Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Tőzsde Pénzintézetek Szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Tőzsde Pénzintézetek Szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Tőzsde Pénzintézetek Szakirány CSALÁDTÁMOGATÁSI POLITIKA MAGYARORSZÁGON Változások 1998 és 2006 között Budapest 2006 Készítette: Dorkota Mariann

2 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés... 3 I. Történeti áttekintés... 5 II. Milyen a méltányos elosztás, mit értünk egyenlőség alatt? III. A családok támogatásának formái: fogalmi meghatározások IV. A családtámogatások jogi szabályozásának változásai 1998 és 2006 között. 23 V. Mi történt a családok támogatásával 1998 és 2006 között? VI. Összegzés Hivatkozott és felhasznált irodalom

3 Bevezetés Ez a dolgozat az 1998 és 2006 közötti családtámogatási politikákról szól. Diplomamunkámnak azért választottam a címben megadott téma feldolgozását, mivel mind mostani, mind az ezt megelőző tanulmányaimmal egybevág. Aktualitását a os választások hevében kibontakozott számháború adja: a dolgozat fő célja annak vizsgálata, hogy az elemezendő időszakban kik, hogyan, és menny pénzt fordítottak az állami költségvetésből családtámogatási célokra. Így nem csupán az elosztott pénz mennyiségéről, hanem az adott kormány gazdaságfilozófiájáról is képet kaphatunk, hiszen nem csupán a költségvetés állapota, és a hatalmi motiváció, hanem a döntéshozók világnézete, ideológiai elkötelezettsége is az, ami a háttérben meghúzódva az elosztáspolitikai cselekvéseket motiválja. Az első fejezetben történeti áttekintés keretében röviden bemutatom az állami szerepvállalás megjelenését, kialakulását, változásait napjainkig, majd rátérek az ehhez kapcsolódó jelenlegi ideológiai irányzatok elmúlt évtizedekben, és máig is tartó vitájára az állami szerepvállalás nagyságáról, az állami beavatkozás és a piaci érdekek érvényre juttatásának arányáról. A második fejezet, az elsőnek mintegy folytatásaként azt mutatja be, miféle egymással versengő felfogások létezhetnek a méltányos elosztásról. Ennek kapcsán röviden beazonosítom és jellemzem a vélekedések hátterében meghúzódó gazdaságfilozófiákat. A dolgozat következő részében sorra veszem a rendszerváltás utáni családtámogatások formáit, majd azt követően a negyedik fejezetben a vizsgálandó időszakban évről évre követem nyomon a juttatásokat érintő fontosabb jogszabályi változtatásokat. Az ötödik fejezetben, mintegy az eddig írottakat ötvözve kitérek az 1998 és 2006 közötti időszakban történt változtatások hátterében lévő fölfogásokra, gazdaságpolitikai elgondolásokra, és arra, ahogyan ez a családok különféle csoportjait érintette. Ebben a fejezetben mutatom be a Gyurcsány-kormány idején kidolgozott 100 lépés program családtámogatással kapcsolatos intézkedéseit, és az ennek nyomán kibontakozott vitát is. 3

4 Természetesen az elosztással kapcsolatos döntéseket nem csupán a döntéshozók világképe határozza meg, hanem a rendelkezésre álló pénz mennyisége is, valamint, hogy a négy éves kormányzati ciklusnak éppen hányadik événél tartunk. A bőség időszakában könnyű osztani, és megszorító intézkedéseket általában nem közvetlenül a választások előtt, hanem utána szoktak hozni. Várhatóan tehát ezek a tényezők is befolyást fognak gyakorolni a közeli jövő családpolitikájára, és nem kizárólag az, ahogyan a hatalomban lévő politikusok szemlélik a világot. 4

5 I. Történeti áttekintés Ebben a fejezetben röviden be lesz mutatva, miért vált szükségessé az állam részéről egyre több olyan szerep fölvállalása, amelyet a közösség a koncentrált hatalom beavatkozása nélkül évszázadokon keresztül el tudott látni. E kis történelmi áttekintés az elmúlt három- négyszáz évet fogja felölelni, melynek során vázlatosan, érintőlegesen tekintem át az állami szerepkörök folyamatos bővülését. A fejezet második része mintegy az előző rész folytatásaként röviden bemutatja a régebbi és újabb keletű gazdaságfilozófiák között folyó vitát, mely egyebek között az állam nagyságáról, az állami szerepvállalás mértékéről szól. E diskurzus során a szociálpolitika is a viták kereszttüzébe kerül, hiszen az állam szerepének újragondolásakor ismét meg kell határoznunk szociálpolitikánk célját, át kell vizsgálni, mihez szabjuk azt. Ennek áttekintésekor két modell kerül bemutatásra, a piaci és a politikai társadalomé. E két modell azért is érdekemel figyelmet, mert mindkettőben mást jelent a közérdek, ezért más elváráshoz igazodik a szociálpolitika.a piacon a közérdek, s így szociálpolitikánk igazodik a kívánalmakhoz, lehetőségekhez, melyeket a piac diktál, a politikai társadalomban pedig a közérdek, s így szociálpolitikánk, családpolitikánk önmagáért való jó, melynek célja a közösségnek, mint egységes egésznek a jólléte. (Stone, 2001) Bár az adott közösségek mindig, mindenhol, minden időben valamilyen módon igyekeztek gondoskodni a közöttük lévő kiszolgáltatottabb, szegényebb személyekről, a rászorulókról, az állam azonban csak az elmúlt három- négyszáz évben kezdett fokozatosan szerepet vállalni ezen a területen. A középkorban az állami funkciók közé a külügy, a hadügy, a rendészet tartozott, melyek az állam külső és belső biztonságához kapcsolódtak, ezen kívül a törvényhozás, a bűnüldözés, és az igazságszolgáltatás. A gazdaság működtetése szempontjából igen fontos funkció volt a pénzverés is, amely így az előbbiek ellátásához szükséges másik feladatot, az adószedést is megkönnyítette. Ide szokás továbbá sorolni a víz- és az útügyet is. Ezek az állam regális funkcióinak. A kapitalizmus előretörésével növekedett az állami szerepvállalás is, és az állam fokozatosan fölvállalta a modern kori funkciókat, melyek az előzőleg említett regális funkciókon túl magukba foglalják az oktatással, egészségüggyel, a gazdasággal és a 5

