Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola OM azonosító:

Átírás

1 Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.

2 Tartalom 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja és az intézményi dokumentumok... 5 Az iskola nyilvános dokumentumai: Az intézmény legfontosabb adatai, jellemzői A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE Az intézmény közösségei Az iskola vezetői: szűkebb vezetőség Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Alkalmi munkacsoportok Gazdasági és technikai csoport: a szakalkalmazottak közössége Diákönkormányzat (DÖK) Osztályközösségek Szülői szervezet Az intézmény szervezeti rendszere Munkaköri leírások Az intézményi munka irányítását segítő fórumok Igazgatói tanács Iskolatanács: szélesebb vezetőség Munkaközösségi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Dolgozói munkaértekezlet Diákbizottsági ülés Szülői fórum Dolgozói érdekképviseleti szervezetek FEJEZET AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI Az iskola belső és külső kapcsolattartásának rendje A belső kapcsolattartás A külső kapcsolattartás Az intézmény ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó szabályok Az általános iskola nyitási-zárási rendje A látogatás rendje Az intézmény helyiségeinek használata A tantermek és eszközök használati rendje Karbantartás és kártérítés A dolgozók munkarendje Vezetők munkarendje, feladatmegosztása Az iskola képviselete A pedagógusok munkarendje Az intézményi munkarend A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatai Ügyeleti rend Helyettesítés Műszakcsere A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabálya Szabadság A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei... 34

3 A dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése A tanév rendje Csengetési rend Az óraközi szünetek rendje Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A napközis foglalkozásokra való felvétel rendje A mindennapos testedzés formái Az ünnepélyek megrendezésének formái és rendje Tanulmányi kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Egyéb programok, rendezvények szervezése Tanfolyamok A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Általános szabályok a napközi otthon működésére vonatkozóan Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Az iskolai könyvtár működési rendje A tankönyvellátás és a támogatás felhasználásának rendje Diákigazolványok, pedagógus igazolvány kezelése Az iskolai büfé működési rendje Iskolai jelképek A tanulókra vonatkozó rendszabályok A tanulói jogviszony keletkezése A felvételi kérelmek elbírálásának rendje A tanulói jogviszony megszűnése Tanulói kötelezettségek A tanulók távolmaradására, a mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai FEJEZET A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére Munkakörök átadása Dokumentumok kiadásának szabályai Kártérítési kötelezettség Anyagi felelősség Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény ügyiratkezelése A kiadmányozás rendje Bélyegzők használata, kezelése Az intézmény gazdálkodásának formája Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézményben végezhető reklámtevékenység Belső ellenőrzés Intézményi óvó, védő előírások Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések Rendkívüli esemény, veszély bekövetkezése esetére hozott intézkedések

4 5. FEJEZET LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Mellékletek számú melléklet: Szervezeti felépítés számú melléklet: Az digitális osztálynapló használati szabályzata számú melléklet: A könyvtár SZMSZ-e

5 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait. 1.2 A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja és az intézményi dokumentumok A belső szabályzatok létrehozásakor figyelembe kell venni az alábbi jogszabályokat: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A munka új törvénykönyve évi I. törvény és az ezt módosító évi LXXXVI. törvény 212. /2012.(VIII.27.) kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 125/2011. (VII.18.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5

6 Az iskola nyilvános dokumentumai: Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, az első tanítási napon a tanulókat. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az elektronikus osztálynapló. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. A dokumentumokat az iskola honlapján is nyilvánosságra hozzuk. Házirend Megtalálható az iskola könyvtárában és az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb változott pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Az ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az aulában kerül kifüggesztésre. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az elfogadás utáni első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a titkárságon és a honlapon kerül elhelyezésre. 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai, jellemzői Az intézmény megnevezése: Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6. Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Az alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Az alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény típusa: általános iskola OM azonosító:

7 Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladatai: általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó és felső tagozaton sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) Maximális tanulóklétszám: 744 fő Az iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel rendelkezik. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használati jog: Helyrajzi száma: 1036/24; 1036/55 Hasznos alapterülete: nettó 1339 nm ; 3442 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budaörs Város Önkormányzata Működtető székhelye: 2040 Budaörs, Szabadság út 134. Az intézmény körbélyegzőjének (4db.) lenyomata: Az intézmény hosszú bélyegzőjének (4db.) lenyomata: A bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök kizárólag bizonyítványok és törzslapok kitöltésének idején és csak ezeken a dokumentumokon. Az iskola képviseletére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, az igazgató által írásban megbízott pedagógus. 7

8 1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni. 8

9 2. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE Az intézmény önálló szerveti egységgel rendelkezik. 2.1 Az intézmény közösségei Az iskola vezetői: szűkebb vezetőség Az intézmény szűk vezetőségét az igazgató, valamint az igazgatóhelyettesek alkotják. Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény vezetője A köznevelés intézmény vezetője a Köznevelési törvény 69. (1) előírásai szerint felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a törvényben meghatározott munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, képviseli az intézményt. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért, 9

10 a nevelőtestület vezetéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, az érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal és a szülői szervezetekkel való együttműködéséért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha: rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény felelős vezetője a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelete alapján végzi munkáját. Munkaköri leírását a jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását a jogszabályban és az 10

11 SZMSZ-ben foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető jogköre: A munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője kizárólag a főszabály szerinti munkáltatói jogkört gyakorló tankerületi igazgató által delegált munkaszervezéssel összefüggő egyes jogosítványokat gyakorolhat, amely elsősorban a gyors reagálású, azonnali intézkedést kívánó vezetői döntéseket foglalja magába. Ezek körét a tankerületi igazgató jogosult jogkörében meghatározni. Az igazgató munkáját két, teljes állású igazgatóhelyettes segíti: - Az alsó tagozat és az ott működő napközis csoportok munkáját irányító igazgatóhelyettes, vagy igazgatóhelyettesek (nem teljes állású foglalkoztatás esetén). - A felső tagozat és az ott működő klubnapközis csoportok munkáját irányító igazgatóhelyettes, vagy igazgatóhelyettesek (nem teljes állású foglalkoztatás esetén). Igazgatóhelyettes kinevezése 5 éves határozott időre szól. A vezetők hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az intézmény dolgozóit érintő intézkedési jogkörüket az alakuló értekezleten ismerteti az igazgató a nevelőtestülettel Nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az iskola pedagógus-munkakört betöltő, valamint az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő egyetemi vagy főiskolai végzettségű alkalmazottai. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A 11

12 nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása, továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a 12

13 nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár Szakmai munkaközösségek Az intézményben dolgozó pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlen segítő felsőfokú végzettségő dolgozók szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség minimális létszáma 5 fő, melyből egy fő munkaközösség-vezető. A munkaközösségek minden év augusztusában megalakulnak és megválasztják vezetőjüket. A munkaközösségek nevét és működését minden tanév elején a munkatervben rögzítjük. A munkaközösségek feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az oktató-nevelő munkát, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, a tartalmi és módszertani korszerűsítésben, egységes követelményrendszert alakítanak ki, folyamatosan mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szakterületükön pályázatokat írnak, házi tanulmányi versenyeket írnak ki, melyek szervezését és lebonyolítását maguk végzik, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, javaslatot tesznek és véleményt nyilvánítanak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját és az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe, megválasztja a munkaközösség-vezetőt, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, szaktantermeket hoznak létre, azok fejlesztésében aktívan közreműködnek, a szakmai anyagokat megőrzik Alkalmi munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak végrehajtására a tantestület tagjaiból 13

14 munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet Gazdasági és technikai csoport: a szakalkalmazottak közössége A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, adminisztrátor, gazdasági ügyintéző, gondnok, karbantartó, kertész, portás, takarító. Közvetlen feladatuk az iskola folyamatos működésének biztosítása Diákönkormányzat (DÖK) Az osztályok tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Az iskola diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi, diákokat érintő kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, melyet a tanulóközösségek és a nevelőtestület is elfogadott. Irányítói az Iskolai Diákbizottság tagjai osztályonként 1-2 tanuló -, illetve az általuk választott vezetők. A diákbizottság munkáját patronáló tanár segíti (diákönkormányzatot segítő pedagógus). E pedagógus rendszeresen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendjére, a hagyományok ápolására vonatkozó kérdésekben, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, dönt 1 tanítás nélküli munkanap programjáról, valamint a saját működési körébe tartozó ügyekről. 14

15 2.1.7 Osztályközösségek Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége, melynek vezetője az osztályfőnök. A tanulók osztályba sorolása jelentkezésük során megadott szempontok szerint történik, a pedagógiai programnak megfelelően. Az osztályközösségek minden tanév első két hetében diákönkormányzati képviselőt választhatnak. A megválasztott tanuló képviseli az osztály érdekeit az iskolai diákönkormányzatban Szülői szervezet Az iskolában a szülőknek a vonatkozó törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az egy osztályba járó tanulók szülei osztály szülői munkaközösséget alkotnak (OSZMK). E munkaközösség két fő szülői munkaközösségi képviselőt választ. A képviselők látják el az osztály érdekképviseletét az iskolai szülői munkaközösségben (ISZMK). Az ISZMK minden tanév elején munkaközösségi elnököt és elnökhelyettest választ. Az iskolai SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával. Az iskolai SZMK maga alkotja meg szervezeti és működési szabályzatát egyeztetve az iskola vezetőségével. 2.2 Az intézmény szervezeti rendszere Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül 15

16 módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az igazgató a felelős. Ha bármely okból a munkaköri leírás változtatása indokolt, azt bármely dolgozó haladéktalanul köteles közölni közvetlen munkahelyi vezetőjével, aki ezt közli az igazgatóval Az intézményi munka irányítását segítő fórumok - igazgatói tanács - iskolatanács, vezetői értekezlet, - munkaközösségi értekezlet, - nevelőtestületi értekezlet, - dolgozói munkaértekezlet, - diákbizottsági ülés, - szülői fórum Igazgatói tanács Az intézmény pedagógiai munkájának irányító szerve. Üléseit az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek kezdeményezésére szükség szerint, de hetente legalább egyszer tartja. Feladata az intézmény napi tevékenységével kapcsolatos operatív döntések meghozatala. A tanács tagjai: az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek Iskolatanács: szélesebb vezetőség Az iskolatanács legfontosabb feladata az iskolai stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Tagjai: az iskola vezetői, a munkaközösségek vezetői, a minőségfejlesztési vezető, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet intézményi csoportjának képviselője, a diákönkormányzat segítő tanára. Az általános iskola vezetői értekezlete Az intézmény vezetője szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal vezetői értekezletet tart. Vezetői értekezleten részt vesznek: 16

17 intézményvezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet intézményi csoportjának képviselője, a DÖK segítő pedagógus, meghívottak. A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek munkájáról, annak pénzügyi kihatásairól, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A vezetői értekezletekről emlékeztető készül, melyet a munkaközösségvezetők tárnak tagjaik elé Munkaközösségi értekezlet A munkaközösség vezetői szükség szerint, de legalább félévente egyszer munkaközösségi értekezletet tartanak. A munkaközösségi értekezletet az adott munkaközösség vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a munkaközösség valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét. Az értekezlet feladata: a munkaközösség eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, a munkaközösség munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, a munkafegyelem értékelése, a munkaközösség előtt álló feladatok megfogalmazása, a munkáját és más munkaközösségeket érintő javaslatok megtárgyalása Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestületi értekezletet az éves munkatervben megjelölt témában és időpontban, előre közölt napirend alapján lehet összehívni. Az értekezleteken való részvétel a nevelőtestület tagjai számára kötelező. 17

18 A nevelőtestület minden tanév során az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévenként egy alkalommal nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkaértekezlet a feladatok függvényében munkaterv szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a tantestület legalább egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A rendkívüli értekezlet napirendje az értekezleten is nyilvánosságra kerülhet. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a testület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni, melyhez csatolandó a jelenléti ív. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen lehet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete, napközis csoportvezetők értekezlete, stb Dolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, 18

19 értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak Diákbizottsági ülés A diákönkormányzat a saját maga által elfogadott munkaterv alapján ülésezik. Az igazgató a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül kérheti diákbizottsági ülés összehívását. Ennek a kérésnek legkésőbb 8 napon belül eleget kell tenni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákbizottsági ülés témáiról, problémáiról tájékoztatja az igazgatót és a pedagógusokat, valamint egyedi ügyekben is eljár. Kiemelt feladata a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezések iskolai betartása Szülői fórum Az ISZMK-t egyeztetett időpontban, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézmény igazgatója az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ennek kereteként az iskola vezetősége nyílt szülői fórumot hív össze, melyen az iskolában tanuló gyermekek szülei, valamint az iskola pedagógusai és egyéb meghívottak vehetnek részt. E fórumon a szülők közvetlenül és írásban tehetnek fel kérdéseket és közölhetik javaslataikat Dolgozói érdekképviseleti szervezetek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és 19

20 érdekvédelme. Az intézményben Szakszervezeti Alapszervezet és Közalkalmazotti Tanács működik, mely érdekképviseletek ellátják a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. 20

21 3. FEJEZET AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1 Az iskola belső és külső kapcsolattartásának rendje A belső kapcsolattartás Az intézmények feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a már említett értekezletek, fórumok. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás eszközei: iskolarádió, hirdetőtábla, digitális napló, . Vezetők közötti kapcsolattartás Az iskola vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, a más vezetőt is érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben kötelező az azonnali tájékoztatás, véleménykérés. A kapcsolattartás a már említett vezetői fórumokon történik. Vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás A vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás. A közérdekű kérdések megbeszélése a nevelőtestületi értekezleteken történik, előzetesen javasolt napirend alapján. Az értekezlet jegyzőkönyvét, a döntéseket a digitális naplón tesszük közzé, valamint a tanári szobában is elhelyezzük. Az iskola vezetése rendszeresen a Minőségirányítási programban leírtak szerint véleményt kér a dolgozóktól a partneri igény- és elégedettségmérések alkalmával. A véleményeket a vezetés elemzi, az intézkedésekről értesíti a dolgozókat. A vezetők a dolgozók munkáját értékelik. Az értékelés rendszerét Minőségirányítási programunk tartalmazza. 21

22 Kapcsolat az iskolai szakmai munkaközösségek között A szakmai munkaközösségeket választott munkaközösség vezetők irányítják. Döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A nevelőtestület által átruházott hatáskörben véleményezi a vonatkozó pedagógus álláshelyre benyújtott pályázatokat, a tantárgyfelosztást, az órarendet, a munkaközösségbe tartozó pedagógusok intézményi megbízatásait. A munkaközösségek együttműködnek egymással, szükség szerint munkaközösségvezetői értekezletet tartanak az őket közvetlenül vezető igazgatóhelyettes irányításával. A munkaközösségek vezetői a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik munkaközösségük eredményeit, célkitűzéseiket. Éves munkatervet készítenek, melyek eseményeit egyeztetik egymással, az iskolai munkaterv elkészítése előtt. A munkaközösség-vezetők részletes feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák. Minőségfejlesztési munkacsoport Működését az IMIP tartalmazza. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek és ifjúságvédelem feladatait az osztálytanítók és osztályfőnökök látják el. Munkájukat az osztályfőnöki-nevelési valamint a sgítünk neked is (SNI) munkaközösség koordinálja. A központi gyermekvédelmi rendszerekkel az SNI munkaközösség tartja a közvetlen kapcsolatot. A pedagógusok kapcsolattartása Az iskola pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik, ha szükséges az iskolai értekezletek keretében. Ha személyesen nem találkoznak, a digitális naplót használhatják vagy t írhatnak egymásnak. Nem pedagógus dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő nem pedagógus dolgozók is napi kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Utasítást az iskola vezetőitől fogadhatnak el. A vezetés döntéseiről az alsó tagozatos igazgatóhelyettes ad részükre tájékoztatást. Javaslataikkal, panaszaikkal bármely vezetőhöz 22

23 fordulhatnak. Kapcsolat a tanulói közösséggel A tájékoztatásért minden rendezvény szervezője felelős. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás iskolagyűlésen, osztályfőnöki órákon, foglalkozásokon, iskolarádión keresztül. Félévenként legalább két iskolagyűlést kell tartani, ahol az iskola vezetése beszámol az aktuális feladatokról, értékeli a házirend betartását, valamint méltatja a tanulók tanulmányi és sporteredményeit. Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol az igazgató tájékoztatja a tanulókat a diákság egészét érintő kérdésekről. E fórumon a diákok személyesen és írásban tehetnek fel kérdéseket az iskola vezetésének, valamint előadhatják észrevételeiket az iskolai élettel kapcsolatban. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Írásbeli tájékoztatás történhet: az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az aulában elhelyezett faliújságokon, az iskola honlapján, iskolaújságban, -en, levélben, szórólapon (kirándulások programjai) A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szülőkkel, szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. A nagyobb nyilvánosság érdekében minden fontosabb eseményt dokumentálni kell szöveggel és lehetőség szerint képpel. A dokumentumokat az esemény bekövetkezése után minél előbb el kell juttatni az intézmény rendszergazdájához, hogy az megjelenjen az iskola honlapján. Az események hirdetéseit legalább 5 nappal az eseményt megelőzően el kell juttatni a rendszergazdához. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülői szervezetekkel az iskolavezetés részéről az igazgató tartja folyamatosan a kapcsolatot. Az osztály- szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat közvetlenül, vagy az osztályfőnökökön, keresztül juttatják el az iskola 23

24 vezetőségéhez. Minden pedagógus kiemelt feladata a szülők részletes tájékoztatása gyermekük iskolai tevékenységéről, eredményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás rendjét az iskola Minőségfejlesztési Programja határozza meg. A programban leírtak megvalósulásáért az igazgató és a minőségfejlesztési vezető a leírt partnerkapcsolatok, partneri igény- és elégedettségmérések megvalósulása, fejlesztési tervei-, valamint a tanulói csoportok pedagógus vezetői tevékenységi területükön- felelősek. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan hiányzása, súlyos fegyelmi vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük az iskolai alapdokumentumok szülőket, tanulókat érintő fejezeteit. A szülői fórum az iskola irányítását elősegítő, fent részletezett összejövetel. Az intézmény félévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke tanítójával, tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Köznevelési intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az elektronikus osztálynaplón keresztül. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a digitális naplóban rögzíteni egy héten belül. A szülő az Interneten egyéni jelszavával és a tanuló OM azonosítójával férhet hozzá gyermeke értékeléseihez és az intézményi üzenetekhez. Erre a célra az iskola aulájában szülői terminált helyeztünk üzembe. A szülő igényelheti havonta egyszer gyermeke nyomtatott naplókivonatát, melyet az ezt kiadó osztályfőnök kézjegyével hitelesít. Az elektronikus napló üzemeltetésének szabályait az 2. számú melléklet tartalmazza. 24

25 Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A külső kapcsolattartás módját más intézményekkel és szervezetekkel, valamint ennek felelőseit Minőségirányítási programunk írja le. A belső és külső kapcsolattartás formai elvárásai (hivatali út) Az intézményen belső és a külső kommunikációjának célja a minél optimálisabb működés megvalósítása. Ennek érdekében mindennemű közlés indításakor az alábbi irányelveket kell figyelembe venni: Minden problémát elsősorban a közvetlen érintettekkel kell közölni. Amennyiben a közvetlen érintettek nem elérhetők, vagy a problémát nem tudják, vagy nem akarják megoldani, a közvetlen munkahelyi vezetőjüket kell megkeresni a megoldás érdekében. Azonnal az intézményvezetőhöz vagy helyetteséhez kell fordulni vészhelyzet esetén, illetve ha a közvetlen vezető nem tudta orvosolni a felvetett problémát. Az intézmény optimális működését akadályozó bármely esemény bekövetkezte esetén az ezt észlelő dolgozónak a lehető legrövidebb időn belül a megoldást segítő kommunikációt kell kezdeményeznie. A közlések folyamán a dolgozók egymás személyére nem tehetnek leértékelő megjegyzést. A külső kapcsolattartás folyamán a dolgozók nem tehetnek kritikai megjegyzést az intézmény működésére, dolgozóira, továbbá nem továbbíthatják mások kritikai megjegyzéseit. A külső kapcsolattartás folyamán keletkező valamennyi írásos dokumentumot jóvá kell hagyatni az intézmény vezetőjével. 3.2 Az intézmény ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó szabályok Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, 25

26 Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. A tantermeket a tanítási órát tartó tanár nyitja és zárja Az általános iskola nyitási-zárási rendje Az intézmény 3 épületrészből tevődik össze. Oktatás, tornacsarnok és konyha, melyek külön zónánként riasztóval védettek. Az épületrészek fő működésbeli feladatai, nyitásának, zárásának rendje: Oktatási szárny: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 18 órakor Az épületben oktatási-nevelési, az intézmény ügyviteli és működtetési feladatainak ellátása történik. Hétvégén és munkaszüneti napokon az oktatási épületet az iskola munkatervének megfelelően működtetjük. A tantermek hétvégi bérbeadásáról az intézmény biztonsági szolgálatát a bérbeadást megelőző héten tájékoztatjuk. Nyitásért, zárásért felelős személy: a biztonsági szolgálat. Tornacsarnok szárny: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 23 órakor A tornacsarnokban délután 14 óra 45 percig a tanulók kötelező tanórai és tanórán kívüli szakköri foglalkozásai folyhatnak. Tanítási és munkanapokon, a kötelező és tanórákon kívüli foglalkozásokat követően külsős sportszervezeteknek lehetőségük van a tornacsarnok sportcélú használatára, délután 15 órától. Hétvégén és munkaszüneti napokon a tornacsarnokban a külsős szervezetek részére edzések, illetve versenyek lebonyolítása történik. A nyitásért felelős személy: a gondnok. A zárásért felelős: a biztonsági szolgálat. Konyha: Az épületben lévő főzőkonyha az ezzel megbízott élelmezési cég bérleményébe 26

27 tartozó épületrész. A főzőkonyha külön kóddal történő riasztására, nyitás-zárására a cég megbízott képviselői jogosultak a bérleti jogviszony visszavonásáig. A bérleti jog visszavonására az intézmény, illetve a fenntartó önkormányzat jogosult. A főzőkonyha részletes üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az intézmény és a bérlő között létrejött Szolgáltatási és Üzemeltetési szerződésekben foglaltak tartalmazzák A látogatás rendje Látogatónak minősül minden, az iskolával jogviszonyban és szerződéses viszonyban nem álló személy. Látogatók az épületbe az Ifjúság utcai főbejáraton, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt és jövetele célját, valamint az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót, és a látogatás tényét rögzíti a vendégkönyvben. A látogató csak a portás engedélyével haladhat tovább az épületbe. Az iskolába gyermeküket kísérő szülők 6:30 és 8:10 közötti időszakban az intézmény Bretzfeld utcai bejáratát is használhatják. Ebben az időszakban külön portai ellenőrzésen nem kell átesniük a szülőknek. 8:10 után minden benntartózkodó, az iskolával jogviszonyban nem álló személy látogatónak minősül. Az iskolával jogviszonyban állók védelme érdekében a portás és a biztonsági szolgálat megtagadhatja az intézménybe történő belépést. Ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell az intézmény ügyeletes vezetőjét további intézkedés céljából Az intézmény helyiségeinek használata Az intézmény helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók. Az iskola pedagógusai a tantermekben, a könyvtárban, valamint a tornacsarnokban megszervezhetik az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozásokat. Egyéb helyiségeket az igazgató engedélyével lehet igénybe venni. Szintén az igazgató engedélye szükséges az olyan tevékenységhez, melyet nem az iskola pedagógusai tartanak. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben 27

28 tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. A helyiségek csak az oktatási épület nyitvatartási idejében használhatóak. Szülők csak nyilvános rendezvények alkalmával léphetnek a tantermekbe. Minden tanteremhez a tanév elején teremfelelős pedagógust kell rendelni. A teremfelelős figyelemmel kíséri a tanterem állapotát. A felmerült hiányosságokat, vagy műszaki problémákat jelzi a gondnoknak. Minden szaktanteremhez 4 kulcs tartozik: a gondnoki, a portán elhelyezett, a tűzszekrényben őrzött és a teremfelelős kulcsa. A tantermet használó pedagógusok a kulcsot a portán vehetik fel, és itt kell leadniuk. A felvétel és leadás tényét a portás a kulcsnyilvántartó füzetben vezeti. A teremfelelős saját kulcsát is használhatja. Teremkulcsot csak az iskola gondnoka másoltathat. A tűzszekrényből csak veszélyhelyzet esetén szabad kulcsot kivenni. A tantermekben és szertárakban pedagógus engedélye nélkül tanuló nem tartózkodhat. A terem állapotáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felel. A tanári szobában csak az iskola dolgozói és meghívott vendégek tartózkodhatnak A tantermek és eszközök használati rendje A speciálisan felszerelt tantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A tanterem és az osztálytermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a tanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a 28

29 helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A tantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. A tanításhoz és adminisztrációhoz szükséges technikai eszközöket helyiségekhez kell rendelni. Ezekre a berendezésekre is a teremfelelős felügyel. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a titkárságon kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornacsarnok és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gondnok tudomására hozni, aki 5 munkanapon belül köteles eljárni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. 3.3 A dolgozók munkarendje Vezetők munkarendje, feladatmegosztása A tanulók általi iskolahasználati időben, 7:30-16:30-ig egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodni. Az igazgató általában munkanapokon 7:45-16:30-ig tartózkodik az intézményben. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézményvezető a minden tanév elején kihirdetett ügyeleti rend szerint látják el az igazgató helyettesítését. Az igazgatót távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettes, helyettesíti. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével döntenek aktuális kérdésekben. 29

30 Az igazgatóhelyettest a rangidős munkaközösség vezető helyettesíti. Szintén ő látja el a vezetői feladatokat napközis ügyeleti időben, 16:30-17:30-ig. A vezetők részletes feladatleírását munkaköri leírásaik tartalmazzák. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első találkozásukkor tájékoztatja a helyettesítettet, veszély helyzetben telefonon kell értesíteni az intézményvezetőt a lehető legrövidebb időn belül Az iskola képviselete Az iskolát az igazgató képviseli. A képviseleti jogot bármikor átadhatja szóban vagy írásban bármely iskolai dolgozónak. Az iskolát érintő nyilatkozatokat tenni az igazgató jóváhagyásával lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén az intézmény képviseletére helyettesei jogosultak a helyettesítés rendje szerint meghatározott sorrendben A pedagógusok munkarendje A pedagógusok kötelező óraszámát kinevezésük (átsorolásuk, munkaköri leírásuk) tartalmazza. Feladataikat munkaköri leírásuk, az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek és közvetlen munkahelyi vezetőjük szóbeli, vagy írásbeli utasításai szerint látják el. A pedagógus kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás) napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik csoportja közösségi programjainak (iskolai, osztályfőnöki munkaterv szerint) és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megvalósítása, valamint azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek és melyek az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve, tantárgyfelosztása alapján meghatározottak Az intézményi munkarend A heti munkaidő 40 óra. A hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: 30

31 hétfőtől péntekig 7:45 órától 16:30 óráig A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: ügyeletes vezető ügyeletes pedagógus iskolatitkár könyvtáros takarító karbantartó nappali portás, gondnok, hivatali gépkocsivezető, gépkocsikísérő-rakodó Rugalmas munkaidőkezdésben dolgozók: napközis nevelők, részfoglalkozásúak, óraadók, A munkakezdés időpontját a munkaköri leírások tartalmazzák A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatai A pedagógus munkaidejének egy részét az intézményben, más részét az intézményen kívül teljesíti. Feladatellátás szempontjából intézményben végzett munkának számít minden, az iskola munkatervében, szereplő rendezvény, kirándulás, tanulmányút, erdei iskolai program, illetve az intézmény telephelyein kívüli helyszínen megtartott foglalkozás. A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatait a fentieket figyelembe véve az alábbi táblázat tartalmazza: Feladatcsoportok Kizárólag az intézményen belül látható el Foglalkozások tartása Tanóra tartása Tanórán kívüli foglalkozások tartása Foglalkozások előkészítése Teremrendezés Fénymásolás Kisérlet, mérés előkészítése Gyakorlati feladat előkészítése Az intézményen kívül is ellátható Szemléltető anyag készítése Tervezés Anyaggyűjtés Tananyagfeldolgozás 31