Zsámbék Város Képviselő-testületének. 29/2009. (XII.09.) számú RENDELETE

Átírás

1 Zsámbék Város Képviselő-testületének 29/2009. (XII.09.) számú RENDELETE az idegenforgalmi adóról és egyes helyi adókról szóló rendeletek módosításáról I. Fejezet Idegenforgalmi adó Zsámbék Város Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi adókról szóló évi LXXXVI. törvénnyel módosított évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében, a 6.. és a 43.. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján január 1-től bevezeti az idegenforgalmi adót. Az adókötelezettség, az adó alanya 1.. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén levő kereskedelmi és magánszálláshelyen legalább egy vendégéjszakát eltölt. Adómentesség 2.. (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély; b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk b) pontja].

2 Az adó alapja 3.. Az adóalapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 4.. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. Az adó beszedésére kötelezett 5.. (1) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, (2) a szervezett üdülésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, (3) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, (4) az (1)-(3) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. Az adó megfizetése 6.. (1) Az adó beszedésére kötelezettnek a megfizetett adót a beszedést követő hó 15-ig kell az önkormányzat adóhatóságához befizetnie. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. (3) Az adó késedelmes befizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. Bejelentkezés, az adó bevallása 7.. (1) Az adóbeszedésre kötelezettnek, az adóköteles bevételszerző tevékenységét annak megkezdésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak írásban kell jelentenie. (2) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adót havonként a befizetéssel együtt vallja be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. (3) A bejelentkezés, illetve a bevallás - ki nem mentett - elmulasztása (késedelmes teljesítése) esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. (4) Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. 2

3 II. Fejezet Egyes Helyi adó rendeletek módosítása 8.. Zsámbék Város Önkormányzati Képviselőtestülete Építményadóról szóló többször módosított 11/1993.(IV. 29.) sz. rendelete (továbbiakban: Ép. r.) 1. (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a korábbi (4) bekezdés pedig (5) bekezdésre változik: (2) Adómentes az (1) bekezdés a.) b.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (4) Ha az építményadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról szóló bevallásban feltünteti az adóév első napjának megfelelő állapot szerint a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét, (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát. 9.. Zsámbék Város Önkormányzati Képviselőtestülete Vállalkozók kommunális adójáról szóló többször módosított 10/1993.(IV. 29.) sz. rendelete (továbbiakban: Vka. r.) 1. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Adómentes az (1) bekezdés a.) b.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak A Vka. r. Adófizetési kötelezettség alcím Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetés alcímre változik és a Vka. r. 4. -a helyébe az következő rendelkezés lép: Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 4.. (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással 3

4 egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. (3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. (4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani: a) az előtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. (6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg. (7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. (8) A vállalkozók kommunális adó adóelőlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. (9) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a vállalkozók kommunális adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. (10) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizetheti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza Zsámbék Város Önkormányzati Képviselőtestülete Helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 5/1995. (III. 27.) sz. rendelete (továbbiakban: Ipű. r.) 2.. (2) bekezdése d.) pontja és a (3) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4

5 (2) E rendelet értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző d.) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. (3) Adómentes az (1) bekezdés a.) b.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezete is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó Az Ipű. r. 4.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (adóalapja és mértéke) (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik Az Ipű. r. 4/A.. (1) bekezdés a.) pontja és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4/A..(1) A 4. (1) bekezdésétől eltérően a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka Az Ipű. r. 4/B.. (4) bekezdés a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /4/ Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési 5

6 időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget Az Ipű. r Adófizetési kötelezettség alcím Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetés alcímre változik és az Ipű. r. 5. -a helyébe az következő rendelkezés lép: Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 5.. (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. (3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. (4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani: a) az előtársaságnak, b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. (5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. (6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg. (7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. 6

7 (8) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles ezt az állami adóhatóságnál bejelenteni Az Ipű. r. 8.. helyébe a következő rendelkezés lép: 8.. (1) Az adózónak helyi iparűzési adóról évente az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell bevallást tennie. (2) Az adózó helyi iparűzési adóelőlegét félévi részletekben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. (3) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A adóévtől a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről bevallást kell tennie. (4) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell megfizetnie, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. (5) A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és - iparűzési adó esetén - az állami adóhatóságnak - vállalkozók kommunális adója esetén - az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőlegrészleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. -a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani. (6) Az állami adóhatóság január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja. (7) A január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. (8) Az (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság a évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi. (9) A tevékenységüket december 31-éig megszüntető adózók a helyi iparűzési adóval összefüggő adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat. A tevékenységüket december 31-ét követően megszüntető adózók január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben az állami adóhatóság jár el. 7

8 Záró- és hatályba léptető rendelkezések 17.. (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet január 1-jén lép hatályba és rendelkezéseinek alaprendeletekbe történő beépülését követően a kihirdetést követő 30. napon hatályát veszti. Értelmező rendelkezések 18.. E rendelet alkalmazása során: (1) önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) állandó lakos: aki a lakásbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. (3) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület; (4) szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; (5) vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra; (6) szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; (7) egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár; (8) szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; Zsámbék, december 8. Lovas Lajos polgármester dr. Malik Dean jegyző Záradék A rendelet a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kihirdetésre került: Zsámbék, december 9. dr. Malik Dean jegyző 8