EMIGRÁCIÓ ES MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Borbándi Gyula EMIGRÁCIÓ ES MAGYARORSZÁG NYUGATI MAGYAROK A VÁLTOZÁSOK ÉVEIBEN sz Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

2 Borbándi Gyula 1996 ISBN

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETŐ... :... 5 ELŐSZÓ... 7 I. AZ EMIGRÁCIÓ ÉS A HAZA 1. Gyorsított menet a szabadságba... 9 a) Emigránsok a kisebbségi magyarokért... 9 b) Párbeszéd, hazalátogatás és hazatérés c) A hazai erjedés visszhangja d) Előrelátható volt-e a felszabadulás? A demokrácia győzelme Az egymásratalálás kérdőjelei Emigráns vagy nyugati magyar Meghiúsult remények Igazságtétel, kárpótlás, választójog II. A KOLÓNIÁK ÉLETE 1. A magyarok száma? Magyarok Nyugat-Európában a) Ausztria b) Belgium c) Dánia d) Franciaország e) Hollandia f) Nagy-Britannia g) Németország h) Svájc i) Svédország j) Szórványok Magyarok a tengerentúli országokban a) Amerikai Egyesült Államok b) Kanada c) Argentína d) Brazília e) Latinamerikai szórványok f) Ausztrália g) Új-Zéland h) Dél-Afrika i) Izrael III. AZ ÖSSZEFOGÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE 1. Vallási közösségek a) Katolikusok b) Protestánsok Irodalmi élet Értelmiségi körök a) Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom b) Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia c) Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem d) Magyar Ökumenikus Találkozók

4 e) Hollandiai Mikes Kelemen Kör f) Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör g) Dies Academicus Hungaricus Genevensis h) Szepsi Csombor Kör i) Bornemisza Péter Társaság j) Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzőkör k) Magyar Baráti Közösség ) Bessenyei György Kör m) Magyar Szeminárium n) Egyezések és eltérések Folyóiratok a) Új Látóhatár b) Katolikus Szemle c) Irodalmi Újság d) Magyar Műhely e) Arkánum f) Magyar Füzetek g) Szivárvány h) Itt-Ott Hírlapok és rádiók a) Nemzetőr b) Bécsi Napló c) Magyar Elet (Ausztrália) d) Magyarság (Kanada) e) Nyugati Magyarság f) Rádiók Könyvkiadás Cserkészet Hagyományőrzés és bajtársi kapcsolat a) Szabadságharcosok és politikai foglyok b) Katonai emigráció c) Lovagrendek IV. A VISSZATÉRÉS, BEILLESZKEDÉS ÉS KAPCSOLAT VÁLTOZATAI 1. Külhonból belhonba Hazai szerepvállalás Méltánylás és elismerés a) Állami kitüntetések b) Ötvenhatos érdemek és közérdekű tevékenység elismerése c) Irodalmi, művészeti, tudományos díjak és nyilvános megtiszteltetések Érzékenységek párviadala Magyarok Világszövetsége Anyanyelvi Konferencia V. HOGYAN TOVÁBB? JEGYZETEK NÉVMUTATÓ TÁRGYMUTATÓ

5 Bevezető Az 1956-os magyar emigráció értelmisége, amelynek soraiból kerültek ki az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alapítói, hamar megismerkedett Borbándi Gyula nevével. A Látóhatár, majd 1958-tól az Új Látóhatár, melynek 1990-ben történt megszűnéséig Borbándi Gyula volt a felelős szerkesztője, egyedülálló, pótolhatatlan szellemi táplálékunk volt évtizedeken át. Kezdettől fogva legbecsesebb könyveim között tartottam a folyóirat minden számát, első tíz évfolyamát be is köttettem, hogy jobban megőrizzem az utókor, a majdan helyünkbe lépő fiatalabb nemzedékek számára. Mert ez az emigrációban nehéz körülmények közt négy évtizedet megért magyar folyóirat melyhez hasonló nem volt, sajnos nincs, és meggyőződésem szerint nem is lesz már, ma is szinte minden régi számával - nevéhez illően - olvasója szellemi látóhatárát tágító, műveltségét elmélyítő, józan elemzésre indító, türelemre, bölcsességre intő, demokratikus gondolkodásra, humánus magatartásra példát mutató, tanulságos olvasmány. Hogy ez a lap évről-évre, tengernyi küzdelem és anyagi gondok közepette megjelent és hogy ilyen volt, az elsősorban Borbándi Gyula, Molnár József és néhány segítőjük érdeme. Ha kevesen is voltak a szerkesztők, az igényes lektori, nyomdai és korrektori munkákat végzők, annál szélesebb volt a lap külső munkatársainak, állandó és alkalmi szerzőinek köre. Néhány ismert név álljon itt példaként arra, hogy - persze a szélsőségek nélkül - milyen különböző politikai és írói irányzatok, stílusok, vüágnézetek reprezentánsai éltek a rangot jelentő publikálási lehetőséggel és fértek meg békésen egymás mellett az Új Látóhatár hasábjain. Borsody István, Csiky Ágnes Mária, Domahidy András és Miklós, Faludy György, Fenyő Miksa, Ferdinandy Mihály és György, Gombos Gyula, Hanák Tibor, Ignotus Pál, Kerényi Károly és Magda, Kovács Imre, Márai Sándor, Sárközi Mátyás, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Sztáray Zoltán, Vatai László, Zilahy Lajos, és sok más jeles nyugati író, költő és politikai gondolkodó egyaránt szívesen írt a lapba. Borbándi, amint ez A magyar emigráció életrajza (EPMSZ, Bern 1985) c. nagyszabású munkája fülszövegében. olvasható, "egyetemi hallgatóként faluvizsgálattal foglalkozott és szellemileg a népi irányzat befolyása alá került". Ezt az irányt később sem tagadta meg; egyik főműve A magyar népi mozgalom c. könyve. Borbándi Gyula azonban soha nem engedte meg, hogy a szerencsétlen és a mai magyar politikai életben még mindig mérgező "népi-urbánus" ellentét foglyává váljék: nyitottságát, toleráns beállítottságát minden irányban megőrizte, anélkül, hogy elveit, meggyőződését feladta volna. Életművének ez az egyik fontos tanítása a Szabadegyetem számára is. A másik tanítás a politikai emigráció szerepére és feladatára vonatkozik. Borbándi menekülése óta következetesen vallotta, amit Jászi és Bibó c, az Új Látóhatár 1959/1. számának bevezetőjeként megjelent írásában így fogalmazott meg: "A magyar emigráció nem tudja megváltoztatni a világpolitika menetét és a baráti hatalmak politikáját. A népnek akkor használunk, ha a magyar érdekeket és kívánságokat hozzákapcsoljuk az általános világpolitikai 5

6 áramlatokhoz és a nekünk segíteni kész nemzetek politikájához, mert valóban segíteni csak akkor fognak, ha a mi követeléseink az ő terveikbe is beleillenek. Az effajta emigráns munka természetesen illúzióktól mentes gondolkodást, hűvös szemléletet és a helyzet reális felmérését kívánja." A cikkben foglalt útmutatást a Szabadegyetem - mely a napi politikától kezdettől fogva távol tartotta magát - annál inkább meg tudta fogadni/mert működésében elsősorban Bibó István szellemisége vezette. Harmadikként ki kell emelnem Borbándi Gyula életművében egy - kivált a keresztény ember számára fontos - példamutatást. A talentumokkal, amelyekkel a Teremtő őt gazdagon megajándékozta, jól sáfárkodott (v.ö. Máté 25,14-21). Hihetetlen szorgalommal, körültekintéssel, tárgyilagosságra való törekvéssel gyűjti, rendszerezi és dolgozza fel csaknem öt évtizede a magyar emigráció történetének, életének jelentős adatait, dokumentumait. E fáradhatatlan munka eredménye volt az először Szabadegyetemünk kiadásában 1985-ben megjelent A magyar emigráció életrajza c. könyve. Miután az első kiadás rövid idő alatt elkelt, a hazai változások előestéjén, 1989-ben Budapesten nagy példányszámban újra kiadták az alapvető művet. Együttműködésünk Borbándi Gyulával azonban más munkákra is kiterjedt: így ő szerkesztette a Szabadegyetem kiadásában megjelent Nyugati magyar esszéírók antológiája (1986) és Nyugati magyar tanulmányírók antológiája (1987) c. gyűjteményes köteteket. Amikor az 1956-os magyar forradalom negyvenéves fordulóján az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem örömmel bocsátja a határokon belül és túl élő magyar olvasóközönség elébe Borbándi Gyula legújabb művét, meghajtom a fejem a hetvenhetedik életévében töretlen hivatástudattal és alkotóerővel munkálkodó szerző előtt, művét az Olvasó figyelmébe és megbecsülésébe ajánlva. Zürich, 1996 október végén Szöllősy Pál 6

7 Előszó Amikor tíz évvel ezelőtt megjelent A magyar emigráció életrajza című könyvem, egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy folytatására az én életemben sor kerülhet. Úgy véltem, hogy negyven év történetének áttekintése után bizony évtizedeknek kell majd eltelniök ahhoz, hogy időszerűvé váljék egy újabb g?:pmrpvptptp7ps PB nsq7:pfng1a1áb Bár Magyarországon a látóhatáron már feltűntek a társadalmi változások előjelei és észlelhető volt egy politikai reformmozgalom közeli kibontakozása, mélyreható átalakulás vagy rendszerváltozás a távoli jövő ígéretei közé tartozott. Az sem látszott valószínűnek, hogy a nyugati magyar emigránsok életének egyhamar bekövetkező módosulására lehet számítani. A történelem azonban megcáfolt minden feltételezést és előrejelzést. Az elképzeltnél másképpen alakult és halomra döntötte a jövőre vonatkozó összes elméleteket. Tíz év alatt Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában olyan események mentek végbe és hatottak a nyugati magyarságra, hogy ha az időtartam nem is, de az átélt sorsdöntő fordulatok elegendő anyagot kínáltak egy újabb felmérésre. Ennek felismeréséből született a második emigrációtörténet ötlete. A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, folytatása A magyar emigráció életrajzának. A munka igyekszik önállóan is megállni a lábán, de aki nem sajnálja az elolvasására fordított időt és türelmet, a jobb megértés kedvéért talán ismerkedjék meg a jelen történet előzményeit megvilágító tíz év előtti kötettel is. A mostani feldolgozás kiterjed az 1985 és 1995 közötti évtized nyugati magyar eseményeire, az emigrációs szerepvállalás ez idő alatt bekövetkezett módosulására, a politikai működés ellankadására és a kulturális tevékenység előtérbe kerülésére, a diaszpóra teljesítményeire és eredményeire,, a világ minden részében fellelhető magyar kolóniák életére, a magyarországi politikai fordulat lelkes fogadtatására és örömteli pillanataira, a szabadság és a függetlenség kivívása okozta derűre, a magyarországi és a szórvány magyarok találkozására, majd a szóértés és együttműködés akadozására, kölcsönös csalódásokra és panaszokra, annak következményeire, hogy a nemzet hazai és nyugati tagjai más és más személyes történelmet éltek át. A munka arra is kitér, hogy a Nyugaton élő magyarok hogyan gondolkodtak magukról, a nemzetről és a hazájukról. A kéziratot 1996 nyarán zártam le. Az én magánarchívumomban csaknem minden szükséges forrás rendelkezésre állt. A hiányzókat megtaláltam a Müncheni Magyar Intézet emigráns sajtógyűjteményében és a Magyar Távirati Iroda Sajtó adatbankjában. Ezért mindkettőnek köszönettel tartozom, valamint azoknak a Nyugaton élő barátaimnak, akik adatokkal és írásos dokumentumokkal segítették munkámat. Adatok, valamint írásos anyagok átengedéséért köszönetet mondok a magyar Külügyminisztériumnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, valamint a Magyarok Világszövetségének. Köszönet illeti az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemet a kézirat elfogadásáért és megjelentetéséért, 7

8 Ballá Bálintot Szöllősy Pált és Steinmann Judithot, akik a dolgozatot lektorálták, és a szerzőt hasznos tanácsokkal látták el, továbbá Thorma Editet, aki a kézirat legépelését végezte, valamint a nyomdai levonatok korrigálásában és a Névmutató összeállításában segédkezett. E munkához még néhány bevezető szó. A kommunista diktatúra évtizedeiben az emigránsok a létező Magyarországgal szemben egy képzeletbeli, virtuális Magyarországot melengettek a szívükben és ennek a független, szabad, minden polgárának hazát nyújtó országnak a megvalósításáért küzdöttek. Az es fordulat, az önállóság és demokrácia kivívása után a virtuális értelmét vesztette, csak valóságos Magyarország van, amely már nem külső vagy belső erőszak műve. Ezzel lehet elégedetlennek lenni, de mint a nép szabad akaratának eredményét el kell fogadni. Nem lehet többé a virtuális, a megálmodott Magyarországhoz fellebbezni, mégha némelyeknek fájdalmas is egy szép álom és ábránd elvesztése. München, 1996 nyara Borbándi Gyula 8