A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. SEGÉDLET A GAZDASÁGI ALAPISMERETEKHEZ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. SEGÉDLET A GAZDASÁGI ALAPISMERETEKHEZ"

Átírás

1 A pénzforgalom Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával. (Gárdonyi Géza) A pénzforgalom fogalma, fajtái, szabályozása A pénzforgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége, a pénz állandó, szakadatlan körforgása, melynek során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket. A pénzforgalom fajtái: a) Földrajzilag: belföldi: adott országon belüli azonos pénznemben (nemzeti fizetőeszközben) történő pénzmozgás nemzetközi: különböző valutájú országok közötti pénzmozgás (devizaforgalom) b) Résztvevői szerint: közvetlen: szereplői egymásnak teljesítenek fizetést (pl. boltban készpénzért vásárolunk, vevő bolt) közvetett: a felek egy harmadik személy útján teljesítenek fizetést (pl. üzemanyagot tankolunk és bankkártyával fizetünk, vevő bank eladó) A pénzforgalom szabályozása: az MNB hatáskörébe tartozik, melynek során a következő követelményeket tartja szem előtt: a szabályozás erősítse a pénzügyi fegyelmet jusson érvényre a tranzakció szereplőinek érdeke legyen ellenőrizhető legyen egyszerű, átlátható és biztonságos segítse elő a pénz forgási sebességének a növelését (forgási sebesség: a pénz körforgását mérő mutató) nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez A pénzforgalmat jelenleg a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény 1, valamint a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet 2 szabályozza. Az MNB az egységesség biztosítása érdekében kialakította az országos fizetési és elszámolási rendszert o Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer /VIBER/: a kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól, a könyvelés tételenként, 8-17 óra között folyamatosan és valós időben zajlik; a kis számban előforduló, nagy értékű, sürgős bankközi fizetések elszámolására szolgál (az MNB működteti), o Bankközi Klíring Rendszer /BKR/: a napi tranzakciókat éjszaka (este 19 órától reggel 8 óráig) feldolgozó rendszer; tömegesen előforduló kereskedelmi és magáncélú fizetések elszámolását szolgálja és meghatározta az alkalmazható fizetési módokat. Fizetési módok és technikák A bankok fontos hagyományos üzletága közé tartozik a fizetési forgalom lebonyolítása. Az, hogy milyen módon került sor a fizetésre, több tényezőtől függ, így például a fizetési feltételektől, az eladó által nyújtott szolgáltatásoktól, vagy a fizetőt jellemző tulajdonságoktól (fizetőképesség, fizetőkészség, jellem). A hazánkban alkalmazott fizetési módok csoportjai 1. Készpénzfizetés: a bankjeggyel és érmével történő fizetés 2. Készpénzkímélő fizetés: készpénzt helyettesítő fizetésre alkalmas eszközökkel történik; ez a fizetési mód a készpénzhez kapcsolódik (azt helyettesíti), másrészt a bankszámlákhoz kötődik (azaz bankszámlákon bonyolódik le a forgalom). 3. Készpénz nélküli fizetés: fizetési számlák közötti fizetés évi LXXXV. törvény 2 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 1

2 A gazdasági körforgásban folyamatos a készpénz bankszámlapénzzé, a bankszámlapénz készpénzzé alakulása. (pl. postán készpénzben befizetjük a telefondíjat átutalási postautalvány használatával és a telefonszolgáltató bankszámláján számlapénzben kerül jóváírásra az összeg). A fizetési forgalom fejlődése összefügg a számítástechnika fejlődésével. Minél fejlettebb egy ország számítástechnikai kultúrája és pénzügyi rendszere, annál kisebb a készpénzforgalom és annál nagyobb a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetési forgalom. A fizetési módok választhatósága: a fizetés módját a felek szabadon, egymás között megállapodva választhatják meg. Meghatározott esetekben jogszabály is előírhatja, illetve a jogosult egyoldalúan meghatározhatja. Ha a felek nem állapodnak meg a fizetés módjában, úgy ebben az esetben az átutalást kell alkalmazni (alapértelmezett fizetési mód) akkor, ha a felek rendelkeznek pénzforgalmi számlával. A készpénzforgalom jellemzői és formái Lebonyolításának jellemzői: kiemelt szerepe van bankok, a posta és a gazdálkodó szervezetek házipénztárának jellemzően készpénzzel fizetnek az üzletekben (kisebb összegű vásárlások esetén) és a személyszállításban (autóbusz, villamos) a készpénz a legalkalmasabb az illegális tranzakciók lebonyolítására (adóelkerülés, pénzmosás) aránya a pénzügyi rendszer fejlődésével párhuzamosan csökken előnye: = a jogosult (pl. eladó) azonnal hozzájut a pénzéhez = készpénzzel bárhol lehet fizetni, az elfogadás egyetemleges (egyes kifizetések nem is teszik lehetővé a számlapénzzel történő fizetést, pl. borravaló, hálapénz) hátránya: = nem biztonságos szállítás, őrzés, hamisítás veszélye = bizonyos összeghatár fölött nehézkes (speciális szállítást, fokozott biztonsági intézkedéseket kíván) A készpénzfizetés formái: a pénzeszköz közvetlen átadása, az összegnek a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetés a bank pénztárában, az összegnek készpénzátutalási megbízással (sárga) a jogosult bankszámlájára történő továbbítása, az összegnek postai számlabefizetési megbízással (fehér) a jogosult bankszámlájára történő továbbítása, a kiállító bankszámlájának terhére az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetése a banki pénztáron keresztül, kifizetési utalvánnyal a fizető (pl. állami szervezet) bankszámlájának terhére történő készpénz kifizetés (pl. nyugdíj, szociális segély stb.) postai úton az összegnek belföldi postautalvánnyal (rózsaszínű) a jogosult részére történő postai továbbítása, melynek költségét a feladó viseli, a számlatulajdonos pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával befizethet vagy készpénzt vehet fel a postán, ha a településen nincs bankfiók, postai utánvételezéssel a postai szállítás után a kézbesítőnek, vagy a postán kell kifizetni (pl. a megrendelt árucikkek) ellenértéket, a gazdálkodó szervezet (cég, intézmény, egyesület stb.) házipénztárába történő befizetés vagy onnan történő kifizetés. A készpénzforgalom bizonylatai és kiállításuk A számviteli törvény előírásai szerint a vagyonváltozásról, így a készpénzforgalomról is bizonylatot kötelező kiállítani. A felsorolt bizonylatok többsége kézzel és géppel (számítógéppel) is kiállítható, ezért ezek általában két változatban készülnek, igazodva a kitöltés igényeihez. A gazdálkodó szervezet házipénztárában kiállított bizonylatokat nem itt, hanem A pénztári műveletek bizonylatolása, pénztári nyilvántartások c. részben tárgyaljuk. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 2

3 a) Készpénz befizetési bizonylat: a bank állítja ki (általában 2 vagy 3 példányban: ügyfél, bank pénztára, bank könyvelése) és bocsátja az ügyfelek rendelkezésére, bankszámlára történő készpénzbefizetés esetén, amely tartalmazza a befizető nevét és címét, a számlatulajdonos nevét, címét, bankszámlaszámát, az összeget számmal és betűvel, dátumot, a pénztáros nevét és aláírását. b) Készpénzátutalási megbízás (sárga): a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetéskor a leggyakrabban alkalmazott forma, általában postai befizetésnél alkalmazzák, de a bankpénztáraknál is felhasználható. A megbízást a jogosult (címzett) bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció költségét. a befizetőnél marad postai/banki feldolgozásra kerül c) Postai számlabefizetési megbízás (fehér): a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetéskor alkalmazott forma, amely csak postai befizetésnél alkalmazható. A megbízást a jogosult (címzett) bocsátja a befizető rendelkezésére és vállalja a tranzakció költségét. a befizetőnél marad postai feldolgozásra kerül (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 3

4 d) Belföldi postautalvány (rózsaszín): elsősorban magánszemélyek egymás közötti - postai szolgáltatás igénybevételével történő - fizetésénél alkalmazzák. A feladó a kitöltött postautalványt a postán benyújtja és a pénzküldemény összegét valamint a szolgáltatás díját befizeti. A címzett az utalvány összegének kifizetését a címhelytől függetlenül aznapi (T0) vagy következő napi (T1) utalvány esetén az ország bármely postahelyén kezdeményezheti, 2 napos utalvány (T2) esetén a feladó által megjelölt címhelyen várhatja. A feladási összeghatár T0 esetén Ft, T1 és T2 esetén Ft. A feladó kiegészítő szolgáltatást is igénybe vehet, pl. a címzett előzetes értesítése, az összeg házhoz kézbesítése ( Ft-ig kérhető), tértivevény, saját kézbe stb. a feladónál marad címzett kapja postai feldolgozásra kerül e) Készpénzfelvételi utalvány (vagy készpénzfelvételi lap): segítségével a házipénztárba vesz fel pénzt a pénztáros a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi számlája terhére a bankban; a 20 vagy 40 lapos utalványfüzetet illetve a felvételi lapot a bank bocsátja az ügyfél rendelkezésére. a füzetben marad banki feldolgozásra kerül A pénzt átvevő személynek az utalvány hátoldalán alá kell írnia és fel kell tüntetni a személyi igazolvány-számát (amivel igazolnia is kell magát). Adattartalmát tekintve a Készpénzfelvételi lap megegyezik a fentiekkel. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 4

5 f) Kifizetési utalvány: kiállításával a számlatulajdonos megbízza a bankját, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget postahivatal útján készpénzben fizessen ki a címzettnek (általában magánszemélyek részére történik ilyen kifizetés, pl. nyugdíj). Egy utalványon csak egy kifizetési megbízás adható. Kísérő bizonylata a Kifizetési utalványok feladójegyzéke, amelyet akkor is ki kell állítani, ha egyetlen kiutalás történik. A kiállító számlatulajdonos az utalványokat benyújtja a bankhoz, amely a postaköltséggel növelt összeggel megterheli a vállalkozás bankszámláját és az utalványokat továbbítja a postahivatalokhoz. címzett kapja postai feldolgozásra kerül g) Pénzforgalmi betétkönyv: segítségével a hitelintézeti számlatulajdonos kizárólag egy kijelölt postahelyen keresztül (a cég telephelyén, ahol postahely van) bonyolítja le az adott bankszámlához kapcsolódó teljes forgalmát. (Az ügyfél készpénzt vehet fel a postahelyen, és ugyanott a készpénzfeleslegét is befizetheti.) A megfelelő fedezet biztosítása érdekében a betétkönyvet az ügyfél a bankszámlájáról kifizetési utalvánnyal feltöltheti. Az alábbiakban látható a Kivételi bizonylat. befizetőnél marad postai feldolgozásra kerül A pénzforgalmi betétkönyvvel kapcsolatos folyamat lépései: 1. a számlavezető hitelintézet az ügyfél kérésére pénzforgalmi betétkönyvet nyit 2. a hitelintézet és a Magyar Posta Zrt. kiválasztja azt a postahelyet, ahol az ügyfél a pénzforgalmi betétkönyvön keresztül használhatja bankszámláját ki- és befizetéseire (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 5

6 további lépések készpénzfelvétel esetén: 3. az ügyfél és a Posta megteremtik a postai készpénzfelvétel lehetőségét (bizonylatok átadása, jogosultak bejelentése) 4. az ügyfél a postahelyen előre megrendeli a felvenni kívánt készpénzt 5. a postahely kifizeti a készpénzt 6. a Posta rendezi a tranzakciót a hitelintézettel h) Postai utánvételezés: a postai szállítás után a kézbesítőnek, vagy a postán kell kifizetni az átvett küldemény (pl. a megrendelt árucikkek) ellenértékét. A küldemény (csomag vagy levél) feladásakor az Utánvételi lap időgarantált csomaghoz vagy Utánvételi lap levélpostai küldeményhez c. nyomtatványt kell kitöltve a felvevő postahivatalban átadni, egyben a szolgáltatás díját is kifizetni. A készpénzforgalmat korlátozó jogszabályi előírás Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. Ezek elsősorban a lakosság körében jellemzőek a beszerzések kifizetésekor, elsősorban olyan üzletben való vásárlás esetén, amely nem kártyaelfogadó hely. Értékösszegüket tekintve ezek nem jelentős kifizetések. Az adózás rendjéről szóló törvény (3a) bekezdése ugyanakkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából a vállalkozások számára korlátozza a készpénzforgalmat. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként (Áfát is tartalmazó összeg), szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben. (Másként fogalmazva: Nem szabad ugyanazon vevőtől / szállítónak egy hónapban egy adott szerződés alapján 1,5 millió forint feletti összeget készpénzben elfogadni / kifizetni. Az értékhatár feletti kifizetéseket átutalással ajánlott rendezni.) 3 többször módosított évi XCII. törvény (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 6

7 A hivatkozott törvény 35. (20f) bekezdése kimondja, hogy a korlátozó szabályt megszegő adózók vagyis mind a fizető fél, mind a fizetés jogosultja az 1,5 millió Ft-ot meghaladó rész után 20%-os mértékű mulasztási bírságot köteles megfizetni. Néhány megjegyzés a jogszabály értelmezéséhez: Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, Áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozót is. Kereskedőtől történő beszerzés esetén minden egyes vásárlás alkalmával általában ráutaló magatartással létrejön egy szerződés, ezért az egyes vásárlások ellenértékeit külön-külön kell vizsgálni (nem adódnak össze). Kivétel: ha azért vásárolnak több alkalommal (alkalmanként 1,5 millió Ft alatt), hogy a korlátozó jogszabályt megkerüljék. Amennyiben a felek egymással többféle szerződéses viszonyban állnak, az 1,5 millió Ft-os korlát minden egyes szerződésre külön-külön érvényes. A korlátozás ugyanazon naptári hónapra vonatkozik, vagyis pl. ha egy szerződés alapján beszerzünk március 31-én Ft-ért, majd április 1-jén Ft-ért, nem sértettük meg a jogszabályi előírást. Kivétel: ha egy vásárlás történt Ft-ért, de az eladó két számlát állított ki a két dátumra. A házipénztár szerepe, a pénztárban őrizhető eszközök A készpénzes fizetések bonyolítására a vállalkozások házipénztárt működtetnek, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot létesítenek. A készpénzben jelentkező bevételek és kiadások a pénztárban jelennek meg. Házipénztár: a gazdálkodó szervezet működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség vagy helyiségrész. A házipénztárban kell kezelni a pénzforgalmi számláról felvett készpénzt, a pénzforgalmi betétkönyvet, valamint az abból felvett készpénzt, a készpénzben teljesített befizetéseket, az értékpapírokat, az egyéb értékeket (szigorú számadású nyomtatvány, csekkfüzet, céges bankkártya, Erzsébet utalvány, étkezési jegy stb.). A pénztárból kell teljesíteni a készpénz kifizetéseket. A házipénztárban az alkalmazottak, illetve más szervezetek pénzét, értékpapírját, egyéb értékeit csak a vezető írásbeli engedélyével szabad tartani, melyeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A házipénztár kialakításának és működtetésének szabályozása: a Pénzkezelési Szabályzat A számvitelről szóló törvény előírja, hogy minden hatálya alá tartozó gazdálkodónak a megalakulását követő 90 napon belül Pénzkezelési Szabályzatot kell készítenie és ebben rendelkeznie kell a következőkről 4 : a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről: a feltehetően hamis pénzhez kapcsolódó eljárást, idegen pénz tárolásával kapcsolatos szabályokat, az utalványozás feltételeit, házipénztárak közötti forgalom módját (ha több van a gazdálkodónál); a gazdálkodó egy vagy több bankszámlát tart/tarthat fenn és elsődlegesen eze(ke)n bonyolítja pénzügyeit; a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól: = a pénzügyi feladatokat a vezető által kijelölt munkakörökben foglalkoztatott személyek végzik (pl. házipénztár kezelése pénztáros, banki tranzakciók banki ügyintéző); = a pénztárnak helyiséget vagy helységrészt kell biztosítani, a készpénz kulccsal zárható és nyitható szekrényben, fiókban, kazettában, páncélszekrényben kell tárolni; a házipénztár fizikai feltételeit a törvényben meghatározottak szerint kell kialakítani; = a pénztárt a pénztáros teljes anyagi felelősséggel kezeli (ezt a munkakörének elfogadásakor írásbeli nyilatkozatban is tudomásul veszi); évi C. törvény 14. (5) és (8) bekezdése, hatályos január 1-től (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 7

8 a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról: a forgalom lebonyolítását kell szabályozni (készpénzfelvétel a bankszámláról, készpénz befizetése a bankszámlára); a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről: meg kell határozni a készpénz bevételezésének és kiadásának jogcímeit, a kerekítési eljárást szabályait; a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről: meghatározásra kerül a napi készpénz záró állomány maximális mértéke és a napi készpénz nyitó állomány minimális mértéke, a mérték meghatározásakor szabadon dönthet a gazdálkodó, nincs arra vonatkozó korlátozás vagy előírás; a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról: kik, milyen gyakorisággal és milyen módon jogosultak ellenőrizni a pénztáros tevékenységét és a pénzkészletet, az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyv kerül felvételre; a pénzszállítás feltételeiről: rendelkezni kell a szállítás módjáról (pl. gyalogos, gépjárművel, páncélozott gépkocsival stb.) és feltételeiről (szállítók száma, fegyveres kísérő, stb.), melyek általában a szállított összeg nagyságától függ. Jogszabályi előírás erre vonatkozólag nincs, de a magyar biztosító társaságok kidolgozták a szállítás szabályait (ti. csak akkor kötnek felelősségbiztosítást a pénzszállításra és fizetnek kártérítést, ha az ügyfél ezt az ajánlást betartja). A szabályokat az alábbi táblák foglalják össze: 2 millió forint alatt Összeg Szállítás módja Pénzszállítók száma Ft tetszőleges 1 fő Ft pénzszállító táska (riasztójelzéssel) 2 fő millió Ft pénzszállító táska (riasztójelzéssel) 3 fő (v. 1 fegyveres, 1 nem fegyveres) 2 millió felett csak szakhatósági engedéllyel rendelkező szervezet végezheti Összeg Szállítás módja Pénzszállítók száma 2 30 millió Ft szgk /kisteherautó 3 fő (ebből 2 fő fegyveres) millió Ft speciális pénzszállító gk. 3 fő (2 fő fegyveres/vezetőfülke, ill. rakodótérben/egy kísérő gépjármű két fegyveressel) 100 millió felett speciális pénzszállító gk. (szigorúbb 3 fő (2 fő fegyveres/vezetőfülke, ill. szakmai előírások, pl. golyóálló rakodótérben/egy kísérő gépjármű gumik) két fegyveressel) Vészhelyzetben elsődleges teendő az emberi élet mentése, elsősegélynyújtás, valamint az esemény jellegétől függően értesíteni kell a megfelelő szerveket (mentők, rendőrség, tűzoltóság). a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről: milyen bizonylatokat és milyen technikával (kézírással, számítógéppel) kell a pénztárosnak kiállítania; pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról: milyen nyilvántartásokat kell vezetni a pénztári forgalomról, (a pénzkezeléshez kapcsolódó nyilvántartások vezetése számítógéppel is történhet). A pénztárossal szemben támasztott követelmények A pénzkezeléssel megbízott személyek (pénztáros, pénztári ellenőr) kiválasztásának legfontosabb szempontjai: büntetlen előélet: erkölcsi bizonyítvánnyal igazolandó, szakmai hozzáértés (szakképzettség, gyakorlat): pénzügyi és/vagy számviteli végzettség, pénzügyi munkakörben eltöltött gyakorlat igazolása, összeférhetetlenség ne álljon fenn: nem lehet pénztáros olyan dolgozó, o akinek a munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen, pl. pénzügyi, számviteli, bérelszámolással, anyagbeszerzéssel foglalkozó azon dolgozók, akik utalványozási vagy ellenőrzési joggal felruházottak, vagy a pénztárral kapcsolatban közvetlen ügyintézői feladatot látnak el, o o akinek a bankszámla felett rendelkezési (aláírási) joga van, aki közeli hozzátartozójának 5 a gazdálkodónál utalványozási, ellenőrzési vagy bankszámla feletti rendelkezési joga van, 5 közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) 8:1. (1) bekezdés 1. pontja szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon (felmenői ág: szülő, nagyszülő stb.; lemenői ág: gyermek, unoka stb.) az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 8

9 megbízhatóság, pontosság (precíz munkavégzés). A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. A pénztáros feladatai A pénztárral kapcsolatos egyéb kifejezések (munkakörök, tevékenységek stb.): Utalványozó: cég vezetője, vagy az általa megbízott személy(ek), aki(k) elrendeli(k) a bevételek beszedését, illetve a kiadások kifizetését. (Nem lehet sem a pénztáros, sem a pénztári ellenőr.) Pénztárellenőr: feladata a pénztári bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, a pénztári nyilvántartások (Pénztárjelentés) felülvizsgálata, a tényleges pénzkészlet egyeztetése a pénztárjelentés adatával (az ellenőrzött okmányokat kézjegyével látja el). Pénztári számfejtő: tényleges pénz- és értékkezelést nem végez, felülvizsgálja az alapbizonylatokat, számításokat végez, bizonylatokat állít ki, adatokat rögzít (csak nagyobb készpénzforgalmú szervezeteknél van). Pénztárrovancs: a pénztáros a pénztári órák befejezésével (de napközben önellenőrzési céllal többször is) összehasonlítja a nyilvántartásokban szereplő és a pénztárban ténylegesen meglévő pénzállományt; pénztárzárlatkor ezt a pénztárellenőr is elvégzi; Házipénztári keret: a szervezet vezetője határozza meg, hogy pénztárzárás után mennyi a pénztárban tartható pénzösszeg felső határa (a keretet meghaló összeget még aznap be kell fizetni a cég bankszámlájára, postán vagy a bankban). A pénztáros feladatait melyet önállóan, teljes anyagi felelősséggel köteles ellátni a Pénzkezelési Szabályzat és a munkaköri leírása határozza meg, melyek maradéktalan végrehajtására kötelezett. Ezek általában a következők: a pénztárban tartott készpénz, értékpapírok, egyéb értékek és szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megőrzése, a pénzügyi fegyelem betartásával; a házipénztári be- és kifizetést csak érvényesített, utalványozott, és az utalványozás ellenjegyzését is tartalmazó okmány alapján teljesíthet; a pénztáros minden be- és kifizetésről, a teljesítést megelőzően, vagy azzal egyidejűleg bizonylatot köteles kiállítani; a pénzforgalmat a felmerülés sorrendjében nyilvántartásba köteles venni, ennek kritériumai: = csak szabályszerűen kiállított bizonylat (a bizonylati fegyelem betartásával) alapján szabad, = a nyilvántartásba felvett adatokat bizonylattal kell alátámasztani; naponta felméri a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges készpénz mennyiségét és megfelelő címletösszetételét, a szükséges összeget felveszi a pénzforgalmi számláról és gondoskodik a pénztárba való beszállításáról; feladata általában az utánvételes küldemények kezelése, a címzett részlegek értesítése; elvégzi az időszaki (napi / kisebb forgalom setén heti vagy havi) pénztárzárást a a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információk (üzleti titkok) megőrzése, a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása. A pénztár működtetésével kapcsolatos egyéb szabályok: o a pénztárban nem fogadható el a hiányos, rongálódott, megcsonkult, hamisítványnak látszó vagy hamis bankjegy vagy érme (ezt a pénzt vissza kell tartani, erről jegyzőkönyvet kell felvenni mikor, hol és kitől kapta, majd a pénzzel együtt át kell adni a számlavezető banknak) o a pénztárba csak a szervezet vezetője által felhatalmazott alkalmazottak léphetnek be; o a házipénztárban alkalmazottak és más személyek (idegenek) pénzét vagy egyéb értékeit csak a vezető engedélyével szabad tartani, és elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani; o a házipénztárban levő készpénzt és egyéb értékeket páncélszekrényben (esetleg pénzes kazettában vagy páncélteremben) történik; o a pénztárhelyiség és a páncélszekrény egyik kulcsával a pénztáros rendelkezik, a másik kulcsot hitelesen lezárt borítékban a szervezet vezetője őrzi; (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 9

10 o a pénztáros távolléte esetén a vezető a pénztárellenőr és a pénztárat átvevő (a pénztárost helyettesítő) személy jelenlétében nyitja fel a pénztárat, erről és az ott talált készpénz és egyéb értéke átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni (tartalma: jelenlévők, felnyitás időpontja és oka, a pénztárban tételek); o az értékvédelem érdekében meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, pl. ablakon rács, biztonsági zár az ajtón, riasztóberendezés, kamera stb. A pénztári műveletek bizonylatolása, pénztári nyilvántartások Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. 6 Az adatokat úgy kell rögzíteni kézírással (nem fakuló tintával) vagy gépi úton (írógéppel vagy nyomtatóval), hogy azok időállóan olvashatóak, megmásíthatatlanok, és hiánytalanok legyenek. Pénzösszegről szóló bizonylatoknál az összeget számmal, és betűvel is fel kell tűntetni. A pénzügyi bizonylatokon (pénztárbizonylat, számla, banki átutalás, beszedési megbízás, számlakivonat stb.) a javítás nem megengedett. A pénztári készpénzforgalom dokumentálása kézi vagy gépi (számítógépes programmal készített) bizonylatok kiállításával történhet, ezek a következők: a) Bevételi pénztárbizonylat: a pénztárnál történő befizetésekről kell kiállítani két vagy három példányban. A kézi kitöltésű tömb hárompéldányos, az egyes példányok útja: 1. a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolva a vonatkozó Pénztárjelentéssel együtt a könyveléshez kerül), 2. a befizető nyugtája (elismervénye), ezt részére át kell adni, 3. tőpéldány (a tömbben marad, a pénztáros őrzi). A pénztáros az átvett pénzt a befizető jelenlétében köteles megszámolni, és csak a bizonylaton feltüntetett összeggel való egyezés esetében adhatja át a befizetőnek a bevételi pénztárbizonylatot. Ezt megelőzően a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából a befizetővel alá kell íratni, valamint a pénz átvételét a pénztárosnak a bizonylaton aláírásával kell igazolnia. A pénzforgalmi bankszámláról felvett készpénz bevételezéséről kiállított bevételi pénztárbizonylat második példányát csatolni kell a banki terhelési értesítéshez. A kézírással kiállítható bizonylat: 6 a számvitelről szóló évi C. tv a szerint (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 10

11 Számítógépes program segítségével előállított bizonylat (aláírás és bélyegzés előtt): b) Kiadási pénztárbizonylat: a pénztárból történő kifizetésekről (pl. üzemanyag vásárlás, közlekedési jegyek és bérletek, taxi számlák, megbízási szerződések díjai, szakértői díjak, nyomtatványok, könyvek, folyóiratok, fenntartási anyagok, segélyek) kell kiállítani két példányban. Az egyes példányok útja: 1. a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolják és eljuttatják a könyveléshez), 2. tőpéldány (a tömbben marad). A pénztáros a kifizetés előtt megállapítja, hogy a pénzt felvenni kívánó személy és a kedvezményezett azonos-e (egyébként a jogosult írásos meghatalmazása szükséges). A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, az aláírásra jogosultak (érvényesítő, teljesítésigazoló, utalványozó, ellenjegyző), valamint a kedvezményezett / meghatalmazott által aláírt és ellenőrzött bizonylat alapján teljesíthet kifizetést. A kedvezményezett a pénztáros előtt megszámolja az összeget, és egyezés esetében átveszi. Kézi és gépi bizonylat mintája: (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 11

12 A pénztárbizonylatok (bevételi és kiadási) kiállításához, kezeléséhez kapcsolódó szabályok: az adatokat a bizonylatokon a valóságnak megfelelően kell rögzíteni; a bizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak; a pénztárbizonylatok nem javíthatók; a rontott bizonylatot érvényteleníteni kell (átlósan át kell húzni és jól látható nagy betűkkel rávezetni a RONTOTT szót) és helyette új bizonylatot kell kiállítani; a rontott bizonylatot is meg kell őrizni és a napi pénztárbizonylatok közé le kell fűzni; minden esetben csatolni (tűzni) kell a tételhez tartozó, a kifizetés vagy bevételezés alapjául szolgáló bizonylatokat (alapbizonylatokat, alapokmányokat); a pénztárbizonylatokat az alapbizonylatokkal együtt pénztári naponként a pénztárosnak le kell fűzni. A pénztárosnak minden pénztári bevétel és kiadást, a felmerülésük sorrendjében a Pénztárjelentésben vagy a pénztári számítógépes program segítségével nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba adatot csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad bevezetni vagy felvinni. A pénztárzárlat keretében időszakonként (nap, hét, dekád) a pénztáros a pénztári órák befejeztével 1. megállapítja a pénztárban lévő készpénzállományt címletenkénti bontásban és annak összegét; 2. megállapítja a bevételek és kiadások nyilvántartás szerinti összegét és a pénztári záróegyenleget; 3. egyezteti a záróegyenleget a valóságos készpénzállománnyal (egyeznie kell), eltérés esetén meghatározza annak összegét és jellegét (többlet vagy hiány), majd erről tájékoztatja a munkáltatói jogot gyakorló vezetőt az eltérés okát még a megállapítás napján fel kell deríteni, a hiány összegét be kell fizetnie (ha tudja), a többletet be kell vételezni; 4. a Pénztárjelentést és bizonylatait a pénztárellenőrnek átadja, aki ellenőrzés után kézjegyével ellátja; 5. a Pénztárjelentés első példányát a mellékleteivel együtt (pénztárbizonylatok első példányai és azok alapbizonylatai) a könyvelésnek átadja, a másodpéldányt pedig megőrzi. Egy számítógépes programmal készített Időszaki pénztárjelentés látható az alábbiakban: (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 12

13 A szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályai A számvitelről szóló évi C. törvény meghatározása szerint a szigorú számadású nyomtatványok közé a) a készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványok (bevételi- és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, készpénzcsekk, készpénzfelvételi utalvány), b) a más jogszabály alapján meghatározott bizonylatok (pl. az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint: nyugta, számla, egyszerűsített számla), továbbá c) minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy d) amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok kezelésére, nyilvántartására a következő speciális előírások vonatkoznak: a beszerzett, illetve a szervezet rendelkezésére bocsátott készletet átadási jegyzék kíséretében kell a pénztáros részére állományba vétel, illetve kezelés és megőrzés végett átadni; az átadási jegyzékben a nyomtatványokat fajtánként elkülönítve, füzetenként, űrlaponként emelkedő számsorrendben kell felsorolni; az átvétel során meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban az űrlapok teljes számban megvannak-e, a sorszámok folyamatosak-e; a felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól elkülönítetten, páncélszekrényben (páncélkazettában) kell tárolni; nyilvántartást kell vezetni róluk a velük való elszámolás biztosítása miatt (a nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie); a pénztáros bizonylatot csak a vezető írásbeli engedélyével és átvételi elismervény ellenében adhat ki; minden kiadás és visszavétel során elismervényt kell kiállítani és a pénztárosnak valamint az átvevőnek vagy átadónak (visszaadáskor) alá kell írnia; a használatból kivont (betelt, év végével lezárt) nyomtatványokat a pénztárosnak kell megőriznie. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának kialakításakor formai megkötés nélkül a következőket kell rögzíteni: a beszerzéseket (mikor, milyen számú számlával igazoltan, milyen sorszámú bizonylatokat vásároltak), a kiadásokat (mikor, milyen számú elismervény ellenében, kinek, milyen sorszámú bizonylatokat adtak ki felhasználásra), a visszavételezéseket (mikor, a tömbök használatbavételének és beteltének időpontját) A szigorú számadású bizonylatok felhasználásáról a felelős személyek elszámoltathatóak. Sorszám szerint minden példánynak meg kell lennie, a rontott példányoknak is. Egy lehetséges megoldás a nyilvántartásra: A számvitel törvény előírásai szerint a bizonylatokat (pl. a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatot) és az analitikus (részletező) nyilvántartásokat (pl. pénztárjelentést) legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik ez az előírás. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 13

14 A készpénzkímélő fizetés jellemzői, eszközei A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. Az áruforgalom és a szolgáltatások jelentős bővülése miatt, különösen az ipari forradalomtól kezdve, a pénzügyi rendszer érdekeit a készpénz szerepének fokozatos visszaszorítása szolgálta. A készpénzt helyettesítő csekk használata Hollandiában már a XVI. században elkezdődött. A fizetések terén korunkban különösen a kis értékű fizetési piacon 7 új innovatív megoldásként jelentek meg a bankkártyák különböző fajtái. Az elektronika, az információtechnológia és a távközlés fejlődése eredményezték azt, hogy napjainkban a papíralapú, illetve a készpénzmozgást feltételező megoldások egyre inkább visszaszorultnak. Ezekre a készpénzkímélő eszközökre tekinthetünk úgy, mint a bank által kibocsátott, a későbbiekben igazi pénzre beváltható fizetési ígéretre. Ezek az ígéretek nem rögzített címletekre, hanem konkrét összegre szólnak, s ez előnnyel jár, pl. nem fordulhat elő, hogy az eladó nem tud belőle visszaadni. A készpénzkímélő fizetések jellemzői: a fizetési eszköz (csekk, kártya) birtokosa a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló pénzkövetelésével vagy hitelkeretével rendelkezhet (terhére készpénzt vehet fel, vásárlások ellenértékét egyenlítheti ki stb.); a készpénzforgalmat csak részben küszöbölik ki, mert a készpénz vagy a kifizetés (pl. készpénzcsekkel történő fizetés után a csekk beváltásakor, készpénz felvétel ATM 8 -ből), vagy a befizetés során (pl. a kártyatulajdonos készpénz befizetésével biztosítja a fedezetet) megjelenik; a fejlettebb formáját jelentő elektronikus fizetések lebonyolítása modern banki számítógépes hátteret és speciális eszközöket (ATM, POS 9 -terminál) igényel; a fajlagos költségük kisebb, de az időigényük nagyobb; kockázatát jelenti a hamisítás, a nem fizetés, likviditási hiány, valamint az informatikai rendszer működésének zavara. A készpénzkímélő fizetések eszközei: a) Csekk: pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, írásbeli azonnali fizetési meghagyás, amelynek kibocsátója arra szólítja fel a bankját (címzettet), hogy a csekken feltüntetett összeget a csekk bemutatójának (birtokosának) fizesse ki (készpénzcsekk) vagy annak számláján írja jóvá (elszámolási csekk). A csekket fedezete a kibocsátó számláján (csekkfedezeti számláján) lévő követelés, csekket csak a fedezet erejéig lehet beváltani. Kibocsátásának alapja a kibocsátó és a bankja által kötött csekkszerződés, ebben a felek megállapodnak a csekk alkalmazásának feltételeiről. A szerződés aláírásával egyidejűleg a kibocsátó a szükséges fedezetet is biztosítja. A csekk névre szóló átruházási nyilatkozattal átruházható, amely feltételekhez nem köthető. A csekkjogviszonynak három szereplője van: 1) a kibocsátó (aki kiállítja a csekket és fizet vele), 2) a címzett (az intézvényezett bank) és a 3) kedvezményezett (rendelvényes, aki a csekket beváltja a bankban). A csekk szigorú törvényes alaki formához kötött értékpapír (a Polgári Törvénykönyv szabályozza), melynek a következő hat kellékkel kell rendelkeznie (bármelyik hiánya esetén nem tekinthető jogilag csekknek): 1. a csekk elnevezése az okirat szövegében éspedig az okirat kiállításának nyelvén; 2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; 3. a fizetésre kötelezett neve (címzett); 4. a fizetési hely megjelölése; 5. a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése; 6. a kibocsátó aláírása. 7 Kis értékű fizetési piacnak nevezzük a fogyasztóknak a vállalatok gazdálkodásához kötődő fizetései összességét. A kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz 9 ezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható. Ide soroljuk az olyan fizetési eszközt is, melyen a rendelkezésre bocsátott, vagy tárolt pénzérték nem haladhatja meg a 45 ezer forintot. 8 ATM: Automatic Teller Machine rövidítése, magyarul bankjegykiadó automata 9 POS: Point of sale rövidítése, a kereskedőnél elhelyezett bankkártya leolvasó berendezés, mely közvetlen kapcsolatot létesít a kártyát kibocsátó bankkal (fizetőponti terminál) (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 14

15 A beváltás határideje a kibocsátástól a bemutatásig (bemutatási határidő) földrajzi területenként eltérő: belföldön kiállított csekk esetén 8 nap (a határidő lejárta után benyújtott csekket a bank még 30 napon belül beváltja, kivéve, ha a kibocsátó visszavonta), Európában és a Földközi-tengeri országokban 20 nap, más kontinensen kiállított csekk esetén 70 nap. Beváltás után a csekk a banknál marad. Nem váltja be a csekket a bank, ha hiányoznak a kötelező törvényes kellékek; nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet, azaz fedezetlen a csekk; megrongálódott; helytelenül töltötték ki; nem a bejelentett módon írták alá; hamisított vagy hamis. A csekk fajtái formája szerint: Bankcsekk: minden kelléket tartalmazó előre nyomtatott csekk, amelyre csak az összeget, a kedvezményezettet, a dátumot és aláírást kell ráírni (a fenti minta is ilyen); Nem bankcsekk: az alaki formai szabályok betartásával a kibocsátó tölti ki; Elszámolási csekk: a címzett a csekk összegét jóváírásra bemutató pénzforgalmi számláján (készpénzre nem váltható be) Utazási csekk (Travellers-check): meghatározott címletekben utazási irodák bocsátják ki; a csekkbirtokos vásárolja meg és saját költségeinek fedezésére használja fel; a csekktulajdonos átvételkor és beváltáskor is aláírja; külföldi tartózkodás költségeinek fizetésére (pl. szállodai ellátás) használható, de készpénzre (valutára) is beváltható. Legismertebbek: American Express, VISA, Eurocheck. A csekk jelentősége a bankkártya elterjedésével jelentősen csökken. b) Bankkártya, fizetési kártya: adott méretű ( ,8 mm) plasztikból készült fizetési eszköz, amellyel a kártyabirtokos a vásárlások és szolgáltatások ellenértékét rendezheti (pl. bolti vásárlás, autópálya-használati díj rendezése, telefonkártya-feltöltés, átutalás indítása stb.), készpénzt vehet fel a kibocsátó által meghatározott ATM bankjegykiadó automatából, befizethet bankszámlára, továbbá lekérheti pénzforgalmi számlájának egyenleginformációit. Bankkártyával fizetést rendezni csak olyan kereskedelmi, szolgáltató szervezetnél lehet, amely szerződéssel csatlakozott a bankkártyát kibocsátó rendszerhez és rendelkezik POS terminállal. Amennyiben a használat helyén az ATM vagy POS berendezésen látható a kártya rendszer logo, akkor ott a kártya használható. A bankok és bankkártya kibocsátók csak nemzetközi szabványoknak megfelelő kártyát hozhatnak forgalomba. Bevezetni csak az MNB előzetes engedélyének birtokában lehet. Hazai bankok 1989-től bocsátanak ki bankkártyát. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 15

16 A bankkártyák fajtái 1. Típusát tekintve: Betéti (debit): a pénzforgalmi betétszámlán nyilvántartott pénzkövetelés nagyságáig használható. Hitelkártya (credit): szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódik (a keret az igazolt havi befizetéstől függ), egy hitelszámlán nyilvántartott mértékéig használható; az igénybe vett hitel után általában 30 napig nem számít fel kamatot (határidőn belül visszafizetve a kártyabirtokost csak a kártyadíj terheli), 30 nap után magas kamattal sújtja az ügyfelet (kb. 40%) Terhelési (charge): hasonlít a hitelkártyához, de a kártyabirtokos a meghatározott határidőig tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni; általában nincs hitelkeretet meghatározva, a kártyához kamatmentes hitelperiódus is járul. Vegyes (mixed): előzőek kombinációja, a túlköltekezés megengedett, ekkor hitelfelvétel történik Webkártya: virtuális bankkártya (elektronikus pénztárca), amely internetes vásárlások lebonyolítására használható, fizikailag nem létezik, csak a kártya száma, a lejárati dátum és az ellenőrző kód alapján azonosítható. A felhasználható pénzösszeget a tulajdonos tölti fel, és általában csak a vásárlást megelőzően helyezi el rajta a szükséges összeget. 2. A tranzakció terhelése szempontjából: Használatkor terhelt kártya: a tranzakciókor, vagy röviddel azután terheli meg a kártyabirtokos betét vagy hitelszámláját (a kártyák nagy része ide sorolható). Halasztott fizetést lehetővé tevő kártya: birtokosa egy adott időszak alatt bármekkora összeget költhet, tartozását egy bizonyos periódus letelte után egy összegben kell rendeznie vagy rulírozó hitelkeretet vehet igénybe. Előre fizetett (prepaid): a kártyabirtokos által a kártyát kibocsátó részére előre kifizetett összeg erejéig használható (szolgáltatás vásárlására, esetleg készpénz felvételére is). a feltöltött összeg felhasználása után egyes kártyák újratölthetők (ilyen pl. a telefonkártya, üzemanyag-kártya stb.). 3. A technikai megvalósítás szerint: Dombornyomású: mechanikus, az adat a kártya felszínéből kiemelkedik Mágnescsíkos: a kártya hátoldalára egy mágnes csíkon vannak rögzítve a kártyára vonatkozó információk Chipkártya: az adatok egy memóriachipben vannak, amely elektromosan a kártya előlapján érhető el az aranyozott érintkezőkön keresztül (a legelterjedtebb) Biometrikus: a használóját egy vagy több egyedi testi jegyei alapján (ujj- és tenyérlenyomat, beszédhang, szem retinája, arc formája, DNS) azonosítja, olyan fizetési környezetben fontos, ahol gyakori a visszaélés Holografikus: hologramos, az adatait optikai elven tároló és olvasható (mint pl. a CD) kártya Hibrid: az előzőek valamilyen kombinációja, pl. mágnescsíkos + chipkártya + hologramos 4. Kártyatársasághoz való tartozás szerint: a hazai bankrendszer által használt kártyák EC/MC VISA AMEX Eurocard/MasterCard, európai cég rendszere; emblémái: Premium, Gold, Vállalati Maestro, Business, Gold Business, Üzleti Devizakártya stb. USA-ban alapított cég; a világ második legnagyobb kártyatársasága; emblémái: Gold, Classic, Electron, Plus, Business stb. American Express, Amerikai rendszer; hitelkártya; az OTP és a K&H terjeszti; emblémái: Blue, Gold, Platinum stb. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 16

17 A készpénz nélküli fizetési forgalom általános jellemzői A készpénz nélküli fizetési forgalmat a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetések jelentik, ezért a szakirodalom gyakran nevezi számlapénz-forgalomnak is. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pénzforgalmának (vételár, ellenérték megfizetésének) döntő hányada ebben a fizetési forgalomban kerül lebonyolításra. Esetükben jogszabály korlátozza ahogy már megismerhettük a készpénzforgalmat. Hazánkban az összes pénzforgalomnak folyamatosan növekvő arányát 2012-ben 88%-át képezte a készpénzkímélő és készpénz nélküli forgalom. (Svédországban ez az arány 97%, az USA-ban 93%.) Jellemzői: a fizetés a felek bankszámlái közötti átírással történik: a bank a kapott rendelkezés szerint a fizetésre kötelezett fél pénzforgalmi számláját megterheli, a jogosult fél bankszámláján pedig jóváírja (elismeri) a fizetett összeget; alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezettnek és a jogosultnak is legyen bankszámlája valamelyik pénzügyi szolgáltatónál. Előnyei (a bankszámla használatának): nem kell a pénztárban nagy mennyiségű készpénzt tartani, őrizni, készpénzt szállítani költségkímélő; biztonságos, mert nem kell számolni a pénz elvesztésének vagy ellopásának kockázatával (különösen nagy összegnek nagy földrajzi távolságra juttatása esetén); a fizetés jellemző adatai rögzítésre kerülnek, nyomon követhetőek: mikor, kinek, milyen jogcímen és mennyit fizettek (a feketegazdaság és a pénzmosás elleni küzdelem egyik eszköze); a fizetés egyszerűen és gyorsan végrehajtható (ügyfél megbízást ad a bank elkönyveli); a fizetéshez nincs szükség bankjegyre és érmére olcsóbb; a pénzügyi-gazdasági folyamatok elemzéséhez információkat szolgáltat jutni Hátrányai: a fizetés technikafüggő (nem mindig működik a rendszer); a nem fizetés, egyes fizetési módok esetén a hitelezés és a csalás jelent kockázatot; a tranzakció időigénye nagyobb (pl. BKR rendszerben, ti. a készpénzfizetés 0 időigényéhez képest). A pénzforgalmi számla, a bankszámlaszerződés, A bankszámla fogalmát a Magyar Bankszövetség a következő szerint határozza meg: A bank által megnyitott és vezetett fizetési számla, amely lehet pénzforgalmi számla, lakossági bankszámla/folyószámla, illetve vállalati bankszámla/folyószámla. A pénzforgalmi számla az a bankszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben (Art.) megállapított kötelezettsége alapján nyit. Pénzforgalmi számla nyitását és vezetését természetes személy is kérheti. Fizetésiszámla-szerződés: polgári jogi szerződés, melyben a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a) a vele szerződő fél részére számlát nyit, b) a számlán a számlatulajdonos pénzeszközeit kezeli, a javára érkező fizetéseket a nevében elfogadja, c) azok terhére a szabályszerű kifizetési és beszedési megbízásokat teljesíti, d) a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A szerződés a felek jogait és kötelezettségeit határozza meg, közöttük pl. a megbízások benyújtásának szabályait, a pénzintézetet illető jutalékok mértékét, a bankszámla feletti rendelkezés módját és feltételeit, a számlatulajdonos tájékoztatásának módját és rendszerességét. A fizetésiszámla-szerződés jogi kereteit a Polgári Törvénykönyv 10 6: a határozza meg. A bankot megilleti a számlára befolyó pénzösszeg átmeneti jellegű használatának joga mindaddig, amíg a számlatulajdonos nem veszi ki, vagy nem használja fel. A számlán tartott összeg után a bank kamatot fizet, a számla vezetéséért pedig díjat számít fel (kezelési, forgalmi jutalék stb.). A fizetési számlák jelölése: az egyedi pénzforgalmi jelzőszám és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve azonosítja évi V. törvény (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 17

18 Pénzforgalmi jelzőszám: a pénzintézetek és ügyfelek egyedi azonosítására szolgáló egységes kódrendszer. Felépítése (minta): (2 8) jegyű jelzőszám alkalmazása esetén: hitelintézet E ügyfél azonosító E fiók azonosító azonosító 24 (3 8) jegyű jelzőszám alkalmazása esetén: hitelintézet E ügyfél azonosító E fiók azonosító azonosító Erste Bank Sárospataki Fiókja Hercegkúti Római Katolikus Egyházközség E: ellenőrző szám Nemzetközi fizetési bankszámlaszám (International Bank Account Number IBAN kód) 28 alfanumerikus karaktert (betűket és számokat) tartalmaz négyes csoportokban, felépítése: 1-2. ISO 11 országkód (Magyarország esetén: HU) 3-4. ellenőrző szám belföldi pénzforgalmi jelzőszám Az előbbi belföldi pénzforgalmi jelzőszámból generált IBAN kód: HU Rendelkezés a bankszámla felett: a.) magánszemély: tulajdonos vagy meghatalmazottja (A meghatalmazást közokiratba kell foglalni. A meghatalmazás korlátlan a feltüntetett időpontig, illetve haláláig érvényes.) b.) szervezet: a számlatulajdonos által a bankszámla feletti papíralapú rendelkezésre 12 az Aláírás bejelentési karton -on bejelentett személy(ek) aláírását fogadja el a bank. Ellenőrzés: közjegyző által készített aláírási címpéldány (a cég képviseleti jogával rendelkező vezető közjegyző előtt írt aláírását tartalmazza). A bank a fizetési megbízást az e célra rendszeresített nyomtatványon, banki telefonvonalon, illetve faxon és online módon fogad el. Az írásban és banki telefonvonalon adott megbízás csak írásban módosítható és írásban vonható vissza. Megbízások teljesítése A bank minden megbízás esetén az aláírás(ok) valódiságát és az aláíró(k) számla feletti rendelkezési jogát ellenőrzi. A pénzforgalmi számlát érintő valamennyi terhelési (kifizetési) tétel előtt a bank elvégzi a fedezetvizsgálatot. A fedezethiány esetén a megbízást a bank legfeljebb 35 nap időtartamra sorba állítja. A bank a fizetési megbízásokat - törvény vagy a számlatulajdonos eltérő rendelkezésének hiányában az átvétel sorrendjében teljesíti. A bankszámlák közötti elszámolás útján végrehajtott fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult számláján jóváírták. A számlára érkező jóváírásokat úgy fogadja, hogy a jóváírt összeg felett legkésőbb a beérkezést követő munkanap reggelén rendelkezhessen, illetve reggel 8 órától a bankkártyájával történő készpénzfelvétel biztosított legyen (akkor is, ha az nem munkanap). A VIBER-ben érkezett azonnali jóváírások összegével az érkezéstől számítva 2 órán belül elismeri az ügyfél számláját. 11 International Organization for Standardization rövidítése, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 12 Olyan papíron írott és benyújtott fizetési megbízás, amelyet nem elektronikus úton, hanem hagyományosan írtak alá az erre jogosultak. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 18

19 A készpénz nélküli fizetési módok A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. 1. Átutalás A fizető fél megbízza a bankját, hogy fizetési számlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) a kedvezményezett fizetési számlája javára. A megbízás teljesítéséről a bankok mindkét felet értesítik. Az átutalást a fizetésre kötelezett fél kezdeményezi. A megbízás adható papír alapon (Átutalási megbízás c. nyomtatványon) és elektronikusan (e-bank szolgáltatással) is. Az átutalási megbízás terhelési (érték) nap megjelölésével is benyújtható. Az értéknappal megjelölt átutalási megbízás teljesítése az értéknappal történik. (Ha ez nem munkanap, úgy a következő munkanapot tekinti a bank terhelési napnak.) Hazánkban 2010-ben 206,3 millió átutalás történt, összesen milliárd forint értékben. A készpénz nélküli fizetéseknek döntő hányada átutalások formájában bonyolódik le. Az átutalás folyamata Előnyei: Bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ezzel a fizetési móddal egyenlíteni. Nem összeghatárhoz kötött. Akkor is alkalmazható, ha a felek ebben fizetési módban külön nem állapodtak meg (ti. az átutalás az alapértelmezett fizetési mód). A bank a kötelezett számlájáról az általa megjelölt összeget és a rendelkezése szerinti időben emeli le. A jogosultnak nem kell intézkedni a követelés beszedéséről (de hátrányos, ha a kötelezett nem fizet). A bankok számára is egyszerű, gyorsan végrehajtható (a fizető fél adja a megbízást). Az átutalás fajtái: a) Egyszerű átutalás: egy jogosult részére történő egyszeri fizetésre használható. b) Csoportos átutalás: az azonos jogcímű, különböző kedvezményezettek javára szóló átutalási megbízásokat a fizető fél kötegelve, csoportos formában nyújtja be. A tipikusan kis összegű, de nagy tömegű megbízásokat indítók számára előnyös forma. Főképp munkabérek, nyugdíjak, szociális ellátások, életjáradékok, kamatok stb. átutalására használják. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy az átutaló egy elektronikus kötegben adja át átutalási megbízását. c) Rendszeres átutalás: a fizető fél meghatározott összegnek meghatározott időpontokban (terhelési napokon) ismétlődően történő átutalására ad megbízást a bankjának. A bank mindaddig teljesíti, amíg azt a fizető fél vissza nem vonja, vagy a megbízásban megjelölt utolsó teljesítési időpont el nem telt. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 19

20 Átutalási megbízás - papír alapon (minta): A PÉNZFORGALOM. FIZETÉSI MÓDOK. Átutalási megbízás internetes felületen (minta): (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 20

21 2. Beszedés (inkasszó) A kedvezményezett megbízza a számláját vezető bankot, hogy fizetési számlája javára, a fizető fél fizetési számlája terhére meghatározott összeget szedjen be (számoljon el). A beszedési megbízás adattartalmát és a csatolt okiratot (ha van ilyen) a kedvezményezett fizetési számláját vezető bank továbbítja a fizető fél fizetési számláját vezető bankhoz. A hazai pénzforgalomban összességében kisebb jelentőségű, ritkábban alkalmazott fizetési mód, de bizonyos tranzakciókban, ahol a fizető fél érdekét is szolgálja a pontos fizetés, jelentős számban alkalmazzák (pl. hiteltörlesztés, biztosítási díjfizetés stb.) A beszedés folyamata: Beszedési megbízás - papír alapon (minta): A benyújtás indoka 1 kód a felhatalmazó levélen alapuló beszedést jelenti. (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 21

22 Az inkasszó fajtái: a) Azonnali beszedés: a beszedésre a jogosult kezdeményezésére a kötelezett értesítése és hozzájárulása nélkül, sőt kifogása ellenére kerül végrehajtásra. A kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli. Törvény vagy kormányrendelet által meghatározott alábbi indokok alapján nyújtható be: Felhatalmazó levélen alapuló beszedés: a fizető fél előzetesen kiállított felhatalmazó levélben engedélyezi bankjánál a kedvezményezett számára ellene beszedési megbízás benyújtását. A megbízáshoz csatolandó a Felhatalmazó levél, amely a felek adatain kívül tartalmazza a lejárati időt és a felső értékhatárt is. Csekkbeszedés: csekk összegének beszedésére irányul; a csekk kibocsátójának a felhatalmazását a csekk testesíti meg, ezért a megbízáshoz csatolni kell annak eredeti példányát. b) Csoportos beszedés: az érintett fizető felek felhatalmazása alapján a kedvezményezett az azonos jogcímű, különböző fizető felek fizetési számlái terhére szóló, terhelési nappal ellátott beszedési megbízásokat kötegelve, csoportos formában nyújtja be a bankjához. A nagy tömegű, rendszeres fizetéseket fogadó jogosultak (mint pl. a közüzemi szolgáltatók és biztosítótársaságok) számára lehetővé teszi, hogy követeléseiket a kötelezettek bankszámláiról egy automatizált folyamatban, külön emberi beavatkozás nélkül szedjék be. A szolgáltató (kedvezményezett) a terhelési napot megelőzően hat munkanappal a számlát köteles a fizetésre kötelezettnek megküldeni. A fizető fél a terhelési napot megelőző munkanap végéig a csoportos beszedési megbízás teljesítését letilthatja a számláját vezető banknál. c) Határidős beszedés: a jogosult megbízza a számláját vezető bankot, hogy fizetési számlája javára, a kötelezett Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlája terhére a követelést szedje be. A MÁK értesíti a kötelezettet az ellene benyújtott beszedési megbízásról és a fizetés teljesítése elleni kifogás megtételére határidőt jelöl meg. (Innen ered a határidős jelző.) A kifogásolási határidő legkorábbi időpontja a megbízás benyújtását követő 10. nap. Ha a fizető fél a határidős beszedési megbízás teljesítésével kapcsolatban nem emel kifogást, ezt a beszedés teljesítéséhez történő hozzájárulásának kell tekinteni. 3. Akkreditív (okmányos meghitelezés) A bank (nyitó bank) a vevő megbízása alapján arra vállal kötelezettséget, hogy ha az eladó meghatározott határidőn belül a nevesített okmányokat (pl. a vevő által elismert számla, az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat) hozzá benyújtja, akkor a meghatározott összeget az okmányok megfelelősége esetén részére megfizeti. Lényegét tekintve tehát egy bank írásba foglalt fizetési ígérete. Általában akkor alkalmazzák, ha az eladó nem bízik meg a vevő fizetőkészségében. Hazánkban ritka, de létező fizetési forma, elsősorban a nemzetközi fizetésekben alkalmazzák. Az akkreditív fizetés folyamata: (Összeállította: Naár János) V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 22

232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről

232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

Kondíciós lista magánszemélyek részére. Általános és speciális rendelkezések. Érvényes: 2015. április 1-jétől

Kondíciós lista magánszemélyek részére. Általános és speciális rendelkezések. Érvényes: 2015. április 1-jétől Kondíciós lista magánszemélyek részére Általános és speciális rendelkezések Tartalomjegyzék Bankszámlavezetés, szolgáltatáscsomagok és kapcsolódó szolgáltatások... 3 Betéti termékek... 25 Hitel termékek...

Részletesebben

Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA. Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása 2015.

Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA. Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1052 Budapest Apáczai Csere János utca 10. Az ajánlatkérő ezúton hívja fel a dokumentációba betekintő valamennyi gazdasági szereplő figyelmét arra, hogy a dokumentáció írható változatának

Részletesebben

MiFID TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ. befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenység körébe tartozó termékekről és szolgáltatásokról

MiFID TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ. befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenység körébe tartozó termékekről és szolgáltatásokról MiFID TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenység körébe tartozó termékekről és szolgáltatásokról MKB Bank Zrt. 2015. Július Tartalomjegyzék I. Általános információk...6

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 20/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 20/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 20/2015. (I. 23.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő hitel vagy kölcsönszerződéshez Hatálybalépés napja: 2015.03.21. A jelen Általános Szerződési Feltétel (továbbiakban:

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Jedlik Ányos Klaszter létrehozására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Jedlik Ányos Klaszter létrehozására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Jedlik Ányos Klaszter létrehozására Amely létrejött az 1. sz. mellékletben feltüntetett Együttműködő Felek között (a továbbiakban Együttműködő Felek ) a mai napon az alábbi

Részletesebben

Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése. 1. Az államháztartási számvitel megújításának szükségessége

Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése. 1. Az államháztartási számvitel megújításának szükségessége Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése (előadás anyag) Az előadás anyagának alapja a: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (MK. 6. szám) és annak módosítását

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

ALAPSZABÁLY. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ALAPSZABÁLY Patika Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár I. fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ Az alapító tagok az alul írott napon és helyen elhatározták, hogy kiegészítő egészségpénztárat alapítanak az egészségügyi

Részletesebben

Lakossági tájékoztató kiadvány

Lakossági tájékoztató kiadvány Lakossági tájékoztató kiadvány Készítette a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakértőiből álló Pénzügyi Kultúra Munkacsoport 2012. szeptember

Részletesebben

A 2013.3.20. és 2013.4.30. között hatályos szöveg. Tartalomjegyzék I. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER KÖTELEZŐ HASZNÁLATA 1

A 2013.3.20. és 2013.4.30. között hatályos szöveg. Tartalomjegyzék I. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER KÖTELEZŐ HASZNÁLATA 1 OptiJus Opten Kft. I. 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról,

Részletesebben

Lakossági Kamat- és Díjfeltételek I. Általános díjfeltételek CitiBlue-ügyfelek részére

Lakossági Kamat- és Díjfeltételek I. Általános díjfeltételek CitiBlue-ügyfelek részére Lakossági Kamat- és Díjfeltételek I. Általános díjfeltételek CitiBlue-ügyfelek részére 1 Bevezető rendelkezések Hatályos: 2015. január 1. a) A Lakossági Kamat- és Díjfeltételek irányadók a Citibank Europe

Részletesebben

KONDÍCIÓS LISTA KDB ALAP SZÁMLACSOMAGRA VONATKOZÓAN VÁLLALATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK RÉSZÉRE

KONDÍCIÓS LISTA KDB ALAP SZÁMLACSOMAGRA VONATKOZÓAN VÁLLALATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK RÉSZÉRE KONDÍCIÓS LISTA KDB ALAP SZÁMLACSOMAGRA VONATKOZÓAN VÁLLALATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK RÉSZÉRE Érvényes: 2015. február 16ától Közzététel napja: 2015. február 13. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános kondíciók...

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom utca 43.) Budapest XVI. kerületben térfigyelő rendszer kiépítése és üzemeltetése tárgyú általános egyszerű

Részletesebben

KERETSZERZŐDÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA

KERETSZERZŐDÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA KERETSZERZŐDÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA amely létrejött egyrészről (gazdálkodó szerv/önkormányzat esetén:) Cégnév/megnevezés:... Székhely:... Cg.:... Adószám:...

Részletesebben

EZ Az ÖN PÉLDÁNYA, őrizze meg!

EZ Az ÖN PÉLDÁNYA, őrizze meg! Cofidis Magyarországi Fióktelepe Székhely: 1066 Budapest, Mozsár utca 16. Levelezési cím: 1433 Budapest, Pf. 1140 Cg: 01-17-000367 (Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) Adatkezelési nyilvántartási azonosító:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ és KEZELÉSI SZABÁLYZAT

TÁJÉKOZTATÓ és KEZELÉSI SZABÁLYZAT TÁJÉKOZTATÓ és KEZELÉSI SZABÁLYZAT az OTP Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról és folyamatos forgalmazásáról A befektetési szabályokat érintő változások a közzétételt

Részletesebben

A PÉNZ FOGALMA, FUNKCIÓI. A MAGYAR BANKRENDSZER.

A PÉNZ FOGALMA, FUNKCIÓI. A MAGYAR BANKRENDSZER. A pénz kialakulása, a pénztörténet szakaszai 1. A pénz Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el. (Szophoklész: Antigoné) A pénznek nincs szaga. (Pecunia non olet.)

Részletesebben

Ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek közösségépítő programsorozatainak támogatása. A pályázat kódja: IFJ-GY-15-A. Pályázati útmutató 2015.

Ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek közösségépítő programsorozatainak támogatása. A pályázat kódja: IFJ-GY-15-A. Pályázati útmutató 2015. Ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek közösségépítő programsorozatainak támogatása A pályázat kódja: IFJ-GY-15-A Pályázati útmutató 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázati program célkitűzései...

Részletesebben

7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv. a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére

7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv. a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére 1. oldal 7006/2008. (AEÉ 12.) APEH irányelv a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére Bevezetés Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. (1) bekezdése

Részletesebben

TÁMOGATÓI OKIRAT. Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által. Projektazonosító:TÁMOP-1.4.

TÁMOGATÓI OKIRAT. Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által. Projektazonosító:TÁMOP-1.4. TÁMOGATÓI OKIRAT Foglalkoztatási program megvalósítása a Merkating Nonprofit Kft. által Projektazonosító:TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0139 TÁMOGATÓI OKIRAT K-2014-TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0139-0872539/130 Értesítem,

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről a hivatkozott jogszabályhelyek szövegével egységes szerkezetben [a normál betűs szedés a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.), a bekeretezett

Részletesebben

Tartalom ADATOK KÖRE... 9 III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI

Tartalom ADATOK KÖRE... 9 III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI Tartalom AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ... 2 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY... 2 11. számú melléklet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényhez... 8 A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos

Részletesebben

OKIRAT AXA Bank Europe SA AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe

OKIRAT AXA Bank Europe SA AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe OKIRAT Amely létrejött egyrészről az AXA Bank Europe SA (BE-1170 Belgium, Watermael-Boitsfort Boulevard du Souveran 25., nyilvántartási szám: RPR BE 0404 476 835 Bruxelles, nyilvántartó bíróság: Banque-carrefour

Részletesebben

Ügyirat száma: a Széchenyi Beruházási Hitel Konstrukcióban való részvételhez

Ügyirat száma: a Széchenyi Beruházási Hitel Konstrukcióban való részvételhez Ügyirat száma: A Vállalkozás neve (cégneve): A Vállalkozás cégjegyzékszáma/nyilvántartási száma: Képviseletre jogosultak neve és beosztása: A Vállalkozás székhelye: Nyilatkozat a Széchenyi Beruházási Hitel

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 97/2012. (VII. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 97/2012. (VII. 20.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 97/2012. (VII. 20.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 99. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 99. szám MAGYAR KÖZLÖNY 99. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. június 18., kedd Tartalomjegyzék 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos

Részletesebben

1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről

1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről A Kormány a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42. - ában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Magyar Nemzeti Bank

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Magyar Nemzeti Bank Köszöntő A pénz nem boldogít, járja a mondás, még ha így is van, akkor nem is kell vele foglalkozni?! Ha tisztában vagyunk azzal, miként működik a pénz világa, mikor és mire kell figyelnünk, sokkal egyszerűbbé

Részletesebben

Mi is az az építési napló?

Mi is az az építési napló? Mi is az az építési napló? Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható olyan hiteles dokumentum, amely

Részletesebben