Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök,"

Átírás

1

2 Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: Fax: Website: Tér-Idő Műterem Bt. H-6721 Szeged, Arany János u. 7. Iroda: Budapest VII. Akácfa u Tel: Fax: Témafelelős: Területrendezés: Településtervezés: Városépítészet, városi környezet: Épített örökség, műemlékek: Régészet: Táj-, természet: Közlekedés: Víziközművek: Energia, hírközlés: Környezetvédelem: Szemerey Márta okl. építészmérnök Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) Szemerey Márta okl. építészmérnök Kiss Lajos okl. építészmérnök (Tér-Idő Műterem Bt.) Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Lőrinczy Gábor régész Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök (TOPO PLAN Kft. Budapest) Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft. Szeged) Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt. Szeged) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetvédelmi szakértő 1

3 Tartalomjegyzék 1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottsága A Város fejlődésének az Országos Terület-fejlesztési Koncepció általi meghatározottsága Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK kibontása, területi értelemben vett konkretizálása A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve 8 2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) 9 3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése Településfejlesztési, -rendezési jellemzők Hódmezővásárhely társadalma Demográfia, népesség Képzettség Foglalkoztatás Jövedelmi viszonyok Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Hódmezővásárhely gazdasága Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatás Gazdasági szervezetek főbb jellemzői Turizmus Táji és természeti adottságok Zöldfelületi rendszer Az épített környezet elemzése 28 2

4 12.1. Területfelhasználás Telekstruktúra, tulajdonjog Önkormányzati tulajdon kataszter Geodéziai felmérés Építmények Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés Környezetvédelem, településüzemeltetés Talaj és termőföld Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság Zaj- és rezgésterhelés Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi kockázat Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma 53 3

5 1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Az elemezendő - összevetendő tényezők: A térségfejlődéssel eddig kialakult városhálózati adottság (Helyzetfeltárás 1. fejezet). A város fejlődésének országos és térségi területfejlesztési dokumentumok általi való meghatározottsága (1., 2. és 3. fejezetek). A város fejlődésének országos és térségi területrendezési dokumentumokkal való meghatározottsága, összevetésük. A szomszédos települések rendezési tervei általi meghatározottság. 1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottság Korábban Hódmezővásárhely városhálózatban betöltött szerepét az egykori természeti környezet határozta meg, és erre az adottságra alapozva az organikus városfejlődés jellemezte. A Tisza folyó menti, észak-déli irányú településhálózathoz kapcsolódott a később mezővárosi, illetve vásárvárosi funkciójú település és az erre alapozódó, domináns mezőgazdasági kultúra. Ezzel szemben napjainkra a térségi műszaki infrastruktúra, ezen belül a közlekedési kapcsolatrendszer, mint művi struktúra lett a meghatározó a város számára is. Ez egyben kitágította a várost érintő térbeli hálózatot: míg a múlt század elejéig a város társadalma (gazdasága) a közvetlen szomszédos településekkel és közelebbi városokkal kommunikált, addig mára ez a térség kitágult a közlekedési hálózat révén. Ennek következtében Vásárhely jelentőségét, és jelenlegi városhálózati kapcsolatait gyakorlatilag a Délalföldre, mint regionális térségre kell értelmezni, bizonyos vonatkozásokban ennél jóval távolabbra, eurorégiós távlatokra. Ez az új viszonyrendszer jelenleg félperiferikus helyzetet jelent; a várost a nagy közlekedési folyosók elkerülik. Vásárhely és szűkebb várostérsége Magyarország agyonközpontosított térszerkezetében a déli periférián helyezkedik el; a sugárirányú főúthálózat és a nagy európai korridorok elkerülik. Ezen old egyértelműen a Szeged-Vásárhely várospár viszony (a végig kiépített 2x2 sávos kvázi autóúttal). A szomszédos délalföldi mezővárosokkal (Orosháza, Makó, Szentes) való kapcsolat relatíve gyenge, amelynek egyik oka és egyben okozata a kevésbé korszerű közlekedési hálózat. A város kistérsége településeinek hagyományokon alapulóan erős a kötődése Vásárhelyhez, de még a hivatalosan Makóhoz, Szenteshez tartozó szomszédos kistelepüléseknek is. A vasúti hálózat százéves lemaradásban van; ez meghatározó a jelenlegi településhálózati kapcsolatrendszerre nézve. A légiközlekedést tekintve pedig egyértelmű a periférikus helyzet; a nyomasztó fővárosi centrumpozíció dominánsan meghatározó a településhálózatra nézve. 4

6 1.2. A Város fejlődésének az Országos Területfejlesztési Koncepció általi meghatározottsága Az OTK üzenete egyértelmű Hódmezővásárhely számára: a gazdaságfejlesztés elsődlegessége a városnak is prioritás kell legyen. Ezen belül a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, a feldolgozóipar újrateremtése, a magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak, az innovatív gazdaság, az élelmiszergazdaság támogatása mind-mind Vásárhelyre is érvényes megállapítás. A Szeged-Vásárhely várospár a történetileg kialakult, túlcentralizált térstruktúra periférikus területén helyezkedik el, mint regionális központ a többi nagyvárossal együtt sem tudják ellensúlyozni a főváros növekvő dominanciáját. Felismert ugyan, hogy az ország kettészakadásával a globális versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe ; ugyanakkor óriási ellentmondásként ezt az állapotot konzerválja az, hogy hosszú távú feladatban jelentkezik Budapest makroregionális vezető szerepének erősítése. Így nehezen hihető az az általános célkitűzés, hogy célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább, és a vidéki elvándorlás megáll. A helyi gazdaság erősítése, a vidéki települések könnyebb elérhetősége, korszerű és versenyképes családi gazdaságok támogatása, részben autonóm helyi közösségek megvalósítása Vásárhely és térsége számára reális célkitűzés. Hódmezővásárhely szerepe felértékelődik a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejlesztés célkitűzéssel. Fontos megállapítás, hogy a várostérségeknek így a Szeged-Vásárhely- Makó városhármasnak is kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. E célkitűzéshez a városnak befogadó szerepet kell vállalnia. A városfejlesztés és városrendezés tekintetében a területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott, Vásárhely számára is kiemelten fontos célkitűzések: város és vonzáskörzete közötti együttműködés, a város szétterülésének megakadályozása, a beépített területek összenövésének megakadályozása, a központi belterületek vonzóvá tétele, a zöldfelületek hálózatba szervezése, a városi közösségi szolgáltatások kiterjesztése, többközpontúság kiépítése, az urbanizált területek terjeszkedésének korlátozása, a környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése, a barnamezős fejlesztések előnyben részesítése, komplex örökségvédelmi beavatkozások ösztönzése. 5

7 Kedvező lehet Vásárhely számára, hogy a többközpontú fejlődés célkitűzés elérése érdekében növekedési színtérként került lehatárolásra, mint megyei jogú város. Azaz a kiemelt fejlesztési célterület, az ún. külső városi gyűrű fontos eleme: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a dél-alföldi Sophia Antipolis innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-Orosháza- Szentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki. A vásárhelyi és Vásárhely környéki tanyás térségek számára kedvező, hogy külön fejlesztési célkitűzés-sor (tanya-program) jelenik meg az OTK-ban: célkitűzés többek között a meglévő tanyák termelésbe való visszaintegrálása, a tanyás külterületek fejlesztési-, és rendezési tervezése, a szolgáltatások, az elérhetőség javítása, a tanyai birtokrendezés, a tanyai termelés segítése. Az OTK hangsúlyos eleme a gazdaságfejlesztés, ezen belül kifejezetten a Szeged-Vásárhely várospárnak szól: a K+F+I (vagyis kutatás+ fejlesztés+innováció) komplex tevékenység támogatása, a gazdasági termelésbe való integrálása,a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság, tudásgazdaság elősegítése; mindehhez a szakképzés és a felsőoktatás szükségszerű fejlesztése. Az OTK Csongrád megye fejlesztési irányainak leírásában Hódmezővásárhelyre is vonatkoztatható: A meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében; Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása; A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, a tanyafejlesztés révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése; A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése; A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK kibontása, területi értelemben vett konkretizálása A CsMTK a megye jövőképét tudásrégióként fogalmazza meg; e szerepkörben a szegedi ELI megépítéséhez kötődően Hódmezővásárhely is innovatív vállalkozások célpontja lehet; emellett a Vásárhely-Orosháza-Kunszentmárton-Mezőtúr együttműködő városnégyszög kreatív ipari klaszter színhelyeként nevesíti. Ez a helyi gazdaságfejlesztés egyértelműen támogatott iránya. 6

8 A CsMFK Hódmezővásárhely városának a Szeged Makó Arad Temesvár Szabadka városhálózati pólustérségben arányos feladatmegosztáson alapulóan közreműködői feladatot szab: nevezetesen a határon átnyúló infrastrukturális rendszerek megerősítésében, és a közlekedési-, energetikai-, informatikai-, vízgazdálkodási hálózatok kialakításában és összekapcsolásában, továbbá az intézményi keretek megteremtésében, ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség alakulhat ki. Ezen együttműködő pólusrégió kialakulásának előfeltételeként a belső hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépülése az elsődleges cél. Meghatározó jelentőségű, hogy a közlekedési kapcsolatok fejlesztése konkrét leírással szerepel. A határon átnyúló városhálózati csomópont felépítését a következő közlekedési kapcsolatjavító intézkedések segítik elő (a Koncepció által konkrétan említve): a IV. Helsinki folyosó (M5-M43) Arad irányú továbbépítése, a rákapcsolódást biztosító M47 kiépítése, hiányzó-leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, a Tisza-híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó pontok, a városok térségi elérhetőségének javítása. A tágabb, határon átnyúló településhálózaton belül lehatárolva a CsMFK rögzíti a támogatandó fejlesztési célokat: egyrészt a Szentes-Makó-Vásárhely városhármast összehangoltan fejlesztendő mezőváros-térségként nevesíti, a több lábon álló gazdaság támogatásával. A Szegeddel való kapcsolatrendszert kiemelten taglalja; ezen belül fontos elem az egyetemi képzés kiteljesítése, bővítése; az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátorszervezetek, pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás szervezés, kreatív ipar stb.) támogatása. A városok elérhetőségének javítása terén az eddig említetteken túlmenően - a Szentes-Vásárhely- Makó, illetve a Szeged-Vásárhely-Orosháza kapcsolat fejlesztése, továbbá az intermodalitásra törekvő közösségi közlekedés kiemelendő fejlesztési célkitűzés, a többi támogatandó közlekedésfejlesztési cél mellett. Nagyon fontos, hogy a CsMFK 5. területi prioritása kiemelten Hódmezővásárhely város belső fejlesztési célkitűzéseit rögzíti; ezek között abszolút domináns a gazdaságfejlesztés: kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése, üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció, kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek kihasználása, szilikátipari és/vagy kreatív klaszterek, a tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív gazdaságba (alapanyag előállítás, bedolgozás). Tulajdonképpen a gazdaságfejlesztést szolgálják a továbbiakban deklarált, egyéb támogatandó szektoriális célkitűzések: kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés, a térségi elővárosi közlekedés fejlesztése. 7

