Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve"

Átírás

1 Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve 2013 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal Péld 27, 33

2 Tanulmánykötet készítői: Bacsó Róbert, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék) Barkaszi Ferenc, MsC Agrármérnök, gazdálkodó Berghauer Sándor, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Földtudományi Tanszék) Darcsi Karolina, MsC Oktató, kutató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Történelem és Társadalomtudományi Tanszék, Lehoczky Tivadar Intézet) Fejes Norbert, MsC Tanulmányi hely: Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Világgazdasági Tanszék Pataki Gábor, MsC Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék) Virág László Elnök, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége Beregszász, 2013* * A termék szellemi termék, amely a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége kiadásában jelent meg november 21-én.

3 Tartalomjegyzék Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Bevezető (Preambulum)...3 I. Helyzetelemzés Makro elemzés Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái Kárpátalja mint közigazgatási egység Népesség Magyarság Demográfiai mutatók Politikai aktivitás A magyarság problémái Oktatás Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta Munkaerő piaci adottságok Ipari szerkezet sajátosságai Kárpátalja agrárgazdasági sajátosságai Kárpátalja külkereskedelmi tevékenységének áttekintése Logisztikai sajátosságok Külföldi működőtőke Kárpátalján A lakossági vagyoni, jövedelmi helyzetének elemzése Vállalkozói szerkezet vizsgálata Fehér-, szürke-, feketegazdaság súlyarányaira vonatkozó becslések és hatásuk a teljes gazdasági spektrumra Kárpátalja természetföldrajzi adottságai Földrajzi fekvés Domborzat Éghajlat Vízrajzi adottságok Ásványkincsek Élővilág és természetvédelem Lokalitás és globalitás összefüggéseinek a vizsgálata Határ menti magyar lakta térség helyzetének vizsgálata Lokális térségek kijelölése és összehasonlítása A kárpátaljai magyarság kereskedelemteremtő és tőkevonzó szerepe Átfogó SWOT elemzés...56 II. Lehetőségelemzés Agrár-SWOT Turisztikai lehetőségek Logisztikai és kereskedelmi lehetőségek Ipari és termelési szférában lévő lehetőségek

4 III. Fejlesztési stratégia kijelölése Agrárgazdaság fejlesztési koncepciója Turisztikai-fejlesztési terv Logisztikai és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési terve Ipari parkok és a feldolgozóipar fejlesztési terve...76 Összefoglaló és előretekintés...77 Irodalomjegyzék...81 Mellékletek

5 Bevezető (Preambulum) Virág László Pataki Gábor Napjaink egyik legnagyobb veszélye a határon túli magyarság szórványosodása. Neves szakemberek osztják azt a véleményt, hogy a szórványosodás attól függ, hogy az anyanemzet milyen fokon tudja integrálni önmagába az adott nemzetrészt. A határon túli magyarság térvesztése csakis ezzel állítható meg és ezzel fordítható vissza az egyre gyorsuló asszimilációs folyamat. A rendszerváltást követő években a határon túli magyarságban élt egy erős vágy, hogy pótolja önmaga számára azt az érzelmi hiányt, amit az anyanemzettől való elszakítás jelentett számára. Ez többé-kevésbé sikerült is a határok megnyitásával, az információ szabad áramlásával, a rokoni szálak újraélesztésével. Az elszakított nemzetrészek összefogására létrejött politikai érdekvédelmi szervezetek megteremtették az összetartozást jelentő kapcsolattartási folyamatok feltételeit. Tették mindezt érzelmi alapon, és ahogy az anyaországban változtak a kormányzati ciklusok, úgy változott az érzelmi befolyás a határon túli magyar emberekre. Ez erősen visszavetette azt a rendszerváltás idejében magasra csapott fellángolást, így mára egyféle politikai káosz alakult ki az emberek gondolatvilágában. Egy dolog viszont megmaradt változatlan a megélhetés biztonságára való törekvés. A mindennapi kenyér fontossága, a családjaink anyagi biztonsága sok esetben felülír bizonyos érzelmi kötődéseket. A halandó kárpátaljai ember, ha a szükség arra kényszeríti, belső Ukrajnában, Oroszországban, természetes módon Magyarországon vagy éppen Spanyolországban vállal munkát, hogy biztosítsa családja számára a megélhetést. Ez a migráns életmód számos esetben a családok széthullásához, idegen földre költözéshez vezet. Nem érdemes a szórványosodás okait fejtegetni, hisz világosan látszik, hogy a megélhetés meghatározó szerepet játszik ebben. Ezért mindazon társadalmi szervezetnek, amely bármilyen fokon felelősséget vállal a kárpátaljai magyarságért, és érdekvédelmi szervezetként definiálja önmagát, kötelessége felvállalni a reá eső részt a kárpátaljai magyarság megélhetését biztosító feltételek megteremtéséből. Ezt tette a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, amikor eldöntötte, hogy hozzálát a kárpátaljai magyarság gazdasági stratégiájának kidolgozásához. Annál is inkább, hogy más határon túli területek szervezetei ezt már megtették. Nem kevésbé fontos az a tény, hogy az anyaországnak jelenleg kisebbségbarát, s az elszakított nemzetrészek határon átívelő egyesítését előirányzó kormányzata van. A kárpátaljai gazdasági program vezérfonala az itt élő magyarság gazdasági életének integrálása az összkárpát-medencei magyar gazdasági életbe. A regnáló magyar kormány miniszterelnöke az elmúlt hónapokban többször is utalt arra, hogy a következő kormányzati ciklus a határon túli magyarság gazdasági életének megszilárdítását fogja szolgálni. Ez hittel tölt el bennünket, és ez szolgál alappillérként az általunk kidolgozott gazdasági stratégia számára is. Hisszük, hogy programunkkal sikerül pótolni egy súlyos mulasztást, és meg tudjuk mutatni azt az irányt, amely a kárpátaljai magyarság egységes gazdasági önállósulásához fog vezetni. Nagy szükségünk van erre, mivel a kárpátaljai magyarság máig keresi a helyét a rendszerváltás óta kialakult gazdasági viszonyok között. Az itt megfogalmazott gazdasági terv legfontosabb gyakorlati célja az, hogy valós képet fessen azokról az ukrajnai, kárpátaljai, határ menti magyar lakta járások társadalmi-gazdasági 3

6 viszonyairól, amelyből kiindulva egy átfogó, de mégis a magyarság érdekeire fókuszáló gazdaságstratégiai tervet fektet le. A tanulmány a közelítés módszerét alkalmazza úgy, hogy egy hármas bontásban jutunk el a helyzetképtől a stratégiáig: I. fejezet: Helyzetelemzés, II. fejezet: Lehetőségelemzés, III. fejezet: Fejlesztési stratégia kijelölése. A közelítés módszere azt jelenti, hogy a helyzetelemzésnél kiindulunk az ukrajnai és kárpátaljai makro adatokból és ismeretanyagból, majd közelebb kerülve megyénk társadalmi-gazdasági helyzetének megismeréséhez eljutunk a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetéig (1. ábra). 1. ábra: Tanulmány logikai ábrája Forrás: Saját szerkesztés. Nem célunk operatív fejlesztési tervet adni azoknál az országos, ukrán állami, illetve nemzetközi területekhez kapcsolódó problémákra vonatkozóan (bár megjegyezzük a fő stratégiai irányokat ezeken a területeken is), viszont azokon a területeken, ahol a kárpátaljai magyar civil szervezetek, magánvállalkozások, valamint a velünk partner kapcsolatot aktív szinten ápoló magyar kormányzat esetében meghatározunk egy elsődleges cselekvési tervet. Ez a cselekvési terv iránymutató, további közös gondolkodást elindító kíván lenni, mivel a feladatokat a jövőben olyan kormányzati (GO) és nem-kormányzati (NGO) civil- és profitorientált szervezetekhez kell delegálni, amelyek bevonása további egyeztetések és munkák eredménye kell, hogy legyen. A tanulmány elsődlegesen szekunder adatokra támaszkodik, mely információk országos és megyei statisztikai hivataltól, további tanulmányok eredményéből származnak. Közvetett módon olyan jelleggel primőr információk is vannak a munkában, hogy az egyes fejezetek szerzői saját kutatásukat, megjelent publikációikat felhasználva határozták meg témájuk mondanivalóját. 4

7 I. Helyzetelemzés Az alábbi fejezet makro elemzési megközelítésénél az országos szempontokat vettük figyelembe, ahol azt vizsgáltuk, hogy társadalmi és gazdasági viszonyok bontakoztak ki a rendszerváltás óta vidékünk tágabb környezetében. 1. Makro elemzés 1.1. Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Darcsi Karolina A Szovjetunió szétesésével 1991-ben függetlenné vált Ukrajna 52 millió lakosságú államként, km 2 -nyi területen kezdte meg történetét, komoly gazdasági potenciállal, atomfegyverekkel, amelyhez értelemszerűen hozzájárultak a szocializmussal együtt járó problémák is. A függetlenné válás alapvető gazdasági-társadalmi és politikai változásokat hozott. Ukrajna a demokrácia intézményének kiépítését és a piacgazdaságra való áttérést tűzte ki céljául. Államformája köztársaság lett, az irányítás tekintetében ötvöződnek mind az elnöki, mind a parlamentáris köztársaság elemei. A rendszerváltással együtt járt a gazdaság mélyrepülése, a Szovjetuniónak mint gazdasági egységnek a megszűnése komoly problémákkal szembesítette a független Ukrajnát. Az egykor virágzó szocialista nagyvállalatok sorra válságba kerültek, a tulajdonviszonyok megváltozása, a munkahelyek megszűnése, a kialakuló áruhiány, a befagyasztott és évekig ki nem fizetett nyugdíjak és bérek, valamint a növekvő munkanélküliség maga után vonta a társadalom korábbi stabilitásának megszűnését. A kiterjedt feketegazdaság és a hatalmas méreteket öltő korrupció tovább nehezítette a válságból való kilábalást. A gazdaság teljesítménye az évi szinthez képest 1999-re megközelítőleg 60%-al esett vissza, az országnak egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy stabilizálni tudja a helyzetet és kijöjjön a válságból. Az ukrán gazdasági rendszer azóta sem vált önfenntartóvá, a gazdaság nem képes megtermelni a hivatalos államapparátus és szociális szféra fenntartásához szükséges eszközöket, így az ukrán politikai rendszer mozgásban tartásához elengedhetetlenül szükséges a külső segítség. A két fő forrás, ahonnét ehhez Ukrajna hozzájut Oroszország és a Nyugat. A függetlenné válással járó folyamatok nagyban befolyásolták az ország demográfiai helyzetének alakulását is. A közel 52 millió fős ország lakossága az elmúlt két évtizedben megközelítőleg 10%-kal csökkent. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Ukrajna lakosságának száma nem sokkal haladta meg a 48 milliót, becslések szerint a népesség száma jelenleg mintegy 45,5 millióra tehető. Az erőteljes népességfogyás egyik oka a természetes szaporodás számának jelentős visszaesése (Molnár 2005). A kedvezőtlen gazdasági körülmények negatívan befolyásolták a gyerekvállalási kedvet, a hivatalos statisztikák szerint az ukrán családok kétharmada egy gyermekes. Az elmúlt húsz évben jelentősen visszaesett a házasságkötések száma, a válások száma viszont növekedett, mindemellett negyedével emelkedett a halálozások száma. Az így kialakuló természetes fogyás következtében az ukrán lakosság évente átlagosan 286,1 ezer fővel csökkent. A nemek arányát tekintve Ukrajna esetében nőtöbblet jellemző. Jelentős változások 5

8 következtek be az elmúlt két évtizedben az ország lakosságának korösszetételében, a gyermekkorúak aránya csökkent, míg az idősebb lakosság aránya növekedett, ami egy elöregedő társadalom képét vetíti előre. (Dancs 2009, pp ) Az ukrán népességszám drasztikus csökkenésének másik oka a nemzetközi migrációban keresendő. Az alacsony jövedelmek és a kedvezőtlen munkavállalási lehetősek következtében a függetlenné válás óta ukránok százezrei vállalnak munkát különböző külföldi országokban. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok száma jelenleg is milliós nagyságrendre tehető. A nyugati országok közül elsősorban Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Csehországban vállalnak munkát, de jelentős számú ukrán vendégmunkás él Oroszországban és a volt szovjet tagköztársaságok közül Kazahsztánban is. Az ország nemzetiségi összetételét tekintve a hivatalos statisztikai adatok alapján a lakosság 77,8%-a ukrán, 17,3%-a orosz, 0,6%-a belorusz, 0,5%-a moldáv, 0,5%-a krími tatár, 0,4%-a bolgár, 0,3%-a magyar, 0,3%-a román, 0,3 %-a lengyel és 2%-a egyéb nemzetiségű. Az ország lakosságának nemzetiségi hovatartozását a népszámlálások alkalmával mérik fel, az így készített statisztikák azonban nem fedik teljesen a valóságot, ugyanis csupán a szovjetek által elfogadott nemzetiségi csoportokat veszik számba, ahonnan kimaradnak az olyan nemzetiségi kisebbségek, mint például a ruszinok. Tovább rontja a valós képet az is, hogy az anyanyelv nem mindig esik egybe az etnikai identitással. Az ukrán anyanyelvű ukránok és az orosz anyanyelvű oroszok mellett külön csoportot alkotnak az orosz anyanyelvű ukrán identitással rendelkezők, mely felosztás a nyugatról keletre haladó földrajzi mintákat is követi. Az államalkotó ukránok mellett a legjelentősebb szerepet a nagyszámú orosz kisebbség játssza. Az oroszokhoz képest jóval kisebb arányban van jelen az országban a többi kisebbség. A népesség területi elhelyezkedésének tekintetében a keleti megyékben elsősorban oroszok, Kárpátalján magyarok, Bukovinában románok, a Krímen a tatárok élek. Tisztán ukránok által lakott területek az ország középső és nyugati részében találhatóak, a fennmaradó területek többnemzetiségűek (Hrytsenko 2008, pp: ). A jelenlegi Ukrajna területének jelentős része a 20. századot megelőzően, évszázadokon keresztül az orosz birodalomhoz, Lengyelországhoz és az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak. A különböző területek társadalmi-gazdasági fejlődése eltérő módon alakult, ami területi, kulturális és nyelvi megosztottságot eredményezett. Történelmi, gazdasági és természetföldrajzi szempontból Ukrajna négy nagyobb régióra osztható: Nyugat, Középnyugat, Kelet és Dél. A régiók tekintetében erős különbözőség van a népesség etnikai, demográfiai, urbanizációs viszonyai és politikai beállítottsága között. Nyugat magába foglalja Kárpátalját, Galíciát, Volhíniát és Bukovinát, központja Lemberg. A Krímet leszámítva ez a terület vált legkésőbb az USZSZK részévé és itt a legerősebb a közép-európai öntudat. A nyugati országrész társadalmát, a polgárosodás útján előrehaladott, erős nemzeti öntudattal rendelkező többségi ukránok és különböző nemzetiségi kisebbségek alkotják. A nyugati régió számít az ukrán nemzeti erők központjának, innen indultak az első nemzeti demokrata mozgalmak, megmozdulások. Középnyugat a centrum, a régió mintegy két évszázada orosz érdekszféra alá tartozik. A fővárost magába foglaló oroszok és ukránok által vegyesen lakott régióban a közép-európai tradíciók a Kijevi Rusz kulturális örökségére épültek rá. A keleti országrész számít a harmadik nagy makrorégiónak. A későn benépesített terület a XX. század folyamán az ország ipari fellegvárává vált. Az elsősorban oroszok által lakott, erősen urbanizált régió, vagyis a donbászdnyepropetrovszki terület adja a nemzeti össztermék jelentős részét. A térség központja Harkov, 6

9 Dnyipropetrovszk és Donyeck. A régió ipari-munkás társadalma jellegzetes lokális Doneci öntudattal rendelkezik, ami részben azt jelenti, hogy a keleti lakosság is ukránnak vallja magát, csak ukránságát másként ítéli meg. A déli terület társadalmi-gazdasági szempontból a XX. század elejéig a keleti régióhoz hasonlóan fejlődött, annyi különbséggel, hogy itt kisebb mértékű volt az iparosítás (Karácsony 2006). A területhez tartozik a Krím Autonóm Köztársaság, Ukrajna egyetlen autonóm státusszal bíró közigazgatási egysége. Az 1954-ben Szovjet-Ukrajnához csatolt Krím félsziget lakossága 1,9 millió fő, nemzetiségi összetételét tekintve 58%-a orosz, 24%-a ukrán és 12%-a krími tatár. A keleti és nyugati régiók között fennálló különbségek a legélesebbek az országban. A felsorolt régiókon belül külön kategóriát képez a nyugati területhez tartozó soknemzetiségű Kárpátalja, mely terület történelmi múltjából és határ menti fekvéséből adódóan számos tekintetben különbözik a nyugat ukrán területektől. A posztkommunista térség egyik jellegzetessége, a gazdasági és politikai rendszer sajátos összefonódása. A rendszerváltást követően a hatalmat átvevő új elit három csoportból tevődött össze: az első csoportba tartoznak a korábbi rendszerrel szembenálló nemzeti erők, a másodikba a régi rendszerből átkerült egykori párt és nomenklatúra elit, míg a harmadikba a gazdaságot irányító különböző oligarchikus csoportok. A csoportok között zajló pozícióharc az ukrán társadalom legintenzívebb érdekkonfliktusát jelenti (Hroch 2004). A függetlenség elnyerése óta Ukrajnában nem sikerült teljes mértékben meghonosítani a nyugati típusú demokratikus intézményrendszert. A választások eredményét az elmúlt húsz évben számos tényező befolyásolta. Ezen tényezők közé tartoznak a különböző választási csalások, a szavazatvásárlás, a megfélemlítés, a választási korrupció, valamint az úgynevezett adminreszursz vagy más néven adminisztratív erőforrás felhasználása. Az Economist magazin által évente kiadott Demokrácia Index kiadványban különböző szempontok figyelembevételével a világ országainak demokratikus szintjét mérik. A 2011-es adatok alapján Ukrajna a 79. a rangsorban nem sokkal Hong-Kongot, Szingapúrt és Guatemalát megelőzve. Egy 10-es skálán az ország demokratikus indexe 5,94 pont, a politikai kultúra szintje 4,38 pont volt. Az ún. Economist Intelligence Units (EIU) elemzési módszerrel készített jelentés négy különböző kategóriába sorolta az országokat: teljes demokrácia, törékeny demokrácia, hibrid rendszer és tekintélyelvű rendszer. Ukrajna a hibrid rendszer besorolásba került (Economist Intelligence Unit 2011). A legutóbbi parlamenti választást követően a nemzetközi megfigyelők erősen bírálták Ukrajnát, nyilatkozataikban a demokratikus fejlődés szempontjából visszalépésnek minősítették a 2012-es ukrajnai választásokat. Egybehangzó véleményük szerint a választásokon nem voltak biztosítva az egyenlő feltételek. A szavazás menetét, illetve a szavazatok leadását különféle manipulációk és csalások kísérték. Az ukrán társadalom politikai ingerküszöbét nehéz átlépni, a társadalom jelentős része elnézi a választási csalásokat, a szavazatok megvásárlását, eltűri a nyomásgyakorlást, ami azzal magyarázható, hogy a felnőtt lakosság jelentős része a szovjet éra alatt szocializálódott, ahol nem voltak hagyományai a demokráciának s az elmúlt két évtizedben jelentősebb minőségi változást nem tapasztalt a demokrácia magatartásformáit illetően. A narancsos forradalom volt az egyetlen nagyobb szervezett megmozdulás, ahol az ukrán társadalom felemelte hangját az uralkodó elit választási csalásaival szemben. 7

10 1.2. Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban dr. Bacsó Róbert Ukrajna 1991-től a piacgazdaság útjára lépet. Ez az út pedig az árak addigi állandóságából a liberalizáció felé mozdult el. A gazdasági szerkezet nagyipari jellegű volt és a gazdaság működésének ez volt mozgatórúgója és egyben achillesi sarka is. A volt szovjet államokkal lévő gazdasági kapcsolatok megszűntek és a nagy ipari gyárak bezártak vagy sokkal kisebb kapacitáson működtek. A már független Ukrajna gazdasága a 90-es évek elején állandóan zsugorodott és ben a GDP csak a 44%-át tette ki az 1990-es értéknek. A gazdasági teljesítmény csökkenésének egyik fő tényezője volt az árak és ezen belül az energiaárak liberalizációja. Ennek következményeként már 1992-ben az árak harmincszorosára emelkedtek egy év alatt, a nyersolaj ára több mint a hússzorosára, a földgázára pedig huszonötszörösére emelkedett, hisz a beszerzői árat a piacgazdaság mechanizmusa diktálta. A 90-es évek eleje Ukrajnában a magas infláció időszaka is volt: 1991-ben 390%, 1992-ben 2100%, 1994-ben pedig 501%, de az abszolút rekord 1993-ban volt, amikor is az IMF számításai alapján az ukrajnai hiperinfláció mértéke 10256% volt és a világon a legnagyobb volt abban az évben. Ilyen makrogazdasági körülmények között megszakadtak a monetáris kapcsolatok a gazdaság szereplői között, amelyek áttértek a direkt árucserére (barter). Ekkor már a gazdasági szereplők közötti fizetésképtelenség elérte a GDP 40%-át és növelte a vállalatok között a pénzügyi bizalomvesztést. A fentiek fényében magasra nőtt a bértartozás mértéke és annak kifizetési ideje. Az állami szférában dolgozóknak fél éves, de akár 1 éves bértartozásuk is volt, hisz az állami költségvetés állandó deficittel harcolt. A 90-es években zajlott le a privatizációs folyamat, 1995-ig, vagyis 3,5 év alatt, az állami tulajdon aránya 96%-ról 62%-ra csökkent. Az akkori ún. értékpapíros privatizáció -nak köszönhetően több tíz millió dollár értékű ipari vállalkozások, gyárak áron alul kerültek magántulajdonba. Ez a privatizációs forma 1999-ig tartott. Ez után elkezdődött a pénzalapú privatizáció, ami még máig is tart. A negatív gazdasági változások kihatással voltak az emberek életszínvonalára között a reálbér értékvesztése elérte a 67%-ot. A havi átlagbér a 90-es évek végén 50 USD körül mozgott és a lakosság 80%-a a létminimum alatt élt. A munkanélküliségi ráta ekkor 40% volt. Az egyik legnagyobb csapás a lakosság számára az volt, hogy szovjet takarékbankban lévő betéteket zárolták és azokat nem fizették ki. A Szovjetunió széthullásakor (1991-ben) az ukrán SZSZK lakosság betéteinek értéke meghaladta a 116 mrd. szovjet rubelt, ami az akkori reális (fekete)piaci árfolyamon számítva elérte a 10 mrd. USD-t. A gazdasági stabilitás érdekében 1996-ban volt lebonyolítva a pénzügyi reform, mikor az ukrán karbovenec a jelenlegi nemzeti valutára, a hrivnyára volt beváltva :1 arányban től kezdődően figyelhető meg az ukrán gazdaság fellendülése, 2008-ig a progresszió töretlen volt: a GDP magas ütemben, évi 7-8%-al nőtt. Kezdetben a kohászat és vegyipar nemzetközi konjunktúrája jelentette a növekedés motorját, majd 2005-től a belső kereslet (hitel expanziótól is fűtött) ugrásszerű bővülése is hozzájárult ehhez. A 2008 második félévétől kibontakozó pénzügyi- 8

11 gazdasági válságot Ukrajna kedvezőtlen belső feltételekkel fogadta: jelentős külső eladósodottság, nagy és gyorsan növekvő külkereskedelmi mérleghiány; túlfűtött belső kereslet; nagymértékű lakossági eladósodottság; a lakosság alsóbb jövedelmű rétegeinek gyorsuló leszakadása jellemezte. Ukrajna 2005-től folytatott, belső fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikája, a teherbíró képességét jelentősen meghaladó szociálpolitikája, és a szükséges szerkezetváltás elmaradása miatt 2008 közepére a globális folyamatoktól függetlenül is válság közeli helyzetbe került ben Ukrajnát egyaránt sújtotta a pénzügyi válság, a hitelforrások beszűkülése és a gazdaság meghatározó ágazatainak (kohászat, vegyipar, építőipar) nemzetközi és belföldi recessziója. A válság előidézte több bank megszülését és pénzpiaci pánikot okozott, ami miatt több hónapig befagyasztotta a betétek levételét a banki szektorból. Az ukrán nemzeti valuta ebben az időben 60%-al devalvált és a külföldi tőke kiáramlását idézte elő, és az ukrán bankszektorból kivonultak olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Swedbank, Pireus bank, Forum, ING, Generali stb. Ukrajna egyik legnagyobb jelenlegi problémája a magas államadósság. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna államadóssággal kapcsolatos problémái nem újszerűek, hisz már a 90-es években is ádáz harcot vívtak vele az akkori kormányok végére az államadósság meghaladta az 500 mrd.hrn. (65 mrd.usd) és a GDP 39,2%, a kamatkifizetések abban az évben 35 mrd. hrn. volt (2. ábra). 2. ábra: Az ukrán GDP-arányos államadósság és a kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában a függetlenség kikiátlása óta ,1 45,9 40,6 5,5 48,1 3,4 2,7 30,5 25,2 0,8 0, ,3 36,5 33,5 34,8 39,5 36,3 39, ,7 17,7 14, ,4 2,8 2,5 2,6 2,5 12,3 3 3,1 2,5 2,3 1,5 1,7 1,8 2 1,2 0,8 0, Évek GDP-arányos államadósság, % Kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában Forrás: Saját szerkesztés az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján A magas államadósság, törlesztő részletek folyamatos kifizetése az IMF-nek és újak folyósításának felfüggesztése, kamatfizetés növekedésé, valamint Ukrajna állandósulóvá vált fizetési mérlegének deficitje ahhoz vezetett, hogy az ország valutatartalékai rekordmélységre zuhant, és 2013 novemberében 20,2 mrd. USD volt, ami rekordmélységű 2005 óta. Jelenleg az ukrán valutatartalékok már az 1/3-ot sem teszik ki az államadósság összegének, ezért csak refinanszírozással történhet az államadósság rövidtávú megoldása. 9

12 1. táblázat: Ukrajna nemzetközi valutatartalékainak változása a években Év Év végi állomány, ml. $. Évközi változás, ml. $ Változás üteme, % , ,78 +39, , ,80 +99, , ,52 +15, , ,96 +45, ,20-935,86-2, , ,09-15, , ,29 +30, , ,79-8, , ,42-22,80 Forrás: Saját számítás az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján. A gazdaság zsugorodásának és a gazdasági konjunktúra csökkenésének következtében az állami költségvetésben óriási deficit keletkezett, amit az Ukrán Nyugdíjalap állandó pénzszegénysége is tetéz. A 2012-ben életbe léptetett nyugdíjreform nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat nem tudta csökkenteni az Ukrán Nyugdíjalap deficites működését. Ahogy a költségvetési adatok előrejelzik, még nagyobb deficittel zárja a évet az alap, mint az előzőt. Hiába emelték meg a nők számára a korhatárt és a minimálisan ledolgozott évek számát 10 évvel mind a nők, mind a férfiak számára is. A gyors ütemű ukrán államadósság-növekedés a következő tényezők hatására történt: az Ukrán Nyugdíjalap állandó deficitje; a 2012-es közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa Bajnokság rendezési költségeinek állandó növekedése; az ukrán Naftogaz tarifakülönbségek kiegyenlítésére felvett kölcsönök; az olcsóbb hitelek drágábbakkal való lecserélése (refinanszírozása); az államadósság növekedésének következtében a felvett hitelek kamatkifizetés százalékainak növekedéséhez is vezetett (amennyiben 2008-ban csak 3,2 mrd hrn. tettek ki a kamatkifizetések, akkor 2013 már 35 mrd.hrn. tesz ki); az állam által garantált hitelállomány növekedése (Ukravtodor, Naftogaz hiteleinek ugrásszerű növekedése, amelyeknél az állam kezességet vállal). A pénztelenséget bizonyítja az a tény, hogy november 1-én az Egységes Kincstári számlán az ukrán államnak összességében 410 ml. hrn. volt, ami a 2003 óta a legcsekélyebb számlaegyenleg. Ez ahhoz vezetett, hogy a 90-es évek óta először az állami intézmények dolgozói több hetes késedelemmell kapják bérüket, a szociális juttatásokon élők pedig néhány napos késedelemmel kapják meg a nyugdíjakat és segélyeket. Több elemző is úgy véli, hogy az ukrán gazdaság mély recesszióba zuhant. 10

13 2. Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése 2.1. Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái Darcsi Karolina Kárpátalja mint közigazgatási egység Kárpátalja jelenleg Zakarpatszka Oblaszty néven Ukrajna egyik nyugati megyéje, központja Ungvár. A vidék a történelem során többször is gazdát cserélt, mintegy ezer esztendeig a történelmi Magyarország részét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia kapta meg. Az 1938-as első bécsi döntés rövid ideig visszacsatolta a területet Magyarországhoz, majd 1945-ben a Szovjetunióhoz, azon belül az USZSZK-hoz került egészen a rendszerváltásig. A gyakori ország-váltásokkal együtt járt a politikai berendezkedésnek, a nyelvnek, a közigazgatás szerkezetének a váltása is, ami nagyban meghatározta a vidék és az itt élő emberek sorsát. (Orosz, 2007). A megyét 13 járás (Beregszászi-, Huszti-, Ilosvai-, Munkácsi-, Nagybereznai-, Nagyszőlősi-, Ökörmezői-, Perecsenyi-, Rahói-, Szolyvai-, Técsői-, Ungvári-, és Volóci járás) és 5 megyei alárendeltségű város (Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár) alkotja, melyhez 6 járási jogú város, 19 városi típusú település és 579 falu tartozik. A független Ukrajna létrejötte óta a megye közigazgatásának változásai között említhető, hogy 3 várost megyei alárendeltségű szintre emeltek, egy városi típusú település megkapta a járási jogú státuszt, e mellett 31 új falusi tanács alakult, és további 9 település állította vissza önállóságát, melyeket korábban egyesítettek. Már 1991-ben megkezdődött a települések történelmi neveinek visszaállítása, összesen 43 település nyerte vissza régi elnevezését (Jogszabályi rendelkezések Ukrajna területi-közigazgatási rendszeréről ). A közigazgatási egységekben a lakosság egyenlőtlenül oszlik el Népesség Az elmúlt két évtizedben az összukrajnai átlaghoz képest a megye demográfiai mutatói kedvezőbben alakultak. Kárpátalja összlakossága az 1989-es népszámlálási adatokhoz képest jelentősen nem változott. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a megye lakossága főt tett ki, a 2008-as statisztikai adatok alapján a megye állandó népessége 1 239,8 ezer fő, ami az ország népességének 2,7 %-át jelenti, így 17. helyen szerepel a megyék rangsorában (Molnár 2009). A régió lakossága a 2010-ben ,8 ezer fő. 2. táblázat: A Kárpátalja területen élő nemzetiségek lélekszámának alakulása 1989 és 2001 között lélekszám Nemzetiség ukrán magyar román orosz cigány szlovák német belorusz egyéb össznépesség Forrás: Molnár 2005, pp

14 Kárpátalja egyik sajátossága a változatos nemzetiségi összetétel, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint 90 nemzetiség képviselője él a területen. Legnagyobb számban vannak az ukránok (ruszinok), arányuk 80,5%-ot tesz ki. A sajátos nyelvvel és kultúrával rendelkező helyi szláv lakosság nemzetiségi hovatartozásának megítélése erősen megosztja ukrán tudományosságot (Orosz 2007:15), a ruszinok ügye a rendszerváltás óta vissza-visszatérő politikai napirendi kérdések közé tartozik. A megye lakosai között a második helyen szerepelnek a magyarok, arányuk 12,1% -ot tesz ki a megye összlakosságából. A többi kisebbség lélekszáma nem éri el a 3 %-ot, köztük jelentősebb számú közösség a román (2,6%), az orosz (2,5%), a cigány (1,1%), a szlovák (0,5%) és a német (0,3%) kisebbség (Dövényi 2012: ). A nemzetiségek együttélésére az elkülönülés jellemző, a vegyes-házasságok aránya nem túl magas. A területen élő nemzetiségek toleránsan viszonyulnak egymáshoz. Az ukrán szélsőségesek részéről indított magyarellenes kirohanásokat leszámítva, melyek az utóbbi években elszaporodtak, általánosságban jónak mondható a magyarok és a többségi nemzethez tartozó ukrán, ruszin lakosság közötti viszony. Szintén jó a magyarok viszonya az oroszokkal és más nemzetiséghez tartozókkal. A megye népességének 37%-a városokban, 63%-a falvakban él. Nemi összetétel szerint a nők vannak többségben. Az elmúlt húsz évben a népesség migrációjában a kivándorlási többlet volt jellemző. A megyét elhagyók jelentős része különböző nyugati országokba telepedett le, illetve Ukrajna más területeire költöztek, míg az ide települők túlnyomó többsége ország többi megyéjéből érkezett Magyarság A kárpátaljai magyarság mint nemzeti kényszerkisebbség a trianoni békeszerződés után jelent meg. Helyzetét nagyban determinálták a történelem folyamán többször változott államhatárok módosulásai, melynek következtében a kisebbségi helyzetbe került magyar közösség mindvégig szembe kellett nézzen a többségi nemzet részéről indított asszimilációs törekvésekkel. Lélekszámában és össznépességen belüli arányában jelentős változások történtek. A szovjet rendszerben megtizedelt és háttérbe szorított magyarság helyzete a független Ukrajna keretén belül sem rendeződött megfelelően. Kisebbségi helyzetük ma is olyan problémákat vet fel, melyek megoldása nélkül nem képzelhető el a közösség identitásának megőrzése és megmaradása Demográfiai mutatók A 2001-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság lélekszáma 151,5 ezer fő, amely az ukrajnai magyarság 96,8 %-át teszi ki. A magyarság lélekszáma rendszerváltás óta csökkenőben van, ami elsősorban az anyaországba történő kivándorlásnak, az alacsony gyerekvállalási kedvnek, másrészt az asszimilációs folyamatoknak köszönhető. Területi megoszlás szerint a járások összlakosságához viszonyítva egyedül a Beregszászi járásban alkotnak többséget a magyarok, arányuk 76,1 % (41163 fő); a Nagyszőlősi járásban 26,2 % (30874 fő); az Ungvári járásban 33,4 % (24822 fő); a Munkácsi járásban 12,7% (12871 fő); a Técsői- Huszti- Rahói járásokban pedig 5000 fő alatti a magyar lakosság lélekszáma. A többi járásban a magyarok aránya nem haladja meg az 1 %-ot. Beregszász városban mára 50% alá esett a magyarok aránya (12785 fő), a többi városban ez az arány 10 % alatt van. A kárpátaljai magyarság a határ menti sávban, többségében egységes magyar nyelvterületen, tömbszerűen helyezkedik el. Falvakban él 12

15 64,6% -uk, további 8,8 % úgynevezett városi típusú településen, 26,6% pedig városokban (Molnár 2005, 20-39). A felekezeti hovatartozást illetően kárpátaljai magyarság három felekezet között gyakorolja vallását: legtöbben a magyarok közül mintegy százezren a református egyházközösséghez tartoznak, megközelítőleg 20 %-ot tesznek ki a római katolikusok és 8% a görög katolikusok aránya. Az ukrán lakosság zöme ortodox, kisebb részük görög katolikus, vagyis felekezeti hovatartozásban eltér a magyar nemzetiségűektől Politikai aktivitás A demokráciára való áttérés kétségtelenül minőségi változást jelentett a kárpát-medencében élő nemzeti kisebbségek köztük a magyarok helyzetét illetően is. A kárpátaljai magyarság számára is a rendszerváltás időszakában nyílt lehetőség az önszerveződés útjára lépni. Ekkor fogalmazódik meg a helyi magyarságnak az önrendelkezéshez való jog iránti igénye is, mely a rendszerváltás időszakában zajló sikertelen autonómiatörekvésekkel folytatódott. Bár voltak ígéretek és különböző politikai alkuk az autonómia megadására vonatkozóan, azonban az ügy véghezviteléhez szükséges politikai akarat mindvégig hiányzott a többségi nemzet részéről. Az újonnan létrejövő erősen centralizált, unitárius államberendezkedésű Ukrajna a nemzeti eszme irányvonala mentén próbálta megteremteni és megerősíteni államiságát, melybe a kárpátaljai magyarok számára megígért autonómia nem fért bele. A magyar közösség ezen irányú törekvéseit az ukrán politikai elit nagy része máig negatívan értelmezi, s a szeparatizmus lehetőségét látva benne elutasítják azokat. A független Ukrajna létrejötte óta számos magyar szakmai-, civil-, kulturális- és politikai szerveződés alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar közösség fennmaradását elősegítsék, érdekeiket a független ukrán államban képviseljék. A magyarság az eddig megtartott valamennyi ukrajnai választáson valamilyen formában részt vett, a parlamenti- és helyhatósági választások alkalmával a magyar érdekek képviseletére saját jelölteket állított mind parlamenti, mind helyhatósági szinteken. A két legjelentősebb magyar politikai szervezet és párt napjainkban: a KMKSZ (KMKSZ - UMP) 1 és az UMDSZ (UMDP) 2. Szakmai szervezetek közül kiemelkedő a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. 1 KMKSZ Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ben alakult Ungváron, a kárpátaljai magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként, elnökévé Fodó Sándort választották, tól a szövetség elnöke Kovács Miklós. A KMKSZ kiépült alapszervezeti hálózattal rendelkezik. A 2010-es évben a Szövetség tagot számlált, 110 alapszervezettel és 5 középszintű szervezettel rendelkezik. Kárpátalján jelentős politikai erőnek számító nemzetiségi szervezet. KMKSZ UMP KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt, 2006-ban alakult, alapítója a KMKSZ. Elnöke: Kovács Miklós. 2 UMDSZ Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A KMKSZ hívta életre 1991-ben, az Ukrajnában élő magyarok ernyőszervezeteként. Alapítói voltak a KMKSZ, a Lembergi Magyarok Szövetsége valamint a Kijevi Magyarok Egyesülete, elnökének Fodó Sándort választották. A szövetség megalakítását követően érdekellentétek alakultak ki az alapítók között. Mivel a tagoknak nem sikerült közös álláspontra jutni KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZben. A demokrata szövetség új elnökének 1996-ban Tóth Mihályt választották meg, ami a későbbiekben maga után vonta a KMKSZ-UMDSZ szembenállás kialakulását. Az UMDSZ 2002-ig jelentősebb tagsággal nem rendelkezett, ekkor került sor a szervezet megújítására, elnökévé Gajdos Istvánt választották és elkezdték a KMKSZ-hez hasonló szervezeti struktúra és a tagság kiépítését. Az UMDSZ 2006-os hivatalos kiadványa szerint a demokrata szövetség 12 középszintű, 13 regionális és 143 alapszervezettel rendelkezik, tagsága fő. A szövetségnek 14 kollektív tagszervezete van. Mára az UMDSZ-t a KMKSZ ellenszervezeteként, riválisaként tartják számon. 13

16 A magyarság problémái A kárpátaljai magyarság problémáit Gulácsy Géza négy problémakörbe csoportosította: gazdasági, szociális, politikai-adminisztratív és kulturális. A gazdasági problémák az országban élő valamennyi nemzetiséget érintik, így azok megoldására a magyarság önállóan nem képes. A szociális problémák a lokális érdekvédelem és a hatékony szociális védelem hiányából valamint a demográfiai és migrációs folyamatokból adódnak. A politikai-adminisztratív problémákhoz tartozik a szovjet rendszerből átvett, a magyarság szempontjából negatív közigazgatási felosztás és az önigazgatás lehetőségének korlátozottsága, melynek következtében a magyarság szétszórtan vesz részt a területi politikai döntések meghozatalában. További problémát jelent, hogy számarányához képest jóval alacsonyabb a magyarok képviselete a végrehajtó és döntéshozó szervekben, így nem tudják érvényre juttatni saját érdekeiket. A kulturális problémák körébe tartoznak az oktatás-nevelés, művészet, kétnyelvűség és közművelődés területén felvetődő gondok (Gulácsy 2009). A fent említett problémaköröket Gulácsy még 1990-ben fogalmazta meg, megoldásukra azóta sem került sor, sőt az elmúlt húsz évben meghozott intézkedések a felsorolt problémák súlyosbodásához vezettek, sok esetben ellehetetlenítve a kisebbségek, köztük a magyarság helyzetét is Oktatás Egy nemzeti kisebbség megmaradásában fontos szerepet játszanak az anyanyelvű oktatást biztosító intézmények, melyek a kisebbség nyelvének és kultúrájának hordozói. Kárpátalján közel 100 magyar állami oktatási intézmény működik: köztük óvodák, általános iskolák, középiskolák, a működésükhöz szükséges feltételek azonban az elmúlt húsz évben nem voltak megfelelően biztosítva. Az ukrán oktatást sújtó általános problémák mellett, a kisebbségi oktatási intézmények további gondokkal is küzdenek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar fiatalok jelentős része a középiskolai tanulmányai során nem tanul meg ukránul. A nemzetiségi iskolákban ugyanis helytelen az ukrán nyelv oktatásának módszertana, továbbá hiányoznak a megfelelő tankönyvek és a szótárak, ami megnehezíti az államnyelv elsajátítását. A magyar iskolákból kikerülő diákok a továbbtanulás terén hátrányosabb helyzetben vannak ukrán társaikkal szemben. Jelentős szerepet vállalnak a kárpátaljai magyar oktatásban az egyházi fenntartású és működtetésű líceumok és gimnáziumok, melyek a rendszerváltást követő időszakban jöttek létre és mára jelentős tehetséggondozó műhelyekké nőtték ki magukat. A többségi nemzethez képest a magyar lakosság iskolázottsági mutató rosszabbak, ami elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában mutatkozik meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés alappillérét képezi az alapítványi fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, mely 1996-ban Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolaként kezdte meg működését s mára olyan szellemi, kulturális és tudományos központtá nőtte ki magát, amely nagyban hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség túlélési esélyeinek növeléséhez. 14

17 2.2. Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta dr. Bacsó Róbert Amennyiben megvizsgáljuk Ukrajna főbb gazdasági mutatóit a rendszerváltás óta (recesszió a 90- es évek elején, majd hosszú depresszió, az új évezred elején történő felemelkedés, majd a gazdasági válság) azt a képet kapjuk, hogy a számok intenzív és dinamikus változásokat tükröznek (összehasonlítva fejlett országok gazdaságával). Megtapasztaltunk ebben a bő két évtizedben hiperinflációt, rekord munkanélküliséget, kétszámjegyű GDP növekedést. Ezek az adatok viszont nem a dinamikus változást tükrözik, hanem a bizonytalanságot, az alacsony bázis pedig relatíve magas gazdasági változásokat jelezhetnének elő. Nézzük most meg tágabb időhorizontban és konkrétan a vizsgált korszakban a megye gazdaságának sajátosságait. Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta kardinális változások mentek végbe a megye gazdasági struktúrájában. A szovjet érában az ipar részaránya évről-évre drasztikusan növekedett, ami foglalkoztatottak számának növekedéséhez vezetett. Párhuzamosan a mezőgazdaság aránya és az itt foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutatott. Az utóbbi 20 évben növekedett a mezőgazdaság és szolgáltatói szféra szerepe a regionális gazdaság struktúrájában, miközben jelentősen visszaesett az iparé és az építőiparé. A 90-es évek elején olyan jelentős ipari gyárak, üzemek szüntették be tevékenységüket, mint az Elekrodvigately (autóipar), Mas-zavod (hadipar), Uzgorodprilad (elekronika), FMK (bútorgyártás), APK Uzgorodskij (agrár feldolgozó ipar), Molokozavod (feldolgozóipar), Geliosz (margaringyár). A legnagyobb oka az ipari csökkenésnek az volt, hogy a Szovjetunió széthullásával egyidejűleg megszakadtak a gazdasági kapcsolatok a volt tagállamok között, ami nem csak a beszerzési oldalon jelent meg, hanem az eladóin is, hisz megszűntek az akkor jól működő, államilag rendszerezett kereskedelmi kapcsolatok. A hirtelen jött szabadság ahhoz vezetett, hogy néhány éven belül az legtöbb gyár vagy teljesen beszüntette a gyártást, vagy csak nagyon kicsi kapacitáson folytatta. Az akkori legnagyobb gyár, az Elekrodvigately, mely a rendszerváltásig három műszakban termelt, a 90-es évek legeléjen több mint 5000 munkást bocsátott el, ami az akkori ungvári munkaképes lakosság kb. 15%-át jelentette. Az ágazatokban dolgozók számának változásai az 3. táblázatban láthatók. 3. táblázat: Kárpátalja legnagyobb gazdasági ágaiban foglalkoztatottak aránya , %* Ágazatok Évek /1990 Ipar és építőipar 42,9 18,0 17,6 18,6 18,1 17,6-25,3 Mező-, hal-, vadgazdaság és erdőgazdálkodás 17,8 26,4 25,3 23,4 23,3 23,7 +5,9 Közlekedés és hírközlés 6,6 5,7 5,8 6,4 6,3 6,1-0,5 Nem termelői szféra 32,7 49,9 51,3 51,6 52,3 52,6 +19,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 - * Saját számítás a és Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek alapján. 15

18 A fenti adatokból kiderül, hogy Kárpátalján a nem termelői szféra foglalkoztatottsága a rendszerváltás óta egyfolytában növekvő tendenciát mutat. Kárpátalja Ukrajna legkisebb területtel, szántófölddel és urbanizációs szinttel rendelkező megyéje és ennek köszönhetően a sereghajtók közé sorolják az ipari és mezőgazdasági termelés alapján. A munkanélküliek alacsony aránya az államhatárok közelségének köszönhető (4. táblázat), ami a szezonális vagy állandó munkavállalást segíti elő az EU-s és más országokban. 4. táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Kárpátalján között, % Évek Mutatók Munkanélküliségi ráta, % 0,9 13,0 3,4 2,3 3,0 1,7 1,8 1,6 Forrás: A és Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek. Kárpátalján már a II. világháború előtti és a két világégés közötti időszakra jellemző volt a kifelé irányuló migráció. Jelenleg ez a fajta munkavállalással kapcsolatos ingázás nagyobb szerepet kapott az schengeni határok kiterjesztése kapcsán. A kárpátaljai románok fő célországai Oroszország, Olaszország, valamint az ukrajnai Odessza megye. A magyar ajkú munkavállalók Magyarországot, Ausztriát, valamint az EU más országait választják. A szláv nemzetiségűek (ukránok, oroszok, szlovákok, ruszinok) nagy számban a Csehországi, valamint a szlovákiai munkavállalást részesítik előnyben. Ezen kívül a potenciális munkavállalók nagy előszeretettel vállalnak munkát a spanyolországi, olaszországi, portugáliai mezőgazdaságban, építőiparban, valamint a nem termelői szférában. És, bár a gazdasági válság negatívan hatott eme országok gazdasági mutatóira, a kivándorolt munkavállalók legnagyobb része nem tervezi a Kárpátaljára való visszatérést. Az a része a munkavállalóknak, amely valamilyen ok folytán nem az EU-s országokat választják, Oroszország felé veszik az irányt. Ott a moszkvai és szentpétervári, valamint környékein lévő építkezéseken vállalnak munkát. Itt havonta a kárpátaljai átlagjövedelem tízszeresét is megkeresik. A többi ukrajnai régióhoz képest a gazdaságát jellemző mutatók terén a sereghajtók közé tartozik, bár humán fejlődés, külföldi tőkebefektetések, valamint a biztosítási szolgáltatások ellátottsága terén az élmezőnybe tartozik. 5. táblázat: Kárpátalja helye Ukrajna régiói között, * Mutató/Helyezés Évek A meglévő lakosság száma Munkanélküliségi ráta Havi átlagbér Ipari termelés növekedése Bruttó mezőgazdasági össztermelés Egy főre jutó külföldi tőkebefektetés A regionális össztermék súlya az Ukrajnai GDP-ben Biztosítási szolgáltatások igénybevétele** Humán fejlődési index * Forrás: Kárpátalja statisztikai évkönyve, 2009, ** Forrás: Pojda-Nosik N., Bacsó R., Timcsák M. (2012):. 16

19 A legfrissebb, 2012 évi kutatásokból, melyek Ukrajna régióinak versenyképességét értékeli, kiderül, hogy Kárpátalja a 27 régió közül a 17. helyen áll. A régió erősségei a viszonylag minőségi orvosi ellátásban és az elemi iskolai oktatásban van. A legnagyobb problémát a vállalkozási tevékenység nehézségében és az állami politika állandó változásában, valamint a komoly változásokon átment adópolitikában látják a gazdasági szereplők Munkaerő piaci adottságok Fejes Norbert Az ukrajnai koncepció szerint Kárpátalján a munkaképes korú lakosságba beletartoznak a 15 és 70 éves kor közötti mindkét nemnek a képviselői, akik valamely terület munkaerő-kínálatát képezik az árutermelés vagy a szolgáltatásnyújtás számára (Baranyi, 2009: 215.). A munkaképes korú lakosság száma a 2011-es adatok szerint elérte a 923 ezer főt, melynek 51,5%-a nő, 48,5%-a pedig férfi. A munkaképes korú lakosság összetételének alakulását a 3. ábra szemlélteti között. 3. ábra: A munkaképes korú lakosság összetétele Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 Az ukrán statisztikai hivatalok a munkaképes korú lakosságot két csoportra osztják: gazdaságilag aktívakra és inaktívakra. A gazdaságilag aktív lakosságon belül pedig, ahogy az ábrából is látjuk, megkülönböztetik a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket. 3 (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) 3 Ukrajnában a foglalkoztatottak közé azok a személyek tartoznak, akik a statisztikai megfigyelés hetén legalább egy órát dolgoztak pénzért vagy bármilyen más természetbeni juttatásért önállóan vagy valamelyik vállalatnál; továbbá azok a személyek, akik a megfigyelés ideje alatt ideiglenesen nem dolgoztak, de formálisan tulajdonosai, vagy alkalmazottai valamely vállalkozásnak. A munkanélküliek behatárolását a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elvei alapján készítik Ukrajnában is. E meghatározás szerint ahhoz, hogy valakit munkanélkülivé nyilvánítsanak, 3 feltételnek kell teljesülnie:1) nincs munkahelye; 2) az utolsó négy hétben aktívan munkát keresett; 3) a következő két hétben bármikor képes azonnali hatállyal munkába állni. A gazdaságilag inaktívak közé pedig azokat a személyeket sorolják, akik értelemszerűen nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem pedig a munkanélküliek körébe. Viszont 17

20 4. ábra: A munkanélküliségi ráta Kárpátalján között Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján Az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerinti munkanélküliségi rátát a 4. ábra mutatja be között. Láthatjuk, hogy a munkanélküliségi ráta Kárpátalján az új évezred elején még 13% volt, s jóval meghaladta az országos átlagot ban azonban közel a felére csökkent, s az ukrajnai érték alá került. Az ezt követő években nagyjából együtt mozgott az országos és a megyei érték, s 2008-ig, a gazdasági válságig folyamatosan csökkentek. Ekkor azonban mind az országos, mind pedig a megyei ráta nőtt, s utóbbi az ukrajnai átlag fölé került. A munkanélküliségi ráta így 2011-ben 9,6% volt Kárpátalján, közel 2%-kal magasabb értékkel, mint Ukrajnában. 4 (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A 4. ábrából már láthattuk, hogy a foglalkoztatottak, vagy más szóhasználattal élve az aktív keresők száma 2011-ben 522,7 ezer fő volt, ami a 2001-es érték 116%-a, viszont a 2005-ös érték csupán 95%-a. Az tehát látszik, hogy a gazdasági világválság Kárpátalján is érzékenyen érintette a munkaerőpiacot. A teljes lakosság 2011 végén 1247,9 ezer főt számlált, ami azt jelenti, hogy a vidék aktivitási rátája 41,9%. A statisztikákban nyilvántartott munkanélküliek száma szintén a 4. ábra alapján 55,2 ezer fő. Ez, ahogy a 3. ábrából láttuk, 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelent. A fő gondot azonban nem a regisztrált munkanélküliség jelenti, hanem a valós, úgynevezett rejtett munkanélküliség, ami óvatos becsléssel is ennek az értéknek a három-négyszerese is lehet (Baranyi, 2009: 215. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján). lehetnek: tanulók vagy diákok; nyugdíjasok; háztartásbeliek; azok a munkaképes korú személyek, akik már feladták a munkakeresést; azok, akik úgy vélik, hogy nincs számukra megfelelő munka és nem is tudják, hol kereshetnék azt; valamint azok, akik nem szorulnak rá, hogy dolgozzanak, tehát eltartják őket. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012: ) 4 A regisztrált munkanélküliségi ráta ugyanakkor ettől jelentősen eltér, ami a fogalom meghatározásából adódik. Az alapvető különbség a két munkanélküliségi ráta között, hogy míg az itt bemutatott ILO-szabvány szerinti ráta a munkanélküliek gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyított aránya, addig a regisztrált munkanélküliségi rátát a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal úgy számítja, hogy csupán az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál beregisztrált munkanélküliek számát viszonyítja a munkaképes korú lakosság évi átlagához. Így fordulhat elő tehát az, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta 2011-ben csupán 2,0% volt, szemben az ILO-szabvány szerint számított és fent már megfigyelhető rátával, amely 9,6% volt. 18

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Székelyföldi statisztikák

Székelyföldi statisztikák HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 30140, Csíkszereda, Szabadság Tér. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben