Zsámbék Város Önkormányzat

Átírás

1 Zsámbék Város Önkormányzat Helyi adójogszabályok értelmezése és gyakorlati alkalmazása Zsámbék Város illetékességi területén 2012 Felhasznált jogszabályok: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi C. törvény a Helyi adókról évi XCII. törvény az Adózás rendjéről évi LXXXII. törvény a Gépjárműadóról évi XCIII. törvény az Illetékekről 32/2011. (XII.16.) számú Ör. Építményadóról 30/2011. (XII.16.) számú Ör. Telekadóról 33/2011. (XII.16.) számú Ör. Idegenforgalmi adóról 31/2011. (XII.16.) számú Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról 34/2011. (XII.16.) számú Ör. A helyi iparűzési adóról

2 I. Települési önkormányzatok adó- megállapítási jogáról A hatályos adórendszerben önkormányzati adóként a helyi adók működnek. A helyi adók bevezetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete jogosult dönteni. A helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a jegyző mint önkormányzati adóhatóság látja el. A Helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Önkormányzat által adóztatható adótárgynak minősül az ingatlantulajdon és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként való tartózkodás, valamint a gazdasági tevékenység gyakorlása. Ennek megfelelően az önkormányzat építményadót, telekadót, magánszemélyek kommunális adóját, iparűzési adót és idegenforgalmi adót vezethet be. Az adó- megállapítási jog felöleti az egyes adónemek bevezetését, módosítását, az adó mértékének megállapítását, kedvezmények, mentességek megállapítását, a helyi adózás részletes szabályainak meghatározását. Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által december 16-án kihirdetett helyi adórendeletei (2012. évtől már az új helyi adórendeletekben meghatározottak alapján kell adózni): II. Egyes helyi adórendeletek 1. Építményadó 32/2011. (XII.16.) számú önkormányzati rendelete alapján adóköteles és építményadó bevallási kötelezettség alá esik [Ör. 2.. (Htv. 11..) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén levő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helységére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Általános tudnivaló: Az adó alanya [Ör. 1.. (Htv. 3.., Htv. 12..)] a.) a magánszemély (Ör.3.. c.) pontja alapján mentes az építményadó alól bevallást sem kell benyújtania) b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. A következő bekezdésben meghatározottak alapján adómentes valamennyi helyi adó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság (feltételes adómentesség). 2

3 A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban az előző bekezdés szerinti mentesség az ott felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A rendelet hatálya a Htv ban foglaltak kivételével nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. Az adóalanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Tulajdonos (Htv pontja): az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának a használatbavételi engedély kiadását megelőző átruházása esetén az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése [Ör. 4.. (Htv. 14..) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Mentes az építményadó alól [Ör. 3.. (Htv a.) és h.) pontja)] a.) a szükséglakás b.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany 3

4 rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja c.) a magánszemély tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény Az adó alapja [Ör. 5.. (Htv a.) pontja) az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó évi mértéke: (Ör.6.. és 7.. ) nem lakás céljára szolgáló építmény után 1100 Ft/ m2 Kedvezményes adómértékkel adózó építmény éves adómértéke lakás céljára szolgáló épület után 550 Ft/m2. 2. Telekadó 32/2011. (XII.16.) számú önkormányzati rendelete alapján adóköteles és telekadó bevallási kötelezettség alá esik [Ör. 1.. (Htv. 17..) az önkormányzat illetékességi területén levő telek Általános tudnivaló: Az adó alanya [Ör. 1.. (2) bekezdése, (Htv. 3.., Htv. 12..)] a.) a magánszemély b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. A következő bekezdésben meghatározottak alapján adómentes valamennyi helyi adó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság (feltételes adómentesség). A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban az előző bekezdés szerinti mentesség az ott felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A rendelet hatálya a Htv ban foglaltak kivételével nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. Az adóalanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. 4

5 Tulajdonos (Htv pontja): az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának a használatbavételi engedély kiadását megelőző átruházása esetén az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén levő telek. [Ör. 1.. (1) bekezdése, (Htv. 17..) telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlannyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet; termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban aranykorona értékkel és művelési ággal nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület; Mentes a telekadó alól: [Ör.2.. (Htv. 19..)] a.) az épület, az épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b.) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c.) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a d.) a magánszemély tulajdonában álló lakóépülettel beépített belterületi telekből a Htv pontja szerint számított telekrész, de legalább 100 m2 telekrész, e.) az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint út, saját út, árok, és csatorna művelési ágban szereplő telek, f.) az egyházként bejegyzett szervezet tulajdonában lévő telek. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése [Ör. 3.. (Htv. 20..)] 1.) Az adókötelezettség (keletkezése) a.) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, b.) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján, c.) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján keletkezik. 2.) Az adókötelezettség (megszűnése) a.) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b.) külterületi telekesetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlannyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll. c.) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg. Az adókötelezettségben bekövetkező 1.) 2.) pontban nem említett változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja a telek m2-ben számított területe [Ör. 4.. (Htv.21.. a.) pontja)] 5

6 Az adó évi mértéke: [Ör. 5..] 1.a.) Gksz és Vt övezeti besorolású telek után az adó mértéke: 100 Ft/m2, 1.b.) az a.) pont alá nem tartozó belterületi telek után fizetendő adó: 50 Ft/m2, 1.c.) az a.) pont alá nem tartozó külterületi telek esetében az adó mértéke: 10 Ft/m2. (Gksz = Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatás, Vt = Településközpont, vegyes terület) Kedvezményes adómértékek: [Ör. 6..] az 1.a.) és 1.b.) pontban írtaktól eltérően 0 Ft az adó mértéke, ha a belterületi telken álló épületek területének több mint 50%- a lakáscélú építmény. Telekadó kedvezmény: [Ör. 7..] Telekadó-kedvezmény illeti meg a telek tulajdonosát, abban az esetben, ha az önkormányzat illetékességi területén iparűzési adót fizet. A kedvezmény mértéke az adott adóévben bevallott, előző évi végleges helyi iparűzési adója mértékéig, de legfeljebb az adott adóévben kivetett telekadója mértékéig terjed. A telekadó kedvezményt az adózó az adott adóévben az előző adóévre vonatkozó helyi iparűzési adó bevallása benyújtását követően írásban kérheti. 3. Magánszemélyek kommunális adója 31/2011. (XII.16.) számú önkormányzati rendelete alapján adóköteles és Magánszemélyek kommunális adó bevallási kötelezettség alá esik [Ör. 1.. (Htv. 24..) az önkormányzat illetékességi területén levő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helységére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Általános tudnivaló: Az adó alanya [Ör. 1.. (Htv. 24..)] Az önkormányzat illetékességi területén lakással és nem lakás céljára szolgáló épülettel, épületrésszel rendelkező magánszemély, valamint azok a magánszemélyek is, akik nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek ideértve az önkormányzati tulajdonban álló lakásbérlőket is. Az adóalanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Tulajdonos (Htv pontja): az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának a használatbavételi engedély kiadását megelőző átruházása esetén az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell 6

7 tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése [Ör. 3.. (Htv. 25..) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Mentes az építményadó alól [Ör. 2.. (Htv a.) és h.) pontja)] a.) a szükséglakás b.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja 1. Az adó évi mértéke: (Ör.4.. ) Az adó évi mértéke Ft 2. Kedvezményes adómértékkel adózó építmény éves adómértéke (Ör.5..) 2.1.) Ft évi adót kell fizetni az összkomfortos, komfortos lakások után, 2.2.) 8000 Ft évi adót kell fizetni a félkomfortos lakások után, 2.3.) 4000 Ft évi adót kell fizetni a komfort nélküli lakások után, 2.4.) 5000 Ft évi adót kell fizetni a lakáshoz tartozó gépjárműtárolók és egyéb nem lakás céljára szolgáló épületek után, 2.5.) 5000 Ft évi adót kell fizetni mezőgazdasági célú szerszámkamra után, 2.6.) Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú szerszámkamra és gyümölcstároló után, Ft (Ör. 7..) évi adót kell fizetni a 2.5.) és 2.6.) pont alatti épületek után, ha az épület kivitelezése módjában az épület anyaga kő vagy tégla, falazó-blokk és az épület jellege kétszintes, tetőtér beépítéses vagy alápincézett. Egyéb tudnivalók az Építményadó, Telekadó és Magánszemélyek kommunális adójához önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit; 7

8 vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet; külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is; építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre; épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiségcsoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel; lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A. -a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan; hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani; kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót; építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül; kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész; a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű 8

9 tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel; vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni; melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m 2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja; lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások hasznos alapterülete teszi ki; Komfort nélküli lakás: Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított. Félkomfortos lakás: Az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és közművesített-séggel (legalább villany-és vízellátással), valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfortos lakás: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik. Összkomfortos lakás: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi, központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik. Duplakomfortos lakás: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és 2 db WC-vel, 2 db füdőhelyiséggel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi, központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik. Luxuslakás: Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi, központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik, továbbá teljes biztonsági rendszer (társasházaknál 24 órás portaszolgálat), tágas nappali, medence, teljes klimatizáltság, saját fürdőszobával rendelkező hálószoba is tartozik az ingatlanhoz. 4. Idegenforgalmi adó 33/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete alapján 9

10 adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. [Ör.1.. (Htv (1) bekezdése] Az adóalapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. Adóbeszedésére kötelezett: [Ör. 5.. (Htv. 34..)] 1. a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, 2. a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be. 3. Az 1.) - 2.) szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adó beszedésére kötelezettnek a megfizetett adót a beszedést követő negyedévente, a negyedévet követő hó 15. napjáig kell az önkormányzat adóhatóságához befizetnie a számú idegenforgalmi adó beszedési számlájára. (Ör. 6..) Az adóbeszedésre kötelezettnek, az adóköteles bevételszerző tevékenységét annak megkezdésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak írásban kell jelentenie. (Ör. 7..) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adót negyedévente, a befizetéssel együtt vallja be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentkezés, illetve a bevallás - ki nem mentett - elmulasztása (késedelmes teljesítése) esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Felhívjuk figyelmét, hogy a fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta! A rendelet alkalmazása során: - önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. - állandó lakos: aki a lakásbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. - üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület; - szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; - vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra; - szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül; - szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; - egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbetegellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár; - szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, 10

11 fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 5. Helyi iparűzési adó: a 34/2011. (XII.16.) számú önkormányzati rendelet alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén - az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység), feltéve, hogy az nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányul, - ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. - Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az adókötelezettség kezdő és befejező időpontja megegyezik az iparűzési tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontjával. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének napban kifejezett időtartama az irányadó. Az adóalanya a település területén az iparűzési tevékenységet végző vállalkozó. A következő bekezdésben meghatározottak alapján adómentes valamennyi helyi adó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság (feltételes adómentesség). A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban az előző bekezdés szerinti mentesség az ott felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 11

12 Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A rendelet hatálya a Htv ban foglaltak kivételével nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. Adómentesség, kedvezmény Mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az forintot az adóévben nem érte el. A helyi adóról (továbbiakban: Htv.) szóló évi C. Törvényben meghatározott feltételek mellett adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Az adó alapja és mértéke Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az adóalany a Helyi adókról szóló évi törvényben meghatározottak alapján az adóalapjának más módon történő meghatározását is választhatja, melyet az adóévről szóló bevallás benyújtásakor az adóhatósághoz be kell jelenteni. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira legjellemzően - a vállalkozónak kell a Helyi adókról szóló évi C. törvény 39. -hoz kapcsolódó mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Az önkormányzat illetékességi területén alkalmi, ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a végzett tevékenység napokban kifejezett száma (minden megkezdett nap egész napnak számít). Az adó mértéke: Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke évtől az adóalap 2 %-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 550 forint. Adófizetési kötelezettség A helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, 12

13 illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. - Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. - Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. - Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani: a) az előtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. - Az adóelőleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. - Az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetében az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg. - Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. - Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az önkormányzati ( től ismét) adóhatóságnak. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni adó legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell bevallani és a bevallással egy időben megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé ( től ismét). - Nem terheli adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a vállalkozót, aki iparűzési tevékenységét alkalmi (ideiglenes) jelleggel folytatja, továbbá nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységét kezdő vállalkozó 13

14 esetében. - Az adózónak helyi iparűzési adóról évente az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell bevallást tennie. - A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A adóévtől a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről bevallást kell tennie. - A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell megfizetnie, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Adóköteles tevékenység bejelentésének (és változás bejelentés) szabálya Adózás rendjéről (továbbiakban: Art.) szóló évi XCII. törvény alapján: Bejelentés teljesítésének módja önkormányzati adóhatóság felé: Art. 19. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített III. Gépjárműadó: A gépjárműadó alanya: az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni. A törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a külön jogszabály szerint méhes-házas" gépjárművekre, a munkagépre a CD" CK" DT" OT" és a Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre. A külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. 14

15 Az adóhatóság a gépjárműadót a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal által nyújtott adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg kivetéssel. Ennek megfelelően nem kell bevallást benyújtani az adóhatósághoz a vevőnek, illetve az eladónak gépjármű adás-vétele esetén. Kizárólag az Okmányirodán (2092. Budakeszi, Dózsa Gy. tér 25.) kell bejelenteni a gépjármű vételét vagy eladását, az adóhatóságnál nem! Ha az eladó eladást nem jelenti be (és a vevő sem íratja a járművet a nevére), akkor az (eladó) tulajdonost a változás bejelentése évének utolsó napjáig terheli az adófizetési kötelezettség. Az adó alapja személyszállító gépjármű (a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló gépjármű, motorkerékpár, kivéve az autóbuszt) a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétőleltelt időhatározza meg. autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 %-ával. Az adó mértéke: 2010-től hatályos gépjármű törvény alapján az adó mértéke Személyszállító gépjármű: - Az adóalap után a gépjármű gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/ kilowatt - Gyártási évet követő 4-7 naptári évben 300 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő 8-11 naptári évben 230 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő naptári évben 185 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő 16 naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi, tehergépjármű (önsúly, önsúly + raksúly 50 %) az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a. Légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft, b. Az a.) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft Az E" betűjelű ideiglenes rendszámtábla 10000,- Ft, tehergépjárművek után 46000,-Ft adót kell fizetni. A P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23000,- Ft adót kell fizetni. Használt, forgalomban lévő gépjármű vásárlása esetén a következő év első napjától kell a gépjárműadót megfizetni., új gépjármű vásárlása, forgalomba helyezés és újra forgalomba helyezés esetén a következő hónap első napjától. Az adókötelezettség az E" és P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor kezdődik. környezetvédelmi adókedvezmény: 20 %-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM 15

16 rendelet (e alkalmazásában KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti 5", 6", 7" vagy 8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyerges-vontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább 9", 10", 11", 12" környezetvédelmi osztályjelzéssel (kóddal) ellátott. Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, - amit a nyomozás megszüntető határozattal lehet bizonyítani - akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalanynak ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. Az alábbi adómentességek fennállása esetén az Adóügyi Csoportnál bejelentést kell tenni: a) a költségvetési szerv, b) a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell, d) az egyház tulajdonában lévő gépjármű, e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, f) a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kw teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, g) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, h)-i) j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű. Be kell jelenteni, továbbá az adófizetési kötelezettség szünetelését, illetve adókedvezmény igénybevételének kérését. Az adó megállapítása és kezelése 1. Az adóztatási feladatokat - a 3. pontban foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: lakcímnyilvántartás), míg a nem magánszemély 16

17 adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdon átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. Amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat. 2. Az 1. pontban foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. 3. Az adóztatási feladatokat az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el. 4. Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt [Gjt. 2. (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. IV. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd. tv.) 20.. (2) és 26.. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Zsámbék Város Önkormányzata megalkotta a talajterhelési díjról szóló (továbbiakban: Önk.r.) 16/2004. (X. 29.) számú rendeletét. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett: Ktd. tv. 2.. A törvény hatálya kiterjed: a.) arra a környezet használóra (Ktd. 2.. (2) bek.), aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környzetbe (továbbiakban: kibocsátó); b.) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, müszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). Ktd. tv. 11..(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a müszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. 17

18 (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környzetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban levő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a évben végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket. (3) Az (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Ktd. tv (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3. (4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. Talajterhelési díj számításának szabályai TTD = E x A x T x V E = Egységdíj: 120 Ft/m3 A = Díjfizetési alap: m3 T = Területérzékenységi szorzó ( Zsámbék esetében 1,5 ) V = Veszélyeztetési szorzó ( csak vízjogi engedélyezés alá tartozó talajterhelési díj kötelezettség esetén van jelentősége, mivel a helyi vizgazdálkodási hatósági engedély alá tartozó esetekben értéke: 1,0) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3 Mentességek, kedvezmények Önk. r. 8. (1) 20 % díjkedvezmény illeti meg azt a zsámbéki lakhellyel rendelkező kibocsátót, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Díjmentességet élvez az a kibocsátó, akinek a vele közös háztartásban élők egyike I. vagy II. csoportú rokkant, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. Ktd. tv A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállítat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. Önk.r. 8. (3) A kedvezmény, illetve a mentesség igénybevételére benyújtott kérelmet az adóhatóság bírálja el. A díj befizetése Önk. r. 5.. (1) A kibocsátó a fizetendő díját a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátása alapján az önkormányzat számú Talajterhelési díj elnevezésű számlájára köteles megfizetni vagy átutalni. 18

19 (2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli. A talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevétele. (3) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás Önk. r. 6.. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. A bevalláshoz csatolni kell : díjmentesség esetén a hatósági engedély, illetve igazolás fénymásolatát, díjkedvezmény esetén a rászorultságot igazoló mellékleteket, díjalap csökkentés esetén a folyékony hulladék elszállítására vonatkozó számlákat. V. Az adózó és az adóhatóságok Kivetéses adó esetében 1. Az adózók Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét adót vagy költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő vagy maga az eljárási rendet szabályozó Adózás rendjéről szóló évi XCII. Tv. (továbbiakban: Art.) 2. Az adókötelezettség fogalma Az adókötelezett nem más, mint jogszabály alapján az adózók által követendő, meg nem kerülhető magatartás. Az Art.-ben szabályozott adókötelezettségek többek között a bejelentés, nyilatkozattétel, adó megállapítás (önadózás esetén), bevallás, adófizetés és adóelőleg-fizetés, adólevonás, adóbeszedés stb Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az önadózás és az adóbeszedés kivételével az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az Adózás rendjéről szóló évi XCII. tv (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adóbevallás benyújtási határideje: az adókötelezettség keletkezésétől számított 15. nap, vagyis a változást követő adóév január 15. napja. 3. Az adókivetés A helyi adókban kivetéses adó az Építményadó, Telekadó, Magánszemélyek kommunális adója. A helyi adót az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, az adózó által benyújtott bevallás alapján. 19

20 Az adóhatóság a fizetendő adót, az adófizetés módját és idejét határozatban állapítja meg. Az adózóknak a bevallási kötelezettségüket abban az esetben is teljesíteniük kell, ha az adóhatóság erről külön nem értesítette és nem bocsájtotta rendelkezésre az ehhez szükséges nyomtatványokat. A bevezetett adókról kihirdetés útján, helyi újságban, interneten és személyesen, az adóhatóságnál értesülhetnek. Az utóbbi időben az adózók az adókötelezettségük elmulasztását azzal indokolják, hogy pld. az építési engedély vagy a használatbavételi engedély 1 példányát az önkormányzat megkapja, vagy beköltöztek az új házban és állandó lakosként bejelentkeztek Zsámbékra, amiről az önkormányzat is tud, stb. Legtöbb esetben csak az I. félévi fizetési értesítők megküldését követően jelentik be az eladók, hogy időközben eladták ingatlanukat és azt várták, hogy majd a vevő bejelenti. A vevő pedig azzal védekezik, hogy nem tudta, hogy be kell jelenteni. Összefoglalva: - Adózó részére az adót csak az adózó által benyújtott bevallásban közölt adatok alapján lehet megállapítani. - Adózónak az adókötelezettségét érintő változásról, külön felhívás nélkül bejelentést (bevallást) kell tennie. Így aki bevallási kötelezettségét nem teljesíti, az Art (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján mulasztási bírsággal sújtható, melynek összege magánszemély esetén Ftig, más adózónál Ft-ig terjedhet. A befizetések elszámolása Adóhatóság az adózó adókötelezettségét, a teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Ha adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, a befizetést vagy végrehajtás esetén a behajtott összeget az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Példa: adózó a évben nem fizetett gépjárműadót, majd 2011-ben a tárgyévit befizeti. Ilyenkor a 2011-ben befizetett adót a évre kell elszámolni, a évi adó pedig tartozásként fog jelentkezni. Túlfizetés keletkezik akkor, ha adózó nagyobb összeget fizet be annál, mint amit teljesítenie kellett volna. Ebben az esetben adózó kérelmére a túlfizetés összegét más adótartozásra kell elszámolni. Ha adózónak nincs tartozása és bevallási kötelezettségének is eleget tett, rendelkezhet (erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével) a fennmaradó összeg visszatérítéséről, - mely adóhatóság részéről határozattal történik. Rendelkezés hiányában a túlfizetést később esedékes adó kiegyenlítésére kell elszámolni, vagy az elévülési időt követően amennyiben egyéb adótartozás nincs - a nyilvántartásból törölni kell. A túlfizetés csak akkor utalható vissza, ha adózónak nincs adók módjára behajtandó köztartozása. 20