Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA. Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása 2015.

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1052 Budapest Apáczai Csere János utca 10. Az ajánlatkérő ezúton hívja fel a dokumentációba betekintő valamennyi gazdasági szereplő figyelmét arra, hogy a dokumentáció írható változatának igénylése elektronikus levél formájában a közbeszerzes@asz.hu funkcionális címen az érvényes ajánlattétel feltétele! Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása Budapest, január

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Ajánlattételi felhívás, II. Fejezet Útmutató az ajánlat elkészítéséhez III. Fejezet Nyilatkozatminták (űrlapok) és bekérő lapok IV. Fejezet Feladat meghatározás V. Fejezet Keretmegállapodás tervezete A felhívás szövegében előforduló kifejezések értelmezése: Ajánlatkérő: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Dokumentáció: jelen dokumentum Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a hatályos közbeszerzési törvénynek megfelelően ajánlatot tenni jogosult, és részére jelen dokumentáció megküldésre került Nyertes ajánlattevő: a nyertesként kihirdetett ajánlatot tevő gazdasági szereplő, akivel a keretmegállapodás megkötésre sor kerül 2

3 1. A Dokumentáció használata II. FEJEZET ÚTMUTATÓ 1.1. A Dokumentáció az ajánlattételi felhívással együtt kezelendő. Amennyiben az ajánlattételi felhívás és a Dokumentáció között eltérés adódik, az ajánlati felhívásban foglalt előírások, rendelkezések az irányadók. 1.2 A dokumentációt az Ajánlatkérő az Ajánlattevők rendelkezésére bocsátja, azért ellenértéket nem kér. A dokumentáció írásvédett formátumban az eljárást kezdeményező felhívás közzétételének napjától elérhető az ajánlatkérő honlapján ( bárki számára elérhető módon. A dokumentáció írható változata, amely elektronikus levélben történő igénylése az érvényes ajánlattétel feltétele, az ajánlat megtételét hivatott segíteni. A kötelező igénylés módja: elektronikus levélben kérhető a kozbeszerzes@asz.hu funkcionális címen, amelyre való beérkezését követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül elektronikus levél formájában megküldi az azt íly módon igénylő gazdasági szereplő részére. 1.3 Ha az Ajánlatkérő a Dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a Dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a Kbt.-ben foglaltaktól, illetőleg a Dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban többletelőírást tartalmaz, kiegészítő tájékoztatásban közli az Ajánlattevőkkel, hogy a Dokumentáció ezen az Ajánlatkérő által pontosan megjelölt eleme, előírása semmis. A Dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. 1.4 A Dokumentációt a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok oltalomban részesítik, másolása, a jelen eljárás keretein kívül történő bármilyen változatlan vagy változtatott formában történő felhasználása jogellenes. 2. Az ajánlatok kidolgozásának feltételei 2.1. Az Ajánlattevőknek a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során egy írásos ajánlatot kell elkészíteniük, amely ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát követően semmilyen formában még az Ajánlatkérő hozzájárulása esetén sem módosítható A Dokumentáció tartalmazza a nyertes Ajánlattevőkkel megkötendő keretmegállapodás tervezetét a Kbt. 49. (1) bekezdése szerint. Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárást alkalmazza, amely több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás megkötésére irányul és amely keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. A keretmegállapodásos eljárás második részeként Ajánlatkérő újból megnyitja a versenyt az egyedi (megbízási) szerződés(ek) megkötése céljából. A keretmegállapodás megvalósítási ideje alatt felmerülő tényleges, teljes részletességgel kidolgozott beszerzési igényekre megkötésre kerülő megbízási szerződések tervezetét a verseny újraindításakor készülő és kibocsátásra kerülő dokumentáció tartalmazza majd A Dokumentáció tartalmazza továbbá a Feladat meghatározás a Kbt. 48. (1) bekezdése alapján. 3

4 2.4. A Dokumentáción kívül az Ajánlattevő tájékoztatást (a továbbiakban: kiegészítő tájékoztatást) igényelhet az Ajánlatkérőtől az alábbi címen: Állami Számvevőszék, Bori Ottó beszerzési munkatárs 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. fszt kozbeszerzes@asz.hu A kiegészítő tájékoztatás nyújtására a Kbt (5), valamint a dokumentációban foglaltak az irányadók. Ajánlatkérő az összes Ajánlattevő egyidejű, azonos tartalommal történő tájékoztatása mellett írásban válaszol a Dokumentációval kapcsolatos minden egyes kérdésre Felhívjuk az Ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. szabályozása értelmében az Ajánlatkérő alkalmazottai nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni, erre tekintettel az ilyen módon érkező megkeresésre az Ajánlatkérő a válaszadást megtagadja Az Ajánlattevő által feltett kérdések, és az Ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a Dokumentáció részeivé válnak. 3. Közös ajánlattétel a Kbt. 95. (2) bekezdésében foglaltak szerint 3.1 A Kbt a értelmében, amennyiben egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. 3.2 Közös ajánlattétel esetén az ajánlat részeként be kell nyújtani az Ajánlattevőknek a közös ajánlattal összefüggő megállapodásukat, amely minimálisan tartalmazza a feladatmegosztást, a teljes jogú képviseletre feljogosított személy megjelölést és elérhetőségét, az egyetemleges felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot. A megállapodást valamennyi Ajánlattevőnek cégszerű aláírással kell ellátnia. 3.3 Ajánlatkérő felhívja a Közös Ajánlattevők figyelmét, hogy kizárólag a képviselő Ajánlattevő részére küldi meg a Kbt. által előírt és egyéb tájékoztatásokat. A Közös Ajánlattevők felelőssége, hogy az egymás közötti kommunikációt megfelelően rendezzék. A képviselő Ajánlattevő részére kézbesített dokumentumok, valamennyi közös Ajánlattevő részére kézbesítettnek tekintendők. 3.4 Felhívjuk a Közös Ajánlattevők figyelmét, hogy az egyes nyilatkozatok megtételénél különös figyelmet fordítsanak arra, hogy a nyilatkozatok amennyiben az szükséges valamennyi Közös Ajánlattevőre kiterjedjenek. Úgyszintén fokozott figyelemmel járjanak el a kizáró okok, az alkalmassági feltételek és egyéb igazolások csatolásakor. 3.5 A Kbt. 55. (4) bekezdésében foglaltak értelmében az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, a Kbt. 55. (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. 4. Ajánlatok bontása 4.1 Az ajánlatok bontására február 13-án 10 órakor a Kbt. 62. (2) bekezdése szerint jogosult személyek jelenlétében kerül sor az Állami Számvevőszék 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10. szám alatti földszinti tárgyalójában. 4

5 4.2 Az ajánlatok bontásakor a Felolvasólapról a Kbt. 62. (3) bekezdése szerinti adatok kerülnek ismertetésre. 4.3 A Kbt. 62. (4) bekezdésében foglaltak értelmében az Ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet és a becsült érték összegét. 4.4 Az ajánlatok formai, továbbá valamennyi tartalmi érvényességének vizsgálatára az értékelési időszakban kerül sor. 5. Az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítások, hiánypótlás 5.1 Az ajánlatok vizsgálatának, értékelésének és összehasonlításának időszakában az Ajánlatkérő felvilágosítást kérhet az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében. 5.2 Az eljárás során a hiánypótlás a Kbt a szerint biztosított. 6. Kapcsolattartás 6.1 Az eljárás lezárásáig minden, az eljárással összefüggő kapcsolattartásra kizárólag írásban kerülhet sor az Ajánlatkérővel. Az Ajánlatkérő visszautasít minden személyes vagy nem dokumentálható kapcsolattartási formát. 6.2 Kérjük, hogy az Ajánlattevők valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő okmányon, levélen, faxon tüntessék fel az eljárás tárgyát ( Ellenőrzési szakértő 2015 ). 6.3 Az Ajánlattevők a fenti szabályok megsértése esetén minden ebből eredő következményt viselni kötelesek. 6.4 Jelen közbeszerzési eljárás során az Ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat fax, vagy a Kbt. 35. (2) c) pontjában foglaltaknak megfelelő e- mail útján küldi meg az Ajánlattevőknek a gyors tájékoztatás érdekében. Ajánlatkérő a fax megküldését legfeljebb háromszor kísérli meg. A megküldött dokumentum akkor is kézbesítettnek minősül, ha az Ajánlatkérő a megküldés sikerességéről faxjelentést kap, vagy ha az adott kiküldésre és az elküldött üzenetek közé besorolásra került. Az Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy az eljárás során a hagyományos postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat az Ajánlattevőknek, amennyiben ezt a Kbt. nem zárja ki. 7. A keretmegállapodásos eljárás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai 7.1.Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárást alkalmazza. Az eljárás a Kbt (1) bekezdés d) pontja szerinti több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, mely keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. A keretmegállapodásos eljárás második részeként Ajánlatkérő újból megnyitja a ver- 5

6 senyt az egyedi (megbízási) szerződés megkötése céljából, melynek részletei az Ajánlati Dokumentációban találhatók. 7.2.Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján, a Kbt ban foglaltak szerint valósítja meg A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát ( ), illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget (nettó 100 millió Ft) A keretmegállapodás alapján a verseny újranyitására kerül sor A verseny újranyitásával a Kbt (5)-(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával. Ennek során az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás legalább az alábbiakat tartalmazza majd: a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát ( ); b) hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és közzétételének napját; c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; d) az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét; e) a szerződés meghatározását; f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; g) a teljesítés helyét; h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; i) az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt; j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat; k) az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat; l) az ajánlati kötöttség időtartamát; m) az értékelési szempontot (mely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás) 7.6. Az Ajánlatkérő ezúton hívja fel a tisztelt Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a verseny újranyitása során a Kbt (6) bekezdése értelmében az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet A verseny újranyitása során az ajánlatok bontására, elbírálására és az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés megkötésére a Kbt. X-XI. Fejezete alkalmazásával kerül sor. 8 Az ajánlatok bírálata 8.1 Az Ajánlatkérő a ki nem zárt Ajánlattevők által benyújtott, érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban rögzítetteknek megfelelően jelen eljárásban a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján [Kbt. 71. (2) bekezdés a) pont] bírálja el. 6

7 8.2 Az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket az Ajánlatkérő besorolja az ajánlati árak szerint. Közülük az első az eljárást kezdeményező felhívásban meghatározott keretszámra tekintettel legfeljebb 60 ajánlattevő szerez jogot arra, hogy a jelen Dokumentációban megadott keretmegállapodás-tervezet feltételei, és ajánlata tartalma szerint az Ajánlatkérővel a keretmegállapodást megkösse. 8.3 Az ajánlatok elbírálása során az ajánlati felhívásban rögzített bírálati szemponton kívül semmilyen más többletvállalás nem értékelhető, a Kbt. előírásaira tekintettel az Ajánlatkérő minden ilyenre való utólagos ajánlattevői észrevételt/kifogást elutasít. 9 A keretmegállapodás megkötésével kapcsolatos feltételek 9.1 Az Ajánlatkérő és az eljárást kezdeményező felhívásban meghatározott keretszámra tekintettel legfeljebb 60 ajánlattevő között a keretmegállapodás az Ajánlati felhívás, a jelen Dokumentáció és a nyertesként kihirdetett ajánlatok feltételei szerint, az ezekben megfogalmazott tartalommal jön létre. 9.2 A benyújtott ajánlatokat az Ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az Ajánlattevő megbizonyosodott a felhívásban és a Dokumentációban megadott, illetve a keretmegállapodás-tervezetből ésszerűen következő feladatokra vonatkozó ajánlati ár helyességéről és elégséges voltáról, valamint arról, hogy az fedez minden a Dokumentációban, valamint az ennek részét képező szerződéstervezetben foglalt kötelezettséget és feladatot, amely a munka elvégzéséhez szükséges. 9.3 A Dokumentációban szereplő keretmegállapodás tervezetét nem kell kitölteni, sem az ajánlathoz csatolni. 9.4 Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben, az ajánlatot Ajánlatkérőnek a Kbt. 34. (2) bekezdése szerint öt évig meg kell őriznie. 9.5 A nyertes Ajánlattevő által - a teljesítés igazolás alapján - kiállított számlájának az Ajánlatkérő általi kifizetése az Art. 36/A. hatálya alá esik. A benyújtásra kerülő számlák kiállítása során irányadó jogszabályok: az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. 85./A (6) és (7) bekezdés, illetve adott esetben az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 16. (4). Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a megvalósítás során kiállított számlákat mindaddig nem áll módjában befogadni, illetve kiegyenlíteni, amíg azok maradéktalanul nem felelnek meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Jelen dokumentációban tájékoztatót mellékelünk az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról Tekintettel arra, hogy a teljesítés csak és kizárólag az ajánlatban megnevezésre és bemutatásra kerülő szakember(ek) bevonásával történhet, a teljesítés igazolása és adott esetben (1. változat) a számla (számlák)benyújtása a teljesítésbe bevont szakember tényleges teljesítését követően kerülhet sor. A teljesítés igazolás(oka)t és adott esetben a számlá(ka)t ellenőrzésenként és szakemberenként külön-külön kell kiállítani. 10 Az ajánlathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok 7

8 10.1 Az ajánlathoz becsatolandó igazolásoknak érvényesnek, bizonyító erejűnek és magyar nyelven kiállítottnak kell lenniük. Az igazolásokat és nyilatkozatokat az ajánlattételi felhívásban foglaltak szerint kell benyújtani A Dokumentáció dokumentummintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az Ajánlatkérő az érvényes ajánlattételt megkönnyítse Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlatkérő nem teszi kötelezővé az általa meghatározott dokumentumminták alkalmazását, az csupán javasolt az Ajánlattevők számára Javasoljuk az Ajánlattevőnek, hogy a dokumentumminták helyességét minden esetben ellenőrizzék A dokumentációban szereplő iratminták kitöltése és benyújtása javasolt, de az Ajánlatkérő a valamennyi előírt információt, adatot tartalmazó nyilatkozatot is elfogadja, amennyiben azok megfelelőek az alkalmasság, illetve az egyéb az Ajánlatkérő, illetőleg jogszabály által előírt feltétel, körülmény fennállásának vagy hiányának megállapítására Amennyiben az Ajánlattevő a dokumentumminta mellőzésével kívánja ajánlatát megtenni, kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el az egyes dokumentumok tartalmi és formai megfelelősége érdekében Abban az esetben, ha a benyújtásra kerülő igazolások vagy nyilatkozatok nyelve nem magyar, úgy az Ajánlattevő köteles mellékelni az egyszerű magyar nyelvű fordításokat is Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy az egyes igazolások, illetve nyilatkozatok esetében meghatározott határidő az igazolások vagy nyilatkozatok kiállításának időpontjára, nem pedig azok másolata hitelesítésének időpontjára vonatkozik! 10.9 Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a fentiekben megjelölt valamennyi dokumentum a Kbt pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősül Az Ajánlatkérő tájékoztatja az Ajánlattevőt, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, illetőleg nyilatkozatokat lehetőleg az alábbi sorrendben kell az ajánlatban becsatolni: Sorszám 1. Megnevezés A Kbt. 60. (6) bekezdésének megfelelő felolvasólap az 1. számú nyilatkozat szerint. Lehetőleg a fedőlapot követően csatolják az ajánlatba. 2. Tartalomjegyzék A Kbt. 60. (3) bekezdésében előírt, úgynevezett ajánlati nyilatkozat, a 2. számú nyilatkozat szerint. A Kbt. 56. (1) (2), valamint az 58. (3) bekezdésben előírt nyilatkozat, a 3. számú nyilatkozat szerint. 8

9 5. 6. A Kbt. 56. (1) k) kc) pontjában előírt külön nyilatkozat, a 9. számú nyilatkozat szerint. Az Ajánlattevőnek (Közös Ajánlattevőnek) az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 40. (1) bekezdés a) és b) pontjai vonatkozásában. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is kifejezetten meg kell tenni, és az ajánlathoz kell csatolni a 4. számú nyilatkozatok szerint. Közös Ajánlattevők esetén valamennyi Közös Ajánlattevőre is egyértelműen ki kell terjednie a nyilatkozatoknak. Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlatkérő Kbt. 56. (1) e) pontjában foglalt kizáró ok alá nem tartozást az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban ellenőrzi ( a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. d) pontjában foglaltak értelmében, és a hivatkozott adatbázisban szereplő adatok alapján állapítja meg a kizáró ok fennállását, vagy annak hiányát. Kizáró okok fenn nem állásának igazolása: Az Ajánlattevő kizáró okokról szóló nyilatkozata a 3. számú nyilatkozat szerint. Ajánlattevőnek (a közös Ajánlattevők mindegyikének külön-külön), az ajánlatban a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. és 12. szerint kell igazolnia, hogy az ajánlattevő, alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá, és hogy az 7. ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 56. (2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá. A Kbt (3) bekezdés alapján az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet/személy nem tartozik a Kbt. 56. (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság a megkövetelt igazolási mód: A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. (1) bekezdés b) pontja alapján saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti, az utolsó lezárt üzleti év beszámolójának benyújtása (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban nem szükséges. A 310/2011.(XII. 23.) Korm. rendelet 14. (2) bekezdése szerinti esetben az igazolási mód ajánlattevő működésének ideje alatt (az eljárást megindító felhívás feladásának időpontjáig) a közbeszerzés tárgyából (vállalati gazdálkodás vagy vállalati ellenőrzés) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyi- 8. latkozata. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. (3) bekezdése alapján ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges (pl. magánszemély, vagy egyéni vállalkozó, stb.), az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb dokumentum az utolsó lezárt üzleti év EVA (1343 főlap és 1343/A űrlap), SZJA (1353) bevallás másolata, amellyel az ajánlattevő megfelelően igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az Ajánlattevő alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet a felhívásban az Ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles 9. igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére. 9

10 Műszaki, illetve szakmai alkalmasság a megkövetelt igazolási mód: A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (3) bekezdés d) pontja alapján ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítésben részt vevő szakember(ek) megnevezését tartalmazó nyilatkozat az 5.számú nyilatkozat szerint, Csatolni kell továbbá a szakképzettségét, végzettségét, egyéb szaktudását igazoló okirat(ok) egyszerű másolatát, a 10. gyakorlatát bemutató szakmai önéletrajzát, valamint a megnevezett szakember közreműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatát eredeti példányban. Az Ajánlattevő alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet a felhívásban az Ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles 11. igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint hogy a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezésre áll. Egyéb dokumentumok: Közös ajánlattétel esetén az ajánlat részeként be kell nyújtani a jelen Dokumentáció pontjának megfelelő megállapodást. Az Ajánlattevő ajánlatban szereplő üzleti titokról szóló nyilatkozata a 6. számú nyilatkozat szerint. (A Nyilatkozat nem minősíthet olyan adatot üzleti titoknak, amely a 13. Kbt. 31. (1) bekezdése, valamint 80. (3)-(4) bekezdései körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során döntése meghozatalával összefüggésben az Ajánlatkérő figyelembe vett.) 14. Az Ajánlattevő kötbérről szóló nyilatkozata a 7. számú nyilatkozat szerint Az Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakról a 8. számú nyilatkozat szerint. Az Ajánlattevő titoktartási nyilatkozata (10. számú nyilatkozat) 10

11 Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról I. Általános tudnivalók Fontos változás, hogy január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő. Ezzel párhuzamosan kényelmi funkciókat vezetünk be és bővül szolgáltatásunk: igazoláskiadási határidő az eddigi 8 napról 6 napra rövidül, elektronikus úton kért igazolások személyes átvételi helyét az adózó határozza meg azzal, hogy az IGAZOL nyomtatvány főlapján legördülő listából választhatja ki azt az ügyfélszolgálatot, amely a számára a legkönnyebben elérhető (kivéve a 44 és 51-es megyei illetékességű adózókat, akik a rájuk vonatkozó speciális eljárásról a nyomtatvány kitöltési útmutatójából tájékozódhatnak), igazolások elkészültéről, az átvétel módjáról és a kézbesítési helyről elektronikus üzenetet küldünk, gjegyzés stb) az IGAZOL nyomtatvány hiánypótlás teljesítése lapjának kitöltésével és elektronikus megküldésével közvetlenül az ügyével foglalkozó ügyintézővel léphet kapcsolatba, amellyel a felesleges sorban állás és a sikertelen telefonálgatás elkerülhető, köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének ténye általánosan elfogadhatóvá válik a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egyszerűbben, egy összesített nyomtatványon indíthatja meg. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a gépi kitöltést támogatja és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé. A nyomtatványgarnitúra tartalmazza az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolás kérelmeket, mellékletét képző pótlapokat, nyilatkozatokat, hozzájárulást, teljesítésigazolás lapot, fellebbezés lapot. Az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózók a kérelmeiket változatlanul, akár kötetlen formában személyesen (előzetes időpontfoglalással, vagy ügyfélfogadási időben az ország bármely ügyfélfogadási irodájában megjelenve) illetve postai úton is előterjeszthetik. A személyesen megjelenők számára az ügyfélszolgálati irodákban egyszerűbb nyelvezetű kérelem nyomtatványt rendszeresítettünk. Az Önkormányzatok, bankok, pályáztatók, azaz a felhasználók az IGAZOL nyomtatvány kitöltésével és az adózó hozzájárulásával (nyomtatványgarnitúra része, amelyet az adózó képviseletre jogosult személy tölt ki) postai úton küldhetik meg az adóhatósági igazolási kérelmeket, amelyekre az elkészült igazolásokat kizárólag szintén a felhasználó felé, postai úton küldünk meg. Tekintettel arra, hogy január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének ténye általánosan elfogadhatóvá válik a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett. Ebből követ- 11

12 kezik, hogy Önnek az adó- illetve együttes adóigazolások kiállítására csak akkor van szüksége, ha á- rásokban kéri a tartozásmentesség igazolását (pl.: bankok vagy üzleti partnerek felé, vagy külföldi eljárásokban történő felhasználási céllal kért igazolások), (pl.: 30., 60., 90. napon túli, 6 hónapon túli illetve egy éven túli tartozásmentességet kell igazolni), - és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) nyilvántartásában szereplő adat igazolását is kéri (bevallásadatokkal bővített igazolások), Amennyiben a fenti tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy az igazolás kiadására szüksége van, azokat a NAV alsó fokú adózatási szervei a - megyei (fővárosi) adóigazgatóságok, - Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 85/A. -a alapján adja ki. A kiadható igazolástípusok: adóigazolás együttes adóigazolás jövedelemigazolás illetőségigazolás Adóigazolás Az adóigazolásnak két fajtája van: általános és nemleges adóigazolás. 1. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. 2. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján, vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Nemleges adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Együttes adóigazolás Az adózó együttes (azaz adó- és vámtartozást, vagy annak hiányát igazoló) adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolásnak is két fajtája van: általános és nemleges együttes adóigazolás. 1. Az általános együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adó- és vámtartozást, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri a végrehajtásra, vagy visszatartásra átadott köztartozásokat, illetve a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó be- 12

13 vallási kötelezettség elmulasztását. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás ilyen célból kizárólag együttes adóigazolás kérhető iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is. 2. A nemleges együttes adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az együttes adóigazolás kiállításának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása nincs, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri a végrehajtásra, vagy visszatartásra átadott köztartozás hiányát is. Nemleges együttes adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Jövedelemigazolás A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkezett személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét, és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás az adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ez után megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képző jövedelemről (bevételről) az általános szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. Illetőségigazolás Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. Adattartalom, az igazolás nyelve Az adóhatóság az igazolásokat a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar, vagy az adózó kérésére magyar és angol nyelven állítja ki január 1-jétől nem adható ki adóigazolás olyan célra, amely tekintetében a felhasználó szervezet a NAV vámszerve. A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó ügyekben (jövedéki-, vám-, regisztrációs adó ügyekben) az adótartozást, illetve az adótartozás mentességének megállapítását a NAV vámszervei saját hatáskörben történő vizsgálat alapján végzik. 13

14 A kérelem benyújtása január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő. Az igazolások kiadása a NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságok ügyfélszolgálatainak és kirendeltségeinek a feladata január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egyszerűbben, egy összesített nyomtatványon indíthatja meg. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a gépi kitöltést támogatja és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé. Az elektronikus bevallónak nem minősülő adózók részére a kérelmek benyújtásához a NAV alsó fokú adózatási szerveinek az ügyfélszolgálatain, kirendeltségein térítésmentesen beszerezhető kérelem nyomtatványt rendszeresítettünk, de az elektronikusan is benyújtható IGAZOL nyomtatvány szintén kinyomtatható a internetes honlapunkról való letöltés után. A formanyomtatvány használata - az elektronikus úton történő adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kiadása iránti kérelem benyújtás kivételével - nem kötelező, a kérelem formai kötöttségek nélkül is benyújtható, amennyiben az igazolás kiadásához szükséges adatokat teljes körűen tartalmazza. Kérelmét a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának illetékességi körébe tarozó adózó kivételével amennyiben elektronikus bevallásra nem kötelezett, úgy benyújthatja személyesen a NAV bármelyik alsó fokú adózatási szervei ügyfélszolgálati irodájában, kirendeltségén, vagy eljuttathatja postán, valamint elektronikusan. A kérelmet elektronikusan az adózó, illetve képviselője nyújthatja be, aki az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval rendelkezik, illetve képviselő, meghatalmazott esetében az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus regisztrációs űrlapon ( T180 számú nyomtatvány) bejelenti, hogy az általa képviselt adózók tekintetében az elektronikus adóhatósági szolgáltatások közül az adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kérelmezése tekintetében is eljár, vagy teljes körű (minden elektronikusan intézhető adóügy tekintetében érvényes) meghatalmazással rendelkezik. Az ügyfélkapu regisztráció kezdeményezhető a NAV alsó fokú adózatási szerveinek a központi ügyfélszolgálatain és nagyobb kirendeltségein is, az ügyfélkapu regisztrációval foglalkozó ügyfélszolgálatok aktuális listáját az internetes honlapunkon megtalálja. A kérelem kitöltése Az igazolás kiadása iránti kérelmen kérjük, figyelmesen töltse ki a kérelmező azonosító adatait (név vagy megnevezés, lakcím vagy székhely címe, adóazonosító jel vagy adószám). Az igazolás célját megadni nem kötelező, de az igazolás kiadásának szükségességét változatlanul valószínűsíteni kell. Ez annyit jelent, hogy nem kell pontosan megjelölni, hogy milyen célra kéri az adózó az igazolást. Abban az esetben viszont, ha adózó olyan konkrét célt/eljárást jelöl meg, ahol az eljáró hatóság igazolást nem kér (pl.: NAV saját eljárásaiban) az igazolás kiadását a megtagadjuk. Az alábbi ügyekben nem kell adó-, együttes adóigazolási kérelmet benyújtani, mert azokat az eljárás részeként a NAV saját hatáskörben végzi: történő felhasználás céljára,, 14

15 Nem kell továbbá adó-, együttes adóigazolást kérni: Ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban és az ágazati jogszabály a szereplést vagy az igazolás meglétét kéri, -, nyugdíj megállapításhoz (adatszolgáltatás keretében a folyósító szerv megkeresésére történik az igazolás megküldése). A felsorolás nem teljes körű. Mindezek mellett javasoljuk, hogy az igazolás célját továbbra is közölje, mert az igazolás kiadását előíró jogszabályok a különböző hatóságoknál, szervezeteknél eltérő adatok igazolását kérhetik, valamint a meghatározott jogcímekhez kapcsolódó tárgyi illetékmentesség érvényesítéséhez is csak a jogcím feltüntetése esetén van lehetőség. Az igazolás felhasználójának a nevét nem kötelező megadni, kivéve, ha az igazolást közvetlenül a felhasználónak szeretné küldetni. Ha az igazolás iránti kérelmet az ügyfél hozzájárulása alapján közigazgatási hatóság nyújtja be, ebben az esetben a felhasználó szervezet maga a benyújtó hatóság. A felhasználó részére kizárólag postai úton küldjük meg az igazolást, elektronikus kézbesítés csak az adózó tárhelyére történhet. A Széchenyi Kártya Programban történő felhasználási célra kért igazolások végső felhasználója a KA-VOSZ Zrt., ezért a kérelemben felhasználóként ezt a szervezetet jelölje meg. Kötelező közölni a kért példányszámot, valamint annak meghatározását, hogy az igazolást postai vagy elektronikus úton kéri, vagy személyesen szeretné átvenni azt. Az elektronikus úton benyújtott kérelemre az igazolást, a kérelemben foglaltaknak megfelelően, elektronikusan (kivéve az illetőségigazolást), illetve postai úton küldjük meg, vagy személyes átvétel megjelölése esetén az ügyfélszolgálatainkon adjuk át az átvételre jogosultnak. Postai úton, vagy személyesen leadott kérelmek esetén az igazolás kiadása kizárólag postán keresztül, vagy személyesen történhet. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az elektronikus úton érkezett kérelmek esetében függetlenül attól, hogy az igazolás/végzés/határozat kiadását papíralapú, vagy elektronikus formában kérte a közbenső levelek (hiánypótlás, illetékességi áttétel stb.) az igazoláskiadási eljárás lerövidítése érdekében kizárólag elektronikus úton kerülnek továbbításra, ezért a kérelem elküldését követő napokban ne mulassza el ellenőrizni az elektronikus tárhelyét, hogy az esetleges hiányosságokról, igazolás kiadását befolyásoló körülményekről értesülést szerezzen és a szükséges intézkedést mihamarabb meg tudja tenni. Kérjük, hogy a kérelemben minden esetben szíveskedjen pontosan jelölni az igazolás típusa kódkockában, hogy az általános adóigazolást vagy nemleges adóigazolást, illetve általános együttes adóigazolást vagy nemleges együttes adóigazolást kéri. Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelemben lehetőség van időpont megjelölésére is, kitöltése esetén ezen időpontra vonatkozó adatok alapján igazolja az adóhatóság az adótartozást, vagy a köztartozást, illetve annak hiányát. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelemben kötelező megadni a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét. A jövedelemigazolás kiadása iránt benyújtott kérelmében kérjük, jelölje meg, hogy melyik adóévről kéri az igazolás kiállítását. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelemben jelölje meg, hogy az illetőségigazolást magyar, vagy magyar és angol nyelven kéri. Ha az illetőségigazolást áfa visszaigényléshez, vagy kettős adózás elkerüléséhez kéri, akkor ezt a kérelmen jelezze. A magyarangol nyelvű illetőségigazoláson a fent említett két jogcímen kívül más jogcím, valamint felhasználó elnevezése nem szerepel, a jogcím megjelölése nélkül leadott kérelmek esetében kizárólag az Ezen igazolást az adóalany kérelmére adtam ki. szöveg feltüntetésére kerül sor. 15

16 A kérelem megjegyzés rovatában, egyéb a nyilvántartásunkban szereplő és az igazolás céljához kapcsolódó adatok igazolását lehet kérni, pl. bővített adóigazolás kiadása a bevallás adatok feltüntetésével. Ez jellemzően Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos igazolásoknál fordul elő itt a bevallásadatok feltüntetése kötelező is de több pénzintézet a hitelek elbírálásához is feltételként szabja. Meghatalmazás, képviselet Amennyiben a kérelmező nem személyesen jár el, csatolni kell a meghatalmazást, vagy a kérelmen az erre szolgáló rovatban meg kell jelölni, hogy a meghatalmazott állandó meghatalmazással rendelkezik, illetve törvényes képviselő. Internetes honlapunkról letölthetőek a meghatalmazások mintái, melyek értelemszerű és pontos kitöltését kérjük. Nem kell csatolni a meghatalmazást, ha az ügyintézésre jogosult személy az eljárásra jogosultsággal, vagy regisztrációval rendelkezik. Meghatalmazás, képviselet igazolásának hiányában, vagy nem megfelelő meghatalmazás esetén az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását. Külföldi hatóság nyomtatványa Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a kétvagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz. Illetékkötelezettség és illetékmentesség A jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása illetékmentes, az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása illetékköteles január 1-jétől az adóigazolás és az együttes adóigazolás után az illeték mértéke Ft. Az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azaz ugyanazon eljárásban (egy kérelemben) kért több azonos tartalmú példány után Ft illetéket kell fizetni, azonban a több kérelemben, illetve az egy kérelemben több jogcím/igazolás tartalom után az illetéket külön-külön kell megfizetni. Az illetéket az eljárás megindításakor elektronikus kérelem benyújtása esetén a kérelem bárkódjának/ügyszámának megismerésekor (a tárhelyről letölthető dokumentumon az úgynevezett EBEV elfogadó nyugtán szerepel) kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett számú NAV Adóhatósági illetékbeszedési számla javára. Az illetékfizetési kötelezettséget a bankszámla nyitására kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, bankszámla nyitására nem kötelezett adózónak postai készpénz átutalási megbízással (csekkel) vagy belföldi bankszámlájáról átutalással kell teljesítenie. A NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain és nagyobb kirendeltségein készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) történő fizetésre is lehetőség van. Nem kell megfizetni az illetéket, ha az adózó a törvény alapján személyes illetékmentességben részesül. A teljes személyes illetékmentesség a Magyar Államot, a helyi önkormányzatok és azok társulatait és néhány szervezetet feltétel nélkül illet meg, más szervezeteknek (költségvetési szerv, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, alapítvány, ideértve a közalapítványt is, vízgazdálkodási társulat, valamint a közhasznú, nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet) a teljes személyes illetékmentességhez a meghatározott feltétel meglétéről az eljárás megindításakor, vagyis a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a kérelem tartalmazza, csak a kívánt részt kell megjelölni. 16

17 Ugyancsak nem kell megfizetni az illetéket a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetésekhez (alvállalkozóknak) szükséges együttes adóigazolások vonatkozásában, mert ez az igazolás illetékmentes és más eljárásokban nem felhasználható. Az említetteken kívül illetékmentesség vonatkozik például az álláskeresési járadék, átképzési támogatás igénybevételéhez szükséges, azaz a foglalkoztatással és a munkaviszony, tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatos igazolásra. Az igazolás kiadásának határideje Az igazolás kiadásának határideje hat nap. A határidőt az eljáró adóigazgatóság vezetője indokolt esetben, egy ízben, az ügyfél értesítése mellett, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Adateltérés vagy hiányosság esetén az adózót értesítő levélben szólítjuk fel az eltérés, hiányosság rendezésére, és ebben az esetben az igazoláskiadási határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás időtartama az ügyintézési időbe nem számít bele. Kérelem visszavonása Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérelmet az igazolás kiadása előtt vissza lehet vonni adóigazolás, együttes adóigazolás esetén az illetékfizetési kötelezettség fennáll, függetlenül a kérelem visszavonásától ebben az esetben a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. A kérelem visszavonását nem szükséges indokolni. Kérelem módosítása Az adózó a kérelmét az igazolás/határozat/végzés kiadása előtt módosíthatja. A módosítási lehetőséget az adóhivatal nem jogszabályi előírás alapján biztosítja. Az igazolások kiadása, átvétele január 1-jétől az elektronikus úton kért igazolások személyes átvételi helyét az adózó határozza meg azzal, hogy az IGAZOL nyomtatvány főlapján legördülő listából választhatja ki azt az ügyfélszolgálatot, amely a számára a legkönnyebben elérhető (kivéve a 44 és 51-es megyei illetékességű adózókat, akik a rájuk vonatkozó speciális eljárásról a nyomtatvány kitöltési útmutatójából tájékozódhatnak), Az elektronikus úton kérelmezett adóigazolásokat, együttes adóigazolásokat, jövedelemigazolásokat az adóhatóság az adózó választása szerint elektronikus úton vagy postai úton küldi meg vagy személyes megjelenés alkalmával adja át. Amennyiben az elektronikus úton benyújtott adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás kiadása iránti kérelemben az adózó elektronikus úton kért igazolást, abban az esetben az adóhatóság az igazolást, határozatot, végzést, egyéb értesítést (hivatalos iratot) minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az adóhatóság az elektronikus úton kiadott elektronikus iratot kizárólag az adózó (képviselője) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) értesítési tárhelyére küldi meg. Amennyiben az adózó az elektronikus iratot a tárhelyre érkezését követő ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság a kézbesítést az adózó KR értesítési tárhelyére megismétli. Ha az adózó a hivatalos iratot az ismételt beérkezéstől számított ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság azt az ötödik napot követő munkanapon kézbesítettnek tekinti. Az elektronikus úton kiállított hivatalos irat csak elektronikus formában érvényes. Az elektronikus úton benyújtott illetőségigazolás iránti kérelemre az adóhatóság az illetőségigazolást papíralapon adja ki, az adózó választása szerint postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenéssel adja át. A személyesen benyújtott illetve postán elküldött kérelemben nincs lehetőség elektronikus adóigazolást, együttes adóigazolást, jövedelemigazolást kérelmezni. II. Az egyes igazolásokra vonatkozó részletes tudnivalók Adóigazolás, együttes adóigazolás Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti eljárásban az adóhatóság által nyilvántartott adótartozás összegét - nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. A nettó adótartozás számítása a 17

18 folyószámlán szereplő adónemek tekintetében kerül megállapításra, tehát az adók módjára behajtandó köztatozások, a végrehajtásra és visszatarásra átadott kötelezettségek a nettó adótartozás egyenlegébe nem számítanak bele! Az igazolások célját és az igazolások felhasználójának nevét (megnevezését) nem kötelező feltüntetni, de egyes eljárásokban a jogszabályok előírhatnak az általánostól eltérő vizsgálati szempontokat, ezért, ha jogszabály írja elő az igazolás kiadását, kérjük jelezze a felhasználási célt, vagy a pontos jogszabályt. Amennyiben általános adóigazolás, vagy általános együttes adóigazolás kiadása iránt nyújtott be kérelmet, és tartozását nem, vagy nem teljes mértékben fizeti meg, az adótartozás összege, illetve az adók módjára behajtandó, végrehajtásra átadott köztartozás egy összegben kerül feltüntetésre az általános adóigazoláson, vagy az általános együttes adóigazoláson. Amennyiben bevallása hiányzik, és azt nem pótolta, a bevallás számának, elnevezésének, a benyújtás esedékességének megjelölésével a hiányzó bevallás (is) feltüntetésre kerül az általános adóigazoláson, vagy általános együttes adóigazoláson. Amennyiben a hiányzó bevallás pótlására ellenőrzés megkezdése miatt nincs lehetőség, úgy az ellenőrzés befejezéséig (jogerős fizetési határozat kibocsátásáig) kizárólag általános, azaz a hiányzó bevallás feltüntetésével kiállított igazolás kiadására van mód, a nemleges adó-, együttes adóigazolási kérelem megtagadásra kerül. Nemleges adóigazolás nem adható ki, ha az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az igazolás kiadását előíró jogszabályban megadott adótartozása áll fenn, behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása van, az esedékes bevallási kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha az esedékes bevallási kötelezettség elmulasztást a lefolytatott ellenőrzés feltárta és jogerős megállapítást tett. Nemleges együttes adóigazolás kiadásához a nemleges adóigazolás kiadásának feltételeinek a NAV vámszerveinek vonatkozásában is teljesülnie kell. A havonta nettó módon számított kétszázezer forintot meghaladó közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés csak akkor teljesíthető, ha az alvállalkozó a kifizetésekhez bemutat, átad, vagy megküld a kifizetőnek egy harminc napnál nem régebbi nemleges együttes adóigazolást, mellyel igazolja, hogy az adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincs. Amennyiben az együttes adóigazolás szeptember 30. napját megelőző időszakból származó köztartozást mutat, a kifizetést teljesítő a kifizetést a köztartozás erejéig visszatartja. Az adóhatóság az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. Nem szükséges nemleges együttes adóigazolás bemutatása, átadása, megküldése a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez, ha az adózó szerepel a kifizetést megelőzően hó utolsó napjának adatairól közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban. A köztartozásmentes adatbázis részletes szabályait külön tájékoztató füzet tartalmazza. Jogszabályban előírt adókötelezettség teljesítésének igazolásánál a kérelemben meghatározott adónemekben igazoljuk az adófizetési kötelezettség fennállását, vagy fennállásának hiányát valamint az adófizetési kötelezettség teljesítését. Az ilyen típusú igazolásnál szükséges megadni az adóigazolás célját, annak érdekében, hogy az igazolás a jogszabályban meghatározott vizsgálatot követően megfelelő adattartalommal kerüljön kiállításra. Amennyiben ilyen típusú igazolásra van szüksége, a megjegyzés rovatban meg kell adni az igazoltatni kívánt adatokat (adóév/időszak, bevallás típusa, adónem kódja, megnevezése stb.) Az adózó bevallása és a kifizető adatszolgáltatása alapján egyeztetés után kérelemre igazoljuk a társasági adóköteles jövedelmekből a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján levont társasági adó vagy osztalékadó megfizetését. Amennyiben 18

19 az adózó az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolását kérte, az igazolás tartalmazza ezen adatokat is. Jövedelemigazolás Jövedelemigazolás magánszemély részére állítható ki. A jövedelemigazolást az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallás és/vagy egyszerűsített vállalkozói adóbevallás, vagy az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás, vagy az utólagos adómegállapítás, vagy a soron kívüli adómegállapítás adatai alapján állítja ki. Az adóhatóság a jövedelemigazolás kiadása során az adózó által benyújtott önellenőrzést is figyelembe veszi. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. (Az eva bevétel és annak adójának jövedelemigazolásban történő igazolása kizárólag egyéni vállalkozó esetében van lehetőség, a társas vállalkozóknak ezen adatokat az adó- és az együttes igazolásban lehet szerepeltetni.) Az átalányadó szabályai szerint adózó ügyfeleink jövedelemigazolása tartalmazza az átalányadó alapját és a megállapított átalányadót (is). Mezőgazdasági kistermelő ügyfeleink amennyiben egyszerűsített bevallási nyilatkozatot (is) nyújtottak be, kérésükre az igazoláson ez a nyilatkozat (is) feltüntetésre kerül. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya tekintetében a jövedelemigazolás szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-a, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. Tekintettel azonban arra, hogy a jövedelemigazolás adóévenként kerül kiállításra, ilyen tartalmú igazolást január 1-jét követően kérhetnek adózóink. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVIII. törvény 10. (3) bekezdése alapján Polgári peres eljárások költségmentessége érdekében szükséges jövedelemigazoláshoz kérjük, hozza magával a bíróságok által rendszeresített nyomtatványt, melynek megfelelő rovatait az adóhatóság tölti ki. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. Amennyiben az adózó a jövedelemigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolását kérte, az igazolás tartalmazza ezen adatokat is (személyi jövedelemadó bevallás, egyszerűsített vállalkozói adó bevallás adatai). Adónyilatkozat alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti valamennyi adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét (az adóalap kiegészítéssel számított öszszevont adóalapba tartozó, és az elkülönülten adózó jövedelmet együtt), és az ezen jövedelmek utáni adókötelezettség összegét igazoljuk. Illetőségigazolás Illetőségigazolás iránti kérelemnél az alábbi célok megjelölése szükséges, mert célonként más-más típusú igazolás kiállítására van szükség. Az Áfa tv. hatálya alá tartozó általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózóink kérelmére a hozzáadottérték-adó típusú forgalmi adónak a viszonosság elve alapján történő visszatérítéséhez igazolást állítunk ki a belföldi illetőségről. Amennyiben a tevékenység(ek) feltüntetését is kéri, igényét jelezze a kérelem benyújtásakor. Figyelem, 19

20 csak az adóhivatal nyilvántartásában szereplő tevékenység(ek) feltüntetésére van lehetőség. Magánszemélyek, adószámos magánszemélyek, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján kérhetik belföldi illetőségük igazolását. A kérelem benyújtásakor jelezni kell az egyezményes partner ország nevét. A kettős adózás elkerüléséről szóló igazolások kiállítása egyéb jogcím és felhasználó nevének feltüntetése nélkül történik. Az egyéb célból, vagy cél megjelölés nélkül benyújtott kérelmekre kizárólag a név(elnevezés), adóazonosító (adószám), lakcím(székhely) feltüntetésére kerül sor. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolása is kérhető, ekkor az igazolás tartalmazza ezen adatokat is (közösségi adószám, tevékenységek, telephelyek igazolása). Adószám alkalmazásának felfüggesztése, adószám törlése Amennyiben az adóhatóság az adószám használatát jogerős határozattal felfüggesztette, ennek tényét, a határozat számát és a felfüggesztés időpontjának kezdetét az igazolás megjegyzés rovatában jelezzük. Ha az adószám törlésre kerül, akkor a törölt adószámra vonatkozó igazolás kiadásra nem kerülhet sor, ilyen esetben a kérelmet megtagadjuk. Ilyen esetben az adózó az újbóli bejelentkezést követően az új adószámon nyújthat be adó-, együttes adó-, jövedelem vagy illetőségigazolási kérelmet. Ha az adószám törlési eljárás már megkezdődött, de még jogerősen nem fejeződött be, az igazolás kiadási eljárást felfüggesztjük, az adószám törlését követően az igazolást megtagadjuk. Eljáró közigazgatási hatóság kérelme az eljárásához szükséges igazolás kiadásához Közigazgatási hatóság, az ügyfél írásba foglalt kérelmére kéri az eljárásához szükséges adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítását. Az igazolást felhasználó közigazgatási hatóság kérelmét formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel írásban (személyesen vagy postán) nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell az igazolás adatainak kezeléséhez és továbbításához szükséges, erre a célra rendszeresített hozzájárulás nyomtatványt vagy ezzel azonos tartalmú egyéb hozzájárulást. A kérelem nyomtatvány letölthető honlapunkról. A közigazgatási hatóság igazolás kiadása iránti kérelmét papíralapon, postai úton terjesztheti elő. Az ügyfél az illetéket a hatóság felé fizeti meg. A kérelem nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos, fentebb már leírt elvárások a közigazgatási hatóságok kérelmeire is vonatkoznak. Igazolás megküldése közvetlenül az igazolást felhasználó szervezet részére Ügyfeleink az igazolás kiadása iránti kérelemben, nyilatkozat formában kérhetik, hogy az adóhatóság az igazolást (határozatot, végzést) közvetlenül küldje meg a felhasználó szervezet részére. A nyilatkozat része a honlapunkról letölthető adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kiadása iránti kérelmeknek, de benyújtható azzal azonos tartalmú nyilatkozat is. Elektronikus úton benyújtott adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kiadása iránti kérelmekben elektronikus úton kért igazoláskiadás esetében nem kérhető nyilatkozatban az igazolásnak az igazolást felhasználó részére való megküldése. Amennyiben több igazolást felhasználó szervezet részére kéri közvetlenül az igazolás vagy határozat, végzés megküldését, úgy minden felhasználó szervezet részére külön nyilatkozatot kell kitölteni, vagy mellékelni kérelméhez. A nyilatkozaton kérjük, figyelmesen töltse ki az igazolást felhasználó szervezet megnevezését és címét. Tájékoztatás az igazolás valódiságáról az igazolást felhasználó szervek részére Azok a szervek, szervezetek, melyekhez az adózó az igazolást vagy határozatot benyújtotta, írásban tájékoztatást kérhetnek az igazolást kiadó igazgatóságtól az igazolás/határozat valódiságáról. 20