Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták?"

Átírás

1 Köllı János: Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Köllı János (1990): Munkaerıpiac: mitıl legyünk pesszimisták? in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2

3 MUNKAERİPIAC: MITİL LEGYÜNK PESSZIMISTÁK? január elsején életbe lépett a munkanélküli segélyezési rendszer, s ezzel Magyarország hogy a korábbi álságos vitákban sőrőn használt kifejezéssel éljek bevezette a munkanélküliséget. Az aktussal nemcsak a rászorulók támogatásának elemi kötelezettségét ismertük el önmagunk és a nagyvilág elıtt, hanem a munkanélküliség mint alapvetı társadalmi probléma létezését is. Kétséget kizáróan ez volt az esztendı legfontosabb hatásában a munkaügyeken messze túlmutató munkaerıpiaci eseménye. A munkanélküliséggel foglalkozó írások túlnyomó része 1989-ben még mindig jövı idıben vagy feltételes módban fogalmazott: ha majd összeomlik a KGST-piac, ha majd kormányra kerülnek az ilyen- vagy olyan-demokraták, akkor többszázezres munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Ebben a rövid beszámolóban nem a nagyszabású próféciák számát szeretnénk szaporítani, hanem azt a prózaibb kérdést vetnénk fel: mekkora volt a munkanélküliség 1989-ben és hogyan alakultak azok a munkaerıpiaci folyamatok, amelyek alakulására befolyással lehetnek? Volt-e 1989-ben tárgyi alapja a munkanélküliségtıl való félelemnek? Az elsı kérdés tehát: mekkora is a munkanélküliség? Ezt nem is olyan könnyő megválaszolni. A nemzetközi gyakorlatban a munkanélküliségi rátának nevezett törtet használják a jelenség általánosan elfogadott mércéjéül. A rátát úgy kapjuk meg, hogy a regisztrált munkanélküliek adott évre jellemzı átlagos számát elosztjuk a foglalkoztatottak és munkanélküliek átlagos számának összegével. 1 Sajnos, a magyar gyakorlat ebben sem felel meg a nemzetközi szokásoknak. Sokféle adatot közölnek, de a nemzetközi összehasonlításra és ezzel a mérték megállapítására alkalmas munkanélküliségi rátát nem. Az egyetlen fogódzót a munkaközvetítı hivatalok évi tevékenységérıl szóló beszámoló alábbi mondata nyújtja: a közvetítı irodákban negyedévenként átlag fı számára kerestek folyamatosan állást. 2 A folyamatosan kitétel arra utal, hogy itt egy átlagos állományról van szó, s éppen ez az az adat, amelyre a 1 Hasonló, állomány/állomány jellegő adatot használnak ott is, ahol egy-egy kitüntetett napon mérik a munkanélküliek és foglalkoztatottak arányát. 2 A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989.IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK, 1989,2.1.

4 munkanélküliségi ráta számlálójában szükségünk van. Elfogadva ezt az értéket, a munkanélküliségi rátát 1989-ben, Magyarországon 0,5 százalékosra tehetjük 3. Pontosabb (de közvetlen összehasonlításra nem alkalmas) adatokkal rendelkezünk a segélyezettek számáról, illetve némi számolás után a segélyezett munkanélküliek munkaerı-állományon belüli arányáról. (1. táblázat) 1. táblázat A SEGÉLYEZETT MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA A MUNKAERİÁLLO- MÁNYBAN, EZRELÉKBEN MÉRVE, NÉHÁNY MEGYÉBEN (1989) Terület Ráta (ezrelék) Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,77 Nógrád 2,81 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,68 Baranya 2,30 Tolna 1,78 Zala 0,32 Budapest 0,27 Bács-Kiskun 0,26 Forrás: Segélyezettek száma és a segélyezési periódusok átlagos hossza: Statisztikai Havi Közlemények 1990/2 3; Foglalkoztatottak száma: Statisztikai Évkönyv Mint látható akármelyik adatot fogadjuk is el, a munkanélküliség rátája 1989-ben Magyarországon ezrelékekben volt mérhetı, azaz nagyságrendileg volt alacsonyabb a hasonló fejlettségő európai országokban kialakult szintnél. Portugáliában és Görögországban közel 10%-os, Spanyolországban és Törökországban közel 20%-os volt a regisztrált munkanélküliségi ráta a nyolcvanas évek második felében. (Tegyük ehhez hozzá: a hazai regisztrálási és segélyezési gyakorlat szellemében és feltételeiben nem tér el az európai szokásoktól, tehát nem a munkanélküliség fogalmának eltérı értelmezésébıl vagy az állástalanok kirívóan hiányos számbavételébıl fakad a látványos különbség.) Ha pedig így van, felvetıdik a kérdés, vajon miért fogadta növekvı aggodalommal a közvélemény az év munkaerıpiaci fejleményeit? 3 Megfelelı adat hiányában a nevezıben az egyes megyékben január elsején foglalkoztatottak számát szerepeltettük. 260

5 Az alábbiakban amellett érvelünk, hogy bár a foglalkoztatás még 1989 legvégén is teljesnek volt tekinthetı, az európai normák szerint a munkaerıpiac folyamatai valóban aggodalomra adtak és adnak okot ben nemcsak folytatódott a foglalkoztatás lassú eróziójának jó tizenöt éve tartó folyamata, hanem minıségi változás is történt, és - fıként olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek a munkanélküliség robbanásszerő növekedésének veszélyét hordozzák magukban. 1. TOVÁBB ROMLOTTAK AZ ELHELYEZKEDÉSI LEHETİSÉGEK A munkaközvetítı irodák mai rendszerének kialakítása (1986) óta elıször 1989 végén történt meg, hogy a regisztrált állástalan munkakeresık száma, az ország területének jelentékeny hányadán meghaladta az irodákhoz bejelentett üres állások számát. Mint a 2. táblázatban látható, az év folyamán jelentısen nıtt az állást keresık, s csökkent a betölthetı álláshelyek száma. 2. táblázat AZ 1988, ILLETVE 1989 UTOLSÓ NEGYEDÉVÉBEN BEJELENTETT ÁLLÁSHELYEK, VALAMINT A BEJELENTKEZETT MUNKA NÉLKÜLI ÁLLÁST KERESİK SZÁMA ORSZÁGOSAN ÉS NÉHÁNY MEGYÉBEN Terület {1} {2} {1}/{2} Bejelentett betöltetlen Állást keresık állások IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. IV. n. Összesen ,6 Pest ,9 Budapest ,0 Komárom ,1 Vas ,2 B.A.Z ,9 Tolna ,8 Sz.Sz.B ,8 Somogy ,7 Hajdú-Bihar ,6 Békés ,6 Forrás: A munkaerıpiaci helyzet alakulása IV. negyedévben és 1989 egészében, OMK,

6 A táblázat a munkaerıpiaci helyzet számottevı romlásáról tanúskodik, arról, hogy 1989 végén különösen az ország elmaradottabb agrárkörzeteiben sokkal nehezebb volt állást találni, mint akár csak egy évvel korábban is. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy két-három éve még 5 7 üres állás esett egy-egy munkát keresıre, s az arány nem kevés helyen és foglalkozási csoportban a 100-as értéket is meghaladta, a helyzet drámai romlásáról beszélhetünk. Hasonló folyamatról tanúskodnak a pályakezdı fiatalság elhelyezkedési esélyeirıl készült kimutatások. Míg a korábban az iskolát elhagyóknak csupán egy-két százaléka számára okozott komoly nehézséget a munkába állás, 1989-ben egyes végzettségi kategóriákban már számottevı volt azok aránya, akik az iskolaévvégét követı hatodik hónapban is munka nélkül álltak: 3. táblázat 1989-BEN VÉGZETT FIATALOK ELHELYEZKEDÉSE Iskolatípus A végzettek közül Az év végéig nem helyezkedett el elhelyezkedni szándékozók fı % Általános iskola ,6 Gimnázium ,2 Szakközép ,7 Szakmunkásképzı ,0 Szakiskola ,5 Felsıoktatás ,3 Lemorzsolódók ,4 Összesen ,0 Forrás: Bollók Borbála: Az 1989-ben pályakezdı fiatalok elhelyezkedésének tapasztalatai, Munkaügyi Szemle, sz., 10. l. 2. FELTEHETİEN MA IS JELENTİS A REGISZTRÁLT ÉS A TELJES MUNKANÉLKÜLISÉG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A munkaközvetítı hivatalokban regisztrált munkanélküliek csak egy részét képviselik azoknak, akik egy adott pillanatban dolgozni szeretnének, de nem jutnak álláshoz. Ez így van nemcsak nálunk, hanem a sok évtizede kiforrott segélyezési rendszerrel 262

7 büszkélkedı országokban is. Nem tartalmazza ez a szám azokat, akik a közvetítı hivatalok segítsége nélkül keresnek munkát, s azokét sem, akik egyáltalán nem is keresnek, de csak azért nem, mert e vállalkozást eleve reménytelennek tartják. 4 A segélyezés még szőkebb körre terjed ki: Magyarországon például a legtöbb európai országhoz hasonlóan meghatározott hosszúságú korábbi munkaviszonyhoz, a közvetítıvel való együttmőködéshez és más feltételekhez kötik a jogosultságot. Az egyén gyakran kerülhet olyan helyzetbe, amikor munka nélkül van, ebbıl komoly anyagi és egyéb hátránya származik, ám mégsem áll érdekében vagy módjában a regiszterbe feliratkozni. Az ilyen emberek népes csoportjába tartozhatnak például a pályakezdık vagy az olyan álláskeresık, akik viszonylag rövid munkanélküliségi periódusra, illetve a közvetítıben kínáltaknál jobb állás elérésére számítanak; olyanok, akik, nem tudván munkát találni, a GYES-t, a GYED-et, a táppénzes állományt, a továbbképzı tanfolyamot, a rokkantsági nyugdíjat az ún. jóléti gazdaságot - választják a munkanélküli segély helyett; akik alkalmi munkában reménykednek; akik munkára nem képesek, de nem jogosultak megfelelı szociális ellátmányra sem, és a többi. A nem regisztrált de ténylegesen elszenvedett munkanélküliség mértékét csak igen alapos empirikus kutatások mutathatják ki. 5 Ilyen kutatások Magyarországon nem folytak, ezért sokkal durvább becslésekkel kell megelégednünk mint amilyen Fazekas Károly és jelen sorok írójának számítása. 6 Eszerint a teljes munkanélküliség 1988 utolsó negyedévében a regisztráltnak tizenkétszerese, vagy annál nagyobb volt. (Ez nemzetközi összehasonlításban igen nagy különbségnek mondható.) A durva becslés amely az ún. munkerıtartalék nagyságán és munkavállalási hajlandóságán, az alkalmi munkavállalás elterjedtségén, valamint az állásváltoztatás idıigényének figyelembevételén alapult még a munkanélküli-segély bevezetése elıtt készült, ezért feltételezhetı, hogy azóta a különbség valamelyest csökkent. Arra azonban egy ilyesfajta egyszerő számítás is felhívja a figyelmet, hogy a regisztrált létszám nem jelzi pontosan a probléma méreteit, különösen nem egy olyan országban, ahol az emberek még nem szoktak hozzá a munkanélküli segélyrendszer igénybevételéhez, sıt azt gyakran szégyenletes dologként fogják fel. 4 Magyarországon, 1989-ben az összes munkahely-változtatóknak csupán 6 7%-a vette igénybe a munkaközvetítı hivatalok segítségét. (Vö. A munkaerıpiaci helyzet alakulása 1989-ben, OMK, 1990, 7. 1.). Ugyanakkor felettébb valószínőtlen, hogy a kilépık 93 94%-a minden késedelem és anyagi veszteség nélkül tehát a munkanélküli státust teljesen elkerülve talált új állást. 5 A fejlett tıkés országok legtöbbjében a nem regisztráltak, valamint a kereséstıl visszarettentek számát a regisztrált munkanélküliséggel azonos nagyságrendőnek mutatják az elemzések. 6 Fazekas K Köllı J.: The Patterns of Unemployment in Hungary, Structural Change and Economic Dynamics, June

8 3. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÁTLAGOS IDİTARTAMA IGEN HOSSZÚ A munkanélküliség mint társadalmi rendszer súlyossága nemcsak az érintettek számától, hanem a munka nélkül töltött idı hosszától is függ. Nem ugyanarról a problémáról van szó, ha tízezer ember van munka nélkül tíz-tíz napig, mint ha száz ember, egyenként több mint három évig. Úgy tőnik, a hazai helyzet inkább a másodikként említett szélsıséghez áll közelebb: míg az érintettek száma rendkívül kicsi, a munkanélküli-segélyen eltöltött idı hossza megközelíti a kis munkanélküliség mellett jellemzı nemzetközi normát táblázat A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYEN ELTÖLTİTT PERIÓDUS HOSSZA MAGYARORSZÁGON 1989-BEN A MUNKA NÉLKÜL ELTÖLTÖTT IDİ HOSSZA NÉHÁNY ORSZÁGBAN A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN, ALACSONY MUNKANÉLKÜLISÉG MELLETT Ország Év Munkanélküliségi ráta periódus hossza Magyarország (%) (hónap) (segélyezettek) ,1 3,6 Norvégia ,7 2,3 Svédország ,0 2,7 Kanada ,5 3,4 Forrás: Munkanélküli segély, OMK, Budapest, 1990; OECD Employment Outlook, Paris, 1984, pp. 15, 35, 108; Björklund A.: Studies in the Dynamics of Unemployment, EFI, Handelshögskolan,1981. A táblázat rámutat: hiba lenne a munkanélküliség problémáját az érintettek nagyon kis számára hivatkozva bagatellizálni: a munkanélküliség azok számára, akiket érint, 7 A táblázatban szereplı adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy azok Magyarország esetében a segélyezettekre, a többi országban viszont a regiszterbe felvettekre vonatkoznak. A svéd vagy kanadai metodíka szerint képzett adat Magyarország esetében kisebb lenne, teljesen kizárt azonban és ez állításunk tényege, hogy olyan nagyságrendi különbség mutatkozzon, mint a munkanélküliek száma esetében. 264

9 egyáltalán nem kicsi. Ezt egyébként alaptalan is lenne feltételezni. Igaz, a periódushossz egy-egy országon belül meglehetısen szorosan kötıdik a munkanélküliségi ráta idıbeni alakulásához, ám az egyes országok közötti statikus összehasonlításban ez nincs így, a magas munkanélküliség együttjárhat igen rövid periódushosszal és fordítva is. Úgy tőnik, a munkanélküliséggel küszködı országok sorába most belépı Magyarország Franciaországhoz vagy Belgiumhoz hasonlóan, de például az Egyesült Államoktól erısen eltérıen meglehetısen egyenlıtlenül osztja meg a probléma terhét a potenciálisan érintettek között. Hasonló következtetésre sarkall az az adat, hogy az 1989-ben segélyezett magyar munkanélküliek 20%-a hat hónap alatt sem talált állást. Igaz, ez az arány elmarad a spanyol, belga, holland vagy francia értékektıl (45 70%), de magasabb, mint azokban az országokban, ahol a munkanélküliség hagyományosan alacsony, és a teljes foglalkoztatás deklarált társadalmi cél (Svédországban 16,9%, Norvégiában 9,1%, Ausztriában 19,4%,1980-ban) BEN A MUNKANÉLKÜLISÉG MÁR NEM TEKINTHETİ SÚRLÓDÁSOS JELLEGŐNEK A munkanélküliségtıl kevéssé félnek az emberek, ha olyan tényezıkbıl fakad, amelyeket az egyén legalább részlegesen vagy elvileg befolyásolni tud. Ha az esetek többségében a nem megfelelı szakképzettség, a munkaerıpiaci tájékozódás zökkenıi, és hasonlók állnak a munkanélküliség hátterében, az sokkal kevésbé fogja az emberek figyelmét és félelmét felkelteni, mint ha rajtuk teljes mértékben kívül álló gazdasági folyamatok okozzák a problémát. A jelek arra utalnak, hogy 1989-ben a gazdaság dinamikája már jelentısen befolyásolta a munkanélküliség mértékét. Ezt igazolja az alábbi regressziós egyenlet, melyben a munkanélküliségi ráta (U) területenként 9 eltérı nagyságát magyaráztuk az ipari termelés növekedésével (dq), a betöltetlen állások relatív (a foglalkoztatottak számához mért) nagyságával (V) és annak figyelembevételével, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kiugróan magas érték különleges elbírálást követel. (Ezért egy olyan magyarázó változót is bevontunk, amelynek értéke minden megyére nézve 0, SZSZB megyében pedig 1.) A regressziós egyenlet paraméterei azt mérik, hogy a magyarázó változóban bekövetkezı egységnyi változás mekkora változást idéz elı a függı változóban, a modellben szereplı többi magyarázó változó hatásától függetlenül. A zárójeles értékek a paraméter és a becslési hiba hányadosaként képzett ún. T-értékek. Általában 2 feletti T érték esetén tekintjük megbízhatónak a paraméterre kapott eredményt. R 2 a becslés 8 OECD Employment Outlook, Paris, 1984, p megye és Budapest. 265

10 jóságát avagy illeszkedését méri egy 0 és 1 közé esı skálán. Minél magasabb ez az érték, annál jobban illeszkednek a becsült adatok a ténylegesekhez. Az egyenlet regressziós becslésekor az alábbi eredményt kapjuk: U = 0,11 dq 0,45 V + 2,86 SZSZB + 12,8 R 2 = 0,680 ( 2,6) ( 2,0) (3,5) Hogyan értelmezzük a fenti eredményeket? Az egyenlet szerint a munkanélküliség mértéke annál nagyobb volt, minél komolyabb mértékben esett vissza az ipar termelése; azonos termelésnövekedés mellett pedig annál nagyobb, minél kevesebb betöltetlen munkahely állt rendelkezésre, még az év elején. Végül: ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta területi eltéréseire viszonylag elfogadható magyarázatot adhassunk, valóban figyelembe kell venni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ilóg" a sorból. (Itt, a termelésnövekedés, illetve a korábbi betöltetlen munkahelyállomány alapján várhatónál lényegesen több az állástalan ember.) 10 A fenti egyenlet szerint az év elején mutatkozó munkaerıhiány csökkentette a munkanélküliséget. Ugyanakkor az év során a termelés és a betöltetlen állások száma ellentétes irányban változott: a termelés csökkenése sok helyütt egyszersmind a hiányok növekedésével is járt. Az 1989 végére legsúlyosabb foglalkoztatási helyzetbe került öt megye közül kettıben nıtt a betöltetlen állások száma, további kettıben pedig lényegesen kisebb mértékben csökkent, mint országosan. Az év végére olyan helyzet alakult ki, hogy a munkanélküliség és a munkaerıhiány mértéke teljesen függetlenedett egymástól: a két változó közötti kapcsolat szorosságát mérı korrelációs együttható értéke 0,032 volt a IV. negyedévben. Az 1989 végére kialakult munkanélküliségben tehát már egyértelmően tetten érhetık az elégtelen munkaerı-kereslet, illetve a súlyos strukturális feszültségek jelei Ez világosan megmutatkozik a munkanélküliség területenként erısen eltérı szerkezetében is. Mint az 1. ábrán látható: ahol alacsony volt a munkanélküliség, szellemi és irodai foglalkozásúak adták a segélyezettek többségét. Gyaníthatóan szerepet játszott ebben, hogy az ide tartozók válogatósabbak, igényesebbek az álláskeresés során. Azaz, a képzıdı alig-munkanélküliségben még hangsúlyos a súrlódásos elem. A szakképzetlen munkások, akik nagy valószínőséggel fogadnak el igényeiknek pillanatnyilag kevéssé megfelelı állásokat is zömmel azért, mert rákényszerülnek e 10 Forrás: A felhasznált adatok az alábbiak: U = a segélyezettek száma alapján képzett munkanélküliségi ráta, ezrelékben az 1. táblázat szerint. dq = az ipari termelés növekedése 1989-ben, a Statisztikai Havi Közlemények száma szerint. V = az üres munkahelyek száma a foglalkoztatottak számához viszonyítva. SZSZB = Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére 1, más esetekben

11 267

12 régiókban csak elenyészı számban maradtak munka nélkül. A válságtól sújtott körzetekben viszont a segéd- és betanított munkások adták a munkanélküliek abszolút többségét, a (vészjósló) nemzetközi tendenciáknak megfelelıen RE KIMERÜLTEK A MUNKAERİKÍNÁLAT TOVÁBBI CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI A nyolcvanas években minden jel szerint erıteljesen csökkenı munkaerı-kereslet elsısorban azért nem vezetett munkanélküliséghez, mert folyamatosan, évi ezer fıvel csökkent a kínálat is. Ez a folyamat azonban az évtized fordulójára kifulladt, sıt a kínálat jelentıs növekedése várható. Öt olyan tényezıt említünk, amely ezt a várakozást alátámasztja, s részben indokolja az 1989-ben (a munkaerıpiac perspektíváit illetıen) borúlátóra fordult közhangulatot is. a) 1990-tıl kezdve kilépnek az iskolákból a hetvenes évek derekán született népes évfolyamok. Ugyanakkor nem nı a nyugdíjba vonulók száma, s így a demográfiai folyamatok a munkaerı-kínálat növekedését vetítik elıre. (Amennyiben a nyugdíjkorhatárt mint tervezik öt évvel kitolják, és az átállás nem fokozatosan történik, az mintegy ezer fıs egyszeri kínálat-emelkedéssel egyértelmő, és elkerülhetetlenül tömeges ifjúsági munkanélküliséghez vezet.) Az iskolarendszerbıl kilépık számának becsült értékét mutatja be, az ös idıszakra nézve, az 5. táblázat. 5. táblázat AZ ISKOLARENDSZERBİL KILÉPİ ÉS MUNKÁT KERESİ FIATALOK BECSÜLT SZÁMA BEN Év (ezer fı) , , , , , , , , , , ,1 11 Az ábrán a függıleges tengelyt 0 3 ezrelékig méreteztük, hogy a kis értékek is láthatók legyenek. Így viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg adata nem fért be. Ezért itt közöljük a SZSZB megyei segélyezett munkanélküliek összetételét: segédmunkások 44,2%, betanított munkások 18,4%. szakmunkások 21,2%, nem fizikaiak 16,2.%. 268

13 Az adatok kiszámításánál azt feltételeztük, hogy az oktatási rendszer belsı arányai s így a továbbtanulási lehetıségek a jelenleg érvényben lévı terveknek megfelelıen alakulnak, a továbbtanulási hajlandóság nem változik és a lemorzsolódás aránya nem nı. (Különösen ez utóbbi túlságosan is optimista várakozásnak tőnik, a nagyobb iskolás népességre és a szők kapacitásra való tekintettel, ezért az iskolarendszert elhagyók számára adott becslést lefelé torzítónak tekintjük.) 12 b) A munkaerı-állomány legkönnyebben csökkenthetı része a nyugdíjkorhatáron felüli aktív keresıkrıl van szó rendkívüli mértékben összezsugorodott, mint azt a 6. táblázat mutatja. E kategóriában ma már többségben vannak azok, akiknek a munkájára a munkáltatóknak valóban szüksége van, s valószínőtlen, hogy az ide tartozók száma a korábbi ütemben mérséklıdik majd, munkahelyeket szabadítva fel a fiatalabb korosztályok számára. c) A nyolcvanas évek második felében több tízezer ember áramlott vissza az ún. munkaerı-tartalékba, amelyet munkavállalási korú inaktív személyek alkotnak. 6. táblázat NYUGDÍJKORHATÁRON FELÜLI AKTÍV KERESİK SZÁMA , , , , , , , ,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 12 Az adatok forrásai a következık. Az egyes iskolai fokozatokban végzık száma: Elırejelzés az iskoláskoré népesség várható alakulásáról (KSH), kivéve a középiskolákra vonatkozó adatot, melynek forrása: A középiskolai tanulmányaikat eredményesen befejezık továbbtanulása (OT Területi, Kulturális és Oktatási Fıosztály, 1982, kézirat). Munkavállalási szándék az egyes fokozatok végzıseinél, a lemorzsolódottakat is figyelembe véve, 1989-ben: Bollók {i. m.), A táblázatban szereplı becslés 1989-re vonatkozóan ( fı) gyakorlatilag egybeesik a Bollók által közölt tényadattal ( fı), ami a becslés megbízhatósága mellett szóló érv. 269

14 7. táblázat MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ ELTARTOTTAK (EZER Fİ) Év Nık Férfiak ,7 73, ,9 75, ,1 78, ,8 89, ,0 101,6 Forrás: Statisztikai Évkönyvek A nıi munkaerı-tartalék ugyan csökkent, de csakis annak hatására, hogy az oda tartozók egy része kiöregedett a munkavállalási korból. (A mai kisebb állományban több a fiatalabb, adott esetben dolgozni akaró nı.) A férfiak körében jelentıs növekedést tapasztalhattunk: az 1975-ben mindössze harmincezer fıre rúgó tartalék 1989-re százezressé lett. A,,tartalékba tartozók nem kis része valójában szívesen vállalna munkát, mint azt korábbi statisztikai felmérések kimutatták. 13 Az a tény, hogy a nyolcvanas években jelentıs tömegeket tápláltak vissza ebbe a korántsem passzív halmazba, azzal a következménnyel járhat, hogy tagjainak egy része megjelenik a munkaerıpiacon szerencsés esetben a foglalkoztatottak, rossz esetben a munkanélküliek számát szaporítva. d) 1985 után, a gyermekgondozási díj bevezetésével ismét növekedésnek indult az anyasági segély két formáját (GYES és GYED) igénybe vevık száma. 8. táblázat GYES-en és GYED-en lévık száma a tárgyév decemberében (ezer fı) , , , ,1 Forrás: Statisztikai Évkönyvek 13 A KSH 1976-ban és 1983-ban végzett a munkaerı-tartalékba tartozók munkavállalási hajlandóságára irányuló vizsgálatot. 270

15 A GYES-re illetve GYED-re kiáramló mintegy harmincezres tömeg a nyolcvanas évek végén mérsékelte a munkaerı-kínálatot; nyilvánvaló azonban, hogy éppen a kilencvenes évek elején nagyjából ugyanennyivel növelni fogja, s így jelentısen hozzájárul majd a kínálat egyébként is tetemesnek ígérkezı növekedéséhez. e) Az 1989-ben lezajlott politikai változások folyományaként csökkentik a hadsereg és a határırség létszámát, ami a polgári munkaerı-állomány egyszeri megnövelésével egyértelmő. Hasonló sajnos átmenetinek ígérkezı hatása van az 1990-re meghirdetett amnesztiának, amely ideális esetben ha minden szabaduló munkát keres tizenötezer fıvel növeli a kínálatot. Végül, a romániai üldöztetés elıl menekülık is növelik a munkát keresık számát. 14 Összefoglalva: a kilencvenes évek elején százezres nagyságrendő kínálat-emelkedés várható ben már szép számmal voltak olyanok, akik ezzel a ténnyel ha nem is ebben a formában tisztában voltak és vannak: diákok, akik népes évfolyamukkal együtt az elhelyezkedés idıpontjához közelednek; kisgyermekes anyák, akik már készülnek arra, hogy visszalépjenek a munkaerıpiacra; obsitos katonák; szabadulás és munkahelykeresés elıtt álló rabok, egyszóval olyan emberek, akik számára a munkaalkalmak szőkülése súlyos fenyegetettséget jelent. Igaz, hogy a munkaerıkereslet évi visszaesése nem vezetett a munkanélküliség azonnali, jelentıs emelkedéséhez, ám nagy tömegek számára rontotta a jövıbeni elhelyezkedés kilátásait. Nem minden célzatosság nélkül, csupán e rövid elemzés lezárása után említjük azt a tényezıt, amely a munkaerıpiaccal kapcsolatos várakozásokra alighanem a legerısebben hatott: a reménykedve és félve várt gazdasági szerkezetváltozási folyamatot. Ha valóban vége szakad több évtized halogató politikájának, az elkerülhetetlenül a munkanélküliség jelentıs növekedéséhez vezet majd. Dıreség lenne ennek mértékét elıre találgatni. Amit bizton megállapíthatunk, kevesebb is, több is ben épp hogy csak beindult a szerkezeti átalakulás folyamata. Hogy a munkaerıpiacon a feszültségek mérsékeltek maradtak, ennek is talán legfıképpen ennek köszönhetı. Ám illúziókba ringatja magát, aki a szerkezeti átalakulás elodázásától vagy lelassulásától reméli a munkaerıpiac nyugodalmasabb jövıjét. Mint igyekeztünk megmutatni: 1989-ben annak is volt oka megijedni, aki csupán a korábbi tendenciák folytatódását várja. Köllı János ben a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárságúak száma már (9000 fıvel) meghaladta a külföldön dolgozó magyarok számát. 271

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Közfoglalkoztatási terv 2009. évre

Közfoglalkoztatási terv 2009. évre ASZÓD VÁROS Önkormányzat Közfoglalkoztatási terv 2009. évre Az önkormányzat a közfoglalkoztatási terve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása értelmében,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához. az Igazgatótanács elnöke

ÜZLETI JELENTÉS. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához. az Igazgatótanács elnöke ÜZLETI JELENTÉS A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához ------------------------------------------------------ az Igazgatótanács elnöke Budapest,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÁSA A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÁSA A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÁSA A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE Lipták Katalin Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világgazdaságtan Tanszék Ph.D. hallgató Napjaink egyik fontos munkaerı-piaci kérdése

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2006. (IX.4.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól (A módosításokkal egységes szerkezetben) Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP

MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP TÁVMUNKA-HÁZ INTERREGIONÁLIS KONCEPCIÓJÁNAKKIDOLGOZÁSA ÉS MINTAÉRTÉKŐ MEGVALÓSÍTÁSA MUNKAERİ-PIACI TÉRKÉP KÉSZÍTETTE: NOS Szeged Kft. 2007 február-március 1 Tartalomjegyzék 1. A PROJEKT ÉS A MUNKAERİ-PIACI

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február A javuló és romló pozíciójú foglalkozások országosan és régiónként 2012-ben Országos helyzetkép A 2011. évben a munkaerőpiac tendenciáit

Részletesebben

Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével

Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével Összefoglaló 1. A TÁMOP foglalkoztatási szelete - rövid áttekintés 3. Eredmények, tervek 2010-re 5. A TÁMOP viszonya az árnyékfoglalkoztatáshoz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor Készletgazdálkodás TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi régió 1996. 1997. Közép-magyarországi régió lakónépességének

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész 1 1. A társaság bemutatása I. Általános rész Székhely: 1135 Budapest, Fáy u. 81-83. Cégjegyzék-szám: 9pk60649/1997/9 Statisztikai szám: 18086869-9311-521-01 Tevékenységi körök: TEÁOR Tevékenység megnevezése

Részletesebben

A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön

A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön www.agbnielsen.hu A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A digitális mősorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó idıeltolásos tévénézést

Részletesebben

Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi

Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi Szerepváltozások 2011 Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi Monostori Judit 1. Az idısödı nık munkaerı-piaci helyzete itthon és Európában Magyarországon 1998-ig hosszú évtizedeken

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai elemzése a munkanélküli juttat{sok rendszeréről Magyarorsz{gon és az Európai Unió tag{llamaiban 2011. április Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Adler Judit. A foglalkoztatás szerkezeti keretei *

Adler Judit. A foglalkoztatás szerkezeti keretei * Adler Judit A foglalkoztatás szerkezeti keretei * TM 61. sz. mőhelytanulmány BCE VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT * A mőhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni.

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Széchenyi István Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. MÁRCIUS 11-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. MÁRCIUS 11-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. MÁRCIUS 11-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2010. évi közmunkaprogramokról Elıadó: Dr. Brebán Valéria fıigazgató Elızmények 2010. évi közmunkaprogramok

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK CIB REGGELI FEJLETT PIACOK FİBB HÍREINK USA: Pénteken a munkaerıpiaci adatok negatív meglepést hoztak: a mezıgazdaságon kívül álláshelyek száma a várakozásokkal ellentétben jelentıs visszaesést mutatott.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács község önállóan működő kistelepülés Nógrád megyében, az állandó lakosok száma 780 fő. A falu nyugodt hangulatát biztosítja, hogy nincs

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

J/2843. számú JELENTÉS

J/2843. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/2843. számú JELENTÉS a gyermekek és az ifjúság helyzetérıl, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekrıl Elıadó:

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI 1. Korhatár 2. Elırehozott öregségi nyugdíj, teljes összegő Elırehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegő Összeállította: Soósné Bölczy Brigitta 1 AZ

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Szakképzés Problémák és dilemmák

Szakképzés Problémák és dilemmák Szakképzés Problémák és dilemmák Lannert Judit elıadása 2011 április 28. LIFE, A38 hajó TÁRKI-TUDOK ZRT. Problémák és megoldások, amikrıl manapság hallani PROBLÉMÁK Gazdasági tárca: Alacsony a foglalkoztatási

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

Kérelem egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására

Kérelem egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására Kérelem egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására 1.Személyi adatok: ( A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: ) Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év,

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

Oktatás- és képzésszervezés

Oktatás- és képzésszervezés Oktatás- és képzésszervezés A munkaügyi központok ajánlati és képzés-támogatási rendszere Előadó: Veressné dr. Kiss Anna Munkaerő-piaci Eszközök és Képzési Osztály Hajdúszoboszló, Új arculati javaslatok

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 1.1.2 intézkedése keretében, a foglalkoztatás

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Román állampolgárságú munkavállalók Magyarországon kutatási jelentés

Román állampolgárságú munkavállalók Magyarországon kutatási jelentés 1. ÖSSZEFOGLALÁS 1 NÉMETH NÁNDOR CSITE ANDRÁS i. A magyarországi munkaerıpiac az elmúlt évek során fokozatosan megnyílt a Romániából érkezı munkavállalók elıtt, akik 2009. január 1-jétıl már teljesen szabadon

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2011. január. A munkaadók több álláshelyet kínáltak

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2011. január. A munkaadók több álláshelyet kínáltak A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2011. január A munkaadók több álláshelyet kínáltak A foglalkoztatók a tárgyhónapban 37,0 ezer darab új

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben