Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?"

Átírás

1 Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Köllı János (1990): Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2

3 MUNKAERİPIAC: MITİL LEGYÜNK PESSZIMISTÁK? január elsején életbe lépett a munkanélküli segélyezési rendszer, s ezzel Magyarország hogy a korábbi álságos vitákban sőrőn használt kifejezéssel éljek bevezette a munkanélküliséget. Az aktussal nemcsak a rászorulók támogatásának elemi kötelezettségét ismertük el önmagunk és a nagyvilág elıtt, hanem a munkanélküliség mint alapvetı társadalmi probléma létezését is. Kétséget kizáróan ez volt az esztendı legfontosabb hatásában a munkaügyeken messze túlmutató munkaerıpiaci eseménye. A munkanélküliséggel foglalkozó írások túlnyomó része 1989-ben még mindig jövı idıben vagy feltételes módban fogalmazott: ha majd összeomlik a KGST-piac, ha majd kormányra kerülnek az ilyen- vagy olyan-demokraták, akkor többszázezres munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Ebben a rövid beszámolóban nem a nagyszabású próféciák számát szeretnénk szaporítani, hanem azt a prózaibb kérdést vetnénk fel: mekkora volt a munkanélküliség 1989-ben és hogyan alakultak azok a munkaerıpiaci folyamatok, amelyek alakulására befolyással lehetnek? Volt-e 1989-ben tárgyi alapja a munkanélküliségtıl való félelemnek? Az elsı kérdés tehát: mekkora is a munkanélküliség? Ezt nem is olyan könnyő megválaszolni. A nemzetközi gyakorlatban a munkanélküliségi rátának nevezett törtet használják a jelenség általánosan elfogadott mércéjéül. A rátát úgy kapjuk meg, hogy a regisztrált munkanélküliek adott évre jellemzı átlagos számát elosztjuk a foglalkoztatottak és munkanélküliek átlagos számának összegével. 1 Sajnos, a magyar gyakorlat ebben sem felel meg a nemzetközi szokásoknak. Sokféle adatot közölnek, de a nemzetközi összehasonlításra és ezzel a mérték megállapítására alkalmas munkanélküliségi rátát nem. Az egyetlen fogódzót a munkaközvetítı hivatalok évi tevékenységérıl szóló beszámoló alábbi mondata nyújtja: a közvetítı irodákban negyedévenként átlag fı számára kerestek folyamatosan állást. 2 A folyamatosan kitétel arra utal, hogy itt egy átlagos állományról van szó, s éppen ez az az adat, amelyre a 1 Hasonló, állomány/állomány jellegő adatot használnak ott is, ahol egy-egy kitüntetett napon mérik a munkanélküliek és foglalkoztatottak arányát. 2 A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989.IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK, 1989,2.1.

4 munkanélküliségi ráta számlálójában szükségünk van. Elfogadva ezt az értéket, a munkanélküliségi rátát 1989-ben, Magyarországon 0,5 százalékosra tehetjük 3. Pontosabb (de közvetlen összehasonlításra nem alkalmas) adatokkal rendelkezünk a segélyezettek számáról, illetve némi számolás után a segélyezett munkanélküliek munkaerı-állományon belüli arányáról. (1. táblázat) 1. táblázat A SEGÉLYEZETT MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA A MUNKAERİÁLLO- MÁNYBAN, EZRELÉKBEN MÉRVE, NÉHÁNY MEGYÉBEN (1989) Terület Ráta (ezrelék) Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,77 Nógrád 2,81 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,68 Baranya 2,30 Tolna 1,78 Zala 0,32 Budapest 0,27 Bács-Kiskun 0,26 Forrás: Segélyezettek száma és a segélyezési periódusok átlagos hossza: Statisztikai Havi Közlemények 1990/2 3; Foglalkoztatottak száma: Statisztikai Évkönyv Mint látható akármelyik adatot fogadjuk is el, a munkanélküliség rátája 1989-ben Magyarországon ezrelékekben volt mérhetı, azaz nagyságrendileg volt alacsonyabb a hasonló fejlettségő európai országokban kialakult szintnél. Portugáliában és Görögországban közel 10%-os, Spanyolországban és Törökországban közel 20%-os volt a regisztrált munkanélküliségi ráta a nyolcvanas évek második felében. (Tegyük ehhez hozzá: a hazai regisztrálási és segélyezési gyakorlat szellemében és feltételeiben nem tér el az európai szokásoktól, tehát nem a munkanélküliség fogalmának eltérı értelmezésébıl vagy az állástalanok kirívóan hiányos számbavételébıl fakad a látványos különbség.) Ha pedig így van, felvetıdik a kérdés, vajon miért fogadta növekvı aggodalommal a közvélemény az év munkaerıpiaci fejleményeit? 3 Megfelelı adat hiányában a nevezıben az egyes megyékben január elsején foglalkoztatottak számát szerepeltettük. 260

5 Az alábbiakban amellett érvelünk, hogy bár a foglalkoztatás még 1989 legvégén is teljesnek volt tekinthetı, az európai normák szerint a munkaerıpiac folyamatai valóban aggodalomra adtak és adnak okot ben nemcsak folytatódott a foglalkoztatás lassú eróziójának jó tizenöt éve tartó folyamata, hanem minıségi változás is történt, és - fıként olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek a munkanélküliség robbanásszerő növekedésének veszélyét hordozzák magukban. 1. TOVÁBB ROMLOTTAK AZ ELHELYEZKEDÉSI LEHETİSÉGEK A munkaközvetítı irodák mai rendszerének kialakítása (1986) óta elıször 1989 végén történt meg, hogy a regisztrált állástalan munkakeresık száma, az ország területének jelentékeny hányadán meghaladta az irodákhoz bejelentett üres állások számát. Mint a 2. táblázatban látható, az év folyamán jelentısen nıtt az állást keresık, s csökkent a betölthetı álláshelyek száma. 2. táblázat AZ 1988, ILLETVE 1989 UTOLSÓ NEGYEDÉVÉBEN BEJELENTETT ÁLLÁSHELYEK, VALAMINT A BEJELENTKEZETT MUNKA NÉLKÜLI ÁLLÁST KERESİK SZÁMA ORSZÁGOSAN ÉS NÉHÁNY MEGYÉBEN Terület {1} {2} {1}/{2} Bejelentett betöltetlen Állást keresık állások IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. Összesen ,6 Pest ,9 Budapest ,0 Komárom ,1 Vas ,2 B.A.Z ,9 Tolna ,8 Sz.Sz.B ,8 Somogy ,7 Hajdú-Bihar ,6 Békés ,6 Forrás: A munkaerıpiaci helyzet alakulása IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK,

6 A táblázat a munkaerıpiaci helyzet számottevı romlásáról tanúskodik, arról, hogy 1989 végén különösen az ország elmaradottabb agrárkörzeteiben sokkal nehezebb volt állást találni, mint akár csak egy évvel korábban is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy két-három éve még 5 7 üres állás esett egy-egy munkát keresıre, s az arány nem kevés helyen és foglalkozási csoportban a 100-as értéket is meghaladta, a helyzet drámai romlásáról beszélhetünk. Hasonló folyamatról tanúskodnak a pályakezdı fiatalság elhelyezkedési esélyeirıl készült kimutatások. Míg a korábban az iskolát elhagyóknak csupán egy-két százaléka számára okozott komoly nehézséget a munkába állás, 1989-ben egyes végzettségi kategóriákban már számottevı volt azok aránya, akik az iskolaévvégét követı hatodik hónapban is munka nélkül álltak: 3. táblázat 1989-BEN VÉGZETT FIATALOK ELHELYEZKEDÉSE Iskolatípus A végzettek közül Az év végéig nem helyezkedett el elhelyezkedni szándékozók fı % Általános iskola ,6 Gimnázium ,2 Szakközép ,7 Szakmunkásképzı ,0 Szakiskola ,5 Felsıoktatás ,3 Lemorzsolódók ,4 Összesen ,0 Forrás: Bollók Borbála: Az 1989-ben pályakezdı fiatalok elhelyezkedésének tapasztalatai, Munkaügyi Szemle, sz., 10. l. 2. FELTEHETİEN MA IS JELENTİS A REGISZTRÁLT ÉS A TELJES MUNKANÉLKÜLISÉG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A munkaközvetítı hivatalokban regisztrált munkanélküliek csak egy részét képviselik azoknak, akik egy adott pillanatban dolgozni szeretnének, de nem jutnak álláshoz. Ez így van nemcsak nálunk, hanem a sok évtizede kiforrott segélyezési rendszerrel 262

7 büszkélkedı országokban is. Nem tartalmazza ez a szám azokat, akik a közvetítı hivatalok segítsége nélkül keresnek munkát, s azokét sem, akik egyáltalán nem is keresnek, de csak azért nem, mert e vállalkozást eleve reménytelennek tartják. 4 A segélyezés még szőkebb körre terjed ki: Magyarországon például a legtöbb európai országhoz hasonlóan meghatározott hosszúságú korábbi munkaviszonyhoz, a közvetítıvel való együttmőködéshez és más feltételekhez kötik a jogosultságot. Az egyén gyakran kerülhet olyan helyzetbe, amikor munka nélkül van, ebbıl komoly anyagi és egyéb hátránya származik, ám mégsem áll érdekében vagy módjában a regiszterbe feliratkozni. Az ilyen emberek népes csoportjába tartozhatnak például a pályakezdık vagy az olyan álláskeresık, akik viszonylag rövid munkanélküliségi periódusra, illetve a közvetítıben kínáltaknál jobb állás elérésére számítanak; olyanok, akik, nem tudván munkát találni, a GYES-t, a GYED-et, a táppénzes állományt, a továbbképzı tanfolyamot, a rokkantsági nyugdíjat az ún. jóléti gazdaságot - választják a munkanélküli segély helyett; akik alkalmi munkában reménykednek; akik munkára nem képesek, de nem jogosultak megfelelı szociális ellátmányra sem, és a többi. A nem regisztrált de ténylegesen elszenvedett munkanélküliség mértékét csak igen alapos empirikus kutatások mutathatják ki. 5 Ilyen kutatások Magyarországon nem folytak, ezért sokkal durvább becslésekkel kell megelégednünk mint amilyen Fazekas Károly és jelen sorok írójának számítása. 6 Eszerint a teljes munkanélküliség 1988 utolsó negyedévében a regisztráltnak tizenkétszerese, vagy annál nagyobb volt. (Ez nemzetközi összehasonlításban igen nagy különbségnek mondható.) A durva becslés amely az ún. munkerıtartalék nagyságán és munkavállalási hajlandóságán, az alkalmi munkavállalás elterjedtségén, valamint az állásváltoztatás idıigényének figyelembevételén alapult még a munkanélküli-segély bevezetése elıtt készült, ezért feltételezhetı, hogy azóta a különbség valamelyest csökkent. Arra azonban egy ilyesfajta egyszerő számítás is felhívja a figyelmet, hogy a regisztrált létszám nem jelzi pontosan a probléma méreteit, különösen nem egy olyan országban, ahol az emberek még nem szoktak hozzá a munkanélküli segélyrendszer igénybevételéhez, sıt azt gyakran szégyenletes dologként fogják fel. 4 Magyarországon, 1989-ben az összes munkahely-változtatóknak csupán 6 7%-a vette igénybe a munkaközvetítı hivatalok segítségét. (Vö. A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989-ben, OMK, 1990, 7. 1.). Ugyanakkor felettébb valószínőtlen, hogy a kilépık 93 94%-a minden késedelem és anyagi veszteség nélkül tehát a munkanélküli státust teljesen elkerülve talált új állást. 5 A fejlett tıkés országok legtöbbjében a nem regisztráltak, valamint a kereséstıl visszarettentek számát a regisztrált munkanélküliséggel azonos nagyságrendőnek mutatják az elemzések. 6 Fazekas K Köllı J.: The Patterns of Unemployment in Hungary, Structural Change and Economic Dynamics, June

8 3. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÁTLAGOS IDİTARTAMA IGEN HOSSZÚ A munkanélküliség mint társadalmi rendszer súlyossága nemcsak az érintettek számától, hanem a munka nélkül töltött idı hosszától is függ. Nem ugyanarról a problémáról van szó, ha tízezer ember van munka nélkül tíz-tíz napig, mint ha száz ember, egyenként több mint három évig. Úgy tőnik, a hazai helyzet inkább a másodikként említett szélsıséghez áll közelebb: míg az érintettek száma rendkívül kicsi, a munkanélküli-segélyen eltöltött idı hossza megközelíti a kis munkanélküliség mellett jellemzı nemzetközi normát táblázat A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYEN ELTÖLTİTT PERIÓDUS HOSSZA MAGYARORSZÁGON 1989-BEN A MUNKA NÉLKÜL ELTÖLTÖTT IDİ HOSSZA NÉHÁNY ORSZÁGBAN A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN, ALACSONY MUNKANÉLKÜLISÉG MELLETT Ország Év Munkanélküliségi ráta periódus hossza Magyarország (%) (hónap) (segélyezettek) ,1 3,6 Norvégia ,7 2,3 Svédország ,0 2,7 Kanada ,5 3,4 Forrás: Munkanélküli segély, OMK, Budapest, 1990; OECD Employment Outlook, Paris, 1984, pp. 15, 35, 108; Björklund A.: Studies in the Dynamics of Unemployment, EFI, Handelshögskolan,1981. A táblázat rámutat: hiba lenne a munkanélküliség problémáját az érintettek nagyon kis számára hivatkozva bagatellizálni: a munkanélküliség azok számára, akiket érint, 7 A táblázatban szereplı adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy azok Magyarország esetében a segélyezettekre, a többi országban viszont a regiszterbe felvettekre vonatkoznak. A svéd vagy kanadai metodíka szerint képzett adat Magyarország esetében kisebb lenne, teljesen kizárt azonban és ez állításunk tényege, hogy olyan nagyságrendi különbség mutatkozzon, mint a munkanélküliek száma esetében. 264

9 egyáltalán nem kicsi. Ezt egyébként alaptalan is lenne feltételezni. Igaz, a periódushossz egy-egy országon belül meglehetısen szorosan kötıdik a munkanélküliségi ráta idıbeni alakulásához, ám az egyes országok közötti statikus összehasonlításban ez nincs így, a magas munkanélküliség együttjárhat igen rövid periódushosszal és fordítva is. Úgy tőnik, a munkanélküliséggel küszködı országok sorába most belépı Magyarország Franciaországhoz vagy Belgiumhoz hasonlóan, de például az Egyesült Államoktól erısen eltérıen meglehetısen egyenlıtlenül osztja meg a probléma terhét a potenciálisan érintettek között. Hasonló következtetésre sarkall az az adat, hogy az 1989-ben segélyezett magyar munkanélküliek 20%-a hat hónap alatt sem talált állást. Igaz, ez az arány elmarad a spanyol, belga, holland vagy francia értékektıl (45 70%), de magasabb, mint azokban az országokban, ahol a munkanélküliség hagyományosan alacsony, és a teljes foglalkoztatás deklarált társadalmi cél (Svédországban 16,9%, Norvégiában 9,1%, Ausztriában 19,4%,1980-ban) BEN A MUNKANÉLKÜLISÉG MÁR NEM TEKINTHETİ SÚRLÓDÁSOS JELLEGŐNEK A munkanélküliségtıl kevéssé félnek az emberek, ha olyan tényezıkbıl fakad, amelyeket az egyén legalább részlegesen vagy elvileg befolyásolni tud. Ha az esetek többségében a nem megfelelı szakképzettség, a munkaerıpiaci tájékozódás zökkenıi, és hasonlók állnak a munkanélküliség hátterében, az sokkal kevésbé fogja az emberek figyelmét és félelmét felkelteni, mint ha rajtuk teljes mértékben kívül álló gazdasági folyamatok okozzák a problémát. A jelek arra utalnak, hogy 1989-ben a gazdaság dinamikája már jelentısen befolyásolta a munkanélküliség mértékét. Ezt igazolja az alábbi regressziós egyenlet, melyben a munkanélküliségi ráta (U) területenként 9 eltérı nagyságát magyaráztuk az ipari termelés növekedésével (dq), a betöltetlen állások relatív (a foglalkoztatottak számához mért) nagyságával (V) és annak figyelembevételével, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kiugróan magas érték különleges elbírálást követel. (Ezért egy olyan magyarázó változót is bevontunk, amelynek értéke minden megyére nézve 0, SZSZB megyében pedig 1.) A regressziós egyenlet paraméterei azt mérik, hogy a magyarázó változóban bekövetkezı egységnyi változás mekkora változást idéz elı a függı változóban, a modellben szereplı többi magyarázó változó hatásától függetlenül. A zárójeles értékek a paraméter és a becslési hiba hányadosaként képzett ún. T-értékek. Általában 2 feletti T érték esetén tekintjük megbízhatónak a paraméterre kapott eredményt. R 2 a becslés 8 OECD Employment Outlook, Paris, 1984, p megye és Budapest. 265

10 jóságát avagy illeszkedését méri egy 0 és 1 közé esı skálán. Minél magasabb ez az érték, annál jobban illeszkednek a becsült adatok a ténylegesekhez. Az egyenlet regressziós becslésekor az alábbi eredményt kapjuk: U = 0,11 dq 0,45 V + 2,86 SZSZB + 12,8 R 2 = 0,680 ( 2,6) ( 2,0) (3,5) Hogyan értelmezzük a fenti eredményeket? Az egyenlet szerint a munkanélküliség mértéke annál nagyobb volt, minél komolyabb mértékben esett vissza az ipar termelése; azonos termelésnövekedés mellett pedig annál nagyobb, minél kevesebb betöltetlen munkahely állt rendelkezésre, még az év elején. Végül: ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta területi eltéréseire viszonylag elfogadható magyarázatot adhassunk, valóban figyelembe kell venni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ilóg" a sorból. (Itt, a termelésnövekedés, illetve a korábbi betöltetlen munkahelyállomány alapján várhatónál lényegesen több az állástalan ember.) 10 A fenti egyenlet szerint az év elején mutatkozó munkaerıhiány csökkentette a munkanélküliséget. Ugyanakkor az év során a termelés és a betöltetlen állások száma ellentétes irányban változott: a termelés csökkenése sok helyütt egyszersmind a hiányok növekedésével is járt. Az 1989 végére legsúlyosabb foglalkoztatási helyzetbe került öt megye közül kettıben nıtt a betöltetlen állások száma, további kettıben pedig lényegesen kisebb mértékben csökkent, mint országosan. Az év végére olyan helyzet alakult ki, hogy a munkanélküliség és a munkaerıhiány mértéke teljesen függetlenedett egymástól: a két változó közötti kapcsolat szorosságát mérı korrelációs együttható értéke 0,032 volt a IV. negyedévben. Az 1989 végére kialakult munkanélküliségben tehát már egyértelmően tetten érhetık az elégtelen munkaerı-kereslet, illetve a súlyos strukturális feszültségek jelei Ez világosan megmutatkozik a munkanélküliség területenként erısen eltérı szerkezetében is. Mint az 1. ábrán látható: ahol alacsony volt a munkanélküliség, szellemi és irodai foglalkozásúak adták a segélyezettek többségét. Gyaníthatóan szerepet játszott ebben, hogy az ide tartozók válogatósabbak, igényesebbek az álláskeresés során. Azaz, a képzıdı alig-munkanélküliségben még hangsúlyos a súrlódásos elem. A szakképzetlen munkások, akik nagy valószínőséggel fogadnak el igényeiknek pillanatnyilag kevéssé megfelelı állásokat is zömmel azért, mert rákényszerülnek e 10 Forrás: A felhasznált adatok az alábbiak: U = a segélyezettek száma alapján képzett munkanélküliségi ráta, ezrelékben az 1. táblázat szerint. dq = az ipari termelés növekedése 1989-ben, a Statisztikai Havi Közlemények száma szerint. V = az üres munkahelyek száma a foglalkoztatottak számához viszonyítva. SZSZB = Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére 1, más esetekben

11 267

12 régiókban csak elenyészı számban maradtak munka nélkül. A válságtól sújtott körzetekben viszont a segéd- és betanított munkások adták a munkanélküliek abszolút többségét, a (vészjósló) nemzetközi tendenciáknak megfelelıen RE KIMERÜLTEK A MUNKAERİKÍNÁLAT TOVÁBBI CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI A nyolcvanas években minden jel szerint erıteljesen csökkenı munkaerı-kereslet elsısorban azért nem vezetett munkanélküliséghez, mert folyamatosan, évi ezer fıvel csökkent a kínálat is. Ez a folyamat azonban az évtized fordulójára kifulladt, sıt a kínálat jelentıs növekedése várható. Öt olyan tényezıt említünk, amely ezt a várakozást alátámasztja, s részben indokolja az 1989-ben (a munkaerıpiac perspektíváit illetıen) borúlátóra fordult közhangulatot is. a) 1990-tıl kezdve kilépnek az iskolákból a hetvenes évek derekán született népes évfolyamok. Ugyanakkor nem nı a nyugdíjba vonulók száma, s így a demográfiai folyamatok a munkaerı-kínálat növekedését vetítik elıre. (Amennyiben a nyugdíjkorhatárt mint tervezik öt évvel kitolják, és az átállás nem fokozatosan történik, az mintegy ezer fıs egyszeri kínálat-emelkedéssel egyértelmő, és elkerülhetetlenül tömeges ifjúsági munkanélküliséghez vezet.) Az iskolarendszerbıl kilépık számának becsült értékét mutatja be, az ös idıszakra nézve, az 5. táblázat. 5. táblázat AZ ISKOLARENDSZERBİL KILÉPİ ÉS MUNKÁT KERESİ FIATALOK BECSÜLT SZÁMA BEN Év (ezer fı) , , , , , , , , , , ,1 11 Az ábrán a függıleges tengelyt 0 3 ezrelékig méreteztük, hogy a kis értékek is láthatók legyenek. Így viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg adata nem fért be. Ezért itt közöljük a SZSZB megyei segélyezett munkanélküliek összetételét: segédmunkások 44,2%, betanított munkások 18,4%. szakmunkások 21,2%, nem fizikaiak 16,2.%. 268

13 Az adatok kiszámításánál azt feltételeztük, hogy az oktatási rendszer belsı arányai s így a továbbtanulási lehetıségek a jelenleg érvényben lévı terveknek megfelelıen alakulnak, a továbbtanulási hajlandóság nem változik és a lemorzsolódás aránya nem nı. (Különösen ez utóbbi túlságosan is optimista várakozásnak tőnik, a nagyobb iskolás népességre és a szők kapacitásra való tekintettel, ezért az iskolarendszert elhagyók számára adott becslést lefelé torzítónak tekintjük.) 12 b) A munkaerı-állomány legkönnyebben csökkenthetı része a nyugdíjkorhatáron felüli aktív keresıkrıl van szó rendkívüli mértékben összezsugorodott, mint azt a 6. táblázat mutatja. E kategóriában ma már többségben vannak azok, akiknek a munkájára a munkáltatóknak valóban szüksége van, s valószínőtlen, hogy az ide tartozók száma a korábbi ütemben mérséklıdik majd, munkahelyeket szabadítva fel a fiatalabb korosztályok számára. c) A nyolcvanas évek második felében több tízezer ember áramlott vissza az ún. munkaerı-tartalékba, amelyet munkavállalási korú inaktív személyek alkotnak. 6. táblázat NYUGDÍJKORHATÁRON FELÜLI AKTÍV KERESİK SZÁMA , , , , , , , ,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 12 Az adatok forrásai a következık. Az egyes iskolai fokozatokban végzık száma: Elırejelzés az iskoláskoré népesség várható alakulásáról (KSH), kivéve a középiskolákra vonatkozó adatot, melynek forrása: A középiskolai tanulmányaikat eredményesen befejezık továbbtanulása (OT Területi, Kulturális és Oktatási Fıosztály, 1982, kézirat). Munkavállalási szándék az egyes fokozatok végzıseinél, a lemorzsolódottakat is figyelembe véve, 1989-ben: Bollók {i. m.), A táblázatban szereplı becslés 1989-re vonatkozóan ( fı) gyakorlatilag egybeesik a Bollók által közölt tényadattal ( fı), ami a becslés megbízhatósága mellett szóló érv. 269

14 7. táblázat MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ ELTARTOTTAK (EZER Fİ) Év Nık Férfiak ,7 73, ,9 75, ,1 78, ,8 89, ,0 101,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek A nıi munkaerı-tartalék ugyan csökkent, de csakis annak hatására, hogy az oda tartozók egy része kiöregedett a munkavállalási korból. (A mai kisebb állományban több a fiatalabb, adott esetben dolgozni akaró nı.) A férfiak körében jelentıs növekedést tapasztalhattunk: az 1975-ben mindössze harmincezer fıre rúgó tartalék 1989-re százezressé lett. A,,tartalékba tartozók nem kis része valójában szívesen vállalna munkát, mint azt korábbi statisztikai felmérések kimutatták. 13 Az a tény, hogy a nyolcvanas években jelentıs tömegeket tápláltak vissza ebbe a korántsem passzív halmazba, azzal a következménnyel járhat, hogy tagjainak egy része megjelenik a munkaerıpiacon szerencsés esetben a foglalkoztatottak, rossz esetben a munkanélküliek számát szaporítva. d) 1985 után, a gyermekgondozási díj bevezetésével ismét növekedésnek indult az anyasági segély két formáját (GYES és GYED) igénybe vevık száma. 8. táblázat GYES-en és GYED-en lévık száma a tárgyév decemberében (ezer fı) , , , ,1 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 13 A KSH 1976-ban és 1983-ban végzett a munkaerı-tartalékba tartozók munkavállalási hajlandóságára irányuló vizsgálatot. 270

15 A GYES-re illetve GYED-re kiáramló mintegy harmincezres tömeg a nyolcvanas évek végén mérsékelte a munkaerı-kínálatot; nyilvánvaló azonban, hogy éppen a kilencvenes évek elején nagyjából ugyanennyivel növelni fogja, s így jelentısen hozzájárul majd a kínálat egyébként is tetemesnek ígérkezı növekedéséhez. e) Az 1989-ben lezajlott politikai változások folyományaként csökkentik a hadsereg és a határırség létszámát, ami a polgári munkaerı-állomány egyszeri megnövelésével egyértelmő. Hasonló sajnos átmenetinek ígérkezı hatása van az 1990-re meghirdetett amnesztiának, amely ideális esetben ha minden szabaduló munkát keres tizenötezer fıvel növeli a kínálatot. Végül, a romániai üldöztetés elıl menekülık is növelik a munkát keresık számát. 14 Összefoglalva: a kilencvenes évek elején százezres nagyságrendő kínálat-emelkedés várható ben már szép számmal voltak olyanok, akik ezzel a ténnyel ha nem is ebben a formában tisztában voltak és vannak: diákok, akik népes évfolyamukkal együtt az elhelyezkedés idıpontjához közelednek; kisgyermekes anyák, akik már készülnek arra, hogy visszalépjenek a munkaerıpiacra; obsitos katonák; szabadulás és munkahelykeresés elıtt álló rabok, egyszóval olyan emberek, akik számára a munkaalkalmak szőkülése súlyos fenyegetettséget jelent. Igaz, hogy a munkaerıkereslet évi visszaesése nem vezetett a munkanélküliség azonnali, jelentıs emelkedéséhez, ám nagy tömegek számára rontotta a jövıbeni elhelyezkedés kilátásait. Nem minden célzatosság nélkül, csupán e rövid elemzés lezárása után említjük azt a tényezıt, amely a munkaerıpiaccal kapcsolatos várakozásokra alighanem a legerısebben hatott: a reménykedve és félve várt gazdasági szerkezetváltozási folyamatot. Ha valóban vége szakad több évtized halogató politikájának, az elkerülhetetlenül a munkanélküliség jelentıs növekedéséhez vezet majd. Dıreség lenne ennek mértékét elıre találgatni. Amit bizton megállapíthatunk, kevesebb is, több is ben épp hogy csak beindult a szerkezeti átalakulás folyamata. Hogy a munkaerıpiacon a feszültségek mérsékeltek maradtak, ennek is talán legfıképpen ennek köszönhetı. Ám illúziókba ringatja magát, aki a szerkezeti átalakulás elodázásától vagy lelassulásától reméli a munkaerıpiac nyugodalmasabb jövıjét. Mint igyekeztünk megmutatni: 1989-ben annak is volt oka megijedni, aki csupán a korábbi tendenciák folytatódását várja. Köllı János ben a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárságúak száma már (9000 fıvel) meghaladta a külföldön dolgozó magyarok számát. 271

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés 2007. augusztus Változás az elızı Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. nov. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jan. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008.

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére. 2008. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Fıigazgató A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel Komárom-Esztergom megyére 2008. október 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA november 20

NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA november 20 NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA 2010. november 20 Az 50 év feletti nık iskolai végzettségének alakulása, jövıbeli tendenciák és ennek hatása a foglalkoztatási lehetıségekre. NKI Hablicsek

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 214. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 214. máj. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE szeptember / September 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL SZEPTEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL SZEPTEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 214. szept. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 214. ápr. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében október

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében október Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. óber A megye munkáltatói 1,4 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken óberben

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében augusztus

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében augusztus Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. usztus A megye munkáltatói 2,1 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben