VERSENY A GAZDASÁGI ALKOTMÁNYBAN

Átírás

1 3. óra Versenyjog

2 VERSENY A GAZDASÁGI ALKOTMÁNYBAN

3 Alkotmány Alaptörvény Következtetés Preambulum: jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése, amely a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot valósítja meg Nemzeti hitvallás nem tartalmaz kifejezett rendelkezést A versenyben kiszolgáltatott egyén állami védelmét jelenti. Ehhez képest az Alkotmánybíróság a magánosítást és a szakszervezeti tevékenységet hozta ezzel összefüggésbe (magántulajdon, magán kezdeményezés) A magánosítást is inkább az átmenthez kapcsolta. Ha az átmenet megvalósult, akkor az utalás is felesleges. Viszont hozzá kapcsolódik a tisztesség, ami megjelenik. Ez többlet kötelezettséget, a minden féle erőfölénytől (kartell is) való védelmet feltételezi.

4 Alkotmány Alaptörvény Következtetés Nem tartalmazza, helyette: Alapvetés M. cikk (1) bekezdése: Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik 9. (1) bekezdés: Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, [ ] Bolgár, olasz alkotmány sem tartalmazza a piacgazdaság elismerését. Ettől még az Alaptörvény gazdasági rendje a piacgazdaság talaján áll: 1. Az AB szerint intézményvédelmi kötelezettség áll fenn, egyes alapjogok (munka, foglalkozás, vállalkozás, tulajdon, tulajdonformák egyenlősége) védelmén keresztül nyilvánul meg és ezek az alapjogok az Alaptörvényben is szerepelnek. 2. A piacgazdaság feltételea szabad verseny biztosítása és ez elismert; 3. A verseny a vállalkozás jogát engedi kibontakozni az AB szerint. Visszafele is érvényes a következtetés, hogy a vállalkozás szabadságának deklarálása a piacgazdaság tételének elismerését jelenti. Az AB a piacgazdaságot amúgy sem tekintette önálló alkotmányossági mércének. Erre alkotmányellenességet csak szélsőséges esetben enged alkalmazni

5 Alkotmány Alaptörvény Következtetés 9. (1) bekezdés: [ ] amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. 9. (2) bekezdés: a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Nem tartalmazza Alapvetés M. cikk (2) bekezdés:magyarorsz ág biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. AB szerint önmagában nem is értelmezhető. Az már nem egyértelmű, hogy minek a konkretizálása. Jogegyenlőség és verseny/vállalkozás szabadság vagy a tulajdonhoz való jog és jogegyenlőség. Mindegyik levezethető azonban az Alalptörvényből Majdnem szó szerint a bolgár alkotmány szövege. A tisztesség erkölcsi értékítéletet közvetít, a szociális piacgazdaság sajátja. Ennek fényében kell érteni az erőfölényt is, amely mindenféle piacai hatalmat (a kartelleket is) lefed. De a gazdasági verseny feltételeinek biztosításából is ez következik. alkotmánybíróság szerint a gazdasági verseny elismerése és támogatása azt jelenti, hogy az állam annak meglétét és működését biztosítja

6 Alkotmány Alaptörvény Következtetés 10. (2) bekezdés: az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 38. (2) bekezdése: az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. Az EU-ban sincs monopólium alapítási tilalom: pl. olasz dohány kiskereskedelem, francia temetkezés. Tiltott az import kizárólagosság valamint a vállalatoktól versenyjogot sértő magatartás megkövetelése. Pl francia könyviszont eladási ár megkötés. Egyedileg vannak kötelezve az alanyok.

7 A gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami elismerése és támogatása megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek a piacgazdasághoz hasonlóan külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás, fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes az államcéllal. [818/B/1997. AB határozat, ABH , 761.; Lásd még: 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH , 120.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH , 200]

8 Állami beavatkozás versenyjogi korlátai a piaci viszonyokba

9 MAGYAR JOG

10 Alkotmányossági korlát lényegében nincs Az Alkotmánybíróság a 33/1993. (V. 28.) AB határozat indokolásában kifejtette, hogy az Alkotmány -a piacgazdaság deklarálásán túl-gazdaságpolitikailag semleges. Az Alkotmányból az állami beavatkozás nagysága, ereje, még kevésbé annak tilalma közvetlenül nem vezethető le. az Alkotmánybíróság 21/1994. (IV. 16.) határozatában a piac, illetve verseny korlátozásának két módját is elismerte alkotmányosnak. Az egyik, amikor a korlátozás magáta szabad piac fenntartását szolgálja. alkotmányos lehet a piac korlátozása a piac szabadságától teljesen független alapjogokés alkotmányos érdekek miatt is: pl. környezetvédelmi, egészségügyi, vagy éppen honvédelmi okokból. Ebből következően ellenkező előjellel tehát elismerte az Alkotmánybíróság, hogy lehet alkotmányellenes a piac korlátozása, de nem a piacgazdaság elvébe ütközés, hanem az attól teljesen független olyan korlátozása miatt is, amely valamely alapjogot sért. Ez nagyon magas küszöb. Alkotmánybíróság gyakorlatában a piacgazdaság ezért vált semlegesértékelési szemponttá: soha nem a piacgazdaság (és annak feltétele a versenyszabadság) korlátozásának van alkotmányos relevanciája ugyanis, hanem az annak megvalósítását szolgáló valamely alkotmányos jog (alapjog, diszkrimináció) esetleges sérelmének

11 Korlát: közigazgatási döntések Tpvt. 85. versenyhatóság a verseny szabadságát sértő közigazgatási határozat módosítására, illetve visszavonására szólíthatja fel a közigazgatási szervet. Amennyiben ennek a felszólításnak adott szervezet 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a hivatal a megyei bíróság előtt pert kezdeményezhet, kivéve, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy véév már eltelt.

12 EUJOG

13 EU gazdasági alkotmányossága EUMSZ 119. cikk (1): az Unió tevékenysége magában foglalja egy olyan gazdaságpolitika bevezetését, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros összehangolásán, a belső piacon és a közös célkitűzések meghatározásán alapul, és amelyet a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban valósítanak meg. Erre figyelemmel az Európai Bíróság több döntésében is hangsúlyozta, hogy EU gazdasági alkotmányának alapvető elve a verseny A tisztességes verseny, mint közérdek jogkorlátozást (lényegében a féktelen versenypiaci magatartás korlátozását) is eredményezhet, ha szükséges és arányos, az EUI versenyszabályok ezt a szükségességi arányossági beavatkozási mércét megütik (AB is elismeri) A tisztességes versenyt védő szabályok érvényesülésének nemzeti korlátozása (EUMR 21., effet utile, 106. cikk) Verseny korlátozásának keretei (magyar vonatkozása csak a Tpvt. 85. )

14 EU korlátok főbb elemei Fúziók: EU joghatóság alá tartozó fúziót a tagállam csak kivételesen vizsgálhat meg : A tagállam nem fogadhat el olyan intézkedést, amellyel az EUMSz hatályosulását eredményességétől megfosztaná. Fellépés ellene Effet utile (bíróság előtt) EUMSz 106: közvetlen Bizottsági Árukereskedelmi monopólium nem eredményezhet tagállamok közötti diszkriminációt Állami támogatások tilalma

15 Fúziók Fúziós rendelet 21 (4) bekezdés lehetővé teszi, hogy a tagállamok a jogos érdekeik védelmére megfelelő intézkedéseket tegyenek (például egy Bizottság által engedélyezett összefonódást megtiltsanak a területükön), ha ezek az érdekek a közösségi jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel összhangban állnak. A fúziós rendelet a közbiztonságot, a média pluralitását és a prudenciális szabályokat jogos érdekeknek tekinti, amelyekre hivatkozással a szándékolt nemzeti intézkedés előtt nem kell a Bizottsághoz bejelentéssel sem élni.

16 News Corp./Sky EUMR 21. (4) Bizottság 2010 év végén engedélyezte, hogy a NewsCoirányítást szerezzen a Sky felett Horizontálisan kevés átfedés volt Vertikálisan a legfontosabbak: a versenytárs újságkiadók korlátozása azáltal, hogy a Skyés NewsCoképes lesz Skyilletve a NewsConyomtatott, on-line és tabletkiadásainak vegyes, együttesen olcsóbb előfizetéssel való kombinálására (mixed bundling) > a lapokat pusztán árképzéssel nem lehet kiszorítani (nem ez a legfontosabb), on-line verzió: még sokan ingyenesek Skyversenytársak nem tudnak a NewsColapokban hirdetni> máshol tudnak A Bizottsági bejelentést követő napon a BIS kérte az Ofcom-ot, hogy vizsgálja meg a tranzakció pluralizmusra hatását. Az Ofcom2011 elején javasolta a tranzakció CC elé utalását részletesebb vizsgálat céljából ezért a News vállalásokat tett amiket később visszavont, majd a CC vizsgálat folyományaként végül az egész tranzakciótól elállt.

17 Effet utile Az Európai Bíróság a Van-Eycke ügyben rögzítette azokat az eseteket, amikor egy állami intézkedés az EUMSz versenyszabályait a hatásosságuktól megfosztja: (i) tagállam megköveteli, (ii) elősegíti, (iii) megerősíti a 101., 102. cikkebe ütköző megatartást, vagy (iv) jogalkotói hatalmáról lemondva a gazdasági élet szereplőire delegál

18 Állami árszabályozás egy állami intézkedés versenyt sértő hatásai miatt nem sérti a közösségi jogot. Nem volt így jogsértő Banki kamatok mértékének állami maximalizálása Arra vonatkozó tilalom a biztosítás közvetítőknek, hogy a jutalékot a végső ügyfeleknek tovább adják. Kisker üzemanyag szabályozás az a francia szabályozás, amely megkövetelte a könyveken feltüntetett ár szerinti eladást, minthogy a Bíróság szerint ezzel az állam nem megállapodás megkötésére kötelezte a kiadókat és kereskedőket, hanem a kiadók/importőrök egyoldalú magatartását írta elő

19 Piaci döntéshozatal Az állam bevonhatja a döntéshozatalba a vállalkozásokat is, de nem kaphatják meg a jogot, hogy az állam szerepét átvéve, saját érdekeik szerint szabályozzák üzleti magatartása Például az olasz vámügynökök saját üzleti érdekeik mentén szabályozhatták a szolgáltatásuk árát, mint vállalkozásuk társulása állami felhatalmazás alapján A jogsértés szempontjából az a kérdés, hogy a kormányzat a testület döntésétől eltérhet-e (az ügyvédi díjakat a kamara terjesztette elő, de a miniszter nem volt az előterjesztéshez kötve, attól eltérhetett; Ezzel szemben a francia konyakszektor szereplőit tömörítő szövetség által elfogadott kvótát a miniszter rendelettel kihirdette) Ha pedig nem a döntéshozó testületben többségben vannak-e a kormányzat képviselői vagy iparágtól független szakértők (a helyi szabályozás polgármesteri engedélyhez kötötte az új üzlet nyitását a településen, de az engedély kiadása egy olyan helyi testület kötelező véleményén múlott, amelyben a már üzlettel rendelkezők is tagok voltak, igaz kisebbségben)

20 106. cikk Az effet utile elv speciális megnyilvánulási formája az EUMSz 106. cikk, amely a tagállamoknak tiltja, hogy állami, kizárólagos vagy különleges vállalkozások irányában Szerződéssel ellentétes intézkedéséket hozzanak vagy tartsanak fenn. A rendelkezés specialitását az effet utile elvhez képest a hatóköre adja: az állammal különleges viszonyban álló vállalkozások vonatkozásában tiltja a tagállamoknak a Szerződéssel ellentétes intézkedések meghozatalát. A rendelkezés szubszidiáris és külön ki is emeli a diszkrimináció tilalmát valamint a cikkeket, amelyekbe az állami intézkedés nem ütközhet A leggyakrabban a 106. cikk a 102. cikkek együtt került alkalmazásra, amikor a tagállamok a speciális erőfölényben lévő vállalkozásokra olyan kötelezettségeket róttak, azokat olyan helyzetbe hozták, amelyek egyébként autonóm viselkedés esetén erőfölénnyel való visszaélését valósítottak volna meg (pl.: Höfner, RTT)

21 Kizárólagos jog alapítása Höfner: a kizárólagos joggal rendelkező képtelen volt a kereslet kielégítésére, miáltal nem tudta elkerülniaz erőfölénnyel való visszaélést. (vagyis önmagában a domináns pozíció létrehozása nem volt jogellenes) RTT: kapcsolódó piacra kiterjedő átvetítés Corbeau: Bíróság nem is vizsgálta az erőfölénnyel való visszaélést, hanem a 106. cikk (1) bekezdését együtt olvasta a (2) bekezdésbe foglalt kivétel szabállyal és azt vizsgálta, hogy a monopólium fenntartása valamilyen közérdekből kerül-e sor és annak biztosításához szükséges és arányos-e. Ez a vélelem a Bíróság szerint nem áll meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásról leválasztható, azt nem veszélyeztető, többlet szolgáltatásokat biztosító tevékenységek esetében.

22 EUMSz 37. cikk Míg a 106. cikk szolgáltatási, addig a 37. cikk a diszkriminatív tagállami árukereskedelmi monopólium kiigazítását követeli meg. Az EUMSz 37. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamok minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés. Vagyis a tagállamoknak úgy kell kialakítaniuk a kereskedelmi jellegű állami monopóliumaikat, hogy azok a tagállamok között a termelés és a forgalmazás tekintetében ne jelentsenek diszkriminációt A rendelkezés olyan árukereskedelmi monopóliumokra vonatkozik, amely diszkriminálja a külföldi forgalmazókat. Például valamely áru kizárólagos importjára vonatkozó állami monopólium fogalmilag ilyen diszkriminációt valósít meg Vagyis a monopólium léte önmagában nem, csak akkor kifogásolható, ha képes a tagállamok közti kereskedelem torzítására. a monopólium, kizárólagos jog diszkriminatív hatása annál inkább jelentkezik a tagállamok közötti kereskedés vonatkozásában, minél inkább a vertikális lánc felső szegmenseiben helyezkedik el. Például míg jogsértést valósított meg a görög kőolajimport 65%-ára alapított kizárólagos jog az olasz dohány-kiskereskedelmi koncessziók nem ütköztek az EU jogba

23 VERSENYJOG HATÁLYA

24 Tárgyi Piaci magatartás = vállalkozás (tárgyi hatály=személyi hatály) Autonóm Átfogó üzletpolitikája Tpvt.: kivéve ha törvény eltérően rendelkezik a felhatalmazásnak törvényben kell testet öltenie (vagy arra egyértelműen visszavezethetőnek lennie), továbbá ki kell, hogy tűnjék az a kivételes jogalkotói szándék, hogy a versenytörvény főszabályként minden gazdasági ágazatban akadálymentes érvényesülése elvének gátat szabjon. Vj-100/2002 Kizárólagos jog alapítása önkormányzati rendelettel egyes temetői szolgáltatások nyújtására a törvénnyel azonos elbírálás alá esik a törvényre egyértelműen visszavezethető alacsonyabb szintű jogszabály Vj-63/ évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről

25 Dinnye ügy Július közepe: VM megegyezik az áruházláncokkal, hogy a dinnye min. ár 99 Ft/kiló Augusztus 30-án eljárás indult: ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a SPAR és a TESCO, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség és a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács ellen Október 8: törvényjavaslat a szakmaközi szervezetek szóló tv. Módosításáról (1) Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. -a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szüksége s mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva. (2) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg. megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. November 27.: kihirdetés December 21.: állásfoglalás kérés egy másik ügyben is, cukor kartell megszűntetés

26 Javaslat indokolása A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságára, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltér ő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, azaz az élelmiszerek a fogyasztói vásárlások alapvető termékei) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből

27 Kivett területek EU: Katonai eszközök EUMSz cikk (b) a tagállamok megtehetik az alapvető, biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében Tanács a Bizottsággal listát készít az ilyen termékekről > sohasem publikálták A tagállamok megvizsgálhatják az összefonódások katonai, míg a Bizottság a polgári hatásait>problémás ott, ahol a termékek mindkét célra használatosak: VSEL/British Aerospace(1994): nem kell notifikálni a katonai vonatkozásokat, a vitát a Bizottság a Bíróság elé is viheti akár

28 Kivett területek EU: Mezőgazdaság EUMSz 42. cikk A versenyszabályokról szóló fejezet rendelkezései a mezőgazdasági termékek (nem pedig ipari, pl. pálinka) termelésére és kereskedelmérecsak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan a Tanács meghatározza A 1184/2006/EK rendelet szerint a 101. cikk nem alkalmazható azon EUMSz I. Melléklet megállapodásokra, amelyek (nincsen ehhez hasonló derogáció a 102. cikkre nézve a mezőgazdasági ágazatban): a nemzeti piaci rendtartás szerves részei vagy az EUMSz-ben írt célok eléréséhez szükségesek Ha egy termék ebben a Mellékletben nem szerepel, akkor arra a derogáció nem vonatkozhat (pl. sajt gyártáshoz használt enzim, armagnac francia brandy típus, konyak) 1967 óta létezik közösségi agrárpiaci rendtartás, így a nemzetire hivatkozás visszaszorult (pl. gyümölcsök, halászat) Az EU agrárpolitikai célokra hivatkozás akkor állja meg a helyét, ha mind az öt feltétel teljesül: termelékenység növelése, mezőgazdászok megfelelő életszínvonala, stabil piacok, ellátás biztosítása, ésszerű ár Ha az ágazat bajban van, még nem hivatkozási alap, nem a piaci szereplők feladata a cselekvés Ha a rendelet szerinti kivétel nem alkalmazható egyedi mentesítésre még sor kerülhet a 101. cikk (3) alapján

29 Példák 1.A Francia Cognac (BNIC) terméktanács ellen a francia Versenyhatóság eljárást indított, mert a terméktanács elfogadott egy olyan szabályzatot, amely szerint büntetést kell fizetnie azon szőlő termesztőknek, akik túllépik az engedélyezett tiszta szesz marketing és tárolási kvótát. A tiszta szesz a Cognac gyártására kerül felhasználására. A BNIC álláspontja szerint erre a megállapodásra nem alkalmazható az EUMSz cikke. A Tanács 1184/2006/EK rendelete értelmében ugyanis nem alkalmazandó az EUMSz cikke az EUMSz I. sz. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek vonatkozásában kötött megállapodásokra, amelyek a nemzeti rendtartás szerves részei vagy az EUMSz. 39. cikkében írt célok (termelékenység növelése, mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása, piacok stabilizálása, ellátás és megfelelő ár biztosítása) eléréshez szükségesek. Franciaországban a Cognac előállítása a nemzeti rendtartás része. Ráadásul a terméktanács szabályzata szerint a büntetés bor és must tanulmányok készítését szolgálja. A must és bor viszont szerepel az EUMSz I. mellékletében. Helytálló a terméktanács hivatkozása?

30 Példák 2.Sajtgyártáshoz használt enzimet (rennet) előállító holland egyesülés előírta tagjainak, hogy kizárólag tőle vásároljanak. Az előírást megszegőknek bírságot kellett fizetniük. Az egyesülés a holland rennet piac 100%-át birtokolja. Az egyesülés álláspontja szerint erre a megállapodásra nem alkalmazható az EUMSz cikke. A Tanács 1184/2006/EK rendelete értelmében ugyanis nem alkalmazandó az EUMSz 101. cikke az EUMSz 1. sz. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek vonatkozásában kötött megállapodásokra, amelyek a nemzeti rendtartás szerves részei vagy az EUMSz 39. cikkében írt célok (termelékenység növelése, mezőgazdaságból élők életszínvonalának biztosítása, piacok stabilizálása, ellátás és megfelelő ár biztosítása) eléréshez szükségesek. A rennet ugyan maga nem szerepel az 1. sz. Mellékletben de az annak felhasználásával készült sajt igen.

31 Autonómia hiánya Egy vállalkozás akkor tanúsít piaci magatartást, ha saját döntési, cselekvési önállósággal bír, így tevékenysége neki betudható Vj-190/2001 kizárt valamely magatartás piacivá minősítése, ha az egy állami intézkedés egyenes következménye, hiszen ekkor alapvetően hiányzik a magatartás piaci, gazdasági jellegéhez szükséges vállalati autonómia. Ilyen esetben a vállalkozás valójában nem saját, autonóm érdekei, üzleti tervei szerint cselekszik, hanem az állami intézkedés végrehajtójaként - Vj-100/2002 EUMSz 101. és 102. cikke csak akkor alkalmazható, ha a nemzeti szabályozás terepet hagy a versenynek, amelyet így a vállalkozás autonómmagatartásával korlátoz

32 Vállalkozások versenyjogi felelőssége a szabályozás által elvárt magatartásért Ha a versenykorlátozó magatartást a nemzeti szabályozás követelte megvagy olyan helyzetet idézett elő, amely kizárta a versenyző magatartás tanúsítását, akkor az EUMSz101. és 102. cikke nem alkalmazható. Ebben az esetben ugyanis a versenykorlátozó magatartás nem tudható be a vállalkozás autonóm magatartásának a versenykorlátozó hatás kizárólag a nemzeti jogból eredhet Ha a vállalkozás befolyásolta kiskereskedelmi árat a szabályozóhatósági jóváhagyás kérelmezésén keresztül, az árprés korlátozó hatása nem kizárólag a nemzeti jogból ered DTügy Attól, hogy a szabályozóhatóság jóváhagyta az árakat még a vállalkozás felelőssége megáll (pricecap), akkor is ha a hatóság figyelemmel volt az EUMSz cikkére, mert a Bizottságot ez nem köti ha az állami szabályozás ösztönözte vagy elősegítette a versenyjogot sértő magatartást (pl. azáltal, hogy versenykorlátozó döntés meghozatalára vonatkozó jogot delegál, ez más mint amikor szabályozói tevékenységet vesz át és úgy korlátoz, ekkor már az állam felelős), akkor az attól még piaci lesz, legfeljebb bírságcsökkentő tényező

33 Vállalkozások versenyjogi felelőssége a szabályozás által elvárt magatartásért (folyt.) Félretétel: tagállami jogszabály közösségi jog ellenességének következményeit a tagállamnak és nem a vállalkozásnak kell viselnie, amelytől nem várható el, hogy a jogszabály be nem tartása révén kiprovokált bírósági eljárás útján bizonyítja a vonatkozó nemzeti jogszabály közösségi jog ellenességét(cif) Ha azonban a versenyhatóság deklarálta a tagállami jogszabály közösségi jog ellenességét, akkor az a jövőre nézve már nem vehető figyelembe a vállalkozást a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiától megfosztó tényezőként.

34 USA kitekintés

35 Szövetségi versenyjog tagállami szabályozás általi korlátozása: State Action doktrína Az USA Legfelsőbb Bírósága Parker v. Brown 1943 Bizonyos körülmények között a tagállami szabályozás kiütheti a Sherman Act alkalmazását Lényeg: ( Midcalteszt ) a vitatott korlátozásnak világosan kifejezettnek kell lennie azt illetően, hogy állami politikát szolgál, vagyis az állam kifejezett jóváhagyásával tér el a szabadpiaci verseny elveitől, másrészt az adott politikának ténylegesen is az állam által felügyeltnek kell lennie.

36 Szövetségi versenyjog szövetségi jogalkotással való korlátozása Kongresszus elfogadhat ún. savings clause-okat annak érdekében, hogy az antitröszt jog alkalmazásának határait világosan kijelölje az adott ágazatban. Ilyen savings clause-ok hiányában a bíróságok jogértelmezéssel döntik el, hogy mi volt a jogalkotó szándéka beleértelmezett antitröszt immunitás a Legfelsőbb Bíróság szerint akkor állja meg a helyét, ha teljesen nyilvánvaló ütközés van a szabályozás és antitröszt jog között Versenyjog a hozzáférés biztosításának csak egy további eszköze Verzion Communications Inc. v. Law Offices of Curtis Trinko, LLP: a Verzion elégtelen versenytársakkal folytatott együttműködésére nem alapozható az eddigi joggyakorlat alapján antitröszt igény, mert az 1996-os amerikai távközlési törvény a kötelező hozzáférés előírásával biztosítja a hálózati elemekhez való hozzáférést. A Legfelsőbb Bíróság az Aspen Skiingügyhöz hasonló esetekre azonban a jövőben sem zárta ki az antitröszt jog alkalmazhatóságát. (amikor nem szabályozás által már biztosított hozzáférés további lehetővé tételéről van szó)

37 Személyi (funkcionális) Vállalkozás Formától független (lehet természetes személy, állami szerv, ügyvéd stb.) Függetlenül attól, hogy nyereségorientált-e Lényeg: piaci magatartást tanúsítson azaz nem, ha közhatalmi: ez lehet állami és nem állami vállalat is pl. Eurocontrol, vagy szolidarítási alapon nyugvó szociális intézmények sporttevékenység: transzferdíj, klubcsapatok külföldi játékosainak összetétele Gazdasági egység: nem függetlenek versenyjogilag egyek a társasági jogtól eltérően Ügynök: mint egy munkavállaló, nincs önálló döntési autonómiája

38 Földrajzi EU: EU területén követik el Itt hajtják végre (végrehajtási elv) Külföldi anyavállat felelőssége az EU leány jogsértéséért Mo.: Magyarország területén Kivétel Fióktelep összefonódása Magyarországon kívül, de hatása Magyarországon is érvényesülhet, kivétel Tisztességtelen verseny tilalma Üzletfelek megtévesztése

39 Időbeli hatály Tpvt. EU Öt év a megállapodások, fúzió és erőfölény eseteiben Három év: információ kérés, helyszíni vizsgálat Öt év általános