A vargyasi faragott sulykoló

Átírás

1 A vargyasi faragott sulykoló Témavezető: Máthé Ferenc Készítette: Máthé Csongor

2 Vargyas község rövid ismertetése Vargyas község, a Baróti medencének az észak-nyugati csücskében, a Vargyas-patak völgyében fekszik. A település Erdővidék szerves része. Közigazgatásilag a község Kovászna megyéhez tartozik. Barót 7, Sepsiszentgyörgy 64, míg Székelyudvarhely 54 km re található.

3 Mi is a sulykoló? használati eszköz? dísztárgy? jegyajándék? Mindez egyben?

4 Meghatározás A sulykoló: mintegy kétarasznyi hosszú, téglalap alakú vagy felfele szélesedő, nyeles lapátszerű, rendszerint keményfából faragott eszköz, amellyel a kilúgozott vásznat folyóvízben (tóban) a mosószékre fektetve sulykolják, csapkodják -Magyar Néprajzi Lexikon- Díszített sulykolók többnyire ajándéknak készültek a szerető, jegyes vagy fiatal feleség részére Erre gyakran a megajándékozott nevét, a készítés évszámát is rávésték. Egyszerű ütőszerszámból (lentörő sulyok) alakult ki Sokkal régebbi a mángorlónál (14. sz.)

5 A sulykoló mint használati eszköz A ruhanemű kitisztálására használt fából készült szerszám. Szerepe a lúgos víz kipréselése volt a ruha neműből.

6 Sulykolás közben

7 A sulykoló mint jegyajándék A megházasodni készülő legény faragta kedvesének. A sulykoló a legény házassági szándékának jelképe, kifejezője volt. A sulykolóra a legény felvéste szerelme nevét. Elfogadása a leányos ház által egyben a frigy elfogadását is jelentette.

8 A hímzett sulykoló elkészítési módja Az alapanyag kiképzése rönkfából A sulykoló kifaragása A hímzett sulykoló tartósítsa, kezelése

9 A sulykoló kifaragása Eszközök: faragókések célszerszámok, vésők (holker-, ék-vésők) ceruza, radír és körző Technika: bevágás ellenvágás kiszedés

10 Írókések

11 Munka közben

12 A hímzett sulykolók motívumai Mértani alakzatú minták: legegyszerűbb jellegzetes példái a farkasfogazás, a rácsozás, az egyenes- és hullámvonalak, a szögletes fogazások és az ékek. összetettebb minták a rozetták, szilvamagos ornamentikák és egyéb kör, félkör alapú motívumok. fontos mértani díszítés a különböző technikájú és formájú írás. nagyon régi és értékes motívumok dominálnak a sulykolók díszítésében

13 A hímzett sulykolók motívumai A virágminták: Jellegzetes példák: a tulipános életfa, a különböző virágbokréták, virágok, madarak stb. A virágornamentika alkotó elemei a virágindák, levelek, virágok. Ezek különböző kombinációiból alakulnak ki a virágkompozíciók. Virágminták közé tartoznak a madár ábrázolások is Újabb keletűek, elkészítésük viszont gyakran bonyolultabbak, mint a mértani motívumok. Ma már a faragott sulykolók fontos elemei.

14 A motívumok szimbolikája Rozetta vagy napkorong: Kör alakú ornamentika, melynek rengeteg variációja van. A kör ősi mágikus szimbólum, áldást hozó, gonoszt elűző varázsjel, a tűz, a harmónia, a tökéletesség, egység szimbóluma. A sulykolók szinte elmaradhatatlan motívumai, a legelterjedtebb mértani dísz. A rózsa erősen stilizált mértanias képe. Tulipán: A lány, a gyöngédség, a jóság jele. Ezzel magyarázható leggazdagabb formakincse a virágmotívumok közül. Vulva szimbólum. Rózsa: A szerelem ősi szimbolikus virága. A szemérmesség, a vágy, a szépség, az élet és a teljesség szimbóluma. Vulva szimbólum. Szív: A szerelem és szeretet legegyértelműbb szimbóluma. Madár (galamb): A hűség ősi szimbóluma. A testtől különvált lelket szimbolizálja. Páros madár: A sulykolókon gyakran előforduló motívum a szerelmet és a házasságot fejezi ki. Virág és levelei: A termékenység, szerelem, házasság szimbóluma. Tulipános életfa: A magyar folklór egyik legősibb és legértékesebb motívuma, az élet, egészség, boldogság szimbóluma. Címer: Titulus, rang, társadalmi pozíció, hűség szimbóluma.

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 Irodalom Kisgyörgy Zoltán: Máthé Ferenc írókése, Népi mesterek, Sepsiszentgyörgy, 1977 Szathmári Ferenc: Népi fafaragás a Csíkszeredai Művészeti Népiskolában, Alutus nyomda, 1996 Manga János: Magyar pásztorfaragások, Corvina kiadó, 1972 Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő: Szilágysági Magyar Népművészet, Kriterion kiadó, 1974 Ferkai Lóránt: Remekel a bicska, Móra Ferenc könyvkiadó, 1958 A Magyarság Néprajza, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, Malonyay Dezső: A Magyar Nép Művészete II. kötet, Franklin- Társulat, Budapest, 1909 Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz, Corvina kiadó, 1979 Kósa L., Filep A.: A magyar nép táji-történeti tagolódása Hoppál, Jankovics, Nagy, Szemadám: Szimbólumlexikon Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások

27 Köszönetnyilvánítás: A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségükért, szakmai tanácsaikért köszönetemet szeretném kifejezi: Czégényi Dóra tanárnőnek Máthé Ferenc fafaragónak

28 Köszönöm a figyelmet! Várom észrevételeiket, kérdéseiket