9 1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve A Csongrád Megyei Fejlesztési Koncepcióban rögzített célkitűzések Csongrád Megye Területfejlesztési Operatív Programja tervdokumentumban (munkaanyagában) az egyes operatív programokba besorolva mind szerepelnek. Vásárhely nevesítve szerepel a következő operatív programokban: AZ ÁTFOGÓ CÉLOK KÖZÖTT: Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás (A1.) Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése (T1.) A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés (S4.) A PRIORITÁSOK KÖZÖTT: Az üzleti környezet javítása (3.2) A beavatkozás keretében elsősorban a KKV szektorra alapozó gazdaságfejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség, az ipari infrastruktúra kulcságazatainak megújítása, a barnamezős területek fejlesztése, a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat. Közlekedési kapacitások fejlesztése (3.4) A tervezett beavatkozások a határon átnyúló városhálózat (Szeged-Vásárhely-Makó-Arad-Temesvár- Szabadka) belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztését célozzák, a koncepciókban leírtak szerint. Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (3.5) A tervezett intézkedéssor a koncepciókban szereplő oktatásfejlesztés, egyetemi és szakképzés bővítése, a célokhoz igazodóan. Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (3.11) Ez a programcsomag Szeged-Hódmezővásárhely nagyvárosi település-együttesre vonatkozik. Mivel nem szerepel a koncepciókban, ezért érdemes bővebben értékelni, és koncepcionális javaslatként továbbfogalmazva beépíteni. 8

10 2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (CsMTrT), illetve ezek szerkezeti tervei rögzítik azokat a tervezett térségi, nagytérségi műszaki infrastruktúrális hálózati elemek nyomvonalait, amelyek fejlesztése a koncepciókban (OTK, CsMTFK) nevesítve szerepelnek. Ez Hódmezővásárhely esetében dominánsan a közúti fejlesztéseket jelenti: A IV-es európai korridorra (M5-M43 autópálya) ráhordó közúti hálózati elemek fejlesztése >> M47 gyorsforgalmi út nyomvonala a tervezett M4 (Berettyóújfalu térsége) az és M5 (Algyő térsége) között Fontos megjegyzés: a tervezett nyomvonal azonos a várost északról elkerülő úttal, amely első ütemben főúti jellemzőkkel épül ki, távlatosan (2030-ig) 2x2 sávos gyorsforgalmi útként valósul meg. Megoldandó probléma, hogy az OTrT és a CsMTrT eltérő nyomvonalat rögzít. (Bővebb kifejtés és értékelés a következő fejezetben) A Szabadka-Szeged-Szentes-Hódmezővásárhely-Orosháza-Makó-Arad-Temesvár-várostérség belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése >> Hódmezővásárhely-Makó és, Hódmezővásárhely- Kübekháza, hármashatár-(nagykikinda, Temesvár) új főúti nyomvonalak rögzítése. Fontos megjegyzés, hogy előbbi nyomvonala teljes hosszában meglévő mellékút nyomvonalával azonos, ugyanakkor az utóbbi északi szakasza eltérő módon van rögzítve az OTrT-ben és a CsMTrT-ben. Elővárosi vasutak kiépítése (Hódmezővásárhely-Szeged elővárosi vasút) >> Nincs külön nyomvonal rögzítve; Úgy értelmezhető, hogy a fejlesztés meglévő Békéscsaba-Szeged vasúti törzshálózati nyomvonallal azonos. Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása érdekében >> Logisztikai központ rögzítése a város belterületén, térségi közforgalmú kikötő rögzítése a Tiszán. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető. Kiemelt turisztikai fejlesztések >> személykikötők rögzítése a Tiszán, ill. az országos és térségi kerékpárút hálózat kiépítése. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető. 9

11 3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) Új gyorsforgalmi út nyomvonala: M47: a tervezett elkerülő út egyben a gyorsforgalmi úti szakasz mindkét tervben; az országos tervben Szeged irányában és Székkutas-Orosháza irányában a jelenlegi 47-es nyomvonalán vezet az M47; a megyei tervben viszont új nyomvonalon: Orosháza belterületét északról elkerülve, illetve a Kübekháza-(Nagykikinda-Temesvár) irányú új közúti kapcsolat az M47 része az M43 autópályáig (a déli szakasz főút mindkét tervben). Ha az OTrT érvényesülne, így Vásárhely közigazgatási területén az M47 venné át a 47-es főút szerepét, ez esetben nincs gyorsforgalmi út melletti alternatív útvonal, ami havária esetén kaotikus helyzetet jelentene, ill. a lassú járművek számára + nyomvonal kiépítése vetődik fel. Ezért a CsMTrT kedvezőbb nyomvonalváltozatot rögzít, ezt kellene érvényesíteni. Új főúti kapcsolatok: Hódmezővásárhely-Kübekháza, illetve Hódmezővásárhely Makó lényegében azonos a nyomvonallal szerepelnek mindkét tervben, de előbbi a megyei tervben az M43 csomóponttól délre főút. A 47-es főút Vásárhelyt érintő szakasza nem szerepel az országos tervben felsorolt főutak között. A megyei tervben a meglévő 47-es főút Vásárhely déli elkerülő útjaként épül ki, és párhuzamos útvonalként szolgál (ezt kellene érvényesíteni!), az országos terv ezt nem tartalmazza. Térségi jelentőségű vasúthálózat: A megyei terv rögzíti a Hódmezővásárhely-Mindszent-Szentes és a Hódmezővásárhely-Makó nyomvonalat (az országos terv melléklete ezt nem tartalmazza). Egyéb országos jelentőségű elemek: Lényegében azonosak a két tervben; ezen felül többletként jelennek meg a megyei tervben a térségi jelentőségű kerékpárutak: (Nagymágocs Hódmezővásárhely, a Hódmezővásárhely Mártély, a Makó Hódmezővásárhely Szentes--Kunszentmárton) kerékpárutak; illetve további többlet-elemek a térségi jelentőségű logisztikai központ, a térségi jelentőségű közforgalmú- és személyforgalmi kikötők (Mártély), továbbá a térségi jelentőségű kiserőmű, és a térségi jelentőségű hulladéklerakó (mind Vásárhelyen nevesítve). 10

12 Térségi területfelhasználás elemei: Mindkét tervben a külterület nagy része a jellemzően mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. Jelentős ellentmondás, hogy a megyei tervben szerepel a belterülettől északra egy nagy kiterjedésű erdőgazdálkodási térség, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei terv rögzíti a belterülettől délre egy nagy kiterjedésű építmények által igénybe vett térséget, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei övezetek között e terület kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteként szerepel. Összefoglalva: Az eltérések nyomán felvetődött kérdéseket tisztázni kell, és azt követően biztosítani kell a települési és területi tervek harmóniáját, figyelembe véve az OTrT törvény által meghatározott összhangteremtési lehetőségeket. 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése Hódmezővásárhely nagyhatárú település (az egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik az országban), ebből fakadóan viszonylag sok (12 db) kistelepüléssel érintkezik. A települések rendezési tervei között készültek, illetve kerültek módosításra. A szomszédos települések rendezési terveiben a tervezett területfelhasználás összhangban van a térségi tervekben foglaltakkal. A térségi tervekben szereplő térségi műszaki infrastruktúra hálózatok egyes esetekben kisebbnagyobb eltérést mutatnak a települések szerkezeti terveiben, szabályozási terveiben szereplő tervei elemek tekintetében, ezeket az aktuális települési tervezéskor kell korrigálni. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a szomszédos kistelepülések rendezési tervei nem rögzítenek olyan fejlesztési területet, vagy objektumot, amely hatással lenne Vásárhely megyei jogú város koncepcióalkotására, illetve a rendezési terv felülvizsgálatát befolyásolná. Algyő esetében a közigazgatási határon átnyúló bányászattal érintett terület néhányszáz hektáron érinti Vásárhely területét, de ez csak a szabályozási tervben megjelenő korlátozást/egyeztetési kötelezettséget jelenthet. A fejezetben szereplő kérdéskört, vagyis az M47 nyomvonalának végleges eldöntését, és ennek területi/települési tervekben való harmonizációját meg kell teremteni. Az érintett települések: Algyő, Hódmezővásárhely, Székkutas (Orosháza). 11

13 5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan foglalkozott a településfejlesztéssel, illetve a településrendezési eszközök megújításával. A 2008-ban elfogadott fejlesztési koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő IVS megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutatott. A ben készült Integrált Fejlesztési Stratégia (IVS), az Antiszegregációs Tervvel és az Akciótervvel a Regionális Operatív Program által között finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének volt az alapja és előfeltétele. Az IVS komplex stratégiai összegzése és továbbfejlesztése alapján több a város fejlődésében meghatározó jelentőségű program valósulhatott meg a legutóbbi években. Hódmezővásárhely településrendezési eszközei (továbbiakban: Terv) az ezredfordulón készültek. A Településszerkezeti terv (1998), illetve a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei (2000) papír alapúak. Ez a ma már hagyományosnak is nevezhető formai, illetve technikai adottság feltétlenül korszerűsítést digitalizálást igényel. Bár eleve alapvetően rugalmas szabályozás készült, az eltelt évek, és a többszöri módosítások következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására. A Terv rugalmassága egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos funkciók keveredési lehetőségét jelenti. Mindemellett a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási adottságok maximális tiszteletben tartása a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen, stabil lényegét tekintve állandó társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét szolgálja. A városrészek adottságaik alapján különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak. A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások jelentik. 12

14 7. Hódmezővásárhely társadalma 7.1. Demográfia, népesség A megye városai között egykor jelentős súlyú Hódmezővásárhely népessége a 80-as évektől folyamatosan és kissé gyorsuló ütemben csökken, aminek következményeként lakónépessége ben az évinek csupán a 84,5%-a, azaz három évtized alatt közel hatodával csökkent. A ban készült demográfiai prognózisban a szakértők fős népességszámot jeleztek előre 2011-re és fős értéket 2016-ra. Tehát a valóságban a népességcsökkenés nagyobb mértékű, mint azt a prognózis jelezte. A népességfogyás tekintetében a város a polarizálódó hazai településhálózatban a megyei jogú városok között átlagosnak mondható az elmúlt 10 évet tekintve. Bár minden megyei jogú város természetes népmozgalma negatív volt, pár város népességszáma (a pozitív vándorlási különbözetnek köszönhetően) nőtt. Hódmezővásárhelyen a probléma fő forrását az alacsony természetes szaporodás jelenti: noha az ezer lakosra jutó élveszületések száma megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával, a halálozási arányszám relatíve magas, erőteljes természetes fogyást okozva. A város vándorlási különbözete 1% alatti, így a bevándorlás majdnem teljesen tudta eddig ellensúlyozni az elvándorlást. A döntő többségében magyar nemzetiségűek alkotta település korszerkezete a 15 év alattiak, a év közötti és a 60 év feletti korcsoport egymáshoz viszonyított aránya relatíve kedvezőnek mondható. A legfiatalabb korcsoportok (0-2 és 3-5 évesek) létszáma és aránya stabil, a gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása nem észlelhető. Nagyon jelentős azonban a 6 és 13 évesek, valamint a évesek számának és arányának a csökkenése. A legtöbb magyar városhoz hasonlóan az időskorú népesség aránya nő, a fiatalok aránya pedig csökken, azaz a város népessége folyamatosan öregszik, ami a jövőben könnyen eltartottsági problémák forrása lehet Képzettség A városban a szinte teljeskörűvé vált általános iskolai végzettség mellett jelentősen megemelkedett a középiskolai bizonyítvánnyal és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, bár ezek a mutatók elmaradnak a régióbeli Szeged, Kecskemét és Békéscsaba értékeitől. Gyakori, hogy részben a helyi továbbtanulási lehetőségek szűkössége gerjesztette tanulási célú migrációban részt vevő fiatalok a diploma megszerzése után sem térnek vissza Hódmezővásárhelyre. Ez további gátló tényezőt jelent a nagyszámú képzett munkaerőt igénylő tőkeerős és versenyképes vállalatok megtelepedése szempontjából, ami a folyamat fennmaradásához vezet. 13

15 7.3. Foglalkoztatás Hódmezővásárhely gazdaságilag aktív népességének a éves korú lakosságon belüli részaránya 56,6%, ami mind az országos, mind pedig a megyei jogú városok átlagánál alacsonyabb. A város dolgozó lakosságának 10%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja (ez a megyei jogú városok között kimagasló érték), amire magyarázatul Hódmezővásárhely mélyen gyökerező agrártradíciói szolgálnak. A városban foglalkoztatottak jelentős része a környező településekről érkezik: a falvakból bejárók többsége legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű. Hódmezővásárhely 2001 óta kismértékben megnövekedett 2011-ben 11,0%- os munkanélküliségi arányától eltér a regisztrált álláskeresők aránya: ők a város munkavállalási korú lakosságának 6,7%-át alkotják, akik közül minden harmadik lakos tartós álláskereső státuszban van. Ezen adatokban a 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra nem tükröződik, és a megyei jogú városokon belül Hódmezővásárhely a középmezőnybe tartozik. A pályakezdő álláskeresők száma is növekedést mutatott az elmúlt években Jövedelmi viszonyok A városban az ezer lakosra jutó adózók száma (442 fő) más megyei jogú városokkal és az országos értékkel összehasonlítva alacsony, ráadásul ez 3,4%-al csökkent között. Mindezen felül a vizsgált 23 megyei jogú város között Vásárhelyen messze a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képező jövedelem; ráadásul nem csak a megyei jogú városokénál, de az országos átlagnál is alacsonyabb. Erre az sem nyújt gyógyírt, hogy ezen összeg több megyei jogú városhoz képest is relatíve nagyobb mértékben nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban. Ágazati lebontásban vizsgálva ugyancsak feltűnő, hogy a városban elérhető jövedelmek az országos átlagot csak az agrárium és az építőipar esetében haladják meg (az agrárium esetében nem meglepő módon a megyei jogú városok átlagát is). A jövedelmi helyzetről az SZJA alapot képező jövedelem alapján kialakult képet kiegészíti a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők aránya: ez érték Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb. Ugyancsak az alacsony jövedelmekre utal az ezer főre jutó személygépkocsik száma is. 14

16 8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 8.1. Oktatás Az oktatási-nevelési intézmények férőhelyeinek tervezése kapcsán megállapítható, hogy amennyiben nem következik be számottevő változás a demográfiai folyamatokban, valamint az elvándorlás mértékében, az elkövetkezendő években az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai férőhelyek száma megfelel az adott korcsoporthoz tartozó gyermekek, tanulók számának között a 0-2 éves korúak aránya csekély mértékben növekedett, miközben az óvodai férőhelyek száma összességében szintén kis mértékben bővült. Jelentős változást a kapacitások kihasználtságában az sem fog eredményezni, hogy szeptembertől kötelező lesz a 3. évüket betöltött gyermekek óvodai beíratása, mivel a városban már eddig is közel 100%-os volt az óvodába járó gyermekek aránya. Az általános iskolai kapacitástervezéshez a most 5 év alatti gyermekek számának alakulását szükséges vizsgálni, ez 2001 óta stabilnak mondható. A 6-13 éves korcsoport a közötti csökkenést követően minimális mértékben növekedett. Erre, valamint a fiatalabb korcsoportok fentebb ismertetett alakulására tekintettel a középfokú oktatásba bekerülők száma várhatóan nem változik számottevően. A 2006-ban meghirdetett reformprogram sikeresnek bizonyult: az iskolákban nem éri el a 20%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és létrejött egy olyan intézményi struktúra, amely igazodik a demográfiai változások következtében lecsökkent tanulói, illetve gyermek létszámhoz. Az országos kompetenciamérések eredményei azt tükrözik, hogy csökkentek az iskolák közötti különbségek és több esetben javultak az intézmények eredményei. A városban számos pedagógiai programot valósítottak meg az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében, továbbá az egyházi intézményfenntartók együttműködési megállapodást kötöttek a KLIK-kel és az Önkormányzattal, amelyben vállalták az együttműködést az integrált oktatás-nevelés és az esélyegyenlőségi törekvések megvalósítása érdekében. Az óvodák esetében ezzel együtt nem kiegyensúlyozott az arány az önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények között. Az általános iskolák esetében egyenletesebb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása, néhány intézmény esetén figyelhető meg, hogy az arány valamivel erősebben meghaladja a városi átlagot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet jogszabályi meghatározása szeptember 1-től megváltozott, amelynek következtében az érintett gyermekek, tanulók száma statisztikailag csökken. Ez hatással lesz az integrációs programokra is, hiszen bár a gyermekek egy része már nem tartozik a jogszabály által meghatározott körbe, továbbra is kiemelt figyelmet igényel. Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában valamennyi iskola részt vesz, bár az arányok ebben az esetben sem egyenletesek. Az óvodák tekintetében hasonló a kép, mint a halmozottan hátrányos gyermekek ellátása esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének segítésében, integrált módon történő nevelésében, oktatásában fontos szerepet játszik az utazó gyógypedagógus hálózat, a megkérdezett szakemberek észrevételei alapján azonban szükséges a gyógypedagógusok számának növelése. Az oktatási-nevelési intézmények közötti együttműködés 15

17 hatékony, mind az azonos szintű oktatásban, mind pedig az egyes oktatási szintek között, ami nagymértékben segíti a gyermekek, tanulók beilleszkedését az óvodából az általános iskolába, illetve innen a középiskolába. Szintén szoros az együttműködés a szociális ellátást biztosító intézményekkel. Bár az általános iskolát sikerrel elvégzők aránya folyamatosan emelkedik, továbbra is problémát jelent, hogy a városban nincs lehetőség az általános iskolai tanulmányok befejezésére. A HÍD II. program azoknak a 6. évfolyamot sikeresen elvégző diákoknak nyújt segítséget, akik betöltötték 15. életévüket. A program keretében a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben folytathatják tanulmányaikat a tanulók, a program sikeres elvégzése esetén pedig szakiskolai végzettséget szerezhetnek. Ez előmozdítja a törvényben meghatározott korosztály tanulmányainak folytatását, azonban az alapfokú oktatásból már korábban kiesetteknek nem nyújt segítséget. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, azonban a középfokú oktatásban komoly problémát jelent a lemorzsolódás magas aránya, amely egyes intézményekben eléri a 8-13%-ot is. Ez azért is kiemelten kezelendő probléma, mert Hódmezővásárhely a legalább érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve egyaránt elmarad a régió megyei jogú városaitól és az országos átlagtól is. A helyzetfeltárás során a szakképzést illetően hangsúlyos problémaként jelezték a megkérdezett szakemberek, hogy a vállalkozások sokszor azzal kénytelenek szembesülni, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű szakember, ami elsősorban a középfokú műszaki végzettségű szakemberek hiányában mutatkozik meg. Az egyes szakképzések és a kapcsolódó keretszámok meghatározására a városnak kevesebb ráhatása van, mint korábban, ami nehézséget okoz a városban és a térségben jelentkező munkaerő-piaci igények követésében. Szintén problémát jelent, hogy az egyes szakmákat jellemző gyors technológiai változásokat követő eszközmegújításhoz nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Az intézmények infrastrukturális feltételei a visszajelzések alapján összességében megfelelőek, elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal és a Kalmár Zsigmond Tagintézménnyel kapcsolatban fogalmazódott meg igény korszerűsítésre, felújításra. Emellett a szakképzés vonatkozásában szükséges az eszközpark bővítése, megújítása, különösen a gyorsan fejlődő informatikai eszközök tekintetében. Néhány intézmény esetében az akadálymentesítés részlegesen, illetve nem megoldott, így ennek pótlása szükséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2009-ben történt elfogadása óta eltelt időben drasztikusan lecsökkent a felsőoktatási hallgatói létszám, még azzal együtt is, hogy új felsőoktatási intézmény kezdte meg a működését a városban. Pozitív változás azonban, hogy a Mezőgazdasági Kar szorosabban bekapcsolódott a város életébe és mind az intézmény, mind pedig az Önkormányzat keresi a lehetőséget az együttműködés kiszélesítésére. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és a Mezőgazdasági Kar együtt lefedi a közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést, amely ösztönözheti az itt élő, ezen a területen elhelyezkedni kívánó fiatalok városban maradását. Az elmúlt időszakban újabb intézménnyel bővült Hódmezővásárhelyen a felsőoktatás a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontjának megjelenésével. Az intézmény a tervezetthez képest szűkebb képzési struktúrát tudott kialakítani, de keresik a lehetőségeket a képzési kínálat bővítésére, elsősorban a helyi szükségletekre koncentrálva. Az általuk 16

18 biztosított turizmus-vendéglátás alapképzés hiánypótló a térségben, azonban kérdéses, hogy a város és a térség turisztikai lehetőségei mennyiben biztosítanak munkalehetőséget a diákoknak Egészségügy Hódmezővásárhelyen az egészségügyi alapellátást az Önkormányzat az egészségügyi szolgáltatókkal kötött feladat-ellátási szerződéseken keresztül biztosítja. A városban az egyes ellátási körzetek a lakosságszám figyelembevételével kerültek kialakításra, a többihez képest túlterhelt körzet nincs. A városban nincs betöltetlen praxis. Hódmezővásárhelyen a vezető halálozási okok megegyeznek az országos szinten is jellemzőkkel, ezen belül a férfiak esetében kiemelkedik a keringési rendszer betegségeinek száma, míg a nők esetében egy kivétellel valamennyi betegségcsoport esetében kedvezőtlenebbek a mutatók az országosnál. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó ellátási körzetébe tartozó kistelepüléseken a két városhoz képest rosszabb a lakosság általános egészségi állapota, ami részben annak tudható be, hogy a lakosok nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de szerepet játszik az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is. Hódmezővásárhelyen és a kistérségben az Egészséges Vásárhely Program már eddig is nagymértékben hozzájárult az egészségtudatos életmód népszerűsítéséhez és a prevenció hangsúlyosabbá tételéhez. A hódmezővásárhelyi és a makói kórház integrációjának eredményeként tovább bővül a programba bevonható lakosság köre. A prevencióra koncentráló megközelítés azért is fontos, mert a helyzetfeltárásban ismertetett demográfiai folyamatok tükrében az idősek aránya egyre magasabb a lakosságon belül. Ez önmagában is fokozott terhet jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerre, de ha az életkorral járó egészségügyi problémákat tovább súlyosbítja a lakosság rossz egészségi állapota, az megnehezíti az ellátó rendszerek fenntarthatóságát, így kiemelt a betegségek megelőzésének szerepe. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi tagkórházában jelenleg több beruházás van folyamatban, melyek közül ki kell emelni a városi és a makói tagkórház integrációját elősegítő, valamint a tömbkórházzá alakulás első szakaszát megvalósító TIOP projekteket. A két kórház február 1-től működik egy intézményként, amely lehetővé teszi az infrastruktúra optimálisabb, gazdaságosabb működést biztosító használatát és enyhíti a szakemberhiányból adódó nehézségeket. A tömbkórház a jelenlegi pavilonos struktúrát váltja fel hosszú távon, amely a betegutak elkülönülését, a diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezkedését, a gazdaságosabb üzemeltetést és a jelenleg több helyen megvalósuló járóbeteg ellátás egy épületben történő elhelyezését teszi lehetővé. A kórház szakmai terveinek megvalósításához, valamint az EVP tevékenységeinek bővítéséhez szükségesek a tervezett infrastrukturális és eszközbeszerzések. A kórház működésében a helyzetfeltárásban ismertetett szakterületek vonatkozásában továbbra is nehézséget okoz a korábbi ágyszám-csökkentések hatása. A helyzetfeltárás során igényként merült fel az ortopédiai szűrések megvalósítása, mivel ezzel számos későbbi egészségügyi probléma megelőzhető lehetne. A kórház tervezi hospice ellátás kialakítását, mert ez jelenleg nem biztosított a városban. 17

19 8.3. Szociális ellátás Az intézményrendszer kapacitásainak vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a demográfiai folyamatokat figyelembe véve elegendő lesz az elkövetkezendő években. Az elmúlt időszak felújításainak köszönhetően az intézmények állapota megfelelő a feladatellátáshoz. A szociális intézményrendszer városi és kistérségi szinten működő intézményei számára az egyik legmeghatározóbb feladatot már most is az időskorúak ellátása jelenti. Mivel az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is a lakosság öregedése figyelhető meg, az idősödő korosztály ellátása a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kap. A férőhelyek száma bővítésre szorul mind a bentlakásos ellátást, mind pedig a nappali ellátást biztosító intézményekben. A növekvő életkor sok esetben erőteljesen leromlott egészségügyi állapottal jár együtt, ami szintén kihívást jelent, hiszen egyrészt komplex ellátást, másrészt a gondozók részéről fokozottabb fizikai igénybevételt kíván. A Kovács-Küry Időskorúak Otthonába bekerülő idősek gyakran nagyon rossz egészségi állapotban vannak, gyakorlatilag kórházi szintű orvosi ellátására lenne szükségük, aminek az ehhez kapcsolódó felszereltség hiányosságai és a szakemberek korlátozott száma mellett akadálya az is, hogy a jogszabályi háttér a bentlakásos otthonokban az ilyen típusú orvosi ellátást nem teszi lehetővé. Gyakori nehézséget jelent az időskorúak leromlott mentális állapota, hiszen a demens személyek ellátása ugyancsak speciális követelményeket támaszt. Az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségeit korlátozta, hogy a pályázatok alapvetően a kisebb intézményeket célozták meg, így a hódmezővásárhelyi időskorúak otthona nem tudott ezeken keresztül forrásokhoz jutni. Kérdéses, hogy a kis intézményeket előnyben részesítő fejlesztési törekvés a jövőben változik-e, hiszen a gazdaságos működés szempontjából a nagyobb intézmények kialakítása a kedvezőbb (ez a probléma megjelenik a Kovács-Küry Időskorúak Otthona és a Mindszenten működő Időskorúak Otthona vonatkozásában is). A helyzetfeltárásban ismertetett infrastrukturális fejlesztési igények és az eszközállomány bővítésével, megújításával kapcsolatos szükségletek mellett a megfelelő számú és képzettségű szakember biztosítása is elengedhetetlen, az intézmények számára ezért kiemelkedő feladatot jelent dolgozóik megtartása, kiégésük megakadályozása. A bentlakásos otthonok mellett a nappali ellátás is fontos szerepet tölt be, azonban a városban korábban működő három ilyen jellegű intézményből már csak egy maradt, így a 70 helyett 35 férőhely áll rendelkezésre, miközben folyamatosan növekszik az igény az ellátásra. Szintén hangsúlyos a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szerepe, mivel sok idős ember igényli, hogy saját otthonában maradhasson, és ott kapja meg a szükséges segítséget. Az ellátásnak ez a formája egyúttal csökkenti az intézményrendszer leterheltségét is. Összességében elmondható, hogy az időskorúakat ellátó-gondozó intézmények, szolgáltatások kapacitásbővítése szükséges, mind a férőhelyek számának, mind pedig az intézmények felszereltségének vonatkozásában. A halmozottan sérült gyermekek nappali ellátásában két intézmény is részt vesz. A Kapcsolat Központ évi működéséről szóló szakmai beszámoló szerint szükséges a tevékenységek eddiginél hatékonyabb összehangolása, tekintettel arra is, hogy a kistérségben viszonylag alacsony a halmozottan sérült gyermekek létszáma. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatását egyrészt a már fent említett házi segítségnyújtás, másrészt a Badalik Bertalan Szociális 18

20 Szolgáltató támogató szolgáltatása biztosítja. Utóbbi nem kötelező feladat, azonban a fogyatékkal élők számára kiemelten fontos mindennapi életük segítéséhez, továbbá a városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is gondoskodik. A támogató szolgáltatás jelenleg pályázati forrásból finanszírozott 2014 végéig, ezt követően működése kétséges, ami komoly problémát jelent az ellátottak számára. Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, emellett a veszélyeztetett kiskorúak számát tekintve is a kedvezőtlen mutatókkal rendelkező városok közé sorolható a település. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által ellátott gyermekek száma összességében csökkent az elmúlt három évben, ez azonban döntően azzal magyarázható, hogy a jogszabályi változások értelmében nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. A beszámolók alapján a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai egyre súlyosabb esetekkel és nagyobb fokú agresszióval találkoznak munkájuk során. A szociális ellátásban fontos szempont Hódmezővásárhely speciális városszerkezete, hiszen a külterületekkel együtt a város nagy kiterjedésű, ami ezt figyelembe vevő ellátási formákat is igényel. A városban a szociális ellátást biztosító intézményrendszer magas színvonalon végzi tevékenységét, nagyon jó az együttműködés az ellátásban résztvevő intézmények, szervezetek között. Működésük elősegítéséhez további eszközbeszerzések, illetve egyes esetekben kapacitásbővítés, állagmegőrzési és akadálymentesítési munkák elvégzése lenne szükséges. A külterületek megfelelő ellátása érdekében a Kapcsolat Központ újra kívánja indítani a tanyagondnoki szolgálatot, ehhez gépjármű beszerzése és fenntartásának biztosítása is indokolt lenne. Hódmezővásárhelyen az országos átlagnál valamivel alacsonyabb volt a munkanélküliség, azonban kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek helyzete. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában történtek pozitív változások, a vizsgált időszakban bővült a munkalehetőségek köre és a város bekapcsolódott egy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő TÁMOP programba, azonban így is korlátozottak a lehetőségek. További problémát jelent, hogy a meglévő munkalehetőségek sok esetben alacsony képzettséget igénylő munkák, így nem feltétlenül felelnek meg az állást keresők képzettségének, képességeinek. A megváltozott munkaképességűek végzettségéről, képzettségéről nincsenek adatok, ami megnehezíti a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos koncepciók kidolgozását Kultúra Hódmezővásárhely az előző időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott kulturális célú fejlesztéseket megvalósította. Ennek valamint a korábban már lebonyolított intézményi átalakítás eredményeként jelentősen nőtt a kulturális kínálat, mennyiségi és minőségi értelemben is. Az intézmények megújítását követően kiemelt feladat az intézmények hatékony működtetése, a kultúra iránti igény erősítése. 19

Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Honlap: www.grantseurope.

Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Honlap: www.grantseurope. Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Honlap: www.grantseurope.eu 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 10 1.1. A megalapozó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben