A robbanásbiztonság alapelvei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A robbanásbiztonság alapelvei"

Átírás

1 A robbanásbiztonság alapelvei

2 A brosúra összeállítása az aktuális szabványok és előírások figyelembevételével történt, a hivatkozott szabványok magyar címeit csak a kiadás időpontjáig magyar fordítással rendelkező szabványok esetén adtuk meg. A műszaki előírásoknak és törvény szerinti szabályoknak megfelelően javított verzió előkészítés alatt. Nyomdai és egyéb hibák nem jogosítanak fel kár esetén követelésre. Minden jog fenntartva, különösen a másolás, terjesztés és fordítás esetén. BARTEC brochure Basic concepts for explosion protection - 7. revised edition - Version 2008 HU

3 Tartalom A robbanásvédelem műszaki fejlődése 2 Robbanásvédelem 4-10 Robbanás 4 A robbanás alapjai 4 Robbanási tartomány 4 A robbanás megelőzése 5 Elsődleges robbanásvédelem 5 A három tényező 6 Éghető anyagok 6 Oxigén 7 Gyújtóforrások 8-10 Védelmi alapelvek Áttekintés 11 Nem műszaki intézkedések 12 Tervezési szabványok 12 Szabványok A zónabesorolás fontossága és előnyei 17 Robbanási paraméterek 18 Gyulladási hőmérséklet hőmérsékleti osztály 19 Különböző típusú porok gyulladási hőmérsékletei 20 Minimális gyújtási áramarány Kísérletileg biztonságos maximális résvastagság Robbanási alcsoport Védelmi módok Általános követelmények 23 Nyomásálló tokozat Ex d 24 - Tokozat általi védelem Ex td 25 - Tokozott megszakító berendezés Ex nc 25 - Nem-gyújtó komponens Ex nc 25 Túlnyomásos védelem Ex p, Ex pd, Ex p 26 - n-túlnyomás Ex pz 26 Védelem kitöltőanyaggal Ex q 27 Olaj/Folyadék alá merítés Ex o, Ex k 27 Fokozott biztonság Ex e 28 - Nem szikrázó eszköz Ex na 28 - Konstruktív védelem Ex c 28 Védelem kiöntőanyaggal Ex m, Ex md 29 - Hermetikusan lezárt eszköz Ex nc 29 - Tokozott eszköz Ex nc 30 - Szigetelt eszköz Ex nc 30 Gyújtószikramentes védelem Ex i, Ex id 31 - Kialakításból eredő védelem Ex g 31 - Energiakorlátozott áramkör Ex nl 31 Korlátozott szellőzésű tokozat Ex nr, Ex fr 32 Gyújtóforrások ellenőrzéséből Ex b 32 fakadó védelem Jelölés A jelölés tartalma Megfelelőség 35 EK direktívák /9/EK Direktíva /92/EK Direktíva

4 Műszaki fejlődés A robbanásvédelem műszaki fejlődése A 19. században villamos készülékek sorát vezették be az ipar különböző területein és a háztartásokban. Ezután a metán és a szénpor jelenléte a szénbányákban azonnal a robbanásvédelem műszaki fejlesztésére sarkallt. A villamosság előnyei olyan jelentősek voltak, hogy nagyon intenzív munka kezdődött, hogy megtalálják a robbanásveszélyes atmoszféra és a villamos készülék használatából adódóanmeglévő gyújtóforrás biztonságos elválasztásának a módját, így megelőzve a robbanást. Gyártó Tervezési szabályok Minden résztvevő Személyes felelősség és elővigyázatossági intézkedések Törvényhozás Tervezési szabályok Felhasználó Direktívák A kezdeti keserű tapasztalatok után, a bányalégrobbanások előfordulását nagy mértékben sikerült csökkenteni, és ellenőrzött, nagyon magas biztonsági előírásoknak megfelelő villamos készülékeket kezdtek használni. Napjainkban, szerencsére, a villamos gyújtóforrások okozta balesetek számossága alacsony. A fejlesztésbe és gyártásba befektetett összegek és a törvényszerű szabályozás sikeresnek bizonyult, és a gyakran feltett megérte a hatalmas befektetést kérdésre igennel kell feleljünk. Bármilyen hanyagság egyenlő mértékű a büntetendő nemtörődömséggel. Sajnos még mindig előfordulnak olyan robbanások, amelyek demonstrálják a robbanás pusztító hatását, mind az embereken, mind az üzemekben. A gyújtóforrásokkal kapcsolatos megoldásokat többnyire másodlagos robbanásvédelemnek szokták emlegetni és a prioritást azok a megoldások kapják melyeket elsődleges robbanásvédelemnek nevezünk, mint például: a nem gyúlékony anyagokra történő figyelemfelkeltés, amelyek nem tudnak robbanásveszélyes elegyet képezni. Azonban, nem mindig lehetséges a robbanásveszélyes anyagok kizárása, mint a metán vagy szénpor a bányák esetén, vagy a benzin -illetve a jövőben talán- hidrogén a gépjárművekben. Ilyen esetekben a védelmet és a biztonságot olyan készülékek biztosítják, amelyek megbízhatóan védettek a robbanás ellen. Napjainkban, a robbanásbiztos termékek fejlesztése jócskán meghaladja a villamosmérnöki területet. Ahogy a további fejezetekben bemutatjuk, a jövőben a nem-villamos termékek esetén is szükség lesz bizonyos vizsgálatok elvégzésére vagy legalább értékelésre. Ebben az esetben a gyártók hosszú évekre visszanyúló villamos készülékek gyártása terén szerzett robbanásvédelmi tapasztalatai különösen fontosak lesznek és most is hasznosak a nem-villamos készülékgyártók számára. Ezen gyártók gyakran vásárolnak villamos eszközöket, amelyek automatikusan lehetővé teszik a kapcsolatfelvételt velük. Nagyon sok olyan alkalmazás van, amelyek robbanásbiztos termékeket igényelnek. A villamos robbanásvédelem több mint 100 éve alatt alapelvek és műszaki megoldások sorát fejlesztették ki, amelyek lehetővé teszik villamos méréstechnika alkalmazását még olyan helyeken is például reaktorok belsejében ahol robbanásveszélyes elegy folyamatosan jelen van. A bányászati alkalmazások voltak a legelsők. A földgáz és az ásványi olaj bányászata és feldolgozása széles tárházat biztosít a robbanásbiztos készülékek alkalmazása számára. A szerves vegyipar, a festékgyártás és a gyógyszergyártás mindegyike robbanásveszélyes folyadékokkal és gázokkal dolgozik. A biogáz termelése és feldolgozása és a szeméttelepek ökológiai felhasználása miatt az új alkalmazások folyamatos fejlődésben vannak. A hidrogén felhasználása egyre többször beszédtéma, kísérletek folynak, és a szakkiállításokon is jelen van. 2

5 Műszaki fejlődés Nemzetközileg egységes villamosmérnöki tervezési szabályzatot hoztak létre az IEC szabványok formájában és a jelentéseket is egységesítették, többnyire a CENELEC szabványnak megfelelően. Az IEC, CENLEC és DIN szabványokban használatos számozási sorrend most kerül szabványos formába. Ez az újraszervezés rengeteg változást foglal magába, de a munka könnyebbé válik a jövőben. A 94/9/EK direktívában az Európai Únió létrehozott egy kötelező erejű, egységes tervezési előírást a robbanásbiztos rendszerek, készülékek és alkatrészek számára és e direktíva alapját az EN szabványok adják hivatkozva a fentiekre és a CENELEC és CEN szabványügyi hivatalokra. Ezen szabványok segítségével a gyártó feltételezheti a tervezés és a robbanásbiztossági értékelés alatt, hogy biztonságos, robbanás-biztos rendszert, eszközt vagy alkatrészt fejlesztett ki, amely megfelel a 94/9/EK direktívának, és amely az egységes és kötelező érvényű kritériumok szerint kerül bevizsgálásra egy az EU által minősített vizsgáló állomáson. Ha a vizsgálati előírások sikeresen teljesültek, az EU által kijelölt vizsgáló állomás kiad egy ún. típusengedélyt, amely biztosítja a szabványos formátumot Európában, tekintettel a robbanásbiztos eszköz elvárt biztonságára, a legmagasabb vagy emelt biztonsági szinttel. Ezek a gyártó által biztosított EU-s típusengedélyek vagy értékelések az előfeltételei a magas vagy emelt biztonsági szintű rendszerek, készülékek és komponensek gyártásának és forgalmazásának. Hasonlóan egységes minőségi előírások szerepelnek a 94/9/EK direktívában a telepítésről és javításról, hogy ez a biztonságos állapot fenntartható legyen. A műszaki paramétereket is az EN szabványok definiálják. A robbanásveszélyes berendezések egységes osztályozása adja a rendszerek és eszközök kiválásztásának és osztályozásának az alapját, a telepítésüket is beleértve. A megfelelő EN szabványok elkészülnek és egységessé válnak lépésről lépésre, ahogy az 1999/92/EK direktívának megfelelően készülnek. Ennek az EK direktívának megfelelően, egy Ex-es dokumentum az alapja egy potenciálisan robbanásveszélyes üzem felépítésének és üzemeltetésének. Csak egy ilyen dokumentum teszi lehetővé a rendszerek, készülékek és alkatrészek kiválasztását, a telepítését, üzemeltetését, karbantartását és végső fokon a szabvány követelményei szerinti javítását a robbanásvédelemnek megfelelően. A direktívák eggyé váltak a nemzeti előírásokkal Németországban pl.: a Készülék Biztonsági Törvényben (GSG) és az Ipari Egészségügyi és Biztonsági Rendelettel (BetrSichV). A 94/9/EK direktíva egységes kötelező előírásokat fogalmaz meg, míg a 99/92/EK direktíva nemzeti implementációja a minimális követelményeket tartalmazza, amelyeket egy nemzeti szinten tovább lehet szigorítani. A fentebb említett két direktíva használatával egy következetes rendszer hozható létre, amely sikeresen lehetővé teszi a robbanás megelőzését az emberek, a környezet és az anyagi javak hatásos védelmének érdekében. A BARTEC biztonsági rendszereket, eszközöket és alkatrészeket fejleszt és gyárt, projekteket és megoldásokat kínál, illetve megvalósítja azokat. Cégünk jelmondata: BARTEC az emberek és a környezet védelme érdekében a komponensek, rendszerek és üzemek biztonságával 3

6 Robbanásvédelem Robbanásvédelem Robbanás oxigén A robbanás definíciója: egy hirtelen bekövetkező reakció, amely gyors fizikai vagy kémiai oxidációval vagy bomlással együtt hőmérséklet- és/vagy nyomásváltozást okoz. A legismertebb reakciók a gyúlékony gázok, gőzök vagy porok és a levegőben található oxigén között játszódhatnak le. robbanás A robbanás alapjai Szabályszerűen, hogy robbanás keletkezzen a normál légkörben, három tényezőnek kell egy időben jelen lennie: gyújtóforrás éghető gázok éghető anyag oxigén (levegő) gyújtóforrás A gyártási helyeken és munkahelyeken, robbanásveszélyes terület alakulhat ki, ahol csak a robbanás első két előfeltétele teljesül. Tipikus robbanásveszélyes területek vannak a vegyi üzemekben, finomítókban, festékgyárakban, festő üzemekben, tisztító berendezéseknél, malmokban, őrölt vagy más éghető porok tárolására szolgáló épületekben, tartályparkokban, éghető gázok, folyadékok és szilárd anyagok töltésére szolgáló területeken. A két első tényezőnek az éghető anyagnak és levegőnek elegendő mennyiségben kell jelen lennie a robbanásveszélyes közeg kialakulásához. A robbanásvédelem törvényszerű definíciói a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokból származtatva a munkahelyi környezettel állnak kapcsolatban. Ezen okok miatt, a robbanásvédelem fajtái általánosságban a levegő oxigénjével történő reakciók felfedésére korlátozódnak. Az oxidációs folyamatok normális esetben hőmérséklet és nyomásemelkedést okoznak, ezért teljesítik a robbanás ismérveit. Általánosan elfogadott tény, hogy egy zárt térben lévő 10 l mennyiségű robbanásveszélyes keverék károkat, sebesüléseket képes okozni különösen az emberi szervezetben. Ezen ok miatt, minden olyan terület, ahol ilyen mennyiségű robbanásveszélyes keverék összegyűlhet, robbanásveszélyes terület besorolást kap. Más vegyületek, mint például a klór - hidrogénnel reakcióba kerülve szintén képesek robbanóképes elegyet létrehozni, ami már a múltban robbanásokhoz is vezetett. Azonban, mivel ezek a reakciók általában tartályok vagy reaktorok belsejében játszódnak le, az üzemek biztonságával illetve környezetre gyakorolt hatásukkal állnak kapcsolatban, ezért az EU gépesítési direktívájában és a baleseti analízisben foglalkoznak velük. Robbanási tartomány A belsőégésű motorban a három tényező jó hatásfokkal működik együtt: az üzemanyag, a levegő/oxigén és a gyújtó szikra egy robbanást idéz elő a zárt henger belsejében. Hogy ez létrejöjjön az üzemanyag-levegő keveréknek helyesnek kell lennie. Ha az üzemanyagtank kiürült, a levegőszűrő eldugult vagy a gyújtás nem működik, azaz ennek az ellenőrzött, hasznos robbanásnak egyik komponense hiányzik, a motor nem fog beindulni. A levegővel kevert éghető anyagok rendelkeznek egy alsó és egy felső robbanási határral, ezen határok között található a robbanási tartomány. A munkahelyek biztonságának meghatározásakor az alsó robbanási határ a legfontosabb érték, ezen értéktől 20%-kal kisebb lehetséges koncentrációt gyakran biztonságosnak lehet venni. 4

7 Robbanásvédelem A robbanás megelőzése A robbanásbiztos termék képes a robbanási előfeltételek egyikének a gyújtóforrásnak a kizárására, és ebben a formában fontos a szerepe a robbanásvédelem érdekében. A háztartásokban, az építési előírások biztosítják, hogy normális működtetés esetén robbanásveszélyes légkör nem alakulhat ki. Ezen előírások tudatos korlátozása, mint például a tervezett, akadálytalan éghető gázok áramlása, vagy a szellőzés redukálása robbanáshoz vezethet, ha egy gyújtó forrás szintén jelen van. A legkönnyebb és legegyszerűbb módszer a kis méretű és biztonságos robbanás megértésére a gázöngyújtó vizsgálata. Amikor a gyújtó szelepét nyitják, egy kis mennyiségű gyúlékony gáz távozik. Ez a gáz keveredik a környező levegővel, a tűzkő szikrája begyújtja a keveréket, és egy gyenge hang hallható az égésé. A szeleptől kissé távolabb az éghető gáz már olyan kis mennyiségben van jelen, hogy a robbanás és a láng csak a szelep közvetlen környezetére korlátozódik. Más szóval, az öngyújtó kialakítása biztosítja a biztonságos működtetést. A robbanás hatása zárt térben és nem légköri körülmények között pl.: növelt nyomásviszonyok mellett gyakran még erőteljesebb. Elegendő csak a gépjárművek motorjainak hasznos alkalmazására gondolnunk. Hatásos robbanásvédelem eléréséhez, hogy elkerüljük a nem kontrollált robbanást, amely nem szándékos és ezért hajlamos katasztrofális következményekkel járni, szükséges a három tényező közül egyet távol tartani. A BARTEC termékek megakadályozzák, hogy a gyújtóforrások kialakuljanak, vagy olyan források keletkezzenek, ahol elektromosság található egy robbanásveszélyes környezetben és ezzel hatásosan megelőzik a robbanás kialakulását, mivel a másik két tényezőt a levegő oxigénjét és gyakran a gyúlékony anyagot nem lehetséges megbízhatóan és folyamatosan kizárni a munkahelyekről. Elsődleges robbanásvédelem Az elsődleges robbanásvédelem célja az éghető anyag vagy atmoszferikus oxigén helyettesítése vagy a mennyiségek olyan szintre történő csökkentése, ahol a robbanásveszélyes keverék keletkezésének veszélye nem áll fenn. Fokozott levegő keringtetés, levegővel történő öblítés elérhető strukturális megoldásokkal; mint pl.: a töltőállomások nyitott kialakítása miatt a robbanásveszélyes keverék kis mennyiségben van jelen. Az atmoszferikus oxigén kiváltása nem lehetséges megoldás olyan területeken, ahol emberi munkaerőre van szükség. Ezen okból kifolyólag az ilyen területeken használható megoldások a következőkre korlátozódnak: a robbanásveszélyes keverék képzésére alkalmas éghető anyagok eltávolítása vagy korlátozása az éghető anyagok kibocsátásának és így a robbanásveszélyes keverék kialakulásának megszüntetése vagy korlátozása, a szerelvények belsejében és külsején, például: - a koncentrációjuk korlátozásával - tokozatok használatával, amelyek inertizáló anyaggal feltöltöttek - természetes vagy mesterséges szellőztetéssel - koncentrációfigyeléssel, egy gázérzékelő rendszerrel, amely figyelmeztetést ad/ vagy lekapcsolja a rendszert 5

8 Robbanásvédelem A három tényező Éghető anyagok Az éghető anyagok lehetnek gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak. A munkahelyekkel kapcsolatosan általánosságban a légköri oxigénnel történő kölcsönhatásukat kell figyelembe venni. Szén Hidrogén Éghető gázok Az éghető gáz lehet kémiai elem mint pl.: a hidrogén, amely nagyon kis befektetett energiával kölcsönhatásba hozható az oxigénnel. Az éghető gázok gyakran szénből és hidrogénből álló vegyületek. Ezek a gázok csak nagyon kicsi energiát igényelnek a légköri oxigénnel történő reakcióhoz. A gőz a folyadék olyan része ha az éghető folyadékok robbanásvédelméről van szó amely a környező levegőbe párolgott a folyadék felszínén kialakult gőznyomás eredményeként, a folyadéksugár vagy a folyadékcseppek körül. A ködök speciális típusba sorolhatóak, de a robbanási viselkedése miatt, a gőzökkel hasonlóan kezelhetőek a biztonsági szempontok teljesítése céljából. Benzin Éter Éghető folyadékok Az éghető folyadékok gyakran szénhidrogén vegyületek, mint az éter, aceton, vagy petróleum. Ezen anyagok elegendő mennyisége képes gőz halmazállapotúvá válni, már szobahőmérsékleten is, és így robbanásveszélyes keverék jön létre a folyadék felszínén. Más folyadékok felszínén ilyen légkör csak magasabb hőmérsékleten keletkezik. Atmoszferikus körülmények között ez a folyamat erőteljesen függ a folyadék hőmérsékletétől. Nitrogén Oxigén Aceton Ezen okból kifolyólag a lobbanáspont vagy inkább a lobbanási hőmérséklet, egy fontos tényező, amikor éghető folyadékokról van szó. A lobbanáspont arra a legalacsonyabb hőmérsékletre utal, amelynél az éghető folyadék, megfelelő vizsgálati körülmények között, képes elegendő gőzt képezni a felületén, és ezt a gőz-levegő keveréket egy megfelelő gyújtóforrással meg lehet gyújtani. A lobbanáspont fontos tényező a robbanásveszélyes területek osztályozásához. A magasabb lobbanásponttal rendelkező éghető anyagok kevésbé veszélyesek, mint azok amelyek lobbanáspontja szobahőmérséklettel egyező vagy az alatti. Éghető anyag porlasztásakor, köd keletkezik, amely nagyon kis cseppekből áll nagyon nagy teljes felülettel, ahogyan ez ismerős lehet a flakonok vagy festőműhelyek esetén. Ilyen ködfelhő robbanhat. Ilyen esetben a lobbanáspont kevésbé fontos. Az éghető anyagból származó finom ködök esetén a viselkedésük nagyjából a gőzök ismert viselkedéséből származtatható. 6

9 Robbanásvédelem Éghető szilárd anyagok A por, szálas vagy pehely formájú szilárd anyagok is reakcióba lépnek az atmoszféra oxigénjével, és ezáltal katasztrofális robbanást okozhatnak. Normál esetben több energia szükséges a robbanás aktiválásához, mint a gázok és gőzök esetében. Azonban, amikor a gyulladás bekövetkezik, a reakció által termelt hő és nyomásértékek magasabbak. A szilárd anyag vegyi tulajdonságain kívül a részecskék finomsága és a teljes felület, amely növekszik a finomsággal, játszik fontos szerepet. A jellemzők, azok a folyamatok, amelyek közvetlenül a szilárd anyag felületén történnek. A paraffin-viasz gyertya meggyújtása és eloltása szemlélteti a szilárd anyaggal rövid idő alatt bekövetkező folyamatok sorozatát, amelyet egyszerű formában nehezen lehet bemutatni. Liszt por Egy kísérlet bemutatja, hogy amikor a gyertya kanócát meggyújtják, a paraffinviasz megolvad, és aztán gőzzé válik, és ez a gőz táplálja a lángot. A gyertya eloltása után, a paraffin gőz még érezhető, a megolvadt viasz megszilárdul, és a paraffin gőz eloszlik. Ettől kezdve a paraffin-viasz gyertya újra ártalmatlan tárgy. A por nagyon eltérően viselkedik, attól függően, hogy akár lerakódott rétegben van jelen, vagy összefüggő porfelhőt alkot. A lerakódott por meleg felületen hajlamos izzásba jönni, míg a lokálisan vagy meleg felülettel történő érintkezés által begyújtott porfelhő azonnal robban. A porrobbanások gyakran felkavart izzó porrétegek következményei, amelyek már magukban hordozzák a gyújtáshoz szükséges energiát. Amikor egy ilyen réteget felkavarnak, például mechanikus tisztítási folyamatokkal szállítás során, vagy nem megfelelő oltási kísérlet folyamán, az porrobbanáshoz vezethet. Fa por Cukor por Egy gáz- vagy gőz/levegő robbanás szintén felkavarhatja a port, ami gyakran vezet az első, gáz-robbanás után egy második, por-robbanáshoz. Szénbányákban a metán/bányalég-robbanások sokszor kiváltottak szénpor-robbanásokat, amelyek következményei sokkal súlyosabbak voltak, mint az eredeti bányalég-robbanásé. Oxigén Oxigén O 2 O 2 Oxigén A levegőben található oxigén az éghető anyag bizonyos mennyiségét képes oxidálni/ elégetni. Az arány elméleti úton meghatározható, melynek a neve sztöchiometrikus keverék. Amikor az éghető anyag és a rendelkezésre álló oxigén mennyisége ehhez a helyes arányhoz közeli, a robbanás hatása hőmérséklet és nyomásemelkedés - a legpusztítóbb. Amennyiben az éghető anyag mennyisége túl kevés, az égés nehezen terjed, vagy meg is áll. Hasonló a helyzet, ha az éghető anyag mennyisége túl sok a levegőben lévő oxigén mennyiségéhez képest. Minden éghető anyag rendelkezik robbanási tartománnyal, amely természetesen függ a rendelkezésre álló aktiválási energiától. Ezt általában a keverék villamos szikrával történő begyújtásával állapítják meg. A robbanási tartományt szegélyezi az alsó és felső robbanási határ. Ez azt jelenti, hogy e szint alatt illetve fölött nem következik be robbanás. Ez a tény használható ki az éghető anyag levegővel történő elégséges felhígításával vagy a levegő/oxigén készülékbe való bejutásának megakadályozásával. Ez a második lehetőség azonban nem vagy csak korlátozásokkal lehetséges olyan helyeken ahol emberi munkaerőre időről időre szükség van, és ezért inkább csak technológiai gépeknél alkalmazzák. 7

10 Robbanásvédelem Gyújtóforrások A technológia gépek nagy mennyiségű gyújtóforrással rendelkeznek. A következő áttekintésben szereplő gyújtóforrások mögött szereplő számok az alapszabvány megfelelő fejezetére utalnak: (MSZ) EN : 1997 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan. Forró felületetek (5.3.2) keletkeznek a rendszerek, készülékek és komponensek normál működése közben fellépő energiaveszteségek miatt. Fűtőtestek esetén ez szándékos. Ezek a hőmérsékletértékek többnyire kontrollálhatóak. Hibás működés esetén például túlterhelés vagy megszorult csapágy az energiaveszteség, és emiatt a hőmérséklet, elkerülhetetlenül növekedni fog. A technológiai berendezéseket mindig úgy kell kiválasztani, hogy akár stabilizálódik pl. akár elér egy végső hőmérsékletet -, akár nem megengedhető, és ezért elkerülendő hőmérsékletre melegedhet, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Példák: tekercsek, ellenállások vagy izzók, meleg felületű gépek, fékek vagy túlmelegedő csapágyazás Mechanikus szikrák (5.3.4) keletkeznek például őrlő- vagy vágógépek normál működése közben és ezért nem megengedett a használatuk robbanásveszélyes környezetben. Forgórészekben fellépő repedések, megfelelő kenés nélkül egymáson súrlódó részek és ezekhez hasonló helyzetek szintén szikrákat okozhatnak hibás működés esetén, és ezeket a hibákra való tekintettel figyelembe kell venni. A tokozatok elkészítéséhez használható anyagokról szóló speciális előírás ezen gyújtóforrások előfordulási valószínűségének csökkentését szolgálják. Példák: szerszámok, mint rozsdás kalapács és véső könnyűfémekkel érintkezésbe lépve, vagy a villástargonca fém villája Látható villamos szikrák - villámlások (5.3.5) normál esetben elégséges gyújtóforrásnak tekintendőek. Csak a nagyon alacsony energiatartalmú szikrák, amelyek csak mikrowattmásodperces energiával rendelkeznek, tekinthetőek túl gyengének egy robbanás elindításához. Ezen ok miatt, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani, hogy elkerüljük e gyújtóforrás előfordulását. Példák: kapcsolási szikrák, kollektoroknál vagy csúszógyűrűknél fellépő szikrázás Függetlenül attól, hogy villamos tápellátás jelen van-e vagy sem, villamos szikra keletkezhet sztatikus elektromosság - (5.3.7) miatt. A tárolt energia szikra formájában szabadítható fel, és így gyújtóforrásként működhet. Mivel ez a gyújtóforrás a villamos tápellátástól függetlenül létrejöhet, nem-villamos berendezések és alkatrészek esetén is számolni kell vele. A szeparációs eljárásokkal áll elsősorban kapcsolatban, ezért a gyújtóforrásokat ezen eljárásoknál figyelembe kell venni. Normál működés közben fellépő súrlódás is lehet elektrosztatikus feltöltődés oka. Például hordozható készülékeket pont a hordozhatóság miatt - nem lehet földelni vagy ekvipotenciális hálózatra kötni. A felhasználó ruhájával érintkezve akár normál működés közben is statikusan feltöltődhet. A megfelelő intézkedések foganatosításával a statikus elektromosságot is meg kell akadályozni, hogy gyújtóforrássá váljon. 8 Példák: műanyagból készült szíjak, hordozható készülékek tokozatai, szintetikus ruházat. Szeparációs folyamatok, amelyek papír vagy műanyag filmet használnak, műanyag csőrendszerek

11 Robbanásvédelem Villámlás (5.3.8) és a villámlás hatása gyújtást okozhat egy robbanásveszélyes területen. Villámlás mindig a robbanásveszélyes légkör gyújtását okozza. Azonban a gyújtás lehetőségét hordozza a villámlás által keletkezett magas hőmérséklet is. A villámcsapás nagy áramsűrűsége is szikrákat okozhat a villámcsapás helyének környezetében. Villamos sínezés és más földelt villamos tápellátás pl. gépek villamos korrózióvédelme, kóboráramot okozhat, a katódos korrózióvédelem (5.3.6) potenciálkülönbséget okozhat a földelési pontok között. Ez az oka, hogy minden villamos vezető részegységet jól vezető csatlakozással kell ellátni, és így a potenciálkülönbséget biztonságos szintre lehet csökkenteni. Nem fontos, hogy a vezetőképes egység a berendezés villamos vagy nem-villamos része, ha ez az oka annak, hogy potenciálkülönbség mérhető a külvilághoz képest. Egy ekvipotenciális hálózatot kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy ilyen áramok várhatóak-e vagy sem, vagy ismerjük-e a forrását. Láng, forró gázok és részecskék (5.3.3) keletkezhetnek robbanómotorok belsejében vagy elemzőberendezések normál használata során, és természetesen hibás működés esetén. Ilyen esetben védelmi intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek megakadályozzák a részecskék szabadba jutását. Példák: belsőégésű motorok kipufogói vagy teljesítménykapcsolók érintkezőinek erodálódó anyaga a kapcsoláskor keletkező szikrák miatt A gyújtóforrások mellett, ahol a sugárzott energia eléri a robbanóképes elegyet a következőket érdemes megemlíteni: Ultrahang (5.3.12), Elektromágneses sugárzás - rádióhullámok (5.3.9), Elektromágneses sugárzás - Infravörös sugárzás, látható fény (5.3.10), Ionizáló sugárzás - Ultraibolya sugárzás (5.3.11). Ilyen sugárzással működő rendszerek, készülékek és alkatrészek akkor telepíthetőek és működtethetőek robbanásveszélyes területen, ha a paramétereik korlátozottak, megbízhatóak és a készülék ellenőrzés alatt áll. Példák: adó és vevő berendezések, mobiltelefonok, infrakapuk és olvasókészülékek Legvégül, az adiabatikus összenyomás és rezgési hullám (5.3.13) egy negatív nyomású csőrendszer belsejében szintén gyújtóforrássá válhat. Példák: hosszú fénycső eltörése hidrogén/levegő légkörben 9

12 Robbanásvédelem Gyújtóforrások megelőzése Ötlet Tervek a tervezési előírások szerint IEC/(MSZ)EN kiegészítésekkel IEC/(MSZ)EN kiegészítésekkel Minősítő intézet által kiállított bizonylat EK típusvizsgálati bizonyítvány Minőségbiztosítási rendszer üzemeltetése a 94/9/EK Direktíva szerint Gyártó gyártásközi ellenőrzés A gyártásra vonatkozó előírások szerinti installáció IEC/ (MSZ) EN IEC/ (MSZ) EN Üzembehelyezés Üzembehelyezés pl. minősített szakember által (1999/92/EK Direktíva) Karbantartás Karbantartás és ellenőrzés biztonságtechnikai szakemberrel (1999/92/EK Direktíva) IEC/ (MSZ) EN IEC/ (MSZ) EN

13 Védelmi alapelvek Védelmi alapelvek A védelmi alapelvek mindazon alapelvek amelyek kizárják a rendszerek, eszközök és komponensek gyújtóforrássá válását. A súrlódás, ütés vagy elektrosztatikus feltöltődés által keltett szikrákat, mint gyújtóforrásokat a robbanásbiztos termékben el kell kerülni megfelelő anyagok és építési előírások alkalmazásával, és ezeket ellenőrizni illetve bizonyítani kell a megfelelő ellenőrzések során. Négy védelmi alapelv védheti meg a készülékekket a gyújtóforrássá válástól. Az áttekintésben felsorolt védelmi típusokat külön fejezetekben tárgyaljuk. Minden védelmi alapelv egyik fontos előfeltétele az, hogy azok a részek amelyek akadálytalan kapcsolatban vannak a robbanóképes légkörrel, nem melegedhetnek fel egy szint fölé, amely a gyújtási hőmérséklettől függ. Ez azt jelenti, hogy a gyújtási hőmérséklet minden védelmi mód számára fontos. A védelmi alapelveket hasonlóan lehet alkalmazni villamos és nem-villamos eszközökre és gázokra illetve porokra. Az alapelvek lehetővé teszik a tervezést különféle biztonsági kategóriákban a 94/9/EK Direktíva szerint. Kategória 1 - maximális védettség, és így nagyon magas biztonsági szint Kategória 2 - Fokozott szintű védettség és ezért magas biztonsági szint Kategória 3 - Szokásos szintű védettség és ezért szokásos biztonsági szint Áttekintés Védelmi alapelv Gyúlékony anyag Védelmi mód Kategória 1. A robbanóképes keverék be tud hatolni a készülékbe és begyulladhat. Különféle intézkedésekkel biztosítani, hogy a robbanás ne terjedjen át a környezetre. 2. A készülék részei tokozattal vannak ellátva, amely megakadályozza, hogy a robbanóképes keverék hozzáférjen a normál működés közben fellépő gyújtóforrásokhoz, vagy a tokozatba bejusson. Gázok Nyomásálló tokozat 2 Kvarchomok-kitöltés 2 Tokozott megszakító berendezés 3 Gázok és porok Túlnyomásos védelem 2 Légmentes lezárás 2 Gázok Olaj alatti védelem 2 Korlátozott szellőzésű tokozat 3 Nem szikrázó komponens 3 Hermetikusan lezárt eszköz 3 Szigeteléssel lezárt eszköz 3 Tokozott eszköz 3 n-túlnyomás 3 Porok Tokozat általi védelem 2 3. Robbanóképes keverék bejuthat a tokozatba, de ott nem gyulladhat be. Gyújtóképes szikrák és hőmérséklet kialakulását kell megelőzni. 4. Robbanóképes keverék bejuthat a tokozatba, de ott nem gyulladhat be. Gyújtóképes szikrák és hőmérséklet csak bizonyos határok között fordulhat elő. Gázok Fokozott biztonság 2 Nem szikrázó eszköz 3 Kialakításból eredő védelem 2 Gázok és porok Energiakorlátozott áramkör 3 Gázok Gyújtószikramentes védelem 2 Gyújtóforrások ellenőrzéséből 3 fakadó védelem A BARTEC cég ezeket a védelmi alapelveket a gépeinek különféle részeiben a leendő alkalmazásaiknak megfelelően használja. Más gyártók ipari termékeit szintén megfelelő védelemmel látja el a BARTEC, hogy azokat robbanásveszélyes környezetben használni lehessen. 11

14 Védelmi alapelvek Nem műszaki intézkedések A villamos készülékek biztonságos működtetésének szükséges előfeltételei a robbanásveszélyes területeken a robbanásbiztos berendezésgyártóknak, a kivitelezőknek és a gyárak üzemeltetőinek közös összefogásának eredményeként jött létre. Nagyon fontos, hogy egy ilyen üzemben dolgozó kezelő meggyőződjön arról, hogy a személyzet tudja azt, hogy a robbanás veszélye hogyan keletkezhet, és milyen intézkedésekkel lehet azt elkerülni. Az alkalmazottakat alaposan ki kell képezni a robbanásvédelmi dokumentum szerint, amelyet az 1999/92/EK Direktíva alapján kell elkészíteni a Német Szövetségi Köztársaságban a BetrSichV Betriebssicherheitsverordnung (foglalkoztatotti biztonsági előírás) alapjain megvalósítva - és információval kell ellátni az írásos vállalati szabályzat szerint, melyet folyamatosan frissíteni kell. A BARTEC mint a biztonságtechnika specialistája kínál ilyen tanácsadást és továbbképzést. Tervezési szabványok robbanásbiztos rendszerek, készülékek és komponensek számára A berendezések Az éghető gázok, gőzök és porok kezeléséből származó veszély egységes vegyi és fizikai folyamatokból keletkezik. Ezen ok miatt, a veszély elleni védelmet is egységes módon kell megalkotni. Közel általános egységes követelményt fogalmazott most meg a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság az IEC, az európai szabványügyi hivatalok a CENELEC, a CEN, a DKE és a DIN. A gyártóknak és a felhasználóknak ragaszkodniuk kell ezekhez, és ahol fokozott védelmi követelmények vannak, ott azokat az akkreditált ellenőrző laboratóriumok és a hatóságok is figyelemmel kísérik. 12

15 Védelmi alapelvek Szabványok A paraméterek megállapításáról, a zónabesorolásról, a rendszerek, készülékek és komponensek tervezési szabványairól és a telepítésről illetve működtetésről olyan területeken ahol robbanásveszélyes gázok, gőzök és porok vannak jelen - szóló szabványok áttekintését a lent található táblázat mutatja, amely a 2004 áprilisi állapotot tükrözi, így bizonyos módosítások lehetnek. A táblázatban a magyar címmel rendelkező szabványokat a magyar címükkel tüntettük fel. Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentum azonosító azonosító azonosító IEC CEN/CENELEC DIN Kiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma Alapok Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. - EN DIN EN rész: Alapelvek és módszertan Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. - EN DIN EN rész: Bányászati alapelvek és módszertan EN /prA1 DIN EN /A Potenciális robbanásveszélyes környezetek. - EN DIN EN A potenciális robbanásveszélyes környezetekben való használatra tervezett berendezések és védelmi rendszerek szakkifejezései és meghatározásuk Gyúlékony gázok és gőzök jellemzői Gázok és gőzök legnagyobb robbanási nyomásának és a - EN DIN EN nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása rész: A legnagyobb robbanási nyomás meghatározása Gázok és gőzök legnagyobb robbanási nyomásának és a - EN DIN EN nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása rész: A nyomásemelkedés legnagyobb sebességének meghatározása DIN EN Corrigendum Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC Part 1-1: Flameproof enclosures d ; Method of test for ascertainment for maximum experimental safe gap Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC/TR Part 12: Classification of mixtures of gases or vapours with air according to their maximum experimental safe gaps and minimum igniting currents Electrical apparatus for explosive gas atmospheres IEC/TR Part 20: Data for flammable gases and vapours, relating to the use of electrical apparatus Electrical apparatus for explosive gas atmospheres IEC Part 4: Method of test for ignition temperature Electrical apparatus for explosive gas atmosphere IEC AMD1 - - Part 4: Method of test for ignition temperature;amendment Testing of mineral oil hydrocarbons - - DIN Determination of ignition temperature Gyúlékony porok jellemzői Electrical apparatus for use in the presence of combustible dust IEC Part 2: Test methods - Section 1: Methods for determining the minimum ignition temperatures of dust Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. - EN DIN EN rész: Vizsgálati módszerek. A legkisebb gyulladási hőmérséklet meghatározási módszerei Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC/TR EN DIN EN rész: Vizsgálati módszerek. 2. főfejezet: Porrétegek fajlagos villamos ellenállásának meghatározási módszere IEC/TR Cor

16 Védelmi alapelvek Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentum azonosító azonosító azonosító IEC CEN/CENELEC DIN Kiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma Gyúlékony porok jellemzői Electrical apparatus for use in the presence of combustible dust IEC Part 2: Test methods - Section 3: Method for determining minimum ignition energy of dust/air mixtures Electrical apparatus for use in presence of combustible dust - pren Part 2: Test methods - Section 4: Method for determining the low explosive limit of dust/air mixtures Robbanásveszélyes területek besorolása éghető gázok és gőzök szerint Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása Robbanásveszélyes területek besorolása éghető porok szerint Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok vannak vagy lehetnek 14 Védelmi típusok - robbanásbiztos villamos berendezések - villamos berendezések - éghető gázok és gőzök Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Általános követelmények Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Nyomásálló tokozás d DIN EN Berichtigung Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Túlnyomásos védelem p DIN EN Berichtigung Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Készülékek védelme q kvarchomoktöltéssel Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Készülékek o olaj alatti védelemmel Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Készülékek e fokozott biztonságú védelemmel Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Készülékek i gyújtószikramentes védelemmel Explosion-proof electro-technical apparatus IEC/TR * - - Part 13: Construction and use of rooms or buildings protected by pressurization (report) Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Az n védelmi módú villamos gyártmányok kialakítása, vizsgálata és megjelölése Electrical apparatus for potentially explosive atmospheres IEC/TR * - - Part 16: Artificial ventilation for the protection of analyser(s) houses Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Kiöntőanyaggal légmentesen lezárt, m védelmű villamos gyártmányok szerkezete, vizsgálata és megjelölése Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Gyújtószikramentes rendszerek Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: A II-es alkalmazási csoportú, 1 G kategóriájú villamos gyártmányok kialakítása, vizsgálata és megjelölése * A regisztrációs szám változhat az IEC vagy ISO és CENELEC vagy CEN közötti egyeztetés miatt.

17 Védelmi alapelvek Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentum azonosító azonosító azonosító IEC CEN/CENELEC DIN Kiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma éghető gázok és gőzök Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC rész: Gyújtószikramentes terepi busz (FISCO) és nem gyújtóképes terepi busz (FNICO) biztonsági elvei EN DIN EN rész: Optikai sugarat használó készülékek és átviteli IEC EN DIN EN rendszerek védelme rész: Gázérzékelők. Éghető gázok érzékelőinek működési IEC EN követelményei rész: Gázérzékelők. Éghető gázok és oxigén érzékelőinek EC EN kiválasztása, I DIN EN DIN EN rész: Villamos ellenállásos kísérőfűtés. Általános és IEC EN DIN EN vizsgálati követelmények rész: Villamos ellenállásos kísérőfűtés. A tervezés, IEC EN DIN EN a létesítés és a karbantartás alkalmazási útmutatója éghető porok Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: Általános követelmények IEC Cor Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: Védelem td tokozással Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: pd típusú védelem Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: id gyújtószikramentes védelem IEC Cor Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: Védelem md légmentesen lezáró kiöntőanyaggal Védelmi típusok (robbanásvédelem) - Nem - villamos berendezések - éghető gázok, gőzök és porok Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Alapmódszer és követelmények EN /AC DIN EN Corrigendum 1 pr EN DIN EN Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Védelem az áramlást korlátozó fr tokozással Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Védelem nyomásálló tokozással d Non-electrical equipment for potentially explosive atmospheres Part 4: Protection by inherent safety Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Szerkezetbiztonsági védelem c Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével b Non-electrical equipment for potentially explosive atmospheres Part 7: Protection by... Robbanásveszélyes közegekben használt nem villamos berendezések. - EN DIN EN rész: Védelem folyadékba való bemerítéssel k

18 Védelmi alapelvek Cím/Tartalom Dokumentum Dokumentum Dokumentum azonosító azonosító azonosító IEC CEN/CENELEC DIN Kiadás dátuma Kiadás dátuma Kiadás dátuma Robbanásbiztonság a gyárakban: Telepítés karbantartás és javítás Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. IEC EN DIN EN rész: Kiválasztás és felszerelés Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. IEC EN DIN EN rész: Robbanásveszélyes közegekben (a bányák és robbanóanyagok kivételével) Megjegyzés a táblázat használatával kapcsolatban A táblázat az IEC címek alapján készült, amennyiben nem létezik IEC dokumentum, ott az EN címek kerültek felhasználásra. A dátumformátum szabványosított kivitelű. A i állapotot tükrözi, amely elérhető volt a szerző számára. Ez a stílus általánosan elfogadottá válik, de nem minden dokumentum esetén vezették be. A táblázat a szabvány áttekintéséhez nyújt segítséget. A szabványokkal történő tényleges munka és beszerzésük esetén a legutolsó kiadást kell beszerezni a kiadótól vagy a szabványügyi hivataltól. A táblázat segítségével, a Cím/Tartalom oszlopban felsorolt információkkal összehasonlíthatóak a területi és nemzeti megfelelőjükkel. A területi és nemzeti címadás nem kell megegyezzen a világi címmel. (Kérjük vegyék figyelembe a táblázat megjegyzéseit is!) A BARTEC-nél a tervezési előírásokat folyamatosan alkalmazzák a villamos készülékre. A megfelelőséget a BARTEC-nél történő fejlesztés befejezése után minősítő intézetek ellenőrzik, IEC Ex-tervezet szerinti ellenőrző laboratóriumok, az Európai Únió ellenőrző laboratóriumai vagy nemzeti laboratóriumok, és a megfelelőség folyamatos ellenőrzését és megvalósítását minden gyártott termék esetén a minőségbiztosítási rendszer biztosítja. A gyártásközi ellenőrzések alatt, a biztonsággal összefüggő követelményeket a specifikációk alapján ellenőrzik, és jelöléssel igazolják. A BARTEC cég nem-villamos termékekkel is ellátja a vevőit, a több évtized alatt összegyűjtött tudást felhasználva. 16

19 Védelmi alapelvek A zónabesorolás fontossága és előnyei A robbanásveszélyes területek zónákra történő felosztása kialakult gyakorlat. Ez az osztályozás a robbanásveszélyes légkör különféle veszélyeit veszi számításba, és olyan robbanásvédelmi intézkedést engedélyez, ami a mérnöki biztonság és a gazdasági hatékonyság szempontjait is figyelembe veszi. Az Európai Unió számára, a zónák definícióit egységes formában az 1999/92/EK direktíva tartalmazza. A speciális helyzet értelmezésével kell alkalmazni. Az IEC körülbelül hasonló besorolást feltételez a gázok és gőzök esetén, amelyet a jövőben elkészülő és az amerikai NEC 505 szabványnak megfelelően felépülő üzemekre kell használni. Az IEC a por-robbanásveszélyes területek zónabesorolásában szolgáltat információkat. A robbanásveszélyes légkört az előforduló robbanásveszélyes közeg gyakorisága és időtartama szerint sorolják be. Ez az osztályba sorolás adja az elvégzendő méréséket az 1999/92/EK Direktíva II. mellékletének A fejezete szerint a 94/9/EK direktíva I. mellékletével együtt. Zóna 0 Zóna 1 Zóna 2 Zóna 20 Zóna 21 Zóna 22 A robbanásveszélyes területek osztályozása Olyan térség. ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag folyamatosan, vagy hosszú időn keresztül, vagy gyakran jelen van. Olyan térség, ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közben alkalmanként előfordulhat. Olyan térség, ahol az éghető anyagból, - amely lehet gáz, gőz vagy köd -, és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közben nem valószínű, hogy előfordul, de ha mégis előfordul, csak rövid ideig marad fenn. Olyan térség. ahol az éghető porfelhőből és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag folyamatosan, vagy hosszú időn keresztül, vagy gyakran jelen van. Olyan térség, ahol az éghető porfelhőből és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közben alkalmanként előfordulhat. Olyan térség, ahol az éghető porfelhőből és levegő keverékéből álló robbanásveszélyes anyag normális működés közben nem valószínű, hogy előfordul, de ha mégis előfordul csak rövid ideig marad fenn. Megjegyzések: 1. A rétegeket, lerakódásokat és az éghető anyagból lévő halmokat úgy kell tekinteni, mint másfajta forrásokat, amelyek képesek robbanásveszélyes légkört létrehozni. 2. Normális működés azt az állapotot jelenti, amelyet az adott berendezés tervezési paraméterei meghatároznak. 3. A definíciók az EK direktívának megfelelnek. A HSE munkavállalói biztonsági szabályzatában a robbanásveszélyes légkör definíciója megtalálható. Az (MSZ) EN fejezete a következőképpen határozza meg a potenciálisan robbanásveszélyes légkört: levegő és éghető gázok, gőzök, ködök és porok keveréke normál légköri körülmények között melyben begyújtás után az égési folyamat továbbterjed a teljes elégetlen keverékben fejezete a következőképpen határozza meg a veszélyes potenciálisan robbanásveszélyes légkört: Potenciálisan robbanásveszélyes légkör, amely robbanás esetén károkat okoz. 17

20 Védelmi alapelvek Munkahelyeken a potenciálisan robbanásveszélyes területek többnyire zóna 1 és 2 és/vagy zóna 21 és 22 besorolást kapnak. A zóna 0 és 20 besorolású területek nagyon kis, nehezen elérhető részekre korlátozódnak a munkahelyek esetén, vagy többnyire a technológiai berendezések belső részei kapnak ilyen besorolást. Zóna 0 Zóna 1 Zóna 2 Zóna 20 Zóna 21 Zóna 22 Robbanási paraméterek A robbanásvédelmi intézkedések, - amelyeket az éghető gázok, gőzök és porok kémiai-fizikai jellemzői alapján optimalizáltak -, kombinációjának engedélyezhetőségéhez és ezek miatt a gyártók által kivitelezhető védelmek szabványosításához egy robbanási paramétereket tartalmazó rendszert hoztak létre. Ezeket az alkalmazási területekről származó mérési módszerekkel határozták meg. Ahhoz, hogy egy éghető anyag az atmoszféra oxigénjével reakcióba léphessen egy robbanás keretein belül, energiára van szükség. Ez az energia például, közölhető egy felület segítségével. Egy fűtött felület növeli a vele kapcsolatba kerülő robbanóképes elegy energiatartalmát. Ha a felületi hőmérséklet kellően magas, ez a megnövelt energiatartalom robbanáshoz vezethet. Azonban, az energiát szolgáltathatja egy szikra vagy egy résből a robbanóképes keverékbe kiáramló forró gázcsóva is. Mindkét típus különböző robbanási paraméterek meghatározásához vezet. 18

21 Classe de température Védelmi alapelvek Gyulladási hőmérséklet hőmérsékleti osztály Sok tényező mint pl.: méret, alak, típus és a felületi minőség is hatással van a gyulladási hőmérsékletre. Az IEC, CENELEC és más szabványügyi hivatalok megállapodtak abban a gázok és gőzök esetén használandó módszerben, amelyet az IEC Method of test ignition temperature ír le. A módszer meghatározása úgy történik, hogy a műszakilag lehető legkisebb értéket határozza meg. E módszer felhasználásával a gázok és gőzök hőmérsékleti osztályokba sorolhatóak. Ezeknek a hőmérsékleti osztályoknak megfelelően, a robbanásbiztos berendezések és más technológiai berendezések felületi hőmérsékletét úgy állapítják meg, hogy a felület ne tudjon gyújtást okozni. A szabvány ezen szabványos értékek alatt megengedhető többletértékeket és a szükséges biztonsági határokat részletesen meghatározza. 600 C Hőmérsékleti A keverék gyulladási A villamos készülék osztályok hőmérséklet tartománya megengedett felületi hőmérséklete 500 C 450 C 400 C 300 C 300 C T 1 T 2 T1 > 450 C 450 C T2 > < 450 C 300 C T3 > < 300 C 200 C T4 > < 200 C 135 C T5 > < 135 C 100 C T6 > < 100 C 85 C 200 C 100 C 200 C 135 C 100 C 85 C Hőmérsékleti osztály T 3 T 4 T 5 T 6 Különböző típusú porok esetén a gyulladási hőmérséklet meghatározásának módját szintén egységesítették, és az IEC számú dokumentumban adták ki. Kérjük jegyezzék meg, hogy a por lerakódott formában az A jelű eljárással meghatározható más gyulladási hőmérséklettel rendelkezik, mint felkevert formában amelyet felhőként határozunk meg a B jelű eljárás szerint. A rendszerek, eszközök és komponensek porok által elérhető részeire vonatkozó megengedett felületi hőmérsékletet úgy kapjuk meg, hogy az A jelű eljárással meghatározott értékből levonunk 75 K-t és 2/3-dal szorozzuk a B jelű eljárás során kapott értéket. A két ilyen módon meghatározott érték közül a kisebb felel meg a készülék megengedhető felületi hőmérséklet értékének. A felület az a terület, amellyel a por érintkezhet. Porok esetén nem létezik hőmérsékleti osztályba sorolás, így mindig a megadott típusú port kell feltételezni. A paramétereket átfogó táblázatokból lehet megszerezni, illetve laboratóriumok kérésre meghatározzák azokat, és egy kis, nem hivatalos áttekintést is tartalmaz a következő táblázat. 19

22 Védelmi alapelvek Különböző típusú porok gyulladási hőmérsékletei A szilárd A érték B érték Megengedhető határhőmérséklet az anyag gyulladási gyulladási (A-75K) vagy 2/3*B kisebb értéke megnevezése hőmérséklet hőmérséklet IEC IEC A eljárás B eljárás lerakódott ( C) felhő ( C) > 300 > 280 > 260 > 230 > 215 > 200 > 180 > 165 > 160 > 135 Természetes anyagok porai (példák) Gyapot Barnaszén Cellulóz Gabonafélék Fa gyanta Fűrészpor (fa) Kakaó Kopra Parafa Takarmány koncentrátum Vászon Tejpor Papír Pektin Szója Keményítő Feketeszén Dohány Tapióka Tea Tőzeg Búzaliszt Cukorpor Vegyi technológiai anyagok porai (példák) Cellulóz éter Izoszorbid dinitrát Vulkanizálatlan gumi Petróleum koksz Poliszacharid deriv Polivinil acetát Polivinil klorid Korom Laminált műanyag Kén Fémporok (példák) Alumínium Bronz Vas Réz-szilícium ötvözet Magnézium Mangán Cink

23 Védelmi alapelvek Minimális gyújtási áramarány Kísérletileg biztonságos maximális résvastagság Robbanási alcsoport A meleg felületen történő gyulladás egy relatíve nagy, makroszkopikus keverékrészben keletkezik. Ezzel szemben, a szikra általi gyújtás a térfogat relatíve kis, mikroszkopikus részéből terjed tovább. Egy kapacitás kisütésével vagy egy rezisztív/induktív villamos áramkör megszakításával a gázok és gőzök vagy porok osztályozhatóak olyan szempontból hogy mennyire könnyen gyújthatóak be a teljes térfogat mikroszkópikus részében. A gázok és gőzök villamos gyújtásának értékelésére egy az IEC szabványban definiált készülék segítségével, és metánnal, mint egy szabványosított áramkör mellett alkalmazott referenciagázzal, történő összehasonlítást használják. Ez az összehasonlító érték a minimális gyújtási áramarány, MIC. Ez az érték használatos a gázok és gőzök II robbanási csoporton belüli IIA, IIB és IIC alcsoportokba sorolására. Egy hasonló besorolást végzünk, amikor egy résen keresztülhatoló forró gáz-sugár gyújtóhatását vizsgálva csoportosítunk. Az IEC A Method of test for ascertainment of the experimental safe gap szerint egy vizsgálóberendezésben egyeztek meg, amelyben egy gömb formában 20 cm 3 térfogat található, amelyet 2 félgömbből állítanak össze. Ezek 25-mm széles karimával rendelkeznek. Ez a gömb formájú tárgy egy nagyobb tartályba kerül, és mindkettőt megtöltik a vizsgálandó keverékkel. A 25 mm széles karimák között mérhető résvastagság, amelynél a gömbön belül történő tíz gyújtási próba nem tudott átterjedni a külső tartályba a keverékre jellemző érték, és kísérletileg biztonságos maximális résvastagságnak, MESG-nek nevezik. A résben szereplő folyamatok, amelyek megakadályozzák a robbanás tovaterjedését meglehetősen komplexek. A gázok és gőzök biztonságos résméretei alapján történő osztályozása kb. kis átfedéssel azonos a már ismertetett minimális gyújtási áramarány segítségével létrehozott osztályokkal. Az IEC/TR tartalmaz egy áttekintést a két módszer, MESG és MIC által létrehozott osztályozásról. A biztonságos résméret-érték jelentős fontossággal bír a nyomásálló tokozat védelmi mód tervezése esetén; a minimális gyújtási áramarány fontos a gyújtószikramentes védelem esetén. Ezen két védelmi mód esetén, a gázok és gőzök IIA, IIB és IIC alcsoportjai fontosak. A gázokról és gőzökről rendelkezésre álló információk általában használhatóak ködök esetén is. Az elektrosztatikus kisülés feltételeinek meghatározásához, a gázok és gőzök minimális gyújtási energiája a IIA, IIB és IIC alcsoportok besorolás segítségével megbecsülhető: IIA kb. 300 µws IIB kb. 50 µws IIC < 50 µws Porok esetén, a paraméterek meghatározásához szükséges szabványok már elérhetőek, vagy előkészületi státusban vannak. A minimális gyújtási energia, a minimális gyújtási áramhoz hasonló paraméter, az IEC alapján határozható meg éghető porok esetén. 21

24 Védelmi alapelvek A következő táblázat példákat mutat a gázok és gőzök megfelelő hőmérsékleti osztályba és robbanási alcsoportba történő besorolására: Robbanási csoport MESG alapján történő besorolás Hőmérsékleti osztályok Gyulladási hőmérséklet IIA IIB IIC > 0,9 mm 0,9... 0,5 mm < 0,5 mm T1 > 450 C Aceton Földgáz Hidrogén Ammónia Benzol - tiszta Ecetsav Etán Etil-acetát Etil-klorid Szénmonoxid Metán Metanol Metil-klorid Naftalin Fenol Propán Toluén T2 > C Etil-alkohol Etilén Acetilén i amil acetát Etilén-oxid n bután n butil-alkohol Ciklohexán Ecet-anhidrid T3 > C Petróleum - ált. Etilén-glikol Diesel olaj Hidrogén-szulfid Kerozin Fűtőolaj DIN n hexán T4 > C Acetaldehid Etil-éter T5 > C T6 > C Szén biszulfid 22

25 Védelmi módok Védelmi módok Minden védelmi módra igaz, ahol a részegységek közvetlen kapcsolatban vannak a robbanásveszélyes közeggel, hogy a hőmérsékletük nem nőhet egy szint fölé. A környezeti hőmérséklet és a melegedés hatásainak figyelembe vételével, a hőmérséklet csak olyan szintet érhet el, amely megfelel a hőmérsékleti osztálynak vagy az éghető por megengedett hőmérsékletének, amely értékeket a robbanásveszélyes légkör elemzésével határozhatjuk meg. Általános követelmények Alapelv Minden a készülékek esetén általánosan használandó követelményt a szabványok foglalnak össze IEC gázok és gőzök esetén IEC porok esetén és (MSZ) EN nem-villamos termékek esetén. Az általános tervezési követelmények keretein belül ezekben a szabványokban több védelmi módot érintő egységesített védelmi előírások találhatóak, mint például az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezés, intézkedések a fém tokozatok potenciálkülönbségének elkerülésére, vagy az ütések elleni mechanikai védettség. Bizonyos esetekben, egyéni, még specifikusabb szabványok ettől szigorúbb előírásokat vagy éppen enyhébb előírásokat is támaszthatnak. Ezek az előírások részben a robbanóképes gázok és gőzök esetén alkalmazott villamos termékekre vonatkozó előírásokon alapulnak, a porok és a nem-villamos termékek esetén fellépő eltéréseket az egyedi alapszabvány tartalmazza. Az 1-től 3-ig terjedő kategória-besorolás, amelynek meg kell felelni, szintén különböző általános előírásokat tartalmazhat. A robbanásbiztos villamos termékek alkalmazásához az általános működési hőmérsékletet -20 C és +40 C között definiálták. Az ettől előforduló lehetséges eltéréseket, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a hőmérsékleti tartományt, szintén specifikálni kell. A IIA, IIB és IIC alcsoportok számára a laboratóriumban kb +20 C-on meghatározott értékeket ± 40 K hőmérsékleti tartományra alkalmazzák azaz -20 C-tól +60 C-ig. Ezt a két hőmérsékleti tartományt, egyrészt a működési helyre jellemzőt illetve az eszköz működés közben fellépő melegedését kell figyelembe venni. A robbanási nyomás, a megengedett résméretek és a megengedett áramértékek megváltoztathatják ezt a hőmérsékleti tartományt. Ezeket a készülék használata során figyelembe kell venni, illetve különleges tesztelési körülmények lehetnek szükségesek. A jelölések használatával kapcsolatos információk A továbbiakban felsorolt jelzések használata a nem-villamos termékek és a porrobbanásbiztos eszközök esetén még elbírálás alatt áll. Ezen ok miatt csak ideiglenesnek tekinthetőek. 23

26 Védelmi módok Gázok/Gőzök Gázok/Gőzök Porok Védelmi mód Villamos nem-villamos villamos berendezés berendezés berendezés berendezés Nyomásálló tokozat - Tokozott megszakító - - Nem-gyújtó komponens - - Túlnyomásos védelem n-túlnyomás - - Védelem kitöltőanyaggal - - Olaj alá merítés - Fokozott biztonság - - Nem szikrázó eszköz - - Védelem kiöntőanyaggal - Hermetikusan lezárt eszköz - - Tokozott eszköz - - Szigetelt eszköz - - Tokozat általi védelem - - Gyújtószikramentes védelem Energiakorlátozott áramkör - - Korlátozott szellőzésű tokozat - Felépítésből eredő védelem - - Gyújtóforrások ellenőrzéséből - - fakadó védelem Nyomásálló tokozat Jelölés Ex d II 2 G IEC szerint Jelölés d II 2 G (MSZ) EN szerint 24 Alapelv Olyan védelmi mód, amely esetén a robbanóképes közeg gyújtását okozó részek egy olyan tokozaton belül kerülnek elhelyezésre, amely képes a tokozaton belül lévő robbanóképes elegy robbanási nyomásának ellenállni és megelőzi a robbanás továbbterjedését a tokozaton kívül található robbanóképes elegyre. A technológiailag elkerülhetetlen rések olyan hosszúak és keskenyek, hogy a kifúvódó forró gázok, az alatt az idő alatt, amíg elérik a tokozat külső részét, elvesztik az energiájukat, vagy, amennyiben a rések csak a gyártási folyamat során szükségesek, tömíthetőek megfelelő ragasztóanyaggal. Fontos tervezési paraméterek Mechanikai szilárdság a megadott biztonsági tényezőnek megfelelően, hogy a belső robbanási nyomásnak ellenálljon. Iránymutató értékként, feltételezhető, hogy a tokozaton belül kb. 0.8 MPa (8 bar) jöhet létre és mivel ez a tokozat Ex d tokozatként kerül felhasználásra, így ki kell bírnia 1.2 MPa (12 bar) nyomást is. A tokozaton lévő minden rést olyan keskenyen és hosszan kell kialakítani hogy a kiáramló forró gáz ne legyen képes a robbanásveszélyes közeget begyújtani, ami a potenciálisan robbanásveszélyes térben jelen lehet. A gyújtásátterjedést megakadályozó résméretek, vastagság/hosszúság, különbözőek a IIA, IIB és IIC alcsoport esetén. A legszigorúbb előírások a rés paraméterek tekintetében a IIC robbanási alcsoport esetén alkalmazott tokozatokra vonatkoznak. Alkalmazások Olyan eszközök, amelyek normál működési körülmények között szikrák, villamos ívek és/vagy meleg felületek keletkeznek, mint például kapcsolóberendezések, csúszógyűrűk, áramszedők, állítható ellenállások, biztosítók vagy lámpák, fűtőbetétek, dörzsfékek.

27 Védelmi módok Tokozat általi védelem Jelölés Ex td II 2 D IEC szerint Alapelv A tokozat olyan mértékben tömített, hogy a gyúlékony por nem képes behatolni. A külső tokozat felületi hőmérséklete határolt. Fontos tervezési paraméterek Az IEC/ (MSZ) EN szerint a minimális védelmi fokozat: IP 6X. A felületen összegyűlő port figyelembe kell venni és a megengedhető felületi hőmérséklet redukálható, ha a porréteg 5 mm. Alkalmazások Különféle berendezések, amelyeknél normális működés során szikrák, villamos ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők) amelyeknél ez a típusú védelmi mód alkalmazható a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben. Tokozott megszakító berendezés Jelölés Ex nc II 3 G IEC szerint Alapelv Kapcsoló berendezések -mint az Ex n védelmi mód olyan változata, ahol a kontaktusok nyitják zárják az áramkört, és így potenciálisan képesek robbanást indítani- olyan tokozattal, amely képes ellenállni a IIA, IIB vagy IIC alcsoportbéli keverék a tokozat belsejében létrejövő robbanásának sérülés nélkül vagy a robbanás hatásának a külvilágba történő továbbítása nélkül. Fontos tervezési paraméterek A szabad belső térfogat 20 cm 3. A tokozatnak ellen kell állnia 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek a maximális működési hőmérséklet felett AC 690 V és 16 A értékekre korlátozott. Alkalmazások Kapcsolóberendezések Nem-gyújtó komponens Jelölés Ex nc II 3 G IEC szerint Alapelv Az Ex n védelmi mód olyan változata, amelynél a kontaktusok nyitják zárják az áramkört, és így potenciálisan képesek robbanást indítani, ahol a kontaktus maga, vagy a kontaktusok elhelyezésére szolgáló tokozat úgy lett kialakítva, hogy a IIA, IIB vagy IIC alcsoportbéli keverék begyújtását a normál üzemi körülmények között nem teszi lehetővé. Fontos tervezési paraméterek A szabad belső térfogat 20 cm 3. A tokozatnak ellen kell állnia 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek a maximális működési hőmérséklet felett. A részegységek kombinációját alaposan le kell szigetelni vagy A kontaktusok kialakítása olyan, hogy kioltják a kezdeti lángot. AC 254 V és 16 A értékekre korlátozott. L és C a teszt részeit alkotják. A IIA, IIB és IIC robbanási alcsoportokat különbözően kell kezelni. Alkalmazások Kapcsolóberendezések 25

28 Védelmi módok Túlnyomásos védelem Jelölés Ex p II 2 G IEC szerint Jelölés Ex pd II 2 D IEC szerint Jelölés p II 2 G/D (MSZ) EN szerint Alapelv A környező légkör behatolását, a villamos berendezést tartalmazó tokozatba, egy gyújtást nem okozó gáz (levegő, inert vagy más használható gáz) normál légköri nyomás feletti nyomással a tokozatba történő bejuttatásával előzzük meg. A túlnyomás karbantartását a védőgáz folyamatos áramoltatásával vagy anélkül is fenn lehet tartani. Fontos tervezési paraméterek Tokozás erőssége; a zárt, átöblített tokozatnak ki kell bírnia a normál működés közben fellépő túlnyomásérték 1,5-szeresét. Átöblítés szükséges a villamos berendezés üzembe helyezése előtt. Kikapcsolás vagy vészjelzés, ha a védőgáz-áram vagy a túlnyomásérték nem megfelelő. Alkalmazások Olyan berendezések, ahol normál működési körülmények között szikrák, villamos ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők) amelyeket potenciálisan robbanásveszélyes légkörben kell üzemeltetni ilyen védelmi mód alkalmazásával. Nagy gépek, csúszógyűrűs vagy kollektoros motorok, Kapcsolószekrények, vezérlőszekrények és analizátor berendezések. n-túlnyomás Jelölés Ex pz II 3 G IEC szerint Alapelv Védőgáz használata a tokozaton belül történő gyújtás megelőzésére, és a tokozaton belül kialakuló robbanásveszélyes légkör kialakulását megelőzendő a környezeti légnyomástól nagyobb belső nyomás létrehozása és fenntartása. Fontos tervezési paraméterek A túlnyomásos védelmi móddal szemben a legfontosabb eltérés az a megkötés, hogy a tokozat nem tartalmazhat kibocsátó forrást és semmilyen éghető gáz vagy gőz nem bocsátható ki. Tokozás erőssége. Átöblítés szükséges a villamos berendezés üzembe helyezése előtt. Kikapcsolás vagy vészjelzés, ha a védőgáz-áram vagy a túlnyomásérték nem megfelelő. Alkalmazások Olyan berendezések, ahol normál működési körülmények között szikrák, villamos ívek vagy meleg felületek keletkeznek és komplex ipari berendezések (vezérlők) amelyeket potenciálisan robbanásveszélyes légkörben kell üzemeltetni ilyen védelmi mód alkalmazásával. Belső kibocsátó forrás nélküli analizátorok. 26

29 Védelmi módok Védelem kitöltőanyaggal Jelölés Ex q II 2 G IEC szerint Alapelv A tokozat feltöltése finomra őrölt porral, így a tokozaton belül, üzemszerű használat esetén, keletkező szikra nem képes a külső tér robbanásveszélyes légkörét begyújtani. Nem lehet sem láng, sem a tokozat felületén magas hőmérséklet kialakulásának lehetősége. Fontos tervezési paraméterek A kitöltőanyagnak, mint például homok, üvegszemcsék stb., speciális követelményeknek kell megfelelnie, mint ahogy a tokozat kialakításának is. A kitöltőanyag nem juthat ki a tokozatból sem normál működési körülmények között, sem pedig elektromos ív vagy a kitöltött tokozat belsejében lejátszódó folyamatok következményeként. Alkalmazások Kondenzátorok, elektronikus alkatrészek vagy transzformátorok amelyek potenciálisan robbanásveszélyes területen kerülnek elhelyezésre. Gyakran olyan komponensek, amelyekben szikrák vagy meleg felületek keletkeznek, de a működésüket nem befolyásolja a finomra őrölt kitöltőanyag. 1) Olaj/ 2) Folyadék alá merítés 1) Jelölés Ex o II 2 G IEC szerint 2) Jelölés k II 2 G (MSZ) EN szerint Alapelv Azokat a részeket, amelyek képesek begyújtani a robbanólépes elegyet, olaj vagy más nem-éghető, szigetelő folyadék alá merítik, és így az olaj szintje fölött és a tokozaton kívül található gázokat és gőzöket az olaj alatt keletkezett villamos ívek és szikrák illetve a kapcsolással keletkező forró gázok vagy meleg felületek mint például egy ellenállás felülete, nem tudják begyújtani. Fontos tervezési paraméterek Meghatározott, szigetelő folyadékok, pl. olaj A folyadék védelme a szennyeződésektől és nedvességtől. Az olaj biztonságos szintjének biztosítása és ellenőrzése - felfűtés vagy lehűtés során - szivárgások helyének meghatározása során Nem hordozható készülékekre korlátozva. Alkalmazások Nagy méretű transzformátorok, kapcsolóberendezések, indítóellenállások és komplett indítóberendezések. 27

30 Védelmi módok Fokozott biztonság Jelölés Ex e II 2 G IEC szerint Alapelv További intézkedések biztosítják a védelem magasabb szintjét. Ez biztosítja az elfogadhatatlanul magas hőmérséklet és szikrák vagy villamos ívek kialakulásának elegséges védelmét az olyan villamos berendezés belsejében és külsején amely normál működése során nem tartalmaz magas hőmérsékletű elemet, nem keletkeznek szikrák vagy ívek. Fontos tervezési paraméterek A nem szigetelt, feszültség alatt lévő részekhez speciális védelmi előírásokat kell használni. A légrések és kúszóáramutak hosszabbak az ipari kivitelekben használtakhoz képest. Az IP védelemre speciális feltételek vonatkoznak, amelyekhez ragaszkodni kell. A tekercsek esetén a kivitelükre, a mechanikai szilárdságukra és a szigetelésükre további előírások vonatkoznak és a tekercseket a magas hőmérséklettől védeni kell. A minimális keresztmetszetet meghatározzák a vezető, az impregnálás és a tekercs megerősítés és a hőmérsékletfigyelő eszköz számára. Alkalmazások Terepi anyagok, mint például kötődobozok, szekrények fűtési rendszerek, akkumulátorok, transzformátorok, előtétek és kalickás motorok számára. Nem szikrázó eszköz Jelölés Ex na II 3 G IEC szerint Alapelv A kialakítás biztosítja elfogadhatatlanul magas hőmérséklet és szikrák vagy villamos ívek kialakulásának elegséges védelmét az olyan villamos berendezés belsejében és külsején amely normál működése során nem tartalmaz magas hőmérsékletű elemet, nem keletkeznek szikrák vagy ívek. Fontos tervezési paraméterek A nem szigetelt, feszültség alatt lévő részekhez speciális védelmi előírásokat kell használni. A légrések és kúszóáramutak előírtak. Bizonyos típusú eszközök esetén speciális követelményeknek kell megfelelni. Alkalmazások Terepi anyagok, mint például kötődobozok, szekrények, villamos forgógépek, speciális biztosítók, lámpák, akkumulátorok és cellák, transzformátorok és alacsony energiájú eszközök. Konstruktív védelem Jelölés c II 2 G/D (MSZ) EN szerint Alapelv A rendszerek, készülékek és komponensek felépítése olyan, amely biztosítja hogy ne váljanak gyújtóforrássá normál üzemi körülmények vagy hibás működés esetén. Fontos tervezési paraméterek A tokozat anyagára vonatkozó előírások közül ugyanazok használandók amelyek a többi védelmi mód esetén (lásd, pl., (MSZ) EN ). A komponensek úgy kell kiválasztani, hogy a felmelegedésük, pl. súrlódás által, kizárható legyen.. Továbbá, a normál működés során fellépő súrlódás nem vezethet elektrosztatikus feltöltődéshez vagy szikrázáshoz. A felépítésre vonatkozó előírásokat - az (MSZ) EN szerint a lehetséges gyújtóforrások alapján igazolni kell. Alkalmazások Jelenleg csak kevés információ áll rendelkezésre, mert a szabvány még csak vázlati stádiumban létezik. 28

31 Védelmi módok Védelem kiöntőanyaggal Jelölés Ex m II 2 G IEC szerint Jelölés Ex md II 2 D IEC szerint Alapelv Azok a részek, amelyek szikrázás vagy hő miatt be tudnák gyújtani a robbanóképes közeget, ki vannak öntve oly módon, hogy megakadályozzák a robbanóképes elegy begyújtását. Ezt a komponens fizikai különösen villamos, hő és mechanikai és vegyi hatásoknak ellenálló műanyagba történő betokozásával érik el. Fontos tervezési paraméterek Tokozás: - Lebomlással szembeni ellenállóképesség - Alacsony víz abszorpció - Különféle behatásokkal szembeni ellenállóképesség - A kiöntőanyagnak minden oldalról megfelelő vastagsággal kell rendelkeznie - Üregek csak korlátozott méretben engedélyezettek - Szabályként a kiöntőanyagból csak a kábelbevezetések állhatnak ki A komponensek terhelhetősége korlátozott vagy csökkentett A feszültség alatt lévő részek között növelt rés szükséges Alkalmazások Statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy motorok, relék és más korlátozott energiájú vezérlőelemek és komplett nyomtatott áramkörök. Hermetikusan lezárt eszköz Jelölés Ex nc II 3 G IEC szerint Alapelv A berendezésben lehetnek üregek. Olyan a kialakítás, hogy a külső levegő nem tud bejutni. Fontos tervezési paraméterek A lezárás olvasztási folyamattal történik, pl.: - Lágyforrasz - Kemény forrasz - Hegesztés - Üveg és fém egyesítve Alkalmazások Szikrakeltő eszközök 29

32 Védelmi módok Tokozott eszköz Jelölés Ex nc II 3 G IEC szerint Alapelv A berendezés tartalmazhat üregeket, amelyek teljesen körülzártak pl. műgyanta, hasonlóan a kiöntőanyaggal történő védelmi mód esetén, és így a külső légkör bejutását megakadályozzák. Fontos tervezési paraméterek Meg kell akadályozni a készülék felnyitását normál működés közben, a belső szabad térfogat 100 cm 3 Külső csatlakozóelemeknek, sorkapcsoknak vagy kábelnek rendelkezésre kell állnia A szigetelőanyagnak ellen kell állnia 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek a maximális működési hőmérséklet felett A rugalmas szigetelőanyagok mechanikailag nem sérülhetnek normál működési körülmények között; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizniük az eszköz szervizciklusai között Alkalmazások Érintkezőrendszerek, statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy motorok és komplett nyomtatott áramkörök. Szigetelt eszköz Jelölés Ex nc II 3 G IEC szerint Alapelv A berendezés tartalmazhat üregeket, amelyek teljesen körülzártak, hasonlóan a kiöntőanyaggal történő védelmi mód esetén, és így a külső légkör bejutását megakadályozzák. Fontos tervezési paraméterek Meg kell akadályozni a készülék felnyitását normál működés közben, a belső szabad térfogat 100 cm 3 Külső csatlakozóelemeknek, sorkapcsoknak vagy kábelnek rendelkezésre kell állnia A rugalmas szigetelőanyagok mechanikailag nem sérülhetnek normál működési körülmények között; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizniük az eszköz szervizciklusai között Alkalmazások Érintkezőrendszerek, statikus tekercsek gyújtókban, mágnesszelepek vagy motorok és komplett nyomtatott áramkörök. 30

33 Védelmi módok Gyújtószikramentes védelem Jelölés Ex i II 2 G IEC szerint Jelölés Ex id II 2 D IEC szerint Alapelv Gyújtószikramentes védelmű villamos berendezések csak olyan áramköröket tartalmaznak, amelyek teljesítik a gyújtószikramentes áramkörök követelményeit. A gyújtószikramentes áramkörök olyan áramkörök, amelyekben nem keletkezik olyan szikra, sem olyan mértékű melegedés - a szabványban lefektetett ellenőrzési körülmények között-, hogy az a IIA, IIB vagy IIC alcsoportbéli anyag és levegő/por robbanóképes keverékét begyújtsa. A szabványban előírt ellenőrzési körülmények a normál működési- és néhány hibaállapotot fednek le. Fontos tervezési paraméterek Néhány komponens használata az elektronikus áramkörök létrehozásához. Alacsonyabb megengedett terhelés a normál ipari alkalmazásokhoz képest a komponenseken figyelembe véve a következőket - a feszültség arányos az áramerősséggel - az áram arányos a melegedéssel A feszültség és áram, a biztonsági tartalékkal együtt, folyamatosan olyan alacsony szinten tartottak, hogy nem keletkezhet nem megengedett hőmérséklet, és az áramkör megszakítása vagy rövidre zárása során a szikrák és villamos ívek olyan kis energiával rendelkeznek, hogy nem képesek begyújtani a robbanóképes közeget. A védelmi mód legjobb jellemzése az a tény, hogy a IIA alcsoportbeli robbanóképes keverék csak néhány száz µw energiát igényel a begyújtáshoz míg a IIC alcsoport esetén ez az érték csak 10µW. Alkalmazások Mérő- és ellenőrzőberendezések, vezérlések. Fizikai, kémiai vagy mechanikai úton és korlátozott energiával működő érzékelők. Beavatkozószervek, amelyek optikai, akusztikai és bizonyos mértékben, mechanikai módon működnek. Kialakításból eredő védelem Jelölés g II 2 G/D IEC szerint Alapelv A készüléken belül található folyamatok, mint pl.: relatív sebesség és ütközési energia, olyan kis dinamikus energiaszinten vannak, hogy a robbanóképes elegy begyújtása nem lehetséges. A szabvány még kezdeti vázlat állapotban van, az ilyen eszközök a 94/9/EK Direktíva érvényességi körén kívül helyezkednek el, azon ok miatt, hogy nem tartalmaznak potenciális gyújtó forrást. Energiakorlátozott áramkör Jelölés Ex nl II 3 G IEC szerint Alapelv Ezekben az áramkörökben a szabványban előírt ellenőrzési körülmények között olyan mértékű szikra vagy hő nem keletkezik, amely képes begyújtani a IIA, IIB és IIC alcsoportba tartozó robbanásveszélyes elegyet, vagy por keveréket. Az ellenőrzések a normális működtetést és a szabványban meghatározott hibaállapotokat fedik le. A megengedett áram- és feszültségértékek meghaladják a gyújtószikramentes védelmi mód szabványban rögzített értékeit. Fontos tervezési paraméterek Az áramkör és a komponensek terhelése által teljesítendő követelmények alacsonyabbak, mint a gyújtószikramentes védelmi módnál meghatározottak. A hibák figyelembevételével is, alacsonyabb követelmények vannak. Alkalmazások Mérő- és ellenőrzőberendezések, vezérlések. Fizikai, kémiai vagy mechanikai úton és korlátozott energiával működő érzékelők. Beavatkozószervek, amelyek optikai, akusztikai és bizonyos mértékben, mechanikai módon működnek. 31

34 Védelmi módok Korlátozott szellőzésű tokozat Jelölés Ex nr II 3 G IEC szerint Jelölés fr II 3 G (MSZ) EN szerint Alapelv A tokozatok kialakítása úgy történik, hogy a gázok bejutása korlátozott. Fontos tervezési paraméterek A tokozaton belüli energiaveszteség, amennyiben szikrázó komponenst tartalmaz, csak olyan hőmérsékletemelkedést okozhat amely a környezeti hőmérséklethez képest 10 K. Az ilyen tokozattal ellátott eszközök lehetővé kell tegyék a gőzmentesség monitorozását, és a telepítés illetve karbantartás utáni vízhatlanságot. A hőmérsékleti osztály meghatározása a tokozatok külső felületi hőmérséklete alapján történik, függetlenül attól, hogy szikrázó komponenst tartalmaznak-e vagy sem. A rugalmas szigetelőanyagok normál működés során mechanikai sérülést nem szenvedhetnek; a szigetelő tulajdonságukat meg kell őrizzék az eszköz szervizintervalluma alatt. Az öntött szigetelőanyagoknak ellen kell állniuk 10 K tartós hőmérsékletemelkedésnek a maximális működési hőmérséklet felett. Alkalmazások Kapcsolóberendezések, mérő és monitoring illetve információs rendszerek és készülékek. Gyújtóforrások ellenőrzéséből fakadó védelem Jelölés b II 2 G/D (MSZ) EN szerint Lehetséges alapelv A normál működés során a gyújtóforrások monitorozása, amelyek nincsenek jelen, de keletkezhetnek, mint például részek felmelegedése, kritikus esetekben esetleg bekövetkező reakciók. Jelen pillanatban csak elméleti szinten létezik a szabvány vázlata. Fontos tervezési paraméterek Kidolgozás alatt További vizsgálatok szükségesek. Alkalmazások Nem ismert alkalmazás a szabvány jelenlegi fejlesztése miatt. Speciális védelem Azon eszközök, amelyek védelme nem teljesen egyezik meg semelyik védelmi móddal, de összehasonlítható védettséget biztosít Jelölés Ex s II 1/2/3 G IEC szerint 32

35 Jelölés Jelölés A jelölés tartalma A rendszerek, berendezések és komponensek jelölésének szabályait a szabványok egységesen meghatározzák az általános műszaki követelményeknek megfelelően. Mivel az Európai Unió tagországai megegyeztek, hogy a jövőben egységes követelményeket fogalmaznak meg, és a nem villamos rendszerek, berendezések és komponensek egységes osztályozását vezetik be, a jelöléseket is egységesítették. Így további jelzéseket vezettek be. Ezeket a 94/9/EK direktíva definiálja a Devices and protective systems for use in hazardous areas. Ez a direktíva a villamos berendezéseket tartalmazza, és a fenti ok miatt a jelöléseket további szimbólumokkal látták el. Minden robbanásveszélyes környezetben használható berendezésnek és védelmi eszköznek jelölnie kell a tervezett felhasználási területet. Alapelv A jelölésnek a következőket kell tartalmaznia A gyártó, aki a terméket piacra dobta. A termék megnevezése, amellyel azonosítható. Az alkalmazási csoport Földfelszín alatt I Földfelszín felett II, Gázok és gőzök - G -, porok - D vagy bányák - M - A kategóriabesorolás, amely mutatja, hogy az eszköz csak bizonyos zónákban alkalmazható. Az eszköz által teljesített védelmi mód(ok). A robbanási csoport, és ha szükséges, a robbanási alcsoport, amelyben használható és A hőmérsékleti osztály, amelynek a termék megfelel A minősítő intézet, amely a bizonylatot kiállította, a szabvány vagy a szabvány revíziója, amely alkalmazható az eszközre, beleértve a minősítő intézet által adott bizonylat számát, és, ha szükséges, milyen speciális állapotokat kell még figyelembe venni. Emellett, azok az információk, dokumentumok, amelyek szükségesek egy hasonló ipari berendezéshez, rendelkezésre kell álljanak. A 94/9/EK direktívának megfelelően, minden eszköz jövőbeli jelölése a következőképpen kell kinézzen: 0044 II 2 G a 94/9/EK Direktíva szerint Megfelelőségi jelzés 0044 Minősítő intézet, amely ha szükséges bizonylatolja a minőségügyi rendszert vagy a terméket A következő termékcsoportokat különböztetjük meg Termékcsoport II Kategória 2 Gázok, gőzök vagy ködök földfelszín felett Zóna 1 - ban alkalmazható jelölés a G előtaggal 33

36 Jelölés Terület Robbanási veszély Az alkalmazott eszköz osztályozása igényelt jelölése Termékcsoport Kategória Földfelszín alatt Működtetés robbanásveszély esetén I M 1 Földfelszín alatt Lekapcsolás robbanásveszély esetén I M 2 és M 1 Minden más Zóna 0 II 1 G Minden más Zóna 1 II 2 G + 1 G Minden más Zóna 2 II 3 G + 2 G + 1 G Minden más Zóna 20 II 1 D Minden más Zóna 21 II 2 D + 1 D Minden más Zóna 22 II 3 D + 2 D + 1 D Védelmi mód, robbanási csoport/alcsoport és hőmérsékleti osztály, amelynek megfelelően elkészítették a berendezést és amelynek megfelel, a továbbiakban a villamos berendezések szokásos jelölései között lesznek megtalálhatóak. A jelölések egy példája villamos berendezés BARTEC /... típus BARTEC /... típus Ex d IIC T6 II 2G Ex d IIC T6 PTB 97 ATEX 1065 X PTB 97 ATEX 1065 X Gyártó és Típus jelölés Az (MSZ) EN szabványnak megfelelően gyártva Nyomásálló tokozat Nem bányászati berendezés C alcsoport T6 hőmérsékleti osztály A minősítő intézet jelzése 1997-ben bizonylatolva először ATEX generáció A minősítő intézet azonosító száma Ha rendelkezésre áll a speciális feltételeket megvizsgálni: pl. A fénykibocsátó egységet úgy kell felszerelni, hogy az mechanikai védelemmel rendelkezzen ütési energia esetén az (MSZ) EN ; fejezetben leírtaknak megfelelően EC típusvizsgálati bizonylat: PTB 97 ATEX 1065 X X = speciális feltételek PTB 97 ATEX 1064 U U = komponens bizonylat nincs hőmérsékleti osztály 34

37 Jelölés Az egyedi direktívák előírásainak történő megfelelőség A megfelelőség megállapításának lentebb közölt módszerét a 94/9/EK Direktíva tartalmazza. Minden termékkategória esetén a Direktíva megadja, hogy a gyártónak milyen módszerekhez kell ragaszkodnia egészen a Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításáig. Az alábbi áttekintésben láthatóak ezek a módszerek, különböző megfelelőségi kategóriák esetén. Megfelelőségi Értékelési Eljárás A megfelelőségi és CE jelöléshez szükséges módszerek I & II csoportba tartozó berendezés, M1 & 1 1 kategória és Önműködő védelmi rendszerek I & II csoportba tartozó berendezés, M2 & 2 1 kategória II csoportba tartozó berendezés, 3 1 kategória igen Belsőégésű motor, Villamos berendezés nem EK típus vizsgálati jegyzőkönyv EK típus vizsgálati jegyzőkönyv és és Belső gyártásellenőrzés Belső gyártásellenőrzés Gyártás MÉ vagy termékvizsgálat Tervnek való megfelelőség vagy Termék MÉ A műszaki dokumentáció eljuttatása a minősítő intézet részére EK megfelelőségi nyilatkozat EK megfelelőségi nyilatkozat EK megfelelőségi nyilatkozat EK megfelelőségi nyilatkozat EK megfelelőségi nyilatkozat EK megfelelőségi nyilatkozat CE jelölés azonosítószámmal 2 CE jelölés azonosítószámmal 2 CE jelölés azonosítószámmal 2 CE jelölés azonosítószámmal 2 CE jelölés azonosító szám nélkül 2 CE jelölés azonosító szám nélkül 2 1 és komponenseik, ha egy külön bizonylat tárgyát képezik. 2 Minősítő intézet azonosító száma, amely a minőségbiztosítási rendszert értékelte (MÉ) vagy a terméket bevizsgálta. 35

38 36 Jegyzetek

39 94/9/EK Direktíva Az Európai Parlament és a Tanács 94/9/EK irányelve (1994. március 23.) robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A direktívák tartalma változhat. A direktívák, és természetesen a mellékletek és magyarázatok, aktuális verzióját megtalálhatja honlapunkon, amely a következő címen érhető el: 37

40 94/9/EK Direktíva AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2], az Európai Közösséget létrehozó szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, mivel a tagállamok feladata, hogy a területükön tartózkodó személyek, valamint adott esetben a háziállatok és vagyontárgyak biztonságáról és egészségéről gondoskodjanak, különösen olyan munkavállalók tekintetében, mindenekelőtt a potenciálisan robbanásveszélyes légkörben használatos felszerelések és védelmi rendszerek használatából származó veszélyekkel szemben; mivel a tagállamokban kötelezően alkalmazandó rendelkezések határozzák meg a robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek használata által elérendő védettségi szintet; mivel ezek a rendelkezések általában a robbanásveszélyes légkörben használandó felszerelések tervezésére és szerkezeti felépítésére hatással levő elektromos és nem elektromos műszaki jellemzőket írják elő; mivel az ilyen felszerelésekkel szemben támasztott követelmények tagállamonként alkalmazásuk terjedelme és az alkalmazott vizsgálati módszerek vonatkozásában eltérőek; mivel ezek az eltérések ezért akadályozzák a Közösségen belüli szabad kereskedelmet; mivel a szabad kereskedelmet akadályozó ilyen tényezők megszüntetése csak a nemzeti jogrendszerek közelítése útján lehetséges; mivel ezt a célkitűzést az egyes tagállamok önmagukban nem képesek megfelelően megvalósítani; mivel ez az irányelv csak a hatálya alá tartozó felszerelések szabad mozgásához szükséges alapvető fontosságú követelményeket írja elő; mivel a szabad kereskedelem technikai akadályainak megszüntetését célzó rendeleteknek a május 7-i tanácsi határozatban [3] meghatározott új megközelítést kell követniük, amelyek megkövetelik a biztonsággal és egyéb társadalmi elvárásokkal kapcsolatos alapvető követelmények meghatározását, a tagállamokban már meglévő, megalapozott védelmi színvonal csökkentése nélkül; mivel az említett határozat elrendeli, hogy egyetlen irányelvben igen nagy számú termék szabályozását kell biztosítani annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gyakori módosítás és az irányelvek számának indokolatlan mértékű növekedése; mivel a felszerelések szerkezeti felépítését szabályozó előírások bevezetésén keresztül a tagállamok a robbanásveszélyes légkörben használt elektromos felszerelésekkel kapcsolatos jogszabályainak a közelítéséről szóló jelenlegi irányelvek pozitív előrehaladást jelentenek a robbanás elleni védelem biztosítása terén, amely intézkedések elősegítik a szabadkereskedelmet is ezen a területen; mivel ezzel párhuzamosan szükségessé vált a meglévő irányelvek felülvizsgálata és kibővítése, mert teljes egészében meg kell szüntetni az ilyen felszerelések használatából eredő potenciális veszélyeket. Ez különösen azokat az intézkedéseket érinti, amelyek biztosítják, hogy a felszereléshasználók és harmadik személyek hatékony védelmét már a tervezési és gyártási folyamatokban figyelembe vegyék; mivel a veszély jellegének megfelelően a védőintézkedések és vizsgálati módszerek gyakran nagyon hasonlóak, vagy azonosak a föld alatti munka során és a felszínen használt felszerelések esetében; mivel ezért kifejezetten szükséges, hogy mindkét csoport felszereléseit és védelmi rendszereit egyetlen irányelv szabályozza; mivel az előzőekben említett két felszereléscsoportot nagyszámú kereskedelmi és ipari ágazatban használják, és ezért ezek a felszereléscsoportok számottevő gazdasági jelentőséggel bírnak; mivel a felszerelések és védelmi rendszerek biztonsági szintjének a biztosítása érdekében lényeges az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartása; mivel az ilyen alapkövetelményeket olyan általános jellegű és kiegészítő alkövetelményekre osztották fel, amelyeknek a védőfelszereléseknek és rendszereknek meg kell felelniük; mivel különösen a kiegészítő követelményeket kell a fennálló vagy potenciális veszélyek esetén figyelembe venni; mivel a védőfelszerelésekre és rendszerekre vonatkozó előírásoknak legalább egy ilyen követelménynek kell megfelelniük olyan esetekben, amikor ez szükséges azok megfelelő működéséhez, illetve rendeltetésszerű felhasználásuk esetén; mivel a rendeltetésszerű felhasználás fogalma elsődleges fontosságú a védőfelszerelések és rendszerek robbanásbiztossá tételét illetően; mivel alapvető követelmény, hogy a gyártók termékeikről teljes körű információkat szolgáltassanak; mivel ezért az is szükséges, hogy az ilyen felszerelések jól megkülönböztethető, egyértelmű jelöléssel legyenek ellátva, amely utal arra, hogy robbanásveszélyes légkörben való használatra készültek; mivel fennáll a 118a. cikk rendelkezései alapján egy irányelv kidolgozásának szándéka a robbanásveszélyes légkörben végzett munkavégzéssel kapcsolatosan; mivel ennek a kiegészítő irányelvnek különösen a felhasználás és/vagy típus miatt, illetve telepítés során előidézett robbanásveszély elleni védelmére kell vonatkoznia; mivel a felszerelések biztonságos alkalmazása érdekében az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartása kötelező; mivel az ilyen követelmények teljesítése vonatkozásában figyelembe kell venni a gyártás időpontjában alkalmazott technológiát; mivel ezért ez az irányelv csak az alapvető követelményeket rögzíti; továbbá az alapvető követelményeknek való megfelelőség igazolásának megkönnyítése érdekében harmonizált európai szabványokra van szükség, különösen a robbanás elleni védelem nem elektromossággal kapcsolatos szempontjai vonatkozásában a felszerelések tervezésével, gyártásával és vizsgálatával kapcsolatos szabványokra, amelyeknek betartása esetén feltételezhető, hogy a kérdéses termék megfelel az alapvető követelményeknek; mivel a harmonizált európai szabványokat magánjogi szervek dolgozzák ki, amelyeknek meg kell tartaniuk nem kötelező jellegüket; mivel e célból az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrontechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) ismerik el a harmonizált szabványok elfogadására illetékes szervként, amelyek követik a Bizottság és a két szerv között november 13-án aláírt általános együttműködési iránymutatásokat; mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában harmonizált szabvány alatt olyan műszaki előírás (európai szabvány, illetve harmonizációs dokumentum) értendő, amelyet a fenti két szerv egyike, vagy mindkettő fogadott el a Bizottság felhívására a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv [4] és a fenti általános iránymutatások alapján; mivel annak biztosítása érdekében, hogy a munkaadók és munkavállalók hatékonyan és megfelelő módon 38

41 94/9/EK Direktíva hozzájárulhassanak a szabványosítási folyamathoz, fejleszteni kell a jogalkotási kereteket; mivel ezt ennek az irányelvnek a hatálybalépése időpontjáig el kell végezni; mivel a felszerelések robbanásveszélyes légkörben való használatával járó kockázatok jellegét illetően ki kell dolgozni az irányelvek alapkövetelményeinek való megfelelőség értékelésére alkalmazandó eljárásokat; mivel ezeket az eljárásokat a felszerelések jellegéből fakadó kockázat szintjének, és/vagy annak akockázatnak a tükrében kell meghatározni, amellyel szemben a felszereléseknek a közvetlen környezet számára védelmet kell nyújtaniuk; mivel ezért minden egyes felszerelés megfelelőségi kategóriájának ellenőrzését ki kell egészíteni egy megfelelő eljárás alkalmazásával vagy több alkalmazható egyenértékű eljárás választékával; mivel az elfogadott eljárások teljes egészében megfelelnek a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, július 22-i 93/465/EGK tanácsi irányelvnek [5]; mivel a Tanács rendelkezett arról, hogy a gyártónak, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének fel kell tüntetnie a terméken a CE-jelölést; mivel a CE-jelölés azt jelenti, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó közösségi jogszabályokban rögzített összes alapvető követelménynek és megfelel az értékelési eljárásnak; mivel indokolt, hogy a tagállamok a Szerződés 100a. cikkével összhangban olyan átmeneti intézkedéseket hozzanak, amelyekkel korlátozzák, illetve megtiltják felszerelések és védelmi rendszerek forgalomba hozatalát és használatát olyan esetekben, amennyiben ezek különösen veszélyeztetik személyek, valamint adott esetben háziállatok vagy vagyontárgyak biztonságát, feltéve hogy ezek az intézkedések közösségi ellenőrzési eljárás alá esnek; mivel az irányelv alapján hozott bármely határozatban az indokolást a fellebbezési lehetőségekkel együtt tudomására kell hozni annak, akire a határozat vonatkozik; mivel a Tanács december 18-án elfogadta a robbanásveszélyes környezetben használt villamos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló keretirányelvet (76/117/EGK) [6], valamint február 15-én a sújtólégveszélyes bányákban a robbanásveszélyes környezetben használt villamos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvet (82/130/EGK) [7]; mivel a harmonizációs munka megkezdésének időpontjától kezdve figyelembe vették az ezen irányelvek alapját képező eseti és részleges harmonizációnak a teljes harmonizációvá alakításához szükséges szempontokat; mivel ennek az irányelvnek a hatálya teljes mértékben fedi a fenti irányelvek hatályát, és mivel ennek következtében azok az irányelvek hatályukat vesztik; mivel a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása; mivel átmeneti rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az olyan felszerelések forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek az irányelv hatálybalépésének időpontjában érvényes nemzeti rendelkezéseknek megfelelően készültek, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET Az irányelv hatálya, forgalomba hozatal és az áruk szabad mozgása 1. cikk (1) Ezt az irányelvet a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozóan kell alkalmazni. (2) Az irányelv hatálya kiterjed olyan biztonsági, vezérlő eszközökre és szabályzó eszközökre is, amelyeket nem a robbanásveszélyes légkörben való használatra szántak, de amelyek szükségesek a felszerelések és védelmi rendszerek biztonságos működéséhez a robbanási kockázatra tekintettel. (3) Az irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek a) Felszerelés: olyan gépek, készülékek, rögzített vagy mozdítható eszközök, vezérlőrészek és ezek műszerezése, továbbá olyan érzékelő, illetve hibaelhárító rendszerek együttesen vagy külön-külön, amelyek energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására, illetve anyagok feldolgozására szántak, amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást idézhetnek elő. b) Védelmi rendszerek: olyan tervezési egységek, amelyek a kezdeti robbanás azonnali leállítására, és/vagy a robbanási láng- és nyomásterjedés hatékony korlátozására szolgálnak. Védelmi rendszerek beépíthetők felszerelésekbe, vagy önálló rendszerekként is forgalomba hozhatók. c) Alkatrész: a felszerelések és védelmi rendszerek biztonságos működéséhez alapvetően szükséges, de önálló funkcióval nem rendelkező egység. Robbanásveszélyes légkör Gyúlékony gáz, gőz, köd vagy por formájú anyagok és levegő keveréke normál légköri viszonyok között, amely keverékben gyújtást követően az égés az egész keverékre átterjed. Potenciálisan robbanásveszélyes légkör Olyan légkör, amelyek a helyi és az üzemeltetési viszonyok folytán robbanásveszélyessé válhat. Felszereléscsoportok és kategóriák Az I. felszereléscsoportba tartoznak a bányák felszín alatti részeiben történő használatra szánt felszerelések, valamint az ilyen bányák felszíni létesítményeinek sújtólég és/vagy éghető por által veszélyeztetett részei. A II. felszereléscsoportba tartoznak a robbanásveszélyes légkörnek kitett, egyéb helyeken történő használatra szánt felszerelések. Az egyes felszereléskategóriáknak megfelelő előírt védelmi szint meghatározását az I. melléklet tartalmazza. Készíthetők felszerelések és védelmi rendszerek meghatározott típusú robbanásveszélyes légkörben való használatra. Ebben az esetben az ilyen felszereléseket és védelmi rendszereket ennek megfelelő jelöléssel kell ellátni. Rendeltetésszerű használat Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt felszereléseknek, védelmi rendszereknek és eszközöknek a felszereléscsoportnak vagy kategóriának megfelelő, a felszerelések, védelmi rendszerek és eszközök biztonságos működéséhez szükséges, gyártó által javasolt alkalmazása. 39

42 94/9/EK Direktíva (4) Nem terjed ki az irányelv hatálya a következőkre: - gyógyászati célú környezetben való használatra szánt gyógyászati eszközök, - olyan felszerelések és védelmi rendszerek, amelyek esetében a robbanásveszély kizárólag robbanóanyagok vagy nem stabil vegyi anyagok jelenléte következtében alakul ki, - olyan háztartási és nem kereskedelmi használatra szánt felszerelések, ahol robbanásveszélyes légkör csak ritkán és kizárólag fűtőgáz véletlen szivárgása következtében alakulhat ki, - a 89/686/EGK irányelvben [8] felsorolt egyéni védőeszközök, - tengerjáró hajók és mozgó tengeri létesítmények az ilyen hajók vagy létesítmények fedélzetére telepített felszerelésekkel együtt, - szállítóeszközök, azaz olyan járművek és azok pótkocsijai, amelyeket kizárólag személyszállítási célokra használnak a légi, közúti, vasúti vagy vízi közlekedési hálózatokban, valamint az olyan szállítóeszközök, amelyeket áruk légi, közúti, vasúti vagy vízi közlekedési hálózatokban való szállítására terveztek. A robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt járművek ennek az irányelvnek a hatálya alól nem vonhatók ki, - a Szerződés 223. cikkének (1) bekezdése (b) pontjában említett felszerelések. 2. cikk (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1. cikk (2) bekezdésben említett felszerelések és védelmi rendszerek, illetve eszközök csak akkor legyenek forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők, ha azok megfelelő megépítés, karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik személyek egészségét és biztonságát, vagyontárgyak biztonságát, illetve a környezetet. (2) Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy a Szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével általuk szükségesnek tartott követelményeket írjanak elő annak biztosítása érdekében, hogy személyek, és különösen a munkavállalók, az 1. cikk (2) bekezdésében említett felszerelések, védelmi rendszerek és eszközök használatakor megfelelő védelemben részesüljenek, azzal a kikötéssel, hogy a tagállamok e joga nem jelentheti az előbbieknek az irányelvben meghatározottaktól eltérő módosítását. (3) Szakmai vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon stb. a tagállamok nem akadályozhatják meg az 1. cikk (2) bekezdésében említett olyan felszerelések, védelmi rendszerek vagy eszközök bemutatását, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelvben előírt rendelkezéseknek abban az esetben, ha jól látható jelölés utal arra, hogy azok nem felelnek meg a követelményeknek, és azokat nem hozzák forgalomba addig, amíg a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nem gondoskodik arról, hogy az ilyen termékek megfeleljenek az irányelv előírásainak. A bemutatók alkalmával megfelelő biztonsági intézkedésekkel biztosítani kell a személyek védelmét. 3. cikk Az ezen irányelv hatálya alá eső, az 1. cikk (2) bekezdésében említett felszereléseknek, védelmi rendszereknek és eszközöknek a rendeltetésszerű használat figyelembevételével meg kell felelniük a II. melléklet vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek. 4. cikk (1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják az 1. cikk (2) bekezdésben szereplő megfelelő felszerelések és védelmi rendszerek, illetve eszközök területükön történő forgalomba hozatalát és üzembe helyezését abban az esetben, ha azok megfelelnek az irányelvnek. (2) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják meg olyan a 8. cikk (3) bekezdésében említett, megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező alkatrészek forgalomba hozatalát, amelyeket a felszerelésekbe és védelmi rendszerekbe történő beépítésre szánnak. 5. cikk (1) A tagállamok a következő termékeknél abból indulnak ki, hogy azok megfelelnek az ezen irányelvben foglalt összes rendelkezésnek, beleértve a II. fejezetben szabályozott megfelelőségértékelési eljárásokat is: - az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a X. melléklet szerinti megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és a 10. cikk rendelkezései szerinti CE-jelöléssel ellátott felszerelések, védelmi rendszerek és eszközök, - a 4. cikk (2) bekezdésében említett, a 8. cikk (3) bekezdésben említett írásos megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező alkatrészek. Harmonizált szabványok hiányában a tagállamok kötelesek megtenni minden általuk szükségesnek tartott lépést annak biztosítására, hogy az adott termékek vonatkozásában az érintett felek figyelmét felhívják azokra a meglévő nemzeti szabványokra és műszaki előírásokra, amelyeket a II. mellékletben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények megfelelő alkalmazásához szükségesek, illetve fontosak. (2) Amennyiben egy olyan nemzeti szabvány amely az Európai Közösség Hivatalos Lapjában kihirdetett harmonizált szabvány ültet át egy vagy több lényeges egészségvédelmi és biztonsági követelményt magában foglal, úgy azt az 1. cikk (2) bekezdésben említett felszerelést vagy védelmi rendszert, illetve a 4. cikk (2) bekezdésben említett alkatrészt, amely ezzel a szabvánnyal összhangban készült, a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket teljesítőnek kell tekinteni. A tagállamok kihirdetik azokat a nemzeti szabványaikat, amelyek a harmonizált szabványokat átültetik. (3) A tagállamok kötelesek gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról annak biztosítása érdekében, hogy a szociális partnerek nemzeti szinten befolyásolhassák a harmonizált szabványok előkészítési és felügyeleti folyamatát. 6. cikk (1) Amennyiben valamely tagállam, illetve a Bizottság úgy látja, hogy az 5. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványok nem teljesen felelnek meg a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, úgy az adott tagállam, illetve a Bizottság értesíti erről a 83/189/EGK irányelv alapján létrehozott bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) az indokok megadásával. A bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít. A bizottság véleményének kézhezvételét követőn, a Bizottság közli a tagállamokkal, hogy az érintett szabványok törlendőke vagy sem az 5. cikk (2) bekezdésben említett közzétételek közül. 40

43 94/9/EK Direktíva (2) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat a (3) bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően annak érdekében, hogy az irányelv gyakorlati végrehajtása egységesen történjék. (3) A Bizottság munkáját egy Állandó Bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság képviselője. Az Állandó Bizottság megállapítja eljárási szabályzatát. A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően megszabott határidőn belül, adott esetben szavazás alapján, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt jegyzőkönyvbe foglalják; emellett minden tagállam jogosult arra, hogy álláspontjának jegyzőkönyvi rögzítését kérje. A Bizottság az Állandó Bizottság véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi. Értesíti a bizottságot arról, hogy mennyiben vette figyelembe annak véleményét. (4) Az Állandó Bizottság ezen túlmenően az irányelv alkalmazásával kapcsolatos bármely olyan kérdést megvizsgálhat, amelyet elnöke a saját vagy valamely tagállam kezdeményezésére elé terjeszt. 7. cikk (1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy CEmegfelelőségi jelet viselő és rendeltetésszerűen használt, az 1. cikk (2) bekezdésben említett felszerelés, védelmi rendszer, illetve eszköz személyek egészségét és biztonságát, valamint adott esetben vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, úgy megteszi a szükséges intézkedéseket az adott felszerelés vagy védelmi rendszer forgalomból való kivonására vagy forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének, illetve használatának betiltására, illetve szabad mozgásának korlátozására. Az érintett tagállam intézkedéseiről döntésének indoklásával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, és közli, hogy a nem megfelelőség oka: a) a 3. cikkben említett alapvető követelmények be nem tartása; b) az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványok helytelen alkalmazása; c) az 5. cikk (2) bekezdésben szereplő szabványban előforduló hiányosság. (2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. Amennyiben a Bizottság a konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy az intézkedések indokoltak, úgy haladéktalanul értesíti erről az intézkedést meghozó tagállamot, és a többi tagállamot. Amennyiben a Bizottság a konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy az intézkedések nem indokoltak, úgy ezt haladéktalanul közli az intézkedést hozó tagállammal és a gyártóval vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjével. Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés indoka a szabványokban előforduló hiányosság volt, és a döntést meghozó tagállam azt fenn kívánja tartani, a Bizottság azonnal tájékoztatja a bizottságot abból a célból, hogy megindítsa a 6. cikk (1) bekezdésében említett eljárást. (3) Amennyiben egy CE megfelelőségi jelöléssel ellátott felszerelésről vagy védelmi rendszerről kiderül, hogy nem felel meg a követelményeknek, az illetékes tagállam megfelelő intézkedést hoz azzal szemben, aki a jelet felhelyezte, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. (4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak az eljárás menetéről és eredményéről. II. FEJEZET Megfelelőségértékelési eljárások 8. cikk (1) A felszerelések, és ahol szükséges, az 1. cikk (2) bekezdésében említett eszközök megfelelőségének értékelését az alábbiak szerint kell elvégezni: a) I. és II. felszereléscsoport, M 1 és 1 felszereléskategória A CE-jelölés elhelyezéséhez a gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles az alábbiak valamelyikével összefüggésben lefolytatni a (III. melléklet rendelkezéseiben előírt) EK-típusvizsgálati eljárást: - a gyártási minőségbiztosítási eljárás (IV. melléklet), vagy - a termék-ellenőrzési eljárás (V. melléklet); b) I. és II. felszereléscsoport, M 2 és 2 felszerelés kategória i. Ezekbe a felszereléscsoportokba és osztályokba tartozó belsőégésű motorok és elektromos felszerelések esetében a CE-jelölés felhelyezéséhez a gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles az alábbiak valamelyikével összefüggésben lefolytatni a (III. melléklet rendelkezéseiben előírt) EK-típusvizsgálati eljárást: - a típusmegfelelőségi eljárás (VI. melléklet), vagy - termék-minőségbiztosítási eljárás (VII. melléklet); ii. az ezekhez a felszereléscsoportokhoz vagy osztályokhoz tartozó egyéb felszerelések eseteiben a gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a CEjelölés felhelyezéséhez köteles a belső gyártás-ellenőrzési eljárásokat lefolytatni (VIII. melléklet), és a VIII. melléklet (3) bekezdésének rendelkezései szerinti dokumentáció megküldésével köteles a bejelentett szervezetet tájékoztatni, amely utóbbi köteles a dokumentáció átvételét elismerni, és azt megőrizni; c) II. felszereléscsoport, 3. felszereléskategória A gyártó, vagy a Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a CE-jelölés felhelyezéséhez köteles a belső gyártás-ellenőrzési eljárásokat lefolytatni (VIII. melléklet); d) I. és II. felszereléscsoport Az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban felsorolt eljárásokon túlmenően a gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a CE-jelölés felhelyezéséhez lefolytathatja az egyedi EK-ellenőrzést is (IX. melléklet). (2) A fenti 1. bekezdés a) vagy 1. bekezdés d) pontjaiban előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az autonóm védelmi rendszerek megfelelőségi felmérésének a végrehajtásához. (3) A CE-jelölés felhelyezésére vonatkozó rendelkezések kivételével a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt alkatrészek tekintetében az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók. A gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles írásos nyilatkozatot kibocsátani, amelyben kinyilvánítja, hogy az alkatrészek megfelelnek az irányelv rájuk vonatkozó rendelkezéseinek, valamint arról, hogy azokat milyen módon kell beépíteni a felszerelésekbe és védelmi rendszerekbe annak biztosítása céljából, hogy azok teljesítsék 41

44 94/9/EK Direktíva a véglegesen elkészült felszerelésekkel vagy védelmi rendszerekkel szemben támasztott alapvető követelményeket. (4) A fentieken túlmenően a gyártó, vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a II. melléklet pontjában említett biztonsági szempontok vonatkozásában a CE-jelölés felhelyezéséhez lefolytathatja a belső gyártásellenőrzési eljárásokat is (VIII. melléklet). (5) Az előző bekezdések rendelkezéseitől eltérően az illetékes hatóságok megfelelően indokolt kérésre engedélyezhetik olyan, az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt felszerelések, védelmi rendszerek vagy egyéni védőeszközök forgalomba hozatalát és üzembe helyezését az érintett tagállam területén, amelyek esetében az előző bekezdésekben említett eljárásokat nem alkalmazták, és amelyeknek a használata védelmi szempontból történik. (6) Az előző bekezdésekben említett eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokat és a levélváltást a tagállamok közül annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek területén az eljárásokat lefolytatják, vagy egy, a kijelölt szerv által elfogadott nyelven. (7) a) Ha a felszerelések és védelmi rendszerek a Közösség más olyan irányelveinek a hatálya alá esnek, amelyek szintén rendelkeznek a 10. cikk rendelkezéseiben említett CE-jelölés felhelyezéséről, a jelölés mutatja, hogy úgy kell tekinteni ezeket a felszereléseket és védelmi rendszereket, hogy azok egyben megfelelnek azon irányelvek rendelkezéseiben előírt követelményeknek is. b) Ha azonban egy vagy több ilyen irányelv engedélyezi a gyártó számára, hogy egy átmeneti időszak folyamán válasszon, hogy mely rendelkezéseket kívánja alkalmazni, a CE-jelölésen csak azokat az irányelveket kell feltüntetni, amelyek rendelkezéseit a gyártó alkalmazza. Ilyen esetben ezeknek az irányelveknek a számát meg kell adni az irányelvekben megkövetelt, a felszerelésekhez és védelmi rendszerekhez mellékelendő dokumentációban, tájékoztatókban vagy utasításokban abban a formában, ahogy azokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdették. 9. cikk (1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy mely szerveket jelöltek ki a 8. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére, milyen speciális feladatokra jelölték ki ezeket, és milyen azonosító számot kaptak ezek előzetesen a Bizottságtól. A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a bejelentett szervezetek jegyzékét, azonosítási számukkal és kijelölt feladataikkal együtt, és gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról. (2) A tagállamoknak a kijelölendő szervek értékelése során a XI. mellékletben szereplő kritériumokat kell alkalmazniuk. A vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő értékelési kritériumoknak megfelelő szervek úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek e kritériumoknak. (3) A kijelölő tagállamnak vissza kell vonni a kijelölést, ha úgy látja, hogy a szerv már nem felel meg a XI. melléklet kritériumainak. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. III. FEJEZET CE megfelelőségi jelölés 10. cikk (1) A CE megfelelőségi jelölés a CE betűkből áll. A jelölés céljaira használandó alaki jellemzőket a X. melléklet mutatja be. A CE-jelölést követően fel kell tüntetni annak a bejelentett szervezetnek az azonosító számát is, amely a gyártásellenőrzési fázisban közreműködik. (2) A CE-jelölést mástól elkülönülten, láthatóan, jól olvasható és letörölhetetlen formában kell feltüntetni a felszereléseken és védelmi rendszereken, a II. melléklet pontjában foglaltakkal kiegészítve. (3) Tilos olyan jelzések feltüntetése a felszereléseken és védelmi rendszereken, amelyek félrevezethetnek harmadik személyeket a CE megfelelőségi jelölés jelentését és formáját illetően. Bármilyen egyéb jelölés feltüntethető a felszereléseken és védelmi rendszereken, feltéve, hogy ez nem csökkenti a CE megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát. 11. cikk A 7. cikk sérelme nélkül: a) ha egy tagállam megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölés jogosulatlanul van feltüntetve, úgy a gyártó vagy Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a terméket a CE-jelölésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangba hozni és a további jogsértést megszüntetni a tagállam által megszabott feltételek mellett; b) amennyiben a nem megfelelőség továbbra is fennáll, a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szóban forgó termék forgalmazásának korlátozására, illetve betiltására, illetve biztosítania kell annak forgalomból történő kivonását a 7. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően. IV. FEJEZET Záró rendelkezések 12. cikk Az irányelv alapján hozott olyan döntésben, amely korlátozza, vagy megtiltja az 1. cikk (1) bekezdésben felsorolt felszerelések, védelmi rendszerek, eszközök forgalmazását és/vagy üzembe helyezését, vagy amely a termék piacról történő kivonásáról szól, pontosan meg kell határozni azokat az okokat, amelyeken a döntés alapul. Az ilyen döntéseket haladéktalanul közölni kell az érintett féllel, akit egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett tagállamban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és ezek határidejéről. 13. cikk A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az irányelv rendelkezéseinek alkalmazásában érintett felek mindegyike megőrizze feladatai végrehajtásával kapcsolatosan megszerzett információk bizalmasságát. Ez a kötelezettség nem érinti a tagállamoknak és kijelölt szerveknek a kölcsönös információszolgáltatásra és figyelmeztetésre vonatkozó kötelezettségét. 42

45 94/9/EK Direktíva 14. cikk (1) A 76/117/EGK irányelv, a 79/196/EGK irányelv [9] és a 82/130/EGK irányelv július 1-jén hatályát veszti. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt irányelvekben szabályozott eljárásoknak megfelelően kapott, a harmonizált szabványoknak való megfelelést igazoló EK megfelelőségi tanúsítványok június 30-ig érvényesek maradnak, kivéve akkor, ha lejáratuk korábban bekövetkezik. Érvényességük folytatólagosan az (1) bekezdésben felsorolt irányelvekben megjelölt harmonizált szabványokra korlátozódik. (3) A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 8. cikk (1) (4) bekezdéseiben említett, a július 1. előtt forgalomba hozott elektromos felszerelések megfelelőségértékelési feladatainak ellátásáért felelős kijelölt szervek vegyék figyelembe az (1) bekezdésben felsorolt irányelvek alapján végrehajtott ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit. [1] HL C 46., , 19. o. [2] HL C 106., , 9. o. [3] HL C 136., , 1. o. [4] HL L 109., , 8. o. A legutóbb a 88/182/EGK irányelvvel (HL L 81., , 75. o.) módosított irányelv. [5] HL L 220., , 23. o. [6] HL L 24., , 45. o. A legutóbb a 90/487/EGK irányelvvel (HL L 270., , 23. o.) módosított irányelv. [7] HL L 59., , 10. o. [8] HL L 399., , 18. o. [9] HL L 43., , 20. o. A legutóbb a 90/487/EGK irányelvvel (HL L 270., , 23. o.) módosított irányelv. 15. cikk (1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb szeptember 1-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket március 1-jétől alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják az első albekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok azonban június 30-ig engedélyezik olyan felszerelések és védelmi rendszerek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek a területükön az irányelv elfogadásának időpontjában érvényes nemzeti rendelkezéseknek megfelelnek. 16. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, március 23-án. az Európai Parlament részéről az elnök E. Klepsch a Tanács részéről az elnök TH. Pangalos A direktíva mellékleteit megtalálhatja a következő honlapon: 43

46 44 Jegyzetek

47 1999/92/EK Direktíva Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) A direktívák tartalma változhat. A direktívák, és természetesen a mellékletek és magyarázatok, aktuális verzióját megtalálhatja honlapunkon, amely a következő címen érhető el: 45

48 1999/92/EK Direktíva AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikkére, tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal, valamint a Kőszénbányák és Egyéb Nyersanyagkitermelő Iparágak Biztonsági és Egészségügyi Állandó Bizottságával folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára (1), tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2), a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztető bizottság által október 21-én jóváhagyott együttes szövegtervezet (3) figyelembevételével, mivel: (1) a Szerződés 137. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében; (2) e cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését; (3) a munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelem javítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdasági megfontolásoknak alárendelni; (4) amennyiben biztosítani kell a munkavállalók biztonságát és egészsége védelmét, elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javításához szükségesek; (5) ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében (4); ezért az említett irányelv rendelkezései különösen, amelyek a munkavállalók tájékoztatására, a velük folytatott konzultációra, valamint részvételükre és oktatásukra vonatkoznak teljes mértékben alkalmazandók a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalókra, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, vagy különös rendelkezések sérelme nélkül; (6) ez az irányelv gyakorlati lépést jelent a belső piac szociális dimenziójának elérése felé; (7) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (5) előírja egy további, a Szerződés 137. cikkén alapuló irányelv kidolgozását, amely különösen a felszerelések használatából, illetve típusából és üzembe helyezési módjából eredő robbanásveszélyről szól; (8) a robbanás elleni védelem különösen fontos a biztonsághoz; mivel a robbanások a munkavállalók életét és egészségét veszélyeztetik a lángok és a légnyomás ellenőrizhetetlen hatásai, valamint a káros reakciótermékek jelenléte és a munkavállalók légzéséhez szükséges, a környező levegőben lévő oxigén elhasználása következtében; (9) a robbanások megelőzését szolgáló következetes stratégia kialakítása megköveteli, hogy a munkahelyen hozott műszaki intézkedéseket szervezeti intézkedések is kiegészítsék; a 89/391/EGK irányelv előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat felmérő dokumentummal; e követelményt úgy kell tekinteni, mintha azt ez az irányelv határozná meg, előírva, hogy a munkáltatónak az ebben az irányelvben megállapított minimumkövetelményeket kielégítő robbanásvédelmi dokumentumot, vagy dokumentumok összességét kell kidolgoznia és azokat folyamatosan naprakésszé kell tennie; az ilyen robbanásvédelmi dokumentum a 89/391/EGK irányelv 9. cikkével összhangban tartalmazza a veszély azonosítását, a kockázatok értékelését és a robbanásveszélyes légkör kockázatánakkitett munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében teendő egyedi intézkedések meghatározását; a robbanásvédelmi dokumentum részét képezheti a 89/391/EGK irányelv 9. cikkében előírt munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kockázatok becslésének; (10) a robbanással kapcsolatos kockázatok becslését más közösségi jogi aktusok is előírhatják; mivel a munka szükségtelen ismétlésének elkerülése érdekében a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a munkáltató számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen dokumentumokat, dokumentum-részeket, vagy más, egyéb közösségi jogi aktusok alapján készített, ezekkel egyenértékű jelentéseket egyetlen biztonsági jelentésben egyesítse; (1) HL C 332., , 10. o. és HL C 184., , 1. o. (2) HL C 153., , 35. o. (3) Az Európai Parlament június 20-i véleménye (HL C 198., , 160. o.), amit május 4-én erősítettek meg (HL C 279., , 55. o.), a Tanács december 22-i közös állásfoglalása (HL C 55., , 45. o.), az Európai Parlament május 6-i határozata (HL C 279., , 386. o.), az Európai Parlament december 2-i és a Tanács december 6-i határozata. 46

49 1999/92/EK Direktíva (4) HL L 183., , 1. o. (5) HL L 100., , 1. o. 414 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 05/3. kötet (11) a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzésébe beletartozik a helyettesítési elv alkalmazása is; (12) amennyiben ugyanazon a munkahelyen több vállalkozás munkavállalói egyidejűleg vannak jelen, koordinációra van szükség; (13) a megelőző jellegű intézkedéseket szükség esetén olyan további intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek gyulladás bekövetkezése esetén lépnek hatályba; a maximális biztonságot úgy lehet elérni, ha a megelőző intézkedéseket olyan további intézkedésekkel kombinálják, amelyek a csökkentik a robbanásoknak a munkavállalókra gyakorolt káros hatásait; (14) a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (1) teljes mértékben alkalmazandó, különösen a veszélyes területekkel közvetlenül szomszédos olyan helyeken, ahol dohányzás, keresztvágás, hegesztés, vagy más, tüzet vagy szikrázást okozó tevékenységek kölcsönhatásba kerülhetnek a veszélyes területtel; (15) a 94/9/EK irányelv a benne foglalt berendezéseket és védelmi rendszereket berendezéscsoportokba és -kategóriákba sorolja; ez az irányelv előírja a robbanásveszélyes légkörrel jellemezhető helyek zónánkénti, munkáltató általi besorolását és meghatározza, hogy a berendezések és védelmi rendszerek mely csoportjait és kategóriáit kell az egyes zónákon belül használni, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Cél és alkalmazási kör (1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizenötödik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikkben meghatározott, a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó minimumkövetelményeket. (2) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre: a) betegek egészségügyi ellátásához közvetlenül és annak során használt területek; b) gázüzemű készülékeknek a 90/396/EGK (2) irányelvnek megfelelő használata; c) robbanóanyagok, vagy vegyileg nem állandó anyagok gyártása, kezelése, használata, tárolása és szállítása; d) a 92/91/EGK (3) vagy a 92/104/EGK (4) irányelvben foglalt, ásványi nyersanyagtermelő iparágak; e) olyan szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök használata, amelyekre nemzetközi megállapodások (pl. ADNR, ADR, ICAO, IMO, RID) megfelelő rendelkezései, valamint az e megállapodásokat hatályba léptető közösségi irányelveket kell alkalmazni. A robbanásveszélyes légkörben rendeltetésszerűen használt közlekedési eszközök nem zárhatók ki. (3) A 89/391/EGK irányelv és a megfelelő egyedi irányelvek teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett területre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, vagy különös rendelkezések sérelme nélkül. 2. cikk Fogalommeghatározás Ennek az irányelvnek az alkalmazásában robbanásveszélyes légkör a légköri viszonyok mellett a gázok, gőzök, ködök, vagy porok formájában megjelenő gyúlékony anyagok levegővel alkotott elegye, amelyben a gyulladás bekövetkezését követően az égés átterjed a teljes, még el nem égett elegyre. II. FEJEZET A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI 3. cikk Robbanások megelőzése és robbanásvédelem A robbanásoknak a 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (2) bekezdésének értelmében történő megelőzése és a robbanásvédelem biztosítása érdekében a munkáltató a tevékenységek jellegének megfelelő műszaki, illetve szervezési intézkedéseket hoz, fontossági sorrendben, a következő alapelvekkel összhangban: a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése, vagy ha a tevékenységek jellege ezt nem teszi lehetővé, a robbanásveszélyes légkör begyulladásának elkerülése, és a robbanás hátrányos hatásainak az enyhítése a munkavállalók egészségének és biztonságának a biztosítása érdekében. Ezeket az intézkedéseket szükség szerint a robbanás továbbterjedése ellen ható intézkedésekkel kell ötvözni, illetve kiegészíteni, továbbá ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni, és mindig, amikor a körülményekben lényeges változások állnak be. 47

50 1999/92/EK Direktíva (1) HL L 245., , 23. o. (2) HL L 196., , 15. o. A 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., , 1. o.) módosított irányelv. (3) HL L 348., , 9. o. (4) HL 404., , 10. o. 05/3. kötet HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja cikk A robbanási kockázatok felmérése (1) A 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek teljesítése orán a munkáltatónak fel kell mérnie a robbanásveszélyes légkörből adódó sajátos kockázatokat, figyelembe véve legalább a következőket: robbanásveszélyes légkör létrejöttének és fennállásának a valószínűsége, annak valószínűsége, hogy gyújtóforrások, beleértve az e kisüléseket is, jelennek meg, aktiválódnak és fejtik ki hatásukat, felszerelések, használt anyagok, folyamatok, valamint ezek lehetséges kölcsönhatásai, a várt hatások nagyságrendje. A robbanásveszély kockázatait összességében kell felmérni. (2) A robbanás kockázatának felmérésekor számításba kell venni olyan helyeket is, amelyek nyílásokon keresztül kapcsolatban vannak vagy kapcsolatba kerülhetnek olyan helyekkel, ahol robbanásveszélyes légkör előfordulhat. 5. cikk Általános kötelezettségek A munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítására, valamint a kockázatbecslés alapelveivel és a 3. cikkben megállapított elvekkel összhangban a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy: ahol olyan mértékben alakulhat ki robbanásveszélyes légkör, ami már veszélyezteti a munkavállalók vagy más személyek egészségét és biztonságát, a munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy a munkát biztonságosan lehessen elvégezni, olyan munkakörnyezetekben, ahol olyan mértékben alakulhat ki robbanásveszélyes légkör, ami már a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyezteti, megfelelő műszaki eszközök alkalmazásával a kockázatbecslés eredményeivel összhangban álló felügyeletről kell gondoskodni a munkavállalók ott-tartózkodása során. 6 cikk A koordináció kötelezettsége Ahol több vállalkozás munkavállalói tartózkodnak egyazon munkahelyen, minden munkáltató a saját ellenőrzése alá tartozó összes ügyért felel. A 89/391/EGK irányelvben előírt egyéni munkáltatói felelősség sérelme nélkül, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a munkahelyért felelős munkáltató összehangolja a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó intézkedések végrehajtását, továbbá a 8. cikkben említett robbanásvédelmi dokumentumban nyilatkozik e koordináció céljáról és a végrehajtásra vonatkozó intézkedésekről és eljárásokról. 7. cikk Helyek, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő (1) A munkáltató azokat a helyeket, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, az I. mellékletnek megfelelően zónákba sorolja. (2) A munkáltató biztosítja, hogy a II. mellékletben megállapított minimumkövetelményeket alkalmazzák az (1) bekezdésben említett helyeken. (3) Amennyiben szükséges, azokat a helyeket, ahol olyan mértékben fordulhat elő robbanásveszélyes légkör, ami már veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát, a belépési pontoknál jelzéssel kell ellátni a III. mellékletnek megfelelően. 8. cikk A robbanásvédelmi dokumentum A 4. cikkben megállapított kötelezettségei teljesítése során a munkáltató biztosítja egy dokumentum, a továbbiakban robbanásvédelmi dokumentum elkészítését és folyamatos naprakésszé tételét. A robbanásvédelmi dokumentumban különösképpen ki kell térni a következőkre: a robbanásveszély kockázatának meghatározása és felmérése megtörtént, megfelelő intézkedéseket hoznak ezen irányelv céljainak elérésére, az I. mellékletnek megfelelően zónákba sorolt helyek, azok a helyek, amelyekre a II. mellékletben meghatározott minimumkövetelmények vonatkoznak, a munkahelyet és a munkaeszközt (beleértve a figyelmeztető eszközöket is) a biztonságra kellő tekintettel tervezték meg, üzemeltetik és tartják karban, a 89/655/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően intézkedéseket hoztak a munkaeszközök biztonságos használata érdekében. A robbanásvédelmi dokumentumot a munkavégzés megkezdése előtt kell összeállítani és minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a munkahely, a munkaeszközök, vagy a munkaszervezés jelentősebb változáson, bővítésen, vagy átalakításon megy keresztül. A munkáltató ötvözheti a már meglévő kockázatbecsléseket, dokumentumokat, vagy más, egyéb közösségi jogi aktusok értelmében készült, ezekkel egyenértékű jelentéseket. 9. cikk A munkaeszközökre és a munkahelyekre vonatkozó különleges követelmények 48

51 1999/92/EK Direktíva (1) A június 30. előtt már használt, illetve a vállalkozásban vagy a telephelyen első alkalommal ezen időpontot megelőzően rendelkezésre bocsátott és olyan helyeken alkalmazott munkaeszközök, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, ettől a naptól fogva megfelelnek a II. melléklet A. részében megállapított minimumkövetelményeknek, amennyiben más közösségi irányelv csak részben, vagy egyáltalán nem alkalmazható. (1) HL L 393., , 13. o. A 95/63/EK irányelvvel (HL L 335., o.) módosított irányelv. 416 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 05/3. kötet (2) A június 30. után első alkalommal a vállalkozásban vagy a telephelyen rendelkezésre bocsátott és olyan helyen használt munkaeszközök, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, megfelelnek a II. melléklet A. és B. részében megállapított minimumkövetelményeknek. (3) A június 30. után első alkalommal használatba vett munkahelyek, amelyeken belül olyan helyek találhatók, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, megfelelnek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek. (4) A június 30. előtt használatba vett munkahelyek, amelyeken belül olyan helyek találhatók, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a fenti időpontot követően legkésőbb három éven belül megfelelnek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek. (5) Ha június 30-át követően bármilyen módosítás, bővítés, vagy szerkezetátalakítás következik be olyan munkahelyeken, amelyeken belül olyan helyek találhatóak, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a munkáltató megteszi a szükséges lépéseket, hogy ezek megfeleljenek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek. III. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 10. cikk A mellékletek kiigazításai A 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkében megállapított eljárás szerint kell elfogadni a mellékleteknek: a robbanásvédelem területét érintő műszaki harmonizációról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadása, illetve a robbanás megelőzése és a robbanásvédelem területén végbemenő műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások, vagy előírások változása és új találmányok által szükségessé tett, tisztán technikai kiigazításait. 11. cikk Útmutató a helyes gyakorlathoz A Bizottság gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki egy nem kötelező jellegű, helyes gyakorlatról szóló útmutatóban. Az útmutató a 3., 4., 5., 6., 7. és 8. cikkben, az I. mellékletben és a II. melléklet A. részében említett kérdéseket érinti. A Bizottság elsőként a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal konzultál, a Tanács 74/325/EGK (1) határozatával összhangban. Ennek az irányelvnek az alkalmazása során a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az említett útmutatót a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmére vonatkozó nemzeti politikájuk kidolgozásakor. 12. cikk A vállalkozásoknak adott tájékoztatás A tagállamok törekednek arra, hogy a 11. cikknek megfelelően kérelemre a lényeges információt a munkáltatók rendelkezésére bocsássák, különös tekintettel a helyes gyakorlatról szóló útmutatóra. 13 cikk Záró rendelkezések (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el. (3) A tagállamok ötévente jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a munkáltatók és a munkavállalók álláspontját is. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságot. 14. cikk Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 15. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, december 16-án. az Európai Parlament részéről az elnök N. FONTAINE a Tanács részéről az elnök K. HEMILÄ A direktíva mellékleteit megtalálhatja a következő honlapon: 49

52 Termékek és piacok 50

53 Automatizálás technológia Kapcsoló és vezérlő elemek Fűtéstechnológia Analizátorok és méréstechnika Mérés és adatgyűjtő rendszerek Kapcsolóberendezések és motorok Villamos berendezések bányák számára BARTEC Safe.t Tervezés és Szolgáltatás BARTEC Safe.t Akadémia U L ATEX certified A biztonság elkötelezettje A biztonságtechnika az élet velejárója minden olyan területen ahol robbanásveszélyes anyagok, mint például olaj, gáz vagy por van jelen. Egyetlen szikra is elegendő a robbanásveszélyes keverék begyújtásához. Minden BARTEC által kifejlesztett komponens és rendszer megfelel az európai direktívákban (ATEX), a nemzetközi szabványokban és ajánlásokban szereplő követelményeknek. Az egész világon, az emberek ismerik és megbíznak a BARTEC névben. A vevőink bizalma kötelez minket arra, hogy a legmagasabb minőségi előírásoknak is megfeleljünk. Büszkék vagyunk a vevőinkkel kialakult hosszú ideje tartó kapcsolatainkra. 51

54 Alap kurzus Szakmai kurzus Technológiai kurzus Gyakorlati kurzus A biztonságtechnika találkozópontja Folyamatos képzéssel garantálható a biztonság. Munkatársainak képzettsége, szaktudása és tapasztalata van a figyelem középpontjában. A BARTEC Safe.t Akadémia előadás sorozaton részt vehetnek gyártók, felhasználók és egyéb szolgáltatásokat végző szakemberek. A Safe.t rendezvény segítséget nyújt a projektek tervezése, a fejlesztés, az üzembe helyezés és felülvizsgálat során alkalmazandó törvényi előírások könnyebb és hatékonyabb megértésére, betartására. A Bad Mergentheim-ben tartott biztonságtechnikai szakkonferencia az újdonságok és tapasztalatok nemzetközi fóruma. Számos külföldi gyártó és szakember használja ezt az alkalmat a tapasztalatainak megosztására. 52

Szakmai továbbképzés

Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképzés Éghető gázok, gőzök, ködök, éghető és robbanóképes porok, valamint nem éghető, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban Szakmai továbbképzés (3. kiadás)

Részletesebben

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A villamos veszélyesség fokozatainak elemzése a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével.

Részletesebben

Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának bővített, szerkesztett anyaga

Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának bővített, szerkesztett anyaga Robbanásbiztos Berendezések BKI Vizsgáló Állomása Ex BKI Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Ex Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának

Részletesebben

(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság

(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ GYAKORLATI ÚTMUTATÁS A MUNKÁJUK SORÁN VEGYI ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉHEZ (a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6.

Részletesebben

1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE

1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 19 20 Tartalomjegyzék 1. Általános bevezetõ...25 1.1. Elõzmények...25 1.2. Általános alapelvek...27 2. Expozícióbecslés...29 2.1. Bevezetõ...29 2.1.1. A mért

Részletesebben

Ex Fórum 2013 Konferencia. 2013. június 4. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2013 Konferencia. 2013. június 4. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 2 3 Villámvédelem robbanásveszélyes területen, problémák a gyakorlatban Mit hozott 2012/2013. az előírások szintjén, szabványkövetés Gyakorlati villámvédelmi problémák 4 Miért is vagyunk itt? A villám

Részletesebben

Robbanásveszélyes környezetbe való kisfeszültségű motorok Beszerelési, üzemeltetési, karbantartási és munkabiztonsági kézikönyv

Robbanásveszélyes környezetbe való kisfeszültségű motorok Beszerelési, üzemeltetési, karbantartási és munkabiztonsági kézikönyv Robbanásveszélyes környezetbe való kisfeszültségű motorok Beszerelési, üzemeltetési, karbantartási és munkabiztonsági kézikönyv Telepítési, üzemeltetési, karbantartási és munkabiztonsági kézikönyv magyar

Részletesebben

Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben

Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben Országos Atomenergia Hivatal 4.13. sz. útmutató Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben Verzió száma: 2. 2007. március Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója

Részletesebben

REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _. Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet

REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _. Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _ Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet Tartalom 5 Elõszó 7 1. Rész 7 REACH: miért volt szükség a szabályozásra?

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP a Ca(OH)2 anyaghoz, amely az

BIZTONSÁGI ADATLAP a Ca(OH)2 anyaghoz, amely az 1 AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT BEAZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Az anyag neve: Egyéb megnevezések: Kémiai név és képlet: kalcium-dihidroxid mészhidrát, hidratált mész, oltott mész, építési mész,

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint Az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete: általános követelménye, hogy a szervezetnek meg kell határoznia, milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási

Részletesebben

ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Cím ESTA szabvány Változat 1.2 ESA _12.0271 Dátum 2012. május 4. Szerző R Scheffer ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási

Részletesebben

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Budapest, 2002. június Készült a Tetra Alapítvány támogatásával. Tetra Alapítvány Budapest, 2002. június TARTALOM 1. BEVEZETŐ...1 1.1. A környezeti jelentésről...1

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával Szemlélet és technológiai-alap formáló TANANYAG Magyarország- Szlovákia a Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Megújuló Szakképzés-

Részletesebben

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 166. szám 17711 A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

A Teljes körű Hatékony Karbantartási rendszer megvalósítása

A Teljes körű Hatékony Karbantartási rendszer megvalósítása A Teljes körű Hatékony Karbantartási rendszer megvalósítása LUKÁCS GÁBOR 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Master of Business Administration szakirányú

Részletesebben

A palagáz és palaolaj kitermelésének hatásai a környezetre és az emberi egészségre

A palagáz és palaolaj kitermelésének hatásai a környezetre és az emberi egészségre BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA A TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: GAZDASÁG- ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA A palagáz és palaolaj kitermelésének hatásai a környezetre és az emberi egészségre TANULMÁNY Kivonat Ez a tanulmány azt

Részletesebben

Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása? Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása? Tartalomjegyzék Klímaváltozás és a CO 2 geológiai tárolásának szükségessége 4 1. Hol és milyen mennyiségű CO 2 tárolható a föld alatt? 6 2. Hogyan történik

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET BUDAPEST, 2002 Írta: Dr. Nagy Károly, egyetemi adjunktus, Dr. Halász László, egyetemi tanár

Részletesebben

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? HU 2014 14 SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

Wilo-Drain TP 80, TP 100, TP -AM, TP THW

Wilo-Drain TP 80, TP 100, TP -AM, TP THW Wilo-Drain TP 80, TP 100, TP -AM, TP THW D Einbau- und Betriebsanleitung LT Montavimo ir naudojimo instrukcija HU Beépítési és üzemeltetési utasítás SK Návod na montáž a obsluhu PL Instrukcja montażu i

Részletesebben

MÓDSZERTAN az információs rendszerek kontrolljainak ellenőrzéséhez

MÓDSZERTAN az információs rendszerek kontrolljainak ellenőrzéséhez MÓDSZERTAN az információs rendszerek kontrolljainak ellenőrzéséhez 2004. február Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók. Módszertan az informatikai

Részletesebben

Rövid telepítési útmutató 00825-0118-4530, EC változat 2013. március. Kiváló teljesítményű, vezetett radar elvű szint- és fázishatár-távadó

Rövid telepítési útmutató 00825-0118-4530, EC változat 2013. március. Kiváló teljesítményű, vezetett radar elvű szint- és fázishatár-távadó 00825-0118-4530, EC változat Kiváló teljesítményű, vezetett radar elvű szint- és fázishatár-távadó A kézikönyvről Ez a telepítési útmutató a Rosemount 5300 sorozatú távadókhoz ad általános irányelveket.

Részletesebben