6 szociálpolitikával kapcsolatos feladatköröket, amelyeket itt és most csupán a teljesség igénye nélkül soroltunk föl. (Kende, 1999) A modern kori állami szerepvállalás első évszázadait főként a szegénypolitika jellemezte. Az 1860-as években kezdett az állam szerepvállalása a munkásságra is kiterjedni, és gyakorlatilag a második világháború után vált általánossá, mindenkire kiterjedő állami feladattá az adott közösség tagjairól való gondoskodás. Az 1700-as években ugrásszerűen elkezdett növekedni a népesség. Ez köszönhető a kapitalizmusnak is, hiszen ennek következtében növekedtek az elfogyasztható javak. Hosszabbodott az emberek életkora, javultak a halálozási arányok. Az ipari fejlődés, a gyárak sokasodása következtében egyre többen költöztek a falvakból a városokba. Így nagyobb közösségek jöttek létre, nagyobb embertömegek éltek együtt mint az iparosodás, kapitalizáció előtt. Egy kisebb közösség, például egy középkori falu közössége az egymásról való gondoskodást még meg tudta oldani állami szerepvállalás nélkül. Viszont minél nagyobb lett az adott közösség, annál inkább igényelte a központosított állami szerepvállalást. A bürokratikus államhoz való igazodás azonban megkövetelt bizonyos alapszintű ismereteket, mint például az írás és az olvasás. Így vált az alapszintű oktatás állami feladattá. (Ágh, 1999) A munkásság tömeges megjelenése életre hívta a gyári törvényeket, amely kezdetben a gyermekeket és a nőket védte. Ezen a törvények tárgyköre fokozatosan szélesedett ki, majd az ezernyolcszázas évek végétől elkezdve folyamatosan terjedt el a társadalombiztosítás. (Ferge, 2000) A történetnek azonban csak egyik oldalát jelentik az eddig említettek, másik fele, hogy mindig és minden közösségben voltak, vannak, és lesznek szegények és gazdagok, olyanok, akik fényűzésben élnek és olyanok, akik nyomorban. Vagyis az anyagi javakhoz való hozzáférés egyenlőtlen, a társadalmi viszonyok differenciáltak. Az európai modernitás előtt az úgynevezett evangéliumi szegénység tanítása igyekezett elfogadtatni a nélkülözőkkel helyzetüket. A tanítás lényege az volt, hogyha valaki itt a földön nyomorban él, a túlvilágon majd kompenzálva lesz földi szenvedéseiért. Ez a felfogás gyakorlatilag erénnyé tette a szegénységet, elfogadhatóvá a szenvedést. A felvilágosodás által, ahogyan az egyház uralma megroggyant, ez a katolikus tanítás is megkérdőjeleződött. A kapitalizmus előretörésével tömegek özönlöttek a városokba, és ezeken a helyeken a szegénység is tömegessé vált, és jobban szem elé került. Ez egyrészt zavarta a jobb módú, ám szociálisan valamelyest érzékeny lelkeket (az ember 6

7 kevésbé tud boldog lenni, ha látja más nyomorát), másrészt ezek a nyomorban élő tömegek a szegénységről szóló vallásos tanítás térvesztése miatt veszélyessé is váltak. Történtek ugyan magánkezdeményezések, a gazdagabbak néha jótékonykodtak, de ez nem volt sem rendszeres, sem jellemző. Az ilyenfajta gondoskodás mértéke nem volt elegendő arra, hogy biztonságossá tegye az együttélést a társadalom számkivetettjeivel. Megoldást egyedül az állam tudott kínálni. Másrészt a városokban tömegessé váló nyomor egészségügyi kockázatokat is hordozott magában, szükségessé vált a közegészségügy, csatornázás, stb. kialakítás és ezek megvalósításának finanszírozása szintén az államra hárult. (Ferge, 2000) A bérmunkásság megjelenése is magával hozott új problémákat: mi történik betegség, baleset, öregség esetén? Hiszen ezek bekövetkezte az érintettek esetén szintén nyomorhoz vezethet, amely tömegessé válhat. A válasz a fentebb már említett társadalombiztosítás, amely az államnak ismét egy újfajta szerepvállalását jelentette. A lassan szélesedő állami funkciók színvonala fokozatosan emelkedett, és a második világháború után megjelent Európában a jóléti állam. A hetvenes nyolcvanas években azonban mind többen kezdtek beszélni a jóléti állam válságáról. A jóléti állammal kapcsolatos stabilnak hitt konszenzus némileg megrendült. A liberálisok, konzervatívok, szociáldemokraták meggyőződése mellett a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjével kapcsolatosan megjelent a neoliberálisok, neokonzervatívok felfogása is, és ez a gondolat megkérdőjelezte a jóléti állam szükségességébe vetett hitet befolyásolva a szociálpolitikát is. Akik a jóléti állam szükségességében hisznek, úgy vélik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenthetők az egyén szabadságának súlyos sérelme nélkül, és hogy e cél megvalósítása az államra hárul. A neoliberális felfogás számára viszont a negatív szabadság válik fontossá. Nézetük szerint minden az egyenlőtlenség felszámolására irányuló törekvés csak csökkenti a gazdaság növekedését. Szemléletükben kiindulópont az egyén, és az elsődlegesen meghatározóak az egyéni célok, preferenciák és szándékok szemben a közös szándékkal, közös erőfeszítéssel. Ők az egyén érdekét tartják elsődlegesnek, és a közérdeket, a szolidaritást, amely az egyéntől esetleg áldozatokat is megkövetel kevésbé fontosnak. Végeredményben arról van szó, hogy a posztmodern közfilozófia a közjó fogalmától idegenkedik, illetve a 7

8 közfelelősségtől igyekszik visszavonulni. Az egyént úgy teszi felelőssé saját sorsáért, hogy a felelősségvállalás feltételeinek meglététől eltekint. (Ferge, 2000, p. 75) A modern jóléti államban a piac, az állam, és a társadalom korrigálja egymás kudarcait és folyamatosan ellensúlyozza a másikat. Az új szemléletmód fő intézménye viszont a piac. A piac szabályozását elsősorban a piac haszonélvezőinek érdekei határozzák meg. A globalizáció következtében az egyre inkább nemzetközivé váló piacot sokkal kevésbé szabályozzák, kontrollálják, mint eddig. Ennek következtében megnövekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek. Ez is felelőssé tehető a hagyományos középosztály, az értelmiség, a kistulajdonosok, kisvállalkozók helyzetének romlásáért. (Ferge, 2000, p. 77) De a piaci haszon múlik például a munkások bérén is. Ha pusztán a piacra hagyjuk ennek szabályozását, akkor a munkanélküliség növekedésével, és a bérek csökkenésével számolhatunk. E szemlélet alapján tehát a munkások, alkalmazottak igen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ha a fő cél a gazdaság fejlődése, akkor ez fogja meghatározni/legitimálni szociálpolitikánkat is. Más szóval csak az a szociálpolitika igazolható, ami nem hátráltatja a gazdasági növekedést. Ez a látás a gazdasági növekedést önmagáért való jónak állítja be, célnak, melynek megvalósulása esetén megoldódnak a társadalmi problémák is. Valójában a kérdés úgy hangzik, hogy a piac láthatatlan keze, a piaci rendező elv gyógyír- e a közösség bajaira vagy pedig korrekcióra szorul. Mely problémákat old meg a piac, melyeket nem vagy esetleg elmélyít, és ennek következtében, hol lép be a képbe az állami, közösségi szerepvállalás. A neoliberális felfogás szerint a piac szerepével együtt az állam funkcióinak is szükségszerűen meg kell változnia. A jóléti állam, ahol alapvetően konszenzus állt fönn bizonyos életszínvonal biztosítása, és a jövő viszonylagos kiszámíthatósága felől, egyszerűbben fogalmazva a létbiztonság egyik garanciája maga az állam, ott magasak az adók, az állam nagy, és nagymértékű az újra elosztás is. A neoliberális szemléletmódban az állami szerepek mások és az állam mérete kisebb, mint a jóléti állam esetén. Ez a kisebb állam kevesebb adót szed be, és ennél fogva kevesebb pénzt is tud újra elosztani. E nézet következtében viszont az adott társadalomban, erősen megnövekednek a társadalmi egyenlőtlenségek. Egyesek menthetetlenül lecsúsznak, és akik tehetségesebbek, ügyesebbek vagy ahogy mondani szokás: jó helyen voltak jó időben, anyagilag jobban álltak, a piac láthatatlan keze miatt még jobb helyzetbe kerülhetnek. 8

9 Megállapíthatjuk mindenesetre, hogy a modern kor politikai rendszerei abban is különböznek egymástól, hogy mely szerint hol van az állami szerepvállalás határa. Az állami funkciókat, mint bemutattuk, alapvetően közösségi igények hívták életre, ezért sem lehet az állam szerepvállalását kizárólag a regális feladatkörökre lecsökkenteni. A másik véglet a totális állam, mely például Kelet-Közép-Európa országait uralta hosszú évtizedeken keresztül. A térségben lezajlott rendszerváltások után komoly kérdés, hogy pontosan melyek az állam feladatai például a gazdaság vagy a szociálpolitika területén. (Kende, 1999) A harmadik szféra, a civil társadalom szerepei az újító, nyomásgyakorló, értékőrző, közösségépítő és szolgáltató szerep pontosan a piac erőteljes hatására igen felemás módon valósulhat meg. Közép- Kelet Európában elvileg a piacra és a társadalomra hárult volna az a feladat, hogy megteremtse a működéséhez szükséges kereteket. Akik ezt elgondolták, úgy vélték, hogy a totális állam alkotta korlátok lebontásával keletkező teret a piac és a civil szféra a társadalom egésze számára a legkedvezőbb módon fogja kitölteni. Ezt nevezi Kende Péter az önszabályozó társadalom illúziójának (Kende, 1999, p. 46) Ez azonban az életben nem szokott így alakulni, többek között azért sem, mert a piac tökéletlen, és minden közösség egésze kisebb nagyobb mértékben szintén tökéletlen egyénekből áll. Ezért a működőképes társadalom kialakításához állami keretek szükségesek hatékony szabályokkal és korlátokkal. A nemzetállam szerepét a globalizáció is gyengíti, viszont a piac, a gazdaság nemzetközibbé válása következtében az állam egyre inkább veszíti el fölötte a kontrollt. Ezért kerülnek a kisebb cégek, vállalatok nehezebb helyzetbe, és nyernek tért fokozatosan a nagy multinacionális, országhatárokon átívelő cégek. A kis állam lecsökkentett és egyre inkább a piac által meghatározott szerepekkel, már kevésbé képes arra, hogy a társadalomban a piac láthatatlan keze nyomán támadt szakadékokat legalább valamelyest szelidítse. Közép- Kelet- Európában azonban nem csupán a globalizáció és ennek következtében az országhatárokon átívelő nemzetközi kereskedelem gyengíti a nemzetállamot, hiszen az állam maga is valamiféle identitásválságba került a rendszerváltás után. A totalitarizmusról szóló vitákban és a totális állam ellen vívott szabadságharcban sajnálatosan elhomályosult egy fontos történelmi tapasztalat, éspedig 9

10 az, hogy a működőképes állam olyan kormányzatot feltételez, amelynek határozott elképzelése van a közérdekről, s bátorsága ahhoz, hogy ezt még a társadalom diffúz inerciáival szemben is keresztülvigye. (Kende, 1999, p. 46) Az állam kontra piac, illetve az állam méretével kapcsolatos dilemmaként értelmezhetőek napjainkban fölmerülő jónéhány kérdés is, például: mennyire kell az államnak tulajdonosnak lennie, milyen mértékig kell privatizálni, milyen mértékben feladata az államnak bizonyos szolgáltatások nyújtása, erről szólt/szól a kórház privatizáció körüli vita (az imént említve a közakaratot, erről a kérdésről népszavazás is volt). Ha az energiaszolgáltatást magánkézbe adtuk, szükség van-e ártámogatásra, ha igen kiknek a fogyasztását támogassuk, milyen mértékben kell a gyógyszerárakat támogatni? Hogyan kell az államnak szabályozni? Úgy, hogy kontrollálja, szabályozza a piacot, vagy a piacnak biztosítson teljes szabadságot arra, hogy korlátok nélkül szabja át a társadalmat? A fenti látásmód tehát az államot és a piacot állítja szembe egymással. Ferge Zsuzsa erről így ír: Úgy tűnik, hogy ma a piac és az állam közti viszony körüli viták foglalják el azt a központi helyet, amelyet sokáig a szabadság és az egyenlőség ellentmondása körüli ütközések töltöttek ki. (Ferge, 2000, p. 81) A fenti idézet folytatásaként néhány mondatban, a teljesség igénye nélkül igyekszem a piacot, mint társadalomformáló tényezőt, és az olyan közösséget, melyben az egyének a közösség tagjaiként azonosítva önmagukat közös érdekek és célok mentén tevékenykednek szerveződnek, bemutatni. Az egyik társadalom modell a piaci modell 1, a másik a politikai modell. 2 A politika szót itt nem pusztán a politikusok tevékenységére korlátozódik, hanem mindarra a tevékenységre, amelyet a közösség tagjai cselekednek a közérdek meghatározása, megvalósítása érdekében. A továbbiakban társadalom piaci modelljét az egyszerűség kedvéért pusztán piacnak, politikai modellt pedig egyszerűen polisznak fogjuk nevezni. Az összehasonlítás során azon pontokra igyekszünk kitérni csupán, mely kapcsolódik a dolgozat témájához. 1 A modellek jellegzetessége, hogy a valóságban általában nem lelhetők fel tisztán. Egy ország, város életét, mind a piac, mind a politika befolyásolja, sőt a politikát általában befolyásolja a piac és ez igaz fordítva is, bár inkább jellemző a piac által befolyásolt politika. Mindenesetre a két modell kiválóan alkalmas arra, hogy általa rávilágítsunk az adott közösségen belül zajló folyamatokra, különféle kölcsönhatásokra, tendenciákra. 2 A két modellt többek között Deborah Stone is összehasonlítja. Az itt található összehasonlítás az ő műve alapján készült. (Stone, 2001) 10

11 A piacot egyszerűen olyan társadalmi rendszerként definiálhatjuk, ahol az egyének mindenkor önnön jólétükre törekednek dolgoknak más egyénekkel folytatott kölcsönösen előnyös kicserélése folytán. A piac szereplői állandó versenyben állnak egymással a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokért, mindegyikük arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb költséggel szerezze be a dolgokat, és hogy a nyersanyagokat olyan, értékesebb dolgokká alakítsa át, amelyeket azután a lehető legmagasabb áron tud értékesíteni. A piac szereplői kizárólag azért tevékenykednek, hogy saját érdekeiket maximalizálják. Az önérdek itt a saját egyéni jólétet jelenti, mégpedig úgy, ahogyan azt mindenki a saját maga számára meghatározza. A versengésnek ez a saját jólét maximalizálására szolgáló hajtóereje arra ösztönzi az embereket, hogy minél találékonyabbak, kreatívabbak, ügyesebbek és termelékenyebbek legyenek, a versengés hajtóereje tehát végeredményben növeli azt a gazdasági jól-lét színvonalat, amely a társadalmat, mint egészet jellemzi. A politikai közösségben (a poliszban vagy még kézzelfoghatóbban: egy adott ország állampolgárai, város lakosai) ezzel szemben megjelenik a közérdek. A közösség tagjainak sorába való tartozás meghatározza a társadalmi, gazdasági és a politikai jogokat. Az individuumok együtteséből a kölcsönös segítségnyújtás is közösséget teremt. A terhek és a bőség megosztása az a kötelék, amely összetartja az embereket. Például az erőforrások egyesítése a visszaosztás olyan céljával, hogy abból jusson a szükséget szenvedőknek, ez a társadalombiztosítás lényege a poliszban, és ebben az értelemben a részesedés és az egymásról történő gondoskodás, vagyis a biztosítás a közösség jellemző tulajdonsága. A piac modellben viszont a sokféle pénzügyi termék egyike a biztosítás, amit azzal a céllal hoznak forgalomba, hogy profitot eredményezzen, aki pedig biztosítást köt, azért vásárolja, hogy megóvja magát olyan gazdasági veszteségektől, amelyeket különféle kockázatok okoznak, mint például a munkaképesség elvesztése. A poliszban a kölcsönös segítség önmagáért való jó, amit az emberek azért hívnak életre, hogy támogassák és védelmezzék a közösséget. A kölcsönös segítség emberek közötti kötelék, amely közösségként tartja együtt őket. Tágabban értelmezve, a részesülés, a gondoskodás és a kötelékek ápolása legalább olyan erős motivációs tényezője az emberi viselkedésnek (vagy annak kellene lennie), mint a versengés, az elkülönülés és az önérdek érvényesítése. Viszont napjainkban a közösségi döntéshozatalt, vagyis ahogyan, amilyen módon az adott közösség intézi 11

12 ügyeit alakítja belső életét, tehát ahogyan szerveződik egyre inkább a piac határozza meg. Egyszerűbben: a politika, közpolitika világát a piac befolyásolja. A közpolitika a közösségről szól, nevezetesen arról, hogy az emberek közösségként próbálnak valamit megvalósítani, de a közösségen belül állandó konfliktusok vannak például a közösség céljainak meghatározásában, végrehajtásában. Kitűzhetjük célul a gyermekszegénység enyhítését ez a nemes cél azonban fölvet egy sor kérdésben, például a segélyezés legyen univerzális, vagyis kapjon a közösségen belül minden gyermekes család támogatást egyenlőképpen? Vagy: akinek többje van kapjon kevesebbet, akinek kevesebbje van, annak adjunk többet, esetleg van, akinek szerintünk annyi van, hogy nem is szorul a közösség támogatására, és amit neki adnánk, azzal is a szegényebbeknek lenne jobb? De, ha nem adunk mindenkinek egyformán, mi alapján döntsük el, hogy ki szorul segítségre? A közérdek többféleképpen is értelmezhető, meghatározható. A közérdek jelenthet olyan egyéni érdekeket, amelyekben egyetértés mutatkozik, például mindenki szeretne magas életszínvonalat. Másik értelmezés szerint jelenheti azon célkitűzések összességét, amelyekről konszenzus van, például a társadalom széles köre által támogatott kormányzati programok, ez viszont e legkevésbé időtálló, könnyen befolyásolható, nehéz kideríteni, hogy fennáll-e igazi konszenzus. Közösségi érdek lehet olyan is, amely jó a közösség, mint egységes egész számára. Szükség van arra, például, hogy a közösséget megvédjük a külső fenyegetésektől, biztosítsuk a közösség fennmaradását. A közérdek felől soha nincsen teljes egyetértés, mégis a polisz egyik jellemző tényezőjének kell tekinteni, mert a politika jelentős részben a közérdek mibenlétéről szóló küzdelem, az emberek törekvése arra, hogy érvényre juttassák azt, amit közérdeknek tartanak. A közérdek eszménye a polisz számára ugyanolyan, mint az önérdek a piac számára. Mindkettő olyan elvonatkoztatás, amit nem szükséges ismernünk, jól használható így is az emberek viselkedésének értelmezéséhez és előrejelzéséhez. Azonban hibás lenne azt feltételezni, hogy a piac nem értelmezi a közérdeket, és tévedés azt hinni, hogy a polisz nem értelmezi az önérdeket. A társadalom piac modelljében a közérdek az önérdeket követő egyéni cselekvések összességgének a végeredménye. Ha az induló erőforrások egyenlőek, és a piac jól működik, akkor a verseny a legjobb eredménnyel fog járni, mind az egyének, mind a közösség számára. A piacon a közérdek az, amely előmozdítja (vagy éppen nem korlátozza) az egyéni cselekvések/érdekek megvalósítását. A polisz tagjai ezzel 12

13 szemben előre igyekeznek meghatározni a közérdeket, amely a közösség, mint egész jólétét elősegítheti. Tovább folytatva az összehasonlítást, a poliszban létezik a köz és a magán problémája. A minél nagyobb közhaszon az egyén számára a magánhaszon egy részéről való lemondást, magánköltségeket jelenthet. Az egyén cselekedeteinek a poliszban mindig vannak közösségre nézve következményei, extern hatásai. A piac szerint viszont a legtöbb cselekvésnek nincsen társadalmi következménye, illetve az ilyesmi csakis kivétel lehet. Az externáliák kiküszöbölése nyilvánvalóan kormányzati beavatkozást igényel. Nem mindegy, hogy mennyi és miféle extern hatásról van szó (mennyire és milyen módon tökéletlen a piac), ugyanis egy társadalomban ez (is) határozza meg a kormányzati beavatkozását milyenségét és mértékét is, és itt visszaérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy mekkora állam szükséges valójában. Végezetül tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy az egymással szembeállított filozófiák és modellek egyike sem tagadja a szociálpolitika, családpolitika szükségességét. Viszont még mindig nem tudjuk, hogy milyen a helyes állami beavatkozás. Erre valószínűleg nem is adhatunk egyértelmű választ, hiszen ezt mindenkinek a tulajdon gazdaságfilozófiája, tágabban világnézete határozza meg. Ám, amint már említettük a filozofálgatásoknak gátat szab a globalizáció, s ennek hatásai alól egyetlenegy állam sem vonhatja ki magát, pozitív és negatív következményeit senki sem hagyhatja figyelmen kívül, miközben az aktuális közérdek meghatározásán és annak érvényre juttatásán fáradozik. A magas szociális juttatásokhoz magas adók szükségeltetnek, és ez beépül a bérekbe. A magas bérek természetesen igen kellemesek a munkavállalóknak, de csak akkor, ha nem veszítik el ennek következtében állásukat. A növekvő közterhek a külföldi működőtőkét sem csalogatják, hiszen, ha magas a bérköltség, az csökkenti a hasznot. Elmondhatjuk tehát, hogy minél magasabbak a szociális kiadások, annál jobban csökken az ország versenyképessége, növekszik az államadósság és lassul a gazdasági növekedés. Ezeknek az egyébként sem jelentéktelen kérdésnek a fontosságát csak növeli, az euró bevezetésének közelsége. Minél hamarább szeretnénk euróban kapni Magyarországon fizetésünket, annál kevésbé engedheti meg magának az állam az osztogatást. Bizonyos területeken szükség lehet megszorításokra, és ez akár tetszik, akár nem, családpolitikánkra is rányomhatja bélyegét. 13

14 Ez a fejezet az állami szerepvállalás kialakulásáról és fejlődéséről szólt valamint az állam szerepét övező viták bemutatásáról. A családtámogatást befolyásolja mind az állami szerepvállalás mértéke, mind a rendelkezésre álló pénz mennyisége. A fejezet végén azonban még mindig maradtak megválaszolatlan kérdések: hogyan lehet valamit méltányosan, igazságosan elosztani? Mit jelent az egyenlőség? Ezekről a kérdésekről azonban a következő fejezetben fog szó esni, s a válaszok egyben szempontokul is fognak szolgálni a dolgozat címében megjelölt téma elemzéséhez. 14

15 II. Milyen a méltányos elosztás, mit értünk egyenlőség alatt? Minden döntéshozó pozícióban levő politikus egyetért azzal, hogy a családok támogatásának méltányosnak kell lennie és az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére kell irányulnia. De nem mindenki érti ugyanazt a méltányos elosztás alatt ezen kívül mást és mást érthetünk egyenlőség alatt is. A méltányosság általános definíciója szerint a hasonlókat hasonlóan kell kezelni. Azonban a méltányosságnak ez a meghatározása túl egyszerű, és az élet annál sokkal bonyolultabb és sokszínűbb, minthogy e meghatározás mentén biztonságosan el lehessen igazodni megnyugodva afelől, hogy a közösség minden tagja számára megfelelő, jó döntést hoztunk. (Stone, 2001) A közösség egyes tagjai, csoportjai véleményét meghatározza, hogy az aktuális közpolitikai döntés hogyan érinti őket, valamint az a szemüveg, melyen keresztül a világot szemlélik, azaz: a világnézetük. Arra szeretnék rávilágítani tehát, hogy aktuális fogalmunknak a méltányosságnak többféle (egymással ellentétes) értelmezése létezik, és éppen ezért egyazon közpolitikai problémára válaszul különféle megoldások születhetnek. E fejezetben az lesz illusztrálva, hogy többféleképpen lehet elosztani valamit a méltányosság (és az egyenlőség) többféle értelmezése mentént. Az egyenlőség jegyében adhatunk a közösség minden tagjának egyforma mértékű támogatást. Ilyenkor az univerzalitás elvén osztunk, vagy támogathatunk úgy differenciálva, hogy a közösség mely tagjanak milyen mértékben van erre szüksége. Ezt nevezzük rászorultság elvének. A rászorultságot is többféleképpen lehet értelmezni. Egyik módja, hogy önkényesen megszahatárunk valamiféle létminimumot mindenki számára és ehhez mérten osztunk, egy másik módja lehet, hogy a támogatást az egyén társadalmi státuszának fönntartásához szabjuk. Az alábbiakban arra igyekszünk rávilágítani, miféle egymással versengő felfogások létezhetnek a méltányos elosztásról, és arra törekszünk, hogy beazonosítsuk hátterükben miféle gazdaságfilozófia húzódik meg.(gyurgyák, 1999) 3 3 A gazdasági ideológiák bemutatása Gyurgyák János Politikai ideológiák című írása alapján készült. (Gyurgyák, 1999) 15

16 Vegyük tehát a legelőször eszünkbe jutó megoldást: akinek gyermeke van, azt támogatásban részesítjük. Erre jó indokaink vannak, hiszen egy gyermek születésével olyan személlyel gyarapszik a család, aki nem tud dolgozni, önmagára nem tud gondot viselni, tehát anyagi és sok más értelemben gondoskodást, törődést igényel, ami megnyilvánul pénzbeli, időbeli ráfordításban is. Általában ilyenkor az édesanya minimum fél évre otthon marad gyermekével, tehát megjelenik eltartottként a gyermek és egy időre az anya is fölhagy jövedelemszerző tevékenységével. Szögezzük le tehát, hogy egy gyermek születése jelentős többletterhet ró a családra a bevételi források csökkenése mellet. Tehát a család anyagilag kiszolgáltatottá válik, és attól függően, hogy mekkora és milyen jellegű tőkével rendelkeznek, fönnáll kisebb vagy nagyobb mértékben az elszegényedés veszélye is. Milyen indokok szólhatnak amellett, hogy a családokat támogatni kell? Az egyik ilyen érv tehát, hogy ne vagy kisebb mértékű szakadék alakuljon ki a gyermeket vállalók és a gyermeket nem vállalók között. A másik érv, hogy a gyermeket a szülő nem pusztán önmagának szüli, mivel a társadalom jövője szempontjából fontos, hogy gyermekek szülessenek, egyrészt a közösség továbbélése miatt, másrészt gazdasági szempontból is, mivel a gyermekből egy szép napon keresőképes felnőtt lesz, akinek adóját be lehet szedni, majd gondoskodás címén újra lehet osztani, aki tevékenységével optimális esetben hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, tehát felnőve remélhetőleg a közösség egy olyan tagja lesz, aki nem pusztán a közösség reprodukciójához (bár ez is egy igen fontos tényező), hanem általános jólétének növekedéséhez, prosperitásához is hozzájárul. E szerint az igen jogos érv szerint a gyermekvállalást támogatni kell, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag családba születik meg, hiszen a gyermek születése hasznos a közösség egésze szempontjából. Az első érv szerint azért szükséges a támogatás, hogy az anyagilag előálló hátrányos helyzetet csökkentsük, a másik érv szerint viszont támogatásra azért van szükség, mert a gyermek születése kedvező a közösség számára. Az első érvet inkább (neo)liberális, a másodikat pedig szociáldemokrata hozzáállás vezérli. A liberalizmus az elsőként összeállt egységes világnézet a klasszikus liberalizmust (17. század) a gazdasági értelemben a szabad verseny, a mindenféle állami befolyástól mentes piac jellemezte. Második szakasza a demokratikus liberalizmus, melyre a politikai jogok teljes körűvé tétele volt a jellemző, még mindig a minimális állami beavatkozás mellett érvelt. A liberalizmus következő szakaszát egészen az

17 es 80-as évekig a jóléti állam és az egzisztenciális biztonság melletti érvelés jellemezte, ezt nevezzük szociálliberalizmusnak. És itt tulajdonképpen föllelhetjük az azonosságot, hasonlóságot a szociáldemokráciával. Napjainkban, mikor egyre többen beszélnek a jóléti állam válságáról, elérkezett egy újabb szakaszhoz, melyet a szabadpiac elveihez való visszatérés jelent, ez a neoliberalizmus. A szocializmust, amelyből kialakult később a szociáldemokrácia (természetesen más ideológiák és társadalmi elvárások hatására) az egyenlőség eszméje határozta meg, mind politikai, mind gazdasági értelemben. Persze az eszme fejlődése során kinőtte magát utópisztikus elképzeléseiből, de a szociáldemokrácia alapvető jellemzője a jóléti állam igénye, a nagymértékű újraelosztás a társadalomban föllelhető egyenlőtlenségek csökkentése végett. Mára a totális egyenlősítés eszméjéből, leginkább az egyenlő esélyek megteremtése maradt. A családok támogatása mellett szóló föntebb vázolt kétféle érvelés alapján különféle megoldások születhetnek. Mindkét féle érvelés során fölmerül a kérdés, hogyan differenciáljunk, illetve differenciáljunk-e egyáltalán. Mindkét nézőpont szerint jogosnak tűnik, hogy a családokat ne egyformán egy bizonyos összeggel támogassuk, hanem például a gyerekszám után növekvő mértékben, hiszen egyik érv szerint bizonyos, hogy minél több a gyermek, annál több az eltartott, a másik érv szerint, minél több a gyermek annál nagyobb az egyéni áldozatvállalás a közösség érdekében, tehát akinek több gyermeke van, szerintük is kapjon többet. E nézet szerint a gyermekszám függvényében mindenkit egyenlő mértékben, univerzális módon támogatnak. A liberális nézet szerint viszont nem csupán a családban lévő gyermekek számára kellene odafigyelni, hanem a jövedelmi viszonyra, a vagyoni helyzetre is. Hiszen létezhetnek olyan családok, ahol nem probléma négy gyermek eltartása sem, és létezhetnek olyanok is, ahol egy gyermek születése anyagi válságba sodorhatja a családot. Ez esetben a támogatás a jövedelem függvényében differenciálódik és a cél a szegénység és az egyenlőtlenségek mértékének csökkentése. Felmerülhet egy olyan ötlet is a liberális vélekedés szerint, hogy bizonyos jövedelemhatár fölött esetleg az adott családot már nem is indokolt támogatni. Tehát azt támogassuk csak, aki arra rászorul. Van egy harmadik féle érv, amely valamiféleképpen első érvünk hív életre, de mégis szöges ellentéte annak. Támogassunk differenciáltan! De úgy, hogy ezáltal azokat serkentsük gyermekvállalásra, akiknek amúgy is nagyobb esélye lenne arra, 17

18 hogy el tudja tartani őket, vagy másképpen azt támogassuk, aki tevékenységével (mondjuk azzal, hogy adózik) egyébként is nagyobb mértékben járul hozzá a közösség jólétének növekedéséhez. Ez esetben viszont a szegényebbek csak úgy nem lesznek még szegényebbek, ha e megoldás hallatán úgy döntenek, inkább nem vállalnak gyermekeket. A tehetősebbek számára pedig a támogatás e módjának hatására kevésbé érzékelhető tehertételt jelentene még egy gyermek vállalása. Azonban a gyermekvállalást vagy nem vállalást (szerencsére) nem szabhatja meg az állam, így ennek a megoldásnak nyomán konzerválódnak a társadalomban meglévő egyenlőtlenségek. Ez a családtámogatásnak a konzervatív módja. Ez esetben a támogatást lehet például adójóváírás formájában adni. Ha valaki munkanélküli, nem tud mit visszaigényelni, akinek olyan kicsi a jövedelme, hogy abból nem adózik, szintén nem tudja e támogatást igénybe venni. De az olyan alacsony jövedelemmel rendelkezők, akiknek fizetése nem elég arra, hogy teljes mértékben igénybe vegyék e kedvezményt, azok is hátrányos helyzetbe kerülnek. 18

19 III. A családok támogatásának formái: fogalmi meghatározások A családok támogatásának 4 formáit két nagy csoportba lehet osztani: Társadalombiztosítási ellátások Családtámogatási ellátások Külön említendő még a családi adókedvezmény, amelyet nem soroltunk be egyik csoportba sem, a családtámogatásnak ezt a formáját külön kezeljük. Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítási ellátásokon belül is az egészségügyi ellátások készpénzellátásai közé tartozik - a terhességi- gyermekágyi segély és - a gyermekgondozási díj. Az ellátások összegének megállapításánál azt a jövedelmet veszik figyelembe, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett. Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napra) jár annak, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül; vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül 4 A családok támogatásának formáit Forgó Györgyné Családtámogatási ellátások és gyermekek után járó ellátások, kedvezmények (Forgó, 2006) és Dr. Futó Gábor Társadalombiztosítás 2005 (Futó, 2005) című könyve, alapján ismertetjük. A dolgozat során nem térek ki azokra a juttatásokra, melyeket az önkormányzatok határoznak meg és legalább részben azok költségvetéséből történik finanszírozásuk, ezek: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli folyósítása helyett. Nem térünk ki továbbá a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezményre, mivel ez a vizsgált időszak alatt lényegében változatlan maradt. Ellenben fontosnak tartottuk elemzésünk tárgyává tenni a családi adókedvezményt, amelyet központi költségvetés áll, és abban az értelemben nem számít támogatásnak, hogy a jogosult nem kap támogatást, hanem kevesebbet kell fizetnie, viszont ennek következtében csökken a családok támogatására szánt keret. (Amit, nem kellett befizetni, azt nem lehet elosztani.) Azonkívül ez, a családok támogatásának egy olyan új módja, amely semmiképpen sem hagyható ki egy ilyesfajta elemzésből. 19

20 szül. Összege a napi átlagkereset 70 százaléka. Nem jár terhességi- gyermekágyi segély annak, aki alkalmazottként 5 vagy vállalkozóként 6 jövedelemszerző tevékenységet folytat. A terhességi-gyermekágyi segélyt legalább napi keresetből számolják. Ha a szülést megelőző két éven belül nincsen 180 napi kereset, akkor a segély mértéke a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér összegének kétszerese. Ha a fizetés nem érte el a minimálbér kétszeresét, akkor a segély összegét az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell meghatározni. A gyes adóköteles jövedelem. Gyermekgondozási díj (gyed) A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig járó táppénzszerű ellátás. Gyermekgondozási díjra jogosult a szülő, ha a gyed igénylését megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt 8. Összege a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset 70%-a, a díj maximális összegét minden év január 15-ig hivatalból felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani. Ha a szülést megelőző két éven belül nincsen 180 napi kereset, akkor a segély mértéke a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér összegének kétszerese. Ha a fizetés nem érte el a minimálbér kétszeresét, akkor a segély összegét az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell meghatározni. Nem jár terhességi- gyermekágyi segély annak, aki alkalmazottként 9 vagy vállalkozóként 10 jövedelemszerző tevékenységet folytat. Akkor sem jár a gyed, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el. Akkor sem jár az ellátás, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadság vesztését tölti április 15. és január 1- je között az ellátás folyósítása szünetelt. A gyermekgondozási díj összegéből 8,5 5 Kivétel: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíj. 6 Jogosult lehet az az egyéni vállalkozó, aki helyett alkalmazott vagy segítő családtag viszi az üzletet. 7 A biztosítási időbe beleszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az ideje, illetve, ha a biztosított az irányadó időszakban több mint egy évet tanult középvagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton. 8 Itt is, minta már föntebb említett terhességi-gyermekágyi segélynél a biztosítási időbe beleszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az ideje, illetve, ha a biztosított az irányadó időszakban több mint egy évet tanult közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton. 9 Kivétel: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíj. 10 Jogosult lehet az egyéni vállalkozó, aki helyett alkalmazott vagy segítő családtag viszi az üzletet. 20

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó gyermekek védelme, születések

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK. Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK. Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2007. 01. 01-től 2007. 12. 31-ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások

2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Mi mennyi 2012-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (1) bek. 93.000

Részletesebben

VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE VESZPRÉM MEGYEI SZERVEZETE

VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE VESZPRÉM MEGYEI SZERVEZETE 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Heti bér Ft/hó Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált

Részletesebben

Órabér Ft/óra. Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra. Napi bér Ft/nap 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Heti Ft/hó bér Ft/hét Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (1) Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (2) Közfoglalkoztatási

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

2011. szeptember 1-jétől 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

2011. szeptember 1-jétől 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2011. szeptember 1-jétől 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 337/2010. (XII. 27.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér Korm. rend.

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet nappali tagozatos tanulói részére)

K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet nappali tagozatos tanulói részére) 4. számú melléklet Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013. (XII.19.) önkormányzati rendeletéhez K é r e l e m Iskolakezdési támogatás megállapításához (közép- és felsőfokú tanintézet

Részletesebben

... Foglalkozása, munkahelye:..

... Foglalkozása, munkahelye:.. Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály 1033 Budapest, Fő tér 2. KÉRELEM RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSHOZ Kérem, hogy szíveskedjenek

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Napi bér Ft/nap Minimálbér Korm. rend. 2. (1) bek. 78.000 17.950 3.590 449 Garantált bérminimum* Korm. rend. 2. (2) bek. 94.000 21.650 4.

Napi bér Ft/nap Minimálbér Korm. rend. 2. (1) bek. 78.000 17.950 3.590 449 Garantált bérminimum* Korm. rend. 2. (2) bek. 94.000 21.650 4. Oldal:1 2011 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2. 2010. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások 3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 337/2010. (XII. 27.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér Korm. rend. 2. (1) bek. 78.000 17.950

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

76.260,-Ft 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a

76.260,-Ft 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. (7) bek. Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Heti bér Ft/hó Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. (1) 93.000 21.400 4.280 535 Garantált

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Heti bér Napi bér Órabér 295/2009. (XII. 21.) Korm. rend. Ft/hó Ft/hét Ft/nap Ft/ór Minimális bér Korm. rend. 2. (1) bek. 73.500 16.900

Részletesebben

Mi mennyi 2009-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

Mi mennyi 2009-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Mi mennyi 2009-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009.

Részletesebben

Órabér Ft/óra Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) 98.000 22.560 4.510 564

Órabér Ft/óra Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) 98.000 22.560 4.510 564 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) 98.000 22.560 4.510 564 bek. Garantált

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 390/2012. (XII.20.) Korm.r. 2. (1) bek. 98.000 22.560 4.510 564 Garantált

Részletesebben

Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások

Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások Nemes Judit oktatási rektor-helyettes Wesley János Lelkészképző Főiskola 2014. március 6. Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés,

Részletesebben

Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 101.500,- 23.360,- 4.670,- 584,- Garantált

Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 101.500,- 23.360,- 4.670,- 584,- Garantált Mi mennyi 2014-ben Munkabérek, illetmények - nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások - álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás - munkaadók által fizetendő közterhek - munkavállalók által fizetendő közterhek

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Ügyintéző: Farkas Ildikó Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatal 9. sz. Iroda Fadd, Dózsa György u. 12. Ügyfélfogadás

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás)

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) KÉRELEM BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve: Anyja neve:. Születési hely,év,hó,nap:

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

KÉRELEM KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSHOZ

KÉRELEM KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSHOZ B7148 Budapest Főváros IX Kerület Ferencváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Családvédelmi és Ügyfélszolgálati Iroda Gyámügyi Csoport 1091 Budapest, Üllői út 45 telefon: 215-1077 KÉRELEM KIEGÉSZÍTŐ

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról

Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról Tájékoztatás a családtámogatási ellátásokról I. Családi pótlékra jogosult: (a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyi adatai Kérelem a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET

Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET Gyermekgondozási támogatások GYES/GYET GYES Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? - a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására

Kérelem a közgyógyellátás megállapítására 9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Kérelem a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyes adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!)

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) I. A kérelmező személyi adatai Név:... Születési név:... Születési hely:...év:...hónap:...nap:..... Anyja

Részletesebben

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Családtámogatások TGYÁS, GYED

Családtámogatások TGYÁS, GYED Családtámogatások TGYÁS, GYED A gyermekvállalással együtt jár, hogy átmeneti időre az anya nem tudja a munkáját ellátni, ezért gondoskodni kell kieső jövedelme pótlásáról. Ennek érdekében az egészségbiztosítás

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. 101.500 23.360 4.670 584 Garantált

Részletesebben

GYERMEK SZÜLETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS

GYERMEK SZÜLETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS 1042 Budapest, Király u. 12-14. 231-3178, Fax.: 231-3183 szocialis_osztaly@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL SZOCIÁLIS FŐOSZTÁLY SZOCIÁLIS OSZTÁLY www.tuv.com

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek:

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek: Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Eljáró osztály: Illetékességi terület: Eljárási illeték: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Hatósági

Részletesebben

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyes adatai KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására

Kérelem és adatlap. önkormányzati segély megállapítására 1. számú melléklet Kérelem és adatlap önkormányzati segély megállapítására A) Kérelmező személyes adatai: Név: Szül.hely, idő: Családi állapota: Születéskori név: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhely:

Részletesebben

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni Név:... Születéskori név:... TAJ szám:... Anyja neve:... Születési hely,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Szociális ellátások 2011.

Szociális ellátások 2011. Szociális ellátások 2011. Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

Aktív korúak ellátása

Aktív korúak ellátása Aktív korúak ellátása Célja Feltétel Ellátás nyújtása olyan aktív korú személyeknek és családjuknak, akik a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben vannak. Kiegészítő támogatás, akkor kaphatja a jogosult,

Részletesebben

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez Jövedelemre vonatkozó adatok -Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat,

Részletesebben

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján K É R E L E M Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján I. KÉRELMEZŐ ADATAI 1./ Kérelmező neve:... 2./ Kérelmező leánykori neve:... 3./ Születési helye:...születési

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 105. szám 17839 III. Kormányrendeletek A Kormány 190/2015. (VII. 20.) Korm. rendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.

Részletesebben

KÉRELEM. NYILATKOZAT A) Személyi adatok. Születési hely, idő

KÉRELEM. NYILATKOZAT A) Személyi adatok. Születési hely, idő Herend Város Polgármesteri Hivatala Jegyzője részére KÉRELEM lulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek

Részletesebben

Szociális természetbeni és pénzbeli ellátások. Pénzbeli ellátások 1993. évi III. törvény alapján (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról)

Szociális természetbeni és pénzbeli ellátások. Pénzbeli ellátások 1993. évi III. törvény alapján (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) Szociális természetbeni és pénzbeli ellátások A mai magyar szociális ellátásokat érintő jogszabályokban való eligazodást nagyban nehezíti az ellátórendszerek szerteágazósága, a gyakori jogszabály változások,

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

A közgyógyellátás megállapítását az alábbiakra tekintettel kérem (a megfelelő po bekarikázni!):

A közgyógyellátás megállapítását az alábbiakra tekintettel kérem (a megfelelő po bekarikázni!): KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmező személyi adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.

Részletesebben

2009.julius.01-től. 2. A 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások. 28.500,-Ft Rokkantsági nyugdíj

2009.julius.01-től. 2. A 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások. 28.500,-Ft Rokkantsági nyugdíj 2009.julius.01-től 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend.

Részletesebben

K É R E L E M. (A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtásához.) 1

K É R E L E M. (A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtásához.) 1 Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M (A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátás

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások Forgó Györgyné 5. fejezet A nyugdíj- és nyugdíjszerû ellátások és a fogyatékossági támogatás mellett az egészségkárosodottak számára számos egyéb

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. (1) bek. 105.000 24.160 4.830 604 Garantált

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. (1) bek. 105.000 24.160 4.830 604 Garantált

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. JANUÁR Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról A munka világának korszerűbbé, egyszerűbbé tétele érdekében

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2003. (II. 28.) számú rendelet módosításáról. Sárkeresztúr

Részletesebben

KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ

KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda/Egészségügyi, Szociális Csoport 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 1. KÉRELEM SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG ALAPJÁN IGÉNYELHETŐ BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSHOZ KÉRELMEZŐ

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben