Keserű pirula ÖN K O R K É P KÖLTSÉGVETÉS: KÉT SZŰK ESZTENDŐ. Kiszivárgott. Zárszámadás. Államreform: területigazgatás, esélyteremtés, közterhelés

Átírás

1 s z á m ÖN K O R K É P ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 507 Ft tizenhatodik évfolyam, s z á m Kiszivárgott Zárszámadás Államreform: területigazgatás, esélyteremtés, közterhelés 9. oldal 12. oldal 23. oldal KÖLTSÉGVETÉS: KÉT SZŰK ESZTENDŐ Keserű pirula

2 PostaAutóÔr Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás EGYSZERÛ KÖZELI BIZTOS KEDVEZÔ Már interneten is: Már több százezren tudják......ha kötelezô, irány a Posta! Különösen kedvezô, áttekinthetô díjak Kedvezményes szerviz saját autójára Kárbejelentés az ország minden postáján Részletekért forduljon postás munkatársunkhoz! Ügyfélszolgálat: Az elérhetô gondoskodás

3 OKTÓBER Fejleszteni, beruházni A foglalkoztatás és a versenyképesség növelését tűzi ki főbb célokként a II. Nemzeti fejlesztési terv. A Brüsszelnek már elküldött dokumentumból kiderül, hogy a kormány a vissza nem térítendő támogatások helyett a kedvezményesen elérhető forrásokat részesíti előnyben a kis- és középvállalkozások fejlesztésénél. Új elem, hogy átfogó kistérségi programot indít, benne munkahelyteremtéssel, szakképzéssel, infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztéssel. Az Új Magyarország fejlesztési tervként emlegetett javaslatról a parlament október közepén kezdte meg a vitát. Az ellenzék szerint a terv csak általánosságokat tartalmaz és társadalmi egyeztetése sem történt megnyugtató módon. 3 Kiszivárgott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, nem sokkal az önkormányzati választások után egy, nem a nyilvánosságnak szánt beszédében kifejtette: erős pozíciókat biztosít majd a regionális fejlesztési tanácsokban párttársainak. A Magyar Rádióban nyilvánosságra hozott beszéd után az ellenzék azonnal tiltakozott, és a miniszter lemondását követelte. 9 Államreform Az Ön-Kor-Kép évi 1 2. számában jelent meg Zongor Gábor Államreform kéne régen! címet viselő tanulmánya, amelyben a szerző olyan megkerülhetetlen kérdéseket feszeget, amelyekre csak egy átfogó közigazgatási és finanszírozási reform adhatna csak választ. Az írás vitairat lett Ez alkalommal dr. Galambos Károly véleményét közöljük, amely elsősorban a területigazgatás, az esélyteremtés és a közterhelés témakörét boncolgatja az államreform szempontjából. A szerző tanulmányában több, további vitát gerjesztő, észrevételt tesz. Véleménye szerint az államreform nem kiigazítás, hanem gyökeres szervezeti és működtetési rendszerváltás. Azt állítja, hogy a regionális szint nem feltétlenül önkormányzati szint, szerinte a regionális fejlődést közigazgatási és fejlesztési regionalizációként kellene kezelni. Azt javasolja, hogy a kormányzati struktúrában a közigazgatási-fejlesztési regionális szintnek külön kormányzati felelőse (minisztere) legyen 23 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: október 27. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. A folyóirat a kiadóban megrendelhető. PARLAMENT TARTALOM Fejleszteni, beruházni 3 Párbeszéd (vélemények az Új Magyarország fejlesztési tervrôl) 7 Keserû pirula: két szûk esztendô 18 HÍREK Összefogás Veszprém és a megye fejlesztésért 11 Nô az uniós pályázatok átláthatósága 11 Regionális fejlesztés partnerségi találkozó Debrecenben intézmény újul meg között 11 Tisztújítások az országos önkormányzati szövetségeknél 18 AZ ÁSZ JELENTÉSE Zárszámadás 12 KOR KÉP Kiszivárgott 9 Keserû pirula Önkormányzati választás 20 ÖNKORMÁNYZATI KORSZAK-KÉP Államreform: területigazgatás, esélyteremtés, közterhelés 23 FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A siker kulcsa a hosszú távú tervezés 26 Partnerségépítés a Közép-magyarországi régióban 28 Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás október ÖN KOR KÉP 1

4 Rendelje meg! A Közigazgatási Kalendárium 2007 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2007 fejezetei: Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám), az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (regionális és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2007-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány feletti rendelés esetén lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni) Várható megjelenés: december 6. Bővebb információ: Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: en: onkorkep@chello.hu Telefonon: (06-1) , faxon: (06-1) MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2007 című kiadványt... példányban. Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., 200..,... Aláírás

5 PARLAMENT Jövőkép Fejleszteni, beruházni A foglalkoztatás és a versenyképesség növelését tűzi ki főbb célokként a II. Nemzeti fejlesztési terv. A Brüsszelnek már elküldött dokumentumból kiderül, hogy a kormány a vissza nem térítendő támogatások helyett a kedvezményesen elérhető forrásokat részesíti előnyben a kis- és középvállalkozások fejlesztésénél. Új elem, hogy átfogó kistérségi programot indít, benne munkahelyteremtéssel, szakképzéssel, infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztéssel. Az Új Magyarország fejlesztési tervként emlegetett javaslatról a parlament október közepén kezdte meg a vitát. Az ellenzék szerint a terv csak általánosságokat tartalmaz és társadalmi egyeztetése sem történt megnyugtató módon. Fejleszteni, beruházni mindenki szeret, úgy van ez, mint otthon. Spórolni meg senki sem szeret, úgy van ez, mint otthon mondta a terv vitáját bevezető szónoklatában a miniszterelnök. Ezért állítják sokan, hogy ellentmondás van a kormány politikájában, hiszen a reform kapcsán egyrészt megszorításokról, másrészt fejlesztésekről beszélnek. A két dolog azonban Gyurcsány Ferenc szerint nem zárja ki egymást. A sikeres beruházások feltétele a megtakarítás, mert enélkül nem tudjuk felhasználni a 7 ezer milliárd forintnyi uniós forrást, hiszen hozzá kell tennünk az ezermilliárdos önrészünket. A költségvetésben azért lesz két szűk év, hogy utána beruházási értelemben jöjjön hét bő esztendő, amikor évente össznemzeti jövedelmünk 2 4 százalékának megfelelő új forrás érkezik az országon kívülről, amelyet csak beruházásra fordíthatunk mondta a miniszterelnök. Az öszszesen 8 ezer milliárdból 6 ezer milliárd forint az, amely a kohéziós és strukturális alapokból származik. Más európai forrásból még kb. ezermilliárd, az ettől különváltan kezelt agrárés vidékfejlesztési pénz. S nagyjából ezermilliárd forint az, amelyet saját költségvetésünkből kell hozzátenni. A kormány elképzelése szerint a támogatások közvetlenül a városokhoz, civil szervezetekhez, vállalkozásokhoz kerülnének. Hova fektessünk a legtöbbet? A koalíciós szónokok főként ezt taglalták a vitában. A dilemma alapvetően kettős. Azokba a térségekbe, ahol jól láthatóan az egy forint a legtöbb magántőkét, magánberuházást fogja majd vonzani, a legtöbb munkahelyet teremti? Azaz Budapestre és a legfejlettebb városokba? Vagy inkább azokba a falvakba, az Ormánságba, Dél-Békésbe, a zalai aprófalvas települések sokaságába, amelyeket fel kell zárkóztatni? Merthogy nekik sem jár kevesebb, mint a nagyvárosban lakónak szólnak a felvetések. A politikusok úgy szoktak megszabadulni ettől a dilemmától, hogy azt mondják: is. A kérdés az, lesz-e ebből karaktere az országnak, lesz-e felemelkedés, jobbak leszünk-e a régióban? fordult hallgatóságához Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint Magyarország számára a legfőbb értéket teremtő tényező az emberi tehetség, a kultúra és a szorgalom. Ezért a program legnagyobb része arról szól, hogyan lehet jobb képzéssel, szolgáltatással, az oktatás, az egészségügy, a szociális intézményrendszer korszerűsítésével élhetőbb világot teremteni. Központi és regionális forrásból összességében milliárd forintot költenének ezekre a célokra. A program egyik legnagyobb része a közlekedésfejlesztés. Összesen nagyjából 2000 milliárd az, amit vasúti és közúti közlekedésre fordítanának, környezetvédelemre 1200 milliárd forintot, az államreformot szolgáló fejlesztésekre és vidékfejlesztésre ezer-ezermilliárd forintot. Mely programokra összpontosítanak? Az első és legfontosabb a leszakadásról, a bezártság megszüntetéséről szól. Itt több programot is indít a kormány. Magyarországon közel 30 súlyosan hátrányos helyzetű kistérség van, 28-at tartanak nyilván. E települések felzárkózása Bihartól Dél- Békésen át az Ormánságig átfogó programokat igényel. Olyanokat, amelyek egyrészt a közútfejlesztés, másrészt bölcsőde-, iskola-, közlekedésfejlesztés, munkahelyteremtés programjait foglalják magukba. Másodsorban átfogó gyermekszegénységellenes programot indítanak. Harmadik nagy program a 2 ezer milliárdos közlekedésfejlesztési, főként elmaradott térségekre koncentrálva. A kormányfő példaként említette az M6-os Pécsig történő megépítését, az M7- es befejezését, még idén. Dunántúlon korszerűsítenék a 8-as utat, megteremtenék a Kaposvár és a Balaton összeköttetését. Összekötik Székesfehérvárt Dunaújvárossal. Biztosan ki kell nyitnunk Békést, meg kell október ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT teremteni éppen a Tiszántúlon az erdélyi két nagy autópálya fogadási feltételeit, az észak-erdélyi és a délerdélyi autópályát. Szegedet meg kell kerülnünk most már a másik irányból is. sorolta a miniszterelnök. Ha megépült az autópálya Szegedig, akkor az is épül tovább. Nyíregyházáról tovább kell indulni a határig. Salgótarjánt és a határ szélét össze kell kötni az M3-assal. Vasútközlekedésben: be kell kötni a magyart a nagy európai vasúthálózatba. Jelenleg határtól határig a teherforgalom átlag 9 kilométeres sebességgel ér egyik helyről a másikra. A fő fejlesztési irányok ezért: Szolnoktól Békéscsaba, majd Szolnoktól Debrecen, ezt követően Budapest Dombóvár Gyékényes és Budapest Székesfehérvár irányába. A kormány a Budapestközpontúságot is megváltoztatná, megerősítené a fejlődés- és tudásközpontokat hat nagy régióközpontban Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr és Székesfehérvár Veszprém kétpólusú központban. A gazdaságfejlesztés víziója Összesen 3 ezer milliárd forintot szánnak a hazai kisés középvállalkozás-fejlesztési programra. Ez részben gazdaság-, részben vidékfejlesztési, részben agráriumfejlesztési programból, és egy átfogó, nagy energiaprogramból áll. A fejlesztések a kormányzati szándék szerint megváltoztatják a vidék arcát, reményeik szerint kiszámíthatóbbá, jövedelmezőbbé, korszerűbbé teszik az agrárium jelentős részét. Átalakítják továbbá az egészségügy jelentős részét, 400 milliárd forintnyi invesztícióval. Változik az oktatás rendszere is, amely szerint kb. ezer iskola újul meg, ötezer iskolában pedig megteremtik az átfogó digitális tudásátadás feltételeit. Három nagy területen informatika, idegen nyelv és vállalkozási tudás átadása magát a képzési tartalmakat változtatják meg. A kormányfő ígérete szerint átfogó akadálymentesítési programot alkotnak. A környezetvédelemmel kapcsolatban pedig elmondta: ma a hulladéknak 30 százalékát hasznosítjuk, 70 százalékát drága tározókban helyezzük el. Az a cél, hogy ebből a 30 százalékból a hétéves fejlesztési időszak végére legalább százalék legyen. Az európai minőségben tisztított szenynyvizeink pedig a mai százalékról érjék el a százalékot. Osztogatás avagy okos befektetés Ma Magyarországon a felhasznált energia, főként a gáz felét-harmadát elpazaroljuk, kiengedjük a rossz minőségű nyílászárókon, elpazaroljuk rossz minőségű berendezésekkel. Kóka János A szegénységnek nemcsak az az oka, hogy az emberek kevés pénzt keresnek, tudásuk, szakképzettségük esetleg alacsony, hanem az a települési környezet, amiben élnek, mélyen az európai színvonal alatt van. Baráth Etele Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter három fejlesztendő területet emelt ki. Ezen keresztül szemléltette, szerinte mi a különbség az osztogatás és az okos befektetés között. Ezek: a vállalkozások támogatása, az energiatakarékosság programja és a közlekedés fejlesztése. A következő években, ha a közvetlen támogatást veszszük figyelembe, akkor nagyságrendileg ezermilliárd forintot tudunk vállalkozások fejlesztésére fordítani. Ha egybevesszük azokat a hiteltőke-támogatási és garanciarendszereket, amelyek a vállalkozások fejlesztésére jutnak, akkor nagyjából 3 ezer milliárd forintot tudunk mobilizálni vállalkozások fejlesztésére. Működhet a pénz úgy, mint a lottónyeremény, hogy túlságosan könnyűek a hitelfeltételek, vagy nem is kell visszafizetni őket. Így tudnak épülni kihasználatlan fürdőhelyek, hasznot nem hozó panziók, így tud néhány ezer, a politikának kedves vállalkozás lehetőséghez jutni, másik néhány tíz- vagy százezer pedig teljesen kimarad az ilyen lehetőségekből. A másik lehetőség, ha nem osztogatunk, ha nem az ingyenebédben bízunk, akkor a támogatás formájába beépülnek a piac szempontjai. Így bankképessé tehetjük a magyar kisvállalkozókat, mikrovállalkozókat. Ennek megfelelően kell megfelelően beállítanunk a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások formáit vezette le indoklásában a miniszter. Az ilyen keretben elgondolt támogatás nemcsak 2013-ig tart, hanem évre is szólhat, ugyanúgy, ahogy a Marshall-terv egyes elemei, amelyek még 50 év múlva is működtek. Jelentős forrást fordítanának kutatásfejlesztésre, innovációra, modernizációra, a vállalkozások működési feltételeinek javítására, korszerű üzleti környezet megteremtésére. Ösztönöznék a befektetéseket és lehetővé tennék, hogy magyar kis- és középvállalkozók a nagyvállalkozók beszállítói lehessenek. A másik példa a gáz és energia ügye. Ma Magyarországon a felhasznált energia, főként a gáz felét-harmadát elpazaroljuk, kiengedjük a rossz minőségű nyílászárókon, elpazaroljuk rossz minőségű berendezésekkel. Eközben százalékban függünk a gázimporttól, de nem fizetjük meg a gáz világpiaci árát. Ezért kell a kormányzat szerint mielőbb energiatakarékossági programokat 4 ÖN KOR KÉP október

7 PARLAMENT indítani, háztartások tízezreit juttatva beruházási forráshoz jelentette ki a tárca vezetője. És mit mond Seneca? Senecai mondás, hogy az első lépés megtételekor nem annak a hossza, hanem iránya a fontos. Baráth Etele, az MSZP szónoka arról beszélt, hogy irányításával milyen jól megalapozták az I. fejlesztési tervvel és annak végrehajtásával a jelenlegi tervet. Ennek fontos része volt az infrastruktúrafejlesztés. Elképesztő urbanizációs deficit van ma Magyarországon. A szegénységnek nemcsak az az oka, hogy az emberek kevés pénzt keresnek, tudásuk, szakképzettségük esetleg alacsony, hanem az a települési környezet, amiben élnek, mélyen az európai színvonal alatt van. Az I. fejlesztési tervben az úgynevezett infrastruktúrára, környezetre és közlekedésre a pénzeszközök mintegy 60 százaléka lett felhasználva ismertette a célokat a volt miniszter. Szólt az oktatásról és a gazdaságról, amely területeken a pénzeszközök jelentős hányadát az önkormányzatok nyerték el. Így mintegy 1800 településen élnek olyanok, akik európai uniós támogatásból részesültek, s mintegy 710 olyan település van, amely közvetlenül nyert támogatást. Köztük van egész picinyke is, Borsod-Abaúj-Zemplénben Füzér, ahol másfél millió forint támogatás esik egy főre. Az a vád sem vált valóra, hogy az unióban nettó befizetők leszünk hívta fel a figyelmet a képviselő. Számba vette, hogy Mórahalom 215 ezer/fő támogatással a Dél-Alföld legsikeresebb települése. A pályázatok 84 százaléka pedig a 10 ezer fő alatti településekbe ért. Volt 30 olyan pályázat, amelyben 200 fős lakosságszám alatti település nyert támogatást. Szerinte ez is bizonyítja, hogy a rendszer demokratikus volt. Frakciótársa, Szabó György azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség indokolt erősítése a leggyorsabban a fejlettebb területek erőteljes Írországban az egymással szemben álló politikai erők társadalmi szerződést kötöttek a gazdasági intézkedések végrehajtására, s ezt kormányváltozásoktól függetlenül be is tartották. Magyar Bálint Az ellenzéki párt szerint felül kell vizsgálni a területfejlesztési törvényt is, amely jelen állapotában szerintük nem alkalmas az uniós források fogadására. Pelczné Gáll Ildikó támogatásával lenne megvalósítható. Csakhogy a területi különbségek szakadékká válnak, ami az ország társadalmi instabilitásához vezet. Így zsákutcát jelent, ha a területi különbségek mérséklését erőltetve a fejlődő területeket hanyagolják el, hiszen ez az ország gazdasági fejlődésének a megtorpanását eredményezné. Van-e akkor jó megoldás? tette fel a kérdést a képviselő. Véleménye szerint igen. Ha kimondják, hogy a versenyképességet tekintik elsődlegesnek, de területileg kiemelten kezelik a legelmaradottabb régiók Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél- Dunántúl ma is fejlettebb vagy fejlődési potenciállal rendelkező területeit. Inkább az ír példát kövessük! A szabaddemok rata Magyar Bálint két példát állított a T. Ház elé: a görögöt és az írt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Görögország leginkább arra fordította az uniós forrásokat, hogy a meglévő intézményrendszerét egy kicsit jobb karban tartsa. Így a szokásos mutatók mentén most nagyjából az országok közötti rangsornak ugyanazt a helyét foglalja el, mint korábban. Írország esetében azonban ez egészen másként történt. Az egymással szemben álló politikai erők társadalmi szerződést kötöttek a gazdasági intézkedések végrehajtására, s ezt kormányváltozásoktól függetlenül be is tartották. Ennek eredményei az első három évben még nem voltak láthatóak tól ig azonban Írország GDP növekedése évi 10 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta 2000-re százalékról lement 4 százalékra, hasonlóan az államháztartás hiányához, amely most kb. 39 százaléknál tart a GDPhez viszonyítva, s 3 százalék alá ment a költségvetés hiánya is. A politikus szerint ez lehet hazánk számára is a követendő példa. Ellenzék: hiteltelen a program A Fidesz vezérszónoka, Pelczné Gáll Ildikó szerint abban egyetértenek, hogy ez a tervezési időszak egyszeri és megismételhetetlen esélyt jelent minden magyar párt, s minden civil szervezet számára. A terv jelenlegi koncepciója azonban megítélésük szerint több szempontból sem elégíti ki Magyarország valós fejlesztési igényeit. Például nem számol azzal a gazdasági helyzettel, ami a kormányzati hazudozások után került napvilágra. Nem számol továbbá a között futó NFT I. tapasztalataival. Már 2003-ban, az NFT I. tervezésekor figyelmeztettek a szakértők arra, hogy a túlzottan széles fejlesztési irány, a szétaprózódott prioritások rendszere a rendelkezésre álló források szétforgácsolásához vezet hívta fel a figyelmet a politikus. Kérdésesnek nevezte azt is, hogyan tudják majd a jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozások, az önkormányzatok október ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt. Emellett szóvá tette, hogy az intézményrendszerből jelenleg csak az irányító hatóságok szervezete látszik. Ez azonban elegendő ahhoz mondta, hogy kiderüljön, a korábbiakhoz képest csak a centralizáció szintje erősödött. Vagyis, Budapesten fogják eldönteni, hogy ki mit fog elnyerni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz élet és halál ura az uniós pénzek elosztásakor. A kisebb területi egységeknek, kistérségeknek, megyéknek, régióknak beleszólásuk sem lesz a javaslat szerint a döntési folyamatba. A Fidesz szónoka ezért azt javasolta, hogy vonják be az intézményi rendszerbe a regionálisan működő hatóságokat és a választott önkormányzati képviselőket. Az ágazati operatív programoknál pedig kerüljön vissza a minisztériumokhoz az irányító hatóság. A stratégiai tervezésről, programozásról, végrehajtásról, ellenőrzésről a parlament mihamarabb alkosson törvényt. Az ellenzéki párt szerint felül kell vizsgálni a területfejlesztési törvényt is, amely jelen állapotában szerintük nem alkalmas az uniós források fogadására. Indokolatlan az a kormányzati túlsúly, ami a regionális fejlesztési tanácsokban van. Fontosnak tartom, hogy meg kell szüntetni a kormányzat részéről delegált tagok szavazati jogát. A döntéseket pedig helyi szereplőkkel kell meghozatni mondta Pelczné Gáll Ildikó a kormánypártiak derültsége közepette. Semmi sem egyértelmű Ez a terv egy olyan dolgozat, olyan koncepcionális gondolkodás leírása, amely a magyar gazdaság, társadalom kérdéseire keresi a válaszokat, keresi a megoldást, de igazából nem találja meg. Latorcai János Herényi Károly a feloszttandó források nagyon érdekesek, csak hatástanulmányok hiányában éppen azt nem lehet tudni, hogy miért pont ezeket az arányokat választotta az előterjesztő. A magyar társadalom általános lepusztulási lejtőn mozog, a népesség kétharmadának életminősége a hatvanas évek szintjén van. Ez a terv egy olyan dolgozat, olyan koncepcionális gondolkodás leírása, amely a magyar gazdaság, társadalom kérdéseire keresi a válaszokat, keresi a megoldást, de igazából nem találja meg. Így összegezte a kereszténydemokraták véleményét a vitában Latorcai János. Ebből következően pedig szerintük nem is adhat a konkrét intézkedésekre egyértelmű választ. Példaként hozta fel, hogy a Magyarországon levő külföldi tulajdonú pénzügyi eszközök állománya egyetlen év alatt, és március 31-e között mintegy 8300 milliárd forinttal növekedett. Ezen időszak alatt az ország nettó pénzügyi vagyona 4500 milliárd forinttal csökkent, azaz ilyen mértékben jött létre vagyonvesztés, illetve adósságnövekedés. Néhány év alatt az adósságállományunk 6500 milliárd forinttal növekedett. A terv egyik alapvető hiányossága pontosan az emelte ki a képviselő, hogy a monetáris folyamatokat teljes egészében kiiktatja érvelési és leíró rendszeréből, ami pedig az egyik legfontosabb befolyásoló eszköz. Mondhatnám azt is, tette hozzá, hogy a terv úgy viselkedik, mint az a háziasszony, aki örül annak, hogy egyre több és több gázt kap annak érdekében, hogy minél melegebb legyen a lakásában, ugyanakkor pedig nyitva hagyja az ablakot. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy látta, az Európai Unió által elfogadtatott terv nincs összhangban a parlament előtt lévő II. Nemzeti fejlesztési tervvel, de nincs összhangban az október 31- ig benyújtandó jövő évi költségvetéssel sem. Véleményük szerint a II. Nemzeti fejlesztési terv túlzott várakozást kíván kelteni a lehetőségek terén a magyar lakosságban, és ez így volt az I. Nemzeti fejlesztési tervnél is, aminek eredményei megítélésük szerint nem igazán érzékelhetők. Ugyanis 8 ezer milliárdból nem lehet hét év alatt fizikailag és társadalmában új Magyarországot teremteni, legfeljebb élhetőb- bé lehet tenni az országot, ha a pénzek valóban oda kerülnek, ahova szánják. Ma ezeknek a pénzeknek a megszerzési lehetősége érezhetően motiválja a politikai konfrontációt állapította meg az ellenzéki politikus. A részleteket bírálva elmondta: értelmetlen például a terv azon mondata, hogy megteremtjük a munkavállaláshoz és a teljes élethez szükséges egészségi állapot megőrzésének feltételeit, az egészséges életvitel lehetőségeit Hasonlóan ahhoz, amikor a dokumentum megállapítja: a minőségi oktatás és a hozzáférés biztosítása mindenkinek jár. Az MDF szerint emellett az NFT II. túl sok célt jelöl ki, nem képez kellő súlypontokat, ugyanakkor nem is teljes, hiszen a májusi szétválás következtében az agrár- és vidékfejlesztési programja ettől függetlenül készül. Ezen túl az NFT I. tapasztalatait csak nagyon felületesen mutatják be. Az anyagban felsorolt hat prioritást, az ezek között feloszttandó források nagyon érdekesek, csak hatástanulmányok hiányában éppen azt nem lehet tudni, hogy miért pont ezeket az arányokat választotta az előterjesztő mondta Herényi Károly. A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban megjegyezte, az anyag fantáziátlan. Az ellenzék kifogásolta azt is, hogy a kormány még a parlamenti tárgyalás időszakában küldte el Brüsszelnek az előterjesztést. N. E. 6 ÖN KOR KÉP október

9 VÉLEMÉNYEK AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVRŐL Párbeszéd Számtalan változtatás kell, de ha eleve az (újra)elosztás mértékének csökkentése a megfogalmazott társadalompolitikai cél és minden reform végső mértéke, akkor bajban vagyunk. (Ferge Zsuzsa) A kormány október végén döntött a as időszakra vonatkozó Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjainak végleges számairól. Ebből látható, hogy egyik program keretösszege sem lóg ki az előzetesen lefektetett saját sávjából. A társadalmi egyeztetés során viszont jelentősen nőttek a humán területre szánt források, amelyeket többek között képzésre, felzárkóztatásra és a foglalkoztatás ösztönzésére lehet majd fordítani nyilatkozta Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Alább részleteket közlünk azokból a civil és önkormányzati véleményekből, amelyek a terv társadalmi vitájában juttattak el a kormánybiztoshoz. Vas Megye Önkormányzata Az ÚMFT jelenlegi második olvasata jelentősen javult a korábbi változathoz képest. Bizonyos területeken azonban a megye, illetve a régió sajátosságainak figyelembevételével néhány elemet nyomatékosítani, illetve újragondolni javaslunk. Ezek a következők: (1.) A közlekedési rendszer fejlesztését (2.) a meglévő tervekre alapozva, újra át kell gondolni a jelen helyzetnek és az elérendő céloknak megfelelően, mégpedig: A Budapest-centrikusság feloldása már minden korábbi tervben kiemelt helyen szerepelt, azonban ennek a végrehajtása sorra elmaradt, helyette gyakran kevésbé hatékony beruházások valósultak meg. Valódi megoldást az M8-as autópálya mielőbbi megépítése hozhat. Ha az M8-as kiépítése nem követi sürgősen a dunaújvárosi híd átadását, olyan helyzet állhat elő, mint Szekszárdnál, ahol már hosszú ideje nem kapcsolódnak jelentős forgalmi utak a hídhoz. Az így befektetett tőke hozadéka alacsony, tehát pazarló. A Veszprém Szolnok közötti autópálya (M8 M4) is csak akkor fog jelentős gazdasági fejlődést generálni, ha az, legalább gyorsforgalmi úton keresztül, egyidőben kapcsolódni fog Rábafüzesen és az osztrák A2 pályán keresztül az észak-olasz délosztrák Jövő régióhoz. Jelenleg az ország áru- és személyforgalmának közel kétharmada a nyugati határszakaszon bonyolódik. Szakértői vélemények szerint a következő 20 évben ez a forgalom a hétszeresére fog nőni. Az unió országait jelenleg csak az M1-en lehet gyorsan elérni, északi, keleti és déli határainkat viszont már most 7 autópálya, vagy gyorsforgalmi út közelíti. Ezen utak tervezett gyors kiépítése annak várható csekély hatékonysága miatt hátrébb sorolható, helyette az EU közlekedési hálózatához való kapcsolatok kiépítését kell előtérbe helyezni. Sértő-Radics István, Uszka polgármestere Sokat tehetne a kormány, uniós pályázatok esetén, ha drasztikusan csökkentené a pályázás és az elszámolás bürokratikus feltételeit. Pl. egy létesítmény építéséhez általában jogerős engedélyes terv és használatba vételéhez, jogerős használatba vételi engedély kell. Megszámlálhatatlan, hogy mindehhez hány szakhatóság közreműködése szükséges, egyenként 30 napos ügyintézési időkkel, nem beszélve a jogerőre emelkedést késleltető esetleges fellebbezésekről. Legújabban épületek esetén, fűtőenergia felhasználással kapcsolatos szakhatósági állásfoglalás is szükséges. Gyakorlati tapasztalatom, hogy jelen jogi környezetben nemhogy az N+2 szabálynak nem tudunk eleget tenni, de még az N+3 is kevés lenne. A források pénzügyi felhasználása során, különböző építési beruházásoknál az alvállalkozók fekete munkaerőt alkalmaznak. Nagy volumenű nyertes pályázat esetén, az önkormányzati nettó finanszírozás tapasztalatira alapítva, a kincstár visszatarthatná a pályázatban betervezett munkadíjak közterhinek megfelelő összeget. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A tényleges decentralizáció elmaradásán túlmenően az európai uniós pályázati rendszerhez való csatlakozást jelentősen nehezíti, hogy a települések jelentős része nem rendelkezik tényleges saját forrással, vagyis az önkormányzatok finanszírozási rendszere nem teszi alkalmassá a településeket a pályázatra. Ezzel párhuzamosan gondot jelent, hogy az önkormányzatok számára a településfejlesztési források sem állnak rendelkezésre, így az amúgy is korlátozott mértékű területfejlesztési források gyakran szétaprózódva, ténylegesen egy-egy település fejlesztését szolgálják. A településfejlesztési forrás hiánya ellene hat a településközi és a valóságos térségi együttműködésnek, növeli a települések befelé fordulását. A fejlesztési szándékok és folyamat ellen hat, hogy az eddigi uniós támogatással megvalósított beruházásoknál a hazai elszámolás és a támogatási összegek kifizetése botrányos. Az érintett önkormányzatok sokasága került lehetetlen helyzetbe, miközben a pályázatban megfogalmazott nyertes projekt megvalósult. A következő tervidőszakban alapvetően kell változtatni az eddigi gyakorlaton, mert sem a vállalkozók (alvállalkozók), sem az önkormányzatok nem hozhatók olyan helyzetbe, amely a normális működésüket veszélyeztetik. A Védegylet Az Új Magyarország fejlesztési terv stratégiai céljaival (foglalkoztatás növelése és tartós növekedés) nem tudunk egyetérteni, hiszen abból hiányoznak a környezeti, valamint a társadalmi jólét és az életminőség javulására vonatkozó célok. A stratégiai célkitűzéseket alátámasztó magyarázatok azt a szemléletet tükrözik, hogy a fejlesztések célja a gazdaság, a versenyképesség erősítése, amelyhez eszközül a társadalom, illetve a környezet szolgálnak (pl. Olyan minőségű munkaerőre van szükségünk, amely mindenkor képes kielégíteni a gazdaság igényeit ). A tervben az előző verziókhoz képest érezhetően jobban megjelentek a szociális hangsúlyok, s felmerült az igénye a környezeti szempontok integrálásának is, azonban egyelőre nem tapasztalható előremozdulás e három szegmens együttes kezelésére vonatkozóan október ÖN KOR KÉP 7

10 VÉLEMÉNYEK AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVRŐL A tervben a környezeti szempontok beépítése a különböző szakpolitikákba továbbra sem látható: fontos lenne az egyes beavatkozási területeknél minden esetben végiggondolni a környezeti vonatkozásait, és nem csupán külön, a horizontális elveknél térni ki mindezekre. Ferge Zsuzsa szociológus A tervben a gazdasági szempont dominanciája erősödött, a társadalmié gyengült. A két cél gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése azonban nem föltétlenül összehangolható. Magyarországon 1994 óta töretlen a gazdasági növekedés, de a foglalkoztatás szinte semmit nem bővült. E tendencia folytatódása továbbra is reális veszély, mert a gazdasági növekedés tervben megcélzott fő iránya ismét a magas termelékenységű szektoroknak kedvez. A terv a veszélyt próbálja ellensúlyozni azzal, hogy különösen fontos az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, valamint a munkaerő iránti kereslet növelése a hátrányos helyzetű térségekben. E cél eléréséhez azonban nem rendel eszközöket, nem utal vissza a stratégia megalapozásában említett problémákra, és azokra konkréten nem válaszol. A fejlesztéspolitikának alkalmazkodnia kell a társadalomban végbemenő változásokhoz, ezért összhangban kell állnia az állam társadalompolitikai céljaival:.. támogatnia kell a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformjait, sőt azok katalizátorává kell válnia,.. az állami újraelosztás szerkezeti átalakításával egyidejűleg hozzá kell járulnia az elosztás mértékének csökkenéséhez. (Idézetek a tervből) Nem hiszem, hogy a két fenti elemre lennének redukálhatók az állam társadalompolitikai céljai. Számtalan változtatás kell, de ha eleve az (újra) elosztás mértékének csökkentése a megfogalmazott társadalompolitikai cél és minden reform végső mértéke, akkor bajban vagyunk. Gáspár Mátyás, a Teleházak Európai Szövetségének elnöke A digitális esélyegyenlőség megteremtése a közösségi informatika eszköztárának mozgósításával lehetséges. Csak a helyi, kisközösségi összefogással, a saját erőforrások legteljesebb mozgósításával lehet kihasználni az állam, a közigazgatás és a társadalmi felelősséget vállaló gazdálkodók segítségét. Az infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal, a személyes segítségnyújtással (ITmentorálás) is szolgáló közösségi hozzáférési helyeknek kell biztosítaniuk a hátrányos helyzetű emberek számára a digitális írástudás, az Internet használatának elsajátítását, az ügyintézési, foglalkoztatási, szociális, oktatási, egészségügyi és egyéb hálózati közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Sisák Imre, Pásztó polgármestere A KKV-k piaci helyzetét javítani lehetne, ha speciális pénzintézet, bank állna rendelkezésükre, amely rugalmasabban kezelhetné hitel igényüket. A légi közlekedés fejlesztését OP-ban a volt katonai repülőterek hasznosításával lehetne erősíteni. Az Európai Unió 10 legelmaradottabb régiója között található Észak-magyarországi és Északalföldi régiókat kiemelt programmal kellene segíteni. A foglalkoztatási arány növelése érdekében országos programot kellene indítani, hogy a csökkent munkaképességű személyek, gyesen lévő kismamák, illetve a dolgozni akaró emberek osztott munkaidőben megfelelő munkához juthassanak. A szociális ellátásokat lehetőség szerint különböző munkavégzéshez kell kötni annak érdekében, hogy az érintettek ösztönözve legyenek a munkaerőpiaci integrációra. A cigány népesség foglalkoztatására iskolai és életszínvonalának emelésére regionális operatív programokba ágyazva kellene fejlesztéseket végezni. A gazdaságfejlesztésnél ne csak az ipari parkok fejlesztése legyen cél, hanem kapjanak lehetőséget azok a hátrányos helyzetű térségek, ipari övezet vagy ipari parkok létrehozására, amelyeknek eddig a feltételek nem álltak rendelkezésre. A régiók sajátságos adottságaira alapozott turisztikai hálózati rendszer kialakítása igen jó kiemelt cél, melyet megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni régiónk OP-ban is. Balla Eszter diák Én Pákán élek, Zala megyében. Középiskolás diáklány vagyok. Rendszeresen igénybe veszem a Rédics Zalaegerszeg vasútvonalat. De nem csak én. Rajtam kívül még rengeteg diák, dolgozó utazik nap mint nap ezen a vonalon. Nem beszélve a péntekről, amikor szinte fél órával előbb oda kell érni azért, hogy helyünk is legyen. Kollégista vagyok, s tapasztalatból mondhatom, hogy sokkal kényelmesebb azokat a nagy pakkokat vonaton utaztatni, mint buszon. A másik, szerintem fontos indok a Gutorföldiek problémája. Ha ez a vonal megszűnik, szinte nem is tudnak eljutni Lentibe. S annak nem sok értelmét látom, hogy valami hasznosat megszüntessünk, s helyette egy olyan újabb dolgot vezessünk be, ami nem feltétlenül jobb az előzőnél. 290 civil szervezet aláírásával érkezett Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának keretet adó Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi egyeztetésre bocsátott változata miatt. Az ÚMFT számos ponton jelentős és lényegi visszalépést jelent mind az Országos fejlesztéspolitikai koncepcióval, mind a terv tavaszi egyeztetési változatával szemben. A tervet csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak és támogathatónak, ha abban nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi aktivitás, a közösségek és a civil szektor megerősítése, a családok védelme és a generációk együttműködése, a társadalmi megújulás és a területi kohézió biztosítása, illetve a környezet védelme. A terv aránytalan hangsúly-eltolódást tartalmaz a gazdasági versenyképesség technokrata fejlesztése irányába, az ahhoz nélkülözhetetlen társadalmi megújulás és területi kohézió erősítésével, a környezet védelmével szemben. A fejlesztéspolitika célja az életminőség javítása kell, hogy legyen oly módon, hogy ez kiterjedjen a társadalom tagjainak lehető legszélesebb körére, s magába foglalja az egészség, a társadalmi részvétel és a környezet minőségének növelését, a demokratikus jogokhoz való hozzáférést, a közösségi kapcsolatok erősítését. Ezért az ÚMFT alapvető céljai sem korlátozódhatnak csak a foglalkoztatásra és a növekedésre, hanem ezekkel egyenrangú célokként kell szerepeltetni a megújuló társadalom, az élhető környezet és a területi kohézió kérdéskörét, ahogy ez a megelőző tervváltozatokban is szerepelt. Szerk.: N. E. (Forrás: nfh.hu) 8 ÖN KOR KÉP október

11 KOR KÉP Napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása. Higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban mondta Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Kiszivárgott A fenti idézet Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter nem sokkal az önkormányzati választások után egy, nem a nyilvánosságnak szánt beszédéből származik, amely szerint erős pozíciókat biztosít majd a regionális fejlesztési tanácsokban párttársainak. A Magyar Rádióban nyilvánosságra hozott beszéd után az ellenzék azonnal tiltakozott és a miniszter lemondását követelte. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is elfogadhatatlannak tartja Lamperth Mónika önkormányzatokért felelős miniszter asszony fent idézett kijelentését. Ezzel a miniszter asszony kinyilvánította, hogy számára csak a kormánypárti és a szocialista vezetésű települések fontosak, megfeledkezvén arról a kötelezettségéről, hogy önkormányzati miniszterként elsőszámú felelőse a közel 3200 önkormányzat biztonságos működésének és fejlesztésének. Mindamellett figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az Európai Unió tiltja a politikai meggyőződésen alapuló diszkriminációt a fejlesztési pénzek elbírálásánál, és ezzel akár veszélyeztetheti az uniós támogatások további kifizetését is. Amennyiben Lamperth Mónika által előterjesztett törvénymódosítás bárminemű politikai rendező elv szerint több lehetőséget biztosít a szocialista politikusok számára, akkor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége az Európai Bizottságához fordul az önkormányzatok esélyegyenlőségének védelme érdekében. írta Gémesi Gyögy a szövetség nevében kiadott közleményében. A területfejlesztésről szóló, legutóbb a Fidesz-kormány alatt Torgyán József akkori vidékfejlesztési miniszter idején, 1999-ben módosított jogszabály szerint azonban az önkormányzati választások eredménye csak közvetve befolyásolja a fejlesztési tanácsok összetételét, mert a testületek tagjait a törvény felsorolja. A regionális fejlesztési tanácsból hét működik az országban: mindegyiknek tagja a hatályos jogszabály szerint az érintett megyék területfejlesztési tanácsainak elnökei; a területfejlesztési, a rendvédelmi, a környezetvédelmi, a gazdasági-, a munkaügyi-, az oktatási, és a pénzügyminisztérium képviselője, az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások egyegy képviselője, a régió területén lévő megyei jogú városok polgármesterei, valamint az adott területen működő regionális idegenforgalmi bizottság elnöke. A felsorolásból látszik: a Fidesz választási győzelme nem rendezi át alapvetően a testületek összetételét. A kipattant botrány után a miniszter asszony kiadott közleményében magyarázkodott. Kár, hogy erre kényszerült, jobb lett volna, ha a fenti mondatok el sem hangzanak Csy-kó KÖZLEMÉNY Az MSZP Választmányi ülésén elmondott beszédemmel kapcsolatban az alábbi közleményt adom ki azzal a céllal, hogy semmilyen sajátos szerkesztői értelmezés ne torzíthassa el, és ne tematizálhassa az általam elmondottakat, ugyanis ami a híradásokban elhangzott az csak az egyik hozzászólásom töredékeit emeli ki, és a szándékomtól eltérő kontextusba helyezi kommentárjaival. Úgy gondolom, a FIDESZ-nek szembe kell nézni a tévedéseivel. Mindenekelőtt azzal, hogy a parlamenten kívülre helyezi a politizálást, ahelyett, hogy részt venne a parlamenti munkában. Én ugyanis többször tettem kísérletet arra, hogy egyeztetést hívjak össze a parlamenti pártok között sikertelenül. Mérhetetlenül destruktívnak tartom például, hogy a régió közgyűlés és a regionális választás kérdéseiről az ellenzék nem is volt hajlandó tárgyalni. A FIDESZ vezérkara utcai politizálással akarja megbénítani a reformfolyamatokat, ahelyett, hogy világosan elmondaná álláspontját a részkérdésekben is. Ez pedig időszerű lenne, hiszen az Unió elfogadta a Konvergencia programot, nekünk pedig elemi érdekünk végrehajtani azt. Ezért egyáltalán nem értem, hogy az ellenzék miért nem járul hozzá a regionális és térségi szemlélet erősödéséhez, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a régi rendszer nem finanszírozható, és a reformok részkérdéseiről időszerű lenne tárgyalni. A FIDESZ nem szavazta meg a választott régió létrehozásához szükséges 2/3-os törvényt. Így most nem voltak regionális választások sem, és nem lesznek regionális közgyűlések, és persze ezért a központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk. Az állam felelőssége azonban erősödni fog, és erről ma már nyíltan kell beszélni, mert a FIDESZ miatt nem hozhattuk létre a regionális önkormányzás intézményeit. Szeretném azt is kihangsúlyozni szemben néhány ellentétes állítással hogy az állam szerepe már ma is meghatározó a regionális területfejlesztési tanácsokban, és a megyéké viszont egyáltalán nem kiemelkedő. Én erősíteni akarom a kistérségek, a kamarák és a régió székhely-települések szerepét is. Ez meggyőződésem szerint elősegíti a tisztességes hatalomgyakorlást és mindenképpen erős lehetőséget biztosít a mindenkori kormánypártoknak és súlyuknak megfelelő szerepet ad a megyékből és megyeszékhelyekről érkező delegáltaknak is. Budapest, okóber 08. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter október ÖN KOR KÉP 9

12 Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez max. 20 éves futamidôvel igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért nô az önkormányzatok hitelhez jutási esélye, javulhatnak a hitelfeltételek, csökkenhet a fedezetigény. Milyen hitelekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez beruházási hitelekhez fejlesztési hitelekhez forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke maximum a tôkeösszeg 80 százaléka, de legfeljebb 800 millió forint lehet. A különbözô hitelekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is. Hogyan történik a garanciavállalás? 1. Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. 2. A bank a garanciakérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. 3. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. 4. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt. Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia? Az önkormányzati hitelgarancia díja évente a garantált hitelösszeg 1 százaléka Budapest, Szép u. 2. Telefon: (36-1) Fax: (36-1) hgzrt@hitelgarancia.hu Website:

13 HÍREK Összefogás Veszprém és a megye fejlesztésért Először fordult elő tizenhat év óta, hogy Veszprém megye parlamenti képviselői együttes ülésen beszélték meg a megye 217 településének ebből 14 város fejlesztési kérdéseit. A közös tanácskozást Debreczenyi János, Veszprém új fideszes polgármestere kezdeményezte. Veszprém csak akkor szerepelhet eséllyel a hazai és uniós pályázatokon, ha összefogunk és egyfelé húzunk hangsúlyozta a polgármester a közös tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Debreczenyi János a város jövőbeni főbb fejlesztései közt említette a 4,5 milliárd forint költségű új sportcsarnok építésének beindítását, a Sédvölgy több milliárdos rehabilitációját, s a szentkirályszabadjai egykori katonai repülőtér polgári célú hasznosításának a megvalósítását. Pál Béla, Veszprém szocialista országgyűlési képviselője elmondta: békére és megegyezésre van szükség Veszprém megyében is, s azt szeretnénk, ha mi példát mutathatnánk az összefogásra és az együttműködésre. Az MSZP Veszprém megyei elnöke utalt arra is, hogy az elmúlt négy évben több mint 50 milliárd forintnyi állami és uniós támogatás áramlott a megyébe, jórészt az országgyűlési képviselők tevékenységének köszönhetően. Pál Béla szerint Veszprém szerepének az erősítése különösen fontos, hogy valóban társfejlesztési pólusa legyen Székesfehérvárnak. Bernáth Ildikó, a Fidesz veszprémi parlamenti képviselője hangsúlyozta: a kormánypárti parlamenti képviselőknek mindig nagyobbak a lehetőségeik, s jó érzés volt tapasztalni, hogy a szocialista képviselőkkel sok témában megtaláltuk a közös hangot. Lasztovicza Jenő, Tapolca fideszes parlamenti képviselője, a Veszprém Megyei Közgyűlés új elnöke rámutatott: a megyei fejlesztések is jórészt Veszprémhez kötődnek, ezért rendkívül fontosnak tartotta a megyeszékhelyi vezetéssel való jó viszony, partneri kapcsolat fenntartását. A megyegyűlés elnöke rámutatott arra, hogy a megyei fejlesztések közül a veszprémi kórháznál épül majd meg több milliárd forintos költséggel az onkológiai centrum, de a város a gesztora a 10 milliárdos beruházással megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási projektnek is. 700 intézmény újul meg között. Az oktatási tárca 2007 vége és 2013 között mintegy hétszáz oktatási intézmény korszerűsítését, felújítását és mintegy teljes átalakítását tervezi uniós források bevonásával mondta Hiller István a súlyosan, halmozottan fogyatékos helyzetű gyermekek oktatásáról rendezett szakmai konferencián a fővárosban. Az oktatási és kulturális tárca vezetője azzal számolt, hogy az említett időszakban oktatási infrastrukturális fejlesztésekre milliárd forintot lehet majd fordítani. Nő az uniós pályázatok átláthatósága A kormány már jövő év januárjában ki szeretné írni a II. Nemzeti fejlesztési tervhez kötődő új uniós pályázatokat, amelyek elbírálása és végrehajtása során növelni fogják az átláthatóságot nyilatkozta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tanácskozásán a kormánybiztos elmondta: a pályázatoknál a kormány szeretné bevezetni az egyablakos rendszert. Eszerint a pályázó vállalkozások egyetlen ügyintéző segítségével tudják majd beadni a dokumentumokat és intézni az ügyeket. A kormány szeretné növelni a pályáztatás hatékonyságát is: ennek érdekében a résztvevő szervezetekkel olyan szerződést köt az állam, amelyben részletesen rögzítik, hány százalékos teljesítés mellett milyen összegeket fizetnek ki. Regionális fejlesztés partnerségi találkozó Debrecenben Az ágazati és a regionális fejlesztési források felhasználásának összehangolását szorgalmazta az önkormányzati és területfejlesztési miniszter november elején Debrecenben. Lamper th Mónika a regionális operatív programok társadalmi vitáján utalt arra, hogy 2007 és 2013 között 1550 milliárd forint forrás felhasználásáról a régiókban dönthetnek. Ebből az Észak-alföldi régió három megyéjében Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg 269,6 milliárd forint regionális forrást használhatnak fel. Ezt egészítik ki az ágazati operatív programok keretében a térségbe érkező fejlesztési pénzek, amit fontos lesz összehangolni. Lamperth Mónika kijelentette: ma a Budapest-centrikusságot oldani kell, ezt szolgálja az úgynevezett pólus program, amely kiemelt módon kezel öt nagyvárost Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged, valamint társközpontokként Székesfehérvárt és Veszprémet. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ennek kapcsán hozzátette: egy-egy pólusvárosnak az egész régió fejlesztésére kihatással kell lennie. Szólt arról, hogy a 2004-es adatok alapján az egy főre jutó GDP tekintetében a hazai régiók között az északalföldi az utolsó helyet foglalja el. Ezért a legfontosabbnak a helyiek is a térség gazdaságfejlesztését ítélték meg. A fórumon Kovács Kornél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség regionális fejlesztési operatív program irányító hatóság vezetője elmondta, hogy a régió sikeresen szerepel az uniós pályázatokon: az elmúlt időszakban 400 pályázatot nyújtottak be mintegy 60 milliárd forint támogatásra. Az összes ROP-projekt 20 százalékát az Észak-Alföldön nyerték, s a teljes ROP-forrás 25 százalékát szerezte meg a térség támogatásként. Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségbe érkező forrásoknak csupán egyötöde származott a regionális operatív programból. Ezért rendkívül fontos, hogy a további 80 százalékát jelentő ágazati fejlesztésekkel összehangolják a regionális terveket október ÖN KOR KÉP 11

14 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE Csaknem megháromszorozódott hiány Zárszámadás A zárszámadás eddig az egyik legunalmasabb vitának számított a parlamentben. Idén azonban nagy hírverést kapott, mivel ennek keretén belül szólalt meg hosszú idő óta először Orbán Viktor a T. Házban. Maga a pénzügyminiszter szállt vitába vele. A két oldal érvei két alapvetés körül forogtak. A kormánypártiak szerint a gazdaság ma is jó állapotban van. A Fidesz politikusai azonban úgy látják, a 2005-ös zárszámadás nem sikertörténet, hanem egy lejtő egyre meredekebb szakasza. Alább az Állami Számvevőszék jelentésének rövidített, az önkormányzatokra fókuszáló változatát közöljük. Az államháztartás alrendszereinek évi bevételi előirányzata ,7 milliárd forint, kiadási előirányzata ,1 milliárd forint, a tervezett hiány 1054,4 milliárd forint volt. A költségvetést és az elkülönített állami pénzalapok főösszegeit és a hiányt törvénnyel módosították. Ezáltal az államháztartás hiánya 1167,9 milliárd forintra nőtt. Az előirányzat-módosítás indokolt volt, mivel a központi költségvetés első háromnegyed évben kialakult 780,9 milliárd forint hiánya a költségvetési törvényben meghatározott összeget 11,6 százalékkal meghaladta. A helyi önkormányzatok alrendszer-hiánya a évi 31,8 millárd forintos előirányzatról 81,4 millárd forintra nőtt. A központi költségvetés évi végrehajtását tartalmazó mérleg főöszszegei (bevételi 6456,7 Mrd Ft, kiadási 7004,4 Mrd Ft) 573,5 millárd forinttal, illetve 308,1 millárd forinttal magasabbak, míg a hiány (547,8 Mrd Ft) 265,4 millárd forinttal alacsonyabb a módosított törvényben meghatározott összegnél. A központi költségvetés hiányát túlnyomó részben az okozta, hogy a költségvetés a tervezett módon 487,5 millárd forintot adott át a tb-alapoknak. A központi költségvetés évi pénzforgalmi hiánya kedvezően alakult ugyan, de azt egyszeri, a költségvetés egyensúlyi helyzetét nem tartósan javító tényezők idézték elő. Már a költségvetési törvény előírta az államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék képzését, amely előirányzatot a kormány 92,5 millárd forint összeggel hozta létre a központi költségvetési szervek és a központi fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásai, illetve az általános tartalék terhére, és ezen előirányzatból az év során felhasználást nem engedélyezett. A hiány egyik oka a változatlan szerkezet A hiány megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetési törvény az autópályák finanszírozási rendszerének változása jogcímen bevételi előirányzatként 148 millárd forintot tartalmazott. A évi bevétel az NA Rt. által két részletben állami kezességvállalás mellett felvett 177,8 millárd forint költségvetésbe történő befizetéssel teljesült. A törvény módosítása szerint az NA Rt. által felvett hitel adósságátvállalásba ment át. A központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. A költségvetés egyensúlya szempontjából meghatározó jelentőségű, automatikusan túlléphető kiadási előirányzatok és azok teljesítése az előző évekhez képest alacsonyabb mértékben (adósságszolgálat, kamattérítés 34,2 Mrd Ft, lakástámogatások 17,5 Mrd Ft) terhelte meg a költségvetést. Mindezen jelenségek jól tükrözik, hogy a központi költségvetés kiadási struktúráját érintően nem történt előrelépés. Néhány fejezetnél elindított szervezet-korszerűsítések pénzügyi-gazdasági hatása nem volt számszerűsíthető. Az államháztartáson kívüli gazdasági és közhasznú társaságokban való állami szerepvállalás mértéke a törvényi korlátozás ellenére érdemben nem változott, átfogó rendezést eredményező döntések 2005-ben sem születtek. Az államháztartás nagy ellátó rendszereinek struktúrája a évben is gyakorlatilag változatlan maradt, miközben a rendszerekre fordított kiadások tovább nőttek, és a bevételek alakulása ezzel nincs összhangban. A központi költségvetés mérlege A központi költségvetés bevételei közül az általános forgalmi adóból 262,7 millárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 14 millárd forinttal, a társasági adóból 37,7 millárd forinttal, az ökoadókból 3,8 millárd forinttal kevesebb realizálódott. A közel 320 millárd forint öszszegű bevételkiesést részben ellensúlyozták az egyes bevételi többletek, így az egyéb bevételek 35,3 millárd forint, az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 20,6 millárd forint, az egyszerűsített vállalkozói adó 16,1 millárd forint, az illeték befizetések 14,2 millárd forint összegű túlteljesítése. A bevételek növekedéséhez hozzájárult, hogy a költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál 297,9 millárd forinttal, illetve az államháztartás másik két alrendszeréből 53,2 millárd forinttal több bevétel realizálódott. Az egyes kiadási mérlegtételeknél a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok többletkifizetései 356,7 millárd forintot, az adósságszolgálat, kamattérítés 34,2 millárd forintot, a lakástámogatások 17,5 millárd forintot tettek ki. Ez ismételten alátámasztja, hogy a központi költségvetés meghatározó bevételi előirányzatai fölül-, míg egyes jelentős súlyú kiadási előirányzatai alultervezettek. A évi teljes nettó finanszírozási igény 977,7 millárd forint volt, amely 179,6 millárd forinttal haladta meg a tervezett összeget. Az unió és a Magyar Köztársaság közötti költségvetésen kívüli intervenciós és pénzügyi kapcsolatok 172,8 milliárd forinttal növelték a teljes nettó finanszírozási igényt. 12 ÖN KOR KÉP október

15 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE A központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása 2005-ben is biztosított volt. Folyamatosan növekvő adósságok A központi költségvetés bruttó adóssága a év végén a tervezett ,3 millárd forinthoz képest 392,3 millárd forinttal magasabb ,6 millárd forint volt. A évi összeget 10,1 százalékkal haladta meg. Az adósságállomány 2002-től tartó folyamatos növekedése ben is folytatódott, bár a kormányzati ciklus első két évétől mérsékeltebb, az előző évivel lényegében azonos ütemben. (Az előző évhez viszonyítottan a növekedési ütem 2002-ben 19,5%, 2003-ban 14,8%, 2004-ben 9,5%.) Az adósságállomány a KSH adatai szerint a GDP arányában 58,6 százalékot tett ki, amely 1,9 százalék-ponttal magasabb az előző évi értéknél. A BA Rt. értékesítésével összefüggő (áfa-val növelt) bevételből a kormány az államadósságot csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az NA Rt. által a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére kereskedelmi bankoktól állami kezességvállalás mellett felvett 177,8 millárd forintot visszafizette, előtörlesztett 192,1 millárd forint államadósságot és a ÁAK Rt. visszavásárolt 32,4 millárd forint értékű államkötvényt. Egyharmadnyival nőtt az önkormányzati hitel Az önkormányzatokat ben ,5 milló forint állami támogatás és hozzájárulás, valamint ,6 milló forint személyi jövedelemadó részesedés, összesen ,1 millió forint illette meg. Év végére az előirányzat ,9 millió forintra változott A helyi önkormányzatok támogatásának módosított előirányzata ,8 millió forinttal, azaz 3,2 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot. A pénzügyi teljesítés ,3 millió forint volt, amely az eredeti előirányzatnak 97,9 százaléka, a módosítottnak 94,9 százaléka. A költségvetési törvény a helyi önkormányzatok számára államháztartási tartalékképzési kötelezettséget írt elő, amely előírás szabályozási ellentmondásokat tartalmazott. Kiadáscsökkentő hatása helyi szinten nem érvényesült, mivel az önkormányzatok rövidlejáratú működési hitelállománya az előző évihez képest 34,1 százalékkal növekedett. Az eredeti előirányzatok az évközi lemondások és pótigénylések, valamint az intézményátadás és -átvétel következtében csökkentek. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatoknál feltárt eltérések egyenlege 546,5 millió forint, amely az önkormányzatok által elszámolt és ellenőrzött normatív hozzájárulások 0,54 százaléka. A helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylése és elszámolása szabályszerű, az erről készített beszámolásuk a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós képet mutat. Az ellenőrzésbe bevont 70 önkormányzat adatainak összesítése alapján a helyi önkormányzatok 569,9 millió forint normatív állami hozzájárulást jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, 23,4 millió forint pedig pótlólagosan jár részükre. A helyi önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadóról készített elszámolása a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós adatokat tartalmaz. A költségvetési törvényben meghatározott államháztartási tartalék felhasználását a kormány nem engedélyezte. A 10 százalék helyben maradó személyi jövedelemadó módosított előirányzataként a költségvetési beszámolóban az eredeti előirányzatot kellett szerepeltetni. Ez azt eredményezte, hogy a helyi önkormányzatok a részükre előírt államháztartási tartalékkal azonos összegű finanszírozási hiányt mutattak ki. Valamennyi vizsgált megyei önkormányzat elszámolása hibás volt. Az ellátotti létszámban megállapított eltérések egyenlegeként a megyei önkormányzatoknak 5,5 millió forintot kell visszafizetniük. Hat megyei önkormányzat a jogszerűen elszámolhatónál együttesen 7,5 millió forinttal többet, míg két önkormányzat a jogszerűen elszámolhatónál 2 millió forinttal kevesebb hozzájárulást mutatott ki beszámolójában. A megállapított hiba 0,19 százaléka az ellenőrzött normatív részesedésű személyi jövedelemadónak. Az ellenőrzött települési önkormányzatok a jövedelemdifferenciálódás mérséklése jogcímen ,9 millió forint abszolút értékű kiegészítéssel, illetve csökkentéssel számoltak el. Az ÁSZ-ellenőrzés alapján az önkormányzatokat 20,2 millió forint befizetési kötelezettség terheli, és részükre 1,5 millió forint további kiegészítés utalandó ki. A jövedelemdifferenciálódás mérséklése elszámolásában 0,06 százalék volt a hibaarány. A települési önkormányzatok évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljes körű elszámolásának ellenőrzésénél a megállapított eltérések következményeként a saját forrásból beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető része is változott. Két önkormányzat részére összesen 0,05 millió forint utalandó ki, és egy önkormányzatot 0,03 millió forint befizetési kötelezettség terhel. Az ellenőrzött 68 önkormányzat és 7 kistérségi társulás egyenlegében 19,7 millió forint tárgyévi és 3,6 millió forint évről áthozott központosított előirányzatot vett igénybe jogtalanul, ami a tételesen ellenőrzött támogatás 0,1 százalékát teszi ki. Ennek alapján a központosított előirányzatok felhasználása és elszámolása szabályszerű, az erről készített beszámolók megbízható és valós képet adnak. Az összesített 0,1 százalékos eltérésen belül két esetben jelentősebb az eltérés: a lakosság közműfejlesztési támogatása ellenőrzése során az egyidejűleg alkalmazandó háromféle igénybevételi szabály helytelen alkalmazásából adódóan feltárt eltérés aránya 4,8 százalék, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításához biztosított támogatás esetében 2,7 százalékot tesz ki, mivel az emelt szinten érettségizők után is a központosított előirányzatból igényelték a támogatást az OM fejezeti kezelésű előirányzata helyett. Késlekedő minisztériumok, késleltetett támogatások Az önkormányzati feladatellátás sokcsatornás finanszírozási rendszerében az elmúlt évek során az aktuális település-, illetve társadalompolitikai feladatok függvényében többször változott és végeredményében növekedett a kötött felhasználású támogatások száma, aránya és jelentősége. Az igénylés útján biztosított központosított támogatási körben ki kell emelni, hogy a lakosság közműfejlesztési támogatási rendszere a év őszén hatályba lépett szabályozással átalakult, szociális alapra helyeződött, több vonatkozásban egyértelművé vált. Ezzel a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítási időpontjától függően párhuzamosan kellett az eredeti és a évi módosított kormányrendelet előírásait is alkalmazni. A jogosultsági feltételek szabályozása nem zárta ki, hogy a támogatást a tulajdonos helyett egy szociálisan rászoruló telek-, illetve lakásingatlan-használó személy igényelje, akár több lakóingatlant érintően is. A jegyző ez irányú feladatára, illetve a október ÖN KOR KÉP 13

16 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE millió Ft Az igényelt és a megítélt támogatások alakulása 2002-től 2005-ig Igényelt támogatás Megítélt támogatás támogatást igénylő nyilatkozatának tartalmára vonatkozó előírás hiányában az önkormányzatok 57 százaléka továbbra sem kért írásos nyilatkozatot a támogatás igénybevételét kizáró feltételek nemlegességéről. A támogatás kifizetésére meghatározott 15 napon belüli határidő a gyakorlatban kevésnek bizonyult. Nem tér ki a szabályozás a fel nem vett támogatások kezelésére, a helyi 15 és 25 százalékos támogatásigények közmű fajtánkénti országos összesítésére sem. A szabályozási hiányosságok, pontatlanságok a támogatás céljának meg nem felelő gyakorlat kialakulásához, illetve a támogatás jogtalan igénybevételéhez vezetnek. A központosított előirányzatok 21 alcíménél pályázati úton ítélték oda a támogatást. A kormány és a miniszterek eleget tettek az előírt rendeletalkotási kötelezettségüknek, kidolgozták a támogatás igénylésének, döntési rendjének, foyósításának és elszámolásának részletes feltételeit, azonban a rendeletek kiadására vonatkozó határidőt a miniszterek tizenkét esetben nem tartották be. Az előírt határidőhöz képest több hónapos késedelem fordult elő a gyermek- és ifjúsági feladatok (ICsSzEM) alcímnél. A minisztériumok a késést a rendelettervezek külső és belső egyeztetésének elhúzódásával indokolták. A támogatás tárgyévi felhasználhatóságát mindez különösen a fejlesztési feladatok esetében, ahol még közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége is volt a támogatott önkormányzatoknak kedvezőtlenül befolyásolta. Egyes jogcímek esetében ezért a támogatás felhasználási határidejét már eleve évre határozták meg (gyermek- és ifjúsági feladatok, többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése). A tárgyévi felhasználás feltétele nem volt biztosítható több, év közben jóváhagyott előirányzat esetében sem. A többcélú kistérségi társulások munkaszervezetének működési, a közösségi busz beszerzésének, valamint a tűzoltóságok technikai eszközbeszerzései és -felújítási támogatása jogcímeknél a támogatás kiutalása csak 2005 decemberében történt meg. A közösségi busz beszerzése esetében a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége miatt még a kötelezettségvállalás sem volt biztosítható a tárgyévben, így a támogatási szerződésben december 31-ében határozták meg a támogatás felhasználási lehetőségét. A rendeletekben egyik támogatási jogcím esetében sem szabályozták, hogy milyen feltételek esetén vihető át a támogatás maradványa a következő évre, illetve azt, hogy milyen okmányok megléte szükséges a kötelezettségvállalás dokumentálásához. Pályázati nehézségek Az egyes jogcímek esetében igen terjedelmes pályázatok (többcélú kistérségi társulások megalakulást ösztönző, illetve működési támogatása, gyermek- és ifjúsági feladatok támogatása, pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkáinak támogatása) felülvizsgálata, a döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzése a minisztériumok apparátusainak, a szabályszerűségi felülvizsgálat, hiánypótoltatás a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainak (Igazgatóságok) jelentős feladatot adott. Az önkormányzatoknál az egyes támogatási jogcímek igénybevételi feltételei közzétételének figyelemmel kísérése, a pályázati dokumentáció elkészítése, az ahhoz szükséges mellékletek beszerzése, különösen a kisebb önkormányzatok esetében, ahol az ehhez szükséges szakmai apparátus nem állt rendelkezésre, nem volt problémamentes. A pályázatok terjedelmességéből adódóan a döntés-előkészítés folyamata, a támogatási megállapodások aláírása időben elhúzódott, a támogatás összegét az önkormányzatok jellemzően a tárgyév második felében, négy jogcím esetében az év utolsó napjaiban kapták meg. Két jogcím esetében a feladatellátás több forrásból történő támogatására is volt lehetőség. A pince és partfal veszély-elhárítási munkáihoz a központosított előirányzaton túlmenően 2002-ben több éves, a évre is áthúzódó felhasználási lehetőséggel céltámogatást, továbbá megyei és központi vis maior támogatást is igényelhettek az önkormányzatok. E jogcím esetében az információcsere, illetve az egyeztetési kötelezettség előírásának hiányában a párhuzamos támogatás lehetőségét a szabályozás nem zárta ki. A belső ellenőrzési feladatok ellátásához is több forrásból (normatív kötött támogatás és a többcélú kistérségi társulások megalakulását ösztönző, illetve működési támogatása) igényelhettek az önkormányzatok támogatást. Arra vonatkozóan, hogy az igénybe vett támogatások milyen arányban biztosítottak fedezetet a feladatellátás kiadásaira, a minisztériumok információ hiányában előzetes számításokat nem végeztek. A központosított támogatásokkal kapcsolatos döntéshozatal, a támogatási szerződések megkötése, az elszámoltatás gyakorlata nem volt egységes. Egyes jogcímekkel kapcsolatban a minisztériumok külön szakmai és pénzügyi elszámolást kértek (gyermek- és ifjúsági feladatok, pince-partfal veszély elhárítási munkáinak támogatása), de jellemzően csak a költségvetési beszámolóban kellett a cél szerinti felhasználásról számot adni. A regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe tartozó települési hulladék közszolgáltatás fejlesztése, valamint a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítási támogatása az utólagos finanszírozás bevezetése és részben a tárgyévet követő kiutalás miatt nem illeszkedik a központosított előirányzatok rendszerébe. A támogatás részleges tárgyévi kiutalása esetén a ténylegesen kiutalt, felhasznált támogatás jelenik meg, ez azonban nem azonos az odaítélt, a fejlesztés egészéhez szükséges támogatással. A tárgyévet követő évek költségvetési beszámolóiban nem különíthető el egymástól az előző évi keretmaradványból és a tárgyévi keretből biztosított támogatás a 14 ÖN KOR KÉP október

17 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE millió forint települési szilárd burkolatú belterületi közutak esetében pedig a következő évi támogatási keret terhére vállalt kötelezettség sem, ami az áttekinthetőséget rontja. A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatásának szabályozása nem limitálta a támogatható fajlagos költségszintet, és ezzel csökkentette az önkormányzatok ármegállapításért és a szigorú költséggazdálkodás megköveteléséért való felelősségét. A támogatás szabályozását tartalmazó rendelet előírta ugyan az önkormányzatok támogatással való elszámolási kötelezettségét, de nem határozta meg pontosan a támogatás-visszafizetés eseteit, kiszámítási módját, a szolgáltatók és a gesztor önkormányzatok elszámolási kötelezettségét. Nem fogadható el, hogy azért, mert a pályázat benyújtásának időpontjában az előző évről történő elszámoláshoz szükséges tényleges teljesítési adatok a szolgáltatóknak az önkormányzatokénál későbbi beszámoló-készítési kötelezettsége miatt még nem voltak ismertek, az elszámolás, illetve az elszámoltatás csak a várható adatokat vette figyelembe. A közforgalmú közlekedés normatív támogatása esetében a szabályozás nem határozta meg, hogy több szolgáltató esetén az önkormányzatoknak hogyan a szolgáltatók előző évi teljesítménye arányában vagy önkormányzati szinten a helyi döntésnek megfelelő arányok szerint kell a központi támogatást és a kapcsolódó saját forrást továbbutalni. E szabályok hiányában a több közlekedési szolgáltatót igénybe vevő önkormányzatok nem érvényesítették minden szolgáltató felé a támogatás normativitását, saját tulajdonú társaságukat a többiek rovására kiemelten támogatták. A helyi saját forrásból származó támogatás átadásának ütemezésére, illetve határidejére ugyancsak nem volt előírás, ami annak év végi átutalását eredményezte. Nem mindenki önhikis? Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatási igényei összegének csökkentése, elutasítása megalapozottan történt. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása keretében egy önkormányzat az adósságrendezési eljárás időtartama alatt működési célra, egy másik önkormányzat a pénzügyi gondnok díjához igényelt támogatást. A támogatásokról hozott döntések szabályszerűek és alátámasztottak voltak ben az adósságrendezés alatt működési célra, valamint a pénzügyi gondnok díjára az igényelt, a megítélt, az utalványozott és a folyósított támogatás összege megegyezett. A BM utasításban a döntés-előkészítés feladataihoz az előző évhez mérten több szempontot rögzítettek, de a döntés-előkészítés során a figyelembe veendő szempontok érvényesítésére, számbavételére vonatkozóan sem a BM A jogtalanul igénybevett hozzájárulások, támogatások és a jövedelem-differenciálódás mérséklésének alakulása Normatív hozzájárulás Kötöttfelhasználású támogatások Felhalmozási célú támogatások ciálódás mérséklése utasítás, sem egyéb belső szabályozás nem tartalmazott előírást. A támogatási javaslatot megalapozó számbavételre vonatkozó előírás hiányában nem volt megítélhető az egyes szempontok támogatási összegre gyakorolt hatása. A döntés-előkészítés során a BM-ben a támogatási kérelemben közölt költségvetési előirányzatok alapján alakították ki véleményüket az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről. Az önkormányzatok terv- és teljesítési adatai jelentős eltéréseket mutattak, ezért az egyéb támogatás igénylésére benyújtott támogatási kérelmek költségvetési előirányzatokon alapuló döntés előkészítése a évi költségvetési beszámoló által visszaigazoltan nem nyújtott megalapozott véleményt az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, ezért olyan önkormányzatok is támogatáshoz jutottak, amelyeknek tényleges helyzete ezt nem indokolta. A belügyminiszter döntése a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásának odaítéléséről a BM utasítás támogatási kérelem teljességére vonatkozó előírása alapján nem volt szabályszerű, valamint nem volt alátámasztott 14 esetben, amikor támogatási kérelem, illetve a szükséges adatlapok hiányában döntött az egyéb támogatás folyósításáról. A belügyminiszter a törvényi szabályozásban, illetve a BM utasításban kijelölt szempontokon túl döntött az egyéb támogatásról 14 önkormányzatnál az esőzésekkel összefüggő kiadásokra, két önkormányzatnál felhalmozási céllal összefüggő kiadásokra vonatkozóan, valamint hét önkormányzatnál az állami hozzájárulások és támogatások jogtalan igénybevételének visszafizetésével kapcsolatban. A normatív, kötött felhasználású támogatási előirányzatok a helyi önkormányzatok közoktatási, egyes szociális, a hivatásos tűzoltóság fenntartási, a települési folyékony hulladékkezelési és ártalmatlanítási, valamint a belső ellenőrzési társulások feladataihoz biztosítottak csak az adott célra felhasználható forrásokat. Az ellenőrzött 68 önkormányzat és 7 kistérségi társulás a évben egyenlegében 39,3 millió forint tárgyévi, valamint 7,3 millió forint előző évről áthozott normatív, kötött felhasználású támogatást vett jogtalanul igénybe, ami a tételesen ellenőrzött támogatás 0,4 százalékát teszi ki. Ennek alapján a költségvetési törvényben szereplő normatív, kötött felhasználású előirányzatok felhasználása és elszámolása szabályszerű, az erről készített beszámoló megbízható és valós képet adnak. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az összesített 0,4 százalékos eltérésen belül a középiskolai pedagógusok kétszintű érettségiztetésre való felkészítésének és a szociális továbbképzés, szakvizsga támogatásának ellenőrzése során a rendelkezésre álló támogatási keret kihasználásának hiánya és a támogatás alapjául szolgáló létszám hibás kimutatása miatt feltárt eltérés aránya 2,3 százalék, illetve 2,1 százalék. Ugyancsak lényegesen meghaladja az átlagos eltérés mértékét a 2004-ről áthozott normatív, kötött felhasználású támogatási jogcímek mindegyike (három kivétellel), mivel a évi költségvetési törvény tiltása ellenére a évre áthozott közoktatási támogatások, illetve a kötelezettségvállalás nélkül áthozott támogatások miatt az eltérés aránya például a szakmai fejlesztési feladatok október ÖN KOR KÉP 15

18 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE esetében 53,8 százalék, a pedagógiai szakmai szolgáltatásoknál 46,2 százalék, illetve a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatásánál 11,6 százalék, a középiskolai pedagógusok felkészülésének támogatása esetében pedig 10,8 százalék. Az éves költségvetési törvények több támogatási jogcímnél nem tették lehetővé a fel nem használt, de feladattal terhelt tárgyévi támogatás következő évre való átvitelét pénzügyi kötelezettségvállalás esetén sem. A évi költségvetési törvény a szakmai fejlesztési feladatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a minőségfejlesztési feladatok, a pedagógiai szakszolgálat, a diáksporttal kapcsolatos feladatok jogcímeknél, a évi szabályozás már csak a pedagógiai szakszolgálatok esetében tiltotta meg a támogatás átvitelét a következő évre. A törvényi előírások figyelmen kívül hagyása jogtalan támogatás elszámolásokat eredményezett. Az előző évi vizsgálatunk hasonló tartalmú megállapításai ellenére a PM nem hívta fel az Igazgatóságok figyelmét a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, az Igazgatóságok pedig nem javíttatták azokat a beszámolókat, amelyekben a költségvetési törvény tiltása ellenére hoztak át az előző évről, vagy vittek át a következő évre támogatást. Bizonytalanság a lakhatási támogatásoknál A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltétele és mértéke január 1-jével módosult. Bizonytalanságot okozott a megváltozott előírások értelmezése egyrészt azért, mert a támogatás mértékét módosító törvény záró rendelkezése nem tartalmazott arra vonatkozóan előírást, hogy a évben már jogerősen megállapított lakásfenntartási támogatások mértékét január 1-jével módosítaniuk kell-e az önkormányzatoknak, másrészt az ellátások folyósítását szabályozó kormányrendeletben sem volt egyértelmű, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változásakor a lakásfenntartási támogatás összegét az új összegnek megfelelően kell-e folyósítani. E jogbizonytalanság folytán az önkormányzatok gyakorlata eltérő volt a január 1-jével járó összeg megállapítását illetően. A támogatással érintett önkormányzatok 17,2 százaléka nem emelte január 1-jétől a támogatottak ellátását az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség jogszabályban előírt új összegének megfelelően. Ugyanakkor 8,6 százalékuk nem csak a évben benyújtott kérelmeknél, hanem már a évben megállapított lakásfenntartási támogatás évben folyósított összegének kiszámítása során is a január 1-jével hatályos mértéket alkalmazta, s ez eredményezte az e jogcímen elvonásra javasolt 1,4 millió forint 76,5 százalékát. Az ápolási díj esetében az érintett önkormányzatok 8,3 százalékánál nem lehetett megállapítani, hogy az igazolás a tartós betegségre vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozik, és azt a háziorvos milyen szakvélemény alapján igazolta. Az önkormányzatok a rendszeres szociális segélyben részesülők szociális törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettségét leggyakrabban közcélú munka keretében teljesítették. Az előző évhez hasonlóan ebben az évben sem volt elegendő az e célra képzett központi támogatási tartalék az önkormányzati igények kielégítésére. A közcélú munkában résztvevők jellemzően köztisztasági, közterület- és parkfenntartási, intézményi karbantartási, kisegítői feladatokat láttak el. A támogatás 94,6 százalékát munkabérre, járulékokra, 3,6 százalékát szervezési, 1,8 százalékát dologi kiadásokra fordították. Az önkormányzatok 83 százaléka készítette el megalapozottan az igényléseket, a többi esetben pontatlanul állapították meg a kifizetési kötelezettséggel terhelt munkanapok számát, valamint nem vették figyelembe a szociális törvény szeptember 1-jétől hatályos módosítását, amely az egybefüggően végzett közcélú munka időtartamát legfeljebb 12 hónapban határozta meg. A fentiek miatt állapítottunk meg eltérést az önkormányzatok 10 százalékát érintően, ami az elvonásra javasolt 6,3 millió forint 89 százalékát tette ki. Szociális támogatások A központi költségvetés a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben dolgozók szakismereteinek bővítése, szinten tartása érdekében továbbképzésükhöz támogatást nyújtott. A támogatás igénylésének feltételei a évben az előző évhez képest változatlanok voltak, mégis az érintett önkormányzatok közel fele az igénylés alapjául szolgáló, adott időpontra vonatkozó létszámot év közben és év végén módosította, és azzal kapcsolatban az ellenőrzés további eltéréseket is megállapított, mivel az elszámolás alapját képező szeptember 1-jei statisztikai létszámot az önkormányzatok 29,8 százaléka tévesen állapította meg. Ennek következtében a pótlólagosan járó támogatás 1,7 millió forint. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatásának szabályozása nem hívta fel kellően a tűzoltóságok figyelmét az alapfeladattal kapcsolatos és a kiegészítő vagy vállalkozási tevékenységként végzett térítéses munkákhoz kapcsolódó kilométerek elkülönítésére, ami jogtalan támogatás-igényléseket és elszámolásokat okozott. A kötelező feladatellátáshoz szükséges a támogatás alapját képező fűtéssel és világítással ellátott alapterület meghatározásának módszerére sem volt részletes előírás. Beruházási támogatások nagyjából rendben A felhalmozási célú támogatásokat a helyi önkormányzatok szabályszerűen igényelték és azokról a lényegesség figyelembevételével, megbízhatóan számoltak el. A címzett és céltámogatások, valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása címek felett január 1-jétől a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolta a tervezéssel, előirányzat-módosítással, felhasználással, beszámolással és információszolgáltatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az OTH-ban a címzett és céltámogatások, valamint a fejlesztési és vis maior támogatások előirányzati és teljesítési adatainak év végi értéke megegyezett és összhangban volt a Kincstár által kimutatott adatokkal. Az OTH a helyi önkormányzatok felhalmozási célú támogatásairól készített fejezeti szintű pénzügyi kimutatásokat minden szempontból a vonatkozó beszámoló készítési elveknek megfelelően állította össze, és azok megbízható, valós képet adnak a felhalmozási célú támogatások évi előirányzatairól és felhasználásáról. A helyi önkormányzatoknál vizsgált TERKI és CÉDE támogatások vonatkozásában a megyei területfejlesztési tanácsok pályázati kiírásai egy kivételtől eltekintve összhangban voltak a jogszabályi előírásokkal. Az Igazgatóságok által előírt hiánypótlások, pontosítások elvégzését követően a címzett és céltámogatási igénybejelentések, TERKI és CÉDE támogatás elnyerésére vonatkozó pályázatok 98 százaléka megfelelt a jogszabályokban és a pályázati felhívásokban előírt tartalmi és formai követelménynek. 16 ÖN KOR KÉP október

19 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE A beruházások pénzügyi előkészítése az esetek 81,8 százalékában megfelelő volt. A pénzügyi előkészítés hiányosságai az önkormányzati saját forrás időbeli ütemezésének tervezésével, az egyéb források pontatlan számbavételével, a kivitelezés és a támogatás pénzügyi üzemezésének eltérésével, valamint egy beruházás esetében a nem támogatott műszaki tartalom után is tervezett támogatással hozhatók összefüggésbe. A forrásösszetétel módosítása a forráskoordináció nem kellően hatékony működése, és a beruházási költségek változása miatt vált szükségessé. A felhalmozási célú támogatások igénybevétele érdekében benyújtott számlák 97,4 százalékos mértékben megfeleltek az előírásoknak, a műszaki ellenőrök teljesítésigazolásai 94,4 százalélban szabályszerűek voltak. A műszaki és a pénzügyi teljesítés összhangját a felhasznált támogatások 86,6 százalékánál biztosították. A felhalmozási célú támogatások felhasználása a beruházások 98,4 százalékánál a támogatások elnyerésére vonatkozó igénybejelentésekben, pályázatokban meghatározott célokra, feladatokra és műszaki tartalomra, a jogszabályoknak megfelelően történt. Az ellenőrzés három támogatás igénybevételénél és felhasználásánál állapított meg szabálytalanságot, mellyel összefüggésben jogtalan támogatás igénybevétel és felhasználás miatt egy címzett támogatás és két céltámogatás esetében javasoltunk az érintett önkormányzatoknak támogatás visszafizetést. A jogtalanul igénybe vett és felhasznált felhalmozási célú támogatás összege 35,4 millió forint, az ellenőrzött előirányzat 0,14 százaléka. A helyszíni ellenőrzést követően az önkormányzatok a számvevői jelentésekben szereplő javaslatokra figyelemmel 24,0 millió forint jogtalanul igénybe vett felhalmozási célú támogatást visszafizettek a központi költségvetésbe. Nem teljesítette előirányzat lemondási kötelezettségét három önkormányzat, így jogtalan felhalmozási célú támogatási előirányzat lekötést három beruházásnál tapasztaltunk, egy címzett támogatás, egy céltámogatás és egy TERKI támogatás vonatkozásában. A jogtalanul lekötött felhalmozási célú támogatási előirányzat 76,2 millió forint, az ellenőrzött előirányzat 0,29 százaléka. A helyszíni ellenőrzést követően az önkormányzatok a számvevői jelentésekben szereplő javaslatokra figyelemmel 0,3 millió forint jogtalanul lekötött felhalmozási célú támogatási előirányzatról (TERKI támogatás) lemondtak. Az önkormányzatoknál az ellenőrzött 193 felhalmozási célú támogatás 183 beruházás megvalósításában játszott meghatározó szerepet. A beruházások megvalósítása egy kivételtől eltekintve célszerű volt, mert valós lakossági igényeket elégített ki és javította az ellátás színvonalát. A helyi önkormányzatok által elszámolt hozzájárulásokból, támogatásokból millió forintot ellenőriztünk tételesen, a megállapított hiba összege 657 millió forint, a hiba aránya 0,33 százalék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a központosított előirányzatok közül a lakosság közműfejlesztési támogatása elszámolásánál megállapított hibaarány 4,8 százalék, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatásánál 2,7 százalék, a normatív, kötött felhasználású támogatások közül a középiskolai pedagógusok felkészülésének támogatása a kétszintű érettségiztetéshez esetében 2,3 százalék, a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatásánál 2,1 százalék volt. Szerk.: N. E. (Forrás: asz.hu) 2007 az újracsatlakozás éve az elektromos és elektronikus termékeket gyártó, forgalmazó, importáló cégek számára Önöknél a vállalkozások választottak már? november 30. az utolsó időpont a termékdíjfi zetésre kötelezettek költségkímélő csatlakozására koordináló szervezethez Önöknél a vállalkozások hallottak erről? Öt érv, ami mellettünk szól: 100 százalék termékdíjmentesség 100 százalék biztosítékmentesség hulladékok megfelelő arányú begyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása egyszerű adminisztráció új, ügyfélbarát szoftverünkkel rugalmas és ügyfélközpontú kiszolgálás ÖKOMAT az önkormányzatok elektronikai hulladék-visszagyűjtő partnere Ökomat Elektronikai Hulladék Hasznosítást Koordináló Kht Budapest, Váci út 184. Tel.: (1) , Fax: (1) office@okomat.hu október ÖN KOR KÉP 17

20 PARLAMENT KÖLTSÉGVETÉS Országgyűlés előtt a költségvetés Keserű pirula: két szűk esztendő A minisztériumok a tervezési előirányzathoz képest összesen 300 milliárd forinttal szeretnének többet kapni, ezért át kell dolgozniuk a rájuk eső fejezetet közölte a kormányfő a Parlamentben. Költségvetési értelemben szigorú évek elé néz az ország, két szűk esztendő következik mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben. Amire nem lesz hajlandó a kormány (...), hogy a rendelkezésre álló kereteken túl tervezze a költségvetést jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a büdzsének illeszkednie kell a konvergenciaprogramhoz is. A kormányfő szerint a jövő évi költségvetés olyan lesz, amely túlmutat a 2007-es éven, és az azt követő három-négy évre is lesz kitekintése. Minden korábbi költségvetésnél mélyebben fogja bemutatni a következő időszak költségvetési, államháztartási folyamatait, annak érdekében, hogy előre fel lehessen készülni a következő évekre. A miniszterelnök tájékoztatatása szerint a költségvetésről első olvasatban először a kormány tárgyal, ezt követően érdekegyeztetés és társadalmi párbeszéd kezdődik, és a törvényi előírásoknak megfelelően október 31-éig benyújtják a parlamentnek a törvényjavaslatot. Tervek szerint a társadalmi partnerekkel október 19-e és 27-e között egyeztet a kormány. A költségvetés alapkötete október 31-én kerül az Országgyűlés elé, elképzelések szerint december 5-én határoz az Országgyűlés a jövő évi költségvetés fő számairól, a végszavazás pedig december 21-én megtörténik, így a közlönyben december 27-én jelenhet meg. A helyi önkormányzatok évi szabályozásával elérendő fő célok: a helyi közszolgáltatás kistérségi társulások útján történő ellátásának ösztönzése az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása, a közoktatásban a méretgazdaságos feladatellátás ösztönzése, a szociális ellátásokban a rászorultsági elv előtérbe helyezése. Jövőre a helyi ökormányzatok mintegy 3100 milliárd forint hitel források nélküli bevétellel gazdálkodhatnak. Ezen belül a központi költségvetési kapcsolatokból (állami támogatások és hozzájárulások valamint az átengedett személyi jövedelemadó együtt) 1344,7 milliárd forint származik. Ez 4,3 száza- lékkal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot. A támogatást növeli az EU-ból származó forrás, 141 milliárd forint, az EU társfinanszírozását szolgáló, fejezetektől átvételre kerülő 110 milliárd forint. Új közpénzügyi törvény? Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint a költségvetési tervező munka egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett folyik mondta Kovács Árpád elnök az Országgyűlésben. Az Állami Számvevőszék vezetője szerint a költségvetési tervező munka körülményeiben, módszereiben a korábbi évekhez képest semmit sem javult. Kovács Árpád az ÁSZ 2005-ös zárszámadásról szóló általános vitájában közölte: az országgyűlési bizottsági vitákban elhangzottak alapján az Állami Számvevőszék megkezdte a felkészülést egy új közpénzügyi törvény koncepciójának Pénzügyminisztériummal közös kidolgozására. Tisztújítások az országos önkormányzati szövetségeknél Az önkormányzati választások eredményeként az országos önkormányzati szövetségek többségénél jelentős változások várhatók. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökét Dióssy Lászlót, Veszprémben nem választották meg polgármesternek, így a szövetség elnöki tisztségétől is el kellett búcsúznia. Nem lett polgármester a jászberényi dr. Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnöke, valamint Tar község korábbi polgármestere, Becze Lajos, a Magyar Faluszövetség elnöke sem. Tisztújítás várható a Megyei Jogú Városok Országos Szövetségénél is, hiszen dr. Toller László súlyos balesete miatt nem indulhatott a választásokon. A Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetsége és a Megyei Jogú Városok Szövetsége által létrehozott Városok Szövetségénél is változás lesz. Dr. Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) korábbi elnöke helyett is új tisztségviselőt kell választani. Két önkormányzati szövetségnél lehet jogfolytonosság, mert Mecseknádasdon dr. Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke polgármester maradt, akárcsak Gödöllőn dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A szövetségeknél várható tisztújítások megnehezíthetik a költségvetési törvényjavaslatról folytatott érdekegyeztetést. A Községek, KIstelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége november végén Zalakaroson, kétnapos közgyűlés keretében tisztújítást tart. A TÖOSZ elnöksége október közepén, Alsómocsoládon tartott kibővített ülésén áttekintette a választások utáni helyzetet, és megbízta a korábbi társelnököt Szilágyi Menyhértet, Csorvás polgármesterét, hogy a tisztújító küldöttgyűlésig megbízott elnökként lássa el a TÖOSZ elnöki tisztségét. 18 ÖN KOR KÉP október