Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?"

Átírás

1 Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Köllı János (1990): Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2

3 MUNKAERİPIAC: MITİL LEGYÜNK PESSZIMISTÁK? január elsején életbe lépett a munkanélküli segélyezési rendszer, s ezzel Magyarország hogy a korábbi álságos vitákban sőrőn használt kifejezéssel éljek bevezette a munkanélküliséget. Az aktussal nemcsak a rászorulók támogatásának elemi kötelezettségét ismertük el önmagunk és a nagyvilág elıtt, hanem a munkanélküliség mint alapvetı társadalmi probléma létezését is. Kétséget kizáróan ez volt az esztendı legfontosabb hatásában a munkaügyeken messze túlmutató munkaerıpiaci eseménye. A munkanélküliséggel foglalkozó írások túlnyomó része 1989-ben még mindig jövı idıben vagy feltételes módban fogalmazott: ha majd összeomlik a KGST-piac, ha majd kormányra kerülnek az ilyen- vagy olyan-demokraták, akkor többszázezres munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Ebben a rövid beszámolóban nem a nagyszabású próféciák számát szeretnénk szaporítani, hanem azt a prózaibb kérdést vetnénk fel: mekkora volt a munkanélküliség 1989-ben és hogyan alakultak azok a munkaerıpiaci folyamatok, amelyek alakulására befolyással lehetnek? Volt-e 1989-ben tárgyi alapja a munkanélküliségtıl való félelemnek? Az elsı kérdés tehát: mekkora is a munkanélküliség? Ezt nem is olyan könnyő megválaszolni. A nemzetközi gyakorlatban a munkanélküliségi rátának nevezett törtet használják a jelenség általánosan elfogadott mércéjéül. A rátát úgy kapjuk meg, hogy a regisztrált munkanélküliek adott évre jellemzı átlagos számát elosztjuk a foglalkoztatottak és munkanélküliek átlagos számának összegével. 1 Sajnos, a magyar gyakorlat ebben sem felel meg a nemzetközi szokásoknak. Sokféle adatot közölnek, de a nemzetközi összehasonlításra és ezzel a mérték megállapítására alkalmas munkanélküliségi rátát nem. Az egyetlen fogódzót a munkaközvetítı hivatalok évi tevékenységérıl szóló beszámoló alábbi mondata nyújtja: a közvetítı irodákban negyedévenként átlag fı számára kerestek folyamatosan állást. 2 A folyamatosan kitétel arra utal, hogy itt egy átlagos állományról van szó, s éppen ez az az adat, amelyre a 1 Hasonló, állomány/állomány jellegő adatot használnak ott is, ahol egy-egy kitüntetett napon mérik a munkanélküliek és foglalkoztatottak arányát. 2 A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989.IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK, 1989,2.1.

4 munkanélküliségi ráta számlálójában szükségünk van. Elfogadva ezt az értéket, a munkanélküliségi rátát 1989-ben, Magyarországon 0,5 százalékosra tehetjük 3. Pontosabb (de közvetlen összehasonlításra nem alkalmas) adatokkal rendelkezünk a segélyezettek számáról, illetve némi számolás után a segélyezett munkanélküliek munkaerı-állományon belüli arányáról. (1. táblázat) 1. táblázat A SEGÉLYEZETT MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA A MUNKAERİÁLLO- MÁNYBAN, EZRELÉKBEN MÉRVE, NÉHÁNY MEGYÉBEN (1989) Terület Ráta (ezrelék) Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,77 Nógrád 2,81 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,68 Baranya 2,30 Tolna 1,78 Zala 0,32 Budapest 0,27 Bács-Kiskun 0,26 Forrás: Segélyezettek száma és a segélyezési periódusok átlagos hossza: Statisztikai Havi Közlemények 1990/2 3; Foglalkoztatottak száma: Statisztikai Évkönyv Mint látható akármelyik adatot fogadjuk is el, a munkanélküliség rátája 1989-ben Magyarországon ezrelékekben volt mérhetı, azaz nagyságrendileg volt alacsonyabb a hasonló fejlettségő európai országokban kialakult szintnél. Portugáliában és Görögországban közel 10%-os, Spanyolországban és Törökországban közel 20%-os volt a regisztrált munkanélküliségi ráta a nyolcvanas évek második felében. (Tegyük ehhez hozzá: a hazai regisztrálási és segélyezési gyakorlat szellemében és feltételeiben nem tér el az európai szokásoktól, tehát nem a munkanélküliség fogalmának eltérı értelmezésébıl vagy az állástalanok kirívóan hiányos számbavételébıl fakad a látványos különbség.) Ha pedig így van, felvetıdik a kérdés, vajon miért fogadta növekvı aggodalommal a közvélemény az év munkaerıpiaci fejleményeit? 3 Megfelelı adat hiányában a nevezıben az egyes megyékben január elsején foglalkoztatottak számát szerepeltettük. 260

5 Az alábbiakban amellett érvelünk, hogy bár a foglalkoztatás még 1989 legvégén is teljesnek volt tekinthetı, az európai normák szerint a munkaerıpiac folyamatai valóban aggodalomra adtak és adnak okot ben nemcsak folytatódott a foglalkoztatás lassú eróziójának jó tizenöt éve tartó folyamata, hanem minıségi változás is történt, és - fıként olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek a munkanélküliség robbanásszerő növekedésének veszélyét hordozzák magukban. 1. TOVÁBB ROMLOTTAK AZ ELHELYEZKEDÉSI LEHETİSÉGEK A munkaközvetítı irodák mai rendszerének kialakítása (1986) óta elıször 1989 végén történt meg, hogy a regisztrált állástalan munkakeresık száma, az ország területének jelentékeny hányadán meghaladta az irodákhoz bejelentett üres állások számát. Mint a 2. táblázatban látható, az év folyamán jelentısen nıtt az állást keresık, s csökkent a betölthetı álláshelyek száma. 2. táblázat AZ 1988, ILLETVE 1989 UTOLSÓ NEGYEDÉVÉBEN BEJELENTETT ÁLLÁSHELYEK, VALAMINT A BEJELENTKEZETT MUNKA NÉLKÜLI ÁLLÁST KERESİK SZÁMA ORSZÁGOSAN ÉS NÉHÁNY MEGYÉBEN Terület {1} {2} {1}/{2} Bejelentett betöltetlen Állást keresık állások IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. Összesen ,6 Pest ,9 Budapest ,0 Komárom ,1 Vas ,2 B.A.Z ,9 Tolna ,8 Sz.Sz.B ,8 Somogy ,7 Hajdú-Bihar ,6 Békés ,6 Forrás: A munkaerıpiaci helyzet alakulása IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK,

6 A táblázat a munkaerıpiaci helyzet számottevı romlásáról tanúskodik, arról, hogy 1989 végén különösen az ország elmaradottabb agrárkörzeteiben sokkal nehezebb volt állást találni, mint akár csak egy évvel korábban is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy két-három éve még 5 7 üres állás esett egy-egy munkát keresıre, s az arány nem kevés helyen és foglalkozási csoportban a 100-as értéket is meghaladta, a helyzet drámai romlásáról beszélhetünk. Hasonló folyamatról tanúskodnak a pályakezdı fiatalság elhelyezkedési esélyeirıl készült kimutatások. Míg a korábban az iskolát elhagyóknak csupán egy-két százaléka számára okozott komoly nehézséget a munkába állás, 1989-ben egyes végzettségi kategóriákban már számottevı volt azok aránya, akik az iskolaévvégét követı hatodik hónapban is munka nélkül álltak: 3. táblázat 1989-BEN VÉGZETT FIATALOK ELHELYEZKEDÉSE Iskolatípus A végzettek közül Az év végéig nem helyezkedett el elhelyezkedni szándékozók fı % Általános iskola ,6 Gimnázium ,2 Szakközép ,7 Szakmunkásképzı ,0 Szakiskola ,5 Felsıoktatás ,3 Lemorzsolódók ,4 Összesen ,0 Forrás: Bollók Borbála: Az 1989-ben pályakezdı fiatalok elhelyezkedésének tapasztalatai, Munkaügyi Szemle, sz., 10. l. 2. FELTEHETİEN MA IS JELENTİS A REGISZTRÁLT ÉS A TELJES MUNKANÉLKÜLISÉG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A munkaközvetítı hivatalokban regisztrált munkanélküliek csak egy részét képviselik azoknak, akik egy adott pillanatban dolgozni szeretnének, de nem jutnak álláshoz. Ez így van nemcsak nálunk, hanem a sok évtizede kiforrott segélyezési rendszerrel 262

7 büszkélkedı országokban is. Nem tartalmazza ez a szám azokat, akik a közvetítı hivatalok segítsége nélkül keresnek munkát, s azokét sem, akik egyáltalán nem is keresnek, de csak azért nem, mert e vállalkozást eleve reménytelennek tartják. 4 A segélyezés még szőkebb körre terjed ki: Magyarországon például a legtöbb európai országhoz hasonlóan meghatározott hosszúságú korábbi munkaviszonyhoz, a közvetítıvel való együttmőködéshez és más feltételekhez kötik a jogosultságot. Az egyén gyakran kerülhet olyan helyzetbe, amikor munka nélkül van, ebbıl komoly anyagi és egyéb hátránya származik, ám mégsem áll érdekében vagy módjában a regiszterbe feliratkozni. Az ilyen emberek népes csoportjába tartozhatnak például a pályakezdık vagy az olyan álláskeresık, akik viszonylag rövid munkanélküliségi periódusra, illetve a közvetítıben kínáltaknál jobb állás elérésére számítanak; olyanok, akik, nem tudván munkát találni, a GYES-t, a GYED-et, a táppénzes állományt, a továbbképzı tanfolyamot, a rokkantsági nyugdíjat az ún. jóléti gazdaságot - választják a munkanélküli segély helyett; akik alkalmi munkában reménykednek; akik munkára nem képesek, de nem jogosultak megfelelı szociális ellátmányra sem, és a többi. A nem regisztrált de ténylegesen elszenvedett munkanélküliség mértékét csak igen alapos empirikus kutatások mutathatják ki. 5 Ilyen kutatások Magyarországon nem folytak, ezért sokkal durvább becslésekkel kell megelégednünk mint amilyen Fazekas Károly és jelen sorok írójának számítása. 6 Eszerint a teljes munkanélküliség 1988 utolsó negyedévében a regisztráltnak tizenkétszerese, vagy annál nagyobb volt. (Ez nemzetközi összehasonlításban igen nagy különbségnek mondható.) A durva becslés amely az ún. munkerıtartalék nagyságán és munkavállalási hajlandóságán, az alkalmi munkavállalás elterjedtségén, valamint az állásváltoztatás idıigényének figyelembevételén alapult még a munkanélküli-segély bevezetése elıtt készült, ezért feltételezhetı, hogy azóta a különbség valamelyest csökkent. Arra azonban egy ilyesfajta egyszerő számítás is felhívja a figyelmet, hogy a regisztrált létszám nem jelzi pontosan a probléma méreteit, különösen nem egy olyan országban, ahol az emberek még nem szoktak hozzá a munkanélküli segélyrendszer igénybevételéhez, sıt azt gyakran szégyenletes dologként fogják fel. 4 Magyarországon, 1989-ben az összes munkahely-változtatóknak csupán 6 7%-a vette igénybe a munkaközvetítı hivatalok segítségét. (Vö. A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989-ben, OMK, 1990, 7. 1.). Ugyanakkor felettébb valószínőtlen, hogy a kilépık 93 94%-a minden késedelem és anyagi veszteség nélkül tehát a munkanélküli státust teljesen elkerülve talált új állást. 5 A fejlett tıkés országok legtöbbjében a nem regisztráltak, valamint a kereséstıl visszarettentek számát a regisztrált munkanélküliséggel azonos nagyságrendőnek mutatják az elemzések. 6 Fazekas K Köllı J.: The Patterns of Unemployment in Hungary, Structural Change and Economic Dynamics, June

8 3. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÁTLAGOS IDİTARTAMA IGEN HOSSZÚ A munkanélküliség mint társadalmi rendszer súlyossága nemcsak az érintettek számától, hanem a munka nélkül töltött idı hosszától is függ. Nem ugyanarról a problémáról van szó, ha tízezer ember van munka nélkül tíz-tíz napig, mint ha száz ember, egyenként több mint három évig. Úgy tőnik, a hazai helyzet inkább a másodikként említett szélsıséghez áll közelebb: míg az érintettek száma rendkívül kicsi, a munkanélküli-segélyen eltöltött idı hossza megközelíti a kis munkanélküliség mellett jellemzı nemzetközi normát táblázat A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYEN ELTÖLTİTT PERIÓDUS HOSSZA MAGYARORSZÁGON 1989-BEN A MUNKA NÉLKÜL ELTÖLTÖTT IDİ HOSSZA NÉHÁNY ORSZÁGBAN A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN, ALACSONY MUNKANÉLKÜLISÉG MELLETT Ország Év Munkanélküliségi ráta periódus hossza Magyarország (%) (hónap) (segélyezettek) ,1 3,6 Norvégia ,7 2,3 Svédország ,0 2,7 Kanada ,5 3,4 Forrás: Munkanélküli segély, OMK, Budapest, 1990; OECD Employment Outlook, Paris, 1984, pp. 15, 35, 108; Björklund A.: Studies in the Dynamics of Unemployment, EFI, Handelshögskolan,1981. A táblázat rámutat: hiba lenne a munkanélküliség problémáját az érintettek nagyon kis számára hivatkozva bagatellizálni: a munkanélküliség azok számára, akiket érint, 7 A táblázatban szereplı adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy azok Magyarország esetében a segélyezettekre, a többi országban viszont a regiszterbe felvettekre vonatkoznak. A svéd vagy kanadai metodíka szerint képzett adat Magyarország esetében kisebb lenne, teljesen kizárt azonban és ez állításunk tényege, hogy olyan nagyságrendi különbség mutatkozzon, mint a munkanélküliek száma esetében. 264

9 egyáltalán nem kicsi. Ezt egyébként alaptalan is lenne feltételezni. Igaz, a periódushossz egy-egy országon belül meglehetısen szorosan kötıdik a munkanélküliségi ráta idıbeni alakulásához, ám az egyes országok közötti statikus összehasonlításban ez nincs így, a magas munkanélküliség együttjárhat igen rövid periódushosszal és fordítva is. Úgy tőnik, a munkanélküliséggel küszködı országok sorába most belépı Magyarország Franciaországhoz vagy Belgiumhoz hasonlóan, de például az Egyesült Államoktól erısen eltérıen meglehetısen egyenlıtlenül osztja meg a probléma terhét a potenciálisan érintettek között. Hasonló következtetésre sarkall az az adat, hogy az 1989-ben segélyezett magyar munkanélküliek 20%-a hat hónap alatt sem talált állást. Igaz, ez az arány elmarad a spanyol, belga, holland vagy francia értékektıl (45 70%), de magasabb, mint azokban az országokban, ahol a munkanélküliség hagyományosan alacsony, és a teljes foglalkoztatás deklarált társadalmi cél (Svédországban 16,9%, Norvégiában 9,1%, Ausztriában 19,4%,1980-ban) BEN A MUNKANÉLKÜLISÉG MÁR NEM TEKINTHETİ SÚRLÓDÁSOS JELLEGŐNEK A munkanélküliségtıl kevéssé félnek az emberek, ha olyan tényezıkbıl fakad, amelyeket az egyén legalább részlegesen vagy elvileg befolyásolni tud. Ha az esetek többségében a nem megfelelı szakképzettség, a munkaerıpiaci tájékozódás zökkenıi, és hasonlók állnak a munkanélküliség hátterében, az sokkal kevésbé fogja az emberek figyelmét és félelmét felkelteni, mint ha rajtuk teljes mértékben kívül álló gazdasági folyamatok okozzák a problémát. A jelek arra utalnak, hogy 1989-ben a gazdaság dinamikája már jelentısen befolyásolta a munkanélküliség mértékét. Ezt igazolja az alábbi regressziós egyenlet, melyben a munkanélküliségi ráta (U) területenként 9 eltérı nagyságát magyaráztuk az ipari termelés növekedésével (dq), a betöltetlen állások relatív (a foglalkoztatottak számához mért) nagyságával (V) és annak figyelembevételével, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kiugróan magas érték különleges elbírálást követel. (Ezért egy olyan magyarázó változót is bevontunk, amelynek értéke minden megyére nézve 0, SZSZB megyében pedig 1.) A regressziós egyenlet paraméterei azt mérik, hogy a magyarázó változóban bekövetkezı egységnyi változás mekkora változást idéz elı a függı változóban, a modellben szereplı többi magyarázó változó hatásától függetlenül. A zárójeles értékek a paraméter és a becslési hiba hányadosaként képzett ún. T-értékek. Általában 2 feletti T érték esetén tekintjük megbízhatónak a paraméterre kapott eredményt. R 2 a becslés 8 OECD Employment Outlook, Paris, 1984, p megye és Budapest. 265

10 jóságát avagy illeszkedését méri egy 0 és 1 közé esı skálán. Minél magasabb ez az érték, annál jobban illeszkednek a becsült adatok a ténylegesekhez. Az egyenlet regressziós becslésekor az alábbi eredményt kapjuk: U = 0,11 dq 0,45 V + 2,86 SZSZB + 12,8 R 2 = 0,680 ( 2,6) ( 2,0) (3,5) Hogyan értelmezzük a fenti eredményeket? Az egyenlet szerint a munkanélküliség mértéke annál nagyobb volt, minél komolyabb mértékben esett vissza az ipar termelése; azonos termelésnövekedés mellett pedig annál nagyobb, minél kevesebb betöltetlen munkahely állt rendelkezésre, még az év elején. Végül: ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta területi eltéréseire viszonylag elfogadható magyarázatot adhassunk, valóban figyelembe kell venni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ilóg" a sorból. (Itt, a termelésnövekedés, illetve a korábbi betöltetlen munkahelyállomány alapján várhatónál lényegesen több az állástalan ember.) 10 A fenti egyenlet szerint az év elején mutatkozó munkaerıhiány csökkentette a munkanélküliséget. Ugyanakkor az év során a termelés és a betöltetlen állások száma ellentétes irányban változott: a termelés csökkenése sok helyütt egyszersmind a hiányok növekedésével is járt. Az 1989 végére legsúlyosabb foglalkoztatási helyzetbe került öt megye közül kettıben nıtt a betöltetlen állások száma, további kettıben pedig lényegesen kisebb mértékben csökkent, mint országosan. Az év végére olyan helyzet alakult ki, hogy a munkanélküliség és a munkaerıhiány mértéke teljesen függetlenedett egymástól: a két változó közötti kapcsolat szorosságát mérı korrelációs együttható értéke 0,032 volt a IV. negyedévben. Az 1989 végére kialakult munkanélküliségben tehát már egyértelmően tetten érhetık az elégtelen munkaerı-kereslet, illetve a súlyos strukturális feszültségek jelei Ez világosan megmutatkozik a munkanélküliség területenként erısen eltérı szerkezetében is. Mint az 1. ábrán látható: ahol alacsony volt a munkanélküliség, szellemi és irodai foglalkozásúak adták a segélyezettek többségét. Gyaníthatóan szerepet játszott ebben, hogy az ide tartozók válogatósabbak, igényesebbek az álláskeresés során. Azaz, a képzıdı alig-munkanélküliségben még hangsúlyos a súrlódásos elem. A szakképzetlen munkások, akik nagy valószínőséggel fogadnak el igényeiknek pillanatnyilag kevéssé megfelelı állásokat is zömmel azért, mert rákényszerülnek e 10 Forrás: A felhasznált adatok az alábbiak: U = a segélyezettek száma alapján képzett munkanélküliségi ráta, ezrelékben az 1. táblázat szerint. dq = az ipari termelés növekedése 1989-ben, a Statisztikai Havi Közlemények száma szerint. V = az üres munkahelyek száma a foglalkoztatottak számához viszonyítva. SZSZB = Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére 1, más esetekben

11 267

12 régiókban csak elenyészı számban maradtak munka nélkül. A válságtól sújtott körzetekben viszont a segéd- és betanított munkások adták a munkanélküliek abszolút többségét, a (vészjósló) nemzetközi tendenciáknak megfelelıen RE KIMERÜLTEK A MUNKAERİKÍNÁLAT TOVÁBBI CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI A nyolcvanas években minden jel szerint erıteljesen csökkenı munkaerı-kereslet elsısorban azért nem vezetett munkanélküliséghez, mert folyamatosan, évi ezer fıvel csökkent a kínálat is. Ez a folyamat azonban az évtized fordulójára kifulladt, sıt a kínálat jelentıs növekedése várható. Öt olyan tényezıt említünk, amely ezt a várakozást alátámasztja, s részben indokolja az 1989-ben (a munkaerıpiac perspektíváit illetıen) borúlátóra fordult közhangulatot is. a) 1990-tıl kezdve kilépnek az iskolákból a hetvenes évek derekán született népes évfolyamok. Ugyanakkor nem nı a nyugdíjba vonulók száma, s így a demográfiai folyamatok a munkaerı-kínálat növekedését vetítik elıre. (Amennyiben a nyugdíjkorhatárt mint tervezik öt évvel kitolják, és az átállás nem fokozatosan történik, az mintegy ezer fıs egyszeri kínálat-emelkedéssel egyértelmő, és elkerülhetetlenül tömeges ifjúsági munkanélküliséghez vezet.) Az iskolarendszerbıl kilépık számának becsült értékét mutatja be, az ös idıszakra nézve, az 5. táblázat. 5. táblázat AZ ISKOLARENDSZERBİL KILÉPİ ÉS MUNKÁT KERESİ FIATALOK BECSÜLT SZÁMA BEN Év (ezer fı) , , , , , , , , , , ,1 11 Az ábrán a függıleges tengelyt 0 3 ezrelékig méreteztük, hogy a kis értékek is láthatók legyenek. Így viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg adata nem fért be. Ezért itt közöljük a SZSZB megyei segélyezett munkanélküliek összetételét: segédmunkások 44,2%, betanított munkások 18,4%. szakmunkások 21,2%, nem fizikaiak 16,2.%. 268

13 Az adatok kiszámításánál azt feltételeztük, hogy az oktatási rendszer belsı arányai s így a továbbtanulási lehetıségek a jelenleg érvényben lévı terveknek megfelelıen alakulnak, a továbbtanulási hajlandóság nem változik és a lemorzsolódás aránya nem nı. (Különösen ez utóbbi túlságosan is optimista várakozásnak tőnik, a nagyobb iskolás népességre és a szők kapacitásra való tekintettel, ezért az iskolarendszert elhagyók számára adott becslést lefelé torzítónak tekintjük.) 12 b) A munkaerı-állomány legkönnyebben csökkenthetı része a nyugdíjkorhatáron felüli aktív keresıkrıl van szó rendkívüli mértékben összezsugorodott, mint azt a 6. táblázat mutatja. E kategóriában ma már többségben vannak azok, akiknek a munkájára a munkáltatóknak valóban szüksége van, s valószínőtlen, hogy az ide tartozók száma a korábbi ütemben mérséklıdik majd, munkahelyeket szabadítva fel a fiatalabb korosztályok számára. c) A nyolcvanas évek második felében több tízezer ember áramlott vissza az ún. munkaerı-tartalékba, amelyet munkavállalási korú inaktív személyek alkotnak. 6. táblázat NYUGDÍJKORHATÁRON FELÜLI AKTÍV KERESİK SZÁMA , , , , , , , ,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 12 Az adatok forrásai a következık. Az egyes iskolai fokozatokban végzık száma: Elırejelzés az iskoláskoré népesség várható alakulásáról (KSH), kivéve a középiskolákra vonatkozó adatot, melynek forrása: A középiskolai tanulmányaikat eredményesen befejezık továbbtanulása (OT Területi, Kulturális és Oktatási Fıosztály, 1982, kézirat). Munkavállalási szándék az egyes fokozatok végzıseinél, a lemorzsolódottakat is figyelembe véve, 1989-ben: Bollók {i. m.), A táblázatban szereplı becslés 1989-re vonatkozóan ( fı) gyakorlatilag egybeesik a Bollók által közölt tényadattal ( fı), ami a becslés megbízhatósága mellett szóló érv. 269

14 7. táblázat MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ ELTARTOTTAK (EZER Fİ) Év Nık Férfiak ,7 73, ,9 75, ,1 78, ,8 89, ,0 101,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek A nıi munkaerı-tartalék ugyan csökkent, de csakis annak hatására, hogy az oda tartozók egy része kiöregedett a munkavállalási korból. (A mai kisebb állományban több a fiatalabb, adott esetben dolgozni akaró nı.) A férfiak körében jelentıs növekedést tapasztalhattunk: az 1975-ben mindössze harmincezer fıre rúgó tartalék 1989-re százezressé lett. A,,tartalékba tartozók nem kis része valójában szívesen vállalna munkát, mint azt korábbi statisztikai felmérések kimutatták. 13 Az a tény, hogy a nyolcvanas években jelentıs tömegeket tápláltak vissza ebbe a korántsem passzív halmazba, azzal a következménnyel járhat, hogy tagjainak egy része megjelenik a munkaerıpiacon szerencsés esetben a foglalkoztatottak, rossz esetben a munkanélküliek számát szaporítva. d) 1985 után, a gyermekgondozási díj bevezetésével ismét növekedésnek indult az anyasági segély két formáját (GYES és GYED) igénybe vevık száma. 8. táblázat GYES-en és GYED-en lévık száma a tárgyév decemberében (ezer fı) , , , ,1 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 13 A KSH 1976-ban és 1983-ban végzett a munkaerı-tartalékba tartozók munkavállalási hajlandóságára irányuló vizsgálatot. 270

15 A GYES-re illetve GYED-re kiáramló mintegy harmincezres tömeg a nyolcvanas évek végén mérsékelte a munkaerı-kínálatot; nyilvánvaló azonban, hogy éppen a kilencvenes évek elején nagyjából ugyanennyivel növelni fogja, s így jelentısen hozzájárul majd a kínálat egyébként is tetemesnek ígérkezı növekedéséhez. e) Az 1989-ben lezajlott politikai változások folyományaként csökkentik a hadsereg és a határırség létszámát, ami a polgári munkaerı-állomány egyszeri megnövelésével egyértelmő. Hasonló sajnos átmenetinek ígérkezı hatása van az 1990-re meghirdetett amnesztiának, amely ideális esetben ha minden szabaduló munkát keres tizenötezer fıvel növeli a kínálatot. Végül, a romániai üldöztetés elıl menekülık is növelik a munkát keresık számát. 14 Összefoglalva: a kilencvenes évek elején százezres nagyságrendő kínálat-emelkedés várható ben már szép számmal voltak olyanok, akik ezzel a ténnyel ha nem is ebben a formában tisztában voltak és vannak: diákok, akik népes évfolyamukkal együtt az elhelyezkedés idıpontjához közelednek; kisgyermekes anyák, akik már készülnek arra, hogy visszalépjenek a munkaerıpiacra; obsitos katonák; szabadulás és munkahelykeresés elıtt álló rabok, egyszóval olyan emberek, akik számára a munkaalkalmak szőkülése súlyos fenyegetettséget jelent. Igaz, hogy a munkaerıkereslet évi visszaesése nem vezetett a munkanélküliség azonnali, jelentıs emelkedéséhez, ám nagy tömegek számára rontotta a jövıbeni elhelyezkedés kilátásait. Nem minden célzatosság nélkül, csupán e rövid elemzés lezárása után említjük azt a tényezıt, amely a munkaerıpiaccal kapcsolatos várakozásokra alighanem a legerısebben hatott: a reménykedve és félve várt gazdasági szerkezetváltozási folyamatot. Ha valóban vége szakad több évtized halogató politikájának, az elkerülhetetlenül a munkanélküliség jelentıs növekedéséhez vezet majd. Dıreség lenne ennek mértékét elıre találgatni. Amit bizton megállapíthatunk, kevesebb is, több is ben épp hogy csak beindult a szerkezeti átalakulás folyamata. Hogy a munkaerıpiacon a feszültségek mérsékeltek maradtak, ennek is talán legfıképpen ennek köszönhetı. Ám illúziókba ringatja magát, aki a szerkezeti átalakulás elodázásától vagy lelassulásától reméli a munkaerıpiac nyugodalmasabb jövıjét. Mint igyekeztünk megmutatni: 1989-ben annak is volt oka megijedni, aki csupán a korábbi tendenciák folytatódását várja. Köllı János ben a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárságúak száma már (9000 fıvel) meghaladta a külföldön dolgozó magyarok számát. 271

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008.

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fıigazgató A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére 2008. október 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli?

Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Fiatal, elszánt, szakképzett és mégis munkanélküli? Észrevételek, gyakorlati tapasztalatok a fiatalok munkanélküliségével és a szakképzéssel kapcsolatban Neunkirchen, 2009. október 28. A nyilvántartott

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Közfoglalkoztatási terv 2009. évre

Közfoglalkoztatási terv 2009. évre ASZÓD VÁROS Önkormányzat Közfoglalkoztatási terv 2009. évre Az önkormányzat a közfoglalkoztatási terve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása értelmében,

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Közfoglalkoztatási terv elsı félévi végrehajtásáról Elıkészítette: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Samu Jánosné ügyintézı Jákli Jánosné munkavezetı Véleményezı Pénzügyi

Részletesebben

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. január

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. január A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. január Januárban is a támogatott munkaerıigények domináltak 2012. januárban a foglalkoztatók összesen

Részletesebben

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A foglalkoztatási ráták különbsége 2009 és 2008 első negyedéve között (százalékpont)... 22 2. táblázat: Csoportos létszámleépítések

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról és a 2009. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó:

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben