Helyi Esélyegyenlőségi Program. FÓT Város Önkormányzata. Fót, június

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program FÓT Város Önkormányzata Fót, június 1

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Az intézkedési területek részletes kifejtése Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fót Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, 1 valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A fővárossal határos Fót középkori eredetű település. Első írásos említése 1353-ból származik. Fót lakossága évszázadokon keresztül paraszti életet élt. Különböző földbirtokosok váltották egymást, majd 1808-ban a nagykárolyi Károlyi család vette meg a fóti uradalmat. Elsősorban Gróf Károlyi István játszott meghatározó szerepet Fót életében. Megépíttette Ybl Miklós tervei alapján a híres római katolikus templomot, szintén Ybl Miklóssal alakította ki a kétemeletes klasszicista stílusú kastélyt értékes berendezéssel. A kastély körül 50 hektáros angol kertet alakított ki. Gróf Károlyi István kastélyában és Fáy András borházában találkoztak a kor nagyjai, írók, politikusok, művészek. Károlyi István a fiaival együtt részt vett az es forradalom és szabadságharcban. A Károlyi család számos iskolát, szociális intézményt alapított Fóton és Újpesten, mindemellett a település gazdasági és kulturális életét is felvirágoztatta. Szociális érzékenységüket bizonyítja, hogy több leánynevelő intézetet, aggok házát, kórházat, tanácsadó irodát hoztak létre. Károlyi Lászlóné külön falut alapított kis családi házakkal az első világháborús hadiözvegyeknek és hadirokkantaknak. A fóti Somlyó domboldalán áll a Fáy présház, amely reformkori emlékhely, Vörösmarty, Deák, Jedlik Ányos, Kossuth és számos művész látogatta. Jelenleg festői panorámájával vonzó vendéglőként funkcionál. A XIX. század második felében a fóti gazdák is megerősödtek, termékeiket fuvarozták a fővárosba és számos vidéki városba. A XX. században a főváros közelségének és az iparosodásnak köszönhetően polgárosodott az életforma, egyre többen jártak Budapestre dolgozni ban Fóthoz 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 csatolták a korábban Dunakeszihez tartozó Kisalagot. A lakosság száma a hetvenes évektől ugrásszerűen növekedett, először nagyközség, majd 2004-ben a települést várossá nyilvánították. Jelenleg közel fő él Fóton, új lakónegyedek épültek az elmúlt évek során. Öt óvoda, öt általános iskola, két középiskola és zeneiskola is működik a városban. Katolikus, református, evangélikus és baptista gyülekezet jellemzi egyházi életét. A szociális alapellátást az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény (ESZEI) végzi, melynek tagintézményei a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat, a Területi Gondozási Központ, valamint a Védőnői Szolgálat. Alapítvány által működik az Oltalom Idősek Átmeneti Otthona. Fóton a Károlyi uradalom területén, a település szívében, de tőle elkülönülve működik a Károlyi István Gyermekközpont régi nevén, a Fóti Gyermekváros, amely 1957-ben jött létre az állami gondoskodásba kerülő gyermekek gondozására, nevelésére. Az 1990-es évek elején elkezdődött a lakásotthonos, családias szerkezetű, a gondozottak egyéni szükségleteihez igazodó ellátás feltételeinek és gyakorlatának kialakítása. Az átalakítási folyamatában végső célként egy alapjaiban humanisztikus, család és gyermekközpontú, szükségletorientált gyermekvédelmi szakellátás kialakítása volt a cél. A Gyermekközpont átszervezését követően az alábbi feladatokat látja el: Kísérő Nélküli (menekült, migráns) Kiskorúak Gyermekotthona: óta a BÁH bicskei Menekülteket Befogadó Állomásáról a fóti Károlyi István Gyermekközpontban kerültek elhelyezésre a hazánkban menedékkérő, illetve valamely nemzetközi-, vagy honi védelmi státusszal rendelkező kiskorúak, fiatalok és fiatal felnőttek. Különleges gyermekotthoni ellátás: az intézményben élő mozgássérült gyermekek egy része szomatopedagógia-, más része konduktív pedagógiai fejlesztésben részesül, átlagosan 24 gyermeket látnak el. Speciális gyermekotthoni ellátás: az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, amely 2010-ben került átadásra. A gyermekvédelmi szakellátásban élő súlyos pszichés zavarokkal küzdő, speciális szükségletű gyermekek részére egy korszerű speciális gyermekotthon került kialakításra, részt vállalva ezzel az ezredfordulót követő gyermekvédelmi problémák megoldásában. Az intézmény 32 fő súlyos pszichés zavarral küzdő gyermeket fogad be. Fót környéke teljesen kiépült, bevásárló központok és autópályák övezik a települést. Közlekedése kiváló. Fót Város további fejlődését a kereskedelmi szolgáltatások és a turisztikai vonzerők hatékonyabb kihasználása biztosíthatja. Értékeink, küldetésünk A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja, hogy Fót olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett hátrányos 4

5 megkülönböztetés Fót városban senkit ne érjen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzete miatt. Továbbá célunk a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő fóti állampolgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül: Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A megfelelő pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása a társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a fóti állampolgárok életminőségének javításához. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működtetésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: a társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni a rászabott feladatot, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. 5

6 Méltányosság és rugalmas ellátás: a megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fót Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Fót Város Önkormányzatának az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő hatályos rendeletei: 2/2011. (II.14.) Gyermekvédelem helyi rendszere 7/2011. ((III.3.) Az önkormányzati intézményekben igénybevett gyermek- és diákétkeztetési térítési díjak, továbbá az önkormányzati személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának szabályozásáról 23/2011. (IX.16.) Adósságkezelési szolgáltatásról 34/2011. (XI.25.) Fót Város területén mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeiről 27/2012. (X.1.) Az ingatlanon belül csatorna-rákötéseknek a szociális rászorultság elvén való támogatása 7

8 16/2013. ( V.1.) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól 26/2000. (XII.8.) A helyi közművelődésről 2/1996. (I.24.) Lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról 2. Stratégiai környezet bemutatása Fót Város helyi esélyegyenlőségi programjának helyzetelemzése, valamint intézkedési tervei szervesen illeszkednek az európai, a nemzeti, valamint a fóti helyi stratégiai koncepciókhoz, programokhoz. A HEP rendelkezéseit ezen koncepciók és stratégiák elveivel és rendelkezéseivel együtt kell értelmezni és alkalmazni Kapcsolódás az európai koncepcióval EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A pénzügyi válság globális hatásai rámutattak arra, hogy Európa csak összefogással lábalhat ki ebből a helyzetből. Öt területen foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem tűztek ki megvalósítandó, mérhető uniós célokat. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet barátibb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban az iskolákból kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénység kockázatának kitett lakosok száma. A fogyatékos személyek teljes körű gazdasági és társadalmi részvétele ugyancsak fontos az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljainak teljesüléséhez. Európai fogyatékosságügyi stratégia : megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt E stratégia átfogó célkitűzése az, hogy erősítse a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban, különösen az egységes piac keretében. Az Európai Unióban (EU) minden hatodik ember fogyatékossággal él; a fogyatékosság az enyhétől a súlyosig terjedhet, és mintegy 80 millió embert érint, akik (gyakran) nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalom és a gazdaság életében a környezet és viselkedésbeli akadályok miatt. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 %-kal magasabb az 8

9 átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható. E stratégia az akadályok megszüntetésére összpontosít. Nyolc fő fellépési területet jelölt ki: akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészség és külső fellépés Kapcsolódás a nemzeti stratégiai koncepciókkal és programokkal Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák - ( ) A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia A Kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A Stratégia átfogó célja: az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. Horizontális célja: az esélyegyenlőség elősegítése Ifjúsági csoportok és ifjak kirekesztettségének és kisodródásának megakadályozása. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény Az egyezmény célja: valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. Idősügyi Nemzeti Stratégia Célja: olyan szemlélet kialakítása, amellyel biztosítható és növelhető az időskor presztízse és az idős emberek iránti szolidaritás. Az időskorra történő felkészülés és az aktív társadalmi részvétel igényének erősítése Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi Terv Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata 9

10 Fót Város Önkormányzatának feladat-ellátási, nevelési-oktatási intézményhálózat-működtetési és középtávú fejlesztési (intézkedési) terve A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Program A Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulás a közigazgatás átszervezése során, a járási hivatalok létrejöttével 2013-ban átalakul. A Program az alábbi szerint mutatja be a Kistérség településeit A kistérség földrajzi elhelyezkedése: a négy települést felölelő Dunakeszi Kistérség a Közép-Magyarországi Régió területén helyezkedik el. Dunakeszi Kistérség egésze a Budapesti Agglomeráció legkisebb településegyüttese. Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Budapesttől 15 kilométerre a pesti síkságon terül el. Területe hektár. Lakóinak száma fő, melynek 92,2% magyar nemzetiségű. Dunakeszit és Alagot 1950 elején egyesítették. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés áprilisában lett város. A rendszerváltás gazdasági változása Dunakeszin is éreztette hatását. Az ipari vállalatok egy része átalakult, némelyeket felszámoltak. Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, a földhivatali kirendeltség is körzetközponti feladatokat lát el. A településen cigány, lengyel és német nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult ( adat). Fót Pest megye északi részén, az új 2-es és az M3-as út torkolatában, Budapesttől 17 km-re fekvő város. Területe hektár. A lakosság száma fő, mely az elmúlt 40 évben csaknem megkétszereződött. Fót hagyományosan mezőgazdasági település volt. A rendszerváltás előtti településkategóriák besorolása alapján a településnek nem volt módja számottevő helyi foglalkoztatási bázist létrehozni, mivel a fóti munkaerő a fővárosi igények kielégítésére szolgált. A rendszerváltást követően több iparterület alakult ki és a lezajlott gazdasági folyamatok következtében több korszerű üzem létesült. A településen Kisebbségi Önkormányzat nem alakult ( adat). Göd a Duna bal partján Budapest és Vác között helyezkedik el, a fővárostól 24 km-re. A város közigazgatási határvonalát Sződ, Sződliget, Csomád, Dunakeszi közigazgatási határa és a Duna alkotja. Területe hektár. Állandó lakosainak száma fő, üdülőnépessége mintegy 4500 fő. A településen élők 90,1%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. Vonzáskörzetéhez tartozó községek: Sződ, Sződliget, Csomád, Horány, Surány. Göd térségi szerepét elsősorban természeti adottságai, jó megközelíthetősége, intézményei és kedvező infrastrukturális adottságai adják. A várost elsősorban az üdülést, turizmust 10

11 szolgáló létesítményei emelik ki más hasonló települések közül, idegenforgalmi vonzása egész Pest megyére kiterjed. A településen szerb nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult ( adat). Mogyoród Budapesttől 18 km-re található az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság mély völgyeinek egyikében. Területe hektár. A lakosság száma fő, mely az elmúlt években jelentősen emelkedett. A településen 2006-ban cigány nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult, mely év első negyedévében feloszlott. A település természeti adottságai miatt Mogyoród kiválóan alkalmas kisebb kirándulásokra, sétákra, télen szánkózásra. A táj nemcsak szépségével, hanem karakteres boraival és a környéken egyedi pincesorával is elcsábítja az ide látogatót. Kiemelt jelentőségű program a Forma-1-es Magyar Nagydíj, mely a technikai sportok kedvelőinek százezreit vonzza minden évben a településre A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása a) A település demográfiai mutatóinak, szociális jellemzőinek, ellátási szükségleteinek bemutatása számú táblázat - Népességszám alakulása Év Fő számú táblázat - A népesség korcsoportok szerinti bontásban Év X Összesen A táblázatokból látható, hogy Fót Város lakosságának a száma folyamatosan emelkedik, hamarosan eléri a főt számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % 11

12 Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy az állandó népesség férfi-nő aránya 65 éves korig kiegyenlített. 65 év felett a nők aránya emelkedik, ami jelzi a férfiak rövidebb életkorát számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek n.a. n.a. 542 n.a. n.a éves % 51% éves % 53% éves % 51% éves % 47% 65 év feletti % 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,9% ,0% ,6% ,2% ,3% ,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Településünkön a lakónépesség száma évek óta növekvő tendenciát mutat. A majd főt elérő lakosságban a férfiak és a nők aránya kiegyenlített, a gyermekek száma az országos átlaghoz képest magas, vagyis Fóton fiatalos a népességszerkezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy az öregedési index évek óta növekszik, tehát fokozatosan csökken a gyermekszám és növekszik az időskorúak száma a településen. Ez a növekedési arány felhívja a figyelmet ennek a korosztálynak, elsősorban az egyedülálló, alacsony nyugdíjjal rendelkező, rossz egyészségi állapotú időseknek a problémáira számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 12

13 A fenti táblázat adataiból arra lehet következtetni, hogy településünk vonzereje csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008-ban 300 körüli volt a településre költözők száma, addig 2011-ben már 100 alatti számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás is a már fent említett öregedő társadalom problémáját vetíti elénk. A vizsgált időszakban a 2010-es év volt a legnegatívabb. Azóta javult a helyzet ezen a téren, de mind az élveszületések, mind a halálozások értéke alacsony, így a természetes fogyás is megfigyelhető. 13

14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Az átfogó célok az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival szinkronban a következők: - A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre - A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása - A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítés /Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia/ A létminimum értékét hazánkban a KSH teszi közzé minden évben 1991 óta. A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelt. A létminimum kiszámításának vannak nemzetközileg is elismert módszerei, amelyek közül hazánkban az un. normatív számítást használják. A számítás nem máson alapszik, mint az élelmiszer-fogyasztás aktuális értékének alapulvételén. A KSH a számításaihoz az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár tartalmának a figyelembe vételével végzi el. Ennek tartalma olyan szintű szükséglet kielégítését jelenti, ami társadalmilag még elfogadható. Tehát a mélyszegénység, az alultápláltság szintje ez alatt van. A létminimum összege minden évben változik évre kivetítve 93 ezer Ft 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 124 1,9% 267 2,0% ,4% 236 3,5% 463 3,4% ,8% 280 4,1% 539 4,0% ,8% 225 3,3% 481 3,5% n.a. 0,0% n.a. 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 Településünkön a nyilvántartott álláskeresők száma az országos adathoz képest jóval alacsonyabb, míg február áprilisban a munkanélküliségi ráta 11,0%, addig Fóton 3,5% körül mozog számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő n.a. fő n.a. % 2,2% 2,4% 1,7% 1,0% fő n.a. % 10,1% 10,8% 8,2% 11,4% fő n.a. % 14,2% 12,3% 12,6% 10,2% fő n.a. % 15,0% 15,3% 17,4% 15,4% fő n.a. % 15,4% 12,1% 13,7% 15,2% fő n.a. % 10,1% 11,7% 13,7% 16,2% fő n.a. % 8,2% 12,7% 13,4% 12,1% fő n.a. % 13,5% 10,4% 9,8% 8,9% fő n.a. % 11,2% 12,1% 8,9% 9,1% fő n.a. % 0,0% 0,2% 0,6% 0,4% A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti bontásban szignifikáns különbség nem állapítható meg. A fiatalabb korosztály azonban kevésbé jelenik meg, mivel középiskolai tanulmányokat folytat. Az idősebb korosztály (61 év feletti) az alacsonyabb nyugdíjkorhatár, valamint a különböző korkedvezményes nyugdíjazás miatt szintén nem jelenik meg meghatározó módon számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,9% 38,7% 39,3% ,5% 47,9% 48,2% ,3% 56,1% 54,7% ,3% 48,0% 47,6% 2012 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 A táblázat adataiból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közel 50%-a fél évnél hosszabb ideig munkanélküli. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen év végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 534 7,8% 442 6,8% n.a. n.a. n.a ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,7% 58 21,7% ,5% ,9% 99 21,4% ,8% ,2% ,9% ,9% ,8% ,4% ,8% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nyilvántartott álláskeresők köréből a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek aránya 75% körül mozog, a nyolc általános osztályt végzettek aránya 24%-os számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők Év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 16

17 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában Év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A fenti két táblázat arra mutat rá, hogy Fóton nem folyik felnőttoktatás, így az iskolázatlan lakosok kénytelenek a környező településeken igénybe venni ezt a szolgáltatást. c) Közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,1 % n.a. n.a ,4 % n.a. n.a ,5 % n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai A közfoglalkoztatottak száma az évek során folyamatosan növekszik, ugyanakkor az aktív korú lakossághoz képest aránya nem meghatározó. Ez arra mutat rá, hogy egyéb munkalehetőségekre is mód nyílik az aktív korú lakosság számára. d) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.: közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok) Helyi potenciális munkalehetőség a termelői piac kialakítása, amely elsősorban a mezőgazdaságból élők (őstermelők), illetve vállalkozók megélhetését segítheti elő. A főváros közeleségéből adódóan több lehetőség nyílik munkavállalásra, illetve a környékbeli bevásárló központok is növelik a foglalkoztatottak számát. 17

18 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés vonat autóbusz járatok átlagos Kerékpár elérhetőség járatpárok átlagos átlagos átlagos utazási úton való átlagos ideje száma utazási idő utazási idő száma idő megközelí autóval munkanapokon autóbusszal kerékpáron munkana vonattal thetőség pokon Legközelebbi centrum Megyeszékhely Főváros Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A fóti közlekedés megfelelő. Könnyen, több, különböző tömegközlekedési eszközzel is (pl.: vonat, busz) elérhető a főváros. Részben a tömegközlekedési eszközzel, részben a személygépkocsival könnyen elérhetővé válnak a környékbeli, elsősorban a fővárosi munkahelyek, mely tényező javítja a foglalkoztatottság arányát. e) Fiatalok foglalkoztatottságát és az oktatásból a munkaerő-piacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 6 0,4% 11 0,4% ,6% 9 0,6% 17 0,6% ,5% 9 0,6% 16 0,6% ,6% 13 0,9% 21 0,7% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n. a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból megállapítható, hogy a pályakezdők körében minimális az álláskeresők száma, ennek valószínűsíthető oka részben a külföldi munkavállalás lehetősége, részben pedig a már fent említett alacsony regisztrációs hajlam. A és a sz. táblázatokból leolvasható, hogy Fóton felnőttoktatási képzésben résztvevők száma nulla, mivel a településen nem működik felnőttoktatással foglalkozó intézmények. A felsőoktatási intézmények a főváros közelsége miatt könnyen elérhetőek a fóti fiatalok számára. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl.: felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 18

19 Munkaügyi Hivatal: helyi szinten nem működik, Vácon lehet hozzáférni a szolgáltatáshoz Fóton Foglalkoztatási Információs Pont működik a Családsegítő Szolgálat keretein belül (munkavállalási tanácsadás, Internetes álláskeresés i szolgáltatás) g) Mélyszegénységben élők és romák és települési, önkormányzati, saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat által alapított Fóti Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. számos, mélyszegénységben élő munkavállalót alkalmaz közfoglalkoztatottként. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fót város tekintetében semmilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a foglalkoztatás területén történt e hátrányos megkülönböztetés Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,3% ,4% ,5% ,4% ,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,4% ,2% ,1% ,8% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19

20 A fenti két táblázatból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők létszámához képest alacsony azoknak a száma, akik valamilyen álláskeresési támogatásban részesülnek. Kérdéses, hogy milyen forrásból fedezik napi megélhetésüket a támogatásból kimaradt vagy nem regisztrált munkanélküliek számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális Foglalkoztatást helyettesítő segélyben támogatás (álláskeresési részesülők támogatás) év fő évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,28 n.a. n.a. 0 n.a ,08 27 n.a. 0 n.a ,12 45 n.a. 0 n.a ,20 n.a. n.a. 0 n.a ,21 n.a. n.a. 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A rendszeres szociális segélyben, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma minimális az aktív korú lakossághoz képest. A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére a helyi önkormányzat által nyújtott támogatás. A rendszeres szociális segély alapvető fontosságú jellemzője, hogy a megélhetéshez nyújtott pénzbeli segély mellé szolgáltatásokat is hozzárendel. Ennek elsősorban az a célja, hogy a minimális biztonságot nyújtó segély mellett a munkanélküli igénybe vevők a passzivitásból, az inaktív helyzetből megfelelő szakmai segítséggel tovább tudjanak lépni, és több esélyük legyen a munkaerőpiac valamelyik szegmensébe bekapcsolódni. Ezt a szolgáltatást Fóton a Családsegítő Szolgálat biztosítja a segélyben részesülők számára Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 20