Makroökonómia. Bánóczy János Margitay-Becht András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Makroökonómia. Bánóczy János Margitay-Becht András"

Átírás

1 Makroökonómia Bánóczy János Margitay-Becht András

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Árupiac Pénzpiac Az IS-LM modell Az AS-AD modell Munkanélküliség, infláció Nyitott gazdaság...99

3 Bevezetés - Bevezetés 1. Bevezetés A makroökonómia tárgya. Mikróból a makró felé. Aggregálás: hogyan, miért? Makrogazdasági szereplők, intézmények. Nominális és reálfolyamatok Fejezetek a közgazdaságtan történetéből A makroökonómia kialakulása egy folyamat eredménye, amihez közgazdászok, társadalmi gondolkodók hosszú során át vezetett az út. Ezek közül önkényesen említünk néhány nevet, akiket a legfontosabbnak tekintünk a továbbiak megértése szempontjából. Az ókorban az első államok kialakulása már felvetett olyan kérdéseket, amelyek megválaszo-lására szakemberekre volt szükség: kik az adófizetők és mekkora adóval terhelhetők; mennyi adót kell beszedni az állam zavartalan működtetéséhez, stb. A szükséges és a beszedhető adók közötti különbséget gyakran háborús rablásokból, más népek adófizetésre kötelezéséből szerezték meg. Ez az állapot lényegében eltartott a középkorig, amikoris az abszolutista uralkodók felismerték, hogy a politikai hatalom stabilitásának egyik feltétele az alattvalók gazdasági helyzetének javulása; a beszedhető adók mennyisége alapvetően függ az alattvalók anyagi helyzetétől. Az egyik első, aki makroökonómiai kérdésekkel foglalkozott, Francois Quesnay ( ), XV. Lajos udvari sebésze) volt, akit a fiziokraták közé sorol a tudomány. Művében, a Tableau économique -ben táblázatot állított össze a termékek és jövedelmek áramlásáról a földbirtokosok, a földbérlők és iparűzők között. A fiziokraták természeti folyamatokhoz hasonlónak tekintették a társadalmi folyamatokat. Csak a mezőgazdaságot tartották értékteremtőnek. Munkásságuk a merkantilisták ellen irányult, akik az államkincstárban felhalmozott arany mennyiségét tekintették egy nemzet gazdagságának. Legismertebb képviselőjüknek Jean-Baptist Colbert ( ) mondható, XIV. Lajos pénzügyminisztere mondható, aki többek között egy védővámrendszer kidolgozásával próbálta célját elérni. Ebben az időszakban alkotta meg fő művét ami röviden a Nemzetek gazdagsága (1776) a glasgowi egyetem etika professzora, Adam Smith ( ), a klasszikus közgazdaságtan elindítója, a mai polgári közgazdaságtan atjya. A piacgazdaság működőképességét a láthatatlan kéz -zel magyarázta, ami az alapvetően önző emberek gazdasági cselekedeteit úgy hangolja össze, hogy nép jóléte növekedjen. Smith az államnak éjjeliőr szerepet szánt, akinek biztosítania kell: az ország védelmét külső támadás ellen; az igazságos elosztást, a társadalom tagjainak kizsákmányolás mentességét; olyan intézmények létrehozását és működtetését, amelyek a társadalom többségét szolgálják. Smith a feltörekvő polgárság tudományos képviselőjeként a mikrofolyamatok zavartalanná tételében látta a nemzetek gazdaságának biztosítékát, ezért úgy vélte, az állam annyiban avatkozzon bele ezekbe a folyamatokba, amennyiben ez feladatainak ellátásához szükséges. Ezt ma sok közgazdász az állam gazdasági szerepe csökkentésének elveként értelmezi. A piaci árak alakulását a munkaérték-elmélettel próbálta bizonyítani. Makroökonómia 3

4 Bevezetés - Fejezetek a közgazdaságtan történetéből Már különbséget tett mikro- és makroökonómia között: A közgazdaságtan úgy tekinthető, mint az államférfi vagy törvényhozó tudományának egyik ága, amelynek két különböző célja van. Először, hogy népének bőséges jövedelmet, vagy megélhetést biztosítson,... és másodszor, hogy az államot, vagy közületet a közszolgáltatások teljesítéséhez elégséges jövedelemmel lássa el. (Smith, I. kötet, 420.o.) Smith elveinek továbbfejlesztője David Ricardo ( ), aki emellett pénzelmélettel, adózással is foglalkozott és felállította a komparatív előnyök elméletét. A klasszikus közgazdaságtan bírálói a vulgáris közgazdaságtannak nevezett irányzat képviselői voltak, akik közül Jean-Baptiste Say ( ) és Robert Malthus ( ) nevét emeljük ki. Say nevét a róla elnevezett törvény fémjelzi (minden kínálat megteremti a maga keresletét), Malthus hírhedt népesedéselméletével lett ismertté (a termelés lineárisan, a lakosság exponenciálisan növekszik, ezért a háborúk, járványok, természeti katasztrófák áldások, mert megakadályozzák a túlszaporodást). Karl Marx ( ) tette teljessé Smith munkaérték-elméletét. Kizsákmányolás elméletével elindította a radikális közgazdaságtant. Célja a fennálló tőkés gazdasági rend megdöntése és a kommunista társadalom létrehozása volt. Marx a magántulajdon teljes felszámolását, a gazdaság részletekbe menő állami irányítását tűzte ki célul. Legnagyobb műve a háromkötetes A tőke címet viseli, amit barátja és eszmetársa Friedrich Engels ( ) rendezett kiadható formába. A polgári közgazdászok számára Marx elvei elfogadhatatlanok voltak és az 1870-es években létrejött az ún. marginális forradalom. Az ármeghatározás alapjává az egyéni hasznosságot tették. Hárman, az osztrák Carl Menger ( ), az angol William St. Jevons ( ) és a svájci Leon M.E. Walras ( ), egymástól függetlenül hozták létre a neoklasszikus közgazdaságtant, ami a mai mikroökonómiai oktatás alapja. A piac mindenhatóságába vetett hitük mellett csak a pénznek jutott makroökonómiai szerep. Walras törvénye alapján, ha egy gazdaság minden piaca egyensúlyban van (és szerintük hosszú távon ez az egyensúly ki is alakul), akkor a nemzetgazdaság is egyensúlyba kerül, így az állam mindennemű gazdasági szerepvállalását elutasították. A klasszikus közgazdaságtantól átvették a mennyiségi pénzelméletet és a Say-dogmát. Alfred Marshall ( ) a mai is használt, a piacok működését reprezentáló ábráival népszerűsítette az akkor még politikai gazdaságtannak nevezett közgazdaságtant. Az átnevezés, a marxi politikai közgazdaságtannal való teljes szakítás, az ő nevéhez fűződik. Elsőként állított fel Cambridge-ben közgazdaságtudományi kart. Az I. világháborút követte az 1929-es világválság ban John Maynard Keynes ( ) megjelenteti A foglalkoztatás, a pénz és a kamat általános elmélete című művét, amelyben többek között kihangsúlyozta az állam gazdasági szerepvállalásának szükségességét a gazdasági ciklusok leküzdése érdekében. Ezzel a művével szétválasztotta a közgazdaságtant mikro- és makroökonómiára. A II. világháború befejezésétől az 1970-es évekig a keynesi elvek alapján irányították a vezető kapitalista gazdaságokat és kialakult a jóléti kapitalizmus. A 70-es években felütötte fejét a stagfláció, ami egyidejű stagnálást és inflációt jelent (és a szavak összevonásából keletkezett). A gazdaságok irányítását a 80-as évek elején a keynesiánus gazdaságirányítási elvek ellenpólusaként megerősödött Milton Friedman ( ) nevével fémjelzett monetarista közgazdaságtan vette át, amit neoliberálisnak is neveznek és ez részben visszatérés volt a neoklasszikus alapelvekhez. Az állam újra nemkívánatos lett a gazdaságban, megindult a dereguláció és a reprivatizáció ben megbukott a szocializmus, szétesett a Szovjetunió s a világ csak néhány országában maradt kommunista vezetés. Makroökonómia 4

5 Bevezetés - Fejezetek a közgazdaságtan történetéből A közgazdaságtan különféle irányzatokra esett szét: klasszikus, neoklasszikus, keynesi á nus, institucionalista (intézményi), neoliberális, alternatív, stb. A mainstream közgazdaságtan keynesiánus és monetarista ága sokáig küzdött egymással, míg a XXI. századra létrejött közöttük a Nagy Konszenzus, ami lehetővé tette/teszi a fejlett tőkés országok közel azonos gazdaságirányítását. Ennek tárgyalása meghaladja vizsgálataink körét. A mikro- és makroökonómia újraegyesítésével ma sokan foglalkoznak, egyenlőre sikertelenül A makroökonómia tárgya A mikroökonómiai fogyasztói és termelői viselkedés együttes vizsgálata elvezet az általános egyensúly elmélethez, a Walras-törvényhez. Ez lényegében azt mondja ki, hogyha n piac alkot egy gazdaságot, akkor n-1 piac egyensúlya meghatározza az n-edik piac egyensúlyát. Ez volt egyben a klasszikus, neoklasszikus közgazdaságtan legfontosabb tétele, hiszen eszerint nincs külön mikro- és makroökonómia, csak egyéni viselkedésekből levezetett gazdaság van. És ez a gazdaság külső (állami) beavatkozás nélkül mindig egyensúlyra törekszik, így az állam csak zavaró tényező, amely beavatkozásával megakadályozza a maximális teljesítményt nyújtó gazdasági egyensúly kialakulását. A szétválás mikro- és makroökonómiára 1936-ban az 1929-es gazdasági világválság hatására következett be, amikor J. M. Keynes kiadta a fentebb már említett művét, amelyben alapjaiban támadta a neoklasszikus közgazdaságtant, benne a mennyiségi pénzelméletet és a Say-dogmát. Így a makroökonómia nem egyénekkel, hanem egész rendszerekkel, nemzetgazdaságokkal foglalkozik. Célja megválaszolni azon kérdéseket, amelyek egy ország gazdaságára és társadalmára nagy hatással vannak. Ezek a kérdések pedig a munkanélküliség, az inflációs ráta, a gazdasági növekedés, a külső-belső egyensúly, és az életszínvonal alakulása. Ezen kérdéseken keresztül a makroökonómia olyan témákat is tárgyal, hogy mi az állami vezetés (kormány és jegybank) szerepe, illetve hogyan hatnak egymásra a nemzetgazdaságok. Tekintsük át röviden, hogy a főbb kérdések mire is irányulnak Munkanélküliség A munkanélküliség úgy tűnik a kapitalizmus leküzdhetetlen betegsége. A szocializmus megpróbálta felszámolni, de ez a gyárkapun belüli munkanélküliséghez vezetett. Nem bizonyított, de látszat szerint a munkamegosztás és a munkanélküliség édes testvérek. A munkanélküliség alatt azt értjük, hogy a társadalom gazdaságilag aktív népességéből mekkora arány marad munka nélkül. Ez a gazdaság egészét tekintve egy kapacitáskihasználatlanságot jelent, azaz korlátozza az életszínvonalat, a gazdasági növekedést. Ennek következtében a munkanélküliség közgazdaságtanilag káros jelenség. Természetesen minél alacsonyabb a munkanélküliség, annál nagyobb a társadalom tagjainak a biztoságérzete, annál kevesebb ember szorul külső segítségre a megélhetéshez Infláció Az infláció a másik nagy, látszólag megoldhatatlan kérdés. A megoldhatatlanság tekintetében itt komolyabbak a kételyek. A múltban, a II. világháború előtt, inflációs és deflációs folyamatok váltották egymást. Csak a II. világháború óta állandósult és 1971, az arany demonetizálása, óta gyorsul. A fő bűnösnek egyesek a jelenlegi pénzügyi rendszert tartják, de mint látni fogjuk a közgazdászok és pénzügyesek pénzügyi ismeretei nem elégségesek a kérdés egyértelmű megválaszolására, mert az elméleti közgazdaságtan reálpénz -zel dolgozik. Makroökonómia 5

6 Bevezetés - A makroökonómia tárgya Az inflációs ráta azt fogalmazza meg, hogy átlagosan mennyivel drágulnak a dolgok az országban. Az átlagoláshoz szükséges a dolgoknak valami mércéje, azaz a gazdasági teljesítmény mérése Gazdasági növekedés A gazdasági növekedés azt mutatja meg, hogy az ország gazdasági teljesítménye hogyan változott az adott időszak alatt. Ahhoz, hogy ezt mérni tudjuk, valahogy mérnünk kell tudni a makrogazdaság teljesítményét is, amivel a következő fejezetben fogunk foglalkozni. Azt azonban már most is leszögezhetjük, hogy ceteris paribus (minden egyéb változatlansága mellett) a gyorsabb növekedést preferáljuk, hiszen ez azt jelenti, hogy az ország lakossága több jövedelem, több termék felett rendelkezhet Külső-belső egyensúly Ez két különálló, de egymással szorosan összefüggő téma. A külső egyensúly azt fejezi ki, hogy az országunk és a többi ország kereskedelme mennyire kiegyensúlyozott. Amennyiben a külgazdaság többletet mutat, az azt jelenti, hogy mi több dolgot tudunk nekik eladni, mint amennyit mi vásárolunk tőlük. Hiány esetében a helyzet fordított, ekkor az import igényünk nagyobb, mint amennyit exportálunk. Könnyű belátni, hogy az utóbbi helyzet miért veszélyes: ha többet akarunk behozni, mint amennyit ők vásárolni akarnak tőlünk, akkor az ország egyéb vagyonával kell fizessen a különbözetért. Ez lassan az ország nemzeti vagyonának feléléséhez vezethet. Ellenkező esetben pedig a nemzeti vagyon gyarapodása történik a többet importáló nemzetek kárára. A belső egyensúly a kormányzat helyzetét írja le. Erről még többet hallani a médiából: a kormányzat eladósodása rontja az egész gazdaság megítélését, és ez a hatás minden területre tovagyűrűzik Életszínvonal Bár a hagyományos makroökonómia ezzel a tényezővel explicit nem foglalkozik, természetes kéne legyen, hogy ez a végcél. Azonban az, hogy egy országban milyen az életszínvonal, nem csak közgazdasági tényezőkön múlik. A társadalmi intézményrendszer (interperszonális kapcsolatok, burokrácia szintje és hatékonysága, a korrupció stb.) talán még a gazdasági tényezőknél is jelentősebben határozza meg egy ország lakosságának közérzetét. Ezzel együtt most csak a gazdasági oldallal fogunk foglalkozni, hiszen a többi tényező más tudományterületek fennhatósága alá tartozik Modellezés A makrogazdaságok vizsgálata során egy igen összetett, gazdasági-társadalmi rendszert kívánunk vizsgálni. Ezen rendszer bonyolultságának számos forrása van: a szereplők magas száma a szereplők komplikált, akár kaotikus viselkedése a szereplők viselkedése nem állandó a szereplők összetétele sem állandó stb. A bonyolult rendszerek vizsgálatakor elfogadott módszer a modellezés, melynek során a modellkészítő megpróbálja a rendszer releváns paramétereinek a kapcsolatát úgy leírni, hogy az 1. minél pontosabban illeszkedjen a valós rendszer paramétereihez 2. minél egyszerűbb legyen Makroökonómia 6

7 Bevezetés - Modellezés Könnyen belátható, hogy a modell egyszerűsítése többnyire a magyarázó érték rovására történik és fordítva: a magyarázó értéket legtöbbször nem lehetséges a modell bonyolítása nélkül növelni. A tárgy keretében egy keynesiánus 1 makroökonómiai modell egy olyan változatát mutatjuk be, amely egyrészt viszonylag egyszerű, másrészt a releváns makromutatók kölcsönhatásai már bemutathatók rajta. E mellett a modell zárt is lesz: a teljes gazdaságot fogja leírni, és minden mindennel kapcsolódni fog Nominális és reálfolyamatok Makroökonómiában nem elkerülhető, hogy a nominál és reál folyamatokat, tényezőket külön kezeljük. Az alapvető különbség az, hogy pénzről (nominál), vagy termékről, szolgáltatásról (reál) van-e szó. A nominál és reál fogalmak közti különbségre jó példa a jövedelem. A nominális jövedelem az a pénzösszeg, amit a gazdasági szereplő az adott időszaki tevékenységének ellenszolgáltatásaként kap. A reáljövedelem az a termékmennyiség, amit a szereplő a nomináljövedelméből meg tud vásárolni. Ennek megfelelően, amikor az árváltozásokkal, az inflációval, a pénzmennyiség változásával illetve a bankrendszer működésének eredményével foglalkozunk, akkor a nominálfolyamatokról beszélünk. A kibocsátás változását, a foglalkoztatás, a gazdaság, a külkereskedelem szerkezetének alakulását a reálfolyamatok írják le. Fontos figyelembe venni, hogy a nominál- és reálfolyamatok egymásra jelentős kihatással vannak a modern, komplex gazdaságokban A makrogazdasági szereplők és piacok A makrogazdasági szereplők a modellünk szereplői lesznek: az ő kölcsönhatásaikból alakul ki a gazdasági viselkedés. Ezek a szereplők a háztartás, a vállalat, az állam es a külföld. A gazdaság szereplői a piacokon találkoznak. A piacokon dől el, hogy a megtermelt javak eladhatók-e és milyen áron, illetve, hogy a fogyasztók hozzájutnak-e a kívánt jószághoz. A különféle jövedelmek nagyrészt a piacokon keresztül jut el jogos tulajdonosukhoz. A makrogazdasági körfolyamat leírásához három piac szükséges: termék-, tőke- és munkapiac Háztartás Makroökonómiában a háztartás tagjának tekintjük a teljes lakosságot, azaz minden természetes személy a háztartás tagja. A kérdés rögtön felmerül: akkor ki a vállalat és az állam? A háztartás pontosabb meghatározása az, hogy minden természetes szereplő a háztartásnak a tagja, mint magánszemély, mint fogyasztó, mint dolgozó ember. A másik két szereplőt olyan autonóm entitásnak tekintjük, aki a háztartásból alkalmaz embereket a saját céljainak elérésére. Példa: mikor Kiss Piroska fodrászszalont nyit, akkor a szalon létrejöttének pillanatában a vállalati szektor részévé válik, és a szalon foglalkoztatja Kiss Piroskát, mint vállalkozót, hogy menedzselje a működést. Ekkor Kiss Piroska, vállalkozó felveszi a fodrászszalon nevében Kiss Piroskát fodrásznak (esetleg Kiss Piroska, lakástulajdonostól bérbe veszi lakását, illetve Kiss Piroska ollótulajdonostól bérbe veszi az ollót, stb.) A példából jól látszik, hogy minden tulajdon a háztartásé, a vállalat csak bérbe vesz a háztartástól dolgokat (és maga a vállalat is a háztartás tulajdona). Ennek eredményeképp a vállalat teljes bevétele is a háztartásokat fogja illetni. 1 Nevét John Maynard Keynes angol közgazdászról kapta, akinek a gazdaságpolitikáról alkotott gondolatai és elméleti munkássága alakította ki ezt a modellt. Makroökonómia 7

8 Bevezetés - A makrogazdasági szereplők és piacok Vállalat A magánszféra másik szereplője az absztrakt vállalat, aki absztrakt termékeket állít elő árszínvonal áron. Ezen absztrakt termékek összesítése nem más, mint a későbbiekben bemutatandó GDP, ami maga egy kompozit (az összes termék értékösszege). Ennek a kompozitnak az ára az árszínvonal, ami maga is egy kompozit Állam Az állam, mint szereplő egy egyedi entitás, akinek fogyasztási kereslete van, mint a háztartásnak (ő is vásárol a vállalat termeléséből), viszont monopóliuma van a kényszer gyakorlásából. Ez azt jelenti, hogy ő az egyetlen, aki erőnek erejével eltulajdoníthatja a többi szereplő vagyonát mindenféle ellenszolgáltatás, vagy akár csak beleegyezés nélkül is: adót szed. Az államnak e speciális működése mind a háztartásra, mind a vállalatra nagy hatást gyakorol Külföld A külföld egy olyan szereplő, aki egyszerre háztartás is és vállalat is: fogyasztási kereslete van, akárcsak a háztartásnak; azonban kínálata is, akárcsak a vállalatnak. Amikor egy nemzetgazdaság importál, akkor a külföldtől vásárol a vállalati szektor helyett, export esetében pedig a külföldnek ad el a háztartás helyett. Ez a kettős magatartás jelentősen befolyásolja a gazdaság reálfolyamatait Termékpiac A termékpiacról szerzik be a háztartások a végső felhasználásra szánt jószágokat, azaz elégítik ki szükségleteiket, amit fogyasztásnak nevezünk. De a termékpiacról szerzik be a vállalatok a fogyasztási cikkek előállításához szükséges gépeket, berendezéseket, stb. Az állam is innen vásárolja a működéséhez szükséges eszközöket, mint papír, toll, számítógép, stb. De a külföld is a termékpiacon keresztül kapcsolódik a hazai gazdasághoz Tőkepiac A tőkepiac gyűjti össze a megtakarításokat, ami a beruházások alapja. A szerepe nagyon fontos, mert egy ország fejlődését alapvetően a beruházások határozzák meg. Így megtakarítások nélkül egy ország fejlődésképtelen. (Ha egy állam költségvetése hiánnyal működik, akkor az csökkenti az összmegtakarítást, s ezen keresztül a beruházásokat, illetve, hogy a külföld megtakarítása is felhasználható, de ne feledjük soha ennek ára is van.) Munkapiac A munkaadók és a foglalkoztatottak találkozásának színtere, ahol kialakul a foglalkoztatottak összjövedelme. Működésével később még részletesen foglalkozni fogunk Makrogazdasági körforgás A makrogazdasági körforgás nem más, mint annak egyszerű modellje, hogy a gazdasági szereplők milyen kapcsolatban vannak egymással. Ennek kibővítése fog a komplex gazdasági modellünkhöz vezetni. A makrogazdasági körforgásmodell lényege, hogy minden gazdasági szereplő kapcsolatban áll valamely másik szereplővel, és kettejük között nominális és reáltranzakciók történnek Kétszereplős körforgás Kezdetnek tekintsük csak a háztartást es a vállalati szektort. Ez a gazdaság egyszerű modellje. Ebben az esetben viszonylag egyértelmű a két szereplő kapcsolata: a háztartás vásárol, es ezért pénzt ad, míg a vállalat erőforrásokat vesz bérbe, es ezért faktorjövedelmeket (bért, kamatot, járadékot, profitot) fizet. Makroökonómia 8

9 Bevezetés - Makrogazdasági körforgás Ebben a nagyon egyszerű modellben jól látható, hogy a jövedelmeknek és a valós dolgoknak ellentétes az áramlása: a belső kör a nominális folyamat, a külső a reál. Háztartás 1. Ábra: A kétszereplős gazdasági körforgás a modellben, és hogyan illeszthető be a beruházás finanszírozása? Természetesen még a kétszereplős modellt is lehet bővíteni, hiszen erős az a feltevés, hogy a háztartás a teljes jövedelmét elkölti. Mindannyian tudjuk, hogy a bevétel egy részét meg is lehet takarítani, és azt később elfogyasztani.. Ráadásul azzal is tisztában vagyunk, hogy egyrészt a vállalatok is megtakarítanak (a profitot), másrészt számos vállalat is fogyasztja más vállalat terméket, például a gyártósorokat is más vállalatoktól vásárolják. Hogy jelenik meg ez A vállalatok tőkejavakat vásárolnak egymástól, ennek fedezete nem más, mint hitelfelvétel (ez a beruházási kereslet). A lakosság megtakarításai pedig olyan jövedelemáramlások, amelyek nem csapódnak le a vállalati keresletben, azaz a tényezőáramlások és a fogyasztási kiadások különbségei. Háztartás fogyasztás értéke Tényező jövedelmek fogyasztás értéke Tényező jövedelmek 2. Ábra: A teljes kétszereplős körforgás fogyasztás fogyasztás tőkejavak Tényező felhasználás Tényező felhasználás A körforgás modelljéből jól látszik, hogy az egyik új tényező, a megtakarítás egy elszivárgás a körforgásból, míg a másik tényező, a beruházás, egy beáramlás. A mi esetünkben a bankrendszer garantálja a rendszer stabilitását: összegyűjti az elszivárgásokat, és beáramlásokká konvertálja őket. A 3. ábrán csak a pénzmozgásokat ábrázoltuk, hogy áttekinthetőbbé tegyük a folyamatokat. Jól látható, hogy a tőkejavak kereslete direkt nem gyakorol hatást a körforgás működésére, így ennek ábrázolásától a későbbiekben eltekintünk. Ne felejtsük el azonban, hogy a beruházás mögött mindig egy ilyen vásárlás húzódik meg. Amennyiben Y jelöli a GDP-t, ami megegyezik a tényező jövedelmek összegével, C jelöli a fogyasztást és S a megtakarítást, felírhatjuk, hogy Y C S hiszen jövedelmünket vagy elfogyasztjuk, vagy megtakarítjuk. Amennyiben I jelöli a beruházást, figyelembe véve, hogy a GDP megegyezik az összes kiadással is: Y C I Vállalat megtakarítás beruházás Vállalat Makroökonómia 9

10 Bevezetés - Makrogazdasági körforgás Háztartás Tényező jövedelmek fogyasztás értéke tőkejavak 3. Ábra: A kétszereplős körforgás nominális modellje két szereplőt is ábrázolnunk kell. megtakarítás beruházás Vállalat Ebből következően a kétszereplős modellben: S I azaz az elszivárgások megegyeznek a beáramlásokkal, és ahogy azt láttuk, ez a bankrendszer működésének következménye A többszereplős körforgás Amennyiben a gazdaságunkban létezik kormányzat is, akkor zárt a gazdaság, illetve nyitott a gazdaság, amikor a külfölddel is kapcsolatban van, így ezt a Ahogy azt korábban említettük, a kormányzat működése során a vállalat termékeit fogyasztja, azaz fogyasztási kereslettel lép fel (jele G; governmental expenditure). Ezen fogyasztási igényeit adóztatással (T, taxation) fedezi, azaz a tényezőjövedelmek bizonyos hányadát elveszi a háztartásoktól és a vállalatoktól. E mellett bizonyos transzfereket (TR, transfer) is juttat a C X Árupiac Külföld IM I G Y S K S H Háztartás Tőkepiac S Á S V TR V =SUB Vállalat T V W T H W TR Állam Munkapiac 4. Ábra: A makrogazdasági körforgás és a makropiacok 2 Természetesen elképzelhető ez az egyensúly bankrendszer nélkül is. Ilyenkor a vállalatok a beruházási keresletüket direkt hiteleztetnék meg a háztartással, azaz váltókat ill. kötvényeket bocsátanának ki. A bankrendszert csak a könnyebb érthetőség miatt említettem. Makroökonómia 10

11 Bevezetés - Makrogazdasági körforgás háztartásoknak (munkanélküli segély, GYES stb.), illetve a vállalatoknak (például szubvenció, azaz terméktámogatás címén), így valamennyivel növeli is a háztartások rendelkezésre álló, illetve a vállalatok jövedelmét. A külföld működése még egyszerűbb ennél: a vállalati keresletbe épül be, és azt csökkenti az import (IM, import) összegével (ez az az árumennyiség, amit a gazdaság szereplői tőle vásárolnak meg a vállalat helyett), illetve növeli az export (X, export) értékével (ez pedig az a termékmennyiség, amit a külföldi szereplők vásárolnak a belföldi vállalattól). Ezek a hatások együttesen a 4. ábrán láthatóak. Az állami újraelosztás következtében a háztartás valójában csak az alábbi jövedelem felett diszponál: háztartás: Y DI =Y T TR, rendelkezésre álló jövedelem A körforgásból az elszivárgások és beáramlások a kétszereplős modellhez képest az alábbi módon módosulnak: Három szereplőre: C+S+T =C+I +G+TR elszivárgás beáramlás 1.7. A makro körforgás és a Nemzeti Számlák Négy szereplőre: C+S+T +I M =C+I +G+TR+X elszivárgás beáramlás A 4. ábrában a szereplők és piacok körbenyírásával be- és kiáramló jövedelmek maradnak. A mérlegelv alapján ezek egyenlegének zérust kell adnia. Így a nemzeti számlák mérlegszámlákat jelentenek. Először ismerkedjünk meg a mérleg fogalmával. A mérleg egy entitás (vállalat, nemzet...) adott pillanatban (általában december 31-én) fennálló vagyoni helyzetét mutatja be. Az aktívák megmutatják, hogy mivel, milyen eszközökkel működik a vállalat. A passzívák megmutatják, hogy honnan, milyen forrásból keletkezett a vállalati vagyon. A mérleg két oldalán a Mérlegfőösszeg kötelességszerűen meg kell egyezzen. Különben hamis a mérleg. A vállalati mérleg, mint példa: Eszközök (Aktívák) Befektetett eszközök Forgóeszközök Követelések Források (Passzívák) Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek - rövid lejáratú - hosszú lejáratú Mérleg főösszeg (A) Mérleg főősszeg (P) A vállalati mérlegekben szereplő adatok stock, azaz készlet jellegű mennyiségek Nemzeti számlák A nemzeti számlákban szereplő mennyiségek flow jellegűek, azaz az adott időszakra vonatkozó jövedelemáramlást, jövedelemváltozást mutatnak. Az egyes szereplőket és piacokat körbevágva, a be- és kiáramló jövedelmeknek meg kell egyezniük a mérlegelv alapján. Minden szereplő és piac meghatároz egy-egy mérleget. Ezekben aktíváknak tekintjük a kiadásokat (kiáramló tételek) és passzíváknak a bevételeket (beáramló tételek). Például Makroökonómia 11

12 Bevezetés - A makro körforgás és a Nemzeti Számlák Árupiac Aktívák változása Összes jövedelem (Y) Import (IM) Mérleg főösszeg (A) Passzívák változása Fogyasztás (C) Beruházás (I) Kormányzati kiadások (G) Export (X) Mérleg főősszeg (P) Mérlegegyenletben: Y+IM = C+I+G+X A többi mérlegegyenlet: Tőkepiac: Vállalat: Háztartás: Állam: Külföld: I = S H +S V +S Á +S K W+T V +S V = Y+TR V C+T H +S H = W+TR H G+TR H +TR V +S Á = T H +T V S K +X = IM A munkapiac egy egyszerű egyenlőséget ad: W=W, nem foglalkozunk vele. A hat egyenletből látható, hogy minden elem kétszer szerepel, egyszer a bal, majd a jobboldalon, ezért a rendszer lineárisan összefüggő. Bármelyik öt egyenlet viszont lineárisan független, így segítségükkel öt ismeretlen határozható meg. Példa: Legyen C=700, G=50, I=350, W=800, TH=50, IM=300, SV=50, SÁ=-20, SK=100, TRV=0. Határozzuk meg Y, X, TV, TRH és SH értékeit! Megoldás: A külföld mérlegéből: X = IM-S K = = 200; A termékpiac mérlegéből: Y = C+I+G+(X-IM) = ( )=1000 A vállalat mérlegéből: TV = Y+TR V-W-S V = = 150 A tőkepiac mérlegéből: SH = I-S V-S Á-S K = (-20)-100 = 220 A munkapiac mérlegéből: TRH = C+T H+S H-W = = 170 Az állam mérlegét így ellenőrzésre használhatjuk fel: = , tehát 200= A gazdasági teljesítmény mérése A modellezéshez szükségünk van változókra, változók kapcsolataira és a változók értékeire. A változók értékeit legkönnyebben a valós megfelelőik mérésével tudjuk meghatározni. Ahhoz azonban, hogy bármit is mérni tudjuk, szükségünk van valamiféle mértékegységre, ami leírja a kérdéses mennyiséget. Hogyan mérhető a termelés? A termelés mérése esetében a legfontosabb kérdés az aggregáció: hogy lehetséges összeadni a nemzetgazdaságban előállított különféle jószágokat. Aggregálás: részek összegzése az egészért. Közgazdaságtan esetében a mikroökonómiai adatok valamilyen formában való összegzése a makroeredmény érdekében. Fizikai példa: egy ország energiafelhasználásának meghatározása, Felhasznált energiafélék: szén (kg), olaj (l), fa (kg), gáz Nm3), stb. Közvetlenül nem összegezhető mennyiségek. Van egy közös tulajdonság: a fűtőérték. Eredmény: az összes keletkezett hőenergia. Makroökonómia 12

13 Bevezetés - A gazdasági teljesítmény mérése Közgazdaságtan esetében az aggregálás a mikroőkonómiai adatok valamilyen formában való összegzése egy makroeredmény érdekében. A gazdaságban egy olyan tulajdonság van, ami lehetővé teszi az aggregálást: ez az érték., amit pénzben mérünk (bár, azonnal látni fogjuk, mint az aggregálás mértékegysége, meglehetősen bizonytalan), mert minden termelt dolognak ara van, ez határozza meg annak a dolognak az értékét. Ezért csak ezt tudjuk felhasználni az aggregáció során Indexek Tegyük fel, hogy adott áruk mennyiségének időbeni változását akarjuk megvizsgálni. Például termelünk búzát (kg), tejet (l) és vásznat (m 2 ), amelyek termelt mennyisége q 1, q 2 es q 3, es ezeknek együttes mennyiségi változását akarjuk leírni. Közvetlenül az eltérő mértékegységeik miatt nem összeadhatók. Ha q jelöli a megtermelt mennyiséget, p pedig az árat, akkor egy adott időszakban az összes előállított érték: 3 V = i=1 Amennyiben a gazdaságunk csak ezt a 3 termeket állítja elő, akkor ez a nominális kibocsátás értéke. Hogyan tudjuk megvizsgálni ennek a változását? Az egyszerű válasz az lenne, hogy kiszámoljuk ennek az értékét különböző időszakokra, es a két mérőszám aránya, vagy eltérése adja meg a kibocsátás változását: nominális növekedés: I v = V p T T T i q i V = i=1 B N p B B i q i N i=1 amit értékindexnek nevezünk és az új időszak értékösszegét elosztom a régi időszak értékösszegével és ahol B a bázis, amihez viszonyítok és T a terv, vagy tény (a céltól függően), amit viszonyítok. Mi ezzel a baj? Mint az a formulából is jól látszik, az időszakok kőzött nem csak a mennyiség, hanem az ár is változhat/változik, es a hányados így az árváltozás hatását is tartalmazza. Ennek kiszűrése érdekében használhatjuk az indexszámítást, amelynek során az új időszak termelését is a régi időszak áraival vesszük figyelembe, a régi időszak áraival súlyozzuk: N p i q i reálnövekedés: I q = V p B T BT i q i V = i=1 B N, aminek volumenindexa neve és így az p B B i q i i=1 N 011árváltozás: I p = V p T T T i q i V = i=1 BT N, amit árindexnek nevezünk. p B T i q i i=1 Vegyük észre, hogy egyrészt I v =I p I q, másrészt a súlyozás megfordítható: Makroökonómia 13

14 Bevezetés - A gazdasági teljesítmény mérése reálnövekedés: I q = V p T T T i q i V TB= i=1 N p T B i q i N i=1 és ezzel az árváltozás: I p = V p T B TB i q i V = i=1 B N p B B i q i és I v =I p I q szintén. A kétfajta meghatározás bár egyenértékű eredménye eltérő, azaz a pénz az értékének változása miatt nem ad egyértelmű választ a változásra. Az I p -t és az I p* -t is használják a közgazdászok. Az I p neve GDP-deflátor, az I p * neve CPI (Consumer Price Index), magyarul fogyasztói árindex. A két index nemcsak számításában tér el egymástól, hanem fogalmilag is. A GDP-deflátor az adott ország területén termelt áruk és szolgáltatások árát és mennyiségét használja (a GDP fogalmának megfelelően), míg a CPI a fogyasztott áruk és szolgáltatások árát és mennyiségét használja, beleértve az import javakét is. Példa: amely kicsit extrém a könnyebb érthetőségért. Egy ország a következő jószágokat termeli a megadott árakon (eft-ban): 2011 (bázis) 2013 (terv) termék ár menny. ár menny. hús (t) tej (m3) autó exportra (db) kávé import (t) GDP deflátor számítása: 2011 (bázis) 2013 (terv) termék ár menny ár menny pbqb ptqt pbqt.. hús (t) tej (m3) autó exportra (db) összesen I v 1,1242, I p 1, 0786, I q 1, 0423, ami a hétköznapi szóhasználatban azt jelenti, hogy a gazdaság reálteljesítménye (reál GDP-je) 4,23%-kal nőtt. CPI számítása: 2011 (bázis) 2013 (terv) termék ár menny. ár menny. pbqb ptqt ptqb hús (t) tej (m3) kávé import (t) összesen I v 1,1253, I * p 1, 0802, I q * 1, 0418, ami a hétköznapi szóhasználatban azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex 8,02%-kal nőtt. GDP n nom B T A fentiek alapján a nominális és reál GDP közötti összefüggés: GDP reál pi qi, tehát 2011-es GDP defl i 1 árakon számítva, a reál GDP = , ami eft bázisáron számított várható növekedést jelent. N i=1 Makroökonómia 14

15 Bevezetés - A gazdasági teljesítmény mérése Megjegyzés: az egyik és a másik módon számított érték között csak néhány tízezred az eltérés, ami nem látszik túl soknak. Azonban, ha Magyarország GDP-je milliárd forint, akkor például az Iq-k közötti 0,0005 eltérés 12,5 milliárd forintot jelent, ami nem elhanyagolható, főleg, ha belegondolunk, hány ember éves megélhetése lenne biztosítható belőle Az SNA mutatószámok Most, hogy már tisztában vagyunk vele, milyen módszerekkel mérhető a termelés, át kell tekinteni azt is, hogy mi az a termelés amit mérünk. A Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA, ENSZ-szabvány) tartalmazza a releváns mutatószámokat e tekintetben. A fent említett példa során a teljes kibocsátást használtuk: A teljes kibocsátás (Gross Output, GO) az ország minden termelőegysége kibocsátásának az értékösszege. A probléma a GO mutató használatával az, hogy halmozódást tartalmaz. Ezt a farmer-molnár-pék példával lehet illusztrálni: egy gazdaságban van egy farmer, aki 100 Ft értékű gabonát állít elő. Ezt felvásárolja a molnár, aki ebből 150 Ft értékű lisztet készít, amit elad a péknek, aki ebből 300 Ft értékű kenyeret süt. Ebben az esetben a gazdaság teljes kibocsátása: GO= =550 Ekkor azonban nem vesszük figyelembe azt, hogy a farmer termelése a molnár termelésének a bemenete, a molnárét pedig a pék használja fel. Amennyiben minket az érdekel, hogy mennyi értéket állítottak elő a nemzetgazdaságban, akkor le kell vonjuk a folyó termelőfelhasználást a teljes kibocsátásból, és egy új mutatószámot kapunk, ami a GDP. farmer termelése GDP= 100 molnár term. hozzáadott értéke pék termelésének hozzáadott értéke =300 Ebben az egyszerű példában jól megfigyelhető, hogy a GDP számításának mi a másik módja: csak a végső felhasználásra szánt termékek értékét adjuk össze (azaz azon termékekét, amelyek egy termelési folyamat bemenetei, amelyek nyersanyagot állítanak elő, nem adjuk hozzá a GDP értékéhez). Ebből adódik a GDP definíciója: A bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, GDP) az ország területén az adott évben előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. A GDPt háromféleképpen számíthatjuk. A definíció által kifejezett érték azt mutatja meg, hogy mennyi terméket lehet az országban elfogyasztani az adott évben (hiszen ennyi készült végső felhasználásra). A másik számítási mód (GO-halmozódás) viszont azt az összefüggést írja le, hogy az országban mennyi elsődleges jövedelem keletkezett (a farmer példában: a farmer 100 Ft-os, a molnár 50 Ft-os és a pék 150 Ft-os jövedelemre tett szert). A harmadik számítási mód pedig a különböző szereplők fogyasztásainak az összege. Elsődleges jövedelem mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak. Másodlagos vagy újraelosztott jövedelem, amikor az állam adószedéssel jövedelmet von el és újra elosztja (kormányzati kiadások, transzferek) a gazdaság szereplői között, megváltoztatva az eredeti elosztást. A bruttó hazai termék megmutatta, hogy mennyi új értéket állított elő a gazdaság, azonban nem vette figyelembe azt, hogy eközben mennyi vagyont vesztett el. Termelési folyamat közben ugyanis a gépek, berendezések elhasználódnak, ezeket pótolni kell. Ezen elhasználódást nevezzük Makroökonómia 15

16 Bevezetés - A gazdasági teljesítmény mérése amortizációnak, és ha nem az érdekel, hogy mennyi új értéket állított elő a gazdaság, hanem az, hogy mennyivel növekedett a gazdaság értéke, akkor az amortizációt le kell vonjuk a GDP-ből: A nettó hazai termék (Net Domestic Product, NDP) az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége, azaz a GDP-amortizáció. A gazdaság ilyen termelési módon való figyelembevétele azonban még mindig nem teljes. A definíciókban kulcsfontosságú volt, hogy a termelés az adott ország területén történt. Amennyiben figyelembe akarjuk venni a multinacionális vállalatok tevékenységét, ezt az értéket korrigálni kell egyrészt a belföldi gazdasági szereplők külföldi jövedelemszerzéseivel, másrészt pedig a külföldi gazdasági szereplők belföldi jövedelemszerzéseivel (azaz az ú.n. elsődleges jövedelemtranszferrel korrigálni kell a hazai mutatókat). Ennek eredménye lesz a GNI és NNI mutatópáros: A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) megmutatja az ország lakosai által realizált éves bruttó jövedelmet. A nettó nemzeti jövedelem (Net National Income, NNI) megmutatja az ország lakosai által realizált éves nettó jövedelmet; NNI=GNI-amortizáció. Az amortizáció még egy problémát takar: meg kell különböztetnünk a bruttó és nettó beruházást: I br =I ne +Am. Továbbá a beruházás valójában felhalmozást jelent. A felhalmozásnak három eleme van: a bruttó és nettó beruházás, valamint a készletváltozás. Amikor tervezünk, általában elhanyagoljuk a készletváltozást. Azonban, ha a tervezett és a ténylegesen megvalósuló jövedelmek eltérnek egymástól, akkor nem szándékolt készletváltozás keletkezik. Így, ha az emberek kevesebbet vásárolnak, mint amennyit terveztünk, akkor nem szándékolt készletnövekedés lesz, és ha többet, akkor nem szándékolt készletcsökkenés. A GDP és GNI kapcsolatát jól jellemezheti például a BMW esete. A BMW termelése a németországi GDP-t növeli, hiszen Németországban tevékenykedik. Mivel azonban a részvényeit amerikai nyugdíjalapok birtokolják, tőkejövedelme az amerikai GNI-t növeli. Hasonlóképpen a volt Matáv T-Com a magyar GDP-t duzzasztja monopolprofitjával, de a keletkezett profit a német GNI-t növeli. Az utolsó korrekció, amit figyelembe kell venni, az ú.n. másodlagos jövedelemtranszfer, amely alatt országok közötti, vissza nem térítendő jövedelemáramlásokat értünk. Így kapjuk meg a GNDI és NNDI mutatókat: A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income, GNDI) az ország állampolgárai által az adott évben felhasználható bruttó jövedelem. A nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Net National Disposable Income, NNDI) az ország állampolgárai által az adott évben felhasználható nettó jövedelem. Ide illő példa Albánia, ahol a GNDI a GNI több mint 130%-a, mert a külföldön dolgozó albánok az albán GDP egyharmadát meghaladó összeget küldenek haza minden évben. A különböző mutatók országok közti összehasonlításra alkalmatlanok, több szempontból is. A legnyilvánvalóbb az eltérő országméret: ahol többen vannak, ott többet is termelnek teljesen megegyező feltételek mellett is. Ezért szokás minden SNA mutatónak az egy főre jutó értékét is számolni. Makroökonómia 16

17 +-elsődleges jövedelemtranszfer Bevezetés - A gazdasági teljesítmény mérése Példa: Ha egy országban a teljes kibocsátás 5000, a folyó termelőfelhasználás 3000, az amortizáció 500, mennyi a NDP? Ha ezen ország vállalatai a szomszédos országokban 1500 jövedelemre tesznek szert, miközben a szomszédos ország vállalatai ezen országban 600 jövedelmet keresnek, akkor mennyi lesz a GNI? Külföldről 200 transzfert kapva, oda 700 transzfert juttatva mennyi az NNDI? GDP = GO - folyó termelő felhasználás: =2000 NDP = GDP - amortizáció: =1500 GNI = GDP +- elsődleges jövedelemtranszfer: =2900 NNI = GNI amortizáció=ndp +- elsődleges jövedelemtranszfer: = =2400 NNDI = NNI +- másodlagos jövedelemtranszfer: = A költségvetési deficit finanszírozása A körforgást bemutató modell alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk az állami költségvetés és a gazdaság kapcsolatát. Az állam mérlegegyenlegéből a megtakarítása: S Á =(T H +T V ) (G+TR H +TR V )=T (G+TR) Az államháztartás mérlege, az SÁ értéke lehet 0, ekkor egyensúlyi költségvetésről beszélünk. Elvileg ez az ideális állapot, mert ekkor az állam csak annyira avatkozik be a gazdaságba, amennyi fenntartásához, fejlesztési elképzelései megvalósításához szükséges. Ha pozitív az egyenleg, akkor szufficites a mérleg és feleslegesen von el adó vagy egyéb formában jövedelmet a gazdaság szereplőitől, csökkentve anyagi mozgásterüket. Ha negatív az egyenleg, tehát deficites a mérleg, akkor valahonnan fedeznie kell a hiányt. Ma ez a jellemző a gazdaságokra, ezért vizsgáljuk meg a deficit finanszírozásának lehetőségeit először zárt, háromszereplős gazdaságra. A fentiekben, a 4. ábra alatt már felírt elszivárgás, beáramlás egyenletet átalakítva kapjuk, hogy magánszektor nettó megtakarítása államháztartás hiánya I (S H +S V ) =T (G+TR) =S Á Ha T<(G+TR), akkor I<S is igaz kell legyen a mérlegelv miatt, tehát az állam a túlköltekezését csak a magánszféra megtakarításaiból tudja finanszírozni, ami viszont csökkenti a beruházásokat. Négyszereplős gazdaságra: NX I (S H +S V + S ) K =T (G+TR) =S Á magánszektor nettó megtakarítása ahol -SK = X IM = NX államháztartás hiánya GO 5. Ábra: Az SNA rendszer -folyó termelő felhasználás GDP -amortizáció NDP GNI -amortizáció NNI +-másodlagos jövedelemtranszfer +-elsődleges jövedelemtranszfer +-másodlagos jövedelemtranszfer GNDI -amortizáció NNDI Azaz a magánszektor nettó megtakarítása es a nettó export együtt kell, hogy fedezze az államháztartás hiányát. Makroökonómia 17

18 Bevezetés - A költségvetési deficit finanszírozása Például ha a magánszektor nettó megtakarítása 0 (jelenleg technikailag ez jellemzi a magyar lakosságot), és az államháztartás hiánya a GDP 8%-a, akkor a nettó export 8%-os kell legyen, hogy a gazdasági egyensúly fenntartható maradjon. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ikerdeficit esetében a lakosságnak kell megfinanszírozni a saját, és az állam túlköltését is. Ikerdeficit: az államháztartás és a külkereskedelmi mérleg egyszerre deficites. A jelenlegi Magyarországi helyzetet magas ikerdeficit és csekély magánmegtakarítás jellemzi. Makroökonómia 18

19 Árupiac - Árupiac 2. Árupiac 2.1. A makrogazdaság modellezése Az alapfogalmak megismerése után egy makromodellt fogunk felépíteni. Elindulva a legegyszerűbb kétszektoros modellből végül eljutunk a négyszektoros modellhez, a nyitott gazdaság modelljéhez. A gazdaság számos módon modellezhető. Mi ezek közül a keynesiánus modellt mutatjuk be először, amely rövid távú események leírására alkalmas (IS-LM modell), majd a hosszú távú viselkedés monetarista típusú modelljének bevezetése után (AS-AD modell) eljutunk a négyszereplős Mundell-Fleming modellig (IS-LM-BP), miközben megismerjük a gazdaság működését a lehető legegyszerűbb módon. A keynesiánus matematikai modellt John Hicks állította fel (amiért Nobel-díjjal jutalmazták). Keynes a már említett, 1936-ban kiadott művében nem használt matematikát, annak ellenére, hogy matematikus is volt. Ennek oka, hogy számára az egyik legfontosabb tényező, a várakozások hatását akkor még nem tudták matematikailag megfogalmazni. Hicks elegánsan elhanyagolta modelljében ezt a hatást ig tehát nem vált szét a mikro- és makroökonómia. A makrogazdaságot a neoklasszikus közgazdászok egyszerűen a piacok összességének tekintették. Számukra a piacok önmaguktól megtisztultak a túlkereslettől és túlkínálattól. Ezt a Say-törvény (ami inkább dogma, mint törvény) biztosította, amely kimondja, hogy minden kínálat megteremti a maga keresletét, tehát nincs elköltetlen pénz a gazdaságban. Ez a kínálatorientált közgazdaságtan. Még a munkapiacra is igaznak tartották ezt. Így csak az önkéntes munkanélküliség létét ismerték el. A pénzpiacra a mennyiségi pénzegyenletet alkalmazták, amely csak tranzakciós pénzkeresletet ismer. Keynes főbb újításai az addig uralkodó neoklasszikus modellhez képest a következők: a gazdaság kereslethiányos, ezért az állam még költségvetési hiány árán is többletkeresletet teremthet, ezzel száműzte a Say-dogmát; a kereslethiány következtében a munkát keresők nem biztos, hogy találnak munkát, így bevezette a kényszerű munkanélküliség fogalmát; bevezette a likviditás preferencia fogalmát, azaz a pénzkeresletet az emberek likvid pénz iránti igénye is befolyásolja, ezzel túllépett a mennyiségi pénzegyenlet korlátain; az elméletében hangsúlyozta a rövid időtáv szerepét, aminek a következménye, hogy az árszínvonalat állandónak tekintette; továbbá bevezette a várakozások fogalmát, amivel dinamizálta a statikus leírásmódot, azonban ennek a fogalomnak a korrekt matematikai leírása mind a mai napig nem sikerült. Modellünk építése során szinte folyamatosan kihasználjuk azt a matematikai tételt, hogy bármely görbe adott szakasza közelíthető lineáris függvénnyel. Ezért modelljeink csak a paraméter értékek viszonylag szűk tartományában értelmezhetők. Modellünk egy ún. egytermékes modell, azaz mindenre, fogyasztásra, beruházásra, az állam igényeinek kielégítésére, infrastruktúrára, stb. ugyanaz a termék felhasználható Makroökonómiai piacok Egy komplex rendszer modellezése során praktikus, ha a modellünket hierarchikusan építjük fel, és a nagy modell több kisebb, önállóan is értelmezhető modellből áll össze. A makroökonómiai Makroökonómia 19

20 Árupiac - A makrogazdaság modellezése modellek készítése során is ezt az elvet követjük; a teljes makromodellt szétbontjuk három almodellre: az árupiac, a pénzpiac és a munkapiac modelljére. Az árupiac azt mutatja meg, hogy a gazdaságban előállított termékekre és szolgáltatásokra mekkora kereslet mutatkozik, azaz mennyit lehet értékesíteni. A pénzpiac a pénzmennyiség alakulását mutatja meg a pénzpiaci instrumentumok figyelembevételével. A munkapiac a foglalkoztatás, és ezen keresztül a termelés kérdéseivel foglalkozik. Jelen fejezet az árupiaci összefüggéseket tárgyalja, a pénz- és munkapiacot később elemezzük. Már előre fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bár e rész-modellek önmagukban is értelmezhetők, megértésük mellett kulcsfontosságú az együttműködésük ismerete is. Erre a későbbiekben külön figyelmet fogunk fordítani Az árupiac szerepe A keynesiánus makromodellben az árupiac minden gazdasági tevékenység kezdőpontja, mivel a modell azzal a feltételezéssel él, hogy a gazdaságot a kereslet határozza meg. Ennek lényege, hogy a termelési oldalról azt feltételezi, hogy ott szabad kapacitás található, azaz a termelés problémamenetesen növelhető. Ebben az esetben a termelés szintjét az határozza meg, hogy mennyit lehet értékesíteni a piacon. Példa: amennyiben a világpiacon összesen harminc darab műsoros hangkazettát lehet eladni, hiába lenne kapacitás jóval több előállítására, a hangkazetták piacát a kereslet határozza meg. Ezt kivetítve egy egész országra: amennyiben csak X milliárd dollár értékű terméket akarnak vásárolni az ország lakosai, semmi értelme X+1 milliárd dollár értéket előállítani, hiszen az nem lesz eladható. Ezen prekoncepcióból kiindulva az árupiac szerepe kulcsfontosságú a gazdaságunkban: itt alakul ki az, hogy mekkora termékmennyiség értékesíthető A kétszektoros árupiac Visszagondolva a makrogazdasagi körforgás modellünkre, emlékezhetünk arra, hogy milyen szereplői vannak a makromodellünknek: háztartás, vállalat, állam es külföld. Az első fejezetek során vizsgálódásainkat zárt gazdaságokon végezzük, azaz a külföldet elhanyagoljuk, minden gazdasági kapcsolat csak belföldi szereplők közt fog lezajlani. Később ezt a szűkítést feloldjuk, addig azonban csak három szektorral kell foglalkozzunk. Az inkrementális modellépítésnek megfelelően először felépítjük a kétszektoros árupiac modelljét, amely csak a háztartást és a vállalatot tartalmazza, majd ezt bővítjük ki a kormányzati szektorral. A kétszektoros modellben természetszerűleg csak a két jelen levő szereplő akarhat termékeket illetve szolgáltatásokat vásárolni, igy a teljes árupiaci kereslet értéke meg fog egyezni a háztartás es a vállalat áru- illetve tényezőpiaci keresletével. Amint azt már a körforgás modelljében is láttuk, a háztartás árupiaci kereslete a fogyasztás, míg a vállalaté a beruházás. A fokozatosan felépülő modellünknek van egy szigorú kötöttsége. Minden benne szereplő jövedelem reálértéken szerepel, még a pénz is. Így valójában egy barter gazdaságot fogunk leírni, amelyben árut cserélnek árura, tehát a nominális pénznek a cserék lebonyolításában nincs szerepe. Ezt nevezik klasszikus dichotómiának, ami a reál- és nominális változók elméleti szétválasztását jelenti Fogyasztás és megtakaritás Először vizsgáljuk meg, mit tudunk a fogyasztásról. Valójában a közgazdaságtan nem rendelkezik általános fogyasztási modellel. A fogyasztást a jövedelemhez köti, amelynek leírására számtalan modell létezik. Ezek mindegyike a jövedelemszerzés egy-egy motívumát emeli ki, de általános Makroökonómia 20

1. Bevezetés. 1.1. A makroökonóma

1. Bevezetés. 1.1. A makroökonóma 1. Bevezetés A Makroökonómia tárgya. Mikróból a makró felé. Aggregálás: hogyan, miért? Makrogazdasági szereplők, intézmények. Nominális és reálfolyamatok. 1.1. A makroökonóma A makroökonómia nem egyénekkel,

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Makroökonómia Gyakorló feladatok Makroökonómia Gyakorló feladatok I. Gazdasági körforgás és a nemzetgazdaság teljesítményének mérése 1. Egy gazdaságban 5 terméket termelnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az 5 termék két egymást követő

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia Közgazdaságtan Tanszék NÉV: Neptun kód:. KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia M I/1a Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S)

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S) 1. Mutassa be a makroökonómia alapösszefüggéseit, a mikro- és makroökonómia közötti különbségeket, a makroökonómia alapfogalmait, szerepl it, céljait, eszközeit! A mikroökonómia és a makroökonómia a gazdaság

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Gazdasági informatikus hallgatók részére GTGKG112BGI Gazdaságelméleti Intézet, 2014. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepe

Az állam gazdasági szerepe Az állam gazdasági szerepe Az állam feladatai 1. Stabilizációs feladatok 2. Elosztási feladatok 3. Allokációs feladatok 1. Stabilizációs feladatok Stabilizációs funkció: államnak (kormánynak) meg kell

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék. Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára

Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék. Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára 1 Tartalomjegyzék 1. A makroökonómia tudománya 3 2. A makroökonómia

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Makroökonómia feladatgyűjtemény

Makroökonómia feladatgyűjtemény Fekete Dóra Makroökonómia feladatgyűjtemény 1/ 101 TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET: A MAKROÖKONÓMIA ALAÖSSZEFÜGGÉSEI... 5 I. Szöveges feladatok... 5 Feleletválasztás... 5 Igaz - hamis... 6 Kiegészítés... 7

Részletesebben

MUNKAANYAG. Speigelné Szabó Margit. A makroökonómia alapfogalmai. A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok

MUNKAANYAG. Speigelné Szabó Margit. A makroökonómia alapfogalmai. A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok Speigelné Szabó Margit A makroökonómia alapfogalmai A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok A követelménymodul száma: 1968-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-50 MAKROÖKOMÓMIA

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Csongrádi Gyöngyi Kiss Gabriella Dr. Nagy András Elérhetőség Hivatalos honlap http://www.bgf.hu/pszk /szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Mintapéldák és gyakorló feladatok

Mintapéldák és gyakorló feladatok Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1.

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 5. előadás Érték-, ár-, és volumenindexek http://uni-obuda.hu/users/koczyl/gazdasagstatisztika.htm Kóczy Á. László KGK-VMI Az indexszám fogalma Gazdasági elemzésben fontos

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: Közgazdaságtan alapjai NEPTUN kód: GTGKG600-GBL

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2011. május 23. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2011. május 23. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben