BEVEZETÉS. Tisztelet az elődöknek, a múlt őrzőinek, akik megtartották népünk hagyományait, ősi tudás alapú hitünk emlékeit.

Átírás

1 Tisztelet az elődöknek, a múlt őrzőinek, akik megtartották népünk hagyományait, ősi tudás alapú hitünk emlékeit. BEVEZETÉS Gondolkodó és érző lény az ember. Ismert az a törekvése, hogy megértse az életet szabályozó törvényeket, a világot, és otthon érezze magát benne. A világkép az életről alkotott népi ismeretek körét öleli fel. A népi tudás, a népi bölcsesség több területe holisztikus szemléletű. Mindent a nagy Egész szempontjából néz. Az ókorban és a középkorban az Egyet, a Teremtő energiát körrel vagy körbe írt ábrákkal szemléltették. Az ókor embere egységben látta a világot. A népi bölcsességben az ember testi és lelki egységben Egész. Ez különösen érvényes a népi hitre és gyógyászatra A testi- lelki egység adja azt az Egészet, amit nyelvünk az egészség alatt értelmez. A fizikai és a szellemi világ egységének fia az ember. Népi díszítőművészetünk és nyelvünk tele van természeti képekkel. A magyar nyelv hűen megőrizte a képi nyelvben való beszédmódot, akárcsak népi kézimunkáink. Bennük megtalálhatjuk egész világképünket, a múltat, szellemi gyarapodásunkat. Emlékeztetnek gyökereinkre, a helyre ahol éltünk. Nyelvünk kifejezései és díszítő művészetünk hűen tükrözik az egész és az egészség fogalma körüli képi és etimológiai hasonlóságokat. A népszokások, a népművészet mögött archaikus helyzetek állnak. A szimbolikus dolgok, tárgyak, történések a látható világon túlra vezetnek. Egy egybefüggő rendszerben a dolgok mélységéről szól a mítosz és a képjel is. Ezek rituális formában illetve képekben jelennek meg. A jelképek túlmutatnak önmagukon, és segítenek minket az igazság keresésében. A szimbólumok hozzásegítik az embert, hogy megismerje világát és önmagát. Semmi sem nyugszik önmagában. Egy-egy kép épp a megfelelő pillanatban merül fel képzeletünkben. A szellemi, a kulturális örökségünk lényegében egy olyan szimbolikus világ, amelynek létrehozásában mind részt veszünk. A képek, szimbólumok be vannak írva mindannyiunk lelkébe. A kép a tudatalatti és a lélek nyelve. A belső képek életünk nagy részét meghatározzák. Képzelőerőre van szükségünk ahhoz, hogy a kívánt végeredményt képszerűen meg tudjuk jeleníteni. Szellemünk mélyen beágyazódik a tudattalanba. Vágyainkban, önfeledten feloldott pillanatainkban kényszert érzünk arra, hogy visszatérjünk hozzájuk. Képalkotó képességünktől függ elvonatkoztatott gondolkodásunk is. Az ember bölcsessége gyakran az anyagi érzetek csendjében tárulkozik fel. Amikor az ember befelé magába kezd tekinteni, közelebb kerül a nagy Egészhez. Mélyebb értelemben minden kép a lelki-szellemi világban már létező ősképekből származik. Nemcsak a modern pszichológia tud róluk, de az ógörög filozófusok is ismerték. Már Hérakleitosznál megtaláljuk azt a gondolatot, hogy minden a láthatatlan ősképnek a mása. A különböző mintázatok mind az igazság felé mutatnak. A népművészet díszítő elemeiben az archaikus helyzetek és ismeretek képjelek formájában maradtak meg. Az életből vett mozzanaton kívül népi tárgyaink díszítményei több jelentést hordozhatnak magukban. Az egyetemes világnak és az élővilágnak számtalan ábrázolási módja létezik. Az ábrázolási módok szimbolikája arra enged következtetni, hogy nagyon sok megjelenített életkép egyidőben információt hordozó mintázat. A művészetnek kapcsolatteremtő ereje van Ég és Föld között, ember és ember között. A mai orvostudomány, lélekgyógyászat, természetgyógyászat az ember testi-lelki egyensúlyának a helyrehozatalánál igénybe veszi a képekkel, a szimbólumokkal, a szóval való gyógyítást, a táncot, a zenét, az illatokat, a művészi alkotások jótékony hatását.

2 VIRÁGOM, VIRÁGOM Mélyen az élet termeiben nyílt egy virág lángolóan növekvő, az éjszakát visszaverő. Közepén egy nagy erő sugara tört elő, életet és fényt adva. A virág erővel telített minden hozzájárót. (Thoth smaragdtáblái, [24]) 1. A VIRÁG A virágot a napfény fejleszti ki, Az emberi lelket a szeretet. (Gárdonyi Géza) (1 3. ábra) A virág a Teremtő legtökéletesebb alkotása. A virág egy életforma. A szép mindig hatott az ember szellemére. A szépség felismerése az emberi tudatosság fejlődésének fontos mozzanata volt. A virágok nem voltak az életben maradás elsőrendű eszközei. A virágoknak köszönhetően az ember életében a régi időktől fogva nemcsak a földi léthez hasznos dolgok kerültek előtérbe. A virág a kristályokhoz hasonlóan mindig többet jelentett az ember szépérzékének. Mindkettő a színek és a formák változatosságával elbűvöli ma is az embereket. A virág legbenső lényege a szépség. Nem gondolatainkat, hanem érzésvilágunkat fogja meg és teszi mélyebbé. A virágok gazdag szín- és formavilága mellett sajátos illattal is rendelkeznek. Az illat az anyagi forma világán túlmutat. Az illat, az öröm és a szeretet érzése kapcsolódik egymáshoz. Az illatot az anyagi részecskék szolgáltatják, de az anyagon túli régiókba emel minket. Az illat láthatatlansága révén a szemmel nem érzékelhető világok felé irányítja tudatosságunkat. A virágok mintegy híd szerepét töltik be, mely a fizikai formák világából mutatja az utat a lét egy másik szintjére. A virág több úton hat ránk: színével, illatával és harmonikus alakjával. A virágok színe és illata különösen jó hatással van kedélyünkre. Harmonikusan szép alakja jó hatással rezonál lelkünk legmélyebb régióival. A modern pszichológia egyre nagyobb hangsúly fektet a harmonikus formákkal elért jótékony hatásokra. Az emberi fejlődés ismeretanyaga a tudatunkon kívüli energia mezőben található ősképekben van elrejtve. A virág, mint az ősképek egyike, jelképes tartalommal bír. A virágok érzékenyek, életerővel rendelkeznek. Az embertől szeretettel teli figyelmet kérnek. Ha szeretettel gondozzuk szebben fejlődnek és virágoznak. A virág a világmindenség eredetének és összetettségének szimbóluma. A világot a hullámtermészetű energia alkotja. A virág az isteni harmonikus energia vonalait mintázza le. A világot teremtő és fenntartó energiának a rezgési formája jellegzetesen harmonikus. Az ókortól ismeretes az Élet Virága szakrális alakja. Az atlantiszi Smaragdtáblák tanítása szerint a szellem forrása az Élet Virága, illetve ennek rezgési mintázata. Az Élet Virága alakzat a teremtéshez kapcsolódik. Az ókor bölcselete a virágot az Istenanyához rendeli. A virág az Istenanyától származtatott világmindenség eredetének szimbóluma. A keleti bölcselet is az Istenanya attribútumai közé sorolja a virágot. Ugyanakkor a virág jellege szerint androgün: együtt található meg benne a ható és befogadó, a férfi és női princípium, a porzó és a bibe. V hangunk az új létezés megjelenési formája, a villám, a világ, a virág. Az ókor bölcseletéből ismert Élet Virága alakzat levezethető a geometria segítségével. Mintázata hét kör metszéséből alakul ki. Az Élet Virága a szakrális geometria szerint a körrel ábrázolt Egyből alakul ki,

3 8 VIRÁGOM, VIRÁGOM amikor a teremtés során az megtöbbszörözi önmagát. A lépéselemek sora magát a sejtosztódást is szemlélteti. Így az Élet Virága a teremtésnek és az élet működésének szimbóluma. A világ teremtésmondáiban ez a hetes szerkezet szintén megjelenik. Mindenek eredte a hét teremtési nap a Bibliában. Hét Úr van az atlantiszi Smaragdtáblák szerint, aki a lelki-szellemi szinteket felülvigyázza. Az óind Rigvédában hét nővér jelenik meg az élet kerekén. A teremtést szimbolizáló életfának a népek mondáiban hét ága van. A szakrális geometria szerint mindenek eredete a hét kör egymásba való metszéséből kialakult virágszerű alakzat. Az Élet Virága nemcsak a test, hanem a szellem forrása is. Az élet alapját képező szellemanyag rezgési formája e virág mintája szerint alakul. Az Élet Virága a földi életet átszövő energia alakzata, az anyavilágegyetem szimbóluma. Tele hurokszerű gyöngyökkel. Meséinkben ő a Viráganyó. A keltáknak is van Virágó nevű tündérük, akinek koszorúja harmattal gyöngyözött. Pántlikája az északi fény piros-fehérzöld színében pompázik. A virág egy összetett szimbólum. A lét szerkezetét mintázza le. Az emberbe be van oltva a tanuláshoz szükséges megújulási erő. Szeretettel, odafigyeléssel tudatossága növekszik a földi tapasztalatain keresztül. Minden együttérzéssel teli gondolat, szó és cselekedet növeli a benne mozgató szeretetet. Érzelmei sötétjében a szeretet tisztább fénye rendet teremt. Ez örömet, fényt hoz az életébe. A Smaragdtáblák erre figyelmeztetnek: Tudd, hogy lelked előbb meg kell tisztítanod a sötétségtől, Hogy a fény kapuján átkelhess. Sötétbe rejtve, szimbólumokkal fátyolozva Találod meg a kapuhoz vezető utat. (Thoth smaragdtáblái) A virág szépérzékünk nélkülözhetetlen eleme, a tökéletesség jelképe. Általános emberi felfogás szerint a virág a nőiség jelképe, a szépségé, a szerelemé, a növekedésé. A virágok színe is jelentést hordozó. A vörös a kelő Napot, a szenvedélyt, a szerelmet jelöli. A fehér az ártatlanságot, a tisztaságot. A virág bimbója az új lehetőséget, a változásban rejtett lehetőséget szimbolizálja. A népek hagyományában a virágnak fontos szerep jut. Így egyetemes kifejező erejére utal a Buddha által felmutatott virág, mely tökéletes, és minden tanítást helyettesít. Az Indiai Bölcsességek Könyvében [26] ez található: Az önvaló úgy lakozik testünkben, mint illat a virágban. A hindu mitológiában Káma szerelemisten a vágyébresztő nyilának a hegyét illatosította be. Kínában a jinhez, a női elemhez tartozik. Ezért használják a házassági szertartásokban díszítésekhez. A kínai hagyomány szerint a taoizmus aranyvirága azonos az élet-elixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlanság elérésével. A virágzás visszatérés az egységbe, a középpontba, az ősi állapotba. A japán élővirágok elrendezése, az Ikebana a szépség és a tökéletesség megnyilvánulásai. Ez a virágrendezés művészete a középkorban alakult ki. Az elrendezés stílusával hirdeti az Ég, az Ember és a Föld hármasságát. A görögöknél a virágok színe és illata jellegzetes emelkedettséget fejez ki. Különböző ünnepeken másmás virágot találunk, mint ahogy minden ünnepnek más értelme is volt. A mitológia szerint Adoniszból hajt ki a piros rózsa, a kökörcsin, Attiszból az ibolya, Narkikosszéból a nárcisz stb. A római hagyományban a virágok istennője Flóra (Ovidius, Fasti, V ). A virág ünnepén, a Florálián virágkoszorúkkal ékesítették magukat. Ezt az ünnepet tavasszal április 28. és május 3. között tartották Rómában. A keltáknál a virág a változó szépség jelképe. A tibeti hagyományban a virágillatot az Ég Úrnőjéhez társítják, aki a szellemvilág ura. Az illat jelképe a kék tavirózsa, akárcsak az Istenanyáé. Rítusaikban illatos rudakat és illatos olajokat használnak. Az áldozati illat, amit többféleképpen valósítanak meg, a munka védőszellemének, angyalának tartozéka. A munka angyalához az illat mellett a tánc, illetve a ritmusos emberi hang is hozzátartozik. A tánc angyalának kísérője a garuda-sas. A sas az Ég Úrnőjéhez rendelődik, akárcsak a magyar hagyományban. [33]

4 1. A virág 9 A Biblia szerint Jézust pálmaágakkal köszöntötték, amikor bevonult Jeruzsálembe. (Jn. 12, 12 13). Innen származik a tavaszi virágzó ágak megszentelése, a Virágvasárnap. Szűz Mária legjellemzőbb virágai: a rózsa, a liliom és az ibolya. A Bibliában a virágos kertek az Édenkertre utalnak. A sírok virágdíszítése a létezés boldogsága, a lélek halhatatlanságát, az örök tavasz reményével kapcsolatosak. A magyar középkori írások fontos színtere a virágoskert, ahol a szerelem bimbója nyílik (Gergei Albert: Árgirus históriája). A virágnyelv a titkos szerelmi üzenetek nyelve: így a Tavaszi szél vizet áraszt ének. A virág Gulácsi képein fontos szerepet játszik. A szeretett nő vagy a szerelmespár virágos kertben jelenik meg (Eksztázis, A Varázsló kertje). Petőfinél a mulandóságot jelzik: Elhull a virág, eliramlik az élet (Szeptember végén) Adynál az érték szimbóluma: De ha virág nőtt a szívében A csorda-népek lelegelték (A Hortobágy poétája) Hej, égig-nyúló gizgazok, Hát nincsen itt virág? (A magyar Ugaron) Pilinszkynél a virágok a tökéletes lét megtestesítői: Isteniek egyedül a virágok, egyszóval a növényi lét, velünk szemben, kik jövünk és megyünk. (Mi és a virágok) A növényi világ az önzetlen szeretet megtestesítője. Csak van és a létezésnek önként odaadja teljes önmagát. A virágok növelik odafigyelő, beleérző képességünket, és segítenek a békésebb nyugalom állapotának behozatalában. A színek, a formák változatosságával valamint illatukkal elbűvölik ma is az embereket. Népünk hagyományában a feldíszített három ág a lelki nyugalom és az újjászületés jelképe (1. ábra). A virággal való díszítés gyakori népi szokás. Az újrakezdéssel illetve a tavasszal kapcsolatos életteremtésnek megünneplése minden népnél megtalálható. Az ókori görögöknél tavasszal volt a Buphonia ünnep és a rómaiaknál a Rosalia ünnepsor. Mi Virágvasárnapján tartjuk a virág, illetve a barka szentelését. A virágfüzér, a virágkoszorúval kapcsolatos jóvarázslások hagyománya Szent Jánoskor vagy utána maradt ránk. Szent Ivánkor szokás a tűzbe virágokat, füvet dobni és átugrálni rajta. A Dés környéki falvakban virágkoszorúkat dobálnak fel a házak, épületek tetejére, hogy azokat megvédjék a kártól. Nagyobb ünnepekkor vagy alkalomkor kapukat díszítenek fel. Név- vagy születésnapkor, betegekhez, templomba vagy temetőbe virágot visznek. E. Bordeau-Székely [18] az ősi mezopotámiai írások tanulmányozásakor bukkant rá, hogy a képírásban a virág az örömet jelképezi (2. ábra). Az alatta levő szövegben ASA alatt az Isteni Törvényt, a világ Rendjét kell érteni. Ugyancsak régi korokból került elő a 3. ábrán látható babiloni dombormű, melyen az élet vizéből virág nő ki. Ez a virág inkább a liliomhoz hasonlít. A virág kelyhe a reggeli harmat és az égi eső gyűjtőmedencéje. A virág és a vízzel való áldás összekapcsolódik. A Bibliában is megtalálható a víz jótékony és megszentelő szerepe. A vízzel való szentelés máig őrzött hagyomány. A Biblia szerint a harmat égi eredetű. A Bírák könyve 6. fejezetében ( ábra) Gedeon Isten akaratának megismerésére szedte a harmatot. A magyar néphagyomány is összeköti a virágot, a harmatot és az égi áldást. A korai harmat begyűjtése jótékony hatással van a tejhozamra. [17] Népmeséink, mondáink regélnek a harmaton járásról vagy a harmat gyógyító és ifjító erejéről. A régi Istenanya- kultusz tartozéka volt a vízzel való áldás.

5 10 VIRÁGOM, VIRÁGOM Népünknél a víztisztelet mindig is élő hagyomány volt. Árpád vezérünk a nép színe előtt vízzel áldozott. Vízzel öntik le az utat az új házasok előtt, az aratásról hazatérő gazda előtt stb. A húsvéti locsolkodás ugyancsak a jó varázsláshoz, a megtisztuláshoz kapcsolódó szokás. A hosszú élet titka a tiszta víz ivása. Testünk egészsége közvetlenül függ a sejtekben levő víz szerkezetétől. A magas tisztaságú víz nagy életerőt kölcsönöz a szervezetnek. Kevés olyan terület van a Földön, ahol az emberek magas kort érnek meg. Ilyen a Hunza földön élő ősi turáni nép és egyik ecuadori tartomány népe, ahol a több ezer éves kék gleccserekből származó tiszta vizet isszák. Népmeséinkben a virág nemcsak a halhatatlanságot, a megújulást jelképezi, hanem a teljes átváltozást, a halált is. [1] Tündérország olykor selyemrét néven fordul elő a mesékben, mely túl van a rézhídon, túl az ezüsthídon, sőt az aranyhídon is, és elébb az éktelen magas üveghegyen is keresztül kell törtetni, amire táltos ló nélkül nem képes az ember. Tündérország rétjén aranyvirágok nyílnak, aranyfák vannak, és ott lakik aranyhajú Ilona. Ide megy ki a hős virágot szedni. A görög Niza mezőre Perszepone megy ki, ahonnan Hádész elragadja. A Júlia szép leány erdélyi balladában Júlia búzavirágot szed, amikor megjelenik előtte a mennybe vezető gyalogösvény. Összekapcsolódik a virág és a szellemi világ jelentéstartalma. A mennyei világba egy bárány (kos) ragadja el Júliát: Anyám, édesanyám, eresszen el engem A búzamezőbe búzavirág-szedni, Búzavirág-szedni, kalangya-számlálni. Mennyből ereszkedik egy szép gyalogösvény, Azon jődögél le egy szép aranybárány. Jobb szarvában hozza a Napot és a Holdat, A homlokán hozza a hajnalcsillagot. A Júlia szép leány ballada nemcsak a mennybe vezető ösvény és a Júlia hősnő kapcsolatát szemlélteti, hanem elénk idézi népünk emlékezetében máig is fennmaradt Nap Hold Csillag ősi hármasát. Az is figyelemre méltó tény, hogy az égi útra készen álló, magas lelkiséggel rendelkező lányt egy bárány vagy kos ragadja el. Talán nem véletlen a kifejezés szerinti egybeesése a mezopotámiai kusokkal, vagy az egyiptomi kosfejű szellemi lényekkel, akik a túlvilágon bárkájukban viszik az emberek lelkét. A hajnali harmatszedés, illetve a hajnali felkelés és napvártával egybekötött lelki egyesülés a szeretet fényével megtalálható népi mondáinkban, népmeséinkben, balladáinkban. Több magyar mesében a hős harmatból született királykisasszonyt keres. [17]. A virágok jó hatással vannak közérzetünkre. Érdemes ültetésükre, ápolásukra időt szentelni. A virág a legszebb ajándék. 2. A LILIOM (4 13. ábra) A liliom ősi jelkép. Az ókor embere szent virágnak tartotta. A liliom a fény, a tisztaság, és a feltámadás jelképe. A kékliliom, az Iris milesii negyven napig nyílik. Jellegzetessége, hogy estére úgy összecsukódik, mintha eltűnne. A reggeli napfényben újból nyílik. Ennek a virágfajtának őshazája a Kárpát-medence. Még az ókorban is a liliom a szent hármasság, az élet megújulásának jelképe. [27] Diószegi szerint a feldíszített három-ág, a sarjadó hajtások ma is a régi vallásos elemeket idézik. [28] A nőszirom, az írisz a liliomhoz való hasonlósága miatt került be a vallásos jelképek közé. Ez a kékliliom. A kékliliom a boldoggá és szentté avatások jellegzetes virága. A kék liliom kardliliom néven ismert, tavasszal virágzó növény. A létező több fajta eltérő színe miatt kapta az írisz, a szivárvány nevet. Egy japán monda szerint a Földön kezdetben sűrű iszap volt. Ebből kinőtt az írisz, mint egy mocsári káka. Neve Azi. Az íriszből kiemelkedett az istennő, és ebből keletkezett minden. [29]

6 2. A liliom 11 Mocsári liliomon jött a világra a felvidéki ősmagyarok hitében élő Ukko föld-anya is, akárcsak a hinduk istennője. Egyiptomban a mocsári liliom szintén a Nílus szent virága. A római pénzeken is liliom mintázata jelenik meg. Az északi népeknél a segítő tündéreket liliommal a kezükben ábrázolták. Az ókor embere szent virágnak tartotta az íriszt. Pliniusz szerint csak szűz ember érhet hozzá, vagy gyűjtheti. A liliomoknak és ezen belül a kékliliomoknak is nagyon sok fajtája ismeretes. Csak vadon több mint 200 faj él. Elágazó sziromlevelei a vonaldíszes kultúra alapját képezik, mind a spirálmotívumok mind a palmettás díszítéseken. [27] A nőszirom jelentése olyan akárcsak a liliomé. A középkorban gyógynövényként is használták vese-, bőrbántalmak és lepra ellen. A 3. ábrán látható babiloni domborműn az élet vizéből liliomszerű virág nő ki. Az élet vizével gyógyít az istennő. A mezopotámiai pecséthengeren egészében látható a kép. A mezopotámiai időkből ránk maradt pecséthenger lenyomatán (21. ábra) a szárnyas nap tartja a kezében a liliomszerű hármas ágat. A liliom három szirmát a szkíták a szent hármasságnak feleltették meg még Krisztus születése előtt. Meszlényi a hármas halom eredetét is a liliom hármas ívére vezeti vissza. A hármas halom vagy hármas ív a heraldikai liliom leegyszerűsödéséből jött létre oly módon, hogy itt már nem az egész virágmotívumot rajzolták le, hanem a virág kontúr vonalának csak a fölső egyharmad részét. Az így kapott ívek már a Szentháromság szimbólumán túl Isten és a föld szövetségét is jelenti. [27] A liliomszerű hármas ágat a néphit az újjászületés jelképének tekinti ma is. A későbbi korokban a liliom Héra, Junó, Artemis virága. A fehér liliom Héra tejét, a tisztaságot jelképezte, akár az alkímiában. A kereszténységben hasonló jelentéstartalommal bír. Szűz Máriának Gábriel arkangyal, amikor az angyali üzenetet hozta, fehér liliomot tartott a kezében. A Bibliában megjelenő liliom egyes vadvirágok gyűjtőneve, mint a nárcisz, tulipán, rózsa, gyöngyvirág: Nézzétek a mezők liliomait, hogy nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek- fonnak, mégis mondom Nektek, hogy Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. (Mt 6, 28 30) Az Énekek énekében a liliom a megőrzött tisztaság jelképe. A Szent Lélek jegyese, a vőlegény így nevezi választottját: mint bogáncs közt a liliom. (Én 2,2) A liliom ugyanakkor erotikus szimbólumként is megjelenik. (Én 2,1 és 7,2) A nőszirom, másnevén az írisz vagy a kékliliom a liliomhoz való hasonlósága miatt került be a vallásos jelképek közé. A vörös liliom Firenze jelképe. A franciáknál a kereszténységet felvevő Chlodvig választotta a liliomot jelképül. A liliom ugyancsak az Árpád-házi királyok lányágával rokon Anjou királyok heraldikai szimbóluma lett. Egy kínai legenda szerint az egyik császárné lába nyomán liliomok nyíltak. Innen ered az arany liliom elnevezés, amellyel később az elkötözött, a női szépséget jelző kicsi lábfejet jelölték. A liliom régi heraldikai jel. A heraldikai liliomot a tudomány az Árpád-ház leányági leszármazottaitól, az Anjou-háztól eredeztetik. Pedig a liliomos díszítések már a szkítáknál megtalálhatók. A királyok liliomos koronája és jelvényei jelzik, hogy hatalmuk Istentől való. Sok szkíta és hun kincsen liliomos ábrázolások láthatók. Jellegzetes alakjuk van az un. Turul-palmettáknak, amelyekből kialakult a tulipán motívum. A szkíták írisz mintázataiból fejlődött ki az összes olyan jel, melyek különböző időkben a királyi hatalom és a kereszténység szimbólumaivá váltak. [27] A szkítáknál csak a legnagyobb vezetőket, az abákat illette meg a liliomos jelkép használata. E népről ír Homérosz (i. e. IX. sz.) Iliászában és lakhelyüket Trójától északnyugatra teszi. Strabon (i. sz. 12.) a félreértések elkerülése végett pontosítja a szkíták és szarmaták lakhelyét az Iszter (Duna) mellé. Strabon szerint az abák i. e. VIII. században elhagyták a Kárpát medencét, innen Keletre és Nyugatra vándorolva. A népvándorláskor visszaköltözött abák tarsolylemezeit szintén liliomok díszítették. Az altáji szkíták Pazirik temetkezések liliomai, a palmetták kékliliomhoz hasonlítanak. [27] A liliomábrázolás több királyi ház címerében is fellelhető. Ott találjuk Oktár hun király tálcáján, Szent István koronázási palástján és koronáján. A koronázási palást hímzése oroszlános-liliomos életfát és liliomos díszítéseket jelenít meg. Az Árpád-házi ereklyék rajzain is ott a liliom többféle ábrázolása. A szkíták liliomos díszítései az Árpádok honvisszafoglalása után szaporodnak el Európában. Az Árpádházi ereklyék rajzain a liliom több ábrázolásmódban ismerhető fel.

7 12 VIRÁGOM, VIRÁGOM A liliom fellelhető Oktár hun király tálcáján (4. ábra). Az 5. ábra Szent István koronázási palástjáról mutat be részleteket. Az 5a. ábrán régi királyunk liliomos koronája látható. A koronázási palást hímzése oroszlános- liliomos életfát és liliomos díszítéseket jelenít meg (5b. ábra). Fontos megjegyeznünk, hogy a liliomos életfa ágait ötszirmú rózsák díszítik. A nagyszentmiklósi kincs is őrzi őseink liliomos díszítéseit az uralkodó fején és a korsók turulos ábrázolásainál levő ágakon (6a., b. ábra). A magyar báni dénár rajzolata több magyar vonatkozású jelrendszert tartalmaz. Ilyen a liliomot tartó Hold, a hármas halom, a Hold és a Csillag, a kettős kereszt (7. ábra). Árpád-házi királyaink közül II. Andrástól maradt fenn az 1222-ből származó olyan aranypecsét, amelyen a liliomos jogaron és az országalmán kívül a jellegzetes Nap Hold Csillag hármasa is megjelenik (8. ábra). A későbbi pecsétjén ezek a jelek már nem találhatók meg. A keresztény ikonográfiában a liliom Szűz Mária virága. A templomok díszített ablakain, és egyes képeken Szűz Máriát legtöbbször liliommal ábrázolják. A liliom ugyanakkor a tiszta lelkű szűzies szentek attribútuma: Szent Anna, Páduai Szent Antal, Szent Domokos, Szent Imre, Szent József, Siennai Szent Katalin, stb. A liliomot szentantalvirágnak is nevezik, mert nyár elején nyílik és ünnepe Szent Antal napján, június 13-án van, amikor szokásos egyes helyeken a liliomos szentelés vagy liliomos körmenet. A boldogok és a szentek avatásánál a Vatikáni rítusnál mindig jelen van a kékliliom csokor. Több templomi díszleten megtalálható a liliom: asztalterítőn, szőnyegen, ajtókon, kovácsolt kerítéseken. Liliomos díszítésű szőnyeg található a kolozsvári Szent Mihály templom oltáránál, a gyulafehérvári oltáron, a templom kerítésén (10a, b, c. ábra). Gyakori a liliomos díszítés a szkíta és a honfoglalás kori leleteken. A keleti szaka dinasztia kincsei, amelyek Pazirikban kerültek elő, a szkítákéhoz hasonlatosak. A kékliliomok közül az Iris subbarbata rajzolatát veszi fel egyes régi lelet. Gyakori díszítő eleme templomainknak. Ugyancsak liliomos díszítés található a konstantinápolyi Top Kapi palota egyik belső ajtóján (11d. ábra). A magyar népművészetben a tulipánnak nevezett motívum gyakran liliommal, vagy liliomként jelenik meg. Az énlakai templom mennyezet kazettáján olyan életfa jelenik meg, mely tulipánon áll és liliommal végződik (12. ábra). A székelyföldi hímes tojáson és sárközi lepedőszélen is népi liliomos díszítést láthatunk (13a. és b. ábra). Szép liliomos díszítés látható a 14. ábrán egy kazah jurta tartón. A liliom, az írisz illetve a nőszirom a magyar költészetben az ártatlanság, a tisztaság jelképe. Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című versében így ír: Hervadása liliomhullás volt. Őseink hagyománya szerint a Szűz csillagképet valamikor Nőszirom csillagképnek hívták, az Oroszlán csillagképet pedig Hiúz csillagképnek. A rábaközi tudók hagyatéka szerint a Magyarok Istenének ünnepe békeidőben az Oroszlán és a Szűz csillagkép találkozóján van, amikor a Nap: A Hiúz csillagképből a Nőszirom csillagkép bűvébe kerül. [32] A nőszirom, vagy a liliom az istennőkhöz kapcsolódik. Hasonló zengésű élő, lil és il szavunk. Érdekes megjegyezni, hogy egy mezopotámiai gyászdal az Ég Királynőjét Lil-Hal-val, galambbal azonosítja. [34]. Deimel a Sumerische Gramatikban a 132. ékjellel jelzi a galamb szót, mely egy vízszintesen úszó hallal van a képíráson feltüntetve. A Lil szónak kunstvoll jelentést tulajdonít, ami magyarul talán lelkesnek mondható. Ezek szerint a galambot vagy az Istennőt egy lelkes hallal ábrázolták. [35] A Lil név más nevekkel összecseng. Én-lil volt a babiloni lélek-isten. Az ókor a teremtést az Istennőhöz kötötte. A hun rovásos történetírás szerint a földi életet is az Istennő vigyázza fel. A Földanya királynői minőségével kapcsolatban olyan nevek ismeretesek, mint a hunok Ilonája, az úzok Jó-LI Istennője, a mezopotámiak Én-LIL-je. Az életfa is maga az Isten-anya. Az életfa tetejéhez a lila szín társul. Ez a színe az ember fejtető központjának is. Az ember felső energiaszintjei szintén az istennőhöz rendelődnek. Az ősi életfa alakja az Élet virágán az első kozmikus lénnyel, egy hallal mutat hasonlóságot. Az életfa, a lila szín és a halmotívum öszszetartoznak. A hal egyik ősmagyar szimbólum. A hunok rovásos történetében halfarkú Istenanya és halfarkú Istenek szálltak ki a partokra még a történelem előtti korokban. Ők tanították az embereket a földi élethez

8 3. A tavirózsa vagy a lótusz 13 szükséges munkákra, és hoztak magvakat elvetni a földbe. A halfarkú Istenanya ábrázolása ma is megtalálható a Wesselényi- és a Károlyi-címerben. [36] 3. A TAVIRÓZSA VAGY A LÓTUSZ A Föld ismét virágba borult. Ukkó istenanyánk vízirózsa kelyhében Leánnyá született része pedig felszálla Férje mellé az egekbe. Ott pihen, ott ragyog annak mellén Hajnalcsillag képében. [32] ( ábra) Az ősi tündérrózsa a lótusz. A lótusz a fény virága, maga egy fényszimbólum. A virág esténként bezáródik és csak a reggeli hajnal fényénél nyílik ki ismét. A mi hagyományunkban a rózsa valószínű a tündérrózsát, a tavi rózsát helyettesíti. A rózsa lényegében a lótusz szárazföldi mása. A vízi virág emlékét egyik mesénkben így találjuk meg: A láp tündére volt az utolsó tündér. Lápi virágokból volt a palotája, és úgy lépkedett egyik liliomról a másikra. [12] Mivel a liliom a szimbolikában több virágot takar, így a liliomok is tündérrózsák lehettek. A keleti népek lótusza szintén tavirózsa. A lótusz a természet teremtő erejét és elveit letükröző virág. A harmonikusan együttműködő teremtő erő kettős. Ez a virág két létkört köt össze: vízben és levegőben él. A víz sötétsége a földi létet, a levegő az ég szellemi jellegét egyesíti a vízililiomban. A vízililiom ég- föld kapcsolódását képjelezi, ahogy a levegőszellem felébreszti, megtermékenyíti a vízi világot. A hinduknál maga teremtő szellemi ereje ül a lótuszon: Ó, Örökkévaló! Látom Brahma-t, a teremtőt, benned trónolva a lótuszon, mondja a Bhagavat Gita egyik verse. Az istenség a vízből vagyis az első földből született. A lótusz szent képjelének széles körű elterjedése az összes vallási rendszer azonos eredetére mutat. Ugyanazt a filozófiai gondolatot fejezi ki. Az északi hinduk, az egyiptomiak és a tibetiek, majd a buddhisták a legősibb időktől fogva szentnek tartották. Tisztelték Kínában és Japánban, a mikronéz szigetvilágban. A görög és latin egyház is átvette mint keresztény jelképes virágot. A lótusznak mélyen rejtett jelentése volt és ma is van a föld számos népénél. A lótusz magvak még csírázásuk előtt magukban rejtik a telesen kialakult leveleket, a kifejlett növénynek kicsinyített alakját. Indiában a lótusz a termőföldnek a jelképe is, mint a víznek megfelelő talajnak. Az ókor föld-anyjához társult jellegeket is magába foglalja. Csak így lehetséges, hogy a lótusz a Meru hegynek a jelképe. A Földanyára jellemző a négyesség, a négy égtáj stb. A négy égtáj angyalai, a Stanzák Maharadzsáinak mindegyike lótuszon áll. A hinduk hitében a lótusz a tér vizein pihenő Vishnu istennő köldökéből nő ki. Visnu egyik nőnemű megfelelője Padma, neve lótuszt jelent. Padma lótuszvirágon úszik. A lótusz a hindu mitológiában az özönvíz után a víz tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Belőle emelkedett ki Brahma, akinek az egyik elnevezése ezért lett lótusz-szülött. Visnu egyik megfelelője, Laksmi, a tejtengerből emelkedett ki, lótuszvirággal a kezében. A lótusz egyike a hinduk nyolc kincsének. Lápon él, de nem ereszt gyökeret, ezért a tisztaságot jelképezi. A lótusz magja nem a földben, hanem a vízben fejlődik ki, mint az isteni eredet szimbóluma. A hindu napistennő, Szúrja, egy egy lótuszt tart a kezében. Az indiai lótusz egyik szanszkrit neve a kamala rózsaszerűt és pompázatost jelent, mely az anyaméh egyik jelentésváltozata. Kínában a lótusz szónak több jelentése van: egyesül összeköt, szeret, folyamatos, szerénység, összhang. A tantrában különösen jelentős értelmű a lótuszvirág, mely a férfias erővel egyesülve befogadja az univerzum energiáját. A lótusz nyolc szirma a nyolc fő irányt jelenti. Az ezer szirmú lótusz a szellemi megvilágosodás teljességét fejezi ki. Az emberi testben rejlő energia rendszerben a fejtető feletti korona csakrára utal. A lótusz különböző színekben virágzik és mindenikhez eltérő jelentéstartalom társul. A kék lótusz a Zöld Tara és

9 14 VIRÁGOM, VIRÁGOM az Avalokitesvara istenség által tisztelt növény. A Fehér Tara istennő fehér lótuszt tart a kezében, a rózsaszínű lótusz Laksmihoz rendelődik. [13] Padmaszambhava, a tibeti mitikus vadzsrajána, a legenda szerint szintén lótuszból született. A 15. ábrán egy kínai ábrázolást láthatunk az Északi Vej-dinasztia idejéből, a lótuszvirágon ülő Buddhát. A Védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbensőbb magját, ahol a lélek lakik. A szívet, Isten otthonát a szív lótuszának nevezik. [14] Míg a lótusz puha és nyitott, addig a fény átható. A kettő egyesüléséből jön létre a bölcsesség. A vízirózsa vagy a lótusz nemcsak az óind Visnu istennő mellé rendelődik. Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a teremtés hajnalán az ős óceánból, Nuból emelkedett kis vörös tavi rózsa és magával hozta a Napot. A kék lótuszvirág a szép Nefertumhoz rendelődik. A lótuszvirág a placentához hasonló függelékével hozzá van kötve az anyaföldhöz. vagyis Isis méhéhez. Az anyaméh műhelyében értelmes teremtő erő működött, mely élő lelket kapcsolt a fizikai anyagba. Az isteni csíra méhét Khnoom rejti magában. Khnoom istenség, minden dolognak princípiuma, lótusz körülfogta trónuson ül. Bes isten lótuszon áll, készen arra, hogy ivadékát elnyelje. Thotot, a bölcsesség megtestesítőjét, Amenti szent írnokát, teljesen kinyílott lótuszon ülve ábrázolják (IV. dinasztia). A víz istennője, Heket, béka alakjában lótuszon pihen. A béka vagy a varangy istennő egyike volt a teremtéssel kapcsolatos fő erők képjeleinek. Az állat kétéltű, illetve kettős, akár a lótusz. Ugyanakkor képes hosszú időkig eltöltött kies élet után látszólag feltámadni. A lótusz körülfogta béka vagy varangy kedvelt alakja volt a templomlámpáknak a rájuk vésett e szavakkal: Én vagyok a feltámadás. Ezeken a tárgyakon olykor csupán béka vagy varangy képe található lótusz nélkül. Ezek a béka-istennők az összes múmiákon is megtalálhatók. A keleti népeknél is megtalálható a lótusz mellett a béka is. A kínai Nu-Kua istennőhöz szintén békát társítottak. A lótusz növény Kínában is fontos jelkép. Ho Hszien-Ku, a taoista Nyolc Halhatatlan egyikének jele. A keresztény ábrázolásoknál szintén megtalálható a hindu és egyiptomi képjelek. Ilyen jelkép a legrégibb ábrázolásokban a vízi liliom az Arkangyal kezében, mikor Szűz Máriának megjelenik. Ezenkívül a víz, a tűz, a föld, kereszt, a galamb, a bárány és más szent állat mindig ugyanazt jelentik, mint az ókori Egyiptomban. A rábaközi tudók hagyatéka szerint az ős-istennőnk, a Boldogasszony vízirózsa kelyhében testesült meg a Földön: Szitáló ködnél finomabb szellemanyagából vízirózsa kelyhében leánnyá testesült [32] Lótuszhoz hasonlítanak a palmettás díszítések is. A 15b. ábrán palmettás díszítéseket láthatunk a honfoglalás kori tarsolylemezekről, a 15c. ábrán egy asszír kő domborművön életfa látható, melyet pálmafa szimbolizál. A palmetta az épületek homlokzatán vagy belső dekorációra gyakori díszítőelemként szolgál ma is. A tavirózsa illetve a lótusz a halhatatlanságot jelképezi. Biológiai rokona a tök, mely szóból származik a tökély, a tökéletes szavunk. [15] A tökfélék családjába tartozik a manicheusok szent, fénnyel telt növényi termése, a dinnye is. A tök és a dinnye megtalálható templomi kazettáink, szószékeink díszítő elemeként. A tök és a dinnye is az egészséges étrend alapjaként szolgál, és kivájt héjuk népi díszítőelemként igen elterjedt. A magyarságnál több vidéken hagyománya van a megvilágított és kivájt kemény héj által kapott dísznek. A népi képzelet az ünnep öröméhez köti és védelmező erővel ruházza fel. 4. A RÓZSA Mennyországban csendítenek, rózsalányok énekelnek. [30] ( ábra) A rózsa elsősorban a szépség, a szerelem szimbóluma. A néphagyomány inkább női jelképnek tartja és igen elterjedt, mint női név. Mégis népdalaink őrzik a régebbi általános jelentését. Bennük a rózsa a szerelmesek neveként és nem a női oldal neveként szerepel. A Két szál pünkösdrózsában nem a kertben nyíló rózsáról van szó, hanem azokról, ki egymást szereti.

10 4. A rózsa 15 A rózsa a teljesség szimbóluma. Szirmainak száma szerint más-más jelentése lehet. A legtöbb ábrázolásban ötszirmú, mint a csipkerózsa, népmeséink, balladáink legelterjedtebb virága. A vadrózsa öt szirma az ősanyát, az univerzális lényt, a kozmikus embert szemlélteti, akár az ötágú csillag. Ötszirmú a mesés almafának is a virága. A babiloni hagyományban a rózsa a tisztaság és erkölcsösség virága, akárcsak a zoroasztriánusok számára. Tüskéi a gonosz világba való lépésénél nőttek ki. A szufi irodalomban a rózsa az élet örömeinek, tüskéi a fájdalmak megtestesítői. A sokszirmú rózsát Kínában és Indiában a lótusszal azonosítják. Az indiaiak szerint a szépség, a tökéletesség, a lélek, a szív jelképe. A muszlim misztikában a rózsakert a meditáció helye. A rózsa a pihenés, a tudás, a kozmikus erő, a paradicsom boldogságának jelképe. Kínában a rózsa a négy évszak lezárásának a virága, a négy nemes egyike. Inkább az ifjúságnak a szimbólumaként tartják számon. Ez nem véletlen, mert a tavasz a teremtés évszaka és egyben a megújulásé is. Ezért a tavaszi virágok mind az ifjúsághoz kapcsolódnak: a nárcisz, az ibolya, a cseresznyevirág. Hun eleinknél a tavasz a kezdés és a születés időszaka, míg a nyári napforduló az elmúlásé. Lényegében a rózsa a kínai aratási ünnepek virága. Nálunk az aratási ünnepek virága a pipacs. Az ókor istennői közül a görög föld-istennőnek, Demeternek a virága. Japánban az érésnek és aratásnak megfelelője a kilencedik hónap kilencedik napján megrendezett teljesség ünnepe és virága a krizantém. A görög-római mitológiában a rózsát a napistenhez, Hélioszhoz kapcsolják. Egyes népi ábrázoláson ez a napszimbólum ma is fellelhető. A teljes rózsa a Nap szépségéhez hasonlít, levelei pedig a Holdat és a csillagokat is ábrázolják. A görög hitregékben a rózsa Aphrodité, Aurora, a Múzsák és Dionüszosz virága. A mitológia szerint Klorisz (a római Flóra) nimfa alkotta az első rózsát agy másik nimfa testéből. Afrodité kedvesének Adonisznak a véréből piros rózsák sarjadtak. A római hagyomány a Vénusz virágának, a tavasz jelképének tartja a rózsát. A május Vénusz hava volt és akkor tartották Rómában a rózsaünnepeket. A rózsa paradicsomi virág, amelyen a tövisek a bűnbe esés után jelentek meg. Így az égi szerelem szimbóluma a földi szerelem jelképévé lett. A rege szerint a bűnbe esés Vénusz napján, pénteken történt. A római Rosalia ünnepek egyben böjti időszakot is jelentenek, mely idő a megtisztulásé, a szexuális tilalomé. Ez a gyász ünnepe is, ekkor volt a római halottak napja. Ilyenkor a temetőkben rózsaszirmokat hintettek a sírokra. A rózsákkal kapcsolatban nem véletlen nálunk is van a tavaszhoz kötődő hagyomány. Úrnapján rózsaszirmokat hintenek a körmeneten résztvevő nép elé. A nyugati kultúrában a vörös rózsa a szerelem, a fehér rózsa az ártatlanság kifejezője. Az alkímiában a szellem virágzását jelenti. A rózsa a kereszténység egyik fontos növényi szimbóluma. A Bibliában az Isten törvényei szerint élő ember boldogsága hasonlatos a rózsa virulásához. (Sir 24,14; 39,13; 50,8) A paradicsom is rózsakert, az egyesülés helye. A középkorban Szűz Mária volt a rosa mystica, a tüske nélküli ártatlan rózsa, a pünkösdi rózsa, amely megőrizte ártatlan állapotát. A keresztény ikonográfiában gyakoriak a rózsák mellett ülő Szűzanya-ábrázolások. Sok középkori festményen Mária mellett ötszirmú rózsák és liliomok láthatók. A Mária-imádságoknál használt rózsafüzér eredetileg összepréselt rózsaszirmokból állt. A legenda szerint Szent Domokos Máriától kapta az első olvasót, s azt Miasszonyunk rózsakoszorújának nevezte el. A katedrálisok rózsaablakai is a kerékjelképekkel mutatnak rokonságot. Akárcsak a stilizált rózsa, a rozetta is örvénylő napjelkép. A gótikus katedrálisok nyugati ablakát rózsaablaknak nevezik, és mindig ott találhatók a Szűzanya-ábrázolások. A néprajzi kutatás a palóc hit sajátos megnyilvánulásaként tartja számon azt a képzetet, hogy Kisaszszony vagy Nagyboldogasszony napján napkeltekor rózsát hány a Nap. [9] Árpád-házi Szent Erzsébet legendájában a piros rózsává változott kenyerek a szeretetet, a részvétet jelképezik. A vörös rózsát Jézussal is összefüggésbe hozzák. Az öt piros rózsa a keresztet jelképezi. A vörös rózsa Jézus hulló vére. Régi imáink az angyalokat rózsalányoknak nevezik. Jézus maga az üdvözlet virága: Krisztus urunk az aranyfán, Aranyfának az ágán, Üdvözletnek virágán [30]

11 16 VIRÁGOM, VIRÁGOM A rózsalugas a régi hagyomány szerint a titoktartást is jelképezi. A latin sub rosa rózsa alatt kifejezés ma is használatos bizalmas ügyek megnevezésére. A kolozsvári Ferences templom zárdájában megtalálható kőcsipkéből készült rózsás mennyezetű terem, ahol a középkorban Erdély titkos kormányzási tanácsát tartották. A vörös rózsa a vértanúság jelképe. Szent Ferenc stigmáiból hulló vér nyomán rózsák fakadnak. Rózsa a jelvénye Palermói Szent Rozáliának és Viterbói Szent Rozáliának. A középkori hagyományban megmaradt a rózsa ősi érzékfeletti jelentősége, de új értelmezést is kapott. Az alkimisták által használt mintázaton a kereszten öt rózsa található. Más ábrázolásaikon a hétszirmú rózsa a hét fémet jelentette. A népi hagyományban a rózsa nemcsak az érzékiség, a szerelem kifejezője, hanem vulva szimbólum is lett (16. ábra). A népi szimbolikában a rózsa a szerelem virága. A rózsa leszakítása az első szerelmi együttlétre utal. Ezt költőink is így írták le. Balassinál: Rózsa piros volta hozzám nagy szerelmét, Fejér rózsa penig mondja tiszta éltét. (Kit egy bokrétáról szerzett) Csokonainál is erotikus jelkép: Hadd szakasszalak le, édes Rózsaszál. (A rózsabimbóhoz) A népi díszítő művészetben a rózsát gyakran ábrázolják palmetta formájában vagy tulipánnal együtt (17, 18. ábra). A sokszirmú kerek rózsa napjelkép (19. ábra). Ugyancsak napjelkép a 19a. ábrán látható szegfű és a magyarszombatfai gyöngyvirágos tányér (20. ábra). A mesék hőseit nemtől függetlenül gyakran Rózsának hívják, arcukon rózsa nyílik vagy rózsát nevetnek. A Rózsát nevető királykisasszony azonos Vénusz istennővel, Tündér Ilonával, aki gyöngyöt sír és rózsát nevet. Amikor mezítláb jár aranyvirágok nyílnak lábai nyomán. [6] A Rózsa János című mesénk hőse rózsától fogan: [5] Nem anyától lettem Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján Hajnalban születtem. A három farnasi lány című kalotaszegi mesében a jószívű lánynak egy galamb azt kívánja, hogy ahányszor megmosdik mindenkor egy pár aranyrózsa csattanjon le a szemiről. [3] A Méhmagzatnak elígért tündér című mesében a hősnő rózsabokorra hullt harmattól termékenyül meg. A hős rózsába bújva menyasszonyán rejtőzik el a Rejtekbe látó királykisasszony című mesében. A kinyílt rózsabokor a szülés kezdetét jelzi (Aranyhajú ördög), vagy a királylány által felrúgott csipkebokor alól három fogat kocsistól jő a világra (Aranyhajú ikrek). Az újjászületésnek is jelképe a rózsa: az elhunyt szerető sírján piros rózsa vagy rozmaring nyílik (Ördögszerető, Kádár Kata). A rózsa és a víz mágikus kapcsolatáról szól Petőfi Sándor a János Vitézben: Tündérországnak egy tó állott közepén, János vitéz búsan annak partjára mén, S a rózsát, mely sírján termett kedvesének, Levette kebléről, s eképp szólítá meg: Te egyetlen kincsem! Hamva kedvesemnek! Mutasd meg az utat, én is majd követlek! S beveté a rózsát a tónak habjába, De csodák csodája! mit látott, mit látott! Látta Iluskává válni a virágot. A rózsa a halhatatlanság, a feltámadás virága. Ezért rakunk virágot a sírokra. Ezért születik hajnalban mind, ki nem anyától lett, hanem rózsafán termett. A rózsafa alatt és lova mellett alszik vagy révül el a mesehős. A Sári mérges kígyó című népballada főszereplője vadrózsabokor alatt alszik el:

12 5. A tulipán 17 Megkötöttem lovam Csipkebokor fákon, Lehajtottam fejem Két első lábákon. [7] A rózsafa tüskéje az élet füvéhez hasonló. A Gilgames eposzban [10] az élet füvéről olvashatunk: Halljad hát, ímé, nagy titkot fedek fel előtted... Szállj alá a tenger vizébe S addig kutass, míg rátalálsz Egy nyílvesszőhegy-formájú fűre, mely, mint a tüske a sövényen, vagy, mint tövis a rózsaszáron... Az élet füvét, ha lenyeled Fiatal maradsz, nem fog rajtad A vénülés őrlő hatalma. A magyar hagyomány őrzi ennek az emlékét. A tövises növény nálunk a rózsa a tenger közepében: Kis kertet kerítek tengör közepébe Rózsafát ültetek körül a szélébe. [11] A rózsafélék családjába tartozik a legtöbb vadon termő gyümölcsünk: az erdei szamóca, a málna, a szeder, a meggy, a cseresznye, a mandula, a barack, a vadalma, a vadkörte. Ezek táplálják a természet lakóit. Ötszirmú virág található például Csongrád megye címerében és ötvirágú koszorú a Broderics-címerben. 5. A TULIPÁN Jól csak szívével lát az ember. A lényeges a szemnek láthatatlan. (Saint-Exupery) (22. ábra) A virágok közül a tulipánnak szinte kizárólag női jelleget tulajdonítanak. A néprajzkutatók egyöntetűen vulva jellegűnek ismerik el. A tulipán mint díszítő elem mély nyomot hagyott népünk kultúrájában. A tulipán élőhelye, jelentése és a magyarság között hosszú kapcsolatnak kellett lennie. Mintázata igen gyakran fordul elő festett és faragott tárgyainkon. Valami hasonló mélységet jelent a lótusz Egyiptomban és Indiában, a perszák palmettája, a görögök babérja, a japánok cseresznyevirága. Nekünk magyaroknak régi tulipános kincseink vannak. A tulipánt mi nem a középkorban vettük át más népektől. A hun időkből maradt ránk a tulipános életfa az esztergomi kápolna falfestményein. Honfoglaló őseinktől több olyan lelet került napvilágra, melyen tulipános, liliomos díszítés található. Megtalálható a nyeregkápákon, tarsolylemezeken, a szkíta kard hüvelyén. A koronázási palástot, az Árpád-házi királyaink pénzeit, címereit tulipános motívumok díszítik. Tulipán található Mátyás király bibliájának bőrkötésén és címeres tányérján. Gyakori előfordulása arra utal, hogy népünknél nemcsak virágjelkép, hanem valami mélyebb jelentést hordoz. A néphagyomány a piros tulipánt a tűzzel illetve a szerelemmel hozza összefüggésbe. Magukénak vallják a magyarok, a hollandok és a törökök. Az ősi időkből Mezopotámiából, Egyiptomból kerültek elő tulipánszerű ábrázolások. Mezopotámiában a tulipánnak külön ünnepe volt. A tökéletes szerelem, a tavasz, a kiviruló természet szimbólumának tartották. Egyes népek hagyományaikban ma is őrzik. Így külön tulipán ünnep van Közel-Keleten a Tadzsikoknál a fiatal lányok részvételével. Székelyföldön is hagyományosan minden évben megrendezik meg az

13 18 VIRÁGOM, VIRÁGOM Ezer székely lány ünnepét. A Boszporusz partján is ünnep van az első tavaszi virágok megjelenésének idején. Varga Géza [19] kutatásai nyomán a tulipán szó kapcsán a tűz és víztisztelet nyomait véli felfedezni. A 3. ábrán látható, élet vizét tartalmazó hármas elágazású virág, liliom vagy tulipán sarjad. Hasonló ábrázolást láthatunk a 21. ábrán, mely egy mezopotámiai pecséthenger lenyomata. A tűzoltárt vagy az élet vize edényt két szárnyas oroszlán őrzi. A tulipán egyben életfa szerepét is betölti, melyet gyakran ábrázolnak oroszlánokkal. Olykor az életfa tetején a nap helyett a tüzet megjelenítő négyes osztatú virág jelenik meg. Az életfa tetején nagy gyakorisággal ott található a szárnyas nap, melynek itt fejjel ellátott alakja liliomszerű hármas virágot tart kezében. A mezopotámiai kultúrkörrel rokon hatti mitológiában található egy Tulipánisten, Taru viharisten és az istenanyának a gyermeke. Neve több változatban maradt fenn: Talipinu, Telepinu, Telebinu. A hatti nyelvben a pinu/binu jelentése fia. A Mitológiai Enciklopédia szerint az istennév annyi mint Tali/Dali fia. Mivel Ta a viharisten neve, így Telepinu a viharisten fia kell legyen. Telepinu azon hettita és hatti mítoszok főszereplője, amelyek ciklusa az eltűnő és visszatérő istenségről szól. Eltűnése haragjának köszönhető, távoztával a házi tűzhelyet és az áldozati asztalt füst borítja el, a háziállatok időlegesen meddőkké válnak, aszály kezdődik, a föld nem ad gabonát. Az istenek lakomát ülnek, de éhüket nem képesek csillapítani. Hasztalan keresik Talipinut, ezért a napisten a sast küldi keresésére, de az sem bukkan rá. Ekkor a viharisten indul utána, összetöri kalapácsnyelét Talipinu székvárosának kapuján, s mégsem képes kinyitni. Az istenanya egy méhecskével keresteti, aki meg is találja, amint a szent város közelében egy tisztáson alszik. Megszúrja Talipinut, amitől a mítosz hőse még az előbbinél is nagyobb haraggal ébred fel. Éktelen dühét imával lecsillapítják, és a megenyhült visszatér az emberekhez, magával hozva a termékenységet is. [19] Mivel Telepinu a monda szerint termékenységet hozott, akkor személye az ókor termékenység istennőjéhez tartozónak biztosabban vélhető. Magyarul a tulipán szavunkhoz is kapcsolódik. Etimológiai értelemben a tulipán szavunk vulva szimbólumot takar. A tulipán pedig az istennő virága. A tulipános ábrázolást az ókortól napjainkig megőrizte népünk emlékezete. Olykor a két oldalnak megfelelően kettős díszítés jelenik meg, a jobb és baloldal jól kivehető különbözőségével, a lelki emelkedés ható és befogadó princípiumát sugallja, akár a kettős kígyós díszítések. Lényegében ugyanaz az elv valósul meg Szent Imre herceg palástján látható díszítésen is (25. ábra). Honfoglaló őseinktől több olyan lelet került napvilágra, melyen tulipános, liliomos díszítés található, Szeged-Királyhalomról (26. ábra). Fent középen és jobbra karosi övveretek láthatók liliomszerű Tejútjelképpel. Lent aranyozott ezüst tulipán, ezüst karperec és övveret. Egy XVII. századi lepedővégen az életfát tulipánnal ábrázolják (27. ábra). Ugyancsak ott látható a mezopotámiai kultúrkör jellegzetes Nap Hold Csillag hármasa. A keresztény szimbolikában a tulipánnak a liliomhoz hasonló jelentése van. Mégis sokkal ritkábban jelenik meg katedrálisok ablakain vagy az oszlopok felfutó növény díszítésein. A fehér tulipán a szüzességre, a tisztaságra utal. Gyakran kehellyel azonosítják, mely Krisztus vérét fogta fel. Szakrális céllal is készülhettek a 28. és 29. ábrán látható magyar népi díszítésű kerámia tárgyak. A 28. ábrán egy hármas virágú tulipános életfát láthatunk két őrállattal. [19] A többvirágú tulipán a valóságban nem létezik, mert e növény egy száron csupán egyetlen virágot nevel. Ez a díszítési alak a szkítáknál jelenik meg, mely a pusztai hagyomány bizonyítéka. E szkíta-magyar kompozíciók a hollandoknál ismeretlenek, mert ők legelső tulipánhagymáikat a szkíta hagyományok nélkül szerezték meg. A rokonszenves holland nép és kultúrája még meg sem született, amikor e motívumokat mi már a sajátunkként alkalmaztuk. Szó sincs tehát arról, hogy a magyar népművészetben olasz, török, vagy holland hatásra alakult volna ki e növény tisztelete, mert a gyökerek közvetlenül a sztyeppi őshazába nyúlnak. [19] A 29. ábrán egy kettős kereszt alakú tulipános-liliomos életfa rajzolódik ki, szintén háromvirágú tulipánnal. [19] A tulipán a magyar népművészet leggyakoribb motívuma. Gyakori előfordulása arra utal, hogy népünknél nemcsak virágjelkép, hanem valami mélyebb jelentést hordoz. A tulipán egy nagyon régi jelképünk kell legyen. A tulipán motívumot a köztudat jellegzetes magyar díszítőelemnek, népművészetünk és népünk egyik azonosítójának tekinti. Többen a hun-magyar származás bizonyítékának tekintik a svájci Anniviers-

14 5. A tulipán 19 völgyben élő, hun eredethagyománnyal rendelkező családok házait díszítő tulipánt... A Kanadában kiadott és a világban szétszóródott magyarságnak emléket állító Encyklopaedia Hungarica (Bagossy 1992) címlapjára is etnikumjelző volta miatt került a tulipán. A magyar ember és a tulipán közötti bensőséges kapcsolat nem köszönhető csupán a virág szépségének és elterjedtségének. Ha így lenne, akkor virágoskertjeink több ékessége is nemzeti szimbólummá vált volna de nem ez történt. Népművészeti tárgyainkon más virágok is hordoznak szimbolikus tartalmat, azonban korántsem töltenek be hasonlóan jelentős szerepet. Nem sorolhatjuk virágtól pompázó kertjeink valamennyi díszét a magyarság jelképei közé, csak a tulipánt. E növény társunk volt a történelemben, évezredeken átívelő különleges érzelmi és értelmi kapcsolat fűz egymáshoz bennünket. [ 19] Érdy Miklós Közép-Ázsiát tartja a vadtulipán hazájának, ahol 125 fajta ismert. A vadtulipán és a magyarság szülőföldje közel kellett legyen egymáshoz. A tulipán a háztartási eszközeink gyakori díszítőeleme, de elmaradhatatlan a faragott kapufélfákon is. A tulipán erotikus szimbólum, és mint a termékenység jelének védelmező ereje van a gonosszal szemben. A tulipán nemcsak védelmez, hanem gyógyít is. Csokonai így írja az Egy Tulipánthoz című versében: Te vagy orvosa sebemnek Gyönyörű kis Tulipánt. A lélek fejlődésének spirális útja, a ható és befogadó elv, a kígyós motívumokhoz hasonlóan tulipános díszítés található egyes népművészeti díszítéseknél. A 30. ábrán egy kőrösfői kapufélfa részletét láthatjuk, ahol a ható és befogadó fél, a jin és a jang külön színezést is kap. A 31. ábrán látható szentgáli tulipános szűrrátétnél a ható és befogadó oldalt még szemléletesebben ábrázolják. Az inaktelki festett járom (32. ábra) és a mezőségi bundahímzés (33. ábra) szintén a jobb és a baloldal spirális haladási útját sugallja. Matyós tulipánjaink nagyon szép rajzolatúak (34. ábra). Az üdvözülés útja spirális, ahogy a 35. ábrán láthatjuk a bánffyhunyadi írásos varrottasokon. A szerelmi ajándékok elemzése alapján a néprajztudomány a tulipánt átfogalmazott vulva ábrázolásnak tartja. Szép liliomos, tulipános és rózsás díszítés található a gyímesi csángó övön. A szívből kinövő életfán tulipánok vannak. Az életfa tetejében látható rózsaszerű virág napjelkép (36. ábra). A 37. ábrán kalotaszegi nagypatkós írásos hímzést láthatunk. Felépítése a tulipán nemi jelkép voltára is utal. A liliom és a tulipán együtt található a 38. ábrán látható kalotaszegi vállfő hímzésének részletén, Magyarvalkóról. A virág sugároz felénk. Illata, színe és alakja mind hatással van ránk. A virág napjelkép volta kapcsolatban van azzal, hogy fényt és életet sugároznak akár a nap. Thoth smaragdtábláin olvasható [24]: Mélyen az élet termeiben nyílt egy virág lángolóan növekvő, az éjszakát visszaverő. Közepén egy nagy erő sugara tört elő, Életet és fényt adva. A virág erővel telített minden hozzájövőt. A tulipán tűzoltár valamint napjelkép szerepére utal a korondi gyertyatartó díszítése (39. ábra), a kőrösfői széktámla ( ábra) és a sárvári női fejfa (41. ábra). Egyes népi díszítéseken a tulipán több szerepet kap. A 42.1 ábrán látható erotikus jelkép egy karcolt népi kürtmotívum, egyben napjelkép is. A tulipán közepében található mandorlában ábrázolt hal mélyebb értelmezése a földi élet eredetére utal. A tulipán alatt elhelyezkedő rózsa vagy lótusz ugyanezt a gondolatot erősíti meg. A habán kerámiákon sok szép tulipános díszítés található. Mint jól megszervezett erdélyi közösség sok hozzánk hasonló vonást hordoz. Náluk is megtalálható a kettős fokos, akár a pásztorfaragásoknál és a csángók újévet köszöntő dobjain. A kancsóikon díszeleg a fokos mintázata. A habán közösséget szintén 24 főből álló testület irányította, akárcsak a hunokat. [45] A tulipánnak is akárcsak a liliomnak hármas mintázata van. Kapcsolat van a szent hármasság, a virágok szerkezete és a hármas ábrázolási mód között. Nekünk volt tulipános jelvényünk is. Ez egy nemzeti ellenállás mozgalomnak, a Tulipánkert szövetség -nek volt az ismertető jele a XIX. század elején. A magyar népi ábrázolási hagyomány rejtett összefüggései fényt vetnek eredetünkre, hitünkre, talán jövőnkre is, ha kellő alázattal megbecsüljük, és tovább adjuk népünk szépérzékének kifejeződéseit.

15 20 VIRÁGOM, VIRÁGOM 6. GYÖNGYVIRÁG (20.1., ábra) A gyöngyvirág festett bútoraink igen gyakran használt díszítő eleme. A gyöngyvirág is a világ női alapelvéhez tartozó mintázat. Nevét a gyöngy alakú virágairól kapta. Nemcsak szép kerekdedek a virágok, hanem gyöngyfűzért alkotnak. A gyöngyfüzér az istennőhöz tartozó kellék volt. A gyöngyvirág a tavasznak, a teremtés évszakának virága. Illata a friss tavaszi szellőre emlékeztet. Alakja és illata a teremtő nőiség szimbóluma. Üde fehérségével a tisztaság és szüzesség jelképe. A gyöngyvirág a teremtés virága. A kis virágok alakja a teremtés tavaszi csiraállapotú alakzatának, a gyöngyszem -nek felelnek meg. A gyöngy kerek alakja a végtelen kört mintázza le. A kör, akárcsak a tojás a Teremtőre, a teremtő és összetartó energiára vonatkozik. Kezdet és vég nélküli a Teremtő, a Világ és a kör alakú gyöngy is. A kör a mértani alakzatok közül a leggazdaságosabb, a legtökéletesebb forma. Úgy is mondhatjuk, hogy elemében van. A teremtő energiájának megfelelő kőr a Kő-úR, a KÖR, az ő útja az igazi út. Az igazi út pedig Kő-ÚT, a kut és a víz szentségéhez, a rózsavíz illatához kötődik. A gyöngyszem az ősvízhez, a teremtő nőiséghez tartozik. Gyöngy alakú a magzat is. A görög hitregék Aphroditéje a földanya vizében való megtermékenyítés eredményeként a tengerből jön elé. Más hitregékben a a gyöngykagylót és a születő kis csirát a harmat vagy a Hold termékenyítik meg. A mindenidők bölcseletében a kerek forma az anyai oldalunkhoz rendelődött. A világ és az ember anyatermészetű. A kör egy Ősegység, az Egy jele. Az Egy energiája égő ékként, dicsfényként, glóriaként, erőmezőként is megnyilvánul. A fény megnyilvánulása az anyagot ékesíti. A fejlett lelkű ember erőtere a Nap fényéhez hasonlóan aranylóan ég, fényesen ékes, Ég az, igaz. A babiloni teremtéssel kapcsolatos hitrege a a világ születését a gyöngykagyló felnyitásához hasonlítja. Ez az alapja az ógörög kultúrának is, ahol Aphrodité lép ki a kagylóból. Az óind Védák a gyöngyöt Szoma hold-istennő leányának mondják. A Hold nemcsak a víz-elemhez rendelődik, hanem a nőiség ciklikusságához is kapcsolódik. Kör alakú nemcsak a gyöngy, hanem a gyűrű vagy a kapu. Az aranygyűrű, akár az aranykapu napjelkép, áldásos jellegű. Mindkettő az anyai oldalunkkal, az istenanyával, az érzelmeinkkel kapcsolatos. Anyavilág egyetemben élünk és az ember is anyatermészetű. A kör alakú gyöngy a teremtő fényt mintázza le, mely egyben kozmikus rendet és teremtő ciklikusságot rejt magába. A tenger vizében megbúvó kagylóba zárt gyöngy a sötétben rejlő tisztaságot jeleníti meg. A mélyen rejtőző és nehezen megismerhető igazság szimbóluma. A gyöngy alakja a Teremtő körét mintázza le. A kör kezdet és vég nélküli, akárcsak a teremtő energia. Nemcsak az európai és ázsiai teremtés történetek, hanem az ausztrál, a hindu és az indián eredetmítoszok is a kezdetet csiraállapotban növekedőnek írják le. Ez a kezdet ott van burkolt formában minden történetben, legyen szó az ember vagy a világ teremtéséről. Az afrikai és kambodzsai mondák szerint szintén a csira állapotból (Gyöngyszem) létrejött istennő (Ku, Pan-ku, Asszié, Kev) teremtette a világot. Ugyancsak csiraállapotú a tavasszal megfogant Isten Báránya. Az ókor bölcseletéből merítő alkimisták az ideális anyagkeverékből sok fáradozásuk után kapták az óhajtott Bölcsek Kövét, az Istenfiút. Az ókor embere a köveket a Föld-anya gyermekeként tartotta számon. Tavasszal csirázik ki az új élet. Az embrionális állapotú új nagysága borsószemnyi. Archaikus imáinkban mint gyöngyszem került be. Az ókori görögök elképzelése az volt, hogy a szellemekből lehetnek újból emberek, ha babba, dióba vagy halakba költöznek és leendő anyjuk megeszi őket. Az ógörögök a gyermek születését összekapcsolták a babbal. Pitagorász tiltotta a híveinek a bab evését. A finn Marja bogyót jelent. A Kalevala utolsó énekében Marjatta, a tiszta szűz, szamócát, áfonyát eszik és attól foganja gyermekét: Nem háltam se nőtelennel, Sem pediglen nős emberrel. A szirten szamócát szedtem, Piros áfonyára leltem, Bogyót kaptam kedvemre is, Másodízben nyelvemre is,

16 6. Gyöngyvirág 21 Az nekem ínyemre szökkent, Onnan a hasamba röppent, Tőle gyűlt meg, tőle telt meg, Tőle kaptam ezt a terhet. A különböző népek hitregéiben a babok, a magok, a gyöngyök a termékenységre utalnak. A gyöngy elvetése jelképesen megtermékenyülést, bőséget von maga után, akár a növénymag elvetése. A görög Aphrodité születése a gyöngyszemhez kapcsolódik. Őt gyöngyök asszonyának is nevezték. Meséinkben nekünk van Borsószem királykisasszonyunk, Gyöngyszem tündérünk, Babszem Jankónk, Mákszem Vitézünk. A gyöngyöket inkább öltözetünk díszítő elemeiként tartjuk számon. Többnyire a lányok nyakán díszeleg. Ugyanakkor a legtöbb népi viseletnél rendszerint nélkülözhetetlen kellék a gyöngyfüzér. Nemcsak gyöngyös pártájuk, pántlikájuk, mellényük és kötényük van a lányoknak, hanem a fiúk kalapját, mellényét és kabátját is szokta a gyöngy díszíteni. Több színben, alakban és nagyságban található gyöngyszem, füzér vagy épp virágmintákat utánozó alakzatban. A gyöngykagyló a nevét az általa termelt apróbb- nagyobb szemcsékről kapta. A tengeri kagylóba bekerült idegen szilárd anyag köré gyűlt zománcos réteg alakítja ki a gyöngyszemet. A hindu Atharvéda szerint a kagyló gyöngye mágikus démonűző amulett. A IV. Könyv 10. himnusza a gonosz erők ellen ajánlott kagylógyöngy használatáról szól. Az ősi Kínában az indiaiakhoz hasonlóan gyógyításra és termékenység varázslásra használták a kifúratlan gyöngyöt. A női oldalhoz, a yinhez, sorolták a Holddal együtt. A Hold maga az éjjel ragyogó gyöngy volt, a tökéletesség gyöngye. Így a gyöngy akár a Hold a megvilágosodást segítette elő. A perzsák az ősi állapot, az Egység, jelképét látták a gyöngyben. Életadónak, a születést és halált hozó mindenhatónak tekintették. A gyöngy akár az égből hulló harmatcsepp termékeny csiraként tekinthető. Nekünk is van Gyöngyöt síró Tündérünk, és gyöngyszín Ilonánk a mesékben. Értékesnek tarjuk az igazgyöngyöket. Finom fizikai mérések igazolják, hogy az igazgyöngy erőtérrel rendelkezik. Kimutatható, hogy ennek a térnek jótékony hatása van a növényekre. Ebből következik, hogy az ember élő sejtjeire is jó hatással kell lennie. A kagylóőrleményt mindig is gyógyításra használta a keleti népi gyógyászat. Keleten mindenre jó hatással lévő csodaszernek hitték. Azt is kimutatták, hogy nemcsak a kagyló és annak gyöngye, hanem minden mélytengeri állat kiváló táplálék az ember számára, mert a fehérjén kívül az ember idegrendszerét erősítő anyagokat tartalmaz. Nemcsak a gyöngy, hanem a kagyló is az ókori istennőkhöz rendelődött. A termékenység jelképei voltak. A tengeri kagylóknak olyan mágikus erőt tulajdonítottak, mint az anyaméhnek. A görögök istennője Aphrodité, vénuszkagylóban született, mint az igazgyöngy. A mezopotámiai eredetű utódnépeknél az istennő gyöngyös hölgy vagy Margarito. Az egyiptomi mondában Kleopátra borban feloldott gyöngyből készült őrleményt ivott szerelmesének, Antoniusznak a társaságában. A gyöngyharmatot gyógyítónak, fiatalítónak és megtermékenyítő jellegűnek tartjuk. A gyöngyökből vagy kagylókból készült nyakékek nemcsak termékennyé teszik a nőket, hanem megvédik az ártó hatalmaktól. Ezért a gyöngy volt mindig a legnépszerűbb nászajándék. Az óind Atharvéda egyik himnusza [IV. 10] így szól: Te szélből, villámból, fényből s aranyból születet kagyló, te gyöngy, te meg tudsz védeni minket a félelemtől. Ő a mi ékszerünk, ő hosszabbítja meg életünket. Hozzá kölek egész életedre, hogy tested és lelked tőle nyerjen erőt, hogy hosszú életű légy és száz őszt megélj. Óvjon téged a gyöngy. Védő erőként a sírokba is vagy a holtak szájába szoktak tenni gyöngyöket Távol keleti természeti népek és az indián törzsek. Drágakövekből vagy féldrágakövekből is szoktak gyöngyöket csiszolni. Ennek léte is egyidős lehet az emberiséggel. A drágakövek erőtere még hatásosabb az ember szervezetére, mint az igazgyönggyé. A drágakövekből nyert gyöngynek különleges hatása van az élő szervezetekre. A kristályterápia a kristályok által sugárzott energiát használja fel. A természetgyógyászatban ismeretes, hogy más-más színű kövekkel segítik elő a különböző betegségek gyógyulását. A modern fizika mérő eszközeivel meg lehet mérni a kristályok erőterét, akár az ember erőterét. Rezgő hullámaink összeadódhatnak, rezonálnak egymással. Ezáltal az ember erőterében megrekedt gócokat lehet a kristályok erejével felszámolni. A gyöngyös füzér, a gyöngyös bokréta, a párta vagy a koszorú nemcsak a népviseletben gyakori díszítő elem ma is.

17 22 VIRÁGOM, VIRÁGOM A hunok rovásos történetírásában [36] több mint ötezer éves gyöngyös pártáról van szó. Ezt a pártát csak a magas képzettségű beavatottak tehették fel. A gyöngyök anyagának hatására a megtisztult szellemű ember holdtöltekor tudott kommunikálni az isteni világgal. Régi imánkban az istenanyához, a Boldogasszonyt megtestesítő Máriához kapcsolódik a gyöngy: Fehér rózsa, Mária, gyöngyökkel gyökereztél, arannyal bimbóztál [30] Az imagyöngyök szimbolikus láncokként kötik az embert az isteni világhoz. Imagyöngyöket használnak a különböző népek a szent rítusaikban. Nekünk rózsafüzérünk van. A katolikusok imafüzért használnak, amikor Mária örömeiről és bánatáról elmélkednek. A rózsafüzért nagyobb és kisebb gyöngyszemek alkotják, melyekre más-más imát mondunk. A kisebbek egy Üdvözlégy imát jelentenek, a nagyobbak egy-egy Miatyánkot. Rendszerint 60 gyöngyszemből áll a mi rózsafüzérünk. Úgy tartjuk, hogy a Szűzanyától maradt ránk. Máriának rózsafából vagy épp rózsákból készített fűzére volt. Úgy tudjuk, hogy az ókeresztények nem használták, hanem egy évezreddel később a szerzetesek hatására terjedt el. Erről a tudomány még adhat újabb felfedezéseket. Ugyanis a régi népi imáinkban a gyöngy gyakran szerepel. Rendszerint a reggeli imákban található meg. Az Istenfiúról pedig az áll, hogy hétsinges olvasója van: Jézus kimene szent kertjibe, / Leüle aranyos székibe, / előveszi hétsinges olvasóját, / Abból imádkozik vala. [30] A hinduk is használnak imáik sorolásához gyöngyfüzért, a mantrákhoz. Ezt malának hívják. A mala többféle lehet aszerint, hogy békéért, bőségért vagy gyógyításért végzik az imafüzért. A leghíresebb a rudraksha mala, melyet az eukaliptusz magjaiból készítenek. Vele Rudra istenükhöz imádkoznak. A rud szavuk azt jelenti sírni. A kínaiak és japánok régi vallásai valamint a buddhisták hosszabb gyöngyfüzért használnak. Az ők füzérük 108 szemből áll. A templomaik bejáratánál a fűzért az imamalom forgatható korongjai helyettesítik. Azt is tudjuk, hogy Buddha lelki gondozója és tanítója szkíta volt. A szkíták pedig a mi őseink. Van valami kapcsolat az ők szent számuk és köztünk. A hunoknál is a 108 szám szent volt. A tudománytörténetből tudjuk, hogy 108 törzs alkotta a Kárpát-medencébe bejövő magyarokat. A keleti népek úgy tartják, hogy a gyöngyfüzérek a megvilágosodottak jelvényei. Gyöngyfüzérrel ábrázolják a Bódhiszattva Guanyint Avalokitesvarát és a fény Buddháját, Amithábát. Kínaiul ez Omi to fo, japánul pedig Amido. A muszlimok imafüzérei harminchárom illetve kilencvenkilenc szemet tartalmaznak. Az Ószövetségben a gyöngy drága ékszerként jelenik meg. Az Énekek énekében a tökéletességre és a szépségre utal. Az Újszövetségben a világi értékre utal, amikor János apostol gyöngyökkel ékesnek mondja Babilont (Jel 18,12). A gyöngyöt magában rejtő kagyló a kereszténységben a zarándokok jelvénye lett, mint vénuszkagyló, jakabkagyló. 7. A SZEGFŰ Vannak olyan pillanatok, amikor egy virág fontosabb mint egy falat kenyér. (Simmel) A szegfű az erősebb illatú virágok egyike. A különböző népek hitregéiben kevés szó esik róla. A keresztény ábrázolásokon Szűz Mária mellett gyakran szegfű található. A szegfű az erősebb érzelmekkel kapcsolatos. A fehér színű virágokkal kapcsolatosan a lelki tisztaságot, a piros színű pedig a szerelmet testesíti meg. A kínaiaknál a házasság szimbóluma. Egy XIII. századi francia legenda szerint IX. (Szent) Lajos király idejében a szegfűből készített gyógyszer gyógyította meg a katonákat. A legenda a keresztes hadjárattal kapcsolatos. Ma is készítenek szembetegség ellen kivonatot a szegfűből. Az itáliai reneszánsz kódexekben az egyik szegfűfajta neve Oculus

18 8. A gyümölcsfák virágai 23 Christi, azaz Krisztus szeme. Démonűző hatásúnak vélték. Jan van Eycknek a Szegfűs férfi című festményén mint gonosz szellemeket távoltartó amulett jelenik meg. A magyar díszítőművészet elég gyakran használja a szegfű mintázatát. A festett bútorainkon fehér és piros szegfűt is láthatunk. A faragott tárgyainkon ugyancsak gyakran megtalálható. 8. A GYÜMÖLCSFÁK VIRÁGAI A gyümölcsfák virágai a tavasz egyik ékessége. Ezek a virágok rendszerint ötszirmúak. Ötszirmú a csipkerózsa virágja is. A hitregéinkben, dalainkban a zöldellő ág és a virág is az egészség, a béke és a boldogság szimbóluma. A mezopotámiai kultúrákban a virágos vagy leveles ág istenszimbólum. Az etruszkoknál a vesszőnyaláb az uralkodói jelvény tartozéka volt. A cseresznyefa virágzásakor tartják a japánok a legnagyobb tavaszhoz kapcsolódó ünnepüket. Ez a tavaszhoz kötődő teremtés és újjáéledés ünnepe náluk. Valami olyan nagy ünnep, mint nálunk a Húsvét. A japánok virágkultusza régi sajátos szellemi gyökerekre utal. A tavaszi életteremtéssel kapcsolatos. A cseresznyefa virágzásának ünnepe minden japán lélekben a boldog tavaszi álomra való visszaemlékezésnek örömét idézi fel. A japán nyelv a szarkalábat kisasszonynak, a pünkösdi rózsát pedig úrfinak jelöli. Japán lélek például nem tud cseresznyevirágot egy vázába tenni az őszibarackfa finom rózsaszínű ágával, mert egyik a kora tavaszt, másik az érlelő nyarat jelenti. A magyar népszokások jelentős részénél nagy szerepe van a virágnak és a zöld ágnak. Zöld ág hiányában a bot, a levél nélküli de feldíszített faág jó-varázslásra használt eszköz. Így a húsvéti, a Szent György napi, a május elseji, a pünkösdi, a Szent Iván napi népszokásoknál virágos zöld ággal, míg a Mikulás és az aprószentek virgácsaként vesszővel köszöntenek, A virág is akár a fa lényünk anyai oldalához kapcsolódik, a szeretetről szól. A feldíszített fák szintén az újjászületés, a termékenység nevében tartott ünnepekkel, szokásokkal függnek össze. A karácsonyfa a növekvő nap energiáihoz kötődő újjászületést üdvözli a szeretet nevében. A karácsonyfára gyümölcsöket szoktunk rakni, virág helyett csillagocskákat és egyéb díszeket akasztunk. Egyik szép tavaszi szokás szintén a feldíszített fákhoz kapcsolódik. Nálunk Erdélyben több helyen szokás díszíteni húsvétfát vagy májusfát. A kis fát feldíszítik színes szalagokkal, virágokkal, olykor tojással. A feldíszített fát kitűzik annak a lánynak a kapujára vagy kerítésére, amelyik nekik nagyon kedves. A májusfát titokban teszik fel a kapura az esti vagy a hajnali órákban. A lány legtöbbször tudja vagy sejti ki tett neki májusfát. Ha nem, akkor előbb vagy utóbb megtudja, hogy melyik fiú is az, akinek ő tetszik. Ugyancsak fákat díszítenek fel a lányos lakodalmas ház udvarán illetve a két kapusashoz kikötve. Régi népi hitregék emléke áll e fadíszítés szokásai mögött. A kezdet fája a teremtéshez kapcsolódik. A fa akár egy anya táplálja és gyógyítja a természetet. A fa-anya képzetből származik az a tény, hogy a feldíszített fák a lányokhoz kapcsolódnak. A háromszög is az ősi istennő jele. A lakodalmas díszes ágnak nevezett fákat a kapu fölött egy háromszögben kiképzett virágkoszorúval fogják össze. [40] A magyar lakodalmas asztalokon is megtalálhatók az áldáshozóként illetve életfaként értelmezhető virágos, vagy tésztafélékkel feldíszített ágak. A lakodalmas háznál fákat szoktak feldíszíteni. A fa-istennő alapelvének megfelelően a mennyasszony udvarán díszítik fel. A mennyasszony a fáktól elbúcsúzik mielőtt az esküvőre indulna. Ágsiratónak nevezik a mennyasszony búcsúját. [40] A zöldág vagy a feldíszített kapu alatt való átbújás több nép által ismert jótékony hatású szertartás. A Bújj-bújj, zöld ág kezdetű gyerek játszódalban aranykapunak hívják a zöld ággal feldíszített kaput. Sok ősi ábrázoláson a virágot, a leveles ágat az életfával azonosított nő tartja a kezében, vagy az ő testéből hajt ki. Ezek a mágikus képességgel felruházott vesszők gyakran az almafa ágai közül kerülnek ki. Az olimpiai játékok első éveiben a győztes nem babérkoszorút, hanem almafa ágat kapott, akárcsak a szent királyok is. Ősi hagyományunk az Árpádok dinasztiáját aranyalma fához hasonlítja. A kelta mitológia szerint az alma a másvilág, a termékenység és a házasság gyümölcse. A kelták az almafaágnak mágikus erőt tulajdonítottak. A kínai kultúrában az alma a béke és a harmónia szimbóluma. Népünk hagyományában az almafa jelképként való megjelenítése igen gyakori.

19 24 VIRÁGOM, VIRÁGOM Egy csángódal így szól: Itt es kerekedik Egy kerek dombocska, S azon nevelkedik Egy édes almafa. [17] Az almafa élet-anya illetve családfa szerepét sugallja egyik közmondásunk: Nem esik messze az alma a fájától. Az almafa és annak bimbója-virágja szerepel egy Zala megyei István-köszöntőben: Szent István udvarán, udvarán Vagyon egy szép almafa, Föld adja gyökerét, Gyökér adja fáját, Fája adja ágát, Ága adja bimbóját, Bimbó adja virágát, Virág adja almáját. Dicsérjük a boldogságos Szűz Máriát. Egy nagyszalontai János-köszöntő így szól: Mennyország piaca gyémántból van rakva, Annak közepin egy aranyalmafa: Pirossal bimbódzik, zölddel leveledzik, Annak a bimbóját az angyalok szedik. Angyalok szedik, bokrétába kötik. Szent János fejére ajándíkul teszik. [41] Az alma a mikro- és makrokozmosz hasonlóságának jele. Az almafa gyümölcsének magháza ötágú csillag alakú. A pentagram régi ősanyai jelkép. Az ötszög méreteinek aránya közelíti meg legjobban az isteni arányszámot, az 1,618 Fibonacci-féle számot. Nem véletlen, hogy Pitagorász az emberi mikrokozmosz tökéletes számának tartotta az ötöt. A biológiában az élő sejtrendszerek a pentagram hálójának felelnek meg. A DNS ilyen szerkezetű. A teremtés, a fejlődés során az Egy megsokszorosítja önmagát. Az ötödik lépés által, az ötödik kör létrejöttével alakul ki az Élet Gyümölcse, mely gömbszerű tórusz formájú. [38] Az alma alakja legjobban közelíti meg a tórusz formáját, mely alakzaton minden ismert életforma áthalad kezdeti fejlődésekor. Az emberi magzatnak az ötödik napon van almaszerű tórusz alakja. A makro- és a mikrokozmoszban is megtaláljuk az alma alakját. Gömbszerű alma alakja van földünk mágneses terének és az ember erőterének is. Thoth smaragdtábláin olvasható: Szellemed forrás a föld szívéből jön, mert alakodban egy vagy vele. Ha megtanulod magad egyensúlyban tartani, A Föld egyensúlyával leszel egy. [39] Az ötödik napon teremtette meg Isten a fejlettebb élővilágot. Ekkor jelent meg a szellem az élő anyagban. Az ötös szám az anyaföldből való származásra is utal. A gyümölcsfák virágai ötös szirmúak. Az ötágú csillag a testbe zárt szellem, az ősanya szimbóluma. A föld alakja is az ötszögű rendszerbe tartozik. Ezért anyaföld, a természet Gajája. A pentagram mértani szempontból a legarányosabb méretekkel rendelkezik. Méreteinek aránya megközelíti a Fibonacci-számot. A hang a Fibonacci-spirált követi. Ugyanilyen módon terjed az energia, illetve az anyagi részecskék mozgása is. Az ötágú csillag illetve az ötszirmú virág az ősanya, az istenanya díszítő motívuma. Templomaink gyakori díszítő eleme különösen az úgynevezett rózsaablakoknál. Az ötszirmú virág, az ötágú csillag az istenanya ruházatán legtöbbször fellelhető. Öt ujjunk van, ötágú a testünk, a zenénk pentaton.

20 9. A pálma 25 Álmos ősszülőnk és alma szavunk hasonló. A héber ólám örökkévalóságot jelent. Az ausztrál bennszülöttek az élet forrását örök álomidőnek nevezik. Nagyanyám mesélte Gyergyóújfaluban, hogy ott régen szokás volt tavasszal a falu díszkapujának virággal vagy zöld ággal való díszítése. Gyerekmondókánk aranykapuként emlegeti, mely alatt áldásos átbújni. A falu diszkapuját nyáron csak nagy alkalmakkor díszítették fel virággal. A zöld ággal és virággal való díszítések a halottak iránti kegyelet jeleit is képezik. A virággal feldíszített hármas ág az újjászületés jelképe. A virágba boruló és gyümölcsöt érlelő bot Krisztus csodálatos születésének és életének jelképévé vált. Meséinkben Tündér Ilonának vagy a világszépasszonyának a fájáról olyan almák termettek, amelyek nemcsak meggyógyítottak, hanem meg is fiatalítottak. Az aranyalmák a teremtett világ boldog túloldalához tartoznak, a szellemi világ tudását tükrözik. Az Örömalma című magyar népmesében olyan alma terem a Tavasz országában, hogy aki emberfia abból eszik, azon nem fog se bú, se bánat. [6] Tündér Ilona almája gyógyító, ifjító és örömet adó gyümölcs. Tündér Ilona csodapalotájába kora hajnalban lehet eljutni. A Hajnalcsillag Tündér Ilona csillaga. Virága a rózsa, a gyümölcse pedig az alma. Az alma és a gyümölcs többértelmű szó, lényegében egy szimbólum. Az alma alakjához hasonló az ember erőtere és a Föld mágneses tere. Az alma és a gyümölcsfák virágai ötszirmúak, akár a csipkerózsafa virágai. Az ötös szám az ősanya száma. A csipkerózsának szintén ötös szirma van. Az ötös szerkezet anyai, érzelmi oldalunkra utal. Innen ered intuíciónk, ráérzésünk is. A néphit a csipkerózsának mágikus tulajdonságot kölcsönzött, mintegy megőrizve ősi érzékfeletti jelentőségét. A csodapikula című népmesében a rózsának csodás ereje van a táltos ló megidézésére: Az aranyfogadó mögött van egy csipkerózsabokor. Azt a bokrot háromszor körül kell járni és azt kell mondani: Csipkebokor, aranyrózsa, Nyisd ki ajtódat, Ereszd ki szárnyas lovamat [2] A Jövendő kút című mese főhőse is úgy jut az érzékfeletti világgal való kapcsolatra, hogy megakad egy rózsabokorban: míg a bokorral vesződött, az erős rózsaszag-e, mi-e, de olyan álmot nehezítet a két szeme pillájára, hogy azon a helyen elaludt. Mikor aztán a szemét már lehunyta, a rózsabokor szépen fölibe hajlott és egyre súgta neki: hogyha fölébredtél, csak menj, szegény asszony, arra meg arra... Ott majd találsz egy kis jövendő kutat. A kis kút csorgójában mosdjál meg, a lapu levelében törülközzél meg. Ha aztán a gyerekek sorsát meg akarod tudni, nézz bele a kútba. [8] A csipkebokornak nem csoda, hogy mágikus tulajdonsága van, mert kapcsolatban áll a tűzzel, a vízzel és a királysággal is. A Bírák könyvének egyik ősi hitregéje, a Jótám meséje a csipkebokor királyságáról szól. Jótám a Gerizim hegyének csúcsára állva mondta el: Egyszer útra keltek a fák, hogy királyt kenjenek föl. Az olajfa, a fügefa és a szőlő is visszautasította a királyságot. Végül a fák a tövis bokorhoz fordultak, hogy legyen a királyuk. A tüskebokor így válaszolt: Ha valóban királlyá akartok kenni, hogy uralkodjam rajtatok, Gyertek pihenjetek meg árnyékomban. Ha nem, akkor tűz csap ki a tövisbokorból. (Bir 9,14 15) A Károli-fordításban a csipkebokor helyett galagonyabokor szerepel. A Bibliában a tüskebokornak nagy szerep jutott. Ő volt az égő bokor [Kir 3,2], annak ágával koronázták meg Jézust is. Kabay Lizett [16] nyelvünk kifejező erejéből vezeti le az összefüggést: Képláttató anyanyelvünk jóvoltából a nyelvfejlődést addig a szakaszáig követhetjük visszafele az időben, amikor még tüskét tövist, csak jóval később tűt használtak tűzésre s a szúrásuk okozta égető fájdalom miatt az ék alakú növényi képződményt és a tüzet jelentés egységbe foglalták. [16] Az ötszirmú barckvirág szintén szerepel dalainkban. A távoli kultúrákban akár az almavirág, a barackvirág is a segítő istennőkhöz rendelődik. A barckvirág virágzása szakrális jelleggel bír a kínai és japán hagyományos tavaszi ünnepekkor.