Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve"

Átírás

1 Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve 2013 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal Péld 27, 33

2 Tanulmánykötet készítői: Bacsó Róbert, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék) Barkaszi Ferenc, MsC Agrármérnök, gazdálkodó Berghauer Sándor, PhD Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Földtudományi Tanszék) Darcsi Karolina, MsC Oktató, kutató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Történelem és Társadalomtudományi Tanszék, Lehoczky Tivadar Intézet) Fejes Norbert, MsC Tanulmányi hely: Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Világgazdasági Tanszék Pataki Gábor, MsC Oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Gazdasági Tanszék) Virág László Elnök, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége Beregszász, 2013* * A termék szellemi termék, amely a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége kiadásában jelent meg november 21-én.

3 Tartalomjegyzék Kárpátalja gazdaságstratégiai terve Bevezető (Preambulum)...3 I. Helyzetelemzés Makro elemzés Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái Kárpátalja mint közigazgatási egység Népesség Magyarság Demográfiai mutatók Politikai aktivitás A magyarság problémái Oktatás Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta Munkaerő piaci adottságok Ipari szerkezet sajátosságai Kárpátalja agrárgazdasági sajátosságai Kárpátalja külkereskedelmi tevékenységének áttekintése Logisztikai sajátosságok Külföldi működőtőke Kárpátalján A lakossági vagyoni, jövedelmi helyzetének elemzése Vállalkozói szerkezet vizsgálata Fehér-, szürke-, feketegazdaság súlyarányaira vonatkozó becslések és hatásuk a teljes gazdasági spektrumra Kárpátalja természetföldrajzi adottságai Földrajzi fekvés Domborzat Éghajlat Vízrajzi adottságok Ásványkincsek Élővilág és természetvédelem Lokalitás és globalitás összefüggéseinek a vizsgálata Határ menti magyar lakta térség helyzetének vizsgálata Lokális térségek kijelölése és összehasonlítása A kárpátaljai magyarság kereskedelemteremtő és tőkevonzó szerepe Átfogó SWOT elemzés...56 II. Lehetőségelemzés Agrár-SWOT Turisztikai lehetőségek Logisztikai és kereskedelmi lehetőségek Ipari és termelési szférában lévő lehetőségek

4 III. Fejlesztési stratégia kijelölése Agrárgazdaság fejlesztési koncepciója Turisztikai-fejlesztési terv Logisztikai és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési terve Ipari parkok és a feldolgozóipar fejlesztési terve...76 Összefoglaló és előretekintés...77 Irodalomjegyzék...81 Mellékletek

5 Bevezető (Preambulum) Virág László Pataki Gábor Napjaink egyik legnagyobb veszélye a határon túli magyarság szórványosodása. Neves szakemberek osztják azt a véleményt, hogy a szórványosodás attól függ, hogy az anyanemzet milyen fokon tudja integrálni önmagába az adott nemzetrészt. A határon túli magyarság térvesztése csakis ezzel állítható meg és ezzel fordítható vissza az egyre gyorsuló asszimilációs folyamat. A rendszerváltást követő években a határon túli magyarságban élt egy erős vágy, hogy pótolja önmaga számára azt az érzelmi hiányt, amit az anyanemzettől való elszakítás jelentett számára. Ez többé-kevésbé sikerült is a határok megnyitásával, az információ szabad áramlásával, a rokoni szálak újraélesztésével. Az elszakított nemzetrészek összefogására létrejött politikai érdekvédelmi szervezetek megteremtették az összetartozást jelentő kapcsolattartási folyamatok feltételeit. Tették mindezt érzelmi alapon, és ahogy az anyaországban változtak a kormányzati ciklusok, úgy változott az érzelmi befolyás a határon túli magyar emberekre. Ez erősen visszavetette azt a rendszerváltás idejében magasra csapott fellángolást, így mára egyféle politikai káosz alakult ki az emberek gondolatvilágában. Egy dolog viszont megmaradt változatlan a megélhetés biztonságára való törekvés. A mindennapi kenyér fontossága, a családjaink anyagi biztonsága sok esetben felülír bizonyos érzelmi kötődéseket. A halandó kárpátaljai ember, ha a szükség arra kényszeríti, belső Ukrajnában, Oroszországban, természetes módon Magyarországon vagy éppen Spanyolországban vállal munkát, hogy biztosítsa családja számára a megélhetést. Ez a migráns életmód számos esetben a családok széthullásához, idegen földre költözéshez vezet. Nem érdemes a szórványosodás okait fejtegetni, hisz világosan látszik, hogy a megélhetés meghatározó szerepet játszik ebben. Ezért mindazon társadalmi szervezetnek, amely bármilyen fokon felelősséget vállal a kárpátaljai magyarságért, és érdekvédelmi szervezetként definiálja önmagát, kötelessége felvállalni a reá eső részt a kárpátaljai magyarság megélhetését biztosító feltételek megteremtéséből. Ezt tette a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, amikor eldöntötte, hogy hozzálát a kárpátaljai magyarság gazdasági stratégiájának kidolgozásához. Annál is inkább, hogy más határon túli területek szervezetei ezt már megtették. Nem kevésbé fontos az a tény, hogy az anyaországnak jelenleg kisebbségbarát, s az elszakított nemzetrészek határon átívelő egyesítését előirányzó kormányzata van. A kárpátaljai gazdasági program vezérfonala az itt élő magyarság gazdasági életének integrálása az összkárpát-medencei magyar gazdasági életbe. A regnáló magyar kormány miniszterelnöke az elmúlt hónapokban többször is utalt arra, hogy a következő kormányzati ciklus a határon túli magyarság gazdasági életének megszilárdítását fogja szolgálni. Ez hittel tölt el bennünket, és ez szolgál alappillérként az általunk kidolgozott gazdasági stratégia számára is. Hisszük, hogy programunkkal sikerül pótolni egy súlyos mulasztást, és meg tudjuk mutatni azt az irányt, amely a kárpátaljai magyarság egységes gazdasági önállósulásához fog vezetni. Nagy szükségünk van erre, mivel a kárpátaljai magyarság máig keresi a helyét a rendszerváltás óta kialakult gazdasági viszonyok között. Az itt megfogalmazott gazdasági terv legfontosabb gyakorlati célja az, hogy valós képet fessen azokról az ukrajnai, kárpátaljai, határ menti magyar lakta járások társadalmi-gazdasági 3

6 viszonyairól, amelyből kiindulva egy átfogó, de mégis a magyarság érdekeire fókuszáló gazdaságstratégiai tervet fektet le. A tanulmány a közelítés módszerét alkalmazza úgy, hogy egy hármas bontásban jutunk el a helyzetképtől a stratégiáig: I. fejezet: Helyzetelemzés, II. fejezet: Lehetőségelemzés, III. fejezet: Fejlesztési stratégia kijelölése. A közelítés módszere azt jelenti, hogy a helyzetelemzésnél kiindulunk az ukrajnai és kárpátaljai makro adatokból és ismeretanyagból, majd közelebb kerülve megyénk társadalmi-gazdasági helyzetének megismeréséhez eljutunk a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetéig (1. ábra). 1. ábra: Tanulmány logikai ábrája Forrás: Saját szerkesztés. Nem célunk operatív fejlesztési tervet adni azoknál az országos, ukrán állami, illetve nemzetközi területekhez kapcsolódó problémákra vonatkozóan (bár megjegyezzük a fő stratégiai irányokat ezeken a területeken is), viszont azokon a területeken, ahol a kárpátaljai magyar civil szervezetek, magánvállalkozások, valamint a velünk partner kapcsolatot aktív szinten ápoló magyar kormányzat esetében meghatározunk egy elsődleges cselekvési tervet. Ez a cselekvési terv iránymutató, további közös gondolkodást elindító kíván lenni, mivel a feladatokat a jövőben olyan kormányzati (GO) és nem-kormányzati (NGO) civil- és profitorientált szervezetekhez kell delegálni, amelyek bevonása további egyeztetések és munkák eredménye kell, hogy legyen. A tanulmány elsődlegesen szekunder adatokra támaszkodik, mely információk országos és megyei statisztikai hivataltól, további tanulmányok eredményéből származnak. Közvetett módon olyan jelleggel primőr információk is vannak a munkában, hogy az egyes fejezetek szerzői saját kutatásukat, megjelent publikációikat felhasználva határozták meg témájuk mondanivalóját. 4

7 I. Helyzetelemzés Az alábbi fejezet makro elemzési megközelítésénél az országos szempontokat vettük figyelembe, ahol azt vizsgáltuk, hogy társadalmi és gazdasági viszonyok bontakoztak ki a rendszerváltás óta vidékünk tágabb környezetében. 1. Makro elemzés 1.1. Ukrajna társadalmi helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban Darcsi Karolina A Szovjetunió szétesésével 1991-ben függetlenné vált Ukrajna 52 millió lakosságú államként, km 2 -nyi területen kezdte meg történetét, komoly gazdasági potenciállal, atomfegyverekkel, amelyhez értelemszerűen hozzájárultak a szocializmussal együtt járó problémák is. A függetlenné válás alapvető gazdasági-társadalmi és politikai változásokat hozott. Ukrajna a demokrácia intézményének kiépítését és a piacgazdaságra való áttérést tűzte ki céljául. Államformája köztársaság lett, az irányítás tekintetében ötvöződnek mind az elnöki, mind a parlamentáris köztársaság elemei. A rendszerváltással együtt járt a gazdaság mélyrepülése, a Szovjetuniónak mint gazdasági egységnek a megszűnése komoly problémákkal szembesítette a független Ukrajnát. Az egykor virágzó szocialista nagyvállalatok sorra válságba kerültek, a tulajdonviszonyok megváltozása, a munkahelyek megszűnése, a kialakuló áruhiány, a befagyasztott és évekig ki nem fizetett nyugdíjak és bérek, valamint a növekvő munkanélküliség maga után vonta a társadalom korábbi stabilitásának megszűnését. A kiterjedt feketegazdaság és a hatalmas méreteket öltő korrupció tovább nehezítette a válságból való kilábalást. A gazdaság teljesítménye az évi szinthez képest 1999-re megközelítőleg 60%-al esett vissza, az országnak egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy stabilizálni tudja a helyzetet és kijöjjön a válságból. Az ukrán gazdasági rendszer azóta sem vált önfenntartóvá, a gazdaság nem képes megtermelni a hivatalos államapparátus és szociális szféra fenntartásához szükséges eszközöket, így az ukrán politikai rendszer mozgásban tartásához elengedhetetlenül szükséges a külső segítség. A két fő forrás, ahonnét ehhez Ukrajna hozzájut Oroszország és a Nyugat. A függetlenné válással járó folyamatok nagyban befolyásolták az ország demográfiai helyzetének alakulását is. A közel 52 millió fős ország lakossága az elmúlt két évtizedben megközelítőleg 10%-kal csökkent. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Ukrajna lakosságának száma nem sokkal haladta meg a 48 milliót, becslések szerint a népesség száma jelenleg mintegy 45,5 millióra tehető. Az erőteljes népességfogyás egyik oka a természetes szaporodás számának jelentős visszaesése (Molnár 2005). A kedvezőtlen gazdasági körülmények negatívan befolyásolták a gyerekvállalási kedvet, a hivatalos statisztikák szerint az ukrán családok kétharmada egy gyermekes. Az elmúlt húsz évben jelentősen visszaesett a házasságkötések száma, a válások száma viszont növekedett, mindemellett negyedével emelkedett a halálozások száma. Az így kialakuló természetes fogyás következtében az ukrán lakosság évente átlagosan 286,1 ezer fővel csökkent. A nemek arányát tekintve Ukrajna esetében nőtöbblet jellemző. Jelentős változások 5

8 következtek be az elmúlt két évtizedben az ország lakosságának korösszetételében, a gyermekkorúak aránya csökkent, míg az idősebb lakosság aránya növekedett, ami egy elöregedő társadalom képét vetíti előre. (Dancs 2009, pp ) Az ukrán népességszám drasztikus csökkenésének másik oka a nemzetközi migrációban keresendő. Az alacsony jövedelmek és a kedvezőtlen munkavállalási lehetősek következtében a függetlenné válás óta ukránok százezrei vállalnak munkát különböző külföldi országokban. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok száma jelenleg is milliós nagyságrendre tehető. A nyugati országok közül elsősorban Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Csehországban vállalnak munkát, de jelentős számú ukrán vendégmunkás él Oroszországban és a volt szovjet tagköztársaságok közül Kazahsztánban is. Az ország nemzetiségi összetételét tekintve a hivatalos statisztikai adatok alapján a lakosság 77,8%-a ukrán, 17,3%-a orosz, 0,6%-a belorusz, 0,5%-a moldáv, 0,5%-a krími tatár, 0,4%-a bolgár, 0,3%-a magyar, 0,3%-a román, 0,3 %-a lengyel és 2%-a egyéb nemzetiségű. Az ország lakosságának nemzetiségi hovatartozását a népszámlálások alkalmával mérik fel, az így készített statisztikák azonban nem fedik teljesen a valóságot, ugyanis csupán a szovjetek által elfogadott nemzetiségi csoportokat veszik számba, ahonnan kimaradnak az olyan nemzetiségi kisebbségek, mint például a ruszinok. Tovább rontja a valós képet az is, hogy az anyanyelv nem mindig esik egybe az etnikai identitással. Az ukrán anyanyelvű ukránok és az orosz anyanyelvű oroszok mellett külön csoportot alkotnak az orosz anyanyelvű ukrán identitással rendelkezők, mely felosztás a nyugatról keletre haladó földrajzi mintákat is követi. Az államalkotó ukránok mellett a legjelentősebb szerepet a nagyszámú orosz kisebbség játssza. Az oroszokhoz képest jóval kisebb arányban van jelen az országban a többi kisebbség. A népesség területi elhelyezkedésének tekintetében a keleti megyékben elsősorban oroszok, Kárpátalján magyarok, Bukovinában románok, a Krímen a tatárok élek. Tisztán ukránok által lakott területek az ország középső és nyugati részében találhatóak, a fennmaradó területek többnemzetiségűek (Hrytsenko 2008, pp: ). A jelenlegi Ukrajna területének jelentős része a 20. századot megelőzően, évszázadokon keresztül az orosz birodalomhoz, Lengyelországhoz és az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak. A különböző területek társadalmi-gazdasági fejlődése eltérő módon alakult, ami területi, kulturális és nyelvi megosztottságot eredményezett. Történelmi, gazdasági és természetföldrajzi szempontból Ukrajna négy nagyobb régióra osztható: Nyugat, Középnyugat, Kelet és Dél. A régiók tekintetében erős különbözőség van a népesség etnikai, demográfiai, urbanizációs viszonyai és politikai beállítottsága között. Nyugat magába foglalja Kárpátalját, Galíciát, Volhíniát és Bukovinát, központja Lemberg. A Krímet leszámítva ez a terület vált legkésőbb az USZSZK részévé és itt a legerősebb a közép-európai öntudat. A nyugati országrész társadalmát, a polgárosodás útján előrehaladott, erős nemzeti öntudattal rendelkező többségi ukránok és különböző nemzetiségi kisebbségek alkotják. A nyugati régió számít az ukrán nemzeti erők központjának, innen indultak az első nemzeti demokrata mozgalmak, megmozdulások. Középnyugat a centrum, a régió mintegy két évszázada orosz érdekszféra alá tartozik. A fővárost magába foglaló oroszok és ukránok által vegyesen lakott régióban a közép-európai tradíciók a Kijevi Rusz kulturális örökségére épültek rá. A keleti országrész számít a harmadik nagy makrorégiónak. A későn benépesített terület a XX. század folyamán az ország ipari fellegvárává vált. Az elsősorban oroszok által lakott, erősen urbanizált régió, vagyis a donbászdnyepropetrovszki terület adja a nemzeti össztermék jelentős részét. A térség központja Harkov, 6

9 Dnyipropetrovszk és Donyeck. A régió ipari-munkás társadalma jellegzetes lokális Doneci öntudattal rendelkezik, ami részben azt jelenti, hogy a keleti lakosság is ukránnak vallja magát, csak ukránságát másként ítéli meg. A déli terület társadalmi-gazdasági szempontból a XX. század elejéig a keleti régióhoz hasonlóan fejlődött, annyi különbséggel, hogy itt kisebb mértékű volt az iparosítás (Karácsony 2006). A területhez tartozik a Krím Autonóm Köztársaság, Ukrajna egyetlen autonóm státusszal bíró közigazgatási egysége. Az 1954-ben Szovjet-Ukrajnához csatolt Krím félsziget lakossága 1,9 millió fő, nemzetiségi összetételét tekintve 58%-a orosz, 24%-a ukrán és 12%-a krími tatár. A keleti és nyugati régiók között fennálló különbségek a legélesebbek az országban. A felsorolt régiókon belül külön kategóriát képez a nyugati területhez tartozó soknemzetiségű Kárpátalja, mely terület történelmi múltjából és határ menti fekvéséből adódóan számos tekintetben különbözik a nyugat ukrán területektől. A posztkommunista térség egyik jellegzetessége, a gazdasági és politikai rendszer sajátos összefonódása. A rendszerváltást követően a hatalmat átvevő új elit három csoportból tevődött össze: az első csoportba tartoznak a korábbi rendszerrel szembenálló nemzeti erők, a másodikba a régi rendszerből átkerült egykori párt és nomenklatúra elit, míg a harmadikba a gazdaságot irányító különböző oligarchikus csoportok. A csoportok között zajló pozícióharc az ukrán társadalom legintenzívebb érdekkonfliktusát jelenti (Hroch 2004). A függetlenség elnyerése óta Ukrajnában nem sikerült teljes mértékben meghonosítani a nyugati típusú demokratikus intézményrendszert. A választások eredményét az elmúlt húsz évben számos tényező befolyásolta. Ezen tényezők közé tartoznak a különböző választási csalások, a szavazatvásárlás, a megfélemlítés, a választási korrupció, valamint az úgynevezett adminreszursz vagy más néven adminisztratív erőforrás felhasználása. Az Economist magazin által évente kiadott Demokrácia Index kiadványban különböző szempontok figyelembevételével a világ országainak demokratikus szintjét mérik. A 2011-es adatok alapján Ukrajna a 79. a rangsorban nem sokkal Hong-Kongot, Szingapúrt és Guatemalát megelőzve. Egy 10-es skálán az ország demokratikus indexe 5,94 pont, a politikai kultúra szintje 4,38 pont volt. Az ún. Economist Intelligence Units (EIU) elemzési módszerrel készített jelentés négy különböző kategóriába sorolta az országokat: teljes demokrácia, törékeny demokrácia, hibrid rendszer és tekintélyelvű rendszer. Ukrajna a hibrid rendszer besorolásba került (Economist Intelligence Unit 2011). A legutóbbi parlamenti választást követően a nemzetközi megfigyelők erősen bírálták Ukrajnát, nyilatkozataikban a demokratikus fejlődés szempontjából visszalépésnek minősítették a 2012-es ukrajnai választásokat. Egybehangzó véleményük szerint a választásokon nem voltak biztosítva az egyenlő feltételek. A szavazás menetét, illetve a szavazatok leadását különféle manipulációk és csalások kísérték. Az ukrán társadalom politikai ingerküszöbét nehéz átlépni, a társadalom jelentős része elnézi a választási csalásokat, a szavazatok megvásárlását, eltűri a nyomásgyakorlást, ami azzal magyarázható, hogy a felnőtt lakosság jelentős része a szovjet éra alatt szocializálódott, ahol nem voltak hagyományai a demokráciának s az elmúlt két évtizedben jelentősebb minőségi változást nem tapasztalt a demokrácia magatartásformáit illetően. A narancsos forradalom volt az egyetlen nagyobb szervezett megmozdulás, ahol az ukrán társadalom felemelte hangját az uralkodó elit választási csalásaival szemben. 7

10 1.2. Ukrajna gazdasági helyzete az elmúlt 20 évben és napjainkban dr. Bacsó Róbert Ukrajna 1991-től a piacgazdaság útjára lépet. Ez az út pedig az árak addigi állandóságából a liberalizáció felé mozdult el. A gazdasági szerkezet nagyipari jellegű volt és a gazdaság működésének ez volt mozgatórúgója és egyben achillesi sarka is. A volt szovjet államokkal lévő gazdasági kapcsolatok megszűntek és a nagy ipari gyárak bezártak vagy sokkal kisebb kapacitáson működtek. A már független Ukrajna gazdasága a 90-es évek elején állandóan zsugorodott és ben a GDP csak a 44%-át tette ki az 1990-es értéknek. A gazdasági teljesítmény csökkenésének egyik fő tényezője volt az árak és ezen belül az energiaárak liberalizációja. Ennek következményeként már 1992-ben az árak harmincszorosára emelkedtek egy év alatt, a nyersolaj ára több mint a hússzorosára, a földgázára pedig huszonötszörösére emelkedett, hisz a beszerzői árat a piacgazdaság mechanizmusa diktálta. A 90-es évek eleje Ukrajnában a magas infláció időszaka is volt: 1991-ben 390%, 1992-ben 2100%, 1994-ben pedig 501%, de az abszolút rekord 1993-ban volt, amikor is az IMF számításai alapján az ukrajnai hiperinfláció mértéke 10256% volt és a világon a legnagyobb volt abban az évben. Ilyen makrogazdasági körülmények között megszakadtak a monetáris kapcsolatok a gazdaság szereplői között, amelyek áttértek a direkt árucserére (barter). Ekkor már a gazdasági szereplők közötti fizetésképtelenség elérte a GDP 40%-át és növelte a vállalatok között a pénzügyi bizalomvesztést. A fentiek fényében magasra nőtt a bértartozás mértéke és annak kifizetési ideje. Az állami szférában dolgozóknak fél éves, de akár 1 éves bértartozásuk is volt, hisz az állami költségvetés állandó deficittel harcolt. A 90-es években zajlott le a privatizációs folyamat, 1995-ig, vagyis 3,5 év alatt, az állami tulajdon aránya 96%-ról 62%-ra csökkent. Az akkori ún. értékpapíros privatizáció -nak köszönhetően több tíz millió dollár értékű ipari vállalkozások, gyárak áron alul kerültek magántulajdonba. Ez a privatizációs forma 1999-ig tartott. Ez után elkezdődött a pénzalapú privatizáció, ami még máig is tart. A negatív gazdasági változások kihatással voltak az emberek életszínvonalára között a reálbér értékvesztése elérte a 67%-ot. A havi átlagbér a 90-es évek végén 50 USD körül mozgott és a lakosság 80%-a a létminimum alatt élt. A munkanélküliségi ráta ekkor 40% volt. Az egyik legnagyobb csapás a lakosság számára az volt, hogy szovjet takarékbankban lévő betéteket zárolták és azokat nem fizették ki. A Szovjetunió széthullásakor (1991-ben) az ukrán SZSZK lakosság betéteinek értéke meghaladta a 116 mrd. szovjet rubelt, ami az akkori reális (fekete)piaci árfolyamon számítva elérte a 10 mrd. USD-t. A gazdasági stabilitás érdekében 1996-ban volt lebonyolítva a pénzügyi reform, mikor az ukrán karbovenec a jelenlegi nemzeti valutára, a hrivnyára volt beváltva :1 arányban től kezdődően figyelhető meg az ukrán gazdaság fellendülése, 2008-ig a progresszió töretlen volt: a GDP magas ütemben, évi 7-8%-al nőtt. Kezdetben a kohászat és vegyipar nemzetközi konjunktúrája jelentette a növekedés motorját, majd 2005-től a belső kereslet (hitel expanziótól is fűtött) ugrásszerű bővülése is hozzájárult ehhez. A 2008 második félévétől kibontakozó pénzügyi- 8

11 gazdasági válságot Ukrajna kedvezőtlen belső feltételekkel fogadta: jelentős külső eladósodottság, nagy és gyorsan növekvő külkereskedelmi mérleghiány; túlfűtött belső kereslet; nagymértékű lakossági eladósodottság; a lakosság alsóbb jövedelmű rétegeinek gyorsuló leszakadása jellemezte. Ukrajna 2005-től folytatott, belső fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikája, a teherbíró képességét jelentősen meghaladó szociálpolitikája, és a szükséges szerkezetváltás elmaradása miatt 2008 közepére a globális folyamatoktól függetlenül is válság közeli helyzetbe került ben Ukrajnát egyaránt sújtotta a pénzügyi válság, a hitelforrások beszűkülése és a gazdaság meghatározó ágazatainak (kohászat, vegyipar, építőipar) nemzetközi és belföldi recessziója. A válság előidézte több bank megszülését és pénzpiaci pánikot okozott, ami miatt több hónapig befagyasztotta a betétek levételét a banki szektorból. Az ukrán nemzeti valuta ebben az időben 60%-al devalvált és a külföldi tőke kiáramlását idézte elő, és az ukrán bankszektorból kivonultak olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Swedbank, Pireus bank, Forum, ING, Generali stb. Ukrajna egyik legnagyobb jelenlegi problémája a magas államadósság. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna államadóssággal kapcsolatos problémái nem újszerűek, hisz már a 90-es években is ádáz harcot vívtak vele az akkori kormányok végére az államadósság meghaladta az 500 mrd.hrn. (65 mrd.usd) és a GDP 39,2%, a kamatkifizetések abban az évben 35 mrd. hrn. volt (2. ábra). 2. ábra: Az ukrán GDP-arányos államadósság és a kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában a függetlenség kikiátlása óta ,1 45,9 40,6 5,5 48,1 3,4 2,7 30,5 25,2 0,8 0, ,3 36,5 33,5 34,8 39,5 36,3 39, ,7 17,7 14, ,4 2,8 2,5 2,6 2,5 12,3 3 3,1 2,5 2,3 1,5 1,7 1,8 2 1,2 0,8 0, Évek GDP-arányos államadósság, % Kamatkifizetési kötelezettség a GDP százalékában Forrás: Saját szerkesztés az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján A magas államadósság, törlesztő részletek folyamatos kifizetése az IMF-nek és újak folyósításának felfüggesztése, kamatfizetés növekedésé, valamint Ukrajna állandósulóvá vált fizetési mérlegének deficitje ahhoz vezetett, hogy az ország valutatartalékai rekordmélységre zuhant, és 2013 novemberében 20,2 mrd. USD volt, ami rekordmélységű 2005 óta. Jelenleg az ukrán valutatartalékok már az 1/3-ot sem teszik ki az államadósság összegének, ezért csak refinanszírozással történhet az államadósság rövidtávú megoldása. 9

12 1. táblázat: Ukrajna nemzetközi valutatartalékainak változása a években Év Év végi állomány, ml. $. Évközi változás, ml. $ Változás üteme, % , ,78 +39, , ,80 +99, , ,52 +15, , ,96 +45, ,20-935,86-2, , ,09-15, , ,29 +30, , ,79-8, , ,42-22,80 Forrás: Saját számítás az Ukrán Nemzeti Bank adatai alapján. A gazdaság zsugorodásának és a gazdasági konjunktúra csökkenésének következtében az állami költségvetésben óriási deficit keletkezett, amit az Ukrán Nyugdíjalap állandó pénzszegénysége is tetéz. A 2012-ben életbe léptetett nyugdíjreform nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat nem tudta csökkenteni az Ukrán Nyugdíjalap deficites működését. Ahogy a költségvetési adatok előrejelzik, még nagyobb deficittel zárja a évet az alap, mint az előzőt. Hiába emelték meg a nők számára a korhatárt és a minimálisan ledolgozott évek számát 10 évvel mind a nők, mind a férfiak számára is. A gyors ütemű ukrán államadósság-növekedés a következő tényezők hatására történt: az Ukrán Nyugdíjalap állandó deficitje; a 2012-es közös lengyel-ukrán rendezésű futball Európa Bajnokság rendezési költségeinek állandó növekedése; az ukrán Naftogaz tarifakülönbségek kiegyenlítésére felvett kölcsönök; az olcsóbb hitelek drágábbakkal való lecserélése (refinanszírozása); az államadósság növekedésének következtében a felvett hitelek kamatkifizetés százalékainak növekedéséhez is vezetett (amennyiben 2008-ban csak 3,2 mrd hrn. tettek ki a kamatkifizetések, akkor 2013 már 35 mrd.hrn. tesz ki); az állam által garantált hitelállomány növekedése (Ukravtodor, Naftogaz hiteleinek ugrásszerű növekedése, amelyeknél az állam kezességet vállal). A pénztelenséget bizonyítja az a tény, hogy november 1-én az Egységes Kincstári számlán az ukrán államnak összességében 410 ml. hrn. volt, ami a 2003 óta a legcsekélyebb számlaegyenleg. Ez ahhoz vezetett, hogy a 90-es évek óta először az állami intézmények dolgozói több hetes késedelemmell kapják bérüket, a szociális juttatásokon élők pedig néhány napos késedelemmel kapják meg a nyugdíjakat és segélyeket. Több elemző is úgy véli, hogy az ukrán gazdaság mély recesszióba zuhant. 10

13 2. Kárpátalja társadalmi-gazdasági és természetföldrajzi helyzetének értékelése 2.1. Kárpátalja társadalmi helyzete és tendenciái Darcsi Karolina Kárpátalja mint közigazgatási egység Kárpátalja jelenleg Zakarpatszka Oblaszty néven Ukrajna egyik nyugati megyéje, központja Ungvár. A vidék a történelem során többször is gazdát cserélt, mintegy ezer esztendeig a történelmi Magyarország részét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia kapta meg. Az 1938-as első bécsi döntés rövid ideig visszacsatolta a területet Magyarországhoz, majd 1945-ben a Szovjetunióhoz, azon belül az USZSZK-hoz került egészen a rendszerváltásig. A gyakori ország-váltásokkal együtt járt a politikai berendezkedésnek, a nyelvnek, a közigazgatás szerkezetének a váltása is, ami nagyban meghatározta a vidék és az itt élő emberek sorsát. (Orosz, 2007). A megyét 13 járás (Beregszászi-, Huszti-, Ilosvai-, Munkácsi-, Nagybereznai-, Nagyszőlősi-, Ökörmezői-, Perecsenyi-, Rahói-, Szolyvai-, Técsői-, Ungvári-, és Volóci járás) és 5 megyei alárendeltségű város (Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár) alkotja, melyhez 6 járási jogú város, 19 városi típusú település és 579 falu tartozik. A független Ukrajna létrejötte óta a megye közigazgatásának változásai között említhető, hogy 3 várost megyei alárendeltségű szintre emeltek, egy városi típusú település megkapta a járási jogú státuszt, e mellett 31 új falusi tanács alakult, és további 9 település állította vissza önállóságát, melyeket korábban egyesítettek. Már 1991-ben megkezdődött a települések történelmi neveinek visszaállítása, összesen 43 település nyerte vissza régi elnevezését (Jogszabályi rendelkezések Ukrajna területi-közigazgatási rendszeréről ). A közigazgatási egységekben a lakosság egyenlőtlenül oszlik el Népesség Az elmúlt két évtizedben az összukrajnai átlaghoz képest a megye demográfiai mutatói kedvezőbben alakultak. Kárpátalja összlakossága az 1989-es népszámlálási adatokhoz képest jelentősen nem változott. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a megye lakossága főt tett ki, a 2008-as statisztikai adatok alapján a megye állandó népessége 1 239,8 ezer fő, ami az ország népességének 2,7 %-át jelenti, így 17. helyen szerepel a megyék rangsorában (Molnár 2009). A régió lakossága a 2010-ben ,8 ezer fő. 2. táblázat: A Kárpátalja területen élő nemzetiségek lélekszámának alakulása 1989 és 2001 között lélekszám Nemzetiség ukrán magyar román orosz cigány szlovák német belorusz egyéb össznépesség Forrás: Molnár 2005, pp

14 Kárpátalja egyik sajátossága a változatos nemzetiségi összetétel, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint 90 nemzetiség képviselője él a területen. Legnagyobb számban vannak az ukránok (ruszinok), arányuk 80,5%-ot tesz ki. A sajátos nyelvvel és kultúrával rendelkező helyi szláv lakosság nemzetiségi hovatartozásának megítélése erősen megosztja ukrán tudományosságot (Orosz 2007:15), a ruszinok ügye a rendszerváltás óta vissza-visszatérő politikai napirendi kérdések közé tartozik. A megye lakosai között a második helyen szerepelnek a magyarok, arányuk 12,1% -ot tesz ki a megye összlakosságából. A többi kisebbség lélekszáma nem éri el a 3 %-ot, köztük jelentősebb számú közösség a román (2,6%), az orosz (2,5%), a cigány (1,1%), a szlovák (0,5%) és a német (0,3%) kisebbség (Dövényi 2012: ). A nemzetiségek együttélésére az elkülönülés jellemző, a vegyes-házasságok aránya nem túl magas. A területen élő nemzetiségek toleránsan viszonyulnak egymáshoz. Az ukrán szélsőségesek részéről indított magyarellenes kirohanásokat leszámítva, melyek az utóbbi években elszaporodtak, általánosságban jónak mondható a magyarok és a többségi nemzethez tartozó ukrán, ruszin lakosság közötti viszony. Szintén jó a magyarok viszonya az oroszokkal és más nemzetiséghez tartozókkal. A megye népességének 37%-a városokban, 63%-a falvakban él. Nemi összetétel szerint a nők vannak többségben. Az elmúlt húsz évben a népesség migrációjában a kivándorlási többlet volt jellemző. A megyét elhagyók jelentős része különböző nyugati országokba telepedett le, illetve Ukrajna más területeire költöztek, míg az ide települők túlnyomó többsége ország többi megyéjéből érkezett Magyarság A kárpátaljai magyarság mint nemzeti kényszerkisebbség a trianoni békeszerződés után jelent meg. Helyzetét nagyban determinálták a történelem folyamán többször változott államhatárok módosulásai, melynek következtében a kisebbségi helyzetbe került magyar közösség mindvégig szembe kellett nézzen a többségi nemzet részéről indított asszimilációs törekvésekkel. Lélekszámában és össznépességen belüli arányában jelentős változások történtek. A szovjet rendszerben megtizedelt és háttérbe szorított magyarság helyzete a független Ukrajna keretén belül sem rendeződött megfelelően. Kisebbségi helyzetük ma is olyan problémákat vet fel, melyek megoldása nélkül nem képzelhető el a közösség identitásának megőrzése és megmaradása Demográfiai mutatók A 2001-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság lélekszáma 151,5 ezer fő, amely az ukrajnai magyarság 96,8 %-át teszi ki. A magyarság lélekszáma rendszerváltás óta csökkenőben van, ami elsősorban az anyaországba történő kivándorlásnak, az alacsony gyerekvállalási kedvnek, másrészt az asszimilációs folyamatoknak köszönhető. Területi megoszlás szerint a járások összlakosságához viszonyítva egyedül a Beregszászi járásban alkotnak többséget a magyarok, arányuk 76,1 % (41163 fő); a Nagyszőlősi járásban 26,2 % (30874 fő); az Ungvári járásban 33,4 % (24822 fő); a Munkácsi járásban 12,7% (12871 fő); a Técsői- Huszti- Rahói járásokban pedig 5000 fő alatti a magyar lakosság lélekszáma. A többi járásban a magyarok aránya nem haladja meg az 1 %-ot. Beregszász városban mára 50% alá esett a magyarok aránya (12785 fő), a többi városban ez az arány 10 % alatt van. A kárpátaljai magyarság a határ menti sávban, többségében egységes magyar nyelvterületen, tömbszerűen helyezkedik el. Falvakban él 12

15 64,6% -uk, további 8,8 % úgynevezett városi típusú településen, 26,6% pedig városokban (Molnár 2005, 20-39). A felekezeti hovatartozást illetően kárpátaljai magyarság három felekezet között gyakorolja vallását: legtöbben a magyarok közül mintegy százezren a református egyházközösséghez tartoznak, megközelítőleg 20 %-ot tesznek ki a római katolikusok és 8% a görög katolikusok aránya. Az ukrán lakosság zöme ortodox, kisebb részük görög katolikus, vagyis felekezeti hovatartozásban eltér a magyar nemzetiségűektől Politikai aktivitás A demokráciára való áttérés kétségtelenül minőségi változást jelentett a kárpát-medencében élő nemzeti kisebbségek köztük a magyarok helyzetét illetően is. A kárpátaljai magyarság számára is a rendszerváltás időszakában nyílt lehetőség az önszerveződés útjára lépni. Ekkor fogalmazódik meg a helyi magyarságnak az önrendelkezéshez való jog iránti igénye is, mely a rendszerváltás időszakában zajló sikertelen autonómiatörekvésekkel folytatódott. Bár voltak ígéretek és különböző politikai alkuk az autonómia megadására vonatkozóan, azonban az ügy véghezviteléhez szükséges politikai akarat mindvégig hiányzott a többségi nemzet részéről. Az újonnan létrejövő erősen centralizált, unitárius államberendezkedésű Ukrajna a nemzeti eszme irányvonala mentén próbálta megteremteni és megerősíteni államiságát, melybe a kárpátaljai magyarok számára megígért autonómia nem fért bele. A magyar közösség ezen irányú törekvéseit az ukrán politikai elit nagy része máig negatívan értelmezi, s a szeparatizmus lehetőségét látva benne elutasítják azokat. A független Ukrajna létrejötte óta számos magyar szakmai-, civil-, kulturális- és politikai szerveződés alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar közösség fennmaradását elősegítsék, érdekeiket a független ukrán államban képviseljék. A magyarság az eddig megtartott valamennyi ukrajnai választáson valamilyen formában részt vett, a parlamenti- és helyhatósági választások alkalmával a magyar érdekek képviseletére saját jelölteket állított mind parlamenti, mind helyhatósági szinteken. A két legjelentősebb magyar politikai szervezet és párt napjainkban: a KMKSZ (KMKSZ - UMP) 1 és az UMDSZ (UMDP) 2. Szakmai szervezetek közül kiemelkedő a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. 1 KMKSZ Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ben alakult Ungváron, a kárpátaljai magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezeteként, elnökévé Fodó Sándort választották, tól a szövetség elnöke Kovács Miklós. A KMKSZ kiépült alapszervezeti hálózattal rendelkezik. A 2010-es évben a Szövetség tagot számlált, 110 alapszervezettel és 5 középszintű szervezettel rendelkezik. Kárpátalján jelentős politikai erőnek számító nemzetiségi szervezet. KMKSZ UMP KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt, 2006-ban alakult, alapítója a KMKSZ. Elnöke: Kovács Miklós. 2 UMDSZ Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A KMKSZ hívta életre 1991-ben, az Ukrajnában élő magyarok ernyőszervezeteként. Alapítói voltak a KMKSZ, a Lembergi Magyarok Szövetsége valamint a Kijevi Magyarok Egyesülete, elnökének Fodó Sándort választották. A szövetség megalakítását követően érdekellentétek alakultak ki az alapítók között. Mivel a tagoknak nem sikerült közös álláspontra jutni KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZben. A demokrata szövetség új elnökének 1996-ban Tóth Mihályt választották meg, ami a későbbiekben maga után vonta a KMKSZ-UMDSZ szembenállás kialakulását. Az UMDSZ 2002-ig jelentősebb tagsággal nem rendelkezett, ekkor került sor a szervezet megújítására, elnökévé Gajdos Istvánt választották és elkezdték a KMKSZ-hez hasonló szervezeti struktúra és a tagság kiépítését. Az UMDSZ 2006-os hivatalos kiadványa szerint a demokrata szövetség 12 középszintű, 13 regionális és 143 alapszervezettel rendelkezik, tagsága fő. A szövetségnek 14 kollektív tagszervezete van. Mára az UMDSZ-t a KMKSZ ellenszervezeteként, riválisaként tartják számon. 13

16 A magyarság problémái A kárpátaljai magyarság problémáit Gulácsy Géza négy problémakörbe csoportosította: gazdasági, szociális, politikai-adminisztratív és kulturális. A gazdasági problémák az országban élő valamennyi nemzetiséget érintik, így azok megoldására a magyarság önállóan nem képes. A szociális problémák a lokális érdekvédelem és a hatékony szociális védelem hiányából valamint a demográfiai és migrációs folyamatokból adódnak. A politikai-adminisztratív problémákhoz tartozik a szovjet rendszerből átvett, a magyarság szempontjából negatív közigazgatási felosztás és az önigazgatás lehetőségének korlátozottsága, melynek következtében a magyarság szétszórtan vesz részt a területi politikai döntések meghozatalában. További problémát jelent, hogy számarányához képest jóval alacsonyabb a magyarok képviselete a végrehajtó és döntéshozó szervekben, így nem tudják érvényre juttatni saját érdekeiket. A kulturális problémák körébe tartoznak az oktatás-nevelés, művészet, kétnyelvűség és közművelődés területén felvetődő gondok (Gulácsy 2009). A fent említett problémaköröket Gulácsy még 1990-ben fogalmazta meg, megoldásukra azóta sem került sor, sőt az elmúlt húsz évben meghozott intézkedések a felsorolt problémák súlyosbodásához vezettek, sok esetben ellehetetlenítve a kisebbségek, köztük a magyarság helyzetét is Oktatás Egy nemzeti kisebbség megmaradásában fontos szerepet játszanak az anyanyelvű oktatást biztosító intézmények, melyek a kisebbség nyelvének és kultúrájának hordozói. Kárpátalján közel 100 magyar állami oktatási intézmény működik: köztük óvodák, általános iskolák, középiskolák, a működésükhöz szükséges feltételek azonban az elmúlt húsz évben nem voltak megfelelően biztosítva. Az ukrán oktatást sújtó általános problémák mellett, a kisebbségi oktatási intézmények további gondokkal is küzdenek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar fiatalok jelentős része a középiskolai tanulmányai során nem tanul meg ukránul. A nemzetiségi iskolákban ugyanis helytelen az ukrán nyelv oktatásának módszertana, továbbá hiányoznak a megfelelő tankönyvek és a szótárak, ami megnehezíti az államnyelv elsajátítását. A magyar iskolákból kikerülő diákok a továbbtanulás terén hátrányosabb helyzetben vannak ukrán társaikkal szemben. Jelentős szerepet vállalnak a kárpátaljai magyar oktatásban az egyházi fenntartású és működtetésű líceumok és gimnáziumok, melyek a rendszerváltást követő időszakban jöttek létre és mára jelentős tehetséggondozó műhelyekké nőtték ki magukat. A többségi nemzethez képest a magyar lakosság iskolázottsági mutató rosszabbak, ami elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában mutatkozik meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés alappillérét képezi az alapítványi fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, mely 1996-ban Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolaként kezdte meg működését s mára olyan szellemi, kulturális és tudományos központtá nőtte ki magát, amely nagyban hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség túlélési esélyeinek növeléséhez. 14

17 2.2. Kárpátalja gazdasági helyzete és tendenciái A megye gazdasági helyzetének általános változásai a rendszerváltás óta dr. Bacsó Róbert Amennyiben megvizsgáljuk Ukrajna főbb gazdasági mutatóit a rendszerváltás óta (recesszió a 90- es évek elején, majd hosszú depresszió, az új évezred elején történő felemelkedés, majd a gazdasági válság) azt a képet kapjuk, hogy a számok intenzív és dinamikus változásokat tükröznek (összehasonlítva fejlett országok gazdaságával). Megtapasztaltunk ebben a bő két évtizedben hiperinflációt, rekord munkanélküliséget, kétszámjegyű GDP növekedést. Ezek az adatok viszont nem a dinamikus változást tükrözik, hanem a bizonytalanságot, az alacsony bázis pedig relatíve magas gazdasági változásokat jelezhetnének elő. Nézzük most meg tágabb időhorizontban és konkrétan a vizsgált korszakban a megye gazdaságának sajátosságait. Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta kardinális változások mentek végbe a megye gazdasági struktúrájában. A szovjet érában az ipar részaránya évről-évre drasztikusan növekedett, ami foglalkoztatottak számának növekedéséhez vezetett. Párhuzamosan a mezőgazdaság aránya és az itt foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutatott. Az utóbbi 20 évben növekedett a mezőgazdaság és szolgáltatói szféra szerepe a regionális gazdaság struktúrájában, miközben jelentősen visszaesett az iparé és az építőiparé. A 90-es évek elején olyan jelentős ipari gyárak, üzemek szüntették be tevékenységüket, mint az Elekrodvigately (autóipar), Mas-zavod (hadipar), Uzgorodprilad (elekronika), FMK (bútorgyártás), APK Uzgorodskij (agrár feldolgozó ipar), Molokozavod (feldolgozóipar), Geliosz (margaringyár). A legnagyobb oka az ipari csökkenésnek az volt, hogy a Szovjetunió széthullásával egyidejűleg megszakadtak a gazdasági kapcsolatok a volt tagállamok között, ami nem csak a beszerzési oldalon jelent meg, hanem az eladóin is, hisz megszűntek az akkor jól működő, államilag rendszerezett kereskedelmi kapcsolatok. A hirtelen jött szabadság ahhoz vezetett, hogy néhány éven belül az legtöbb gyár vagy teljesen beszüntette a gyártást, vagy csak nagyon kicsi kapacitáson folytatta. Az akkori legnagyobb gyár, az Elekrodvigately, mely a rendszerváltásig három műszakban termelt, a 90-es évek legeléjen több mint 5000 munkást bocsátott el, ami az akkori ungvári munkaképes lakosság kb. 15%-át jelentette. Az ágazatokban dolgozók számának változásai az 3. táblázatban láthatók. 3. táblázat: Kárpátalja legnagyobb gazdasági ágaiban foglalkoztatottak aránya , %* Ágazatok Évek /1990 Ipar és építőipar 42,9 18,0 17,6 18,6 18,1 17,6-25,3 Mező-, hal-, vadgazdaság és erdőgazdálkodás 17,8 26,4 25,3 23,4 23,3 23,7 +5,9 Közlekedés és hírközlés 6,6 5,7 5,8 6,4 6,3 6,1-0,5 Nem termelői szféra 32,7 49,9 51,3 51,6 52,3 52,6 +19,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 - * Saját számítás a és Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek alapján. 15

18 A fenti adatokból kiderül, hogy Kárpátalján a nem termelői szféra foglalkoztatottsága a rendszerváltás óta egyfolytában növekvő tendenciát mutat. Kárpátalja Ukrajna legkisebb területtel, szántófölddel és urbanizációs szinttel rendelkező megyéje és ennek köszönhetően a sereghajtók közé sorolják az ipari és mezőgazdasági termelés alapján. A munkanélküliek alacsony aránya az államhatárok közelségének köszönhető (4. táblázat), ami a szezonális vagy állandó munkavállalást segíti elő az EU-s és más országokban. 4. táblázat: Munkanélküliségi ráta alakulása Kárpátalján között, % Évek Mutatók Munkanélküliségi ráta, % 0,9 13,0 3,4 2,3 3,0 1,7 1,8 1,6 Forrás: A és Kárpátaljai Statisztikai Évkönyvek. Kárpátalján már a II. világháború előtti és a két világégés közötti időszakra jellemző volt a kifelé irányuló migráció. Jelenleg ez a fajta munkavállalással kapcsolatos ingázás nagyobb szerepet kapott az schengeni határok kiterjesztése kapcsán. A kárpátaljai románok fő célországai Oroszország, Olaszország, valamint az ukrajnai Odessza megye. A magyar ajkú munkavállalók Magyarországot, Ausztriát, valamint az EU más országait választják. A szláv nemzetiségűek (ukránok, oroszok, szlovákok, ruszinok) nagy számban a Csehországi, valamint a szlovákiai munkavállalást részesítik előnyben. Ezen kívül a potenciális munkavállalók nagy előszeretettel vállalnak munkát a spanyolországi, olaszországi, portugáliai mezőgazdaságban, építőiparban, valamint a nem termelői szférában. És, bár a gazdasági válság negatívan hatott eme országok gazdasági mutatóira, a kivándorolt munkavállalók legnagyobb része nem tervezi a Kárpátaljára való visszatérést. Az a része a munkavállalóknak, amely valamilyen ok folytán nem az EU-s országokat választják, Oroszország felé veszik az irányt. Ott a moszkvai és szentpétervári, valamint környékein lévő építkezéseken vállalnak munkát. Itt havonta a kárpátaljai átlagjövedelem tízszeresét is megkeresik. A többi ukrajnai régióhoz képest a gazdaságát jellemző mutatók terén a sereghajtók közé tartozik, bár humán fejlődés, külföldi tőkebefektetések, valamint a biztosítási szolgáltatások ellátottsága terén az élmezőnybe tartozik. 5. táblázat: Kárpátalja helye Ukrajna régiói között, * Mutató/Helyezés Évek A meglévő lakosság száma Munkanélküliségi ráta Havi átlagbér Ipari termelés növekedése Bruttó mezőgazdasági össztermelés Egy főre jutó külföldi tőkebefektetés A regionális össztermék súlya az Ukrajnai GDP-ben Biztosítási szolgáltatások igénybevétele** Humán fejlődési index * Forrás: Kárpátalja statisztikai évkönyve, 2009, ** Forrás: Pojda-Nosik N., Bacsó R., Timcsák M. (2012):. 16

19 A legfrissebb, 2012 évi kutatásokból, melyek Ukrajna régióinak versenyképességét értékeli, kiderül, hogy Kárpátalja a 27 régió közül a 17. helyen áll. A régió erősségei a viszonylag minőségi orvosi ellátásban és az elemi iskolai oktatásban van. A legnagyobb problémát a vállalkozási tevékenység nehézségében és az állami politika állandó változásában, valamint a komoly változásokon átment adópolitikában látják a gazdasági szereplők Munkaerő piaci adottságok Fejes Norbert Az ukrajnai koncepció szerint Kárpátalján a munkaképes korú lakosságba beletartoznak a 15 és 70 éves kor közötti mindkét nemnek a képviselői, akik valamely terület munkaerő-kínálatát képezik az árutermelés vagy a szolgáltatásnyújtás számára (Baranyi, 2009: 215.). A munkaképes korú lakosság száma a 2011-es adatok szerint elérte a 923 ezer főt, melynek 51,5%-a nő, 48,5%-a pedig férfi. A munkaképes korú lakosság összetételének alakulását a 3. ábra szemlélteti között. 3. ábra: A munkaképes korú lakosság összetétele Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012 Az ukrán statisztikai hivatalok a munkaképes korú lakosságot két csoportra osztják: gazdaságilag aktívakra és inaktívakra. A gazdaságilag aktív lakosságon belül pedig, ahogy az ábrából is látjuk, megkülönböztetik a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket. 3 (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012) 3 Ukrajnában a foglalkoztatottak közé azok a személyek tartoznak, akik a statisztikai megfigyelés hetén legalább egy órát dolgoztak pénzért vagy bármilyen más természetbeni juttatásért önállóan vagy valamelyik vállalatnál; továbbá azok a személyek, akik a megfigyelés ideje alatt ideiglenesen nem dolgoztak, de formálisan tulajdonosai, vagy alkalmazottai valamely vállalkozásnak. A munkanélküliek behatárolását a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elvei alapján készítik Ukrajnában is. E meghatározás szerint ahhoz, hogy valakit munkanélkülivé nyilvánítsanak, 3 feltételnek kell teljesülnie:1) nincs munkahelye; 2) az utolsó négy hétben aktívan munkát keresett; 3) a következő két hétben bármikor képes azonnali hatállyal munkába állni. A gazdaságilag inaktívak közé pedig azokat a személyeket sorolják, akik értelemszerűen nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem pedig a munkanélküliek körébe. Viszont 17

20 4. ábra: A munkanélküliségi ráta Kárpátalján között Forrás: Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján Az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerinti munkanélküliségi rátát a 4. ábra mutatja be között. Láthatjuk, hogy a munkanélküliségi ráta Kárpátalján az új évezred elején még 13% volt, s jóval meghaladta az országos átlagot ban azonban közel a felére csökkent, s az ukrajnai érték alá került. Az ezt követő években nagyjából együtt mozgott az országos és a megyei érték, s 2008-ig, a gazdasági válságig folyamatosan csökkentek. Ekkor azonban mind az országos, mind pedig a megyei ráta nőtt, s utóbbi az ukrajnai átlag fölé került. A munkanélküliségi ráta így 2011-ben 9,6% volt Kárpátalján, közel 2%-kal magasabb értékkel, mint Ukrajnában. 4 (A Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján) A 4. ábrából már láthattuk, hogy a foglalkoztatottak, vagy más szóhasználattal élve az aktív keresők száma 2011-ben 522,7 ezer fő volt, ami a 2001-es érték 116%-a, viszont a 2005-ös érték csupán 95%-a. Az tehát látszik, hogy a gazdasági világválság Kárpátalján is érzékenyen érintette a munkaerőpiacot. A teljes lakosság 2011 végén 1247,9 ezer főt számlált, ami azt jelenti, hogy a vidék aktivitási rátája 41,9%. A statisztikákban nyilvántartott munkanélküliek száma szintén a 4. ábra alapján 55,2 ezer fő. Ez, ahogy a 3. ábrából láttuk, 9,6%-os munkanélküliségi rátát jelent. A fő gondot azonban nem a regisztrált munkanélküliség jelenti, hanem a valós, úgynevezett rejtett munkanélküliség, ami óvatos becsléssel is ennek az értéknek a három-négyszerese is lehet (Baranyi, 2009: 215. és a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal adatai alapján). lehetnek: tanulók vagy diákok; nyugdíjasok; háztartásbeliek; azok a munkaképes korú személyek, akik már feladták a munkakeresést; azok, akik úgy vélik, hogy nincs számukra megfelelő munka és nem is tudják, hol kereshetnék azt; valamint azok, akik nem szorulnak rá, hogy dolgozzanak, tehát eltartják őket. (Kárpátaljai Statisztikai Hivatal, 2012: ) 4 A regisztrált munkanélküliségi ráta ugyanakkor ettől jelentősen eltér, ami a fogalom meghatározásából adódik. Az alapvető különbség a két munkanélküliségi ráta között, hogy míg az itt bemutatott ILO-szabvány szerinti ráta a munkanélküliek gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyított aránya, addig a regisztrált munkanélküliségi rátát a Kárpátaljai Statisztikai Hivatal úgy számítja, hogy csupán az Állami Foglalkoztatási Hivatalnál beregisztrált munkanélküliek számát viszonyítja a munkaképes korú lakosság évi átlagához. Így fordulhat elő tehát az, hogy a regisztrált munkanélküliségi ráta 2011-ben csupán 2,0% volt, szemben az ILO-szabvány szerint számított és fent már megfigyelhető rátával, amely 9,6% volt. 18

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA 25. május 1. Ukrajna gazdasági helyzete Az ukrán gazdaságot az elmúlt -4 évhez hasonlóan 24-ben is magas fejlődési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben