vizsgálata - égéshő és fűtőérték meghatározása, - füstgázelemzés, - kenőolaj viszkozitásának meghatározása; = az anyagok technológiai tulajdonságainak vizsgálata - hajtogatóvizsgálat, - mélyhúzhatósági vizsgálat; = hibakereső vizsgálatok - festékdiffúziós repedésvizsgálat, - mágneses repedésvizsgálat; = géptermi mérések - körforgó szivattyúk szerkezetének vizsgálata, fojtási görbe felvétele, - dugattyús kompresszorok szerkezetének vizsgálata, indikátor diagram elemzése, - dugattyús belső égésű motorok szerkezetének vizsgálata, fékpadi mérések, - állandó löketű adagolószivattyú szerkezetének vizsgálata, a befecskendezési lökethelyzet és a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségének szabályozása, - befecskendező porlasztók szerkezetének vizsgálata, befecskendezési nyomás beállítása, - szerszámgépek pontossági vizsgálata, - hajtóművek terhelhetőségi vizsgálata; = villamos mérések