|
|
- Júlia Péter
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Teremtés hete, A tanulmányt az ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport tagjai készítették: Béres Tamás (evangélikus) Ifj. Gyimóthy Géza (református) Khaled László (metodista) Kodácsy Tamás (református) Kodácsy-Simon Eszter (evangélikus) Nobilis Márió (katolikus) Szűcs Boglárka (református) Victor András (református) Szerkesztette: Béres Tamás Kiadja: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Felelős kiadó: Fischl Vilmos A kiadvány újrahasznosított papírból készült. 2
3 Őrizd meg a rád bízott kincset! Tartalom Őrizd meg a rád bízott kincset! (1Tim 6,20) Nobilis Márió... 3 Energia és Föld-védelem Victor András... 6 Bibliai vázlatok a Teremtés hetének napjaira Kodácsy Tamás Az Úré a föld Családi vagy gyermek csendesnap a Teremtés Ünnepe alkalmából Miklya-Luzsányi Mónika Kain, a földműves. Vázlat homíliához, igehirdetéshez, elmélkedéshez vagy áhítathoz Kodácsy Tamás Megfontolandó szempontok, hétköznapi lehetőségek és gyakorlati ötletek Szűcs Boglárka és ifj. Gyimóthy Géza
4 Teremtés hete, Őrizd meg a rád bízott kincset! (1Tim 6,20) Kifejezetten modern fogalomnak érezzük, ám egy klasszikus görög szóval utalunk rá. Miközben szigorúan tudományos ismeretek és technikai módszerek övezik az előállítását és felhasználását, a legmisztifikáltabb összefüggésben is minduntalan szóba kerül, és nem csak átvitt értelemben. Feltöltjük, lemerítjük, továbbítjuk, átadjuk és felhasználjuk, de hétköznapi emberként elég pontatlan tudásunk van arról, mivel is tesszük mindezt. Ha egy prédikációban mindennapi értelmében emlegetve hallunk róla, talán furcsán hat, miközben némelyek hajlamosak akár isteníteni is... Az energia napjaink egyik legszélesebb körben használt, egyszersmind leghomályosabban meghatározott fogalma. Különböző formái életünk elidegeníthetetlen részét alkotják. A technikában felhasználható alakjainak előállítása és kereskedelme, kormányok és multinacionális vállalatok egyik legfőbb problémája. A természet kutatói legradikálisabb megfogalmazásaikban mindent: jelenségeket és anyagi valóságokat, az energiára (mezőire, törvényeire) javasolnak visszavezetni. Ugyanakkor misztikus, sőt okkult gyógyítók és más csodatévők állítják lépten-nyomon magukról, hogy titokzatos, a tudomány és a technika számára megfoghatatlan energiákkal tudnak hihetetlen hatásokat elérni. Az energiamegmaradás törvényének leírása fontos lépés volt a természettudományok fejlődésében. A zárt rendszerekben szüntelen átalakulások zajlanak, de az energia összege állandó. Így a Föld is, bár folyamatosan kapja a Naptól az energiát, ezzel együtt mégis véges, zárt rendszernek tekinthető, melynek nagyon határozott korlátai vannak. Bolygónkon nincsenek végtelen készletek, melyekből az emberi tevékenység számára felhasználható energia lenne nyerhető; s ami korlátlanak tűnik, annak felhasználása során sem hagyhatók figyelmen kívül a fellépő további fizikai, biológiai, de ezen túlmenve társadalmi, sőt lelki következmények. 4
5 Őrizd meg a rád bízott kincset! E felismerések nyomán indult fejlődésnek a szélesebb értelemben vett ökológiai gondolkodás, mely kilépve a steril ökológiai tudomány köréből ami az élő rendszereket írja le egységekként, tagjaik egymásra hatásában vizsgálva őket az emberek és az emberiség életét értelmező és alakítani kívánó ideológiákban, mozgalmakban konkretizálódik. Az ökológiai gondolkodás arra teszi a hangsúlyt, hogy a civilizáció növekvő energiaigénye az ember és a többi teremtmények létét is fenyegető egyensúlyvesztést hozott létre a rendszerben, melynek legszembetűnőbb következménye az éghajlatváltozás; ennek a problémának megoldásához pedig nem vezet más út, mint önmagunk korlátozása, igényeink, törekvéseink és viselkedésmódunk újragondolása. Sokan vannak azonban olyanok is, akik nem szeretnének hallani ezekről a következtetésekről, és igyekeznek úgy leírni, meghatározni az ember szerepét, mint akinek nincs oka feladni vágyait és törekvéseit... Mi az igazság hát az energia körül? Miként gondoljon rá Krisztus tanítványa? Mit tartson az isteni energiákról, és hogyan viszonyuljon ahhoz a világméretű nagy körtánchoz, amely az energiatermelés és -felhasználás körül zajlik, és amelynek az ő élete is letagadhatatlanul részét alkotja? Teremtett társteremtői feladata, vagy pedig energiaéhségéből fakadó vétke beleavatkozni a mostanáig fennállt kényes ökológiai egyensúlyba avagy hol a határ a kettő között? A világ ökológiai útkeresését látva, vitáit hallva a hívő ember nem lehet hogy fel ne ismerje azokat a témákat, melyek régtől fogva otthonosak számára. Isten teremtő cselekvése, a Szentlélek ereje, a lemondás, a böjt különféle formái, a testvéri szeretet elsőrendű követelménye és még számos más tanítás mind-mind olyan hitbéli tények, melyek néha nyilvánvalóan, máskor váratlanul kerülnek párhuzamba az energia és a vele összefüggő klímaváltozás körüli megoldáskereséssel. Krisztushívőként azonban a felismert összefüggések soha nem maradhatnak meg puszta elméletnek. Ezért ha igaz az, hogy nem lehet hogy ne ismerjük fel hitünk érintkezési pontjait az ökológia mai nagy ügyeivel, akkor ugyanígy nem lehet hogy ne ismerjük fel feladatainkat is vele kapcsolatban. A krisztusi közösségeknek, az egyháznak ott élve a nagy korkérdésekre választ kereső emberiségben üzenete, teendője, elidegeníthetetlen küldetése van e téren. Csak úgy őrizheti meg a Krisztustól rábízott kincset, ha befekteti, beváltja azt a mai kor piacán, feleletté konvertálja, válasszá éli mindarra, amit a 5
6 Teremtés hete, ma embere kérdez tudva, öntudatlanul vagy akár tagadva Teremtőjétől. S csak ha az egyház jól, élettelien őrzi kincsét, akkor fogja megérteni a világ is, hogy teremtettségében kincs bízatott rá, s minden életmegnyilvánulásával, minden energiájával azt kell kamatoztatnia, hogy megőrizvén kibontakoztatva, meggyarapítván megdicsőítve, életbe szántván megoltalmazva ajándékozhassa majd vissza Annak, akitől kapta. Nobilis Márió 6
7 Őrizd meg a rád bízott kincset! Energia és Föld-védelem Vegyük tudomásul, hogy igazán környezetbarát energiatermelés nincs! Ahogy a zöldek mondják: egyetlen energiafajta van, amely nem káros a környezetre: amelyet meg se termeltünk. Minden energiatermelő módnak megvan a maga környezeti ártalma. Az alternatív (zöld) energiáknak is. Nem az a kérdés tehát, hogy adott energia megtermelése környezetterhelő-e; vagy sem mert elkerülhetetlenül az!, hanem, hogy mekkora a kára, ellensúlyozza-e azt a haszna; és mindezek mellett leginkább az, hogy egyáltalán szükséges-e. Energiafogyasztásunk kisebb-nagyobb része ugyanis szükségtelen, mert összetévesztjük a szükséget és az igényt. Szükségletünknek hiszünk sok mindent, ami pedig csak vágyunk, kívánságunk. (Érdemes kicsit ízlelgetni a szükség szó eredeti jelentését: szűk-ség. Arra utal, hogy valamiben ami pedig fontos volna szűkölködünk.) Persze nincs éles határ az igazi szükségletek és az azon fölüli igények között, de ha őszintén magunkba nézünk, többé-kevésbé mégis el tudjuk dönteni, hogy valami valóban szükséges-e vagy csak de jó lenne!. Röviden úgy is fogalmazhatunk, hogy energiafogyasztásunk számottevő része a luxus-célokat szolgálja. A mértéktelenség pedig erkölcsi hiba, bűn. Márpedig ha ezt a gyönyörű Földet valami pusztítja, akkor az egyre növekvő energiatermelés nyilvánvalóan az. Rengeteg energiát igényel pl. az utazás és a szállítás (vagyis a nyersanyagok és termékek utaztatása). Tanulságos játék utánajárni, és kiszámolni, hogy amit pl. reggelire megeszünk-megiszunk, mennyit utazott. Honnan, a Föld melyik pontjáról jutott el az asztalunkig a kávé vagy kakaó, a cukor vagy édesítőszer, a tej, a zsömle, a szeletelt karaj, a méz? A turizmusnak amely ma már az egyik legnagyobb szolgáltató ágazat is óriási a környezetterhelése. Egyre többet fűtünk, hogy ne fázzunk, de még annál is többet hűtünk, hogy ne legyen melegünk. Ma már mi is azon fejlett országok közé tartozunk, amelyek nyáron több energiát fogyasztanak, mint télen. Pedig lényeges különbség van a kettő fontossága között. Míg a hideg téli napokon fűtés nélkül 7
8 Teremtés hete, valóban nem lehetne életvitelszerűen létezni, addig a meleg nyári napokon a hűtés inkább csak kényelmi kérdés. Feladat: csökkenteni kellene az energiafogyasztásunkat. Mérlegelnünk kellene minden esetben, hogy valóban szükségünk van-e annak az energiának az elfogyasztására, vagy megvagyunk nélküle is. Nem könnyűek ezek a döntések, mert egyrészt bonyolultak és összetettek a szempontok, másrészt az ember kényelemre törekvése nagy erő. *** Az energiával kapcsolatban (a mennyiségen túl) a másik kérdés az, hogy ha már fogyasztunk energiát, miféle forrásból származzon. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk az energiaforrásokat: megújulók és nem megújulók. Egyáltalán: mit értünk energiaforráson és energiatermelésen? Fizikai szempontból az energia-megmaradás törvénye értelmében energiát nem lehet előállítani, tehát amikor energiatermelésről beszélünk, akkor mindig arról van szó, hogy valamiféle meglévő energiát alakítunk át olyan energiafajtává, amelyet az adott célra jól fel tudunk használni. Nem megújuló energiaforrásaink: szén, kőolaj és földgáz, valamint az urán (és más hasadó elemek). Az első három lényegében egy csoportot alkot olyan értelemben, hogy mind sokmillió évvel ezelőtt élt élőlények anyaga. Az akkor élt növények az akkori napsugárzás energiáját felhasználva fölépítették a testüket; s ennek egy része átkerült az akkori állatok testébe. A szén, a kőolaj és a földgáz az ún. fosszilis tüzelőanyagok tehát végső soron konzervált napenergiának tekinthetők. A fosszilis tüzelőanyagok képződése korunkban vagy egyáltalán nem folyik (mert megváltoztak azóta a körülmények), vagy folyhat ugyan itt-ott, de olyan lassan, hogy csak évmilliós skálán lenne jelentős a keletkezett anyag mennyisége. Ezért szénből, kőolajból és földgázból annyi áll rendelkezésünkre, amennyi van, s ha elhasználtuk a készletet, akkor nincs tovább!. A radioaktív kémiai elemek csillagászati folyamatokban keletkeztek. Azon nem lehet változtatni, hogy a Föld anyagába melyikből mennyi került bele. 8
9 Őrizd meg a rád bízott kincset! A Föld teljes uránkészlete 100 millió tonna körül van. Ez ugyan nagyon sok az atomerőművekben felhasznált mennyiséghez képest, de ez nem változtat azon, hogy ennyi van, és nem is lesz több. Leszögezhetjük az alapelvet, hogy a nem megújuló energiaforrások felhasználását csökkentenünk kell. Többek között pl. azért is, mert soha nem tudhatjuk, hogy a jövőben nem lesz-e esetleg valami még fontosabb felhasználási módja ezeknek az anyagoknak. Sőt, már ma is tudjuk, hogy a kőolajszármazékokat (benzin, kerozin, fűtőolaj, gázolaj stb.) nagy vétek elégetni; sokkal hasznosabb lenne ezekből pl. gyógyszert, festéket, tartós műanyagot készíteni. A megújuló energiák közé soroljuk a nap-, szél-, vízenergiát, a biomaszsza-energiát, valamint a geotermikus és ár-apály energiát. Ezek olyan értelemben újulnak meg, hogy valami rajtunk kívül álló energiaforrás folyamatosan biztosítja számunkra a pótlást. Amíg a Nap működik (még néhány milliárd évig bizonyosan!), addig folyamatosan áramlik a Föld felé az energia elektromágneses sugárzás formájában. Ebben a sugárzásban látható fény és infravörös sugárzás is van. A napenergiából származik a szélenergia. Szél ugyanis akkor fúj, ha a napsugárzás itt és ott különbözőképpen melegítette föl a levegőt. De még a vízenergia is áttételes napenergiának tekinthető, hiszen a napsugárzás melege párologtatja el és viszi fel a vízpárát a magasabb légrétegekbe, ahonnan azután már a nehézségi erő miatt hullik és folyik lefelé. A biomassza-energia ugyanarra a folyamatra épül, mint a fosszilis tüzelőanyagok keletkezésének hajdani fázisa. A napsugárzás energiája beépül a növények testébe cukor (és származékai) formájában. Ha az így keletkezett cellulózt (vagy olajat) elégetjük, akkor lényegében hőenergia formájában kapjuk meg a beépült napenergiát. 9
10 Teremtés hete, Az ár-apály energia háttere a Hold tömegvonzása. A Hold hatására az óceánok vize hol emelkedik, hol süllyed. Irdatlan vízmennyiségről van szó, ezért az ár-apályos földrajzi helyeken a víztömegeknek még a lassú emelkedése és süllyedése is nagy energiamennyiséget képvisel. Kicsit bonyolultabb a geotermikus energia, vagy a Föld belső melege. Mitől meleg a Föld közepe? Részben az ott lévő radioaktív elemek bomlásától, részben a folyékony-képlékeny mag áramlásából adódó súrlódástól. A Föld közepe 3-4 ezer o C hőmérsékletű, ezért ha a felszínről egyre mélyebbre megyünk, növekszik a hőmérséklet. Átlagosan 100 méterenként 3 o C-kal lesz melegebb, de Magyarországon minthogy a Kárpát-medence területén a földkéreg vékonyabb az átlagnál ez a geotermikus gradiens kb. 5-6 o C/100m. *** Tekintsük át környezetterhelés szempontjából az ún. alternatív energiaforrásokat: nap, szél, víz, biomassza Ezeknek egyébként nem az a meghatározó jellemzőjük, hogy alternatívái a megszokott energia-forrásoknak, hanem az, hogy megújuló energiaforrások. A napenergia kollektorokkal vagy napelemekkel való hasznosítása működés közben gyakorlatilag valóban ártalmatlan. Sem a kollektorok, sem a napelemek nem szennyezik a környezetet és nem bocsátanak ki káros anyagokat. A napelemek azonban s éppen a hatékonyabb fajták gyakran mérgező fémeket is tartalmaznak. A szélkerekek sajnos még működésük közben is lehetnek ártalmasak a környezetre nézve. Azon túl, hogy zajosak, sok madár pusztul el a propeller-lapátokkal való ütközés miatt. Nincs benne a madarak ösztöneiben egy ilyen óriási forgó szerkezethez való alkalmazkodás. Messziről nézve viszonylag lassúnak tűnik ezeknek a kerekeknek a forgása, azonban mivel a lapátok méter hosszúságúak, csúcsaik sebessége meghaladhatja a 300 km/óra sebességet. Ez meg- 10
11 Őrizd meg a rád bízott kincset! egyezik a vándorsólyomnak azzal a zuhanási sebességével, amellyel az áldozatára rárepül, s már magával ezzel az ütközéssel eltöri a kis madár gerincét. A nagyobb testű madarak többnyire lassan repülnek, ezért végképp nem tudnak kitérni a lapátkerekek elől. Még leginkább a vízi energia lehetne igazán környezetbarát. Nagyon nagy különbség van azonban a parthoz kikötött (vagy lehorgonyzott) malomhajó, valamint egy gát között. Nem a méretükben van az alapvető különbség, hanem a működési elvükben. Az egyik duzzasztás nélkül működik, a másik pedig éppen azzal. A malomhajó vagy bármilyen energiahasznosító szerkezet amelynek a lapátjait (turbinakerekeit) egyszerűen az alatta átfolyó víz hajtja meg, szinte semmit sem változtat a folyó élő rendszerében. Nem befolyásolja mozgásukban, szaporodásukban, táplálkozásukban sem a halakat, sem a kagylókat, férgeket és más vízi élőlényeket, ideértve a gyökeres vagy úszó hínárnövényeket is. Vagyis egy olyan szerkezet, amely a folyó elrekesztése nélkül hasznosítja annak energiáját, nem tekinthető környezetkárosítónak. Hátránya azonban, hogy az áramló víz energiájának csak a töredékét hasznosítja. Nem így van a gát, amely elrekeszti a folyót. Ez a víz teljes helyzeti energiáját hasznosítja, viszont durván beleavatkozik az élővíz jellegébe. A gát miatt megváltozik a kavics, az iszap és minden más hordalék szállítása-lerakása. A gát fölötti, duzzasztott térben lévő magas vízszint következtében megemelkedhet a környéken a talajvíz. (A gát alatt viszont süllyedhet.) Ez nyilván befolyásolja, akár veszélyeztetheti is bizonyos mértékben a környező települések élet-lehetőségeit, ezért a kockázatok enyhítésére drága védőrendszereket kellene építeni. A biomassza, ha nem élelmezési, hanem energiatermelési szempontból nézzük, elsősorban faanyagot (vagy más növények anyagát) jelent. Sokfelé látunk az utak mellett energiaültetvényeket, ahol a fák nyílegyenes vonalak mentén sorakoznak (ki lehet látni az erdő túlsó végén). Ezeket a fákat direkt azzal a céllal ültették, hogy valamikor tüzelőanyagként hasznosuljanak. Kétségtelenül jobb, ha ilyen fa-ültetvények égnek el a kazánokban, mint ha természetes erdők esnének áldozatul. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek a fa-ültetvények végső soron mégiscsak valami természetes vegetáció vagy pl. élelmiszer-termelés elől veszik el a helyet. 11
12 Teremtés hete, A geotermikus energia felhasználása körül most némi bizonytalanság van. Több helyen (pl. Svájcban) is azt tapasztalták, hogy a geotermikus erőmű beindítása után egy-két évvel föltünően megnőtt a helyi földrengések száma. Ennek az a lehetséges magyarázata, hogy megváltoztatja a mélyben a kőzet-rétegek szerkezetét az, hogy 3km mélyre lenyomják csöveken a vizet, az ott szivárog a kőzetrepedésekben, majd kicsit arrébb felszivattyúzzák a forró vizet. Nem tudjuk még, hogy miféle változást okoz a kőzetekben, azok keménységében, repedezettségében, állékonyságában ez a beavatkozás. Nem tudjuk azt sem, mi történik akkor, ha a kiszivattyúzott és a visszatáplált víz nincs arányban stb. *** Problematikussága miatt kiemelten kell foglalkoznunk az energiaforrások közül az atomenergiával. Az atomtól sokan félnek. Csernobil és Fukusima után ez érthető is. Mégis: érdemes megnézni a számokat, s azokból az derül ki, hogy az atomenergiától való félelem bizonyos mértékig irracionális. Vizsgáljuk meg ezt az irracionális félelmet egy analóg példán! A repüléstől nagyon sokan tartanak, köztük természetesen olyanok is, akik rendszeresen utaznak autóval. Pedig a statisztikai adatokból világosan kiderül, hogy utaskilométerre számolva jóval több a közúti baleset, mint a repülőszerencsétlenség. Autóbalesetben hazánkban évente kb. 600 ember hal meg, repülőbalesetben pedig legföljebb egy-kettő. Ilyen értelemben tehát még ha furcsa is hallani sokak számára kimondhatjuk, hogy a repülő biztonságosabb közlekedési eszköz, mint a személyautó. Mégis: autók halált okozó ütközése a közutakon legfeljebb az apró hírek között jelenik meg, míg ha lezuhan egy repülőgép, az bizonyosan címoldalra kerül. Nyilvánvaló, hogy minden ember értelmetlen halála tragédia, de a különbség szembeszökő. Hasonló a helyzet az erőművek esetében. A megtermelt energiához viszonyítva a hőerőművek sokkal baleset-veszélyesebbek, mint az atomerőművek. Csakhogy az bocsánat! nem hír, azaz nem kerül az újságok címoldalára, hogy Visontán februárjában meghalt egy ember. Viszont újságtéma lett, hogy Pakson 2003-ban üzemi baleset volt, bár emberéletben 12
13 Őrizd meg a rád bízott kincset! nem esett kár, és a kikerült radioaktív anyag mennyisége sem okozott problémát. (Egyébként az illetékesek titkolózása miatt még ma sem ismerjük a részleteket.) Hogy állunk az atomenergia árával? Egyelőre tényleg olcsó, De lehet, hogy csak azért, mert nem számolunk az atomerőmű teljes életciklusának költségeivel. Nem építjük be az atomerőművek által termelt áram árába az áttételes, járulékos (közgazdász nyelven externális) költségeket. Az utóbbi években azonban éppen a fukusimai baleset következtében romlott a helyzet (azaz drágább lett az atom-áram), mert megnövekedett az elvárt biztonsági szint és így a vonatkozó költség is az atomerőművek tekintetében. A nukleáris erőművek gyakran (és jogosan) emlegetett előnye, hogy működésük során nem bocsátanak ki szén-dioxidot, így nem járulnak hozzá az üvegházhatás fokozódásához. (A globális melegedést ugyanis nem egyszerűen az üvegházhatás okozza, hiszen az mindig is volt, amióta a Földnek légköre, s abban vízgőz van; hanem ennek a hatásnak a felerősödése, amelynek minden bizonnyal egyik tényezője az ember fát-szenet-kőolajat égető tevékenysége következtében emelkedő szén-dioxid szint.) Az atomerőművek ha jól működnek nem bocsátanak ki káros sugárzást. A Pakson élő vagy dolgozó emberek nincsenek nagyobb sugárterhelésnek kitéve, mint a más településeken élők. Az atomerőmű normális működése gyakorlatilag veszélytelen. Működési hiba, baleset vagy természeti katasztrófa esetén azonban nagy a baj. Súlyos környezeti gondok vannak azonban az atomerőművekkel s így Pakssal kapcsolatban. Ezek nem működési problémák, hanem hulladék-problémák. Világszerte nincs megnyugtató megoldása sem a kiégett fűtőelemek, sem a sugárzóvá vált eszközök elhelyezésének, sem a kiöregedett erőművek sorsának. A fűtőelemek és az eszközök még csak-csak elhelyezhetők vala- 13
14 Teremtés hete, hova a föld mélyébe, de mit fogunk kezdeni a leszerelt erőművekkel? Egy teljesen elhagyott gyár vagy más üzem ahogy rozsdásodik és düledezik csúnya látvány, de többnyire nem sok bajt okoz. Egy elhagyott atomerőmű azonban más, hiszen építőanyaga és szerelvényei tonnaszám veszélyes, sugárzó hulladéknak tekintendők. Mit csinálunk az erőművel, ha már használhatatlanná vált? Körülkerítjük egy szögesdrót-kerítéssel, s kiírjuk, hogy sugárveszély miatt ezer évig zárt terület? Tudván tudjuk, hogy a gazdag országok veszélyes hulladéka igen gyakran a harmadik világban, vagy más, elmaradottabb régiók településeinek a határában köt ki, ahol olcsón vállalják a raktározást. Fejlett nyugati országok ezer tonna számra szállítanak sugárzó vagy mérgező hulladékot Afrikába. Ez abszolút tisztességtelen a szegényebb népekkel szemben! Nem szívesen gondolok arra, hogy a mi atomszemetünket elássák valahol a nagy orosz sztyeppén; nem tudok nem törődni azzal, hogy ez milyen egészségkárosodásokat okozhat az ottani embereknek és az ott legelésző állatoknak. Vagy úgy gondoljuk, hogy az oroszok tökéletesen biztonságos módon kezelik a radioaktív hulladékot, s az afrikai szegények az odaömlesztett mérgeket? Az atomenergia legnagyobb gondja tehát a hulladék-kérdés. És ezen belül is különösen az, hogy ennek a nehézségnek a megoldását a következő nemzedékekre hagyjuk. Olyan energiatermelési módot alkalmazunk, annak élvezzük most az előnyeit, amelynek egy igen súlyos hátrányát nem nekünk kell majd megoldanunk. *** Az atomenergia téma ma Magyarországon igencsak aktuális, mivel miniszterelnökünk 2014 januárjában aláírt Moszkvában egy megállapodást, miszerint az oroszok 2023-ig felépítenek Pakson két új blokkot, s ezzel kapcsolatosan 30 éves futamidővel 3000 milliárd Ft-ig terjedő hitelt biztosítanak hazánknak. A magyar fél saját költsége és a várható teljes költség nagysága elég bizonytalan, mert a részletek ismeretlenek. Az oroszokkal kötött szerződés több szempontból is problematikus és egyben tanulságos a jövőre nézve: 14
15 Őrizd meg a rád bízott kincset! Milyen energiapolitika áll a szerződés hátterében? Egy, az ország sorsát évtizedekre befolyásoló beruházást nyilván többéves szakmai előkészítésnek kell megelőznie. Olyan előkészítésnek, amely hosszú távon gondolja végig, hogy a lehetséges alternatívák közül számunkra melyik a legjobb. Ebben az energiastratégiában figyelembe kell venni, hogy mik az adottságaink, mit terveznek a szomszédaink és a gazdasági partnereink, mit mutatnak az előrejelzések stb. És részben azért, mert szakértelmet képviselnek, részben azért, mert az atomenergia kérdése szinte mindenkit foglalkoztat, egy ilyen stratégia kidolgozásába a független szakmai és civil szervezeteket is be kell vonni. Konkrétan Pakssal kapcsolatban egy ilyen sokszempontú elemzésnek hatástanulmánynak arra is ki kellene térnie, hogy ha Paksot ennyire fölfejlesztjük, mi legyen a többi erőművel. Azokat bezárjuk, és elbocsátjuk az ott dolgozókat? Vagyis végig kell gondolni egy ilyen mértékű fejlesztésnek a társadalmi következményeit is: lakás, munkahely, iskola, mobilitás, úthálózat stb. Mindmáig kérdéses azonban, hogy született-e egyáltalán a tervezett mega-beruházásról olyan hatástanulmány, amely minden mértékadó érintett fél számára elfogadható. A megállapodás aláírását megelőző szakmai egyeztetés részletei (résztvevők, szempontok, eredmények, ajánlások, alternatívák stb.) ismeretlenek, titkosak. Ezért minden szempontból erősen vitatható a megállapodás sebtiben történt aláírása, hiszen ezzel évtizedekre kényszerpályára kerültek olyan kérdések, amelyeket még meg sem beszéltünk. Paks jelenlegi blokkjai még legalább 20 évig rendben üzemelhetnek, nincs tehát szakmai érv arra, hogy miért volt olyan fontos, hogy már 2014-ben megköttessék ez a szerződés. Fentebb már rögzítettük az alapelvet: az egész világon fontos feladat a megújuló energiafajták részarányának növelése, a nem-megújulók elhasználásának pedig visszaszorítása. Kétségtelen, hogy nem az urán elfogyásától kell elsősorban tartanunk, ettől azonban az alapelv még érvényes, márpedig a hasadó anyag nem-megújuló energiaforrás. Egy valóban jövőbe tekintő energiastratégiának kiemelt figyelmet kell szentelnie az alternatív energiafajtákra, különösen a nap-, szél- és vízenergiára. Ha 3000 milliárd Ft-ot (vagy még többet!) költünk Paks bővítésére (meg- 15
16 Teremtés hete, újítására), nyilvánvalóan kevés pénz fog jutni a napelemekkel vagy szélkerekekkel történő áramtermelés rendszerbe állítására, a fejlesztés segítésére. Sok szakember érvel azzal, hogy az alternatív energiaforrások ma nem nyújtják reális alternatíváját a szén-, vagy atomerőműveknek. S ebben a számok valószínűleg őket igazolják. De nagy kérdés, hogy mi lesz holnap és azután. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt valóban drága mulatság volt szélerőművet telepíteni; lassan térült meg a befektetés. Azonban nagyon sebesen változik a helyzet. Jól jelzi a változást pl. a közelmúltban a sekély tengerbe telepített 175 turbinából álló, 630 megawatt összteljesítményű London Array nevű szélpark, amely félmillió angol háztartás áramigényét biztosítja. A Paks 2 programmal kapcsolatban többször elhangzott az a gazdasági érv is, hogy a Pakson fölöslegben termelt áramot majd eladjuk Németországnak; ők ugyanis úgymond bajban lesznek, mert 2022-ig teljes mértékben megszüntetik a nukleáris energiatermelést, az alternatív energiaforrások viszont nem fogják fedezni a szükségletüket. Maguk a németek azonban ezt nem így látják. Szerintük figyelve azt a fergeteges tempót, ahogyan Németországban bővül a zöldenergia-termelés mire Paks 2 beindul, náluk az akkor már olcsó nap- és szél-energia fog dominálni az iparban és a háztartásokban egyaránt. Magyarországon igen nagy az energia-pazarlás. Energiazabálók vagyunk, s ez főleg az elavult szerkezetű és technológiájú ipari termelésből adódik. Összehasonlító vizsgálatok igazolják, hogy egységnyi termék előállításához mi háromszor annyi energiát fogyasztunk, mint Ausztria. Nekünk tehát most elsődlegesen nem az energiatermelés és energiafogyasztás növelésén kellene gondolkoznunk, hanem a hatékonyságon. Elsősorban a technológiai fejlesztésekbe kellene befektetnünk, hogy minél takarékosabb energiafogyasztást érjünk el, azaz minél gazdaságosabban használjuk fel az elfogyasztott energiát. Ez is stratégiai kérdés. A tervezett két új blokk működését tekintve is túlságosan sok a nyitott kérdés. Az atomerőművek normális működése szempontjából kulcsfontosságú kérdés a megfelelő hűtés. (Fukusima katasztrófáját is a hűtés leállása okozta.) A hűtés megoldható folyóvízzel és speciális hűtőtornyokkal is. Pakson a Duna vize adja a hűtő közeget. Most is a Dunából szivattyúzzák a hűtővizet 16
17 Őrizd meg a rád bízott kincset! az erőműbe, a felmelegedett hűtővizet pedig Paks alatt visszaeresztik a Dunába. Ahol visszaeresztik, ott egy kicsit mediterrán jellegű a folyó több kilométeres szakasza. Ha a két új blokk is működik majd (kb. egy évtizedig a jelenlegi kettő mellett!), akkor több hűtővízre lesz szükség, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a Duna még jobban melegszik, s ez végül ökológiai zavarokhoz vezethet. Egyébként a Dunában időnként már most sincs elegendő víz a megfelelő hűtéshez, ezért a majdani megemelkedett hűtés-igényhez vagy távolabbról kell majd szállítani a hűtővizet (ami irdatlan költség), vagy hűtőtornyokat kell építeni (ami szintén nagyon költséges), vagy kénytelenek lesznek gátat építeni, hogy így biztosítsák azt az állandóan magas vízszintet, ami lehetővé teszi elegendő mennyiségű víz kiszivattyúzását. Mivel a majdan felépítendő erőmű terve nagy vonalakban sincs leírva (vagy nem hozták nyilvánosságra), nem tudjuk, hogy egyáltalán számoltak-e a gátépítés esetleges szükségességével. Fontos kérdés az is, hogy mi lesz a megnövekedett mennyiségű kiégett fűtőelemmel, vagyis a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékkal. Úgy tudjuk, hogy az oroszok ígérik azok elszállítását és elhelyezését, de egyrészt fentebb már elemeztük a veszélyes hulladékok más országba történő szállításának problematikáját, másrészt föltehetően Ukrajnán keresztül kellene haladnia az atom-vonatnak, ez pedig egy újabb súlyos függőség és kiszolgáltatottság lenne. Elvi jelentőségű kérdés, hogy az energiaipar ilyen mérvű központosításának mik lesznek a következményei. Ma Paks az ország elektromos energiájának kb. 40%-át adja. Ha megépül a két új blokk, akkor nagyjából egy évtizedre megduplázódik Paks áramtermelése, hiszen 2032-ig még teljes erővel működhetnek a régi blokkok is. Így tehát akkor a kormány szerint a hazai áramszükségletünk 80%-át Paks biztosítaná. Rendkívül kockázatos egy ország energiatermelését ilyen mértékben centralizálni. Már egy kisebb üzemzavar vagy horribile dictu szabotázscselekmény esetén is jelentős áramkimaradások lehetnek egész országrészekben. Az ökológia egyik alapelve a hálózatosság. Egy rendszer működésének irányítása szempontjából hatékony lehet a centralizálás, az ún. reziliencia tekintetében azonban a decentralizált, hálózatos szerkezet a jobb. (A reziliencia egy rendszer azon képességét jelzi, hogy a veszélyeztető külső hatásokat milyen mértékben tudja elviselni, milyen gyorsan tud helyreállni, 17
18 Teremtés hete, ha kibillent a működése, milyen gyorsan gyógyul meg, ha valami megzavarta a működését.) A reziliencia tehát valamiféle stabilitást, biztonságosságot jelent. S ebben a vonatkozásban egyértelműen az a jobb, ha föltéve, hogy egy alaposan átgondolt energiastratégia továbbra is szükségesnek ítéli az atomenergia valamilyen mértékű használatát több kisebb atomerőmű van az ország különböző pontjain, mert ha valamelyikkel gond van, nem omlik össze az egész energiaszolgáltató rendszer. (Már ki vannak dolgozva a kis atomerőművek technikai feltételei, s ráadásul ezek sokkal rugalmasabb működésűek is, mint a nagyok. Ez pedig nagy előny, hiszen a Paks-méretű erőművek nagyon nehézkesek leállítás, újraindítás tekintetében.) Számos nálunk fejlettebb országban nagy lépésekkel haladnak a felé, hogy városok, telepek, de akár egyes házak is energetikailag önellátóak legyenek. Vagyis a decentralizálást, a helyi megoldásokat látják a jövő útjának. Nem megnyugtató tehát a helyzet sem azt illetően, hogy milyen energiapolitikai megfontolások állnak a Paks 2 megállapodás mögött; sem arra vonatkozóan, hogy hogyan fog működni. Ezeket a szempontokat pedig célszerű sőt: kihagyhatatlan a jövőben szem előtt tartani. Victor András 18
19 Teremtés hete, Őrizd meg a rád bízott kincset! Minden 19
20 Teremtés hete, Bibliai vázlatok a Teremtés hetének napjaira Mik 4,1 8 Kardokból kapák, lándzsákból metszőkések Nemzedékek ezrei kellettek ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárd főt. Most úgy tűnik, három nemzedék során 2 milliárdról 9 milliárdra nő a népesség (1945-től kb ig). Hogyan fog ez a népességrobbanás megállni? Egyetértés, belátás, betegség, háború, éhínség nyomán? Az Úr majd ítéletet hoz a távoli, erős nemzetek ügyében, és a fegyverekből kerti szerszámok lesznek. Amit most fegyverekre költünk, azt majd élelemre fordítjuk, mert megbékélünk, vagy mert elfogyunk, vagy mert nem lesz más választásunk. Miért szól úgy a prófécia, hogy a fegyverek nem elpusztulnak, hanem kerti szerszámokká változnak? Az Úr házának hegye (Sion) mitől más, mint a többi hegy? Hogyan lehet felkészülni arra, amiről Mikeás ír? Milyen jelei vannak a próféciának? 20
7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
G L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém
X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete
Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
I. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007
Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok
Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
Energetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?
Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
Maghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon
1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz
Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
A GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
ÉLETKEZDÉSI TERV GAZDAG NAGYBÁCSITÓL ÍZELÍTŐ. Készítette:
ÉLETKEZDÉSI TERV GAZDAG NAGYBÁCSITÓL ÍZELÍTŐ Készítette: A Magánpénzügyi Akadémia - vagyonteremtés önerőből - A Magánpénzügyi Akadémia küldetése: közérthetővé tenni a pénzügyeket, ezzel az évtized végére
Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.
11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki
Az Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.
9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE
UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek
Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50
Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek
A fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
Tervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
Az 1 Krón 1,1-ben is említik valamint a: Jób 31,33; Lk 3,38; Róm 5,14; 1 Kor 15,22, 45; 1 Tim 2,13, 14.
Alig tudjuk elképzelni, hogy milyen lehetett az, amikor Ádám volt az első és egyetlen ember a Földön. Biztosan magányos volt egyedül. Ádám számára ez természetes volt, még soha nem ismert egy másik embert.
ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:
ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ
Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:
Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
Megújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
Átalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
A légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április
Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi
2015. március 1. Varga László Ottó
2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete
El camino A zarándokút. 1. állomás
1. állomás Ennek a zarándokútnak az alapjai nagyon sok régi katedrális falára fel van vésve, de nem úgy, mint egy labirintus, hanem mint egy egyszerű út. Nincsenek benne kijárat nélküli zsákutcák. Az emberek
Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként.
A NAP MELEGE Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A tevékenység általános leírása: A gyerekeket osszuk néhány
A monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke
Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!
Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!
Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
BIBLIA ÉS TUDOMÁNY. 1
BIBLIA ÉS TUDOMÁNY 1 Valóban elavult lenne a Biblia? Össze lehet-e egyezetni a mai tudományos eredményeket a Bibliával vagy feloldhatatlan ellentét van a kettő között? Esetleg a Biblia jóval megelőzte
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
Valódi céljaim megtalálása
Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
Geotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
K+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
Mi is az a NANOTECHNOLÓGIA?
Mi is az a NANOTECHNOLÓGIA? Ugye hallottál már arról, hogy minden apró atomokból áll? A kavicsok, a ceruzád, a telefonod, ez a képernyő, az állatok, és te magad is: mindent atomok építenek fel. Az atomok
És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.
Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha
A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)
A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,
Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:
Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni
Hamis és igaz békesség
Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát
Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET
JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET A Jézus Szíve lelkiség nem ájtatossági forma, hanem Bíró Ferenc SJ szavaival a reális Krisztus reális követése tettben és igazságban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódó imakilencedünk
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
MET 7. Energia műhely
MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
Tanóra / modul címe: ENERGIAFORRÁSAINK
Tanóra / modul címe: ENERGIAFORRÁSAINK A tanóra célja: A tanulók lássák be, hogy mindennapi életük és annak kényelme mennyi energia felhasználását igényli. Ismerjék meg az energiafajtákat, az energiaforrásokat,
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG
Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
A kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:
Szeretetközösség. 11. összejövetel
Szeretetközösség 11. összejövetel 73 Előkészítés Helyezz el körben annyi széket, ahányan lesztek! A kör közepére készíts elő egy Szentírást és egy gyertyát, melyet az összejövetel kezdetén meggyújthattok.
Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.
Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:
Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt
2015 június: A hallás elemzése - Winkler István
2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi
Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez
A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás
A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett
NCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga
ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,