KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ ÉV Ajka Város Önkormányzatának letölthetı iparőzési adóbevallása minimum az OFFICE 97 programcsomag EXCEL 97 táblázatkezelıjével használható, A/4- es lapra legalább 600 dpi-s LASER nyomtatóval nyomtatható ki. A munkafüzet csak a mőködéshez szükséges makrókat tartalmazza! A makrók futtatását engedélyezni kell, különben a program nem mőködik. A munkafüzet megnyitását követıen megjelenı ablakban az Olvasásra gombra kell kattintani. Ezzel elérhetı, hogy mindig tiszta munkafüzetet használjunk. (Az alábbi bekezdés a évi bevallási nyomtatványra vonatkozik. Amennyiben a évrıl szóló bevallás megnyitását követıen a Tájékoztató lapon nem jelenik meg a MAKRÓK FUTÁSÁNAK ELLENİRZÉSE ablak, akkor a makróvédelem biztonsági szintje magas, vagy a makrók futását nem engedélyeztük. Lépjünk ki a programból mentés nélkül, és a makróvédelem biztonsági szintjét csökkentsük, és indítsuk el újra a programot). A bevallási nyomtatvány 10 munkafüzet lapból áll. A lapokon csak a szürke színezéső mezık írhatók! A CÍMLAP -on a vállalkozásra jellemzı adatokat kell kötelezıen megadni! Ennek hiányában a bevallás hibás lesz. Az Elılap -on a vállalkozások azonosító adatait, és egyéb adatokat kell megadni. az ADATOK munkalapba az adóalap megállapításához szükséges adatokat kell beírni. A Bevallási lap az adót számítja ki. A Kieg lap B C és a Kieg lap D E munkafüzet lapokon az ezeknek megfelelı vállalkozási formák vezetik le a nettó árbevételt. A G jelő lapot az adótöbblet visszatérítéséhez, illetve a fennálló köztartozás részleges, vagy teljes rendezéséhez kell kitölteni. A Megosztás füzetlap az adóalap megosztását végzi el törvényi elıírás alapján. Ez a lap nem írható! Az ELİLAP - ot, az "A-F", és az "A/1" lapokat kötelezıen be kell nyújtani! Az egyes munkafüzet-lapokon az elıre haladáshoz a TAB billentyőt, a visszafelé történı lépéshez a SHIFT+TAB billentyőket célszerő használni! Így csak az írható útvonal járható be. A jelölı mezıket föléjük lépve az egér bal gombjával lehet aktivizálni, módosítani. Minden egyes adóbevallás kitöltésénél a letöltött, és elmentett táblát kell újra betölteni. Ezzel elkerülhetı, hogy a felülírások, vagy bennmaradó adatok miatt a bevallás ne a megfelelı eredményt adja. Amennyiben az ELLENİRZÉS lapon a lapok mellett hibaüzenet jelenik meg a bevallás kitöltése hibás, a hibát a megfelelı lap/ok/on ki kell javítani! TÁJÉKOZTATÓ LAP Itt a megfelelı mezıt csak azok a gazdasági társaságok, közszolgáltató szervezetek jelölhetik, amelyek a törvényi elıírások szerint a társasági adó alóli mentesség miatt a helyi iparőzési adóban is mentességet kapnak, valamint az eltérı üzleti évet választó gazdasági társaságoknak kell jelölni a megfelelı mezıt abban az esetben, ha a bevallásukat a TELJES üzleti évrıl nyújtják be. CÍMLAP 3. sor. könyvvezetési módot kötelezı megadni! A többi rovatot értelemszerően kell megjelölni. Az 5. sorban jelölendı minden olyan vállalkozás, amely nem tartozik a 7. sorban felsorolt tevékenységi körbe. ELİLAP I. A bevallás jellege. A lenyíló ablakban sorolt lehetıségek közül kötelezı választani. II. A bevallott idıszak megjelölése. III. Záró bevallás benyújtásának oka. Legfeljebb 2 ok adható meg. Záró esetén kitöltése kötelezı. IV. Csatolt adatlapok megjelölése. ( a program automatikusan jelöli ) V. Az adóalany azonosító adatai. ( megadása kötelezı ) VI. Az alkalmazott könyvvezetési módot kell megjelölni. ( a CÍMLAP -ról átvett jelölés ) VII. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választók nyilatkozata. Itt kell nyilatkozni a adóévre alkalmazott, illetve a évre választott az adóalap meghatározási módról. VIII. A vállalkozási szintő adóalap megosztási módjának jelölése. (a CÍMLAP -ról átvett jelölés)

2 Az ADATOK lap tartalmazza a részletes számításhoz szükséges adatokat. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzıen vállalkozónak kell a Htv mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az iparőzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következı 1., 2. vagy 3. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. Olyan megosztási módszer nem alkalmazható, amely nulla megosztott adóalapot eredményez! 1. Személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszere A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [ a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegő ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegő ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendı, amit a számvitelrıl szóló törvény annak minısít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegő ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetıje (a vállalkozónak a társasági szerzıdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegő ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetı után forintot kell figyelembe venni személyi jellegő ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. a) A vállalkozó összes személyi jellegő ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı személyi jellegő ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2. Eszközérték arányos megosztás módszere A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelrıl szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétıl függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követı adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendı értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenıen azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termıföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Amennyiben az eszközérték az elıbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendı eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendı. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követı adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek mőködtetésének tényleges irányítása történik, illetıleg - jármőveknél - ahol azt jellemzıen tárolják. a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következı adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegő ráfordítások összege képvisel a személyi jellegő ráfordítás és eszközérték

3 együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (2. pont) kell alkalmazni. a) Az adóalapot két részre - személyi jellegő ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: VAa AH = VAa+VAb ahol VAa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegő ráfordítás összege VAb = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege AH = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada. Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegő ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre esı adóalap egyenlı az adott településre a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 4. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végsı fogyasztó részére történı nyújtása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérıen - a helyi iparőzési adó alapját [39. (1) bek.] az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, vagy a fogyasztóknak továbbított mennyiség arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. Az egyes településekre esı adóalapok együttes összege egyenlı a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelıleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelıleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenırizhetı módon - írásban rögzítenie kell. ADATOK lap 2. sor. Itt a CÍMLAP 5. sorábhoz tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozók, EVA alanyok, átalányadózók, mezıgazdasági ıs- és kistermelık), valamint a vezetékes gáz- és villamosenergia szolgáltatók adják meg a nettó árbevételüket sor. Szintén a CÍMLAP 5. sorához tartozó vállalkozások, valamint a vezetékes gáz- és villamosenergia szolgáltatók adják meg a megfelelı adatot sor. Itt kizárólag az egyszeres, vagy egyéb nyilvántartást vezetık adhatnak meg adatokat. Anyagköltség: Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap-segéd,-üzem, főtıanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezetı vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezetı adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. Az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) meghatározása is az elıbbi módszerrel történik! /1. sor. Ezekben a sorokban a vállalkozási formától függetlenül szerepelhet adat. 14. sor. Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke magában foglalja a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatásokkal azonos tartalmú ráfordításokat, valamint az alvállalkozói teljesítéseket, amely utóbbit a 14/1 sorban fel kell tüntetni.) Ebben a sorban az együttes összegnek kell szerepelni. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerzıdés alapján ez utóbbi - 3 -

4 számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tőnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenı számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenértékét, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.) Itt csak a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások szerepeltethetnek adatokat sor. Amennyiben az adóalap megosztásra kerül, abban az esetben itt kell a megfelelı sorokban adatok megadni a vállalkozásoknak, KIVÉVE A vezetékes gáz- és villamosenergia szolgáltatókat sor. Ezekben a sorokban kizárólag a vezetékes gáz- és villamosenergia szolgáltatók adhatják meg a választásuk szerinti megfelelı adatokat. BEVALLÁSI LAP IX. Az adó kiszámítása Vállalkozási szintő adatok (más lapról átvett adatok) (nettó árbevétel, ELÁBÉ., közvetített szolgáltatások, anyagköltség) 6. Vállalkozási szintő adóalap (számított érték). 7. Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség. Htv. 39/D. (1) A 39. (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - fıben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. (2) Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez c. kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. (4) Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó - esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalapmentesség összegével a Htv ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. 8. A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentessége. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesítetttelephelyen végzett tevékenységbıl származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli évtıl a teljes összeg levonhatóvá válik. 9. A 7.-es pontban foglaltak be nem tartása esetén adóalap növelı összeg sor. Számított értékeket tartalmaz. Mentes az adó alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. rendelkezései szerint számított vállalkozási szintő adóalapja nem haladja meg az Ft-ot. 16. A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap megosztás arányában le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb annak nagyságáig

5 18. Az iparőzési adófizetési kötelezettség. (számított érték). 19. A fizetési meghagyásban közölt adóelıleg összege. 20. Feltöltési kötelezettségre befizetett összeg. A társasági adóelılegnek az adóévi várható fizetendı adó összegére történı kiegészítésére kötelezett vállalkozásoknak a helyi iparőzési adóelıleget a várható éves fizetendı adó összegére( általános esetben az adóév december 20. napján) kell kiegészíteni. 22. Még fizetendı adó összege. 23. Adótúlfizetés összege. (A G. adatlapon rendelkezhet róla, visszatérítés kérése esetén kötelezı kitölteni). Kitöltés, és benyújtás hiányában az összeg az iparőzési adószámlán marad, és a késıbb esedékes fizetési kötelezettségbe kerül beszámításra. 24. Az önkormányzatra jutó adóátalány összegének meghatározása. Az adóbevallási nyomtatvány aláírás nélkül érvénytelen. Benyújtási határidı, illetve az elıleg és a tényleges adó pozitív különbözetének befizetési határideje: a évrıl június 02, a évrıl május 31. Számlaszám: OTP Ajka