A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1
|
|
- Ágoston Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Prof. Dr. Vókó György: A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 A rehabilitációt a mai jogállami büntetőjog díszes kalapjának hívnám inkább, hasonlítva létrejöttének idején történt elnevezéséhez, amikor a modern büntetőjog koronájának minősítették. Büntetőjogunk humánus intézménye a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés, a rehabilitáció. Azért van rá szükség, mert ez az intézmény lehetővé teszi, hogy a büntetett előéletű egyén a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén olyan helyzetbe kerüljön ismét, amelyben elítélése előtt volt. A büntetőjogi jogkövetkezmények rendszerének reformja foglalja el a központi helyet a jövő magyar büntetőjogának kialakításában, primátusa elvitathatatlan, büntetés nélkül nincs büntetőjog sem. Ehhez kapcsolódik a rehabilitáció kérdése is. Hatályos dualista szankciórendszerünkben a fő különbség a büntetés és intézkedés között, hogy az utóbbi a büntetéssel ellentétben nem eredményez büntetett előéletet, az intézkedések alkalmazása nem vonja maga után a büntetett előélet dehonesztáló következményét. A tervezet túlmegy e formai szempontokat követő elhatároláson, kifejezésre juttatja, hogy a büntetés szemben az intézkedéssel felelősségi szankció, csak büntethető elkövető esetén szabhatja ki a bíróság, míg az intézkedés alkalmazásának alapja a büntetendő cselekmény. 1 Az előadás elhangzott a Magyar Büntetőjogi Társaság rendezvényén, május 24-én.
2 2 A mentesítés célját az általános indokolás egyrészt a büntetés végrehajtása utáni állapot, másrészt a büntető ítélet társadalmi hatásainak szabályozásában jelöli meg. Az új büntetési nemek bevezetése, a jelenlegi büntetések részben átalakítása, így többek között a szabadságvesztés végrehajtása részben felfüggesztésének, a főés mellékbüntetések közötti megkülönböztetés eltörlésének tervezett bevezetése a mentesítési és ehhez kapcsolódó más szabályozás változását is magával hozza. A részben felfüggesztett szabadságvesztés megjelenése a tervezet szankciórendszerében ezen önálló büntetési nem törvényi mentesítésének szabályozását is megköveteli (93. (1) bek. c. d. pont) A törvényi mentesítés bekövetkezésének kizárására, illetőleg hatályvesztésének megállapítására vonatkozó rendelkezést a tervezet a részben felfüggesztett szabadságvesztésre is kiterjeszti (93. (2) bek.). A tervezet értelmében az összbüntetésre vonatkozó rendelkezéseket a jövőben majd a büntetés-végrehajtási kódex tartalmazza. Felmerül, a várakozási idő számítása szempontjából fennmaradjon-e továbbra is, hogy az egyes alapítéletek szerint nézzük, melyikre mikor következik be a mentesülés, avagy az egyébként is quasi halmazatban lévő ítéleteket alapul vett összbüntetési ítéletet, amelynek a végrehajtása történik. Az összbüntetésbe nem foglalható végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítéletek végrehajtása a Bv-kódex 24/A -ának rendelkezése szerint egymásután történik, addig a sorára váró szabadságvesztés elévülése nyugszik a 23. szerint. Ha van közérdekű munkát vagy pénzbüntetést kiszabó ítélet is, törvényi szabályozás hiányában, ezek esetében az elévülés nem nyugszik, bizony ezek a gyakorlatban sorban évülnek el. Habár újabban egy-két bíróság arra az álláspontra helyezkedett, jogszabályi hivatkozás nélkül is, törvényi rendelkezés
3 3 hiányában is, hogy nyugszik ilyenkor az elévülésük, tehát eltérő bírói gyakorlat alakult ki, viszont nem jogegységi határozattal kellene az erre irányuló óhajok ellenére sem ezt a problémát megoldani. A pénzbüntetés és a közérdekű munka esetén a törvényi mentesítés nem az ítélet jogerőre emelkedésének napján, hanem a büntetés végrehajtása befejezése, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján következik majd be. A Btk (1) bek. a) pontja szerint A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján;.., amely rendelkezés a tervezet indokolásának szóhasználatával élve paradox eredményhez vezetett, mivel számos esetben rehabilitált büntetés végrehajtására került sor. Így pl. akkor, amikor a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre változtatják át és az elítélt a fogházban töltve büntetését is tiszta hatósági erkölcsi bizonyítványt kap, mely szerint nem volt büntetve. A tervezet értelmében a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, kitiltás, a közügyektől eltiltás és a közérdekű munka, továbbá a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés esetén az elítélt a büntetés végrehajtásának befejezése, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján mentesül. (93. (1) bekezdés b) pont). Fontos megemlíteni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás csak a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetések (a tervezet szerint ezek a szankciók egységesen büntetésnek minősülnek) törvényi mentesítéséről szól, illetőleg bizonyos esetekben a mentesítés beállását egyes mellékbüntetések végrehajtásához, illetőleg végrehajthatóságának megszűnéséhez köti (mentesítés egységessége).
4 4 A jogfosztó mellékbüntetések érvényesülése érdekében a bűnügyi nyilvántartással különösen a foglalkozástól (2007. I. 1-jén 100 fő állt hatálya alatt), a járművezetéstől eltiltással (2007. I. 1-jén fő állt hatálya alatt) kapcsolatos elképzelés érthető a jelen végrehajtásukra vonatkozó helyzet ismeretében. Aki viszont a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, nehezebben tud bizonyos állásokba kerülni. Pl. vezetői, ügyvédi, ügyészi, bírói stb. Így valaki akár egy ittas vezetés következménye miatt is ott szerepelhet a bűnügyi nyilvántartásban hosszú éveken át. A tervezet 91. -a egyértelműen, világos megfogalmazásban fejezi ki, hogy büntetőjogi mentesítés nincs, a mentesített személy a büntetőjogon kívüli jogkövetkezmények szempontjából tekintendő büntetlen előéletűnek és azon hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, amelyeket az elítéléshez e törvényen kívül más jogszabály fűz. Ez így igaz, mert nemcsak újabb bűncselekmény elkövetése esetén nem terjed ki a mentesítés azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. Ameddig valaki a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, ezzel számolni kell. Helyeselhető annak tervezett kimondása is, hogy Az intézkedésekhez nem fűződnek a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények. Kiegészült a 93. (1) bekezdés a részben felfüggesztett gondatlan vétség és a részben felfüggesztett szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésre vonatkozó c) és d) ponttal, a Btk (1) bekezdésének c), d), e), f) pontjában foglalt rendelkezések a tervezet 93. (1) bekezdés e), f), g), h) pontjába kerültek. A várakozási idő számítása az egyes országokban eltérő. Van olyan ország, ahol a szabadulás napja, van ahol a felfüggesztett időtartam, azaz a teljes időtartam lejártának napja. Jó lenne ezt illetően a nemzetközi gyakorlat egységesítése
5 5 érdekében lépni. Megfontolandó lenne egy világos rendelkezés ezzel kapcsolatban ehelyütt is azt illetően, mikor befejezett e büntetés. A tervezet 93. (2) bekezdése az összes felfüggesztett büntetésre vonatkozóan mondja ki, hogy a mentesítés nem áll be, illetőleg a hatályát veszti, ha a büntetés, illetve annak felfüggesztett része végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók. A tervezet 93. (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy Az élethosszig tartó szabadságvesztésre ítélt a törvény erejénél fogva nem részesülhet mentesítésben. Az élethosszig (jelenleg életfogytig) tartó szabadságvesztésre ítélt törvényi mentesítésének kizártsága implicite a hatályos szabályozásban is megtalálható, ezt a tervezet azonban helyeselhetően expressis verbis deklarálja is. A bírósági mentesítés tervezett szabályai annyiban változnak a 94. -ban, hogy erre nemcsak végrehajtandó, hanem részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén (értelemszerűen csak szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ilyen büntetés esetén merülhet fel ennek a lehetősége) is van mód, ha a törvényi mentesítésre meghatározott időtartam fele már eltelt. A tervezet 94. (1) bekezdésében elírási hiba maradt, helyesen 93. (1) bekezdésének d) és f)-h) pontjaira kellene visszautalni a 92. helyett. Magam is azon a véleményen vagyok, hogy nyilvános vitára bocsátás előtt minden tervezet esetében egy alapos átnézéssel helyes lenne a jövőben az elírási, valamint a javítás folytán létrejött diszharmonikus hibákat megszüntetni.
6 6 Előzetes mentesítésre felfüggesztett szabadságvesztés esetén nem lenne mód a tervezet szerint, ellenben a közérdekű munka és a pénzbüntetés vonatkozásában már lehetőség nyílna rá. A Btk a helyébe lépne a tervezet 95. -ának rendelkezése. Az előzetes mentesítés hatályvesztését a közérdekű munka és a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása vonja majd maga után. A mentesítés egységességének új szabályozása szerint mentesülésre csak valamennyi büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése esetén kerülhet sor. (Tervezet 96. -ának rendelkezése kerülne a Btk ának a helyébe). Ez nem azonos azért az évi V. tv. 83. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel sem, amely szerint Több elítélés esetén a mentesítés hatálya valamennyi büntetés vonatkozásában csak együttesen állhat be akkor, ha feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvalósultak. Ebben az időszakban a gyakorlatban a büntetőlapokra jellemző volt a telitettség. Ha a Köztársasági Elnök a kiszabott szabadságvesztést kegyelem útján elengedi, vagy a végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, a tervezet szerint a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam törvényi vélelemmel a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik. Ezáltal a bíróság, majd a Btké által kialakított gyakorlat kerül a Btk-ban szabályozásra. Nagyon helyes, hogy a tervezet 89. -ának (1) bekezdésében már szerepel, hogy Ha a Köztárasági Elnök az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények ellenkező rendelkezés hiányában az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak. A köztársasági elnök évben egyébként 25 fő esetében gyakorolt egyéni kegyelmet.
7 7 A tervezetnek a kegyelmi mentesítésről szóló 97. -a tartalmaz a (2) bekezdésében egy új szerintem nyomatékosító - rendelkezést is, mely szerint A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. Lényegében a mentesítés tartalmát körvonalazza a tervezet a 91. -ában foglalt rendelkezés szerint. Érdekes jogalkotói kör zárul ezzel, hiszen a Mentesítés az elítéléshez fűződő hátrányok alól címet viselő IX. fejezet kezdő 91. -a és a fejezetet záró 97. -a ugyanennek a kiemelését tartalmazza. A tervezetnek a fiatalkorúak mentesítésére vonatkozó 116. (1) bekezdés a.) pontja szerint A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a javítóintézeti nevelés esetén a büntetés kitöltésének, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján,.. A javítóintézeti nevelést eddig a büntetőjogi intézkedések rendszerébe tartozónak ismertük, a tervezet 104. (l) bekezdése büntetésként kiszabhatónak definiálja. Tartalma miatt ott is, itt is kilóg a büntetések közül. Mindig furcsáltam a gyakorlatban a büntetőlapokon, hogy a javítóintézeti neveléssel kezdődtek, s addig ott szerepeltek, amíg az együttes mentesítés be nem állt, attól számítva a tizenöt év nyilvántartási idő el nem telt Egyfajta megbélyegzését jelentette a fiatalkorúak pedig hátrányos jogkövetkezmények nem fűződtek hozzá. Most majd igen. Felmerült a kérdés, vajon miért? Megjegyzem, a Ligeti javaslatban nem. A hivatkozott szakasz b.) pontjának szabályozása szerint felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján mentesül a fiatalkorú elítélt, a hatályos Btk. szerint az ítélet jogerőre emelkedése napján. Változik a Btk (1) bekezdése által tartalmazott felsoroláshoz képest a 116. (1) bekezdésében lévő felsorolás is, utóbbi d.) pontja egyezik meg a hatályos Btk.
8 8 121 (1) bekezdés b.) pontjában foglalt rendelkezéssel, a tervezet e.) pontja pedig a hatályos Btk (1) bekezdés c.) pontban foglalt rendelkezéssel. Új pontként kerül a tervezet 116. (1) bekezdés f.) pontjába, hogy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő 5 év elteltével mentesül a törvény erejénél fogva a fiatalkorú elítélt. A 116. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megegyezik a Btk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. A Btk (3) bekezdése által tartalmazottak értelemszerűen elmaradnának a pénzmellékbüntetés megszűntetésével együtt. A ún. Ligeti-féle tervezet 20. -a egy pontban szól gondatlan és szándékos bűncselekményről, ami e kétféle bűnösséghez kapcsolható hátrányok keverését eredményezheti. Sem a tervezet a, sem a Btk a nem rendelkezik gondatlan elkövetésről, mivel a 102. ezt tartalmazza, és mint generális rendelkezésen nem változtat. A tervezet 93. -a is szabályozza. Feltételezhetően az ún. Ligeti-féle tervezetbe azért kerülhetett be, mivel az egy külön törvény lenne. Ez azonban a vonatkozó büntetés-végrehajtási szabályozás nélkül csak felemás lenne. A tervezet katonákra vonatkozó rendelkezései úgy a szankciókra és a végrehajtásukra is, mint a mentesítésre sajátos szabályokat határoznak meg, ezekről azonban megállapítható, hogy sok újat nem tartalmaznak.
9 9 Nyilvánvaló, ha a jogalkotó a katonai fogda, mint büntetési nem megszűntetése mellett foglal állást, abban az esetben a Btk (1) bekezdése szerinti előzetes mentesítésre vonatkozó szabályok is okafogyottá válnak. Új megközelítés lenne a Katonai Büntető Törvénykönyv 15. (3) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a mentesítés nem jelenti az elvesztett rendfokozat, kitüntetés, fegyveres szervet irányító miniszter által alapított és adományozott elismerés, valamint külföldi kitüntetés viselése jogának visszaállítását. A mentesítésre vonatkozó törvényi szabályozás változása folytán szükségessé válik a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló évi LXXXV törvény (Bnyt) módosítása, átdolgozása, amire bátorkodom javaslatot tenni. A büntetések nyilvántartásában ezer fő között mozog az egy-egy napon abban szereplő személyek száma. Bonyolultabbá válik, mivel majd a végrehajtás befejeződéséhez, illetve a végrehajthatóság megszűnéséhez kötődik a mentesítési idő számítása több szankció esetében, s nem a jogerő napjához. Sokkal többen lesznek majd a bűnügyi nyilvántartásban. Mindenféle lejárati időt be kell vinni a rendszerbe. A számítási módokba történik a beavatkozás, viszont a nyilvántartási idők maradnak. A jogalkotó két problémát is egyszerre kíván megoldani; egyrészt a kiszabott büntetések elérjék céljukat (szigorítás), másrészt a nyilvántartási idők nem változnak (a reszocializációs elv a jogállamiság jegyében) A középutat kell megtalálni. Úgy tűnik bonyolódik a szisztéma. A bűnügyi nyilvántartási rendszer összekapcsolására vonatkozó uniós határozat szintén szükségessé teszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer működése szabályozásának megváltoztatását.
10 10 Az emberi jogok részét képező res iudicata-t az uniós tagállamok így hazánk viszonylatában a Schengeni Megállapodás Végrehajtásáról szóló Egyezmény 54. Cikke úgy határozza meg, hogy Akivel szemben a Szerződő Felek valamelyike jogerős ítéletet hozott, nem üldözhető ugyanazért a bűncselekményért más Szerződő Fél által, ha a kiszabott büntetést már végrehajtották, vagy az ítélet az ítélkező állam joga szerint nem végrehajtható. Mindezekről a bűnügyi nyilvántartás nyújt tájékoztatást, a bűnügyi nyilvántartási határidők pedig a mentesítési határidőktől számítandóak. A tervezet az egyezmény e rendelkezését kiterjeszti az Európai Közösségek Bíróságának esetjogával összhangban a felmentő vagy elmarasztaló ítéleteken túlmenően az egyéb igazságügyi hatósági döntésekre is. A bűnügyi nyilvántartásból a büntetőeljárás résztvevői tekintetében adatszolgáltatás kell teljesítenünk, amennyiben a megkereső országban folyamatban lévő büntetőeljárásnak van gyanúsítottja. A Strasbourgi Egyezményhez csatlakozott 48 állam közül 47 állam ratifikálta. Hazánkon kívül csak Dánia, Izland és Litvánia tett fenntartást, ami az újabb egyezménnyel már nincs összhangban, tehát felülvizsgálandó. A bűnügyi nyilvántartásból törlési, illetve selejtezési határidők újragondolása is időszerű lehet, ezzel kapcsolatban szükség lenne egy nagyszabású uniós egyeztetésre. A széleskörű előrelátás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nagy szellemi teljesítmény ami a tervezet - ne csak papíron maradjon.
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés
A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,
RészletesebbenA.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
Részletesebben2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)
2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Na, mit írtam májusban? Bizony azt, hogy AB döntés ide vagy oda a jogalkotók bohócot csinálnak a testületből
RészletesebbenOlimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől
ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM SPORT SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Olimpiai járadék szabályainak változása 2010. január 1-jétől 1. Az olimpiai járadék összege A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenA.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
RészletesebbenAz összbüntetésbe foglalás újabb kérdései január 12-től 1
Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései 2009. január 12-től 1 1./ Csak végrehajdandó szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe A Btk. 92. -ának 2009. január 12. előtt (1999. március 1-től) hatályos
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
RészletesebbenTERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény
TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú
RészletesebbenA.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász
RészletesebbenÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenA fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
Részletesebben9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
RészletesebbenB NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenA.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás
A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben
RészletesebbenMagyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll
Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 1. oldal 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról
RészletesebbenA bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
Részletesebben1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban
RészletesebbenZáróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -
RészletesebbenDr. Lajtár István, PhD
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens
RészletesebbenVII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK
VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban
RészletesebbenAz összbüntetés múltja és jövője
Az összbüntetés múltja és jövője dr. Ficsór Gabriella a DIT büntető kollégiumvezetője 2013. március 18. 2 Történeti és nemzetközi jogi kitekintés Az összbüntetésre vonatkozó szabályok értelmezésére utoljára
RészletesebbenÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről
... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenRegisztrált bűncselekmények Összesen
2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenTörvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.
RészletesebbenMAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész
Részletesebben1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet
1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály
Részletesebben83. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú ni us 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3825 Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 19., péntek 83. szám Ára: 3825 Ft TARTALOMJEGYZÉK 2009. évi XLVII. tör vény A bûn ügyi nyil ván tar tá si rend szer rõl, az Eu ró pai Unió
RészletesebbenA.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.
A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,
RészletesebbenA KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS
Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
RészletesebbenTájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására
RészletesebbenFázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.
I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán
Részletesebben1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény
Részletesebben/2013. (..) KIM rendelet
1 /2013. (..) KIM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt,
RészletesebbenDeres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református
Részletesebben1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt
RészletesebbenA reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai
A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai Előzmények 1. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedések és a szabadságvesztés kiváltását célzó jogintézmények (pl. házi őrizet)
RészletesebbenÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi
RészletesebbenB/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
RészletesebbenBüntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz
Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető
RészletesebbenGondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről
Büntetőjogi Szemle 07/. szám I. Bevezetés Czakkerné dr. pásztor anita * Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet
RészletesebbenA.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet. Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére. A közjegyzői állásra azok pályázhatnak, akik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
RészletesebbenA közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok
A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok Kóta Tünde (igazgató, KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt KIMISZ nyitókonferencia
RészletesebbenIromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,
RészletesebbenBüntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében
Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként
RészletesebbenTájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
Részletesebben2012. évi... törvény
2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
Részletesebben2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról
2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
Részletesebben5'sz, ie g-v/o.z. dcezen MM 2 9. Tisztelt Elnök Úr! módosítójavaslato t 33.
~~ a r fi litl l I LIlliftlr ~~ ;thi ti ]~f (111 i~ul~i~li11~fn {{ { ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő Országgyü16 Hivatal a 5'sz, ie g-v/o.z dcezen- 2012 MM 2 9. Dr. Kövér László, az Országgy űlés elnökének részére
RészletesebbenBÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 2. oldal (6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tény
Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 1. oldal 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata módosításáról
RészletesebbenAz Országos Bírósági Hivatal elnökének
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok
RészletesebbenBÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel
Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet
RészletesebbenHorváth Eszter 1. Összbüntetés az új Büntető Törvénykönyvben
Horváth Eszter 1 Összbüntetés az új Büntető Törvénykönyvben Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur - A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal. (Curtius Rufus) Az összbüntetés jogintézményét
Részletesebben2013. évi törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
1 2013. évi törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 1. (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 11. (1) bekezdése
Részletesebben1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től
A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági
RészletesebbenB/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
Részletesebben1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1
1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
RészletesebbenAz alternatív szankció végrehajtására irányuló jogsegély hazai elismerésének és végrehajtásának szabályozása és dilemmái
Bálint Péter IX. évfolyam Vol. IX 2015/1. szám No. 1/2015 Tanulmány Article www.dieip.hu Az alternatív szankció végrehajtására irányuló jogsegély hazai elismerésének és végrehajtásának szabályozása és
RészletesebbenBüntetések és intézkedések
2010. november 6. Büntetések és intézkedések alapelv(1. óra): nulla poena sine lege - nincs büntetés tv. nélkül büntetés: rövid: a bcs. elkövetése miatt a tv-ben meghatározott joghátrány hosszú: államilag
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenA bűnügyi költség elévülésével kapcsolatos kérdések
A bűnügyi költség elévülésével kapcsolatos kérdések szerző: dr. Borombós Árpád Gyula, 2017. 07. 22. Az elévülés fogalma Az elévülés fogalmát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXCVII. törvény - a büntetőeljárásról szóló évi X 2. oldal A Büntető Törvénykönyvről szó
Magyar joganyagok - 2017. évi CXCVII. törvény - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi X 1. oldal 2017. évi CXCVII. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
Részletesebben4.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz
4. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 4.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Bírói/titkári egyéni havi adatszolgáltatás törvényszéki büntetés-végrehajtási
RészletesebbenA jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 MOM Kulturális Központ 2013. 4. 03. Vaskuti András 2012.
RészletesebbenHelye a közigazgatásban, fogalmak
Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi
RészletesebbenÖsszes regisztrált b ncselekmény
B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 13/2017. (VI. 19.) AB HATÁROZATA
2017. 17. szám 883 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 13/2017. (VI. 19.) AB HATÁROZATA a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
RészletesebbenBÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG
BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenDr. Balla Lajos: Gondolatok az új Büntető Törvénykönyv Általános Része tervezetének szankciórendszerével kapcsolatosan 1 BEVEZETÉS
Dr. Balla Lajos: Gondolatok az új Büntető Törvénykönyv Általános Része tervezetének szankciórendszerével kapcsolatosan 1 BEVEZETÉS A büntetőjogi jogkövetkezmények rendszerének kialakítását az határozza
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :
Szegedi Ítélőtábla Bf.I.11/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 15. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenA jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről
1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető
Részletesebben1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes
RészletesebbenKÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP
Jogszabályi hivatkozás: 65/2009. (XII. 17.) IRM rendeletet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP Hatályba lépés: 2010.01.01. Szervkód:
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
Részletesebben