Az állam gazdasági szerepe

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állam gazdasági szerepe"

Zita Kerekes
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az állam gazdasági szerepe Az állam feladatai 1. Stabilizációs feladatok 2. Elosztási feladatok 3. Allokációs feladatok 1. Stabilizációs feladatok Stabilizációs funkció: államnak (kormánynak) meg kell teremteni azt a jogi és intézményi hátteret, ami a gazdaság alapjául szolgálhat és a zökkenőmentes működést biztosítja. Cél: konjunktúraciklusok hullámzásának csillapítása hosszú távú gazdasági növekedés elősegítése Eszközök : s a törvények meghozása illetve betartása s a rendőrség, hadsereg fenntartása s az ellenőrzés biztosítása s a nagy mértékű infláció megakadályozása, stb. 2. Elosztási feladatok Jövedelmek és erőforrások újraelosztása Stabilizáció eszközeinek biztosítása Szociális problémák enyhítése: támogatások, segélyek a rászorultaknak Lorenz-görbe 3. Allokációs feladatok Az allokációra azért van szükség, hogy az állam a piaci kudarcokat orvosolja gazdasági hatékonyság nőhet. Lasissez-faire szemlélet gyakran kudarchoz vezet: Nem érvényesül a tökéletes verseny Külső gazdasági hatások Tökéletlen információk Kormányzat beavatkozhat Olyan termékek előállítása amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik (pl. úthálózat).. Externáliák kezelése. Externália (külső hatás): akkor jön létre a piacgazdaságban, ha a piaci alapon szervezett gazdasági események mellékhatásaként olyan hozamok, vagy költségek keletkeznek, amelyeket a piaci szereplők nem fizetnek meg. Pozitív externália esetén olyan hozam keletkezik, amit annak élvezője nem fizet meg. Pl. egy emeletes ház földszintjén bank emeleten lévő lakások biztonsága nagyobb (eszközökkel és biztonsági őrök) Negatív externália esetén olyan költség keletkezik, ami annak előidézőjét nem terheli, nem kell

Cél: konjunktúraciklusok hullámzásának csillapítása hosszú távú gazdasági növekedés elősegítése Eszközök : s a törvények meghozása illetve betartása s a rendőrség, hadsereg fenntartása s az

2 megfizetnie. Pl. egy cementgyár környezetszennyezést okoz A társadalomnak érdeke a pozitív externáliákat ösztönözni, a negatív externáliákat korlátozni, de ez a hagyományos piaci eszközökkel nem megy állami beavatkozás pozitív externáliákat költségvetési támogatásokkal, a negatív externáliákaz adókkal, bírságokkal internalizálni a láthatatlan költségek valóssá váljanak A negatív externáliákat vissza kell szorítani, a pozitívakat segíteni kell. A gazdasági folyamatok irányítására alapvetően 2 nagy irányzat létezik: A költségvetési politika: az állam kiadásai és bevételei révén avatkozik a nemzetgazdaságba. A monetarista politika, pénzügyi szabályozás (pl. M változtatása) révén alakítja a folyamatokat. Költségvetési (fiskális) politika. Háromféleképpen lehet költségvetési politikát folytatni: 1. bevételek szabályozása adózási rendszer 2. kiadások szabályozása 3. bevételek és kiadások együttes szabályozása. 1. Bevételek szabályozása: adóztatás Közvetlen (személyi) adó: Az adófizetésre kötelezett gazdálkodási egység a jövedelmétől vagy vagyonától függően egy meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. Pl.: személyi jövedelemadó, nyereségadó. Közvetett adó: Ezt árukra és szolgáltatásokra (illetve ezek használóira vetik ki) Pl.: ÁFA Autonóm adó: Független a jövedelemtől. Az adózás tárgya a gazdasági egység birtokában lévő vagyon Pl: házadó, telekadó Jövedelemtől függő adó: Az elért jövedelem arányában kell befizetni az adókötelezettségeket Az adóztatás hatása A magánszférában: adók növelése rendelkezésre álló jövedelem ä, a fogyasztási kereslet ä A termelési szférában: Háztartások DIä fogyasztási szint tartásához a korábbi S-hez kell nyúlni (vagy sokkal kevesebb S) a beruházási lehetőségek szűkítése Beruházások tovább ä, mert a vállalatok is többet fizetnek be I kereslet ä, mert C csökkenése (szinten tartása) miatt nem érdemes beruházni. Harmadik hatás: jövedelem csökkenése magasabb bérszint követelése. Ha sikerül kiharcolni a nominálbér emelkedését, akkor a reálbér is emelkedik a munkakereslet csökken kibocsátás csökken. Adómorál: adózáshoz+ adóztatáshoz való viszony milyen hajlandóságot mutatnak az emberek fizetésére Adórés: az adott adózási rendszerből adódó elméleti adóbevétel (tehát, ha mindenki pontosan megfizetné az adóját) és a ténylegesen befolyó adóbevétel közötti különbség függ: adóztató rendszer hatékonyságától és az adózási fegyelemtől Magyarországon kb %

beavatkozás pozitív externáliákat költségvetési támogatásokkal, a negatív externáliákaz adókkal, bírságokkal internalizálni a láthatatlan költségek valóssá váljanak A negatív externáliákat vissza

3 első magyar adótörvény 1723-ban modern államnak megfelelő: 1988-as adóreform önadózási rendszer + Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Laffer-görbe Az adóztatás összhatása: Jövedelem csökkenése + inflációs nyomás együtt A csökkentett kibocsátás relatív magas árszínvonalon dekonjunktúrális folyamatok indulhatnak be adókulcs megválasztása: érzékeny pont növelését intézkedéssel ellensúlyozni kell! adó-ék: adó+járulék/teljes merőktsg: 54,4%!, de 2008: 257 ezer egyéni vállalkozóból 114 ezer veszteséges, de 112 ezer minimumadót fizet! A közösséghez való tartozásnak ára van, fizesd meg ennek a tagdíját, élvezheted a közösség nyújtotta szolgáltatásokat. Költségvetési mérleg: az állam bevételeit és kiadásait egymással összehasonlító mérleg egyenlege az állami megtakarítás változása miatt mindig egyensúlyban van: G+TR+S G =T Deficites költségvetés: kiadások > bevételek S G negatív. Szufficites költségvetés: kiadások < bevételek: gazdaság tartozik az államnak S G pozitív.. 2. Költségvetési kiadások Kormányzati vásárlás: kiadások, a kormány árukat vásárol és szolgáltatásokat vesz igénybe. Transzferkiadás: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemáramlás az állami költségvetésből a gazdasági szféra felé negatív adó A kormányzati kiadás hatása: Transzferek Növelik a rendelkezésre álló jövedelmet, a fogyasztást megemelik. ELLENTÉTES HATÁSOK! adók növelése csökkenti az összkeresletet, míg a belőle finanszírozott (transzfer) kiadások növelik azt közvetett hatás rendelkezésre álló jövedelmet módosítják, amit nem teljesen költ el az egyén Kormányzati vásárlás Összkeresletet növelik, az egyensúlyi jövedelem magasabb lesz. A kormányzati vásárlások közvetlenül befolyásolják a makrokeresletet, ami teljes mértékben növeli azt 2008 költségvetés bevételi főösszeg: 7 899,542 milliárd Ft kiadási főösszeg: 9 017,138 milliárd Ft hiány: 1 117,596 milliárd Ft GDP 4,0 % Tervezett: 2,8 % gazdasági növekedés 4,8 % éves átlagos infláció A gazdaságpolitika finanszírozása Általában (Magyaro-n is) a költségvetés deficites bevételek nem fedezik a kormány tevékenységének a finanszírozását keresletteremtő lépéseket megfelelő pénz-mennyiséggel kell alátámasztani megoldás: kölcsönt vesz föl:

kell! adó-ék: adó+járulék/teljes merőktsg: 54,4%!, de 2008: 257 ezer egyéni vállalkozóból 114 ezer veszteséges, de 112 ezer minimumadót fizet!

4 a központi banktól a gazdasági szereplőktől (értékpapírokkal) külföldtől. Ezt a pénzt úgy kell befektetni, hogy az a beruházásokon keresztül növelje a foglalkoztatottságot, a keresletet, és olyan jövedelmet hozzon, amiből vissza lehet fizetni a kölcsönt. A pénzügypolitika monetarista szemlélete Milton Friedman (monetarista irányzat): a gazdaság szabályozása a pénzmennyiség szabályozásával történik háztartások fogyasztási kereslete rendelkezésre álló pénzmennyiségtől függ. Növekvő M fizetőképes kereslet beruházások Qé Csökkenő M keresletkiesés nem érdemes termelni Qä A pénzmennyiség szabályozása a központi bank feladata. Monetáris politika sikerének feltétele: a gazdasági szereplők hajlandóak a felkínált értékpapírok vásárlására a várakozásoknak pozitívak a kibocsátásnak gyorsabban kell nőnie, mint a pénzmennyiségnek. Ez technikai fejlettség kérdése is. az állami irányítás és központi bank jó együttműködése. Foglalkoztatáspolitika Munkanélküliség problémája megoldásához keresletnövelés Módszerei: munkahelyteremtő programok (általában közhasznú termékek gyártása) differenciált transzferek fizetése (pl. rokkantak több pénzt kapnak mint egy "sima" munkanélküli) jövedelem növelése Antiinflációs politika Nem megoldás az árak adminisztratív úton való rögzítése. Nominálbérek emelkedése: bér-ár spirál a munkaerőt megdrágítja és politikai válsághoz vezet. Kézenfekvő megoldás lenne a pénzmennyiség csökkentése, de ez az összkereslet csökkenéséhez vezet. Kitűzött célok (a foglalkoztatás, jövedelem, infláció ) egyszerre nem érhetők el: keresletteremtő politika inflációhoz vezethet. SZOCIÁLPOLITIKAI MODELLEK Állampolgári jogosultságon alapuló szociálpolitikai modell Teljesítményelven alapuló szociálpolitikai modell A rászorultsági elven működő szociálpolitikai modell NYUGDÍJRENDSZEREK = GENERÁCIÓK KÖZÖTTI TEHERELOSZTÁS PROBLÉMÁJA 10 millió lakost tart el 3,9 millió munkával, illetve jövedelemmel rendelkező állampolgár; 3,9 M főből 3,4 M fő fizet nyugdíj-, egészségbiztosítási hozzájárulást (ez a fedezete 3 M nyugdíjas nyugdíjának, + 10 M állampolgár egészségügyi ellátásának); - jövedelme után adót fizet 3,1 M fő (ez a fedezete a teljes magyar államháztartásnak) után finanszírozhatatlan

A pénzügypolitika monetarista szemlélete Milton Friedman (monetarista irányzat): a gazdaság szabályozása a pénzmennyiség szabályozásával történik háztartások fogyasztási kereslete rendelkezésre álló

5 Mit várhatunk egy modern államtól - és mibe kerül ez nekünk? hatékonyság és versenyképesség VAGY társadalmi béke és szolidaritás NINCS jól bevált recept kormányzati kudarcok: túlköltekezés, hiányos feladatteljesítés és technikai lemaradás állami szolgáltatásokban, növekvő deficit, nemkívánatos újraelosztás, stb. koraszülött jóléti állam.

recept kormányzati kudarcok: túlköltekezés, hiányos feladatteljesítés és technikai

Hasonló dokumentumok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás