A FÖLDHASZNÁLAT OPTIMATIZÁLÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK HAZÁNKBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FÖLDHASZNÁLAT OPTIMATIZÁLÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK HAZÁNKBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN"

Ottó Illés
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Budapest, Herman Ottó út 15. Tel.: Fax: * Web: NÉMETH Tamás, SZABÓ József, PÁSZTOR László A FÖLDHASZNÁLAT OPTIMATIZÁLÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK HAZÁNKBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN

2 Cél Termőhely-specifikus precíziós növénytermesztési rendszer kidolgozása és széleskörű gyakorlati elterjesztése.

3 A talaj... a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények helyéül szolgál. Alap-vető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal.

4 A talaj funkciói Magyarország legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrása a többi erőforrás integrátora, transzformátora, reaktora (élettér, termőhely) a primér biomasszatermelés (élelmiszer, takarmány, ipari nyersanyag, energiaforrás, fűtőanyag) alapvető közege hő-, víz-, növényi tápanyagok raktározója a talajt érő stresszhatások puffer közege nagykapacitású szűrő és detoxikáló rendszer bioszféra fontos gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme történelmi örökségek hordozója

5 Az ésszerű talajhasználat az állam a földtulajdonos a földhasználó az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé! stratégiát rövid-, közép-, és hosszú távú akcióprogramokat tudományosan megalapozott gazdaságilag jól indokolt intézkedési tervet

6 LÁNG (1995) a hazai mezőgazdaság fenntartható fejlődésének kialakításában hat alapvető tényező szerepét emeli ki: természeti erőforrások, hisz Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik az európai térség legtöbb országával szemben az egy lakosra jutó szántóterület nagyságát, illetve kedvező termesztési környezetet illetően, biológiai potenciál, tájtermesztés, technikai és technológiai környezet, társadalmi-gazdasági környezet emberi tényezők (iskolázottság, szakoktatás) tudományos kutatás, felsőoktatás és szaktanácsadás

7 Agrár-környezetgazdálkodás

8 Az agrár-környezetvédelem néhány eleme a teljesség igénye nélkül a mezőgazdaság környezetszennyező tevékenységének minimalizálása, olyan gazdálkodási módok elterjesztése, melyek összeegyeztethetőek a környezet, a természet, a vidék, a táj és a természeti erőforrások megőrzésével, az elhagyott (felhagyott) termőföldek és erdők fenntartása, természetvédelmi feladatok szélesítése.

9 A JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT Környezeti feltételekhez illeszkedő Termesztett növények igényéhez igazodó TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER

10 TERMESZTÉSTECHNIKAI ADAPTÁCIÓ A TERMŐHELYI VISZONYOKHOZ PRECIZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS

11 Preciziós növénytermesztés Input pontosabbá tétele: vetőmag műtrágya növényvédőszer Megvalósítása: táblán belüli változó technológia integrált növényvédelem távérzékelés, térinformatika, geo-statisztika gépesítés és automatizálás

12 Preciziós növénytermesztés

16 Termesztéstechnológiai adaptáció A konkrét feladat annak meghatározása, hogyan reagál a növényállomány az agrotechnikai kezelésekre, 3 ismétlésben, beazonosított 10 m 2 -es parcellákon.

17 Kezeléshatások a kukorica kísérletekben, 2002 KT MV LK NG N CH A tápanyag kezelések hatása erős, szignifikáns. A növényvédelmi kezelések hatása gyenge, szignifikáns. Az egyes kezelésblokkok közötti különbségek a növényvédelmi kezelések esetében kísérleti helyenként csaknem azonosak voltak (15,3-23,6 %). A tápanyagellátás tekintetében viszont jelentős mértékű eltérést mutattak (17,5-83,6 %).

Kezeléshatások a búza kísérletekben, 2002 KT MV LK NG 75,9 16,3 71,5 9,2 11,2 18,6 16 23,4 0 50 100 N CH A tápanyag kezelések hatása változó, szignifikáns.

18 Kezeléshatások a búza kísérletekben, 2002 KT MV LK NG 75,9 16,3 71,5 9,2 11,2 18, , N CH A tápanyag kezelések hatása változó, szignifikáns. A növényvédelmi kezelések hatása gyenge, nem szignifikáns. Az egyes parcellák közötti különbségek növényvédelmi kezeléseknél a kísérleti helyeken csaknem azonosak voltak (9,2-23,4 %). A N esetében viszont jelentős mértékű eltérést mutattak (18,6-75,9 %).

19 Terepi munkálatok: geoinformációs rendszer adatainak kezelése PDA-n Helyi extra anomáliák figyelembevétele Azonosítás (körüljárással) Felvett pontok új rétegként történő illesztése Anomália területének meghatározása Terepi adatok visszatöltése Intranetes publikáció

20 A mintaterek elhelyezkedése a táblán A művelési iránnyal megegyezően 18 m széles sávokat jelöltünk ki A sávokban a cellák területe 0,5 ha volt, amelyeket 1-1 mintatér reprezentált Összesen 122 mintateret felvételeztünk a Balázs-Ujvárosi módszerrel Ezeket 0,5 m alatti pontossággal GPS műszer segítségével bemértük Koordinátáik segítségével a mintaterek bármikor felkereshetők Ezért a gyomfajok populációdinamikája figyelemmel kísérhető

21 Teljes tábla mintatér fotózás Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Légifelvételek 600 m és 40 m magasságból

22 A fontosabb gyomfajok elterjedése a táblán Papaver rhoeas Cannabis sativa

23 Növényi betegségek felmérése Baracska, április 8.

24 Az on-line talajellenállás mérő rendszer vázlatos felépítése

25 Trágyázási szaktanácsadás Termés tápelem szükséglete Növény Tervezhető termésszint Talaj tulajdonságok Fajlagos tápelem tartalom Tápelem ellátottság Tábla előélete (Hosszútávú termesztési és környezeti adatsorok)

27 Szuszpenzió kijuttatási térkép (M4-5 tábla)

28 Területi hozamtérkép az RDS rendszer adataiból az AgroMap Basic szoftverben

29 Informatikai Rendszer (IR) GIS szaktanácsadás Integrált agroökológia kockázatelemzés IR

30 Az Információs folyamat Menedzsment Információs Rendszer információ gazdasági, piaci feltételek szolgáltatás időjárás stb. Fenntarthatósági elemzések térinformatikai adatbázis és értékelő rendszer információ alap adatbázis idősorok információ Farm menedzsment szakértők döntéshozatal döntéstámogató modellek szimuláció/stratégia javítás döntéstámogatás Döntés menedzsment szakértői tudásbázis szaktanácsadási rendszerek adatgyűjtés helyspecifikus beavatkozás

31 Közgazdaság + Informatikai Rendszer ALKALMAZÁSI TECHNOLÓGIA ADAT- FELDOLGOZÁS archív adatok térinformatika tartamkísérleti szaktanácsadás adatbázis ADAT tábla- -törzskönyv kórokozó, kártevő, gyom adatbank MŰSZAKI HÁTTÉR gép- és szoftver-fejlesztés automatizálás

32 A munkafolyamat MWF fájlok SDF fájlok Raszter fájlok AutoCAD Mapből SDF RDBMS táblák Térképkészítők, adatbáziskezelők Térképek SHP, MIF/MID vagy ATLAS BNA formátumban SDF-Loader SDF fájlok MWF készítése és szerkesztése Lokális és Távoli MapGuide Szerverek HTTP szükséges MapGuide Szerzők MapGuide Böngészők

34 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS NKFP-4/037 Harnos Zsolt, Neményi Miklós, Láng István, Csete László, Várallyay György Füleky György, Tolner László, Szabó Lajos, Fodor László, Jolánkai Márton, Berzsenyi Zoltán, Györffy Béla, Nagy János, Kismányoky Tamás, Tóth Zoltán, Fekete András, Földesi István, Kovács László Horváth József, Nagy Lajos, Pecze Zsuzsa, Kókai Miklós, Pálmai Ottó, Kőmíves Tamás, Reisinger Péter Mesterházy Péter Ákos, Hufnagel Levente, Gaál Márta

Hasonló dokumentumok

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm