Környezet. Suplicz Sándor

Átírás

1 Környezet Suplicz Sándor

2 2

3 A. Fizikai környezet 1. Világítás 2. Zaj 3. Rezgés 4. Klíma 5. Levegőminőség 6. Meteorológiai tényezők 3

4 A munkakörnyezet ergonómiai értékelése Területei: Munkatevékenység Munkahely-elrendezés Használati eszközök A. Fizikai környezet B. Szociális környezet 4

5 A beteg épület következményei fejfájás nehéz légzés szorító mellkas letargia száraz torok influenza-szerű orrfolyás bedugult orr viszkető száraz szem 5

6 ablak hiánya száraz lev. levgő min. huzat ingadozó lev.hőm. hideg levegő állanó zaj megvilágítás meleg lev. helyiség A fizikai környezeti (SBS) panaszok okai

7 Munkahelyi panaszok összesítve munkatárs főnök túlóra szűk tér dohányzás világítás stressz zaj klíma 7,1 9,7 12,8 23,9 24,7 25,5 31,2 32,7 65,4 %

8 A képernyős munkahelyek növekvő térhódítása Az ülő testhelyzetben (képernyő előtt) végzett munka arányának folyamatos és jelentős növekedése 80-as évektől kezdődően: Példák (2004. évi adatok): Németország: 40millió munkavállaló 17millió képernyős munkahely. A munkaidő 75%-a számítógéppel végzett munka. Svédország: 4millió munkavállaló - 2,5 millió képernyős munkahely A számítógép (Internet) iskolai és otthoni 8 használatának rohamos növekedése

9 Fénytani alapok Fényáram: a fényforrás teljesítménye (lm) Fényerősség: az egységnyi térközbe kisugárzott energia (cd) Megvilágítás erőssége: egységnyi felületre eső fényáram (lx) 9

10 Fényvisszaverődés Tükrözés - a beeső sugár, a visszaverődő sugár és a beesési merőleges egy síkban van - a visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel Összetett visszaverődő felületek fényvisszaverődési tényező: R=B/E*100 B-fénysűrűség, E- megvilágítás erőssége α α Szétszórt (diffúz) 10 Tükrös Összetett

11 A megvilágítás fő fajtái Természetes megvilágítás Mesterséges megvilágítás Általában vegyesen alkalmazzuk a kettőt 11

12 Természetes megvilágítás Az ember számára a legelőnyösebb Dolgozók igénylik, fontos tényező a jó közérzet megteremtésében Változó fényerősségeloszlás: évszak- és 12 napszakfüggő! lx

13 Mesterséges megvilágítás 13

14 14

15 A fényerősség eloszlása Természetes kizárólag természetes alkalmazása mellett az ablakterület a helyiség alapterületének 15-20%-a legyen Mesterséges tevékenység ismeretében tervezhető asztalok az ablakoktól függetlenül elhelyezhetők 15

16 A világítás rendszere szerint lehet: Általános megvilágítás cél: fény szétszórása, árnyékok, káprázás elkerülése Helyi megvilágítás finom munkák esetében feltétlenül 16

17 Munkahelyi megvilágítás Tényezői: fény eloszlása a munkaterületen megvilágítás erőssége fényforrások és felületek minősége és színe szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja Munkahelyekre vonatkozó szabvány: MSZ 6240/

18 A fény eloszlása a munkaterületen Mesterséges fényforrásokból eredő fény 3 fő fajtája: közvetlen (direkt) megvilágítás diffúz (szórt) megvilágítás közvetett (indirekt) megvilágítás Egyedi elbírálást igényel a kiválasztás! 18

19 A szem alkalmazkodása 1:3-nál nagyobb fényerőváltozásra a szem a pupilla izommozgásával válaszol. 19

20 A megvilágítás erőssége Kruithoff diagram a kellemes megvilágítás 20 Színhőmérséklet

21 21

22 A megvilágítás térbeli egyenletessége Azonos megvilágítást igénylő helyiség általános világítása: legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:3 Ha a világítás helyi és általános megvilágításból tevődik össze: legalább 40%-ot az általános világítás adja Helyi megvilágítás a munkafelületen általános nélkül: legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:6 22

23 Káprázás Ha egy viszonylag erős fényforrás vagy annak visszavert képe megjelenik a látómezőben direkt tükrözött Kritikus tartomány A képernyőn szembe tükröződő belső tér 40 23

24 Hatásai: Káprázás csökkenti a láthatóságot, vizuális diszkomfortérzetet okoz, ingerültté tesz, sietteti a szem kifáradását ezáltal csökkenti a termelékenységet, növeli a balesetveszélyt Direkt ill. tükrözött káprázás csökkentése : látómező központja körüli 60 fokon belüli fényforrások eltávolítása; szemellenző használata indirekt megvilágítás alkalmazása; tompa, matt felületek használata tükröződés csökkentése monitorszűrővel 24

25 A megvilágítás erőssége Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek - MSZ 6240 Mosdó, pihenő, lépcsőház: legalább 100 lx Társalgó, konyhai előkészítő, étkező: legalább 200 lx Oktatóterem, tárgyaló, mosogatás, önkiszolgáló étterem, természetes megvilágítással rendelkező iroda: legalább 300 lx Természetes megvilágítással jellemzően nem rendelkező iroda, főzés-sütés, tálalás, pénztár: legalább 500 lx 25

26 idő (sec) Megvilágítás erőssége - teljesítmény Megvilágítás erőssége (lx) hogyan befolyásolja a teljesítményt - a munka elvégzésének időtartamát (mp) - látásigényes feladatok esetén? 26 jegyzetelés ceruzával tű befűzése mikrométer leolvasása erősség (lux)

27 Látásteljesítmény % 100 látásélesség, kontrasztérzékenység, vizuális feldolg. gyorsasága Elfogadhatatlan 40 K á p r á z t a t 20 tájékozó dás O l v a s á s A nap cd/m 2 27

28 Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek Felületi fényességviszonyok helyes kialakítása látási feladat és közvetlen környezete 1,2:1 látási feladat és távolabbi környezete 3:1 közötti arány maximuma 28

29 Fényforrások és felületi minősége és színe Mennyezet, falak, padló, bútorok, gépek fényvisszaverési tényezőjével is számolnunk kell Erősen visszaverő felületek esetén kisebb erősségű fényforrások is elegendőek 60-95% 40-60% 15-30% 29

30 Egyenletes világítás dinamikus világítás Természetes hatáshoz közelítés Energiatakarékosság fényérzékelő elemek szabályozzák a belső világítást 30

31 A dinamikus világítás W Káprázás A tevékenységre előírt minimális érték 31 Idő/óra

32 A természetes fény eloszlása oldalról érkező fény esetén 32

33 Árkádia konferenciaterem Felülről világítva, árnyékok nélkül 33

34 Magas beltér világítása 34

35 Egyterű iroda indirekt megvilágítással 35

36 A természetes fény és a funkció hatásának figyelembevétele 36

37 Egy otthonos tárgyaló A kellemnek ára van 1kw!? 37

38 A színek vidám / szomorú színek nyugtató / stimuláló színek hőérzet tér-érzet (optikai hatás) világosság-érzet rendteremtő, biztonság-érzetet adó természetes (fent világos, lent sötét) tanult jelentés (például: KRESZ - piros, zöld, sárga, kék) figyelmeztetés (piros, sárga-fekete) a lényeges elkülönítése a lényegtelentől (a felesleges kontraszt elkerülése) eltérő szín - eltérő funkció 38

39 Színek, fényviszonyok

40 40

41 Tárgyak és részletek fényességi kontrasztja Tárgylátás feltétele: a tárgyról és környezetének kontúrjáról ugrásszerűen eltérő fény érkezzék a szemünkbe Fárasztó szemünknek a világos és a sötét felületek közötti átállás, adaptáció 41

42 Nem megfelelő megvilágítás hatásai Szemizomzat idő előtt elfárad Fejfájás, idegesség Általános szellemi és fizikai fáradtság Teljesítménycsökkenés, selejtek, balesetveszély Szemkárosodás 42

43 Világítástechnikai jellemzők ellenőrzése Mérés előkészítése: helyiség jellemzőinek megadása rendeltetés, veszélyforrások, berendezés, mérési pontok helye világítási berendezés jellemzőinek megadása lámpatestek elrendezése, fáziselosztás, kapcsolási fokozatok, fényforrások jellemzői, általános állapot Megvilágításmérés Fénysűrűségmérés Visszaverési tényező mérése Korrigált színhőmérséklet és színvisszaadás ellenőrzése Mérési eredmények megadása 43

44 Fizikai környezet 1. Világítás 2. Zaj 3. Rezgés 4. Klíma 5. Levegőminőség 6. Meteorológiai tényezők 44

45 Intenzivitás /W/m 2 / infrahang ultrahang Hangtani alapok Hangmagasság másodpercenkénti rezgések száma határozza meg mértékegysége: Hz Hallástartomány befolyásoló tényezői: frekvencia (Hz) intenzitás (W/m 2 ) életkor szuperhang Hallható hang küszöb alatti hang Frekvencia /Hz/

46 Hangtani alapok Hangerősség egységnyi felületen merőleges irányban, időegység alatt átáramló energia (intenzitás) mennyisége adja mértékegysége: W/m 2 Hangnyomásszint (logaritmikus skála) hangnyomás (N/m 2 ) lineáris skála átszámításából mértékegysége: decibel (db) kérdéses hang hangnyomásszintje: n=20 * log p/p 0 46 p 0 = 2*10-5 N/m 2 - az egyezményes hangnyomás

47 Hangtani alapok Az emberi fül az azonos erősségű hangokat az eltérő frekvenciákon különböző erősségűnek érzékeli Fon-skála (Robinson és Dadson) 1000 Hz frekvencián megegyezik a decibel skálával Son-skála lineárisan megválasztott hangosságegység hitelesítési pont: 40 fon 47

48 Hangtani alapfogalmak Hangnyomás: P [N/m²] Hangnyomásszint: L p =20 log P/P 0 [db] (P 0 =2*10-5 Pa) Hangintezitás: I [W/m²] Hangintezitás szint: L I =10 log I/I 0 [db] (I 0 =10-12 W/m²) Hangosság: N Élettani hangosságérték, dimenzió nélküli log. skálán, mértékegysége a [son]

49 Hangtani alapfogalmak Hangosságszint: [phon] L N Hangteljesítmény: P=I*S [W] I : intenzitás S : felület

50 A hallásterület a beszéd (kockázás) és zene (kockázás + vízszintes vonal) tartományaival A-A: hallásküszöb B-B: fájdalomküszöb C: 55 éves férfiak átlagos hallásküszöbe D: ipari zajártalom okozta hallásküszöb eltolódás

51 Egyenlő hangosságszintek görbéi 51

52 Súlyozó szűrők frekvencia görbéi db C B A Hz

53 A zajok károsító hatása Slawin-görbe 2000 Hz 82dB db A szűrő tükrözött görbéje Hz

54 A zaj hatása Vegetatív reakciók már 65 db felett Hallószervre gyakorolt hatások adaptáció: tartósan azonos erősségű inger éri, ezért bizonyos idő után csökken vagy meg is szűnik az érzet kifáradás: folyamatos ingerlés után más ingerre is csökkent mértékű a reakció maradandó károsodás: hosszabb ideig nagy 54 zajban végzett munka egy idő után károsít

55 A zaj hatása Pszichikus hatások megszokták, nem érzik terhesnek, azonban hozzáállástól függetlenül kifejti károsító hatását Teljesítményre gyakorolt hatás egymásnak ellentmondó vélemények 55

56 A zaj hatása Maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében egyenértékű hangnyomásszint 85 db érték alatt legyen legnagyobb hangnyomásszint sose haladja meg a 125 db értéket 56

57 A zaj hatásai fokozottan igényes irodai munkahelyek 50 dba igényes irodai munkahelyek 55 dba közepes igényű irodai munkahelyek 60 dba kevéssé igényes irodai munkahelyek 65 dba nagyobb figyelmet igénylő fizikai munkahely 70 dba számítógépterem és konyhaüzem 75 dba Munkahelyekre 57 vonatkozó szabvány: MSZ 18152/2-83.

58 A zaj mérése Mérés előkészítése: helyiség kialakításának felmérése zajforrások meghatározása mérési pontok felvétele helyiség ablakai és ajtói zárva szokásos napi munkavégzés mikrofon 1,25 méter magasan, mérést végző személytől 0,5 méternél távolabb Egyenértékű hangnyomásszint értékeinek mérése Részletes frekvenciaelemzés Zajexpozíció vizsgálata 58 Vonatkozó szabvány: MSZ 18150/2-84. integráló zajszintmérő

59 Védekezés a zajártalom ellen Zajforrás csökkentése kevésbé zajos gépek meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti változtatások rugalmas alátét Akusztikai viszonyok megváltoztatása Megfelelő munkaszervezés Egyéni védőeszközök füldugó, zajvédő sisak Alkalmasságvizsgálatok, orvosi felügyelet 59

61 A rezgések Amplitúdó növekedésével egyenes arányos a hatása Frekvencia alacsony: tartó- és mozgatószervek károsodása magas: perifériás vérkeringésben funkcionális zavarok Emberi testhez viszonyított iránya, az érintkező testrész és az expozíció ideje 61

62 Alacsony frekvenciájú rezgések hatásai Vegetatív idegrendszeri tónusváltozás emésztőszervek, légzés, vérkeringés Belsőfül labirintusszerv zavarása hányás, émelygés, szédülés, tartós károsodás Hasüregi szervek rezonanciája Szövetroncsolódás (vándorvese) Gerincoszlop károsodása Érzékszervek zavarása Pszichikai hatások 62

63 A rezgés elleni védekezés Csökkentsük a rezgést a forrásnál kisebb rezgést előidéző gépek meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti változtatások rugalmas alátét Szerszámok állapotának ellenőrzése, hibajavítás Munkafolyamat elemzése Munkarend Egyéni védőeszköz Alkalmasságvizsgálatok Orvosi ellenőrzés 63

65 4. Klimatikus környezet Meghatározó tényezők: hőmérséklet páratartalom légmozgás hősugárzás A hőmérséklet a döntő, a többi tényező inkább módosító jellegű Összesített klímamérőszám Yaglou (1927): Effektív hőmérséklet 65 Munkahelyekre vonatkozó szabvány: MSZ

66 Levegő-víz egyensúlya tsz.( C):száraz hőmérséklet tn. ( C):nedves hőmérséklet th.( C):harmatponti hőmérséklet X(g/kg)=abszolút nedvesség. tn. tsz. th. φ vagy rh (%)=relatív nedvesség i(j): entalpia (hőtartalom) 66

67 Effektív hőmérséklet Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására, ha az ember ruhátlan, Yaoglu nyomán Hamar 1969 KS t s = 28 C t n = 26 C w = 2 m/s EH = 23 C

68 Effektív hőmérséklet t s = 28 C t n = 26 C w = 2 m/s EH = 23 C

69 Relatív nedvesség [%] A kellemes hőérzet diagramja I.: teljesen megfelelő 100 II.: elviselhető 80 III.: nem megfelelő A: ülő foglalkozás, légsebesség 20 cm/s B: ülő foglalkozás, légsebesség cm/s I. A II. III. I. B II. III. C: nehéz testi munka, légsebesség 20 cm/s D: nehéz testi munka, légsebesség cm/s I. II. III. I. II. III C Hőmérséklet [ C] D

70 Elégedetlenek aránya a padlóhőmérséklet függvényében % C

71 A szubjektív hőmérséklet Kifejezhető o C-ban Módosító tényezők: életkor testalkat ruházat 71

72 Biztosítandó hőmérséklet értékek Zárt térben levő munkahelyeken biztosítandó értékek hideg évszak meleg évszak léghőm. léghőm. effekt. hőm. szellemi munka o C könnyű fizikai munka közepes fizikai munka nehéz fizikai munka Ha a 2. oszlopban előírt intervallum nem valósítható meg, akkor a 3. oszlopot kell figyelembe venni 72

73 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai Az emberi test hőszabályozása hőszabályozási központ a hőmennyiség szállítása vérkeringés útján izzadás hő keletkezése remegés útján 73

74 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai Az emberi test hőmérsékleti térképe ( C)

75 A ruházat hőszigetelése Egysége a clo 1 clo = 0,155 m²c/w Mezítelen embernél 0 Könnyű nyári ruha 0,5 Könnyű munkaruha 0,6 Tipikus üzletember 1 Vastag téli öltözet 3-4

76 szobahőmérsékl A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai Az emberi szervezet és a környezete közötti hőmennyiségcsere hővezetés hőszállítás hősugárzás verejtékezés Kcal / óra W 76

77 Bőr és maghőmérséklet változása hő terhelésnél φ = 90 % t test C Δ t min = 1 C φ < 60 % mag bőr C

78 Balesetek gyakorisága a levegő hőmérsékletének és az életkornak a függvényében fő Vetítési alap:10000 fő/ év A B t 27 C t = C 200 C t = 21 C Életkor(év)

79 Két rossz beépítés 79

81 5. A légszennyezés Tényezők légcsere hiánya káros anyagok jelenléte füst, por gáz, gőz vegyi anyagok sugárszennyezés Hatások (koncentráció, expozíció függő) 81

82 Friss levegő térfogatáram Ha a levegő szennyezettsége csak emberi tartózkodásból ered szellemi munka 30 m 3 /h,fő könnyű fizikai munka 30 közepesen nehéz fizikai munka 40 nehéz fizikai munka 50 82

83 A káros hatások elleni Szellőztetés védekezés Ionizáló használata Növények, melyek párásítják a levegőt Külön dohányzóhelyiség Rendszeres, gondos takarítás 83

84 Légtechnikai vizsgálatok A mérés körülményei: szellőztető-berendezés használatának körülményei helyiségek kialakítása mérési pontok meghatározása ajtók, ablakok csukott állapotban Klímatényezők meghatározása hőmérséklet, relatív páratartalom, légsebesség Klímamérés értékelése Huzathatás vizsgálata, értékelése Betáplált levegő mennyiségének mérése, értékelése Oxigén és szén-dioxid mérése, értékelése 84 Vonatkozó szabvány: MSZ :1983.

86 Meteorológiai tényezők Tényezők légköri elemek: légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség, légmozgás, ionizáció időjárási frontok esetén érzékeljük leggyakrabban Hatások meteorológiai tényezők szerint: frontok, talajmenti levegőfajták, magaslégköri levegőfajták, napkitörések időjárás-érzékenységi típus szerint: hidegérzékeny, gyengén hidegérzékeny, vegyes érzékenységű, gyengén melegérzékeny, melegérzékeny hatás jellege szerint: vegetatív hatások (testhőmérséklet, pulzus), pszichés hatások (reflexidő megnő, nyugtalanság), balesetekre gyakorolt hatás, teljesítményre 86 gyakorolt hatás

87 A munkahellyel kapcsolatos megelégedettség és az egyes környezeti tényezők hatása 87